Tekintetes megyei közönség! Alispáni jelentés az 1881. évről A közigazgatási bizottságnak a megyei közigazgatás állapotáról szóló féléves jelentése kimerítő felvilágosítást nyújtván úgy a közállapotokról, mint a tisztviselők tevékenységéről, ezúttal csakis azon mozzanatok felemlítésére szorítkozom, melyek a múlt közgyűlésünk óta felmerültek, és a közigazgatási bizottság jelentésének keretében nem foglaltatnak. Közegészségügy A közegészségügyi állapot a múlt közgyűlés óta lefolyt idő alatt noha különböző kórok által megzavarva volt általában kielégítőnek mondható. A váltóláz egész nyár folyamán uralkodott. A vészhimlő csaknem minden községben előfordult; Etyeken, Baracskán és Martonvásárott pedig járványként lépett fel. Noha a halálozás nem volt nagy, mégis szükségesnek látszott az oltóanyagnak tehénhimlővel való felüdítése, micélból az országos központi védhimlőintézetből nagyobb mennyiségű tehénhimlő szereztetett be, s azzal minden oltóorvos elláttatott. A kanyaró szintén több községben előfordult, sőt az Adonyi és a Sárbogárdi járásokban a hazai kolera is feltűnt, de csak egy esetben végződött halállal. A hasznos háziállatok között érzékeny veszteséget okozott a lépfene, noha járványos jelleget nem öltött; a lovak között a takonykór minden járásban előfordult. Közbiztonság A személy- s vagyonbiztonság megzavartnak nem mondható, dacára a megye némely vidékein, különösen az Adonyi s a Sárbogárdi járásokban előfordult egyes tolvajlási eseteknél, melyekből tapasztalva, hogy a községek a vagyonbiztonság megóvása iránti kötelmeiket lazán teljesítik, nem késtem a járásbeli szolgabíró urakat nyomatékosan felhívni, hogy az éjjeli rendőrséget, a tél beállta előtt minden községben felállítani rendeljék. Ama hírek, melyek a megye Duna melléki és alsó vidékein állítólagos rablóbandák tanyázásáról szólnak, s melyek egy a megyei börtönből megszökött fegyenc garázdálkodásával kapcsolatban állnának; merőben alaptalanok. A megyei lakosság megnyugtatására általam legközelebb elrendelt, s már végre is hajtott kombinált őrjárat alkalmával szerzett biztos tapasztalatok azt derítették ki, hogy a szóban forgó fegyenc nem is e megye területén tartózkodik, és hogy mindazon hírek, melyek az alsó vidék egy részét indokolatlanul megfélemlíteni látszottak, csakis oly híresztelések, amelyeknek eredetére jutni nem lehetett. Egyébként az alsó vidékkel határos Tolna megye alispánjával egyetértőleg minden óvatossági intézkedés megtörtént, az oda menekült fegyenc kézre kerítésére nézve. 102
Országgyűlési képviselő-választások A múlt közgyűlés óta hajtatván végre alkotmányos közéletünknek egyik legnevezetesebb mozzanata: a képviselő-választás, noha a központi választmány jelentése e tárgyban a mai tárgysorozatban előfordul, mégis itt bejelentendőnek tartom, hogy a 1., Bodajki választókerületben 2.757 választó közül jogát gyakorolta 1.303; megválasztatott ifj. Szőgyény-Marich László 300 szótöbbséggel; nem szavazott ezen kerületben 1.454. 2., A Sárkeresztúri kerületben 2.045 választó közül szavazott 1.081; megválasztatott Madarász József 171 szótöbbséggel, nem szavazott 964. 3., A Csákvári kerületben 1.842 választó közül szavazott 1.669; megválasztatott Kégl György 411 szótöbbséggel; nem szavazott 173. 4., A Váli kerületben 2.423 választó közül szavazott 1.755; megválasztatott Lits Gyula 635 szótöbbséggel; nem szavazott 668. 