A RADIOKARBON ADATOK ÉS MÉRÉSEK NEGYEDIDİSZAKI. tufit. Fosszilis talaj. tavi mésziszap. Hogyan. Talajbemosódás

Hasonló dokumentumok
Fáztak-e nyáron a mamutok a jégkori Kárpát medencében?

Fiam, a természet csodálatos. Meglátja, bármelyik darabkáját nézi, hihetetlenül izgalmas. Csak jól nyissa ki a szemét!

A Bátaszéki Téglagyár pleisztocén képzôdményei

ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű

ú Ü Í ú ú ú ú ú ú

Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő

ú ű ú ú ű ú ű ű ú ű ú ű Á ű ű Á ű ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ú ú ú ú ú ú

É ö Ű ő ű ő ő ű ű

É Ö Á Í Á Ó Ö ü

ú ú ö ö ü ü ü ü ű ü ü

é ú é é é é é é é é é é é é ú é ö é é é ö Ő é é é ú é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö é ö é é é ű é ö ö é ö é é ö ö é é ö ö é ö é Ö é ú é é é é é é

ő ő ő ő ú É ü ú ú ű ú ű ő ő ő ő Á Á ü ő É É É É É É Á Ú Á Á ő ő ő ő ő É Á Á Á ő ő ő Á ü ő ő ü

Ü

É Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í

ő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó

ö ö ö ö ö ö ö ü ö ü ö ű ö ú ü ű ö ü Í ö ú ü ü ű ö ú ü Á ü

ú ú ü ü Á ú ú ü ű ű ú ü ü ü ü

Ö Ö ű ű ű Ú Ú ű ű ű Ú ű

É ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű

ó ú ú ü ú ő ó ő ő ó ó ó ö ó ü ő ó ő ö ü ü ó ö ő É ó ö ö ö ó ó ö ü ü ö ü ó ó ő ó ü ó ü ü ö ö É ú ó ó ö ú ö ü ü ó ó ó ü Á ö ö ü ó ö ó ö ö ö ö ó ó ö ó ó

ó É ó í ó ó í í ö í ó í ö ö ö ü ö ó ó ó ü ú ö ü ó ó ö ö ü ü ü ö ö ó ö í ó ű Ü ó í ú í ö í ö í Í ó ó í í ö ü ö ö í ö í ö ö ö ü ó í ö ö ó í ú ü ó ö

Í Í Í Ü Ó Ó Ö Á Ü Ü Ó Ü Ü Ó Ö Í É Ö

ö ö ó ú ö ö ú ü ó ö ö Í ö ö ö ü ó ö ö ú ú ö ü ó ü ó ü ö ú ü ó ü ö ó Á Á ö ü ú ó ö ü ü ö ó ü ü Á ü ö ü ö ü ö ö ö ü ö ú ö ö ö ü ú ö ú ö ű ú ú ü ö ó ö ö

ü ö ú ö ú ü ö ü Á Ó ö ö ö ö ú ü ú ü ü ú ú ö ö ü ü ú ü ü ö ö ű ö ü ü ü ü ö ö

é ö é Ö é é ő í ó í é ő ö ú é ó é ő ü ü é ó ö é é ó é é ö é ő í é é ő é é ö é ű ö é í ó é é í ö í ó í ó é é ö ó í ó ó í ó é é ö ő í ó ó í ó ü é í ü

ö ő ő ü ü Ó ü ö ű Á ő ő ö ő Á Ó ű ö ü ő ő ű

í ó ő í é ö ő é í ó é é ó é í é é í é í íí é é é í é ö é ő é ó ő ő é ö é Ö ü é ó ö ü ö ö é é é ő í ő í ő ö é ő ú é ö é é é í é é í é é ü é é ö é ó í é

ő ö ő ű ó ö ó ű Í Ö Ö Á Í Ó Ö Ü É Ö Ö Ö Á Á Ö É Á Ö

í Ó ó ó í ó ó ó ő í ó ó ó ó

É ő ő ű ú Á ő Á ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ű

Í Ú É ő ő ú ö Ö ú ú ú ö ö ú ö ö ű ö ő ö ö ú ö ő ő ö ö ö ő ő ú ő ú ö ö ö ú ö ö ú ő ö ú ö ű ö ő Ó ő Á ö ő ö ö

