1 Vajdasági Magyar Oktatás Az iskolaablakon keresztül lehet belátni leginkább egy kisebbségbe szakadt nép életébe (Rontó Bozóki Judit történelemtanárnő) HELYZETLEÍRÁS 1. Néhány, a kisebbségekre vonatkozó törvénycikk és az iskola munkájának minősítése Szerbiai általános iskolai oktatási törvény (kivonat) 12. szakaszból Az oktató-nevelő tevékenység a nemzeti kisebbségek tagjai számára a nemzeti kisebbség nyelvén és írásmódjának alkalmazásával, illetve két nyelven is megvalósul, ha az első osztályba iratkozás alkalmával legalább 15 tanuló azt választja. Az iskola, az oktatásügyben illetékes minisztérium jóváhagyásával (a továbbiakban: Minisztérium), akkor is megszervezheti az oktató-nevelő munkát a nemzeti kisebbség nyelvén, illetve két tanítási nyelven, a törvény szerint, ha 15-nél kevesebb gyermek iratkozott első osztályba. Ilyen esetben, a nemzeti kisebbségek nyelvén megvalósuló oktatási program szerinti oktatást, a nemzeti tanácsok hatáskörét szabályozó törvény értelmében, a Minisztérium, az érintett nemzeti tanács véleményezésének beszerzését követően hagyja jóvá. Amennyiben a nemzeti tanács nem küldi meg véleményét a kérelem átvételét követő 15 napon belül, úgy kell tekinteni, hogy a véleményezés megtörtént. Amennyiben az oktató-nevelő munka a nemzeti kisebbség nyelvén és írásmódjának alkalmazásával folyik, az iskola köteles megszervezni a tanulók számára a szerb nyelv oktatását. Amennyiben az oktató-nevelő munka szerb nyelven folyik, a nemzeti kisebbséghez tartozó tanulók számára, választható tantárgyként kell meg szervezni a nemzeti kisebbség nyelvének oktatását a nemzeti kultúra elemeivel. Az oktató-nevelő munka idegen nyelven, illetve két tanítási nyelven történő megvalósításának részletes feltételeit az oktatásügyben illetékes miniszter (a továbbiakban: Miniszter) szabályozza. 31. szakaszból Az oktató-nevelő munka megszervezése tagozatokban és csoportokban, szükség szerint pedig egyénenként történik. Azonos osztály tagozatának legfeljebb 30 tanulója lehet. Egy tagozatban legfeljebb két fejlődési zavarral és fogyatékkal élő tanuló lehet. A 2. bekezdésben meghatározott létszám az egyéni oktatási terv szerint oktatott tanulónként kettővel csökken, adaptált követelményeket tartalmazó egyéni oktatási terv alkalmazásával oktatott tanulónként pedig hárommal. Az oktató-nevelő munka elsőtől negyedik osztályig kombinált tagozatban is megszervezhető. A két osztály tanulóiból álló összevont tagozatnak legfeljebb 15 tanulója lehet, a három, vagy négy osztályból álló tagozatnak legfeljebb tíz tanulója lehet. Az iskola munkájának minősítése 75. szakasz Az iskola tevékenységének minősítése önértékelés és külső minőségértékelés útján történik. Az önértékelés és a külső értékelés a Törvény rendelkezései szerint történik.
2 Az iskola, munkája minősítésének eredményei alapján készít tervet az intézmények tevékenységének minőségi követelményeiben meghatározott szakterületek színvonalának fejlesztésére. A munka minőségfejlesztési terve az iskola fejlesztési tervének szerves részét képezi. Az országos felmérés 76. szakasz Az alapfokú oktató-nevelő folyamatban a tanulói tudásszintek megvalósulásának ellenőrzése az iskolák és a tanulók közül vett minta alapján végzett országos felmérés alapján is történik. A tanuló köteles részt venni az országos felmérésben. Az igazgató köteles gondoskodni a felmérés és a felmérés szabályosságának feltételeiről. Az országos felmérés eredményei nem befolyásolják a tanulók osztályzatait, illetve átlageredményét. Az országos felmérés lebonyolításának részletes szabályairól a Miniszter rendelkezik. Az országos felmérés a Szerb Köztársaság oktatásügyében fennálló állapotok és fejlődés értékelésére szolgálnak és azokat a Minisztérium, a helyi önkormányzatok, az oktatási és tudományos intézmények és a polgárok használják fel, a törvény rendelkezései szerint. Az iskola ezeket az eredményeket saját fejlesztési tervének, iskolaprogramjának, valamint a pedagógus-továbbképzés és -előmenetel tervének fejlesztésére használja. A nemzetközi felmérés 77. szakasz Az iskola, nemzetközi megállapodások alapján, a Minisztérium jóváhagyásával, nemzetközi felméréseken vesz részt. A nemzetközi felmérések eredményei a Szerb Köztársaság oktatásügyében fennálló állapotok és fejlődés értékelésére szolgálnak. VMPE megjegyzés Az aktuális törvények értelmében minden jogunk biztosítva van az anyanyelven való tanuláshoz papíron. Ez azonban csak látszat. Minden nemzetiségi tagozat megnyitását évente kell külön kérvényezni az oktatási minisztériumnál. Ez alól csak néhány nagyobb iskola mentesül ahol a tanítás nyelve magyar. Minden más intézményben a kérvényezés az iskolaigazgató hozzáállásán (is) áll vagy bukik. Minél kisebb a település és az osztályok létszáma, annál kisebb valószínűséggel nyitják meg a magyar tagozatot. Ez egyaránt vonatkozik az elemi és a középiskolákra. Egyetemi szinten csak a magyar tanszék létezik Újvidéken, a tanítóképző és a Műszaki Főiskola Szabadkán. Más szakon magyar nyelvű egyetemi oktatás nincs.
3 Demográfiai trendek A jövőkép feladat nélkül csak álom. A feladat jövőkép nélkül kényszermunka. A jövőkép és a feladat a világ reménysége. (Felirat egy templom faláról, Sussex, Anglia, kb. 1730) Vajdaság lakosságának a 2011-es népszámlálás adatai szerint 13%-a magyar (251.136 fő)
4 A népességfogyás mértéke az 1918-as évhez és az előző népszámlálási adathoz viszonyítva Év Népesség 1918-as év/% Előző adat/% 1918 600000 100 0 1948 428750 71,5 28,5 1961 442561 73,8-3,2 2001 293299 48,9 33,7 2011 251136 41,9 14,4 Oktatásstatisztikák Általános iskolák Vajdaság AT-ban 2013-2014 Az általános iskolai oktatás Vajdaságban kötelező és tandíjmentes. A vajdasági általános iskolákban az oktatás és nevelés hat tannyelven folyik: szerb, magyar, szlovák, román, ruszin és horvát nyelven, valamint kétnyelvűen szerb nyelven és valamelyik nemzeti kisebbségi nyelven. Az anyanyelv a nemzeti kultúra elemeivel választott tantárgy a felsorolt nyelveken kívül ukrán és roma nyelven is választható A tantervek és programok szerkezeti felépítése olyan, hogy a tanulók széles körű általános oktatásban részesülnek. Az egyéni érdeklődést emelt szintű oktatás és szakköri foglalkozás révén is serkentik, a gyengébb eredményt elérő tanulók számára pedig pótoktatást szerveznek. Azokban az iskolákban, ahol arra megvan a feltétel, megszervezik a napközis ellátást. Vajdaság AT területén a 45 községben 344 általános iskola és 224 kihelyezett tagozat (székhelyen kívül) működik. Külön figyelmet szentelnek a fogyatékos gyermekek oktatásának. A Tartomány területén 13 általános iskola nyílt a fogyatékos gyermekek számára. Az 58 rendes iskola keretében is működnek tagozatok a szóban forgó gyermekek oktatására. Vajdaságban 21 zeneiskola és két balettiskola van. Újvidéken, Zomborban és Szabadkán továbbá működnek felnőttképző iskolák, ilyen rendeltetésű tagozatok pedig vannak egy rendes iskola keretében is. 65 általános iskola és 37 kihelyezett tagozat működik magyar nyelven is.
