BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Pattantyús-Ábrahám Géza Gépészeti Tudományok Doktori Iskola Működési Szabályzata Általános rendelkezések 1.. Jelen szabályzat a doktori iskola létesítésének eljárási rendjéről és a doktori fokozat megszerzésének feltételeiről szóló 33/2007. (III.7.) Korm. rendelet alapján készült. Figyelembe veszi továbbá a felsőoktatásról szóló többször módosított 2005. évi CXXXIX. törvényt, a BME Doktori és Habilitációs Szabályzatát (BME DHSZ), a BME Tanulmányi és Vizsgaszabályzatát (BME TVSZ), ), valamint a MAB doktori iskolák létesítésének és működésének követelményei című 2007. május 1-jétől érvényes állásfoglalását és a 2008/II. 2. MAB Határozatot a Doktori Iskolák létesítésének és működésének akkreditációs követelményeiről. Doktori iskola megalakulása, tagjai és szervezete 2. A Gépészeti Tudományok Doktori Iskolában (továbbiakban: Doktori Iskola) 1993 óta folyik PhD képzés, végleges akkreditációjáról az országos szintű rendelkezéseknek megfelelően 2002. február 22-én született MAB döntés. A Doktori Iskola a BME Gépészmérnöki Karán (továbbiakban: Kar) működik. 3.. (1) A Doktori Iskola törzstagjainak, illetve a törzstagok személyi összetételének az 1. -ban felsorolt szabályzatok vonatkozó követelményein túl a következő feltételeknek is meg kell felelniük: a) Törzstag lehet a BME teljes munkaidőben foglalkoztatott egyetemi tanára, vagy a doktori képzésben a BME és az MTA közötti szerződés keretében részt vevő MTA kutatóintézet tudományos tanácsadója vagy kutatóprofesszora, vagy a doktori képzésben a BME és az MTA közötti szerződés keretében részt vevő MTA kutatócsoport tudományos tanácsadója, kutatóprofesszora, vagy a BME Professor Emeritusa, aki a doktori iskola tudományágában folyamatos, magas szintű szakmai tevékenységet folytat b) A törzstagok több mint felének rendelkeznie kell az MTA doktora fokozattal/címmel. (2) Új törzstagot a doktori iskola vezetője a Kari Tanács véleményét kikérve, az EDT jóváhagyásával kooptálhat. (3) A törzstagok körét a MAB létesítéskori akkreditációja, illetve időszaki felülvizsgálata erősíti meg. 4. 1 Ezek önálló cikkek, tehát correspondence, short paper, discussion stb. itt nem megfelelő 1
A Doktori Iskola vezetőjét a törzstagok előterjesztése és az EHBDT javaslata alapján, a MAB előzetes véleményének megkérése után a Rektor nevezi ki a Kar 70 éven aluli törzstag professzorai közül. A megbízás időtartama legfeljebb három év, a korhatárig korlátlanul ismételhető. 5. A BME DHSZ szerint a BME-en Egyetemi Doktori Tanács és Habilitációs Bizottság (EHBDT) működik, amely a BME doktori iskoláiban folyó képzést és eljárásokat felügyeli a BME DHSZ 7. szerint (ld. 1. sz. Melléklet). Az EHBDT mellett, doktori iskolánként a doktori képzést felügyelő testületként Doktori Iskola Tanács (DIT) működik a BME DHSZ 12. szerint. A doktori iskolák fokozatszerzést lefolytató testülete az EHBDT által leadott hatáskörben a doktori iskolánként működő Szakmai Habilitációs Bizottság és Doktori Tanács (SZHBDT), amely működését a BME DHSZ 6. szabályozza. A Doktori Iskola mellett működő DIT és SZHBDT aktuális összetételét az 1. sz. melléklet tartalmazza. 6. A 4. - 5. szerinti megbízások megszűnnek: a) a megbízás lejártakor, b) a megbízással azonos eljárással történő visszahívással, c) a megbízott lemondásával, d) a megbízott tartós akadályoztatásával, illetve halálával. Doktori iskola működése 7. A Doktori Iskola működését a Kar Dékáni Hivatalának adminisztratív támogatásával a Doktori Iskola vezetője irányítja. 