HÍD MÚLT ÉS JELEN KÖZT Csapat neve: Iskola neve: Szerezhető pontszám: 150 pont Elért pontszám: Beküldési cím: Abacusan Stúdió, 1193 Budapest Klapka u. 47.
A vetélkedőnkben szereplő feladatok forrásai olyan képek, dokumentumok, szövegek, amelyeket holokauszt túlélőkkel készített interjúk során gyűjtöttek az emlékek megőrzésén munkálkodó szervezetek. A feladatokat a következő szervezetek közreműködésével állítottuk össze: Amerikai Alapítványi Iskola: Centropa Magyarország: Zachor Alapítvány a Társadalmi Emlékezetért: USC Shoah Foundation Institute: Magyar Zsidó Levéltár: Dr. Zima András-Gleszer Norbert www.aai.co.hu www.centropa.hu www.emlekezem.hu https://sfi.usc.edu/international/hungarian www.milev.hu www.holokausztmagyarorszagon.hu www.1000ev.hu/ 1. Trianon és a bécsi döntések hatása a zsidóság helyzetére a) Az alábbi térképbe rajzoljátok be, hogy Magyarország határai hogyan változtak a trianoni békekötés illetve az I. és a II. bécsi döntés következtében! Írjátok be a térképbe az egyes területeken a többségi nemzetiséget! /3 pont
b) Olvassátok el a verseny honlapján a Trianon hatása a magyar zsidóságra c. forrást! Nézzétek meg az Erdélyi Lajossal készült interjúrészletet! A forrás elolvasása, megtekintése után oldjátok meg a feladatot! Az alábbi képeslapokat Grünzweig Eszter képzeletbeli munkácsi zsidó asszony írja nyíregyházi unokatestvérének. Az 1. képeslap a trianoni tárgyalások idején (ekkor 14 éves), a 2. a 20-as évek közepén, a 3. 1939-ben, a Magyarországhoz visszacsatolást követően született. Leveleiben kitér arra, hogyan határozták meg a helyi zsidók identitásukat, miért volt fontos a trianoni békekötést közvetlenül megelőző és az azt követő magyar politikának, hogy az elcsatolt területeken élő magyar ajkú zsidók magyarnak számítsanak, hogyan viszonyult ugyanez a politika a Magyarország területén, illetve a visszacsatolt területeken élő zsidók magyarságához, ez a hozzáállás milyen törvényben jelent meg először. Írjátok meg Grünzweig Eszter leveleit!
/9 pont
2. A következő feladatok megoldása előtt tanulmányozzátok az 1920-45 között, a zsidókat érintő törvényeket, rendeleteket az alábbi weblapok forrásainak segítségével: /15 pont A holokauszt Magyarországon Ezer év törvényei Írjátok a nyomtatványok, visszaemlékezések, filmcímek mellé, hogy melyik jogszabályhoz kapcsolódnak, melyik rendelkezés befolyásolta a szereplők életét.