5
6 2014/15-ös tanévben 17.848 általános iskolás elsős iratkozott be, amely a 803 tanulóval kevesebb az elmúlt tanévhez viszonyítva. 15.758 diák szerb, 1586 diák magyar, 344 diák szlovák, 106 diák a román. a 33 ruszin, 21 diák horvát nyelven tanul. Magyar elsősök aránya 2009-hez és az előző tanévhez viszonyítva 2009-hez viszonyítva 19,8%-os csökkenés Év 2009/10 2010/11 2011/12 2012/13 2013/14 2014/15 Magyar elsősök száma 1977 2027 1927 1793 1828 1586 % 2009-hez viszonyítva 100 102,5 97,4 90,1 92,4 80,2 % előző évhez viszonyítva 100 102,5 95,1 93,0 102,0 86,8
7 Magyar elsősök aránya 2009-hez és az előző tanévhez viszonyítva 5 03 S z á z a l é k 0-5 -10-15 -20 0 2,5-03 -4,9-7 -10 % 2009-hez viszonyítva % előző évhez viszonyítva -05-14 -13,2-20 -25 2009/10 2010/11 2011/12 2012/13 2013/14 2014/15 % 2009-hez viszonyítva 0 03-03 -10-14 -20 % előző évhez viszonyítva 0 2,5-4,9-7 -05-13,2 Szerbül tanuló elsősök száma (szerbek és más nemzetiségűek)
8 Szerbül tanuló elsősök száma (szerbek és más nemzetiségűek) - 7,9% -os csökkenés. Év 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Szerbül tanuló elsősök 17112 17874 17148 16745 16291 15758 száma (szerbek és mások) % 2009-hez viszonyítva 100 104,5 100,2 97,9 95,2 92,1 % előző évhez viszonyítva 100 104,5 95,9 97,6 97,3 96,7 A magyar nyelvű osztályok létszáma 5-20 tanuló, évente csökkenő tendenciával. A PISA felmérés eredményei - 2012 Vajdaságban a magyarul tanulók jobban teljesítettek. Országok Átlageredmény Szlovákia 482 Magyarország 477 Horvátország 471 Szerbia 449 Románia 445
9
10 A diagram szerint az iskola belső világa képes volt valamit hozzátenni a családi háttér szerinti becsléshez, ahol pedig negatív, az azt jelenti, hogy az iskola elméletileg többet is elérhetett volna, de nem tudta kiaknázni a gyerekek hozott (családi háttérrel kapcsolatos) potenciáljait. Országok szerint vizsgálva azt állapíthatjuk meg, hogy leginkább a vajdasági iskolák tudtak hozzáadott értéket produkálni: az erdélyiek és kárpátaljaiak mondhatni semmit sem tesznek hozzá, míg a felvidékiek inkább negatív irányba befolyásolják a gyerekekben rejlő
11 lehetőségeket (l. 7. ábra, a PHE átlaga a minta összességében nulla, az egyes országok eltéréseit ehhez képest értelmezzük). Ha szórványban (vegyes településeken) a szülők úgy érzékelik, hogy a többségi iskolák jobbak, mint a magyar nyelvű képzések vagy iskolák, akkor egyre nagyobb mértékben hajlanak arra, hogy a többségi iskola mellett döntsenek. Ezzel párhuzamosan a tömbrégiókban a magyar nyelvű képzések erősebbnek tűnnek, az iskolaválasztás szempontjából a párhuzamos többségi nyelvű osztály vagy iskola nem igazán jelenthet kihívást a magyar szülők számára. De a többségi nyelvű iskolák relatív előnye (ha úgy tetszik: eredményességéből fakadó vonzereje) vegyes településeken nagyobb, mint a (kisebbségi) magyar nyelvű iskolák előnye a tömbben. A fenti helyzetből adódóan a magyar nyelvű oktatásban résztvevő diákok száma itt a délvidéken 3-5 éven belül a jelenlegi létszámnak a 30% át sem fogja elérni. Csak néhány nagyobb központban marad annyi diák, hogy engedélyezzék a tagozatok megnyitását. A szórványokban sajnos diákok hiányában nem lesz kit tanítana. Lehet, hogy 1 2 szülő még igényelné a magyar nyelvű oktatást de arra már esélye sem lesz, hogy éljen jogaival. Mindezt tetézi az a tény, hogy sok szülő eleve többségi osztályba íratja gyerekét. Teszik ezt kényelemből, téves meggondolásból, lebeszélésre (úgysem lesz elegendő jelentkező és a minisztérium nem adja ki a jóváhagyást a magyar osztályra), vagy azért mert lakóhelyén már régen nincs magyar nyelvű oktatás, utaztatni pedig vagy nem tudja, vagy erre nincs is elfogadható lehetőség. Sok bánáti faluban évek óta nincs menetrend szerinti közlekedés. KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS Középiskolák Vajdaság AT-ban Az általános iskolai oktatás befejeztével a vajdasági fiatalok gimnáziumokban, szakiskolákban, vegyes iskolákban, művészeti iskolákban, felnőttképző középiskolákban és a fogyatékos tanulók számára alapított középiskolákban folytathatják tanulmányaikat. 39 községben összesen 117 rendes középiskola és 10 középiskola van a fogyatékos tanulók számára. A rendes középiskolai oktatás keretében szerb, magyar, szlovák, román és ruszin nyelven folyik az oktatás. A nemzeti kisebbségek védelméről és jogairól szóló törvény szerint a horvát és roma nemzeti kisebbségek tagjai is megvalósítják a nemzeti kisebbségi státust, de ezeken a nyelveken az oktatást nem szervezték meg a Vajdaság autonóm tartományi középiskolákban. A nemzeti kisebbségek nyelvén az oktatást 17 községben szervezték meg, azaz 39 középiskolában, éspedig: 12 gimnáziumban, 24 szakközépiskolában és 1 művészeti iskolában. A gimnáziumban négyéves általános képesítés szerezhető a főiskolákon és egyetemeken való továbbtanuláshoz. A szakközépiskolában három, illetve négy évig tart a középfokú képzés a munkavégzéshez és a továbbtanuláshoz, de egy évig tartó szakmai képesítés és két évig tartó képesítés is szerezhető a munkavégzéshez, de van egy évig tartó szakosított képzés is a középiskolai tanulmányok után. Az oktatás ezekben az iskolákban felöleli a gyakorlati képzést is.
