Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapest 03 Tankerület Budapest III. Kerületi Szent Miklós Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Kollégium és Gyermekotthon 1035 Budapest, Miklós tér 5.; OM-azonosító: 038389 KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAM 1035 Budapest Miklós tér 5 levélcím: 1035 Budapest Miklós tér 5 telefon: 36 1 453 4800 fax: 36 1 388 9538 OM-azonosító: 038389 e-mail: marton.tiborne@sztmik.hu 1
Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ... 4 2. HITVALLÁSUNK... 5 3. A KOLLÉGIUM JÖVŐKÉPE... 5 4. KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK... 5 5. HELYZETELEMZÉS... 6 5.1. Az intézmény rövid története... 6 5.2. Fenntartói és egyéb partneri, környezeti elvárások... 7 5.3. A kollégium működése... 7 5.3.1. Humán erőforrás, személyi feltételek, szervezeti jelleg... 7 5.3.2. Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások a kollégiumban... 8 5.4. A tanulók (tanuló-összetétel) jellemzői... 9 5.5. A kollégiumi élet megszervezése... 10 5.6. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások... 11 5.7. A kollégiumi nevelés célja és feladata... 12 5.8. A tanulókról való gondoskodás, személyes törődés. Gyermek- és ifjúságvédelem... 22 5.9. Közösségi élet. Hagyományőrzés és ápolás... 22 2
6. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS EREDMÉNYESSÉGE... 24 7. A KOLLÉGIUM KAPCSOLATRENDSZERE... 27 8. ZÁRADÉK... 28 9. MELLÉKLETEK... 30 3
1. Bevezető A kollégium munkáját meghatározó és annak alapprogramjaként szolgáló Kollégiumi Pedagógiai Programunkat 2013-ban dolgoztuk át. A Kollégiumi Pedagógiai Program jelenlegi átdolgozását a Nemzeti köznevelésről szóló (Nkt.) 2011. évi CXC törvény, a Nemzeti alaptanterv (Nat.) kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet A kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 59/2013. ( VIII. 9.) EMMI rendelet A kollégiumi foglalkozások keretprogramterve a tematikus csoportfoglalkozások szervezéséhez és tartalmának meghatározásához 59/2013. ( VIII. 9.) EMMI rendelethez Az SNI-s gyermekek óvodai nevelésének és iskolai oktatásának irányelveiről szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet; a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. XXXI törvény a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII törvény a nevelési és oktatási intézmények működéséről, és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet teszi kötelezővé. A program elkészítése az alábbi dokumentumok figyelembe vételével történt. Iskolai Pedagógiai Program Szervezeti és Működési Szabályzat A Kollégiumi Program a kollégium életének alaptörvénye, amely összhangban van az intézmény többi dokumentumával. 4
2. Hitvallásunk A Kollégiumi Program átdolgozását a fent felsorolt törvényi változások tették indokolttá. A jelenlegi helyzetet elemezve, a tapasztalatokat összevetve az elfogadott metodikákkal, meghatároztuk a rövid, közép- és hosszútávú terveket. A dokumentum elkészítésekor prioritást élvezett azon elgondolásunk, hogy az iskolai és kollégiumi élet szerves része egymásnak hiszen, sokszorosan sérült intellektusú és személyiségű, különösen nehéz sorsú növendékeink számára így biztosítható a leghatékonyabban az egyéni szükségleteikhez igazodó ellátás, gondoskodás, nevelés-oktatás, és sérülésspecifikus fejlesztés, amely felkészíti őket a kiegyensúlyozott, szociálisan értékes életvitelre. Ennek következtében a nevelési-oktatási folyamat, nem heterogén kollégiumi csoportban, hanem az iskolai évfolyamoknak megfelelően folytatódik a délután során. Ennek eredményeképpen jól szervezett, sajátos nevelési igényű gyermekeink számára hatékonyan működő, tartalmas programokkal bővelkedő, folytonosságot és a biztonságot megteremtő délutáni nevelőmunka valósul meg, az este folyamán pedig egy otthonos kollégiumi lét biztosított tanulóink számára. Ez a dokumentum jól szolgálja az elkövetkezendő időszak pedagógiájának vezérfonalát, hozzájárul tanulóink pozitív irányú szellemi, testi, jellembeli fejlődéséhez. 3. A kollégium jövőképe Jövőképünket meghatározzák a növendékeink sajátos nevelési szükségleti, a kollégiumban lakó gyermekeink igényei, pedagógiai alapelveink, kollégiumi testület értékrendje, gyógypedagógiai szemlélet és nevelésfilozófiai beállítottság. Jövőképünkben egy olyan kollégium víziója szerepel, mely megőrizve és továbbfejlesztve legjobb hagyományait megteszi a minőségfejlesztés szükséges lépéseit, hogy képes legyen megfelelni partnereink igényeinek, a folyamatos fejlesztési elvárásoknak, a kiszámítható, felhasználóbarát, gazdaságos működés igényének, az elengedhetetlen, horizontális és vertikális tanulás felelősségének, amely elvezet a feladatok önálló és kreatív megoldásához. Bővíti az innovációs műhelymunkát, melynek során cél az értékorientált gyermeki személyiség formálása, a pályaorientáció, önálló és családi életre való felkészítés. Eredményes munkavállalói magatartáshoz tartozó kulcskompetenciák kialakítása. 4. Küldetésnyilatkozatunk Az elhelyezett növendékek számára biztonságot nyújtó fejlesztő eljárás, sajátos nevelési és fejlesztési szükségleteinek biztosítása, az egyéni gondozási, nevelési tervekben megfogalmazott feladatok teljesítése, a szülő és gyermek otthoni kapcsolatának erősítése. 5
