TÖRTÉNELEM HÁZIVERSENY JANUÁR Mindig foglalkoztatta az emberiséget a különbözı halmazállapotú anyagok keveredése, így a gázoké és a folyadékoké, melynek a természetben legkönnyebben megfigyelhetı formája a szénsavas ásványvíz. Az érdeklıdés középpontjában álltak ezek a vizek azért is, mert fogyasztásuk és a fürdıvízként való alkalmazásuk jótékony hatásait hamar felismerték és hasznosították. Nem is csoda tehát, hogy a természetet e téren utánozni akarták a felvilágosodás korában, és az elemzı kísérletek elvezettek a szódavíz feltalálásához. A szódavíz (másként szikvíz, a köznyelvben szóda is), nyomás alatt lévı szénsavas ital. Szikvíznek (szódavíznek) csak olyan terméket szabad nevezni, amely szifonfejes palackba, vagy szifonfejes felvezetı szárral ellátott szikvizes ballonba van töltve. A szódavíz nagy nyomáson (4-6 atmoszféra) szén-dioxiddal telített ivóvíz. Összetevık: tisztított ivóvíz, CO 2 tartalom kb.: 7.2 g/liter (ez az érték változhat). Az angol tudós, pap Joseph Priestly az elsı, aki a széndioxidot vízzel elegyítette 1767-ben, de hamarosan követte a genfi Jacob Schweppe, aki 1783-ban egy hatékony, ámde titokban tartott módszert talált fel a mesterséges ásványvíz nagyipari elıállítására. 1813-ban Charles Plinth megalkotja és szabadalmaztatja a szifonfejet. A szikvíz Magyarországon való gyártását Jedlik Ányos dolgozta ki. Született : 1800 január 11-én Szimő Elhunyt : 1895 december 13-án Gyır Fontosabb évfordulói: 1817 felvette az Ányos nevet 1825 pappá szentelik 1868 királyi tanácsosi címet kapott A mi tudós papunk 1826-ban ért el újszerő eredményeket, amikor a távolról szállított balatonfüredi ásványvizet egy friss, mesterséges szénsavas vízzel, a szódavízzel helyettesítette. Ezzel alapozta meg a magyar szikvízipar történetét. Noha maga is belekezdett a gyártásba 1841-ben, ezt hamarosan átadta unokaöccsének. İ nem gazdagodott meg találmányából, de az elmúlt 172 évben nemzedékek sokasága és családok százezrei éltek meg e tisztes iparból. Kezdetben a szódavizet szikvízgyártó kisiparosok állították elı és üvegpalackokban árulták. 1
A 20. század második felében megjelentek a fémbıl készült palackok (szifonok), amelyekben a széndioxidot és a nyomást a rászerelhetı patron tartalma adja. A rászerelés során a patronból nyomás alatt átáramlik a szén-dioxid és összekeveredik a vízzel. A 20. század végén a szikvízgyártó kisiparosok átálltak a mőanyag palackban tárolható szódavíz árusítására. A 2000-es években jelentısége csökken az ásványvizek elterjedése miatt. Mindennapjaink természetes társává vált, olyan alapvetı élelmiszer lett belıle, ami nem hiányozhatott a különbözı néprétegekbe tartozó emberek asztaláról. Tovább vegyítettük borral (fröccs-ez is Jedlik Ányos találmánya) és szörpökkel, hittünk és hiszünk gyógyító erejében, használjuk fızéshez és tisztításhoz. Legnagyobb mővészeinket is megihlette, irodalmi és képzımővészeti alkotások témája lett. A szódavíz valódi hungarikum. A fogyasztása is nálunk a legelterjedtebb, bár lassan már csak az idısebbek fogyasztják, a gyerekek is csak a nagyszülıknél találkoznak vele. Sokan azt sem tudják, hogy kell becsavarni a patront a szifonba. A S Z Ó D A K Ö R N Y E Z E T B A R Á T Sokan nem gondolnak bele, hogy a mőanyag szódásszifonok 3-400 -szor újratölthetık, így ezek használatával 3-400 ásványvizes mőanyag üveggel kevesebb kerül a szemétlerakókba. 2
A S Z I K V Í Z K É S Z Í TİKNEK MÉG LO V A G R E N D J E I S V A N: A M A G Y A R S Z I K V Í Z K É S Z Í TİK JED L I K Á N Y O S LO V A G R E N D J E A lovagrend avatását Várszegi Asztrik fıapát celebrálta Pannonhalmán. Elsıdlegesen Jedlik Ányos emlékének ápolásával, hagyományának megırzésével foglalkozik, de a társaság a szikvíz-fogyasztás kultúráját is fejleszti. Ezen kívül a lovagrend kellemes baráti és szakmai társaság is, körülbelül 10 tagja van. Szódavízgyártó gép Jedlik Ányos munkásságának elsı szakaszában kémiával, elektrokémiával és elektromosságtannal, késıbb fıleg optikai kísérletekkel foglalkozott. 