12 A művészeti középiskolában négy évig tart a középfokú képzés a munkavégzéshez és továbbtanuláshoz, amelybe a külön zenei, balett és formatervezési tehetséggel megáldott tanulók járnak. A vegyes középiskolákban a gimnáziumi általános oktatás mellett szakmai képesítés is szerezhető. Ily módon lehetőség nyílik arra, hogy teljesen megszűnjenek a szakiskolák és gimnáziumok anyaintézeteinek kihelyezett tagozatai. Vajdaság AT-ban a középiskolai oktatást a fogyatékos tanulók számára is megszervezték, ami elsősorban a külön szakmákra való képesítést foglalja magában. 35 középiskolában 6648 magyar tanuló tanul. Törvény a középiskolai oktatásról és nevelésről (kivonat) 3. szakasz A középfokú oktatási és nevelési tevékenység a középiskolákban (a továbbiakban: iskola) folyik, ezek: - a gimnázium - a szakiskola, - a művészeti iskola, - a vegyes iskola (gimnázium és szak- vagy művészeti iskola), - a felnőttoktató középiskola, - a fejlődési rendellenességekkel küszködő tanulókat oktató középiskola. A tanulók a gimnáziumban általános oktatásban és nevelésben részesülnek négyéves időtartamban, amely biztosítja a felkészülést a felsőoktatási intézményekben való továbbtanulásra. A szakgimnáziumokban és a kivételes képességű tanulókat oktató tagozatokon a kivételes képességű tanulók számára külön tantervek és programok valósulnak meg négyéves időtartamban, amelyek biztosítják a felkészülést a felsőoktatási intézményekben való továbbtanulásra. A szakiskolában megfelelő általános és szakoktatás és nevelés folyik hároméves és négyéves időtartamban megfelelő foglalkozások teendőinek ellátásra és a felsőoktatási intézményekben való továbbtanulásra. A középiskola az általános, a szak- és művészeti oktatási iskolai programot valósítja meg, de megvalósíthatja: a fejlődési rendellenességekkel küszködő tanulók és felnőttek egyénre szabott oktatási programját, az egyénre szabott szerb nyelvi, illetve nemzeti kisebbségi nyelvi programot a tanítási nyelvet nem ismerő tanulók számára, zenei és balett oktatási iskolai programot, a felnőttoktatási iskolai programot, a kollégiummal működő iskolák tanulóinak nevelési programját, a specialista és mesterképzési programot, a munkára való képzési programot, a szakmai képesítési, kiképzési és más programokat is, a külön törvénnyel összhangban.
13 A szakiskolában specialista és mesteroktatás folyik egytől kétéves időtartamban, továbbá a szakoktatás egyéb formái: munkára való képzés kétéves időtartamban, szakmai képesítés és kiképzés legfeljebb egyéves időtartamban. A művészeti iskolában a tanulók általános és művészeti oktatásban és nevelésben részesülnek négyéves időtartamban a megfelelő foglalkozások teendőinek ellátására és a felsőoktatási intézményekben való továbbtanulásra. A vegyes iskola gimnáziumban és a szakiskolában, illetve gimnáziumban és művészeti iskolában szerezhető oktatást és nevelést biztosít. A felnőttoktató iskola külön felnőttoktatási programot valósít meg kétéves és hároméves időtartamban, szakmai felkészítési, specialista, illetve mesteroktatási, kiképzési és más felnőttoktatási programokat. A fejlődési rendellenességekkel küszködő tanulókat oktató iskolában az iskolát az oktatási, egészségügyi és szociális kisegítő foglalkozást felmérő reszortközi különbizottság véleménye alapján, a szülők hozzájárulásával látogató tanulók megfelelő foglalkozásra való oktatása és nevelése valósul meg. Az iskolában folytathatók kiképzési programok. A kollégiummal működő iskola a tanulónak elszállásolást és étkeztetést biztosít a tanulói életszínvonalat szabályozó törvénnyel összhangban. Az unikát iskola olyan iskola, amely a Szerb Köztársaságban egyedüliként valósít meg egy adott oktatási és nevelési programot. A Szerb Köztársaság tekintetében különös érdekű az az iskola, amely a Szerb Köztársaság tekintetében különös érdekű oktatási és nevelési programot valósít meg, illetve a Szerb Köztársaság tekintetében különös kulturális, tanügyi vagy történelmi jelentőségű. Az unikát iskolákat és a Szerb Köztársaság tekintetében különös érdekű iskolákat a kormány jelöli ki. Nyelvhasználat 4. szakasz Az oktató-nevelő munka szerb nyelven valósul meg. A nemzeti kisebbségek tagjai számára az oktató-nevelő munka a nemzeti kisebbség nyelvén és írásával, illetve két nyelven valósul meg, ha az első osztályba való beiratkozás alkalmával ezt legalább 15 tanuló választja. Az iskola a nemzeti kisebbség nyelvén és írásával való, illetve kétnyelvű oktató-nevelő munkát az első osztályba 15-nél kevesebb beiratkozott tanulóval is megvalósíthatja az oktatási ügyekben illetékes minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) jóváhagyásával, a törvénnyel összhangban. Az iskolai program megvalósítását a nemzeti kisebbségek nyelvén 15 tanulónál kevesebb számára a Minisztérium az adott nemzeti kisebbség nemzeti tanácsától, a nemzeti kisebbségi nemzeti tanácsok hatáskörét szabályozó törvénnyel összhangban beszerzett véleményét követően hagyja jóvá. Ha a nemzeti kisebbségi nemzeti tanács a kérelem
14 kézhezvételétől számított 15 napon belül nem küldi el a véleményét, úgy tekintendő, hogy a véleményt megadták. Ha az oktató-nevelő munka a nemzeti kisebbség nyelvén és írásával valósul meg, az iskola köteles a tanulók számára megszervezni a szerb nyelv oktatását. Ha az oktató-nevelő munka szerb nyelven valósul meg, a nemzeti kisebbségi tanulók számára megszervezik a nemzeti kisebbség nyelvének és a nemzeti kultúra elemeinek tanítását. II. KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSI ÉS NEVELÉSI TANMENETEK 1. Tantervek és tanmenetek 5. szakasz A tanterveket és tanmeneteket a megállapított elvekkel, célokkal és követelményszinttel, illetve a képzési követelményekkel összhangban hozzák meg. A tanterveket és tanmeneteket a Törvénnyel és a jelen törvénnyel összhangban hozzák meg. A tanterv és tanmenet modulokat tartalmaz, melyben a modul egy vagy több tantárgy keretében az elméleti és gyakorlati programtartalmak és a funkcionálisan és témakör szerint egybekapcsolódó munkaforma összessége. Hitoktatási tanmenet 6. szakasz A hitoktatás tanmenetét a hagyományos egyházak és vallásközösségek összehangolt javaslatára, az egyházi és vallásközösségi ügyek illetékes szervének véleménye nyomán, a miniszter hozza meg. Hitoktatási Különbizottság 7. szakasz A hitoktatás megszervezését és megvalósítását az Iskolai Hitoktatási Különbizottság (a továbbiakban: Különbizottság) kíséri figyelemmel. A Különbizottságot a Kormány alakítja meg hatéves időtartamra. A Különbizottságba a hagyományos egyházak és vallásközösségek egy-egy képviselőjét, az egyházakkal és a vallásközösségekkel való kapcsolattartási ügyekben illetékes szerv három képviselőjét és a Minisztérium három képviselőjét nevezik ki. 2. Az iskola fejlesztési terve 8. szakasz Az iskola a fejlesztési tervét a Törvénnyel és a jelen törvénnyel összhangban hozza meg. A teljes önértékelésről szóló jelentés, a követelményszint teljesüléséről szóló jelentés és a munka színvonalának más mutatói alapján az iskola meghozza a fejlesztési tervét.