Továbbá az erkölcsi értékeket tisztelő és elfogadó, önmagával és másokkal szemben is igényes, önismerettel rendelkező, öntudatos, saját értékeit, érdekeit érvényesíteni tudó, tájékozott, másokkal szemben toleráns egyéni és közösségi sikerességre törekvő, hazáját szerető gyermekek nevelése. 5. Helyzetelemzés 5.1. Az intézmény rövid története Az 1883-ban megnyílt III. Munkástelepi Elemi Népiskola 1896-tól a III. ker. Miklós tér 5.sz. alatt működött. 1912-től Községi Elemi Népiskola néven szerepelt, de a Raktár u. 1.sz. alatti épülettel egybevontan, amely akkor épült. A Miklós téri régi épületben már 1903-tól funkcionált Kisegítő iskolai részleg is, mely 1911- től vált önállóvá. Az alapítás évének mégis 1926-ot kell tekintenünk, mert a Kisegítő Iskola helyén a székesfőváros ekkor létesítette, illetve nyitotta meg a Gyógypedagógiai Nevelő- és Foglalkoztató Intézetet harminc bentlakó növendék részére. (A főként középsúlyos értelmi fogyatékos növendékeket ipari munkára készítették fel.) A bentlakásos ellátási forma ekkor kezdődött és napjainkig tart. 1932-től toldaléképítkezéssel bővítették az intézetet, s a növendéklétszámot 86-ra emelték. Ez azt jelentette, hogy a 18 éven aluli gyermekek számára is kiépült nyolc gyógypedagógiai osztály bentlakással. Az intézményben a II. világháborús viszontagságok után 1945. szept. 1-től ismét megkezdődhetett a munka. 1950-től 1968-ig kerületi fenntartású intézmény lett. 1958-ra elérte a férőhelyek száma a 106-ot, ami 9 osztály működését tette lehetővé mindmáig. 1962-től a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola gyakorló iskolai osztályait működtette, szakmailag kimagasló pedagógusgárdával. 1968-tól ismét a fővároshoz került, és állami gondozott gyermekek nevelésére jelölték ki. 1969-től csak fiúk kerülhettek be az intézménybe. 1970-től csak enyhén értelmi fogyatékosok helyezhetők itt el. Az óbudai területrendezéssel és a Raktár utcai iskola térfoglalásával 70-71-ben az intézmény elvesztette hatalmas kertjét, udvarát, tornatermét. Bár az épület számos belső átalakításon és korszerűsítésen esett át, az intézmény területvesztése korrigálhatatlan élettér-vesztést jelentett a gyermekeknek, és nevelési képzési lehetőség-vesztést jelent az itt folyó pedagógiai munka gazdagítása szempontjából. 1983 óta a lányok felvétele is lehetővé vált, s ez belső átalakításokat tett szükségessé. 2000. január 1-én a férőhelyek száma 90 főre módosult és megtörtént az alapfeladat szerinti szétválasztás: 60 fő gyermekotthoni és 30 fő diákotthoni férőhellyel. Az alapító okirat 6
módosításával a törvényi előírásoknak megfelelően 2004-től a létszám gyermekotthonban 40fő, diákotthonban 30 főre változott. 2000. március 1-től intézményünk keretében 6 férőhelyes lakásotthon kezdte meg működését az 1035. Budapest Szentendrei út 18. szám alatt, majd 2004. szeptember 1-től újabb, 10 férőhelyes (lakásotthon nyílt 1035 Budapest Szentendrei út 19. szám alatt. ) A gyermekvédelmi törvénynek köszönhetően a 2005-ben megindult felújítási munkálatokkal több mint 100 éves kívülről 2005-ig soha fel nem újított egyemeletes ódon épületünket felújították bővítették. A diákotthon korszerűsítése során a tanulók 3-4 ágyas otthonos szobákban nyertek elhelyezést. (a korábbi 16-20 ágyas hálótermek helyett). A szobák mérete megfelel a normatív előírásoknak, élhetőbb belsőbb környezetet ad, melyben társas élet is szervezhető, külső kapcsolatok is ápolhatók és ezzel elősegíthető a hatékony integráció. Minden gyermek számára biztosított a személyes tárgyak elkülönített tárolásának lehetősége. Saját ruhásszekrénnyel, íróasztallal rendelkeznek. A 2012. szeptember 1. napján hatályba lépett nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 97. (4) bekezdése alapján az Alapító Okirat módosításra került. Az Alapító Okirat módosításait a nevelőtestület a 2012. október 15-ei értekezletén elfogadta. Az intézmény a Szent Miklós Általános Iskola, Kollégium és Gyermekotthon nevet vette fel. A kollégium a köznevelési rendszer szakmailag önálló intézménye. Alapfeladata, hogy a tanulók számára a megfelelő lakhatási és tanulási feltételeket biztosítsa. A kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy fenntartsa a társadalmi mobilitást, esélyeket teremtsen, biztosítsa a hozzáférést a jó minőségű tudáshoz, segítse a szociális, kulturális hátrányok leküzdését, a társadalmi integráció folyamatát. Fontos szerepe van az egész életen át tartó tanulás megalapozásában, a tanuláshoz szükséges készségek és képességek, a Nat.-ban meghatározott kulcskompetenciák erősítésében, a tehetség felismerésében és fejlesztésében, a tanulók felzárkóztatásának segítésében. 5.2 Fenntartói és egyéb partneri, környezeti elvárások - Törvényi szabályozás, jogi elvárások - Fenntartói elvárások - A szülői elvárások 5.3 A kollégium működése 5.3.1 Humán erőforrás személyi feltételek, szervezeti jellemzők 7
Személyi feltételek, elvárások A kollégiumban a nevelési feladatokat gyógypedagógusi végzettséggel rendelkező kollégiumi nevelőtanár látja el. a nevelőtestület tagjaival és vezetőivel szoros szakmai együttműködésben végzi munkáját rendszeres önképzéssel, szervezett továbbképzéssel megújított, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkezik, képes a nevelési folyamat megtervezésére, megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére, jártas a különböző pedagógiai eljárások, módszerek alkalmazásában, egyéniségével, megjelenésével, felkészültségével, műveltségével, életmódjával követendő példaként szolgál a diákok számára, megfelelő empátiával rendelkezik, nevelői eljárásaiban, pedagógiai kommunikációjában a tanulók iránti tiszteletet, szeretetet, elkötelezettséget és bizalmat helyezi előtérbe, képes a diákok helyzetének, személyiségének megismerésére, megértésére, képes a diákokkal őszinte, bizalmon alapuló viszonyt kialakítani, képes a konfliktusok eredményes kezelésére, munkája során folyamatosan együttműködik a tanulók közösségeivel, a nevelésükben részt vevő személyekkel, szervezetekkel. A kollégiumi nevelőtanár munkáját a jogszabályokban foglaltak szerint végzi, tevékenységét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint az egészséges életmódra és a fenntartható fejlődésre nevelés határozzák meg. A kollégiumban dolgozó, nem pedagógusi munkakörben foglalkoztatottak munkáját is a gyermekközpontúság, a nevelés eredményességének támogatása jellemzi. Jelenlétük, megnyilvánulásaik, tevékenységük és annak színvonala is nevelési tényezőként hat a kollégisták mindennapjaiban. A kollégium jelenlegi dolgozói létszáma: intézményegység vezető kollégiumi nevelő kollégiumi gyermekfelügyelő ápoló 1 fő 4 fő 6 fő 1 fő 5.3.2 Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások a kollégiumban A kollégium belső és külső környezetét úgy alakítottuk ki, hogy biztosítsa a nevelési célok megvalósítását, szolgálja a tanulók biztonságát, kényelmét, feleljen meg az otthonosság általános kritériumainak, 8