Életemben az első antiszemita atrocitás a polgáriban ért a némettanárnő részéről. Egy rettenetes ronda nő volt, és mindent elkövetett, hogy rossz jegyet adjon nekem. De ha megpukkadt, akkor is a legjobb németes voltam az osztályban. Akkoriban keresztények kaptak zsidó üzleteket, és voltak olyan osztálytársnőim is, akiknek a családja ilyen zsidó üzletet kapott. A tanárnő ezt nagyon számon tartotta, és egy alkalommal nekünk, a két zsidó lánynak föl kellett állnunk, amikor gratulált annak az egyik lánynak. Sok szerencsét és boldogságot kívánt ehhez az üzlethez, és kifejezte reményét, hogy jobb életük lesz, mint addig volt a zsidók miatt. Viszont az osztálytársaim részéről semmilyen atrocitás nem ért. Volt egy nagyon helyes osztálytársnőm, aki nem volt zsidó, akivel nagyon jóban voltam, és akinek a szülei is nagyon szerettek engem. Amikor már nagyon közeledtek ezek a szörnyűségek, a szülei szóltak, hogy szívesen elbujtatnak. De hát én nem tudtam, mi vár ránk. Miért kell engem elbujtatni? Dehogy jövök. Maradok a szüleimmel. Hogy ők honnan tudták, azt nem tudom. Kocsmájuk volt, biztosan több újságot olvastak, több emberrel beszélgettek, mint mi. (Centropa, Pudler Jánosné) Kármán József interjúrészlet az USC Shoah Foundation honlapján Miután elvégeztem a négy általánost, anyám az Aréna úti leánypolgáriba íratott be. Ez nagyon jó iskola volt, rengeteg mindent lehetett ott tanulni, habár ott már nagyon sok sérelem ért. A harmincas évek végén én amit csak elkezdtem csinálni, azt nagyon csináltam! Például cserkész lettem. Borzasztóan szerettem cserkésznek lenni! Jól is kellett tanulni, és minden gyűlésen ott voltam, csináltam, amit kellett. Akkor már jöttek a zsidótörvények, és aztán egyik napról a másikra kiraktak a cserkészetből, mondván, hogy zsidók nem lehetnek cserkészek. Tudni kell azt, hogy én nagyon nehezen szedtem össze a cserkészruhámat, mert sok pénzbe került. Kellett a barna zokni, a barna magas szárú cipő, a barna szoknya, a szép ing, a sok mütyürrel, az öv, a nyakkendő, és hát a kalap. Mire mindez meglett, addigra kiraktak a cserkészetből. Pedig milyen büszke voltam, amikor felvettem ezt a ruhát! Ezek után három napig nem tudtam magamhoz térni, csak zokogtam, a fejem fájt. (Emlékezem.hu, Kovács Mira) Akkor ütköztem először a numerus claususba. A felvételin én voltam a legjobb. Fel is olvasták a nevemet a felvettek között hatodiknak vagy hetediknek -, de az igazgató azt mondta: Ez nem érvényes. Matematikából volt a felvételi, nem okozott gondot, biztos a legjobbak között voltam. Mégsem vettek fel. Egyetlen zsidó gyereket vettek fel, és az nem én voltam Emlekezem.hu, Rábai Imre Volt egy nagyon jó osztályfőnökünk: Dr. Wensky Elemérné. Sose felejtem el a nevét, mert nagyon rendes ember volt. Volt egy némettanárnőnk, aki viszont borzalmas volt. Én jó németes voltam, mert anyám mindig németül szólt hozzám, és én fordítottam apámnak, mert apám egy szót sem beszélt németül. Tény az, hogy ez a némettanárnő azt mondta az osztálynak azt hiszem, öten voltunk zsidók az osztályban, hogy ennek az osztálynak az alja a zsidó. Ezt így az osztály előtt kimondta. ( ) Nagyon