15 Az iskola fejlesztési terve tartalmazza: 1) az oktató-nevelő munka teljesítési elsőbbségeit; 2) a tevékenységi tervet és hordozóit; 3) a tervezett tevékenységek önértékelési kritériumait és mércéit; 4) az oktató-nevelő munkának a tanulók érettségi vizsga és záró vizsga eredményeinek elemzése alapján történő fejlesztésére irányuló intézkedéseket; 5) a kisegítő foglalkozást igénylő tanulók számára a megfelelő támogatási formák hozzáférhetőségének és az oktatás és nevelés színvonala ésszerű beillesztésének fejlesztésére irányuló intézkedéseket; 6) a tehetséges tanulókkal folytatott munkatervet; 7) az erőszakkal, a bántalmazással és az elhanyagolással szembeni védelmi program, valamint a tanulók és a szülők, a foglalkoztatottak és a tanulók és a foglalkoztatottak közötti együttműködés fokozását; 8) a tanulók lemorzsolódásának megelőzésére irányuló intézkedéseket; 9) az egyes tantárgytartalmakat túlhaladó oktatási és nevelési célok elérésére irányuló egyéb intézkedéseket; 10) az oktatás meghatározott szintjét és fajtáját befejező vizsga (érettségi, záró stb.) előkészítési tervét; 11) a tanárok, igazgatók, szakmunkatársak és az iskola más foglalkoztatottjai szakmai továbbképzési tervét; 12) a tanári, szakmunkatársi és nevelői előrehaladás és cím megszerzésének tervét; 13) a szülőknek, illetve a gyámoknak az iskola munkájába való bevonási tervét; 14) más iskolákkal, gazdasági társaságokkal és az iskolai munka tekintetében jelentős más szervekkel és szervezetekkel való együttműködési tervet; 15) az iskola fejlődése tekintetében jelentős egyéb kérdéseket. Az iskola iskolai programot valósít meg. 3. Iskolai program 10. szakasz Az iskolai program részletesen szabályozza a módját, ahogyan az iskola a tanulókat a további tanulásukhoz és foglalkoztatásukhoz elengedhetetlen tudás- és készségszerzés és álláspontok kialakítása céljából oktatja és neveli, felállítja a csapatmunkán és felelősségen alapuló szervezeti struktúrát és valamennyi foglalkoztatottnak a kitűzött célok megvalósításáért viselt felelősségét, továbbá a reprezentatív szakszervezetekkel és a munkáltatói egyesületekkel való kapcsolatépítést, valamint a társadalmi környezet fejlődéséért viselt felelősség rá háruló részének átvállalását. Az iskolai program felöleli az elvek, célok és követelményszintek megvalósítására irányuló tartalmakat, folyamatokat és tevékenységeket, továbbá a tanulók, a szülők, illetve a gyámok és a helyi önkormányzat általános és sajátos oktatási érdekeinek és szükségleteinek kielégítését az iskola optimális lehetőségeivel összhangban. Az iskolai programot a tanterv és tanmenet, illetve a meghatározott szakoktatási formák programja alapján hozzák meg, figyelemmel az iskola fejlesztési tervére, a Törvénnyel és a jelen törvénnyel összhangban.
16 Az iskola a Törvénnyel összhangban meghozza az iskolai programot, rendszerint négy évre és az alkalmazásának bevezetése szerinti tanév megkezdése előtt legkésőbb két hónappal közzéteszi. Az iskolai program egyes részeit teljesítése folyamán újítják és bővítik. Kisegítő oktatási és nevelési foglalkozás 11. szakasz A fejlődési zavarai és rokkantsága, sajátos tanulási nehézségei, szociális szüksége miatt és más okokból az oktatásban és nevelésben kisegítő foglalkozást igénylő tanuló és felnőtt számára az iskola biztosítja a fizikai és kommunikációs akadályok elhárítását és a szükségletektől függően egyénre szabott oktatási tervet hoz, a Törvénnyel összhangban. A kisegítő oktatási és nevelési foglalkozás célja a tanulók és felnőttek optimális bevonása a rendes oktató-nevelő munkába, önállósulásuk a korosztályi kollektívában, haladásuk az oktatásban és felkészítésük a munka világára. Az órák száma és időtartama 28. szakasz A gimnáziumban a tanulóknak hetente 31 kötelező és választott tanítási órájuk, a szakiskolában és a művészeti iskolákban pedig legfeljebb 33 órájuk lehet, kivéve a balett oktatást nyújtó iskolák programját, amely szerint a tanulóknak legfeljebb 41 órájuk lehet. Ha a jelen szakasz 1. bekezdése szerinti iskola tanulója nemzeti kisebbség tagja, a nemzeti kisebbség nyelvén, illetve két nyelven vagy szerb nyelven részesül oktatásban, és heti két többletórája van. A tanuló heti négy óra fakultatív oktatásban részesülhet. Az elméleti és gyakorlati tanóra 45 percig, a gyakorlati oktatás pedig 60 percig tart. A tanítás megszervezhető tömbösítetten is. A fejlődési rendellenességekkel küszködő tanulókat oktató iskolában a tanterv és tanmenet rövidebb időtartamú tanórákat is előírhat. A tanulók tagozatonkénti létszáma 29. szakasz A tanítás legfeljebb 30 tanulót számláló tagozaton folyik, csoportban, illetve egyénenként, az iskolai programmal összhangban. Egy tagozatra legfeljebb két fejlődési rendellenességekkel küszködő tanuló osztható be. A jelen szakasz 1. bekezdésében megállapított tanulói létszám tanulónként kettővel csökken azokkal, akik a középfokú oktatásban és nevelésben egyénre szabott oktatási terv szerint
17 részesülnek, illetve három tanulóval, akik a középfokú oktatásban és nevelésben egyénre szabott követelményszint megvalósításával részesülnek. A fejlődési rendellenességekkel küszködő tanulókat oktató iskolai tagozaton, illetve nevelői csoportban hattól tizenkét tanuló lehet, a gyakorlati oktatáson pedig legfeljebb hat tanuló. Gyakorlati oktatás és szakmai gyakorlat 30. szakasz Az iskola a gyakorlati oktatást és a szakmai gyakorlatot gazdasági társaságokkal, intézményekkel, más szervezetekkel vagy jogi személyekkel való együttműködés révén valósítja meg. A jelen szakasz 1. bekezdése szerinti gyakorlati oktatás lefolytatásának módját és a gyakorlati oktatáshoz fűződő egyéb kérdéseket a miniszter szabályozza. A fejlődési rendellenességekkel küszködő tanuló számára lehetőségeik és rokkantságuk fajtájának függvényében kell a gyakorlati oktatás keretében biztosítani a munkahelyhez való alkalmazkodást. A gyakorlati oktatás és a szakmai gyakorlat megvalósításának idejét, módját és feltételeit szerződés rögzíti. A közvetlen oktató-nevelő munka egyéb formái 31. szakasz A kivételes eredményeket felmutató vagy egy meghatározott tantárgy ismereteinek kiszélesítése iránt érdeklődő tanulók számára az iskola emelt szintű oktatást szervez. Az iskola az egyes tantárgyak anyagának elsajátításában nehézségekkel küszködő tanulók vagy az egyes tanítási területek követelményeinek fejlesztésére kész tanulók számára pótoktatást szervez. A tanuló köteles a pótoktatáson részt venni, ha a megítélés szerint ez számára szükséges. Felvételi pályázat a Szerb Köztársaság, az autonóm tartomány, illetve a helyi önkormányzat által alapított iskolába 36. szakasz A Szerb Köztársaság, az autonóm tartomány, illetve a helyi önkormányzat által alapított iskola első osztályába való beiratkozás pályázat alapján történik. A Minisztérium a jelen szakasz 1. bekezdése szerinti minden iskolára vonatkozóan május 1- jéig közös pályázatot ír ki. A pályázat tájékoztatást tartalmaz az oktató-nevelő munka nyelvéről, valamint információkat nyújt a fejlődési rendellenességekkel küszködő tanulókra vonatkozó személyre szabott oktatás feltételeiről.
