SIMSON Baráti Kör Egyesület MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYESÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLY A SIMSON Baráti Kör Egyesület 2015. 06. 17-én megtartott közgyűlése 4/2015(Vl. 17.) Kgy. sz. határozatával a Pécsi Törvényszék 16. Pk. 035/2015. sz. végzésére módosította az egyesület 2015.március 14-én elfogadott alapszabályát. A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályban jelben és vastagított betűvel szerepelnek a 2015. 06. 17-én elfogadott alapszabály módosítás rendelkezései. Az egyesület módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályának szövege a következő: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1 Az egyesület neve: SIMSON Baráti Kör Egyesület 1.2. Az egyesület székhelye: 7349 Szászvár, Kiss György utca 34. 1.3. Az egyesület működési területe: Szászvár Nagyközség, valamint a környezetében lévő települések: Máza, Vékény, Kárász, Magyaregregy, Tevel. 1.4. Az egyesület jogi személy, amely a nyilvántartásba vétellel Jön létre. Az egyesület célja: II. AZ EGYESÜLET CÉUA, TEVÉKENYSÉGE A SIMSON motoros hagyományok őrzése, terjesztése, annak népszerűsítése. A helyi ifjúság ösztönzése a szabályos közlekedésre, a megfelelő közlekedési kultúra és a helyes motoros identitás kialakítása. Az egyesület által ellátott közfeladatok az alábbiak: A 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 23. * (4) 13. pontja alapján a helyi közművelődési tevékenység támogatása, a kulturális örökség helyi védelme önkormányzati feladat. A 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 23. 5(5) 17. pontja alapján a kiemelt kulturális örökség védelme- önkormányzati feladat. Az egyesület céljai, feladatai: kismotoros kultúra ápolása, motoros közösség létrehozása, fenntartása, motorsport támogatása, motoros túrák szervezése, más egyesület által szervezett túrákon részvétel, motoros kiállításokon való részvétel, együtt működés és kapcsolattartás más hasonló célú külföldi és magyar szervezetekkel, közlekedésbiztonsági oktatás és technikai ügyességi versenyek rendezése, szakmai programok szervezése, motorozás népszerűsítése szervezett módon. 1
Az egyesület céljai megvalósítása érdekében az alábbi tevékenységeket végzi: internetes közösségi oldal létrehozása és működtetése, folyamatos műszaki segítségnyújtás, műszaki és közlekedésbiztonsági előadások szervezése, nemzetközi, országos és regionális találkozók szervezése és lebonyolítása, a kulturált közlekedés szabályainak megismertetése. ( A 4/2015(Vl. 17.) Kgy. sz. határozattal elfogadott alapszabály módosítása 1./pontja) Ill. AZ EGYESÜLET ALAPÍTÓ TAGJAI Az egyesület alapító tagjait a jelen alapszabály 1. számú mellékletét képező tagjegyzék tartalmazza. 4.1. Az egyesületbe való be-és kilépés önkéntes. IV. AZ EGYESÜLETI TAGSÁG KELETKEZÉSE 4.2. Az egyesületnek tagja lehet mindenki, aki a belépési nyilatkozatában az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja. 4.3. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást követően a belépési kérelem elfogadásával keletkezik. A belépési kérelem elfogadásáról és a tagfelvételről az egyesület elnöksége határozattal dönt. ( A 4/ 2015 ( VI. 17.) Kgy. sz. határozattal elfogadott alapszabály módosítása 2./ pontjának szövege ) A belépő tag az évi rendes közgyűlésen meghatározott mértékű tagdíjat a tagsági jogviszonya keletkezésétől számított 30 napon belül az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalással köteles teljesíteni. V. A TAGSÁG MEGSZŰNÉSE S. A tagsági viszony megszűnik: a tag halálával, az egyesület megszűnésével,a tag kilépésével, a tag kizárásával. A tag bármikor kiléphet az egyesületből. A kilépést írásban kell közölni az Egyesület elnökével. A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére a közgyűlés a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. Kizárási eljárás lefolytatásának helye van akkor is, ha az egyesület tagja ismételt felszólítás ellenére sem fizeti be a tagdíjat. A közgyűlés által lefolytatott kizárási eljárás alapján hozott határozattal a tagot kizárhatja a közgyűlés az egyesületből. A tagdíj meg nem fizetése esetén a kizárási eljárás megindítását megelőzően a tagot határidő tűzésével fel kell hívni arra, hogy elmulasztott kötelezettségét teljesítse, és a tagdíjat fizesse be. A kizárási eljárás során a közgyűlés köteles a tagot meghallgatni, a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatni. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni, és indokolással kell ellátni. A határozatnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, és a jogorvoslat lehetőségéről szóló tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal írásban, tértivevényes úton kell közölni. A tag a közgyűlés határozata ellen a kézhezvételtől számított 30 nap alatt keresetet nyújthat be a Pécsi Törvényszékhez, mely keresetet 3 példányban kell a Törvényszékhez benyújtani.,, (A 4/2015.( VI. 17.) «3V sz. határozattal elfogadott alapszabály módosítás 3. pontjával megállapított szöveg)