jó tornász voltam! Alacsony voltam, de magasugrásban átvittem a százötöt, ami nagyon jó teljesítmény. Én bal lábbal ugrok, és ollóugrásban kellett csinálni. Remekül másztam a kötélen meg a rúdon, nekem az olyan öröm volt! A tornatanárnő félrehívott, és azt mondta, hogy tudod, én adnék neked ötöst, de mivel zsidó vagy, nem kaphatod meg az ötöst. Ez mind olyan volt, mintha késsel döfködnének (Emlékezem.hu, Kovács Mira) Szamosi Mariann kisfilm a Centropa honlapján Sorstalanság c. film 2:20-6:46. perce A Viktóriáról sokat lehet mesélni. Szombathelyen ment férjhez, Berger Márton nevű zsidó emberhez. Viktória, egy nagyon szép és szexis nő volt. Mártonnak a gyomrával volt baj és elég korán meghalt. Már közben Viki néni megismerte vitéz doktor Sághy Rusa Bélát, aki alispán volt Sopron megyében, de valamilyen ügy miatt eltávolították. ( ) Béla bácsi egy dzsentri családból származott, és ő volt az egyik legkedvesebb nagybátyám. Ők még Szombathelyen ismerkedtek meg. Amikor a Viktória megözvegyült, akkor hozzáment. Béla, egy rendkívüli ember volt. Mikor feljöttek Budapestre, neki rendezni kellett a dolgait, munkát kellett szereznie. A Zeneszerzők Szövetségének lett az elnöke, mikor Budapestre jött. Stipendiumokkal, szerzői jogdíjakkal foglalkozott. Ez az 1930-as években volt. Először Viki jött föl Pestre egyedül, míg ő rendezte a dolgait, és a Bakáts téri kórházban lett gondnok, gazdasági ügyintéző, később vezető. Közben följött Béla is és összeházasodtak. Az Akadémia utcában laktak, és Béla bácsi nevére vette a Vikinek a lányát Mártát, aki 1906-ban született ( ) Béla bácsi nagyon szerette a Vikit, és nagyon jól éltek. Óriási problémája volt azonban Béla bácsinak az, hogy zsidó nőt vett feleségül. Nem is álltak jóformán velük szóba, a család kitagadta az örökségből is. Nagyon szokatlan dolog volt az akkor, hogy zsidót vett feleségül. Ő katolikus volt egyébként. Centropa, Vereckei Lászlóné
A bátyám Goldgruber Arnold 1920-ban született. Bandi zsidó neve Slajme ben Simon volt. A Bandi színész akart lenni, de az Akadémiára nem vették föl, a zsidótörvények miatt. A testvéremnél, hogy ő tehetséges, elég korán, még kamasz korában jelentkezett. Ő az Aranyosi féle Kereskedelmi iskolába járt. Először a Vörösmarty Gimnáziumba járt, és utána átment oda, ez egy magániskola volt az Alkotás utcában. Nem csak zsidó iskola volt. 1939-ben érettségizett, de már csak egy magántanárhoz tudott járni. Bárdos Artúr tanította őt a Belvárosi Színházban. Nagyon tehetségesnek tartotta őt. Bandi a Goldmark teremben tartott szavalóversenyeket, és próbált ismeretségre szert tenni, azért, hogy Párizsba kimehessen tanulni. Ez nem sikerült neki. Közben segített apámnak a kocsmában. Bandi megszerezte a gépkocsi vezetői engedélyt, és így apámat vitte vidékre is, ahol bort vásároltak. Bandit 1940-ben elvitték munkaszolgálatra. Centropa, Vereckei Lászlóné Mi, magyar írók, művészek és a tudomány munkásai, különféle világnézetek és pártállások szószólói, különféle társadalmi rétegek szülöttei és tagjai, akik a legkülönbözőbb hivatásokban és munkakörökben dolgozunk, akik valamennyien az évezredes