8. (1) A Doktori Iskola minden évben témajavaslatokat kér be, és PhD témákat hirdet meg. A témák és a témavezetők személyének elfogadásáról a DIT dönt. A témák meghirdetése körlevelekben és a doktori iskola honlapján történik. (2) A témavezetőnek a doktori fokozat (PhD, DLA) megszerzésétől számítva legalább 2 évi szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie. Egy témavezető egyidejűleg legfeljebb 3 doktorandusz munkáját irányíthatja. E feltételek alól a DIT csak az EHBDT hozzájárulásával adhat felmentést. (3) Minden doktoranduszhoz egy és csak egy témavezető tartozik, aki teljes felelősséggel irányítja és segíti a témán dolgozó doktorandusz tanulmányait, kutatási munkáját, illetve a doktorjelöltek fokozatszerzésre való felkészülését. Témavezető a BME főállású dolgozója vagy Professor Emeritusa, vagy a BME-vel doktori képzésre együttműködési megállapodást kötött intézmény főállású dolgozója lehet. Külső témavezető mellé a DIT konzulenst jelöl ki, aki a BME részéről segíti a témavezető munkáját és figyelemmel kíséri a hallgató szakmai haladását. 2
(4) A doktori témát, vagy a témavezető/konzulens személyét kérés(ük)re, az érintett hallgató kérésére, vagy saját hatáskörben a DIT megváltoztathatja. A DIT a döntés előtt kikéri a témavezető munkahelyi elöljárójának véleményét. 9. A 8. szerint meghirdetett témákra a felvételi vizsgát a Kar Dékáni Hivatala szervezi. A Felvételi Bizottságot (FB) a DIT jelöli ki. A FB a felvételi beszélgetésen mutatott felkészültséget, a korábbi tanulmányi eredményeket, a nyelvismeretet, valamint a korábbi szakmai-tudományos tevékenységet 0-100 pont között értékeli. A felvétel feltétele legalább 60 pont elérése. A FB jelentése alapján a DIT javaslatot tesz a Kar Dékánjának a felvételre, valamint az állami ösztöndíjak odaítélésére. A felvételi döntéseket a Kar Dékánja hozza meg. 10. (1) A DIT minden félév előtt elfogadja a doktori képzésben javasolt tárgyak és oktatóik listáját. Az elfogadott tárgyakat meghirdeti a Doktori Iskola honlapján. A doktori képzés része az irányított oktatás 16-20 kreditpont határok között [BME TVSZ 27. (4) szerint]. (2) A Doktori Iskola oktatói azok a tudományos fokozattal rendelkező oktatók és kutatók, akiket a doktori iskola vezetőjének javaslatára a DIT adott időszakra alkalmasnak tart a doktori iskola keretében oktatási, kutatási és témavezetői feladatok ellátására. A Doktori Iskola oktatója lehet a doktori képzés célkitűzéseinek megvalósítására a BME-vel írásban rögzített együttműködési megállapodást kötött hazai vagy külföldi kutatóhely, egyetem, vállalat vagy egyéb intézmény főállású dolgozója (külső oktató). 11. A Doktori Iskola nyilvántartási rendszerének, adminisztrációjának és tájékoztatási kötelezettségének feladatát a Kar Dékáni Hivatal látja el, figyelembe véve a BME DHSZ 11. pontjait. Doktori fokozatszerzés 12. (1) A fokozatszerzés eljárás során döntést hozó, valamint a fokozatot odaítélő testület az SZHBDT. (2) Az SZHBDT által kidolgozott fokozatszerzési követelményrendszert a BME DHSZ 7. (7) e) szerint az EHBDT hagyja jóvá. (3) A fokozatszerzési követelményeket az SZHBDT évente felülvizsgálja, és szükség szerint az EHBDT jóváhagyásával módosítja. Az aktuális fokozatszerzési követelményeket a 2. sz. melléklet tartalmazza. (3) A már folyamatban lévő eljárások esetén a doktorjelölt választása szerint kell alkalmazni az indításkor érvényes vagy a módosított követelményeket. (4) A fokozatszerzési követelményeket a Doktori Iskola a honlapján nyilvánosságra hozza. 3