teremtse meg a nyugodt tanulás, ismeretszerzés, kulturális, sport és egyéb szabadidős tevékenységek, valamint szakkörök működésének feltételeit, gondoskodjon a tanulók nyugodt pihenéséről, az egyéni visszavonulás lehetőségéről. A kollégiumi ellátás 31 fő részére valósul meg kilenc hálócsoportban és két foglalkoztató szobában. A gyerekek 3-4 ágyas, minden igényt kielégítő szobákban vannak elhelyezve, melyekhez zuhanyzófülkékkel ellátott fürdőszoba társul. A kollégium helyiségei, eszközei az alapszintű elvárásoknak megfelelnek. A növendékek szabadban töltött életterét a környék játszótereinek, sportpályáinak igénybe vételével illetve túrákkal, kirándulásokkal bővítjük. 5.4 A tanulók (tanuló-összetétel) jellemzői A gyermekek létszáma, korösszetétele A kollégiumi ellátást igénybe vevő tanulóink 6-18 éves sajátos nevelési igényű (tanulásban akadályozott és értelmileg akadályozott) gyermekek. Jelenleg 31 fő férőhely biztosított, ami közel egyenlő arányban oszlik meg a két nem között. Az kollégiumba csak a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ által kiállított szakértői véleménnyel rendelkező sajátos nevelési igényű gyermek vehető fel, aki tanulmányi kötelezettségének intézményünk iskolai intézményegységében tesz eleget. A gyermekek többségükben tanulásban, néhányan értelmileg akadályozottak, ezért valamennyi pszichikus funkciójuk egyéni mértékben és minőségben érintett. Egyre több gyereknél diagnosztizálnak hiperaktivitást, autisztikus tüneteket, a magatartás zavar különböző fajtáit, pszichiátriai problémákat. Társuló problémák a sérülés jellege szerint lehetnek: organikus, belszervi, neurológiai, mozgás, hallás, látás, beszéd, lateralitás. Napjainkban hátrányosan változott a gyerekek szociális helyzete. Jellemző a hagyományos családmodell felbomlása, gyakoriak a mozaikcsaládok és az egyszülős családok. Ennek és az anyagi helyzet jelentős romlásának, az ingerszegény környezetnek, nem megfelelő nevelési attitűdnek, a munkanélküliségnek következménye a devianciák (alkoholizmus, játékszenvedély, kábítószer fogyasztása) megjelenése a családokban, s ez a gyermekek magatartását, tanuláshoz való viszonyát negatívan befolyásolja. További nehézségek mutatkozhatnak: a figyelem terén feladattudat és szabálytartás terén a személyiség fejlődésben a magatartás területén társas kapcsolatokban 9
konfliktuskezelésben a kortárs csoportok negatív hatásainak hárításában 1. Szociális helyzet Valamennyi tanulónk hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű. 2. A magatartás szempontjából probléma mutatkozik az akarati szférában az érzelmi szférában az erkölcsi szférában a szocializáltság fokában 3. A rosszabb genetikus és szocializációs feltételek következményeként jelentkező problémák személyiségfejlődési zavarok önismereti, önelfogadási, önértékelési problémák hospitalizáltság, regresszió, neurózis, szorongás, agresszió hiperaktivítás magatartászavar a szocializáció nehezítettsége a mintakövetés, utánzás, azonosulás akadályozottsága a belső kontroll kiépítésének elmaradása a magatartásszabályozók hiánya, fejletlensége értékrend hiánya, habilitása a viselkedési szabályok nehéz elsajátítása a lelki egészség kialakítását és fenntartását segítő erkölcsi normák ismeretlensége inaktív volta az értelmes életvitel tudatosításának hiánya a kommunikációs és beilleszkedési zavarok a társkapcsolatok terén a társas érzelmek terén a társas viselkedésben a mentális egészségkárosító és veszélyeztető tényezőkkel szembeni védtelenség a tájékozatlanság, gyakorlatlanság az illem és etikett terén. A gyermekek állapotának és helyzetének felsorolt alapproblémái meghatározzák különleges nevelési szükségleteiket. 5.5 A kollégiumi élet megszervezése A kollégium biztosítja testi lelki fejlődésének feltételeit, beleértve a rendszeres étkezést a tisztálkodást, az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást. Igazodik a tanulók egyéni és 10
életkori sajátosságaihoz, speciális szükségleteikhez, figyelembe veszi a szülői és iskolai elvárásokat, iskolai hagyományokat, valamint az iskolai Pedagógiai Programban foglaltakat. A kollégiumi diákönkormányzat képviselője az iskolai és a gyermekotthoni intézményegység tagjaival közösen képviseli a konfliktuskezelést, problémamegoldást és a demokratikus érdekérvényesítést. A kollégium ápolja hagyományait, megújulásra képes, céljai között szerepel a kollégiumi közösség együvé tartozásának erősítése. Napirend a kollégiumban 6 30 ébresztő 6 30-7 00 reggeli teendők ellátása 7 00 reggelizés 7 45-7 55 a tanulók az osztályteremben (ahol órájuk lesz) előkészülnek a tanítási órára 12 35-14 00 ebéd 14 00-16 00 délutáni tanóra 14 45-15 00 szünet 16 00-18 00 szabadidős csoportfoglalkozások, szakkörök 17 30-18 30 vacsora 18 30 - szabadidős tevékenység, csoportvezetői foglalkozás (heti egy alkalom) 19 30 fürdés, szabadidős tevékenységek, stb. Villanyoltás a kicsiknek 20 00 órakor a nagyobbaknak 21 00 órakor 5.6. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások. A kollégiumban elhelyezett tanulók számára a kötelező foglalkozások az iskolai intézményegységben biztosítottak, hiszen a két intézményegység közös szervezés alatt működik. Tanulást segítő foglalkozások: egyéni fejlesztés felzárkóztatás és tehetséggondozás Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások színjátszó szakkör énekkar nyelvművelő szakkör informatika szakkör tömegsport sport szakkör 11