1826-ban szódavízgyártó gépet szerkesztett, aminek alapján létesült az elsı hazai szikvízüzem. A készüléket latinul apparatus acidularisnek, magyarul "savanyúvízi készület"-nek nevezte el. Igazi fizikus lévén, elıadásait meggyızı demonstrációkkal kísérte, hallgatóságát az elıre elkészített "mesterséges szénsavas vízzel" kínálta. Egyik elıadásán a következı szavakkal kommentálta új találmányát: "Bátor vagyok tehát tisztelt gyülekezetnek ezennel kétnemő savanyú vizet bemutatni. Egyik palaczkban foglaltatik a savanyú vizeknek legegyszerőbbike, mellyben a közönséges vizen, és avval egyesült szénsavon kívül semmi más ásványos rész nem találtatik. Ezen víz nagyobb mértékben bírja magában tartani a szabad szénsavat, mint az, mellyben a szénsavon kívül még többféle savak is felolvadvák; s azért azon csípıssége, mellyet a pezsgı borban kedvelünk, nagyon kielégíthetı; pohárba töltetvén szüntelen szénsav buborékokat hány, még a szénsav nagyobb része el nem röpül; legjobb tehát a poharat azonnal, hogy megtöltetett, ki is üríteni, különben a víz sokat vesztene kellemes csípısségébül." Itt kitöltötték a hallgatóság számára a szódavizet, melyet Jedlik aztán így kínált kóstolásra: "Érdemes lehet ezen pezsgı víz azon személyekre nézve, kik borral nem élvén, szomjuságuk oltásakor az említett pezsgıi csípısséget éldelni kívánnák. Talán azon betegségekben sem lenne czéliránytalan ital, mellyekben a szénsav által történendı izgatás a belsı részekre jótékonyan hat. Mondhatom volt alkalmam cholera idejében némelly ismerıseim közül tapasztalni, mennyire epedtek ezen ital után, s nem keveset enyhítettek kínzó állapotukon, midın az orvos engedelmébül vele élhettek. Illy neme a savanyú vizeknek természetben nem találtatik: mert a szénsavval egyesült víz többféle ásványos részekkel érintésben lévén, azokbul kisebb vagy nagyobb mennyiségben mindenkor valamit magába vesz." Az Európán végigsöprı nagy kolerajárvány 1831 nyarán pusztított Magyarországon: keletrıl haladt nyugat felé. Jedlik, akit 1831 áprilisában helyeztek át Gyırbıl Pozsonyba, a maga módján próbálta 3
enyhíteni a betegek szenvedését. Felismerte, hogy a szódavíz hatására a betegek szenvedései némileg csökkentek. Elıadását a következı szavakkal zárta: "A többi palaczkokban pedig foglaltatik egy más nemő savanyú víz, melly legközelebb a rohitsihez hasonlít; attul még is abban különbözı, hogy a szénsavas mészeg és kénsavas szikeg, mellyek a rohitsiben találtatnak ugyan, de mivel az ital kellemetességét elı nem segítik, ebbül egészen kihagyatvák. Ennek vegyrészei a vizen kívül kettedsavas kesereg és kettedsavas szikeg. Illy nemü savanyú víz annyi szénsavat, mennyit az elıbbiben tapasztalánk, szabad állapotban nem foglal; de annál többet bír az említett savak segedelmével megkötött állapotban; s ezen oknál fogva, ha bor vagy czitromlé hozzá töltetik, az említett savak vegytanilag azonnal föloszlatnak, és a szabadon eresztett szénsavakkal az egész keveréket kellemes csípısségővé teszik." Majd pedig a szerzı az alábbi felhívást intézte a jelenlevıkhöz: "Végtére tisztelettel jelentem, hogy ha némellyek a tisztelt gyülekezetbül ezen savanyú vizek készítési módárul meggyızıdni kívánkoznának, azok elıtt a kijelelendı idıben egy akónyi közönséges vizet savanyú vízzé változtatni ezennel magamat késznek ajánlom." Ezzel végül is felajánlotta, hogy szódavízgyártó gépével bármely közönséges vízbıl bárki számára képes elıállítani szódavizet. Szódavízgyártó gép A fenti szövegben feltőnı lehet egy-két magyarosított kémiai szakkifejezések használata is. Rohits ma Rogaska Slatina Szlovéniában. Szénsavas mészeg: CaCO3, kénsavas szikeg: Na2SO4, kettedsavas kesereg: Mg(HCO3)2, kettedsavas szikeg: NaHCO3. Tudni kell, hogy 1841-ben még nem lehetett az egyetemi elıadásokat magyarul tartani. Ugyanakkor 1828 óta készen állt az az egységes magyar kémiai szaknyelv, melyet Schuster János (1777-1839) alkotott meg, Jedlik is ezt használta. Késıbb Jedlik lett a kémiai és fizikai szakszerkesztı abban a bizottságban, mely a németmagyar mőszaki szótárat állította össze. Figyeljük meg, hogy Jedlik rögtön tanácsokat is adott a szódavíz minél kellemesebb elfogyasztására, hiszen javaslatokat tett annak borral vagy citromlével való ízesítésére. A szódavízgyártó gép leírását publikálni akarta, ezért elküldte latinul Bécsbe, a Zeitschrift für Physik und Mathematik-hoz. Baumgarten, a folyóirat egyik szerkesztıje és tulajdonosa németre fordította Jedlik cikkét, s Bereitung Künstlicher Säuerlinge címmel megjelentette. 4
Kérdések Általános iskolások számára: 1, Mi a szódavíz? 2, Ki dolgozta ki a magyarországi gyártását? 3, Melyik betegség tüneteit enyhítette a 19. században? 4, Hogyan nevezték a szódavízgyártó készüléket? 5, Írj a szódavizen kívül 10 hungarikumot! +1, Fogalmazd meg 5 mondatban, mit jelent a hungarikum kifejezés! Gimnazisták számára: 1, Milyen feltételeknek kell megfelelnie annak a víznek, melyet szikvíznek nevezünk? 2, Határozd meg annak a történelmi kornak a fogalmát és idıtartamát, amikor a kísérletek eredményeként megszületett a szódavíz! 3, Hogyan ajánlja fogyasztani találmányát Jedlik Ányos? 4, Melyik évben nyilvánították a szikvizet hungarikummá? 5, Miért környezetbarát termék a szóda? +1, Végezz kutató munkát és fogalmazd meg 8 mondatban, ki volt Jedlik Ányos! 5