Záró rendelkezés 13. Jelen Szabályzatot a BME EDT (EHBDT) 2009. március 26-án megtárgyalta és jóváhagyta. A Szabályzat azonnal érvénybe lép. Budapest, 2009. március 26. Dr. Stépán Gábor a Gépészeti Tudományok Doktori Iskola vezetője 4
1. sz. Melléklet: A Pattantyús-Ábrahám Géza Gépészeti Tudományok Doktori Iskola Tanácsa A Doktori Iskola vezetője: Stépán Gábor egyetemi tanár, dékán, MTA rendes tag Szavazati jogú tagok: Ginsztler János, egyetemi tanár, MTA rendes tag Horváth Mátyás, Prof. emeritus, DSc Jóri J. István, egyetemi tanár, CSc, Dr. habil Lajos Tamás egyetemi tanár, DSc Láng Péter egyetemi tanár, DSc, Dr. habil Meggyes Attila, egyetemi tanár, CSc, Dr. habil Penninger Antal egyetemi tanár, DSc Váradi Károly egyetemi tanár, DSc A Gépészeti Tudományok Doktori Iskola Tanácsának tagjait a törzstagok javaslata alapján a Kar dékánja bízta meg 2007. október 15-i kezdettel három éves időtartamra. Titkár: Dr. Szalay Tibor egyetemi docens, dékánhelyettes, PhD A Hallgatói Önkormányzat képviselője Elnök: Penninger Antal egyetemi tanár, DSc Titkár: Dr. Pomáziné Gyulai Judit Szavazati jogú tagok: Szakmai Habilitációs Bizottság és Doktori Tanács (SZHBDT) főtanácsos Czvikovszky Tibor Professor Emeritus, DSc Dán András egyetemi tanár, DSc Farkas István egyetemi tanár, DSc Garbai László egyetemi tanár, CSc, Dr. habil Ginsztler János egyetemi tanár, MTA rendes tag Horváth Mátyás Professor Emeritus, DSc Jóri J. István egyetemi tanár, CSc, Dr. habil Lajos Tamás egyetemi tanár, DSc Meggyes Attila egyetemi tanár, CSc, Dr. habil Molnár Károly egyetemi tanár, DSc Monostori László egyetemi tanár, DSc Stépán Gábor egyetemi tanár, MTA rendes tag Szabó László egyetemi tanár, DSc Szabó Szilárd egyetemi tanár, CSc, Dr. habil Tisza Miklós egyetemi tanár, DSc Tóth Tibor egyetemi tanár, DSc Váradi Károly egyetemi tanár, DSc Verő Balázs DSc Állandó meghívottak: Szalay Tibor egyetemi docens, nemzetközi és tudományos dékánhelyettes Wágner Réka doktorandusz, hallgatói képviselő A Gépészeti Doktori Tanács tagjait és elnökét a DIT javaslata alapján a Gépészmérnöki Kar Tanácsa véleményének kikérésével a Kar dékánja bízta meg 2007. október 18-i kezdettel három éves időtartamra. 5
2. sz. Melléklet: PhD minimumkövetelmények a BME Gépészmérnöki Karon (2009. január 1-től) A feltételek formális teljesítése nem garantálja sem az eljárás elindítását, sem pedig annak sikeres befejezését. A döntéshozatalnál az SZDT érdemben megvizsgálja az új tudományos eredmények publikálásának szintjét, továbbá a jelölt hozzájárulását a publikált eredményekhez. Publikációs követelmények eljárás indításánál: Legalább 4 publikáció, melyből legalább 2 idegen nyelven megjelent (vagy közlésre elfogadott) lektorált folyóiratcikk, ebből legalább 1 Web of Science vagy Scopus adatbázisban szereplő folyóiratban megjelent cikk. A PhD értekezés opponensekhez történő kiküldésének feltétele: A tézispontokhoz kapcsolódó összes publikációk minimális darabszáma: 4, ebből: legalább 1 cikk 1 idegen nyelvű lektorált Web of Science vagy Scopus adatbázisban szereplő folyóiratban, a jelölt legalább 50 %-os részével, amely társszerzőkkel készült publikációk esetében %-os