Ü ü Ü Ö Ó ö ü ö Ó Ú Ó ü Ó ö ö Á ö ö ö ö ü

É Í ü ú É ü ő ő ő ő ú ő ú ü ü ő ü ú ü ű ú ú ü ü Í ü ű ő ő É ő

í í É í ó ó É ö í ó í ó í ó ó í ó í í ó ó ó í ö ö ö ö í í í ó ó ö ó

ű í ú ü ü ü ü ü Ó í ü í í í É Á

ő ő ő ő ő ő ú ő ü Á ü ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ö Ó ő ő ő Ö ő ő ő

Ö ő ü Ö Ö Ő ü ő Ö Ö ü ű Á Í Ö ű ü ő ő ő Ö ü ü ő ő ő Ü ü ő ő ő ü ő ő ü ü

ü É ö É É ö ö ö ü ö ö Á ű ö ű ű ű Á Í ö ö Ó ö

ú ü ü ú Ö ú ü ü ü ü ü ú ü ú ü ű Í ü ü ű ü ű Ó ü Ü ű ú ú Á ü ű ű ü ü Ö ü ű ü Í ü ü

ö ö Ö ó ó ö ó ó ó ü ö í ü ú ó ó í ö ö ö ó ö ü ú ó ü ö ü ö ö Ö ü ö ö Ö ó

Í Í Ó ű Ü Ó Ó Ü ü Ö Í Ü Í Í ú Ö Ó Í ú ú Ö Ó É Í ű ú

Ö Ö Ö Ö Ö Á Ű É Ö Ö Ö

ű ú ú Ö ó Ö ó ó ó Ö ű ó ű ű ü Á ó ó ó ó ü ó ü Ö ó ó ó Ö ű ű ü Ö ű Á ú ú ú ó ű í í Ő ú Á É Ö í ó ü ű í ó ű ó Ö ú Ő ú ó í ú ó

ö ü ü ú ó í ó ü ú ö ó ű ö ó ö í ó ö í ö ű ö ó Ú ú ö ü É ó í ö Ó Á í ó í í Ú ö ú ö ű ü ó

ö Ó ű ö ó í ó ü ö Ó ó í ö ö ó Ö ó ö í ó í ó Á í ó Á Á Ő ú ü ó Í ü ú ü

ő ő Ű ü ú ú Ú ü ű ő ő ő ő Á Á Í ü É ő ő ő ő ő É ő ú ú ú ő Á Ö ő

Í Ó ü ü í ü ü ü í Í í É í í Í Í ü ü ü í Í ü


Ö Ö ú

Ü ű ö Á Ü ü ö ö

Í ö ö ű ú ö ö Í ö ü ö ü

í ó í ó ó ó í í ü ú í ú ó ó ü ü í ó ü ú ó ü í í ü ü ü ó í ü í ü ü í ü ü í ó ó ó í ó í ü ó í Á

Ö Ö ö Ó Ó Ó Ó Ü ú ü Ű Ö Ö Ö ö Ü ö Í ü ű

ú ű ű É ü ű ü ű ű í ü í ő í Ü ő ő ü ú Í ő ő í ú ü ü ő ü

ü ö ö ő ü ó ó ú ó

í í í í ó í ó ö ö í ű ü ó ó ü ú Á Á ó ó ó ó ó ó í ó ö ö ü Ó ö ü í ö ó ö í í ö í ó ó í ö í ú ó ú í ö ú ö ö ö í ó ó ó ú ó ü ó ö í ó ó í í í Á í ó ó ó

ű Á ü ő ö í ö ö ő ő ő ő ö

ű ö ú ö ö ö ö í ű ö ö ö ű ö ö ö í ü ú í ű í ö í ú ű í ü ö ö ú ö í ö ű ú ü ö ö í ö ü ö ú ű ö ö ö í Á í ü í ö ü ö í ü ö Ő ü ö í ű ü ö í í í í í

ó ö í í ü Ű Ö ó ó ű ö ü Í í í ö Ö Ó ö Ű Ö ú ó ó í í ű ö ö ö ö í ó ö ö í ö ű ö ű ö ö ö ö ö í ó Ö Ö ü ú ö ó ü ö Ö ű ö Ö ü ó ö ö ó ö ö Ó í ű ö ű ö ö ű í