5.7. A kollégiumi nevelés célja és feladata A kollégiumi nevelés célja és alapelvei A kollégiumi nevelés célja legfőképp a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása. A kollégium céljai elérése érdekében diákközpontú, az egyén és a közösség harmóniáján alapuló környezetet és tevékenységrendszert alakít ki, melynek főbb alapelvei: az alapvető emberi és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok érvényesítése; demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása; a tanulók és közösségeik iránti felelősség, a bizalom, a szeretet, a segítőkészség; szakmai és intellektuális igényesség, kulturált stílus a pedagógus tevékenységében; az alapvető erkölcsi normák érvényesítése; az egyéni és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembevétele; építkezés a tanulók aktivitására, öntevékenységére, önszerveződő képességére; az integrált nevelés, az integrációt elősegítő pedagógiai módszerek alkalmazása; a szülőkkel, a kollégiumhoz kapcsolódó iskolákkal, a társadalmi környezettel való konstruktív együttműködés; a nemzeti hagyományok megőrzése, a nemzeti azonosságtudat fejlesztése; a nemzetiségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása. A kollégiumi nevelés feladatai A kollégium a kollégiumi jogviszony fennállása alatt biztosítja diákjai számára azok iskolai tanulmányai folytatásához szükséges kollégiumi feltételeket. Köznevelési feladatait 12
kollégiumi ellátás, nemzetiségi kollégiumi ellátás, illetve sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi ellátásán keresztül valósítja meg. A kollégiumi nevelés feladata különösen: A tanulás tanítása A kollégiumi nevelés feladata a diákok egyéni fejlődésének elősegítése, a hátránnyal küzdők felzárkóztatása, a gyermekek tehetségének kibontakoztatása. Ennek érdekében a kollégium lehetőséget biztosít az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztésére, valamint arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Ezzel fejleszti a kreativitást, erősíti a tanulási motívumokat, az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyát. Fontos, hogy a tanulók elsajátítsák az információkeresés különböző formáit a kollégiumi könyvtárban az egyéni fejlesztés elmélyítése érdekében, az információk megtalálásának célravezető útjain keresztül. Törekszik a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges helyes énkép, a pozitív önértékelés kialakítására. Segíti a mindennapi feladatokra történő felkészülést. A kollégiumnak gondot kell fordítania arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra belső igény ébredjen a tanulókban, mindennapi életük részévé váljon a tanulás. A tanulás tanítása, az ismeretszerzést elősegítő beállítódások kialakítása hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Az erkölcsi nevelés A kollégium feladata az alapvető erkölcsi normák megismertetése, elfogadtatása, valamint ezen normák beépülésének elősegítése a tanulók mindennapi életébe, személyiségükbe. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű, készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra valamint azok kezelésére, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési kérdéseire, problémáira. A kollégiumi közösség élete, a kollégiumi nevelőtanárok példamutatása segítse elő a tanulók életében az olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás, az empátia, a szociális érzékenység. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A kollégium, az iskolai tanulmányokra alapozva, azt kiegészítve segítse elő a nemzeti, népi kultúránk értékeinek, hagyományaink megismerését. A kollégiumi foglalkozások keretében a diákok tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. A nevelés révén alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság 13
tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. A nemzetiséghez tartozó tanulók nevelését ellátó kollégium kiemelt feladata az anyanyelvű nevelés, az adott nemzetiséghez való tartozás tudatának erősítése, nemzetiségi kultúrájának, nyelvének, szokásainak ápolása és fejlesztése. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A kollégiumi nevelés elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését, az abban való állampolgári részvétel jelentőségét. Ezzel is erősíti a diákokban a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremtve az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A kollégium megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket. A közügyekben való aktív részvétel megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításának folyamatában kiemelt szerepet és megfelelő teret kap a kollégiumi diák-önkormányzati rendszer. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. Kiemelt feladat a tanuló helyes, reális énképének, illetve önértékelésének kialakítása; elő kell segíteni a kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését; hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. Ezért a kollégium kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. Ez segítséget nyújt a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. A kollégiumnak foglalkoznia kell a Nat-ban meghatározott szexuális nevelés kérdéseivel is. 14