5., A Rácalmási kerületben 1.849 választó közül szavazott 911; megválasztatott Tassy Béla 109 szótöbbséggel; nem szavazott 938. 1 Katonaság beszállásolása A lovaskatonaság állandó elhelyezésére nézve megállapítva volt 4 évi körzet (turnus) utolsó éve is lejárván, az újabb 4 évre való beszállásolási állományok iránt a tárgyalás folyamatban van, és az eredmény jóváhagyás végett a jövő közgyűlés elé fog terjesztetni. Addig is, míg ez megtörténhetnék, az első év állomásai, vagyis 1881. szeptember 1-től 1882. évi augusztus 31-éig következőleg állapíttattak meg: Az 5. cs. és kir. huszárezredből: 1 század Falubattyánban, Szabadbattyánban és Tácon, 1 század Válon és Kajászószentpéteren, 1 század Kálozon és Soponyán, 1 század Etyeken és Sóskúton. A 11. cs. és kir. huszárezredből: 1 század Móron és Bodajkon. Közmunka- és közlekedésügy A természetben leszolgálandó közmunkatartozás volt: 20.705 kétfogatú, 768 egyfogatú és 61.729 gyalog nap; leszolgáltatva: 8.228 kétfogatú, 185 egyfogatú, 28.402 gyalog nap; maradt hátralék: 12.477 kétfogatú, 583 egyfogatú, 33.327 gyalog nap, vagyis a tartozásnak alig fele rovatott le, holott annak a közmunkautasítás szerint június végével már leróva lenni kellett volna. Az 1877., 1878., 1879. és 1880. évi közmunkahátralékoknak bizottságilag eszközlött revíziója következő eredményre vezetett: az összes hátralék tett 10.855 kétfogatú, 251 egyfogatú, 40.008 gyalog napot, ebből törlesztetett: 1.710 103
kétfogatú, 56 egyfogatú, 14.592 gyalog nap. Marad hátralék: 9.144 kétfogatú, 195 egyfogatú, 25.416 gyalog nap. Ebből a tekintetes közgyűlés felhatalmazása folytán, kellőleg indokolt folyamodványok következtében, s az államépítészeti hivatal meghallgatása után természetbeni leszolgáltatásra általam átengedtetett: Kétfogatú Egyfogatú Gyalog nap Velence Gárdony Agárd 112 438 Pusztazámor 47 28 227 Tárnok 30 19 343 Deutsch S(ámuel) baracskai lakos 20 Érd 338 10 1.306 Adony 574 1/2 3.154 Előszállás 309 38 16 Igar 21 1/2 85 1/2 Perkáta 114 1/2 186 Mány 58 Polgárdi 41 160 Pátka 14 36 Pákozd 146 10 408 Braun Miksa (?) 8 Összesen 1.775 1/2 107 6.417 1/2 Marad befizetendő közmunkahátralék: 7.368 1/4 kétfogatú, 88 egyfogatú és 18.996 gyalog nap, melynek értéke teszen 25.805 Ft 32 krajcárt. Erre befizettetett október 1-jéig: 1.447 Ft 97 krajcár, éspedig: Tartozott Törlesztett Hátralék Ft kr Ft kr Ft kr Székesfehérvári járás 5.473 50 644 75 4.828 75 Móri járás 1.804 26 97 14 1.707 12 Sárbogárdi járás 5.488 71 494 45 4.994 26 Váli járás 5.328 67 151 53 5.177 14 Adonyi járás 11.867 25 60 10 11.807 15 Összesen 29.962 39 1.447 97 28.514 42 A behajtásoknak ily nagymérvű fennakadása annál súlyosabb következményekkel jár, mert már október 1. napján ezen összegből kellett volna 8.000 Ft-ot az ínségi kölcsön esedékes két évi rátáját visszafizetni. Ebből látható, hogy a tekintetes közgyűlésnek folyó év május 2-án 72/3719. szám alatt hozott abbéli határozata, mely szerint kimondatott, hogy a hátralékos közmunkaerő pénzbeli értéke a járási szolgabírák által október 1-jéig feltétlenül és felelősség terhe alatt behajtandó, végrehajtva nem lett, miért is ez iránybani legerélyesebb intézkedés most már elodázhatlanná vált. A folyó 1881. évi közmunkaváltsági összeg volt: 32.460 Ft 50 krajcár, erre augusztus végéig befizettetett 11.098 Ft, maradt hátralék 21.362 Ft. Ily körülmények között a közlekedési érdekek ápolása iránti törekvésem oly akadályokba ütközik, melyek megbénítják a buzgalmat, s lehetetlenné teszik e téren a haladást. 104