í ü í ü ő ő ü Í ő ő ő ú í ő ő ö ö ö ű ü í ő ő í ú ö ö ú ő ő ú í ő í ő ö ö í ő ü ü í ő ö ü ü ú í í ü ő í ü Í í í í ö ő ö ü ő í ő ő ü ű ő ő í ő í í ő ő

ö ö ö Ö ö ú Ö í Ö ű ö í Ö í ö ü ö í ú Ö Ö ö í ű ö ö í ö ö Ő ö í ü ö ö í Ö ö ö í ö í Ő í ű ű í Ö Ó í ö ö ö ö Ö Ö ö í ü ö ö Ö í ü Ö ö í ö ö ö ö ö Ö ö í

ű ú ü ü ü Í ü ö ü ö ü ö ü Ó ü ö ü ö ö ü ű ű ú ü ö ö ü Ó ö ű ü ö ú ö ö ü ü ű ü ü ö ö ü ü ú ö ö ü ü ú ü

ű ú ó ó ü í Á Á ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ó ü É ű ü ó í ü í í í í í ó í ü í í ó ó Á

í í ü í í í í í Ó ő ő í í í Ú ü Ú í í Ú ő ü Ú ü ő

ü ő ő ü ü ő ő ű í í ű ő ő ő ü ő ő í í ő ő ő ő ő ő ü ü í ő Ö ő ü í ő ü í í ő ü ő í ő ő í í ő ü ü í ő ü í ő í ő í ő ü í ő í ü í í ő

Madarasi téglavető földtani képződmény természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján

ő ű í ő ú í í Á ű í ő ő ő ő í É í í ő Ö Ö Ö Á Í Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú í ő Á Ö ő ő

í ű í í í ű ö ü ü ö ú ű ú ö ö í í í ű ö ü ü ö ö ö ö í í í ű ö ü ü ö ü ö í í í ű í ö í ö ö ű í ü ü ö í ö ö ö ü í í ű í ú ö ö ö ü ö ö ú ö ö ö ü ö ö ö ö

Í Á ő é é é é é ő é ő é ő é Í Á Ú Á Á é ő é ő é é é é é ű é é é é é é é é Á é é é é é ú ú é é é é é é é ú é é é é é é é é é é é ő é é é é é é é é ű é

ú ü ú ö ú í ü í ű ö ü ü ú ú ö ú ö íö í ú ü

Ú ú ö é ö é Ú ú ö ű ö ö ű ö é ö ö é í í Ö ö í í Á Á Ó é ű ü é é ü ú é ü é ű ü é

Á Ó É É Ú É ő í ő ő ö ő ö ő í ö ö ü í ő í ő ö ű ő í ü ü ő í ö ő ü ő ú ü í í ű ü ő ő ő í ö í ú ö ő ö ü ő ő ő É

Á ó ó ö ó ó ó ö ó ó ö ü ö ó ü ö ó ü ó ö ó ü ó űö ú ü ö ú ó ó ó ő ü ö ö ó ö ó ó ó ó ö ó ő ú ü ö ó ö Ú ü ó ü ő ö ü ö ö ó ó ü ő ő ó ő ü ó ó ó ö ű ő ő ű ü

Á ú ú ű ű ú ú Í ú ú Ö ű Ö ű Ö Ö ű ű ú ÍÍ Í ú Í Í Í Í Í ú ú

ó ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ü ó ü ö ü ó Á Á Ő ű ü ó ó ó Í ó ü ú ü Á Á ű ö ó ó ó ó ö ü

ö ű é é é é é é ü é é é é ű é é ü é é é é é ó ó é Í é í é é é é ó ö é ö ö ö ó é é í é é é é Ő é é é ü ü é é é ö ö ö é ü é é í é ó ü é é ü é ó é ó ó é

ü ű ü ó ő ó ű ú ő ó ő ű ü ó ő ó ő í ő ó ó ő ő í ó ő ő ü ó ű ü ó ő ő Ö ő ü íí ő í ű ü ó ő ü ő í ő ű ü ó ő ő