részteljesítésekből is összegyűjthető legalább 2 lektorált idegen nyelvű cikk, amely társszerzőkkel készült publikációk esetében %-os részteljesítésekből is összegyűjthető; legalább 1 publikáció magyar nyelven (magyar állampolgárok esetén), amely társszerzőkkel készült publikációk esetében %-os részteljesítésekből is összegyűjthető; az idegen nyelvű publikációk közül legalább 1 nemzetközi konferencia kiadványban vagy külföldön megjelenő folyóiratban közölt legyen. Társszerzőkkel készült publikációk esetén a szerzők számával elosztva kerül meghatározásra a saját munka aránya. Többszerzős cikkeknél a szerzők számából a témavezetők minden esetben levonandók, így pl. egy témavezetővel közös kétszerzős cikkeknél a cikk teljes egészében a jelölt publikációjának tekintendő a minimumkövetelmények szempontjából. Beadott, de még el nem bírált publikáció lektorálatlan cikknek tekintendő. Ez a helyzet akkor is, ha a szerkesztő a cikk átdolgozását kéri. Ha szerkesztő írásban nyilatkozik a változatlan megjelentetésről, akkor lektorált teljes cikknek kell tekinteni a minimum-követelmények szempontjából. Semmilyen más publikáció a minimumkövetelményekbe nem számítható be (TDK dolgozat; nem kötelező, írásban meg nem jelent konferencia előadások), azonban a szakmai bírálat során értékelhető. Ezeket az előírásokat a Gépészmérnöki Kar Habilitációs Bizottsága és Doktori Tanácsa 2008. október 9-én megtárgyalta, és az Egyetemi Doktori Tanács és Habilitációs Bizottság 2008. december 18-án jóváhagyta. Átmeneti rendelkezések: A 2009. december 31. előtt indított fokozatszerzési eljárások esetén a doktorjelölt választása szerint kell alkalmazni a doktori tanács 2008. március 27. előtti vagy jelenlegi követelményeit a tézisek publikáltságának elbírálására. 1 Ezek önálló cikkek, tehát correspondence, short paper, discussion stb. itt nem megfelelő 6
Nyelvi követelmények: Az első idegen nyelv PhD fokozat megszerzésére irányuló eljárásnál kizárólag az angol lehet. A nyelvismeret igazolásához legalább középfokú "C" típusú államilag elismert nyelvvizsga, illetve vele egyenértékű bizonyítvány (71/1998 Korm. rendelet; 26/2000 OM rendelet szerint). A Magyarországon akkreditált vagy honosított, valamennyi középfokúnak megfelelő angol, egy- illetve kétnyelvű nyelvvizsga megszerzésével teljesíthető ez a követelmény. (Például TOEFL, Pittmann, ) A második idegen nyelv valamely élő nyelv lehet. A nyelvismeret igazolásához legalább alapfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsga, illetve vele egyenértékű bizonyítvány, vagy az adott nyelven megszerzett érettségiről, diplomáról vagy tudományos fokozatról bemutatott dokumentum szükséges. A nyelvismeret igazolásaként elfogadható ha a jelölt az egyik szigorlati tárgyból az adott nyelven teljesíti a vizsgát, illetve, ha kizárólag az adott nyelven legalább 1 éves külföldi tanulmányutat tud igazolni. Átmeneti rendelkezések (2009. december 31-ig): Az első idegen nyelvi követelmény teljesítéseként, az átmeneti szabályozás szerint, bármely világnyelvből megszerzett legalább középfokú "C" típusú államilag elismert nyelvvizsga, illetve vele egyenértékű bizonyítvány elfogadható. (Tehát például az orosz, arab, kínai nyelvek is ide tartoznak.) Amennyiben az első nyelv nem az angol, akkor második nyelvként az angolt kell teljesíteni. Ennek igazolása a második nyelvi követelmény teljesítési lehetőségeinél felsorolt módokon történhet. 7