magyar művelődés megtartásának és gyarapításának rendeltetését vettük örökbe, mi, akik valamennyien keresztény családok leszármazottai vagyunk, az emberi becsületérzés és igaz kereszténység, a józanság és hazafiasság magától értetődő egységével és szilárdságával emeljük föl szavunkat az állampolgári jogegyenlőség elvéért, melyet az úgynevezett társadalmi egyensúly hatályosabb biztosításáról szóló törvényjavaslat megvalósulása esetén törölne a magyar alkotmányból. Ez a javaslat a társadalmi egyensúly biztosítását ígéri, de egy szava sincs a legszegényebb, gazdaságilag legelesettebb és legárvább rétegek sorsának jobbra fordításáért. Ez a javaslat még a zsidóságot sem alázza meg annyira, mint amennyire megsérti a keresztény középosztály fiait, amikor azt teszi fel róluk, hogy az állampolgári jogegyenlőség megszentelt alapelvének semmibevételével jogfosztástól, megszégyenítő gyámkodástól, kényszeralkalmazástól várják megélhetésük biztosítását. S felteszi róluk azt az erkölcsi eltévelyedést, hogy polgártársaik egy részének vallása miatt való megbélyegzése, polgári jogai teljességéből való kiforgatása árán akarnak érvényesülni és boldogulni. Ez a javaslat a zsidók közül is elsősorban a szegényeket veszi célba, azokat, akik leginkább vannak kiszolgáltatva munkaadóik kénye-kedvének, s még ezek közül is kivált a fiatalokat sújtja, akiket egyetemlegesen megbüntet amiatt, hogy nem lehettek katonák a háború alatt. Lelkiismeretünkkel nem tartjuk összeegyeztethetőnek, hogy a világi hatóságok a megkeresztelések között dátum szerint tegyenek különbséget, holott a keresztséget különbségtevés és fenntartás nélkül adja meg az egyház a kebelébe térőnek, az Isten előtti egyenlőség és keresztényi testvériség jegyében. Minket keresztény hitünk, hazafias meggyőződésünk, az ország európai hiteléhez és nemzeti függetlenségünkhöz való ragaszkodásunk késztet arra, hogy soha ne tágítsunk az állampolgári jogegyenlőség elvétől, melyet történelmünk legszebb korszakában, az európai magyarság legnagyobb elméi vívtak ki. ( ) Gróf Apponyi György, Bartók Béla, Bárczy István, Berda József, Berecz Sándor, Bernáth Aurél, Blaskó Mária, Bóka László, Csécsy Imre, Csók István, Darvas József, Erdős Jenő, Eszenyi Jenő, Győri Farkas Imre, Ferenczy Noémi, Féja Géza, Fodor József, Földessy Gyula, Földessyné Hermann Lula, Gáspár Zoltán, Hertelendy István, Horváth Béla, Pálóczy Horváth György, Kárpáti Aurél, Kernstok Károly, Kmetty János, Dernői Kocsis László, Kodály Zoltán, Kozma Erzsébet, Kun Zsigmond, Lovászy Márton, vitéz Makay Miklós, Márffy Ödön, Mátyás Ferenc, Mihályfi Ernő, Molnár Farkas, Molnár Kálmán, Móricz Zsigmond, Zugligeti Pintér József, Polner Ödön, Rab Gusztáv, Rados Gusztáv, Remenyik Zsigmond, Riedl Margit, Schöpflin Aladár, Simándy Pál, Somlay Artúr, Supka Géza, Szabó Zoltán, Szakasits Árpád, Szász Zoltán, gróf Széchenyi György, Szimonidesz Lajos, Tersánszky J. Jenő, Tóth Aladár, Vaszary János, Vikár Béla, Vilt Tibor, Zilahy Lajos Pesti Napló, 1941. május 5.
3. Utazások /4 pont Írjátok a képek alá, hogy szerintetek kb. mikor és hol készült és vajon hova utaznak a képen látható emberek!