A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A kollégium ösztönözze a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz-kezelés módszereinek megismerésére és alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. A kollégiumi pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium sportélete járuljon hozzá az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kiválasztásához. Fontos, hogy a kollégium a diákok számára otthonos, egészséges, kulturált, esztétikus közeget biztosítson, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti ízlésüket, igényességüket. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A kollégiumi nevelés feladata a szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban úgy, hogy önálló tapasztalati úton ismerjék meg a hátránnyal élők sajátos igényeit, élethelyzetét. Ez a segítő magatartás fejleszti a diákokban az együttérzést, együttműködést, problémamegoldást és az önkéntes feladatvállalást, mely elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Fenntarthatóság, környezettudatosság A kollégiumi diáknak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A kollégiumi nevelés során fel kell készíteni őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, melyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Pályaorientáció A kollégiumnak a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket (szakkörök, érdeklődési körök) kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. A kollégium a kollégium pedagógiai munkájával kapcsolatban álló iskolákkal együttműködve valamennyi tanulója számára lehetővé teszi egyes kiválasztott szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a tanuló által választott életpályára való felkészülést. 15
Gazdasági és pénzügyi nevelés A kollégiumnak, mint bentlakásos köznevelési intézmény sajátos adottságaiból adódóan segíteni kell, hogy a tanulóik felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Fontos, hogy tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. A kollégium a diák-önkormányzati tevékenység működtetésén keresztül segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. Médiatudatosságra nevelés Fontos, hogy a tanulók értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés során az értelmező, kritikai beállítódás kialakításának nagy jelentősége van. A diákokkal ismertetni kell a média működésének és hatásmechanizmusának főbb törvényszerűségeit, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokat, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módját. 16
A rendelet 2. i) pontjában meghatározott tematikus csoportfoglalkozások keretterve és éves óraszáma Témakörök 1. A tanulás tanítása 2. Az erkölcsi nevelés 3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés 5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 6. A családi életre nevelés 7. Testi és lelki egészségre nevelés 8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 9. Fenntarthatóság, környezettudatosság 10. Pályaorientáció 11. Gazdasági és pénzügyi nevelés 12. Médiatudatosságra nevelés A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma Témakör 1-8. évfolyam A tanulás tanítása 4 Az erkölcsi nevelés 2 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 2 Állampolgárságra, demokráciára nevelés 1 Az önismeret és társas kultúra fejlesztése 1 A családi életre nevelés 1 Testi és lelki egészségre nevelés 2 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 2 Fenntarthatóság, környezettudatosság 2 Pályaorientáció 2 Gazdasági és pénzügyi nevelés 2 Médiatudatosságra nevelés 1 22 óra 17
1. A tanulás tanítása A kollégium a foglalkozások és a tevékenységek során támogatást nyújt abban, hogy a tanulók eredményesen fejezzék be választott iskolájukat. Nagy jelentősége van az egyénre szabott tanulási módszerek elsajátításának, ezzel segítve az iskolai órákra való felkészülést, a jó eredmények elérését, a hátránnyal küzdők felzárkóztatását, a gyermekek tehetségének kibontakoztatását. A tanulás tanítása, az ismeretszerzést és hasznosítást elősegítő beállítódások kialakítása nagymértékben hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam Ismerje meg és előbb pedagógus segítséggel, majd önállóan alkalmazza - a kollégiumi tanulás folyamatában használatos, az életkori sajátosságokhoz igazodó, egyénre, csoportra szabott, hatékony tanulási eljárásokat, módszereket. Tudja szervezni idejét, tevékenységeit. Alakuljon ki megfelelő szövegértő olvasás, sajátítsa el az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő tanulási technikákat. Legyen képes a tanultakról rövid tartalmi ismertetést készíteni, és erről szóban vagy írásban beszámolni. 2. Az erkölcsi nevelés A kollégiumi nevelés során fontos, hogy a diákok megismerjék az alapvető erkölcsi normákat, és ezek a normák beépüljenek személyiségükbe, mindennapi életükbe, tevékenységükbe. Lényeges, hogy az erkölcsi nevelés a napi élet gyakorlatából, tapasztalataiból vegyen példákat, egyben készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra és azok kezelésére. A kamasz fiatalok esetében különösen jelentős, hogy segítsen számukra választ találni erkölcsi kérdéseikre, az esetleges problémáikra. Az erkölcsi nevelés nagy hatással van a közösség és az egyén életére egyaránt. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam Ismerje az erkölcs fogalmát és szerepét az emberi együttélésben. Legyen tisztában az erkölcsi felelősség fontosságával. Képes legyen az életkornak megfelelő erkölcsi választásokra 3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A kollégiumi foglalkozások lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók elsajátítsák azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Ennek révén kialakul bennük a szűkebb és tágabb közösséghez való tartozás, a hazaszeretet érzése. 18
Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam Ismerje nemzeti kultúránk értékeit, hagyományainkat. Váljon nyitottá más népek kultúrája iránt, ismerje meg, hogy Magyarországon milyen nemzetiségek élnek. Életkorának megfelelő szinten ismerje az ország és a magyarság nemzeti szimbólumait. Ismerje meg az adott település kultúrtörténetét, hagyományait, jellegzetességeit. 4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A kollégiumban folyó nevelés sajátos pedagógiai eszközei révén elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését. A közösségi tevékenységek gyakorlásával a diákok átélhetik annak jelentőségét, hogy mit is jelent a felelős állampolgári részvétel a közügyekben a közösség és az egyén számára egyaránt. Ez tágabb értelemben sokat segít a nemzeti öntudat erősítésében, és egyben összhangot teremt az egyéni célok és a közösségi jó között. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam Legyen tisztában a demokrácia fogalmával, ismerje fel, jelentőségét a közösségben, az emberi társadalomban. Lássa be, hogy a jog a társadalmi élet nélkülözhetetlen szabályozó eszköze. Értse meg az állampolgár és a társadalom együttműködésének fontosságát az egyéni és társadalmi célok elérése érdekében. Értse a kötelezettségek és a jogok egymásra gyakorolt hatását. 5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A kollégiumi nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. A közösségi lét, a csoporthoz tartozás, az egymás közötti interakciók elősegítik a reális énkép és az önértékelés kialakulását, melyek a személyiségfejlődés meghatározó elemei. Mód van a mások helyzetébe történő beleélés képességének kialakítására, mások elfogadására. Ezek a képességek elősegítik, hogy kulturált közösségi élet alakuljon ki a kollégiumban. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam Legyen képes, személyiségjegyeit, tulajdonságait, képességeit felismerni. Értse, hogy tevékenységével tehet közvetlen környezetéért, csoportjáért, társaiért. Lássa be, hogy szükség van az alapvető magatartási szabályok betartására. 19
6. A családi életre nevelés A család, mint a társadalom alapvető közösségi építőköve különös jelentőséggel bír a fiatalok kiegyensúlyozott személyiségfejlődésében. A kollégiumnak éppen ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. A kamaszkorban kiépülő párkapcsolatoknak is fontos szerepe van a későbbi családi közösség kialakításában. Egymás tisztelete, a másik iránt érzett felelősség, a helyes szexuális kultúra és az erkölcsi értékek kialakítása döntő jelentőségű, melyben a kollégiumi nevelésnek fontos szerepe van. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam Ismerje a család szerkezetét, működését, valamint a különféle szerepeket és szabályokat a családi közösségben. Képes legyen felismerni és megfelelő módon kezelni, értelmezni a családban előforduló különböző konfliktusokat. 7. Testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életritmus és életvitel kialakítása, tudatosítása meghatározó jelentőségű a fiatalok számára. A tanulók a kollégiumban olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátíthatnak el, olyan szokásokat tanulhatnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium sportélete nagymértékben hozzájárulhat az egészséges életmód kialakításához és fejlesztéséhez. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam Legyen tisztában az egészségtudatos életmód jelentőségével. Tudatosuljon és váljon napi gyakorlattá az egészséges életmód és a testmozgás. Ismerje a különféle egészségkárosító szereket és a szenvedélybetegségeket. 8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A hátránnyal élők iránt érzett felelősség, és az értük végzett önkéntes feladatvállalás megfelelő módon segíti a szociális érzékenység kialakulását a tanulókban. A szűkebb és tágabb környezetünkben ilyen helyzetben élőkért végzett önkéntes feladatvállalás fontos személyiségfejlesztő hatással bír. Az önkéntes feladatvállalási hajlandóság beépülése, megszilárdítása fontos nevelési feladat: a tudatos, felelősségteljes állampolgári lét alapvető velejárója. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam Jelenjen meg a tanuló személyiségében a szolidaritás érzése. Legyen érzékeny mások helyzete iránt. Alakuljon ki az összetartozás érzése. 20
9. Fenntarthatóság, környezettudatosság A mai társadalmi, gazdasági helyzetben kitüntetett szerepe van a természeti környezet megóvásának. A kollégiumi diáknak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Fel kell készíteni őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására, a környezet védelmét elősegítő tevékenységekre, közös cselekvésekre. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam Váljon érzékennyé környezete állapota iránt és legyen képes a környezet sajátosságainak megismerésére. Tekintse értéknek a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát, fenntartható, harmonikus működését és jöjjön létre benne késztetés környezete értékeinek megőrzésére. Fejlődjenek ki benne a harmonikus környezet iránti igények, környezetkímélő életmódhoz szükséges szokások és legyen motivált a környezet védelmét célzó közös cselekvésre. 10. Pályaorientáció A kollégium olyan feltételekkel rendelkezik, melyek az öntevékeny tanulói cselekvések révén biztosítják a képességeik kibontakoztatását, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát. A különféle szakkörökön, önképző körökön képessé válhatnak arra, hogy a számukra megfelelő pályaválasztásuk érdekében megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. A pályaválasztáson túl egyben felkészülhetnek a választott életpályára is. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam Tudatosuljon a diákokban a pálya és a személyiség valamint a képességek és az adottságok összhangja. Tudja összehasonlítani az egyes pályák szakmai, ergonómiai elvárásait, jellemzőit. 11. Gazdasági és pénzügyi nevelés A pénz világának, a helyes gazdálkodás alapvető szabályainak megismerésére a kollégium megfelelő helyet és lehetőséget biztosít a tanulók számára. Működése egyben megfelelő példát mutat arra, hogy miként kell és szabad a javakkal ésszerűen gazdálkodni, a fogyasztásszerkezetét a lehetőségekhez viszonyítva megfontolt módon kialakítani. Az egyéni és közösségi érdekek jól összehangolhatók a diák-önkormányzati munka révén. Gyakorolhatók a döntés és a felelősség egymásra hatásából adódó helyzetek. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam Ismerje meg az ésszerű családi gazdálkodás kialakításának módszereit. Legyen tisztában az otthoni pénzügyi lehetőségekkel, korlátokkal. Tanulja meg a különféle pénzkezelési technikákat. 21