18 A tanulók iskolába iratkozásának eljárásában az általános iskolák a Minisztériumhoz az alábbi adatokat továbbítják: a tanuló családi és utóneve, egyik szülőjének, illetve gyámjának neve, az általános iskola, amelyben a tanuló a nyolcadik osztályt elvégezte, a közigazgatási körzet, amelyhez az iskola tartozik, a tanulónak a hatodik, hetedik és nyolcadik osztályban szerzett érdemjegyei (átlageredmény, egyedi érdemjegyek és minden egyes felsorolt osztályban szerzett pontszámok), a versenyeken szerzett díjak (összesítve és versenyenként), a záróvizsgán elért pontszám (összesítve és vizsgánként), az iskoláztatás folyamán elért össz pontszám, adat arról, hogy a tanuló kapott-e Vuk-diplomát, a tanulók kívánságlistája (az első, esetleg a második fordulóra) összes pontszám, a kívánságlista és sorrendje, megjelölt profil (az első és a második fordulóban, a kívánság sorszáma, a profil kódjele és elnevezése). A tanulók a Minisztérium hivatalos honlapja révén azonosító kódjuk megadásával betekintést nyerhetnek a központi adatbázisba. A tanulók eredménye és osztályzatai 49. szakasz A tanulók a tantárgyakból és magaviseletből kapnak osztályzatot. Az osztályzat nyilvános és a tanulóval megindokolással kell közölni. A tanév folyamán - egy félévben legalább háromszor - a tanuló leíró és számjeggyel kifejezett osztályzatot kap az iskolai program elsajátításában való előrehaladásának figyelemmel kísérése és a követelményszint alapján. Kivételesen, ha a tantárgy heti óraszáma egy tanóra, a tanulót a félév folyamán legalább kétszer le kell osztályozni. A tanuló számjeggyel kifejezett tanulmányi osztályzatai a következők: kitűnő (5), jeles (4), jó (3), elégséges (2) és elégtelen (1). Az elégtelen (1) osztályzat nem átmenő. A tanuló a hitoktatás és polgári nevelés tantárgyból leíró osztályzatot kap. A választott tantárgyak osztályzata, kivéve a hitoktatást és a polgári nevelést, számjeggyel kifejezett, és beszámítják a tanuló átlag еredményébe. Az év folyamán tanúsított magaviselet osztályzata leíró, mégpedig: példás, jeles, jó, elégséges és elégtelen. A tanuló átlageredménye 52. szakasz A tanuló átlageredményét az első és második félév végén a tantárgyak és a magaviselet számjeggyel kifejezett pozitív záró osztályzatainak számtani középarányosa adja, mégpedig: - kitűnő eredmény ha az átlageredménye legalább 4,50; - jeles eredmény ha az átlageredménye 3,50-től 4,49-ig terjed;
19 - jó eredmény ha az átlageredménye 2,50-től 3,49-ig terjed; - elégséges eredmény ha az átlageredménye 2,49-ig terjed. A fakultatív tantárgyakból kapott osztályzat nem befolyásolja a tanuló átlageredményét. 1.1. Általános érettségi 1.2. 59. szakasz A középfokú általános oktatás és nevelés befejeztével az általános érettségi a követelményszint elsajátítását ellenőrzi a gimnáziumban, amelyet az általános érettségi programja ír elő. A tanulók az általános érettségit az általános érettséginek a miniszter által a Nemzeti Tanügyi Tanács javaslatára meghozott programjával összhangban teszik le. Az általános érettségihez való jog 60. szakasz Az általános érettségit a középiskolai általános oktatás és nevelés negyedik osztályának befejezése után teszik a gimnáziumi tanulók. A tanuló általános érettségit tehet, illetve egy részét teheti a középfokú szakoktatás, illetve művészeti oktatás negyedik osztályának befejezése után, az általános érettségi programjával összhangban. Közokirat és a tanulmányok folytatása 61. szakasz Az általános érettségi letétele után a tanulónak közokiratot adnak ki, a jelen törvénnyel összhangban. A letett általános érettségi alapján a tanuló felvételi vizsga nélkül iratkozhat a felsőoktatási intézménybe, kivéve a hajlam és képességvizsgát, a felsőoktatást szabályozó törvénnyel összhangban. 1.1. Szak- és művészeti érettségi 1.2. A szak- és művészeti érettségi programja 62. szakasz A szak- és művészeti érettségivel ellenőrzik a kompetencia megszerzését és a külön követelményszint elsajátítását, amelyet a megfelelő foglalkozás keretében a képzési követelményszintre írnak elő az oktatásnak a középfokú oktatás és nevelés megszerzése szerinti tudományos, szak- vagy művészeti területen a szakfőiskolai vagy akadémiai tanulmányok felvételi vizsga nélkül való folytatásához, a felsőoktatást szabályozó törvénnyel összhangban.
20 Szakérettségit a Szakoktatási és Felnőttoktatási Tanács javaslatára, a miniszter által meghozott előírt szakérettségi programmal összhangban lehet tenni. Művészeti érettségit a Nemzeti Tanügyi Tanács javaslatára, a miniszter által meghozott előírt művészeti programmal összhangban lehet tenni. A szak- és művészeti érettségi vizsgához való jog 63. szakasz A tanuló a szak-, illetve a művészeti érettségit a szak-, illetve a művészeti oktatás és nevelés negyedik osztályának befejezése után a szak-, illetve a művészeti iskolában teszi le. Közokirat és a tanulmányok folytatása 64. szakasz A tanuló a szak-, illetve művészeti érettségi letételével, szak-, illetve művészeti középiskolai oktatásban és nevelésben szerzett képesítést, melyről számára közokiratot adnak ki, a jelen törvénnyel összhangban. A letett szak-, illetve művészeti érettségi alapján a tanuló felvételi vizsga nélkül beiratkozhat a középiskolai oktatásának és nevelésének megszerzése szerinti tudományos, szakmai vagy művészeti területen folyó tanulmányokra, kivéve a hajlam- vagy képességellenőrző vizsgát, a felsőoktatást szabályozó törvénnyel összhangban. A letett szak-, illetve művészeti érettségi alapján a tanuló beiratkozhat a jelen szakasz 2. bekezdése szerinti területeken kívüli tanulmányokra is, az általános érettségi meghatározott tantárgyainak letételével, amelyet a felvételi vizsga helyett a független felsőoktatási intézmény állapít meg, a felsőoktatást szabályozó törvénnyel összhangban. A középfokú szakoktatás és nevelés záróvizsgájához való jog 66. szakasz A tanuló a hároméves időtartamú középfokú szakoktatás és nevelés elvégzése után záróvizsgát tesz. A záróvizsga tételre jogosul a felnőtt is a középfokú szakoktatás felnőtt programjának elsajátítása után, a jelen törvénnyel összhangban. XII. ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 98. szakasz A törvénnyel összhangban levő új tantervek és tanmenetek meghozataláig az iskolában záróvizsgát, érettség vizsgát, specialista vizsgát és szakmai felkészítést ellenőrző vizsgát kell tenni. A tanuló két- és hároméves oktatás után tesz záróvizsgát, négyéves oktatás után érettségi vizsgát, specializáció végén specialista vizsgát, a szakmai felkészítés után pedig szakmai felkészítési vizsgát tesz.
21 A jelen szakasz 1. bekezdése szerinti vizsgát a tanuló az osztály elvégzése szerinti iskolában teszi a júniusi és augusztusi vizsgaidőszakban. A tanulónak a jelen szakasz 1. bekezdése szerinti vizsga eredményét számszerűen, átlagérdemjeggyel osztályozzák. 99. szakasz A kétéves munkára képesítés a másodfokú szakképesítésnek felel meg; a hároméves középiskolai oktatás a harmadik szakképesítési foknak, a négyéves középfokú oktatás pedig a negyedik foknak felel meg. A specializáció az ötödik szakképesítési foknak felel meg. Az egyéves szakképesítés az első szakképesítési foknak felel meg. A tehetséggondozó iskolákban szerzett oktatás a negyedik szakképesítési foknak felel meg. 102. szakasz A jelen törvény a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében való közzétételének napját követő nyolcadik napon lép hatályba, és a 2013/2014. tanévtől kell alkalmazni. A középiskolák első osztályába a 2014/15-ös tanévben 17.605 tanuló iratkozott be, amely 5,17 % - os csökkenést jelenet az előző tanévhez viszonyítva, a magyar tanulók száma 1586.. A 2013/14 es tanévben az 1679 magyarul tanuló,elsős középiskolás beiratkozása 5,18 %-kal kevesebb volt az előző tanévhez viszonyítva. A szerb középiskolai tagozatokon 4,93 %-os a csökkenés, a magyar tagozatokon 5,18 %. 37 középiskolában folyik két nyelven az oktatás, (80-ban egy nyelven, ebből 78 ban szerbül is, 2-ben magyarul.