4. Munkaszolgálat Figyeljétek meg a képeket, és válaszoljatok a kérdésekre! Kohn Jenő katonaként 1910-ben és munkaszolgálatosként 1942-ben Goldgruber Simon a fronton az I. világháborúban és munkaszolgálatosként 1938-ban a) Miben különbözött a munkaszolgálat a katonai szolgálattól? /4 pont b)milyen munkákat végeztek a munkaszolgálatosok? /5 pont
c) Milyen körülményekre utalnak az alábbi felhívások? /2 pont d) Most néhány munkaszolgálatos század útvonaláról olvashattok forrásokat. Jelöljétek a következő oldalon található térképen /10 pont az útvonalakat! Miskolci gyűjtőtábor (Borsod megyéből gyűjtötték az embereket: Diósgyőr, Mezőkövesd, Hidasnémeti, Ózd, Szerencs) 1944. október 15-16. Ide vitték a Jolsva-i munkaszolgálatos századot. Útban voltak a Nyugat-magyarországi új állomáshelyük felé. Székesfehérvártól Északra, Pusztavámnál 216 főt végeztek ki. Ez volt az orvos század, csupa orvos, mérnök, magas képzettségű emberekből állt. [Braham: A magyar holokauszt II. kötet] 1942/43 Gyoma Debrecen, raktárban kukoricazsákokat cipelt egyik emeletről a másikra, vagonokból zsákokat, talpfákat cipeltettek egyik helyről a másikra, látható cél nélkül Nagyvárad (Gyopajmajor) 1944. május 15. 1944. szeptember 29. 1944. október 7. 1944. október 15. 1944. október 22. 1944. október 23. 1944. november 3-10 Hajdunánás, mezőgazdasági munka indulási parancs Hegyeshalom Vámospércse(marhavagonokban) Szatmárnémeti Királyháza ( 90-en vagyunk egy vagonban ) Csap Gyopáros, szakadó esőben (23 km)kovácsvágás (27km)-Pálháza (10km)Telkibánya havas esőben (14km)-Göncz (14km) Garadna, lövészárok ásás Berente, Cipőjavítás, Lukács Gyula (talpat küldeni) Keresztúr, Nagydaróc Deutsch-Schütze határállomás, ütlegelés megszökik 1944. november 15. 1944. november 26. 1944. december 5. 1945. március 17. 1945. április 13. Kádár Imre naplója nyomán 1943. júliusától érkeznek bori rézbányákba Szegedről, Szentkirályszabadjáról, Székesfehérvárról, és Jászberényből 1944. szeptemberétől ürítik a bori lágert., több csoportban, az alábbi útvonalakon: Bor-Belgrád-Újvidék-Zombor-Mohács-SzentkirályszabadjaSachsenhausen/Oranienburg/Flossenburg (3600 fő magyar őrszemélyzettel, gyalog) Bor-Belgrád-Jakuba falunál 147 főt kivégeztek-titel-újvidéknél 250 főt kivégeztek-szenttamásnál 30 főt kivégeztek-cservenkánál 7001000 főt kivégeztek-zombor-baja- Sachsenhausen/Oranienburg/ Flossenburg Bor-Belgrád-Jakuba -Titel-Újvidék -Szenttamás -Cservenka-Zombor -Baja-Abda-Szentkirályszabadja itt kivégezték a teljes századot, köztük Radnóti Miklóst. [Braham: A magyar holokauszt I. kötet]
5. Sárga csillag a) Egészítsétek ki az alábbi szöveget! /5 pont A németek bevonulását követően a törvény elrendelte, hogy a zsidóknak -tól kezdődően méretű, színű hatágú csilla got kellett felvarrni a. Ezt a csillagot a következőhelyeken kellett jól láthatóan hordaniuk:,,,. b) Olvassátok el, hallgassátok meg az alábbi interjú részleteket! Képzeljétek magatokat egy korabeli, veletek egyidős zsidó és egy nem zsidó gyerek helyébe, aki élményeiről, érzéseiről, titkairól naplót vezet. Írjátok meg mindkettőjük naplóbejegyzését, amely a sárga csillag felvarrását követő napokról szól. /16pont Negyedik polgáriba jártam, amikor 1944. március tizenkilencedikén bejöttek a németek [lásd: Magyarország német megszállása]. Sose fogom elfelejteni. Vasárnap volt, a korzón