12. Médiatudatosságra nevelés A társadalmi élet szinte minden mozzanatát áthatják a különféle médiumok. A diákok kollégiumi nevelésének szempontjából tehát fontos, hogy értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét, a társadalom és a média kölcsönös kapcsolatát. A médiatudatosságra nevelés során a megfelelő értelmező, kritikai beállítódás kialakításának és fejlesztésének meghatározó jelentősége van valamennyi korosztály számára. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam Tudjon különbséget tenni a médiatartalmak között. Ismerje a reklám szerepét, jelentőségét, előnyeit és veszélyeit. Tanulja meg hatékony módon és megfelelő mértékben felhasználni a számítógép és egyéb online média nyújtotta lehetőségeket. 5.8. A tanulókról való gondoskodás, személyes törődés. Gyermek- és ifjúságvédelem. A kollégiumi nevelő-oktató munkának egyik kiemelt területe kell hogy legyen a gyermek és ifjúságvédelem. Ezen feladatok megszervezése és ellátása az intézményegység-vezető és a diákönkormányzat közreműködésével történik. A kollégiumi alkalmazottak és a DÖK jelentős erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy az egyre növekvő társadalmi feszültségek ellenére intézményünk biztosítsa kollégistái számára azokat a feltételeket, amelyek megfelelnek a gyermekközpontúság elvének. Ifjúságvédelmi tevékenység feladatai: megelőzés - figyelem, ráhatás, külső segítség igénybevétele - kapcsolattartás ifjúságvédelmi, bűnmegelőzési szervekkel. 5.9. Közösségi élet. Hagyományőrzés és ápolás. Az intézményi hagyományok ápolása Az kollégium hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint a kollégium jó hírnevének megőrzése, öregbítése, a kollégium minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok, továbbá az ünnepélyek, megemlékezések, rendezvények időpontjai, valamint a szervezési felelősök az éves munkatervben vannak rögzítve. 22
Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei Tanulók részére az intézménybe újonnan érkező tanulók fogadása, bemutatása, köszöntése, tanévnyitó október 6 október 23-i mikulás és névadó ünnep karácsony, január 21. Magyar Kultúra Napja húsvéti ünnep március 15-i emlékünnepély április 16 a holocaust áldozatainak emléknapja ballagás, évzáró. Intézményi szintű versenyek és szórakoztató rendezvények farsang szavalóverseny kulturális fesztivál komplex tanulmányi verseny /OM/ madarak és fák napja /kirándulás/ gyermeknap nyári táborozás, nyaralás Felnőttek részére új munkatársak bemutatása, köszöntése nőnapi, pedagógusnapi köszöntő nyugdíjba vonulók búcsúztatása valamennyi intézményi rendezvény karácsony, farsang Az iskola tanulóinak ünnepi viselete Fiúk részére: sötét nadrág, fehér ing, Lányok részére: sötét szoknya, fehér blúz. 23
A hagyományok ápolásának egyéb formái Az intézmény belső ünnepségei és rendezvényei az iskola, a kollégium és gyermekotthon közös együttműködésével kerülnek megrendezésre. Az intézmény életének kiemelkedő eseményeit, szakmai- és sportsikereit, neves évfordulóit videofelvételen örökítjük meg. Minden kollégiumi és gyermekotthoni közösségben megtartjuk a gyermekek egyéni, személyes ünnepeit: születésnapját, névnapját. Az iskola külső kapcsolatainak ápolása, erősítése az intézmény állami- és DÖK vezetőinek együttes feladata, melynek során folyamatosan törekedni kell e kapcsolatok kiszélesítésére. Intézményen kívüli rendezvényeken a tanulóknak ugyanolyan példás magatartást kell tanúsítaniuk, mint a házon belüli rendezvényeken (dohányzás, ital, drog, agresszió stb. mellőzése). 6. A kollégiumi nevelés eredményessége A kollégium a szülővel és az iskolával együttműködve hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló eredményesen fejezze be tanulmányait választott iskolájában. A tanuló a kollégiumi nevelési folyamat során elsajátítja a társadalomba való beilleszkedéshez és a családi életben, a hivatás gyakorlásában, az állampolgári létben az önálló életvitelhez szükséges alapvető ismereteket, képességeket, értékeket: elsajátítja és követi az alapvető erkölcsi normákat; képes az egészséges és kulturált életmód kialakítására; sokoldalú képzettsége, műveltsége párosul az új ismeretek befogadásának és a folyamatos megújulásnak a képességével; kialakul reális társadalomképe; rendelkezik az önszerveződéshez, a demokratikus érdekérvényesítéshez szükséges képességekkel; tudása versenyképes, önértékelő képességére, szakmai felkészültségére alapozva választ tud adni a szakmai kihívásokra; képes az együttműködésre, az emberi kapcsolatok kialakítására és továbbépítésére; másokhoz való viszonyában toleráns, empátiával rendelkezik, társadalmi szemléletét a szolidaritás jellemzi; ismeri nemzetünk, nemzetiségeink kulturális, történelmi hagyományait. 24