22 A szerb középiskolások száma 2010-2015 között 20,3%-kal, a magyaroké 21 %-kal csökkent
23 T a n u l ó k 20000 18000 16000 14000 s 12000 z 10000 á m8000 a 6000 4000 2000 0 18792 17794 17806 15726 14982 1954 1989 1945 1679 1544 2010/2011.2011/2012.2012/2013.2013/2014.2014/2015. Tanév Szerb Magyar Középiskolás magyar elsősök 2009-2015 között
24 S z á z a l é k Magyar elsős középiskolások aránya 2010-hez és az előző évhez viszonyítva 10 5 0-5 -10-15 -20-25 -30-35 0 0 2010/11 2011/12 2012/13. 2013/14. 2014/15. % előző évhez viszonyítva 0 02-02 -14-08 % 2010-hez viszonyítva 0 02 00-14 -21 02 02 00-02 -14-14 -21-08
25 TANTERV Tantervek szerbül a http://www.zuov.gov.rs/novisajt2012/naslovna_nastavni_planovi_programi.html linken érhetők el. Magyarul sajnos nincs. A magyar és a történelem tanításai óraszáma általános iskolában
26 A magyar nyelvű tantervek a többségi anyanyelvű tanterv tükörfordítása kiegészítve a magyar nyelv külön tantervével. Tartalmilag elavult, és a helyi viszonyok követelményi és jellegzetességei nem nagyon jelentkeznek. Nálunk a NAT-hoz hasonló kerettanterv nincs magyar nyelvből. A többi tantárgyból van minisztériumi tanterv és tanmenet is (tehát: órákra bontva), amit kötelezően kell használni. Eltérés nem nagyon lehet. Ez a természettudományoknál nem túl nagy gond. Ám ott is meg lehetne emlékezni világhírű magyar tudósokról Ezt megteheti a tanár az emelt szintű oktatás vagy a szakkör keretében is, csak oda az osztály töredéke jár. Jobb lenne, ha ez is a tanterv keretében mehetne. Magyar A középiskolai magyar nyelv és irodalom tantervünket 1993-ban fogadták el, amit némileg módosítottak (érdemében szinte alig) 2011-ben. Időközben 2012 februárjában a Magyar Tanszék tanárai elkészítették (igen rövid idejük volt rá: két-három hét!!!) a teljesen új tantervet, aminek a lényege már a modulrendszer (nem a régi irodalomtörténet kronológiája, ami megöli a diákokat) és a szövegértés! Ezt a tantervet az MNT jóváhagyta és Belgrádba továbbította a minisztériumba. De a tanterv vár valamire, mert az iskolákba még nem küldték meg. Hogy az idei szeptembert vagy melyik szeptembert várja, az már kérdés. Történelem Az általános iskolai hivatalos tantervben nincs nemzeti történelmi vonatkozású tartalom. Régebben volt. Az 5. osztályban egyáltalán nem említették és most sincs. Ámbár itt az ókor a téma. A 6. osztályban a honfoglalástól a mohácsi vészig van egy nagyon tömörített tartalom - mindössze 6 tanórában. A 7. osztályban a mohácsi vésztől a osztrák - magyar kiegyezésig tanulhatnak hasonló óraszámmal. A 8. osztályos legújabb tankönyvben nem szerepel a magyar nemzeti történelem. A korábbi tankönyvben volt. E nemzeti történelmi "blokkok", ami tartalmilag nagyon zsúfoltak voltak - hisz bele kellett foglalni egy kevés óraszámba egy terjedelmes időszak jelentős, a nemzet számra fontos történéseit. Azon kívül a nemzeti történelemre vonatkozó tartalmakat többségében egyetemi tanárok írták így nyelvezetük, színvonaluk inkább középiskolai mint általános iskolai szintű volt. A legújabb tankönyvekben már nincs semmilyen nemzeti történelmünkre vonatkozó tartalom. A tantervekhez sincs semmilyen utasítás, hogy hány órát fordíthatnak a tanárok a nemzeti történelmi tartalmak tanítására - és milyen terjedelmű, tartalmú tananyagról is lenne szó. Igy a tanárok vagy nem tanítják a nemzeti vonatkozású tartalmakat, vagy törvénytelenül nyúlnak a témakörhöz, ami egyértelmű kiszolgáltatottságot és bizonyítható törvényszegést jelent. Ez a munkahely elvesztésének kockázatát is jelentheti, ha éppen olyan környezetben történik. Tankönyvhelyzet Magyar nyelven csak a Belgrádi Tankönyvkiadó Intézet (Zavod za izdavanje udžbenika - Beograd) kiadványainak fordítása van használatban. Ezek színvonala alacsony, igénytelen. Az utóbbi időben egyes magánkiadók (KLET, MIG DAKTA) lefordíttatják a tankönyveiket, de e
27 modernebb, színvonalasabb, és szebb kiadványok ára igen magas és a szülők döntő többségének megfizethetetlen. A külföldi tankönyvek használata miniszteri engedélyhez kötött és mint kiegészítő taneszköz használható. E tankönyvekről igen jó véleménnyel vannak a pedagógusok, de a folyamat bonyolultságára és a beszerzés nehézségeire való tekintettel csak nagyon ritkán jutnak el a tanulókig. Egy új tankönyv engedélyezése bonyolult eljárást igényel. Az állami tankönyvkiadóban a szerzőt kinevezik, nincs pályázat. A kéziratot, 3 recenzióval, a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi Nemzeti Közösségi Titkársághoz küldik, amely továbbítja a Magyar Nemzeti Tanácsnak és a Vajdasági Pedagógiai Intézetnek. Ezek véleménye alapján a tartományi titkárság Szerbiai Oktatásügyi, Tudományos és Technológiai Fejlesztésügyi Minisztériumnak küldi el, amely továbbítja az Oktatást és nevelést Fejlesztő Intézetnek (Zavod za unapređivanje obrazovanja i vaspitanja) és a Szerb Köztársaság Nemzeti Oktatási Tanácsának (Nacionalni prosvetni savet Republike Srbije). A visszajelzések alapján a szerb oktatási minisztérium engedélyével a tartományi titkárság jóváhagyja a tankönyv használatát. Igéretek szerint a tavasz folyamán új tankönyvtörvény lép életbe. Meglátjuk. Általános iskola A szerbiai tankönyvek hemzsegnek a sztereotípiáktól, előítéletektől és a hátrányos megkülönböztetésektől. Igazi problémát (főleg a történelem- és földrajzkönyvek esetében) mégis a valódi kisebbségi érzést kiváltó tartalom jelent: a magyarság bűnös vagy másodrendű népként való bemutatása. Az ilyen tartalmú könyvek nagyban hozzájárulnak a saját közösséghez való kötődések gyengítéséhez, a kisebbségi érzések kialakulásához. Sok vajdasági magyar fiatal érvényesülését gátolja az államnyelv hiányos ismerete is.. Magyar nyelv és irodalom a) Az olvasókönyvekkel az a legnagyobb gond, hogy nem egy átgondolt stratégiát követnek. Nem tankönyvcsaládról, sorozatról van szó. Mindegyiknek más a szerzője. Az olvasókönyv a szerző ízlését tükrözi. Pl. a VII. osztályosban rengeteg a Kosztolányi szöveg (szemlátomást a szerző kedvence!). Ha a négy évfolyamot nézzük (5-8. o.) a következők az észrevételeim: 1. Nem hallunk a magyar irodalom kialakulásáról és első képviselőjéről (Janus Pannonius) egy szót sem; 2. A könyvnyomtatás kezdetéről szinte semmi sincs: Tinódi Sebestyén, Heltai Gáspár, Balassi Bálint és Zrínyi Miklós vagy nincs említve, vagy csak az Olvass még! buzdításban. 3. A felvilágosodás irodalma szinte teljesen kimaradt, Csokonait, Kazinczyt nem említik, Fazekas csak a választható házi olvasmányok között szerepel Lúdas Matyijával amit nem kötelező választani és elolvasni. Ugyanez a helyzet Gárdonyival is, azzal, hogy őt kötelező olvasni (Egri csillagok);