VI. A TAGOK JOGAI És KÖTELEZETTSÉGEI 6.1. Atag jogai; - az egyesület tevékenységében és rendezvényein részt venni - közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni, panasszal és felszólalással fordulni az egyesület elnökségéhez és a közgyűléshez. - az egyesület tagjai bármely egyesületi tisztségre megválaszthatóak, és választási joggal rendelkeznek. ( A 4/2015.(Vl. 17.) Kgy. sz. határozattal elfogadott alapszabály módosítás 4.! pontjával megállapított szöveg) 6.2. A tag kötelezettségei: - köteles a tagdíj megfizetésére - nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét - köteles az alapszabály és a határozatok rendelkezéseit betartani. 7.1. A közgyűlés: VII. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A közgyűlés a határozatait kizárólag ülés tartásával hozza meg. Az közgyűlést a székhelyére kell összehívni, de az elnökség határozata alapján más, a közgyűlés megtartására alkalmas helyen is megtartható. A közgyűlést évente legalább egy alkalommal, illetve szükség szerint kell összehívni. A közgyűlést az elnökség hívja össze írásos meghívóval, a napirend megjelölésével, a közgyűlés időpontját megelőző legalább 8 nappal korábban, melyet a tagoknak igazolható módon kell kézbesíteni. Igazolható módon történő kézbesítésnek minősül; - az ajánlott küldeményként postai úton történő kézbesítés vagy - a tagnak az általa megadott elektronikus levelezési címére történő kézbesítés vagy közösségi oldalon létrehozott zárt csoport tagjai részére történő megküldés. Ha a közgyűlés ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúan hozzájárul az ülés megtartásához. A közgyűlés ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. Az elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha 3
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: alapszabály elfogadása és módosítása, az egyesület megszűnésének, más egyesülettel történő egyesülésének, szétválásának elhatározása, az egyesület ügyvezető szervének megválasztása, visszahívása, díjazás megállapítása, éves költségvetés elfogadása, éves beszámoló ezen belül az egyesület ügyvezető szervének az egyesület vagyoni helyzetéről szóló beszámoló elfogadása, tag felvétele és tag kizárása, olyan szerződések megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, vagy ezek hozzátartozóival köt, végelszámoló kijelölése, ösztöndíjak adományozása, pályázat kiírása, díjak adományozása, mindazok a kérdések, amelyeket a Ptk., más törvény, vagy Jelen alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal. A közgyűlés bármely kérdésben a döntést határozattal a hatáskörébe vonhat.,, (A 4/2015(Vl. 17.) Kgy. sz. határozattal elfogadott alapszabály módosítása 5.! pontjával megállapított szöveg) A közgyűlés résztvevőiről jelenléti ívet kell vezetni. A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, melyet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és két választott jegyzőkönyv-hitelesítő ír alá. A közgyűlést az egyesület elnöke, akadályoztatása esetén bármely elnökségi tag vezeti. A közgyűlésen az elnök javaslatára az általános határozathozatal szabályai szerint a tagok megválasztják a szavazatszámlálókat, a jegyzőkönyvvezetőt, valamint a jegyzőkönyv-hitelesítőket A közgyűlés nem nyilvános. Határozathozatal: Határozatképességhez a szavazásra jogosult tagok egyszerű többsége (50%+J. tag személyes jelenléte) szükséges. A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve az alapszabály és a cél módosítását, valamint a megszűnésről való döntést, melyekre a Ptk. 3:76.5 szabályozása vonatkozik. A tag szavazati jogát csak személyesen gyakorolhatja. A határozathozatalban nem vehetnek részt a Ptk. 3:19. 5(2) bekezdésében felsoroltak. Ha a közgyűlés nem határozatképes ismételt közgyűlést kell tartani. A megismételt közgyűlés a határozatképtelen közgyűlést követő 3 nap utáni, de 15 napon belüli időpontra az eredetivel azonos napirenddel hívható össze. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés akkor lehet a megjelentek számától függetlenül határozatképes, ha a közgyűlési meghívó tartalmazza, hogy határozatképtelenség esetén a meghívóban szereplő napirendi pontokkal későbbi időpontra megismételt közgyűlés kerül összehívásra, mely a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Az egyesület megszűnése, alapszabály módosítása kérdésében nem hozható határozat a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlésen. 4
A határozatokat a közgyűlésen részt nem vevő tagok, ás érintettek részére az átvételt igazoló módon (tértivevényesen) kell a határozat meghozatalától számított 15 napon belül postal úton közölni. Amennyiben a közgyűlésen a határozati javaslat kérdésében szavazategyenlőség alakulna ki, úgy a szavazást meg kell ismételni, majd ennek szavazategyenlősége esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni. A közgyűlés határozatairól nyilvántartást kell vezetni (határozatok könyve), a határozatokat a határozatok könyvébe be kell vezetni. ( A 4/2015.( VI. 17.) Kgy. sz. határozattal elfogadott alapszabály módosítása 6.! pontjával megállapított szöveg) 7.2. Az elnökség: Az egyesület ügyvezetését az elnökség látja el, melynek tagjait a közgyűlés 5 évre választja meg. Az elnökségi tagság annak elfogadásával jön létre. Az elnökség 5 tagú, akik az egyesület vezető tisztségviselői. Az elnökség az elnökét maga választja a tagjai közül. Az elnökség tagjai az ügyvezetési feladataikat személyesen kötelesek ellátni. Az egyesület első vezető tisztségviselői: 1. Takács Ervin 2. Holler Gábor 3. Németh Ádám 4. Maglódi Imre 5. Teleki Tibor Az elnökségi ülést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni, mely akkor határozatképes, ha azon legalább 2 tag jelen van. Az elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. Az elnökség ülései nem nyilvánosak. Az egyesület irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a közgyűlés hatáskörébe, az elnökség jogosult. Az elnökség tevékenységét az egyesület érdekeinek megfelelően köteles ellátni. Az elnökség köteles a közgyűlésen részt venni, és a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. Az elnökség az egyesület ügyvezetési tevékenysége során az egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel az egyesülettel szemben. Az egyesület ügyvezetését ellátó elnökség feladatkörébe tartozik:
a)az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala; b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése; c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése; d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása; e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megvá lasztatásá nak előkészítése; f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése; g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása; h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre; I) a tagság nyilvántartása; j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése; k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése; I) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a közgyűlése összehívása az intézkedések megtétele érdekében. ( A 4/2015.(Vl. 17.) Kgy. sz. határozattal elfogadott alapszabály módosítása 7./ pontjával megállapított szöveg) 7.3. Az elnök: Az elnök képviseli az egyesületet. Képviseleti joga általános és önálló, mely magában foglalja a bankszámla feletti rendelkezési jogot is. Az elnök akadályoztatása esetén az elnökségi tagok önállóan/együttesen általános jogkörrel képviselik az egyesületet. 7.4. A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok: Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátáshoz szükséges körben nem korlátozták. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. 7.5. Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség: A vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést 6
a vezető tisztségviselő a Jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti. A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a Jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a Jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására. 7. 6. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával; b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével; c) visszahívással; d) lemondással; e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; q) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. A közgyűlés a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatja. A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez vagy a közgyűléshez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az Új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá. ( A 4/2015. (VI. 17. Kgy. sz. határozattal elfogadott alapszabály módosítása 8./ pontja) Vll./A Az egyesület gazdálkodása Az egyesület az alapszabályában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesület tagja - a vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl az egyesület tartozásaiért saját vagyonával nem felel. az egyesület az alapszabályban meghatározott cél szerinti tevékenységet (a továbbiakban: alapcél szerinti tevékenység) - ideértve a közhasznú tevékenységet is - folytathat és - célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti. Az egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységének ellátását és működésének fenntartását. Az egyesület ügyvezető szervének feladata a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése. Az egyesület vagyonát gazdasági-vállalkozási tevékenység eredménye is gyarapíthatja. Az egyesület bevételei: tagdíj, gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel; a költségvetési támogatás, a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás; a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege, más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány. Az egyesület a gazdálkodása során keletkező eredményt nem oszthatja fel, hanem az alapszabályban meghatározott céljai megvalósítására köteles fordítani.
Az egyesület javára adománygyűjtő tevékenység folytatható. az egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával, zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével. Az adománygyűjtés csak írásbeli meghatalmazása alapján végezhető. Az egyesület megszűnése esetén vagyonát a Szászvári Középületekért Közalapitvány 7349 Szászvár, Május 1. tér 1. sz. részére kell juttatni. ( A 4/2015(Vl. 17) Kg. sz. határozattal elfogadott alapszabály módosítása 9.) pontjának szövege) VIII. Záró rendelkezések Az Egyesület személyi és vagyoni viszonyaira egyebekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.), valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok rendelkezései az irányadóak. Az egyesület közgyűlése 5/2015( VI. 17.) Kgy. sz. határozatával az egyesület módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét elfogadta. Szászvár, 2015. június 17. / c Elnök