A kollégiumi nevelés eredményességének értékelésekor figyelembe veendő, hogy a nevelési folyamat milyen kiindulási állapotból, milyen feltételek mellett fejtette ki hatását. Nevelési eszközrendszer A pedagógus és a pedagógiai munkát segítők egyaránt személyiségükkel, megjelenésükkel, cselekedeteikkel, közvetlenül és példát mutatnak. A tanulók kötelessége az intézményegységek házirendjeinek, napirendjeinek maradéktalan betartása. A tanuló joga, hogy kiérdemelt kedvezményekben részesüljön, jutalmat, elismerést kapjon. A jogszabályokban, illetőleg a kollégium házirendjében megfogalmazott tanulmányi, magatartási és szorgalmi követelményeket kiemelkedően teljesítő, a kollégium jó hírét erősítő tanulókat az intézmény jutalomban részesíti. A jutalmazás a tanulók nevelésének, személyiségformálásának egyik eszköze. A jutalmazás alkalmazásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a jutalmazás megfeleljen a növendékek életkori sajátosságainak, személyi állapotának, értelmi képességeinek, s az adott cselekedet reális értékelésének, megfeleljen a pedagógia alapelveinek, az egységes nevelői ráhatás követelményeinek. A nevelés érdekében szükség esetén az adott jutalom visszavonható, azonban csak az a személy alkalmazhatja, aki a jutalmat adta. A havonta tartandó szakmai értekezleteken minden jutalmazottat meg kell említeni. A jutalmazás gyakorlata Nevelőtanári, igazgatói, nevelőtestületi dicséret és jutalmazás egyénnek és kollégiumi csoportnak lehet: szóbeli írásbeli igazgatói, nevelőtestületi dicséret az otthongyűlés előtt oklevélben, tárgyjutalomban való részesítés táborozáson való részvétel kívánt program szervezése, és az abban való részvétel lehetősége. Területei: Magatartás és szorgalom jutalmazása A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei Azokat a tanulókat, akik a kollégiumi házirendet házon belüli vagy házon kívüli foglalkozáson megszegik, vagyis a kollégiumi közösség normái ellen vétenek, fegyelmező/elmarasztaló intézkedésben kell részesíteni. 25
Ügyelni kell arra, hogy a fegyelmezés, illetve a büntetés megfeleljen Tilos a növendék életkori sajátosságainak, személyi állapotának, értelmi képességének, s az adott cselekedet valószerű értékelésének, a pedagógia alapelveinek, az egységes nevelői ráhatás követelményeinek. a testi fenyítés és megtorló-megalázó büntetés alkalmazása, ételmegvonással, többlettanulással (pl. feladatírással) és foglalkozásokról való eltiltással büntetni, séta, levegőzés megvonásával büntetni. Büntetést melynek kiszabásához be kell szerezni a DÖK véleményét az intézményvezetőn, intézményegység-vezetőin, valamint a DÖK vezetőjén kívül a gyerekekkel rendszeresen foglalkozó pedagógusok is alkalmazhatnak. A nevelés érdekében szükség esetén az adott büntetés elengedhető, de csak az a személy alkalmazhatja, aki a büntetést adta. A fegyelmezés formái Nevelőtanári, intézményvezetői, nevelőtestületi elmarasztalás egyénnek és kollégiumi csoportnak lehet: szóbeli írásbeli o intézményvezetői, nevelőtestületi elmarasztalás az otthongyűlés előtt, o kedvelt programoktól való esetenként eltiltás. (Pl.: diszkó, mozi stb.), o súlyosabb vétség esetén fegyelmi eljárás lefolytatása a jogszabálynak (1993. LXXIX. tv. 76. ) megfelelően. o érvényben lévő büntetés, illetve fegyelmi büntetés ellen fellebbezést az intézményvezetőhöz kell benyújtani. A nevelőtestület tagjai a büntetést ellenző személyes véleményüket a tanulók előtt nem hangoztathatják. A fegyelmi büntetés lehet: Az anyagi kártérítés o megrovás, o szigorú megrovás, o áthelyezés másik kollégiumba o kollégiumi jogviszony megszüntetése Az intézmény vagyonában és állapotában a tanuló által elkövetett kárért a szülő (gondviselő) anyagi felelősséggel tartozik A károkozás miatti vizsgálatról és az okozott kár mértékéről a szülőt haladéktalanul tájékoztatni kell a kollégiumi intézményegység-vezetőnek. 26
A gondatlan (akaratlan) károkozás esetén az okozott kár értékét az intézményvezető a törvény szerinti mértékben csökkentheti (maximális összege a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egy havi összegének ötven százaléka). Szándékos károkozás alkalmával a tanuló, illetve szülei a teljes kár megtérítésére kötelezhetők, amennyiben ez az összeg nem haladja meg a törvényben szabályozott összeget (a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - öt havi összegét). 7. A kollégium kapcsolatrendszere. A kollégium nevelési feladatainak eredményes megoldása érdekében rendszeres kapcsolatot tart a szülőkkel, illetve a tanuló törvényes képviselőjével, szülői szervezetekkel (közösségekkel), a fenntartóval, a működtetővel, a kapcsolódó iskolákkal, társintézményekkel, hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, valamint veszélyeztetett gyermek esetében a gyermekjóléti szolgálattal, a település a tanulók nevelésében érintett intézményeivel, nevelésbe vett gyermek esetén a gyámjával, nevelőszülőjével, civil szervezeteivel, szakmai közösségeivel, érintettség esetén a helyi nemzetiségi önkormányzatokkal, továbbá minden olyan szervezettel, amely a kollégiumi nevelés céljainak megvalósítását elősegítheti. A kapcsolatok kialakításában, gazdagításában és fenntartásában a kollégium nyitott és kezdeményező. A kapcsolattartás helyi szabályozása a jogszabályi előírásoknak megfelelően történik. 27
Záradék A Kollégiumi Pedagógiai Programot a nevelőtestület 2013. augusztus 29-én tartott értekezletén megtárgyalta és elfogadta A DÖK-GYÖK a tanulók képviseletében megismerte és elfogadta. A Szülői szervezet áttekintette, elfogadta. Jelen Kollégiumi Pedagógiai Program módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével. 1. A Pedagógiai Program hatálybalépése A Pedagógiai Program 2013. szeptember 1-jével lép hatályba és visszavonásig érvényes. 2. A Pedagógiai Program felülvizsgálata Az Pedagógiai Program felülvizsgálatára sor került jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi a DÖK és GYÖK, az intézmény dolgozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja, a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az intézményvezetőhöz kell beterjeszteni. A Pedagógiai Program módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. Budapest, 2013. év szeptember 1. nap P.H. Marton Tiborné igazgató A Pedagógiai Program az intézmény Diákönkormányzata és Gyermekönkormányzata 2013. év augusztus hónap 29. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a DÖK és GYÖK egyetértési jogát jelen Pedagógiai Program módosítása során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakat egyetértve a nevelőtestületnek javasolta... Rostás Ágnes DÖK és GYÖK vezetője 28