Á Á Á ö ö Á É É ö ú É Á É É ű ö ö ö Á É É É ö Á Í Á É ö ö ö Ö Ö ű ö Ö ű Ó ü ö ű ö Ó Ó ú ö ö Á É É ö ű É Á É É ö

ő ő ó é ő ő ő é ú é ő é é ú ó é é é í é í í é ű é ö é é é Ö ó í é é é ő ő é ö ó é Í ö ö ő é é é ő ó ó ú ö ó í ó ő ő é é ő ü ö é é é Ö é í í é ú ü é ö

í ü ü ú í ü ú ú É Á í ű Á ú í ü í Ő Ű í Ó ű í ü í ű Ú ú É í ü í í

íő ö Ú ö ö ő í ű í ű í í ű ö í ö Ü ö

ö í Á Á Á ö É É í É Á Á Á Á Á É ő ö í ő ö ő ö í ü ő ö ő ö ő ü ö ő ö í ő ő ő ö í ő ő ú ö ű ö ő ö í

Á ó ö í í ö í ö ö ó í ű ó í

ó ú ő ö ö ó ó ó ó ó ő ő ö ú ö ő ú ó ú ó ö ö ő ő ö ö ó ú ő ő ö ó ő ö ö ö ö ö ö ó Á É ű ó ő ő ű ó ó ö ö ő ó ó ú ő Ű ö ö ó ó ö ő ö ö ö ö ő Ú ú ó ű ó ó ő

ó í ú ő ó ó ü ő í ú ó ü Ö Í ö ő ü ö ö ó ő ü Ü ö Ö ö ü ó ü ú ö Ö í í ő ö ü ú ü ü ó í ő ő ü í ü É ő ő Í ö ö ó ő ó ó ő ü ö ü ő ó ő ő ö Ö ő ü ő ő ő ü ö ö

é ú ó é í é é é é í é ő é é ő é é í é é é ó é í ó ö é ő ő ő é í ó Í ő í é ö ő é í ó é é ű ó é Ú é í é é í é í é ó é í é ö é ő é ó ó ó é ö é Ö ü é ő ö

ó Ó ó Ó Ő ó Ő Ó Í

É ö É ó Á É ó ü Á Ő Ö ü ö Ö ő ü ö ő Ü ű ő ó ő ó ő ő ő í ö ö ö í ő ü ü ő ü ü ő ö ó ő ő ú ő ő ö ö ő ő ő ú ő ő ü ú

Ó ö ü í ü ö ü ü ü ö ü ö ö í ü ü ü ü ö ö í ö ü ö É ü ü ü É ö ü ö ö ü ü ö ü í ü ö í

ü í ű í ó ö ó ü ö ú ó í Á ó ö ú ü ó í ö ó ó ó Á ó ö ú ó ó ó íú ü ó ö ö í ü ó ö ú ó í í í í Ö í ö ú ó í í ú í ü ű ö Í í ó Ö Ö ö ű ö í ó í Í í ü í

É É Í ú ú Ü ú ú ű

ö Ö Í ó ö ü ö ö ó ó ü ó Í ö ö ö ó Á ü ü

Ó é Ó ü é é é é é é ú é é é é é é Ó é é é é é é Í é é é é é é é é Ó é é é é é é é Ó é ü é é é é é é é é é Ó é é é é ú é é é é é é é é é é é ü é é é é

ő ő ó ő ö ú ű ő ó í ő í ő ó ő í ó ó ő í ő í Ü ú ó ő ö ő É ő ő ő Ü í ó í Ü í ó ó Ü Ü ó ő ó ó Ü Ü ó ó ó í ó Ü ű í Ü Ü ő Ü ó É ó ő í ú

Ó Í Ó Í ü ü Ö ú ú ü ü ü Ü ü ü ÍÜ ü ü ü ü ü Í ü ü ü Í ü ü ü ü ü ü ú ü ü ü Í ü

ő ü ö ö ó ő ú ü ö ü ü ö ő ö ö ö ő ö ő ó ö ö ő ö ö ő ó ó ő ő ü ő ő ő ü ő ő ü ő ő ó ö É Ö Ü Á Á ö ö ő ö ü ó ö ü ő ő ó ö ö ö ü ö ö ö ő ö ü ő ü ö ö ő ö ü