Folyamatban vannak a következő építkezések: szalánkai híd Alcsút s Felcsút között, 7 áteresz Pákozd és Seregélyes között, 1.930 méter útépítés Székesfehérvár Sárkeresztúr közt, 1.200 méter útépítés az alsószentiváni határban, 400 méter útépítés Előszállás és Dunaföldvár közt, 236 méter útépítés a martonvásári postaháztól az államútig. Az ínségi útépítés a székesfehérvár szekszárdi úton 2.854 méter. A simontornya dunaföldvári útvonalon 1.250 méter. Összesen 4.104 méter. E tekintetben jelenthetem, hogy az egész munka már befejezve van, s a felülvizsgálat e hóban megtörténni fog. A múlt évi ínség enyhítésére a magas kormánytól nyert 16.000 Ft kölcsönpénzből fizettetett: Pénzes József vállalkozónak 4.100 Ft, 1.900 köbméter kőért (1880. évi) 1.900 Ft, 1.900 köbméter kőért (1881. évi) 1.900 Ft, földmunkákra 3.139 Ft 10 krajcár, összesen tehát 11.039 Ft 10 krajcár, maradvány 4.960 Ft 90 krajcár. Közlekedési érdekeinkre nézve mint nagyfontosságú mozzanatot jelentem, hogy a budapest pécsi vasút iránya közigazgatásilag már végleg megállapítva lévén, azon örvendetes kilátásnak nézhetünk elébe, hogy ezen vasút, mely megyénket a diósdi határtól Simontornya irányában átszeli, már a jövő évi november hóban a közforgalomnak átadatni fog. Állomások lesznek: Érd, Ercsi, Szabolcs, Sárosd, Sárbogárd; s miután [...] a vasútpályavonal megyénk területét egész hosszában átszeli, ez szükségessé teszi, hogy a megyei úthálózat a változott viszonyokhoz képest revideáltassék és újból megállapítassék. Miért is tiszteletteljesen kérem a tekintetes közönséget, hogy ez érdekbeni javaslattétel végett egy bizottságot kiküldeni méltóztassék. 2 A közlekedési érdekekkel kapcsolatban kötelességemnek ismerem a tekintetes közönségnek bejelenteni, hogy az 1881. február 7-én 30/558. szám alatt kelt azon határozat következtében, mely szerint a megye hajlandónak nyilatkozott a megye területén átvonuló államutakra a szükséges fedanyagszállítást a közmunkaerő hasznosabb értékesítése céljából átvállalni, a kellő lépések megtétetvén; miután a Közmunka- és Közlekedési Minisztérium a szóbanforgó vállalatot csak azon feltétellel volt kész átengedni a megyének, ha előlegesen kimutatta volna azon útszakaszokat, melyeken a fedanyagszállítás kizárólag közerővel bizton teljesíthető lenne, mit előlegesen kimutatni a közerő hátránya nélkül nem lehetett volna; ez okból a szóbanforgó vállalat iránti további tárgyalás beszüntettetett. Felemlítendőnek vélem itt, hogy a megyei székház mögött elvonuló nyílt csatorna, melynek beboltoztatását a város közönsége szépészeti szempontból már évek óta sürgette, az erre való költségeknek gróf Zichy Jenő úr által történt 105
nagylelkű megajánlása és megtérítése következtében a nyár folyamán beboltoztatott. A megyei pénztár A megyei pénztárban kezelés alatt levő alapok és a központi árvapénztár, valamint a korábbi időkben, úgy a múlt közgyűlés óta is minden hóban általam változatlanul megvizsgáltatván, a pénztári kezelést szabályszerűnek, s a naplók lezárása után kiszámítva a pénztári részletet mindenkor hiánytalannak találtam. Tisztviselők tevékenysége A tisztviselők tevékenységét a közigazgatási bizottság féléves jelentésében kimutatott