sétáltunk, amikor egyszer csak elözönlötték a német katonák. Nagyon hamar be kellett fejeznünk a tanévet, már április elején. Ugyanis az iskolánk egy szép modern épületben volt az állomás mellett, amit a németek lefoglaltak maguknak, kaszárnyát csináltak belőle. Úgyhogy mi aznap ballagtunk a negyedik polgáriból, amikor az első nap volt, hogy a sárga csillagot föl kellett tenni [lásd: sárga csillag Magyarországon]. Nekem ez egy borzasztó emlék volt, mert ketten voltunk zsidó lányok, és a lányok liliomot kaptak a kezükbe, és a sárga csillag meg a fehér liliom... De volt egy nagyon rendes osztályfőnöknőnk, és azt mondta, hogy az ő felelősségére vegyük le, mert nem tudja elviselni, hogy nekünk ez ilyen rossz emlék maradjon. Mindnyájan kaptunk egy kis ezüstgyűrűt, és bele volt vésve, hogy öt év múlva találkozunk. Soha többet nem találkoztam az osztálytársaimmal. (Centropa, Pudler Jánosné) Heller Ágnes interjúrészlet az USC Shoah Foundation honlapján Csak akkor kezdtem érezni, hogy megváltozott a helyzet, amikor a csillagot fel kellett tenni, addig nem éreztem. Ha akkor korábbi osztálytársammal találkoztam, elfordította a fejét. Azelőtt nem, addig volt kapcsolat, köszönés, beszélgetés. A sárga csillagig nem volt jele antiszemitizmusnak. A rendőr például, amikor megtudta, hogy mi fog következni, elment és figyelmeztette a zsidókat. Jóindulatú volt. Emlekezem.hu, H. László Magda Ezután a Baross Gábor Gimnáziumba kerültem. Itt volt egy olyan barátom, aki, amikor a sárga csillagot föl kellett tenni, belém karolt, és együtt jött velem. Ilyen is volt, olyan is volt. A Baross Gimnáziumban két vagy három tanár kivételével mindenki rendesen viselkedett. Az utolsó időszakban, 1944 februárjától, amikor levente óra volt az iskolában, nekünk, zsidóknak sárga szalaggal takarítani kellett volna. Én karakán gyerek lehettem, azt mondtam, hogy nem veszem fel a sárga szalagot, mert én az iskolába tanulni jöttem. Az osztályfőnököm volt a levente főparancsnok, kiabált velem, én meg beszaladtam az igazgatóhoz, és elmondtam neki, hogy én diáknak jöttem ide. Ha arra nem vagyok jó, akkor elmegyek. Az igazgató, Fiskbás Oszkár, nagyon rendes volt, azt mondta, legyek nyugodt, majd ő elintézi. És valóban semmi bajom nem lett belőle, és takarítanom sem kellett. Az osztályfőnököm azonban nem állt többé szóba velem. Ferge Zsuzsa interjúrészlet az USC Shoah Foundation honlapján ( ) Amikor 1944. április közepén kijött a rendelet, hogy sárga csillagot kell viselni, akkor már tudtuk, hogy nagyon nagy baj van. Jellemző, hogy én, mint matematikus, gyönyörűen megszerkesztettem a hatszöget, celluloidból csináltam, nem textilből. Volt sárga celluloidom, abból vágtam ki, és erősítettem fel. Emlekezem.hu, Rábai Imre
6. A vidéki zsidóság sorsa getóba zárás, deportálás A feladat megoldása előtt nézzétek meg az alábbi interjú és filmrészletet, olvassátok el a verseny honlapján, a 2. forduló forrásai között szereplő leveleket, valamint a Holokauszt Magyarországon c. honlapon e témával foglalkozó fejezetet! USC Shoah Foundation honlapja A Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapja c. videó A Jób lázadása című magyar film 1:26:49 1:30:10 közötti részlete Szeged Kőszeg Debrecen Nagykőrös Zalaegerszeg Munkács Képzeljétek el a következő történetet:: A Zsidótanács levelében állítottak kivizsgálására egy egészségügyi bizottságot küldtek az egyik vidéki gettóba 1944. május közepén. Írjatok rövid jelentést, amelyben a bizottság beszámol a vidéki gettókban talált állapotokról! A jelentésben legalább 8 konkrétumot is fogalmazzatok meg! /8 pont