ü ü ó í ö Ö ü ó ö ö Ö ü ö Ö ö ö ö ö ú ö Ó ö ú ö í ö í ö ü ú ü ó í ú ü ó í ö ö ú ó ó ö ü ó ü ö ö ö

ö ő í ő ü ö ö í ö ö ö ű ő ö í ü í ö ű í ő ö ö ú ö í ö ö í ö ú ö ő í ö ő Á ű ö

ó ő ő ó ü ó ő ő ő ő ő ő ő

ö ö ö ü ö ü ű ö Ö ü ü ü ü ú ö ú ö ö ű Á ö ú ü ü ö ü ö

Átírás:

A RADIOKARBON ADATOK ÉS MÉRÉSEK SZEREPE, LEHETİSÉGEI A NEGYEDIDİSZAKI KÖRNYEZETTÖRTÉNETI ÉS PALEOÖKOLÓGIAI KUTATÁSOKBAN Esemény-rétegtan Talajbemosó Talajbemosódás Korreláció tufit Hertelendi Ede emlé emlékére A geológiában az egyik legfontosabb célt Neolit árok a kor legpontosabb lehatárolása jelenti (von Post svéd geológus, 1916) Mikor történt? úszóláp tavi mésziszap Mivel párhuzamosítható? Hogyan párhuzamosítható? Sümegi Pál SZTE Földtani és İslénytani Tanszék MTA Régészeti Intézet Fosszilis talaj

Jelenkor egyik legjelentısebb környezeti kihívása a globális felmelegedés és környezetváltozás. 2003 Kilimandzsá Kilimandzsáró hava hava jelenleg 2000 Kilimandzsá Kilimandzsáró hava a múltban ltban 1993 (1975(1975-ben) Történt-e ilyen korábban? Mikor? Hogyan és mennyi idı alatt játszódott le?

10-1 Megfigyelések, Írásos kísérletek dokumentumok Miért kell történeti vizsgálatokat végezni? 100 10 1 Talajképzıdés ÉV 102 3 10 104 10 5 Táj kialakulásának intervalluma Környezettörténeti, paleoökológiai vizsgálatok adatai Éghajlati ciklusok Emberi hatások 10-2

Hogyan kell vizsgálni a múltat? Geológiai és ıslénytani vizsgálati módszerek alkalmazása a régészetben Archimetriai vizsgálatok Makroszkópos, leíró jellemzése a kı- és fémeszközöknek Mikroszkópos vizsgálata a kı-, agyag- és fémeszközöknek Fı- nyomelemösszetétel vizsgálata a kı-, agyag- és fémeszközöknek Geoarcheológiai vizsgálatok İskörnyezeti lelıhelyek vizsgálata (környezettörténet) Eredeti környezeti viszonyok vizsgálata Régészeti lelıhelyek vizsgálata (környezetrégészet) Kultúrkörnyezet, antropogén hatások vizsgálata Paleomorfológiai vizsgálat Rétegtani, kronológiai vizsgálat Ásványösszetétel vizsgálata a kı-, agyag- és fémeszközöknek Üledékföldtani vizsgálat Földtani térképek és földtani terep vizsgálata Lehetséges forráshelyek, szállítási útvonalak, kialakítás rekonstrukciója İslénytani vizsgálat Környezetátalakítás rekonstrukciója A cé cél a múltbeli környezeti vá változá ltozások feltá feltárása, az egykori emberi kö közössé sségek és a mú múltbeli kö környezeti változá ltozások kapcsolatá kapcsolatának rekonstrukció rekonstrukciója. Az ember megjelené megjelenésétıl, a Negyedidı Negyedidıszak kezdeté kezdetétıl (2,5-2,6 millió millió évtı ı l) vé é gezzü ü k vizsgá á latainkat. A radiokarbon vizsgá á latokkal korolható ó é s pá á rhuzamosí í tható ó szakasz csak az vt v gezz vizsg vizsg korolhat p rhuzamos that utolsó utolsó 6060-70 ezer év, ez a Negyedidı Negyedidıszak 2,52,5-3,0 %, de ekkor já játszó tszódik le a mai ember (Homo sapiens sapiens) sapiens) kifejlı kifejlıdése, a magaskultú magaskultúrák kialakulá kialakulása, a tá társadalom kö környezetmó rnyezetmódosí dosító hatá hatásának dö döntı ntı része geoló geológusok, paleontoló paleontológusok, ré régészek, tö törté rténészek, klimatoló klimatológusok, goemofoló goemofológusok, gusok, geográ geográfusok és fizikusok vizsgá vizsgáljá lják!