28 4. A reformkori irodalom is kurta-furcsa: Kölcsey Ferencről és a Himnuszról szinte csak lábjegyzetben olvashatunk, amikor Radnóti: Himnusz a békéről c. verse után a himnusz műfaját tárgyalja a szerző. Vörösmartytól egyetlen részlet van a 4 év alatt. 5. A XIX. század második felének költészete és prózája amely kort a nagy, klasszikus mesélőink fémjeleznek szintén összecsapottnak tűnik: alig esik szó Vajda Jánosról, Tompa Mihályt nem említik, Jókai egyetlen (!!!) regényrészlettel szerepel (A kőszívű ember fiai), Mikszáth egyik elbeszélését, A néhai bárányt kihagyták az újabb könyvből, csak 8-ban maradt egy: a Bede Anna tartozása. 6. A Nyugatosok közül is sokan kimaradtak, vagy alig van róluk szó (pl. Babits, Krúdy). Habár nem lehet mindent belezsúfolni az általános iskolai tankönyvekbe, de lehetne pl. a mai, még nem biztos, hogy értékálló szerzők helyére másokat betenni. A szerzők nyelvezete többnyire az egyetemi hallgatók szintjét követi, sokszor érthetetlen még a kérdés is egy általános iskolás számára! Magyarországi tankönyveket a felső tagozaton hivatalosan nem használhatunk! b) A nyelvtankönyvek terén hasonló dolgokat sorolhatok föl. Elsősorban a nyelvezetét kifogásolom. És pl. azt, hogy nem tiszta példákkal tanítják az új nyelvtani anyagot, hanem sokszor költői idézetekkel, ahol sok minden megzavarja a tanulót. Évek óta nincs 8. osztályos gyakorló nyelvtankönyvünk, már a régit se nyomják utána! Fénymásolgatunk, diktálunk, magyarországi könyveket használunk (amit tilos) Tankönyvkritika nem létezik. Andrić Edit: A magyar, mint idegen nyelv A nyelvkönyv 1000 példányban jelent meg a Forum Könyvkiadó gondozásában. A kiadvány szerzői: Andrić Edit, Gyöngyösi Lívia és Hetesy Bálint. A szerb anyanyelvűek számára összeállított tankönyvcsomag CD-mellékletet is tartalmaz. A Szia! Jó napot! Viszlát! egy speciálisan szerb anyanyelvűek számára összeállított tankönyvcsomag, amely hétköznapi beszédhelyzetek segítségével ismerteti meg az olvasót a mai magyar nyelvhasználattal. A tankönyv olyan modern kommunikációs jelenségeket is érint, mint az internetes kommunikáció és a média. Szórakoztató szövegek, számos színes kép, a nyelvtani szerkezetek logikus és rendezett bemutatása segíti a gördülékeny nyelvtanulást. A kötet szerzői alapszintű nyelvtudást ígérnek akár nyelvleckék nélkül, egyedül tanulva, követve a nyelvtankönyv utasításait, megoldva a munkafüzet gyakorló feladatait, de sikerrel használható szervezett nyelvtanfolyamok keretében egyaránt. A kétkedőket az is meggyőzheti, hogy Vajdaságban magyar anyanyelvű beszélőkkel is gyakorolhatja a nyelvhasználatot a kezdő nyelvtanuló, emellett a CD-melléklet is segít a szerb hangkészlettől eltérő magyar beszédhangok megtanulásában. A tankönyvben megismerkedhet a nyelvtanuló az alapszókinccsel, az egyszerűbb nyelvtani szabályokkal, a leggyakoribb beszédhelyzetekben használatos kifejezésekkel és a magyar írásjelekkel. A két egymásra épülő kötet 12-12 leckét tartalmaz, amelyek szerb nyelvű utasítások segítségével végezhet el a nyelvtanuló. (Basity Gréta)
29 Tankönyvek Vannak bizonyos hiányosságok a gimnáziumi tankönyvek terén is, de a hiányosságok kifejezettebb mértékben a szakoktatás terén mutatkoznak. Középiskolai reform előtt állunk, nincs értelme lefordítani a tankönyveket, mert nem ismerjük a követelményeket. A gazdasági válság, a pénzhiány is kihat a tankönyvellátásra. A gimnázium részére van néhány újabb kiadású, színes, korszerűbb tankönyv (biológia, földrajz, történelem ), de nemigen veszik. Az iskolákban a tanév elő napjaiban megszervezik a használt tankönyvek börzéjét, vagyis a diákok olcsó pénzért adják át egymásnak a tankönyveket. Szeretnek inkább diktálás, a füzetben lévő jegyzet alapján tanulni, viszont így a tudásuk vázlatos marad. Fizikából az I. osztályos újabb kiadású könyv után leállt a kiadó, régi könyvet sem lehet megvenni, példatárak nincsenek. Matematikából a Vene-féle példatár fordítása téves elgondolásnak mutatkozott, ma inkább a belgrádi Krug magánkiadó könyvei a népszerűek (szerb nyelvűek). Több magyar nyelvű tankönyv hiányzik a gimnáziumban. (Megjegyzés: nálunk a gimnáziumban van természettudományi, általános és humán-nyelvi szakirány, továbbá matematikai-tehetséggondozó, képzőművészeti speciális szakirány - nyilvánvaló, hogy nam ugyanazokat a tankönyveket igénylik). A gimnáziumi tanárok véleménye szerint átlagban 15-20 éves tankönyvekből tanítanak, de ezek jobbára már nem is kaphatók. A szakiskolákban csak elvétve akadnak magyar nyelvű szakkönyvek. Az egészégügyi szakon van néhány fordítás, a villamossági szakon 1-2. Az egészégünyi iskolában az általános tantárgyakra a gimnáziumi tankönyvek használatosak. A közgazdasági, a mezőgazdasági, a vegyészeti, a műszaki irányzatokon alig van valami magyar nyelven. Az általános iskolai tankönyvek csaknem teljesen hiánytalanul megvannak. A történelem rövid, a magyar történelmet tárgyaló része, képzőművészet, zene (illetve alsós megfelelőik) 1-8 osztályig magyar szerzők saját munkái. Jellemző, hogy a történelem könyvekben mellékletként megjelenhetett a nemzeti történelmi kiegészítő (VI.,VII. osztály). Anyanyelvápolási könyv van 1, 2, 3. osztály számára. Matematika általános iskola: két csomagból is lehet választani, CD-vel.. Az alsósoknak van integrált tankönyv történemből: olvasókönyv, munkafüzet, tankönyv egy kötetben. Van történelmi atlasz magyarul. Kisegítő tagozatos, inklúziós tankönyvek nincsenek. A szerb gyerekeknek magyar, mint a környezet nyelve nincs tankönyv formájában. Az általános iskola alsó tagozata mostanig ingyen kapta a tankönyveket, de ezt a gyakorlatot hamarosan megszüntetik.