7. A budapesti zsidóság sorsa Tanulmányozzátok a csillagoshazak.hu oldalt! a) Mit jelentett a csillagos ház? b) Mikor alkottak jogszabályt a csillagos házakról? c) Milyen hozzáállásról árulkodik az alábbi kérvény? /2 pont /3 pont d) Keressetek az oldalon a Házlista címszó alatt olyan történeteket, amik valamiért megragadtak benneteket! Mely házakhoz (cím) tartoznak? Foglaljátok össze röviden, miért fontosak ezek a történetek! /5 pont
e) A budapesti zsidók deportálását Horthy Miklós leállíttatta 1944. nyarán. Milyen események hatására tette ezt? Mikor kellett a budapesti zsidóknak gettóba vonulniuk? Milyen esemény fordította tragikusra sorsukat? /6 pont f) Írjátok be a térképbe a pesti gettót határoló utcák neveit! /2 pont g) Mit ábrázol ez a pesti Duna-parton látható emlékmű? Milyen eseményeknek állít emléket? /2 pont
h) Nézzétek meg a Deák Ervinnel készült interjút az USC Shoah Foundation honlapján! Mit jelentett a latinóra a gettóban a fiúnak és mit a tanárnak? /3 pont i) Ha nektek 2 órátok lenne arra, hogy egy bőröndbe összecsomagoljátok azokat a holmikat, amik a következő hónapok során segítik a túléléseteket, mit tennétek bele? Rajzoljátok le! /3 pont
8. Deportálások /6 pont A linken található interaktív térkép és táblá- zat segítségével írjátok a városok neve mellé, hogy mikor került sor onnan a zsidók deportálására, és hány főt szállítottak el! Győr Kolozsvár Miskolc Munkács Nagykanizsa Nyíregyháza Pécs Szeged 9. Koncentrációs táborok a) Olvassátok el Endrei Istvánné visszaemlékezését a verseny honlapján! A szöveg alapján írjátok le, mit kaptak enni a koncentrációs táborok foglyai! /2 pont Derítsétek ki, hogy egy 35 éves nőnek mennyi kalóriát és milyen tápanyagokat tartalmazó élelemre van szüksége! Információt találtok pl itt: /2 pont Mi lehetett az oka, hogy a koncentrációs táborok foglyai receptgyűjteményeket írtak? /3 pont Kádár Imréné, Bergen-Belsen Endrei Istvánné, Lichtenwörth
b) Az alábbi rejtvény koncentrációs táborok neveit rejti. Mindegyikhez megadtuk, hogy melyik város közelében épült. Mit jelent a bekeretezett oszlopban lévő szó? /2 pont Kiket zártak koncentrációs táborokba a zsidókon kívül: /2 pont 1. Lublin 2. Terezín 3. Weimar 4. Varsó 5. Lichtenwörth 6. Oswiecim 7. München 8. Mauthausen 9. Hannover /9 pont c) Mit jelentenek az alábbi kifejezések? Transzport Szelekció Barakk SS Kápó Appel Häftling /7 pont
10. Felszabadulás, hazatérés /10 pont Az alábbi térképre írjátok be az előző feladatban szereplő koncentrációs táborok neve mellé, hogy melyik hadsereg szabadította fel, illetve, hogy az onnan hazainduló túlélőknek hány km-t kellett megtenni Hegyeshalomig, a magyar határig! Auschwitz felszabadítása szovjet hadsereg, 1945. január 27. Bergen-Belsenből Terezínbe tartó vonat felszabadítása amerikai hadsereg, 1945. április 13. A hazatérő túlélők kétségbeesetten keresték hozzátartozóikat. A Deportáltakat Gondozó Bizottság és a Vöröskereszt folyamatosan gyűjtötte, és megjelentette a túlélők neveit. Keressétek meg a buchenwaldi táborból felszabadultak névsorában Kertész Imre Nobel-díjas írónkat. Mely művéért kapta a díjat?