Jégtakaró Barlangok üledékei Régészeti lelıhelyek Geológiai objektumok, a környezettörténeti vizsgálat színterei Üledékgyőjtı medencék Löszfalak Eltérı környezet, eltérı üledékek, események kronológiai vizsgálat, kronológiai párhuzamosítás szükséges!

A környezettörténeti vizsgálat eszközei Virágporszemek Magvak Szövetek Faszenek, pernye Csontok, fogak Üledékcsiszolatok Fitolit Ásványok Csiga- és kagylóhéjak

Mit is tudunk a környezettörténet szinte végtelen eszköztárából hasznosítani Magyarországon? SZTE Fö Földtani és İslé slénytani Tanszé Tanszék és MTA Ré Régészeti Inté Intézet közös geoarcheoló geoarcheológiai adatbá adatbázisa Szeged-Öthalom Katymár téglavetı Régészeti lelıhely Valamennyi környezettörténeti lelıhelyen történt radiokarbon elemzés, Löszfeltárás Üledékgyőjtı medence Barlang összesen mintegy 500-600 koradattal rendelkezünk + a régészeti lelıhelyeken végzett radiokarbon elemzése. Hertelendi Edével kezdtük el 1985-ben

Európai és a Kárpát-medencei löszterületek 1./Lösz, 2./Jégtakaró, 3./Ma tengerrel borított szárazföldi rész 4./ A folyamatos permafroszt déli szegélye

Szeged-Öthalom, löszszelvény és felsı-paleolit lelıhely Mihá Miháltz Istvá István földtani szelvé szelvénye, 1935 5m 200 m 1 = parti dünehomok, Infúziós lösz Eolikus lösz Futóhomok Égett faszenes szint 2 = mocsári lısz, 3=típusos lısz (eredeti, 1935-ös megnevezésekkel)

Banner János, 1935-ben végezett ásatásainak eredményei SzegedSzeged-Öthalom: Mihá Miháltz Istvá István fö földtani szelvé szelvénye, 1935 5m Equus ferus (vadló (vadló) fog 200 m 1 = parti dünehomok, 2 = mocsári lısz, 3 = típusos lısz Vestia turgida (ká (kárpá rpáti orsó orsóscsiga) Régészeti anyag: 21 paleolit eszköz, ságvári paleolit eszközökhöz hasonlóak Faszenek (Greguss Pál): Abies alba (jegenyefenyı) Gerinces anyag (Gaál István): mamut-agyar, Cervus megaceros (óriásszarvas) fogak, Equus gmelini/ferus (vadló) fogak Szárazföldi csigák (Czógler Kálmán, Rotarides Mihály): Trichia hispida, Perforatella bidens (P. bidentata), Fruticola fruticum (Bradybaena fruticum), Jaminia tridens (Chondrula tridens), Succinea putris, Clausilia dubia, Laciniaria turgida (Vestia turgida) + mocsári löszbıl (Planorbis és Limnea vízi csigák)

Szeged-Öthalom ıslénytani és kronológiai vizsgálatának eredményei 19921992-ben feltá feltárt Mollusc héjakon végzett CC-1414-es vizsgá vizsgálat eredmé eredményei Banner által 19351935-ben feltá feltárt mamutcsont CC-1414-es (1992) vizsgá á latá á nak eredmé vizsg lat eredménye: 15.916 +/+/- 168 BP év

Egy soktényezıs löszvizsgálat - 4 cm mintavétel Katymár téglavetı Nyugati fal Északi fal)

Egy soktényezıs löszvizsgálat - 4 cm mintavétel, 10 db C-14 adattal Nyugati fal (2005): 4 cm-250 minta, 13-33 ky cal BC év között KÉSİ PLENIGLACIÁLIS KÖZÉPSİ PLANIGLACIÁLIS