30 Általános iskola Osztály Tankönyv Szerző Tanuljunk írni, tanuljunk olvasni + I. betűkirakó Erdély Lenke Olvasókönyv Bálizs Magdolna, Farkas Erika, Juhász Valéria II. Olvasókönyv és munkalapok Erdély Lenke Nyelvtan Molnár Csikós László és Erdély Lenke III. Olvasókönyv és munkalapok Erdély Lenke Nyelvtan Molnár Csikós László és Erdély Lenke IV. Olvasókönyv Erdély Lenke Munkalapok Erdély Lenke és Bálizs Magdolna V. Olvasókönyv és munkafüzet Csorba Béla Nyelvtan Rajsli Ilona és Takács Izabella VI. Olvasókönyv és munkafüzet Pintér Molnár Edit, Kojity Csákány Erzsébet Nyelvtan Rajsli Ilona és Kávai Bózsó Ildikó VII. Olvasókönyv és munkafüzet Bence Erika Nyelvtan Pastyik Ilona VIII. Olvasókönyv és munkafüzet Toldi Éva Nyelvtan Igérik, hogy hamarosan megjelenik, Molnár Csikós László, Pásztor Kicsi Mária, Sziveri Nóra Regina, Rokvity Erzsébet Középiskola Osztály Tankönyv Szerző I-IV. Irodalomtörténeti áttekintés I-IV. osztálya számára,1988 Papp György Pató Imre Vajda József I. Olvasókönyv a középiskolák I. osztálya Bosnyák István Thomka Beáta számára, 1987. Olvasókönyv a középiskolák II. II. osztálya számára, 2004., 2008. - csak Gerold László Bori Imre ezt dolgozták át, bővítették III. Olvasókönyv a középiskolák III. osztálya számára, 2009 (csak új Bori Imre köntösben adták ki a régit) IV. Olvasókönyv a középiskolák IV. osztálya számára Szeli István
31 Történelem Magyar történelem a magyar tagozatok számára készült tankönyvekben Magyar tört. függelék mérete a Szerző Osztály teljes tankönyvben nem magyar magyar oldalak száma oldalak száma V. nincs VI. 142 27 Csehák Kálmán Történelmi olvasókönyv és VI. munkafüzet, 2008, Hardi Irsai Angéla VII. 175 kb.50 Pál Tibor VIII. nincs A hatodik osztályos történelem tankönyvet Szerbia Köztársaság oktatásügyi minisztere 2008. július 1-jével engedélyezve használatra, de a magyar kisdiákok csak a 2009/2010-es iskolaév első félévének a végén kapták kézhez. Az olvasókönyv és a munkafüzet használati engedélyének keltezése 2009. március 16., de csak a 2009/2010-es iskolaév végén jutott el a diákokhoz. Az új kiadványokkal kapcsolatos első próbatétel és tapasztalatszerzés a szeptemberben kezdődő az új iskolaévben várt a pedagógusokra és a diákokra. A történelem tankönyv végén, az egész évi tananyag után található A magyar nép a középkorban c. szövegrész (142-169 oldal). Az anyag a honfoglalástól a magyar reneszánszkorig terjedő időszakot öleli fel. Ezt a magyar történelmi kiegészítő részt még az időközben elhunyt dr. Csehák Kálmán írta, az értékelők pedig dr. Pál Tibor, dr. Györe Zoltán és Nagy Tibor voltak. A fordító mindkét kiadvány esetében Hardi Irsai Angéla. A szöveg teljes egészében egyetemi előadás szintjén van megírva, különálló részként a többi tananyagtól. A (szak) véleményezők közül tudtommal senki sem foglalkozik a hatodikos, 12-13 éves korosztállyal. Egyedül a fordító gyakorló történész, általános iskolában dolgozó pedagógus is. Ami a tankönyvben megtalálható, az a Történelmi olvasókönyv és munkafüzet című munkalapból teljesen kimaradt. Igaz, jegyezhetné meg valaki, a tankönyvben minden lecke után ún. emlékeztető kiegészítő található, vagyis a munkalap teljesen felesleges. Ha már készült munkalap, hogyan maradhatott ki belőle a magyar középkorra vonatkozó teljes anyagrész? A fordítás teljesen megegyezik a szerb történelmi munkalappal. A fordító tehát nem hibázható. (Rontó Bozóki Judit történelemtanárnő) A VIII. osztályos tankönyv függelékét a minisztérium nem hagyta jóvá, az MNT 2 éve küldte el az engedélyezési kérést. A tankönyvek a tantervvel összhangban készülnek. Szakiskolai tankönyvek
32 A szakiskolák számára az általános tantárgyakra vannak tankönyvek: magyar, földrajz, biológia, kémia, történelem. A szaktantárgyak közül az egészségügyi középiskolák tanulóinak gyógyszertan és ápolástan tankönyv áll rendelkezésükre magyarul A műszaki iskolákban az Elektrotechnika I.-II. hazsnálatos, a tanterv elavult. A történelem tankönyv a 240-267. oldalig tartalmazza a magyar történelmet. Szerzője Pál Tibor. Szerb nyelven is tankönyvhiány van. A kis példányszámú könyvek kategóriájába tartoznak a szakiskolai és a nemzetiségi tankönyvek. Ezek kiadását egy külön alap biztosítja, amelybe minden tankönyvkiadónak évente be kellene fizetnie bizonyos összeget, ezt csak az újvidéki részleg teszi meg. Nagyon jelentősek a Vajdasági Magyar Tankönyvtanács által kiadott tankönyvpótló kiadványok, elsősorban szakiskolák részére. Többszáz cím jelent meg az elmúlt 22 évben. 7. Főbb kisebbségpolitikai lépések a (kisebbségi) oktatás vonatkozásában. Az anyaország nyomást gyakorolhatna Szerbiára az egyházi iskolák engedélyezésének ügyében. Amennyiben ez lehetővé válna, mielőbb egyeztetni kellene az egyházakkal a magyar iskolák alapítását - működtetését illetően. Ez egyben egy lakmusza is lehetne az egyházak hozzáállásának az iskolaalapítás ügyéhez. Minden tapasztalat jól jönne. Megtudnánk, hogy kire miben lehet számítani. Nem mellékes az elmúlt évek tapasztalata a kollégiumok alapítása és tulajdonlása ügyében sem, hisz ez az intézményteremtés és együttműködés zökkenőmentes. Ezt mindenképpen kamatoztatni kellene a kínálkozó lehetőségek kihasználásánál. Egy dolog nagyon fontos - vesztegetni való idő nincs! Minderről nem lenne haszontalan egy VMPE - egyházak megbeszélést tartani. Ott sok minden kiderülne. Elsősorban: ki az, aki komolyan veszi, szívügyének tartja a kérdést - és tenni akar érte. A VMPE az utóbbiaknak minden körülmények között partnere lesz. Van néhány jó tapasztalatunk e téren, a szerémségi szórványban, ahol egy két év alatt az újraindított anyanyelvápolás hatására örvendetesen megnőtt az aktív résztvevők száma. Maradékon a megszervezett iskolabusz segítségével néhány tanuló a legközelebbi (Újvidéki) magyar iskolába jár. A Maradéki Református Egyházközség óvodát működtet 11 gyerekkel. Református óvoda van Pacséron, Bácskossuthfalván, Torontálvásárhelyen, A szülők mindenképpen minőségi oktatást szeretnének biztosítani a gyerekeknek, ezt csak magyar nyelven tudják elérni, ezért az általános iskola után igen sokszor magyarországi középiskolába íratják a diákot. Innen pedig nincs visszatérés. Az itteni munkaadók által adott bér még az életben maradáshoz sem elegendő, így nem vonzó egyetlen fiatal részére sem. Inkább vállalja a kivándorlást, mint a nélkülözést. Nem ad kapaszkodót az esetleg meglévő ház, föld, műhely sem más itteni érték. Egyházi iskolák ugyan jelentenek megoldást, de a legfontosabb tényező lenne az elvándorlás megállítása.