ügyforgalom eléggé felderítvén, annak ismétlését mellőzve, nem mulaszthatom el felemlíteni, hogy alkalmat vévén magamnak a járási szolgabíró urak hivatalait személyesen megvizsgálni, azokban mindenütt rendet és pontosságot találtam, mely kedvező tapasztalat annál dícséretesebb, mert köztudomású dolog, hogy újabb törvényeink annyi új teendőt ruháztak a közigazgatási tisztviselőkre kiknek létszáma és helyzete ma is ugyanaz, amint ezelőtt tíz évvel volt, hogy hivatásuknak megfelelni csakis megfeszített munkásság által lehetnek képesek. Ezek felemlítése után a megye tisztikarát a tekintetes közönség nagybecsű hajlamába ajánlva vagyok a tekintetes megyei közönségnek alázatos szolgája: Jegyzetek Székesfehérvárott, 1881. október 4. Bóné Géza alispán 1 Az országgyűlési választásokra 1881. június 24-én került sor. Lásd Fejér THB. jkv. 1881:115. sz. 2 A budapest-pécsi vasútvonal megépítését az 1881. évi XLVI. törvénycikk szabályozta. A vasútvonalat 1882. november 16-án nyitották meg. Ekkor adták át a Budapest-Szentlőrinc közötti vasútvonalat. Ezzel létrejött a vasúti összeköttetés a főváros és Pécs között. A Budapest-Pécs közötti vasútvonal kiépítésével függött össze az alábbi utak megépítése: 1.) A Sóskúttól Tárnokig vezető út. 2.) A velencei vasútállomástól Csongrád- és Szabolcspusztán valamint Felsőcikolán át az Adonyig vezető út. 3.) Az adonyi vasútállomástól az adonyi hajóállomásig vezető út. 4.) Felsőcikolától Nagyperkátáig vezető út. 5.) Sárszentmiklóstól Előszállásig vezető út. 6.) Sárszentmiklóstól Örspusztáig, a simontornyai útig vezető útszakasz. 106
Az említett utak a megyei fenntartású útvonalak közé tartoztak. A közigazgatási bizottság kiegészítette az 1880-ban megállapított megyei fenntartású útvonalakat. Elsőrendű útvonalak 1.) Székesfehérvár - Keresztes - Mór - Bakonysárkány - megyehatár. 2.) Székesfehérvár - Szabadbattyán - Polgárdi - megyehatár. 3.) Székesfehérvár - Sárkeresztúr - Sárbogárd - Vajta - megyehatár. 4.) Székesfehérvár - Seregélyes - Szolgaegyháza - Adony. 5.) Székesfehérvár - Lovasberény - Acsa - Alcsút - Bicske - Mór - megyehatár. 6.) Alcsút - Etyek - megyehatár. 7.) Székesfehérvár - Zámoly. 8.) Szabadbattyán - Tác - Káloz - Hatvanpuszta - megyehatár. 9.) Szabadbattyán - Sárszentmihály - Zichyfalva. 10.) Mórtól az ottani vasútállomásig. 11.) Lovasberény - Nadap - Velence. 12.) Pákozd - Seregélyes. 13.) Baracska - Kajászószentpéter - Vál - Alcsút. 14.) Bicske - Csákvár - Csákberény - Söréd. 15.) Bicske - Németegyháza - megyehatár. 16.) A martonvásári vasútállomás - Ráckeresztúr - ercsi hajóállomás. 17.) Cece - Alsószentiván - Előszállás - Dunaföldvár. Másodrendű útvonalak 1.) Mór - Ondód - megyehatár. 2.) Mór - Veleg - megyehatár. 3.) Székesfehérvár - úrhidai malom - Nádasdladány - megyehatár. 4.) Bodajk - Balinka - Eszenypuszta - megyehatár. 5.) Bodajk - vasútállomás - Fehérvárcsurgó. 6.) Sárkeresztes - Fehérvárcsurgó - Gúttamási - Isztimér. 7.) Zámoly - Gánt - Kőhányáspuszta - megyehatár. 8.) Vereb - Pázmánd - Kápolnásnyék. 9.) Kápolnásnyék - Iváncsa - Adony. 10.) Seregélyes - Sárosd - Hercegfalva - megyehatár. 11.) Szolgaegyháza - Nagyperkáta - Dunapentele. 12.) Martonvásári vasútállomás - Tordas - Gyúró. 13.) Kápolnásnyék - Ercsi. Az úthálózatra lásd Fejér THB jkv. 1881:31. sz. A Budapest - Pécs vasútvonalra Fejér THB jkv. 1881:98., 90. sz. 107