RADIOKARBON VIZSGÁLAT ALAPJÁN REKONSTRUÁLT ÜLEDÉKFELHALMOZÓDÁS Üledékképzıdési sebesség: 0.983-0.21 mm/year Üledékképzıdési sebesség (lösz): 0.983-0.482 mm/év Üledékképzıdési sebesség (paleotalaj): 0.983-0.482 mm/év 0.6 0.4 65 0.6 7 8 0.29 0.7 0.4 51 82 0.6 0. 9 83 0.21 2 0.3 cal BC to A1 PC imen s ed y log RESOLUTION: 4 cm~ 41-83 years

Mollusca alapú paleoökológia a Középsı Pleniglaciális szintben 33-23 ezer BC évek között termofil mezofil hidegkedvelı G.frumentum Nyílt területet kedvelı termomezofil fauna P.muscorum P.triplicata P.sterrii Ch.tridens B.fruticum Lehatárolt ciklusok 1.)1.2-1.5 ky 2.) 0.35-0.4 ky H.striata Dél- és Középeurópai hegyvidéki P. sterrii fauna

Mollusca alapú paleoökológia a Középsı Pleniglaciális szintben 23-13 ezer BC évek között Európai erdei Közép_európai erdei Európai higrofil E.fulvus mezofil hidegkedvelı P.sterrii O.dolium C.columella V.tenuilabris C. dubia V.crystallina D. ruderatus T. hispida 1. Eltünik a közép és délkelet európai termomezofil fauna, 2. Visszaesik a Holarktikus mezofil sztyeppei fauna 3. Elıretör az É-Ázsiai xeromontán és Boreo-Alpin elemek 4. Megjelennek az erdei és higrofil elemek N. hammonis

Az 1989-ben megfogalmazott és Hertelendi Edével 1991-ben publikált malakohımérı megerısítést nyert vannak 1500 éves ciklusok

Lokális differenciák a Mollusca faunában Tokaj-Kopasz hegy Felmelegedés (28-26 ky. cal BP év) N 11. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 10. Lehőlés (26-25 ky. cal BP év) 1.Lucfenyı 1.Lucfenyı faszenek, 2. Erdei fenyı fenyı faszenek, 3.Erdei elemek ará aránya, 4.Egykori jú júliusi kö középhı phımérsé rséklet, 5.Holarktikus fajok 60 % felett, 6.Holarktikus fajok 40-60 % kö között, 7.Holarktikus fajok 40 % alatt, 8.Lucfenyı 8.Lucfenyı, 9.Erdei fenyı fenyı 9. 1 : 40.000 40 C-14 adattal korolt 11 szelvény alapján 1.Egykori jú júliusi kö középhı phımérsé rséklet, 2.Nyí 2.Nyílt terü területet kedvelı kedvelı fajok ará aránya, északszakázsiai magashegysé é gi, Euró ó p á ban má magashegys Eur már kihalt Vallonia tenuilabris ará aránya: 3. 60 % felett, felett, 4. 4040-60 % kö között, 5. 40 % alatti

Regionális differenciák a Mollusca faunában Felmelegedés (28-26 ky. cal BP) 1./Granaria frumentum lelıhely 2./Júliusi paleohımérséklet Termomezofil Rekonstrukció alapja: 40 lelıhely 60 szelvénye Lehőlés (26-25 ky. cal BP év) Hidegkedvelı 1./Vallonia tenuilabris lelıhely, 2/Hidegkedvelı fajok aránya

A fı faunamozgási irányok a jégkor végén NE-SW Kettıs refúgium hatás éghajlati determinációja A radiokarbon adatokkal korrelált adatok nyomán lokális és regionális léptékő rekonstrukció és értelmezés

Negyedidıszaki paleobiogeográfiai rekonstrukció 2a Precarpaticum refugiális terület 2b 2b 2b 2b 1a Pannon migrációs öv 1b Premoesicum refugiális terület 1a/ Észak-Balkáni faunakör északi határai interstadiálisok során, 1b/Észak-Balkáni faunakör pleisztocén végi, stadiális refúgiuma, 2a/Észak Ázsiai faunakör déli határa stadiálisok során, 2b/Észak-Ázsiai faunakör hipotetikus refúgiumai interstadiálisok idején

Köszönöm a megtisztelı figyelmet!