A kontextus szerepe a poliszémiában az angol nyelv tükrében Kovács Éva Mária 1. Bevezetés Közismert tény, hogy minden nyelv sajátos jelenségeként, a poliszémia, azaz a szavak több jelentése, különös problémát jelent mind a lexikai szemantikusok, mind a lexikográfusok számára. Az egyik nehézség abban rejlik, hogy hogyan lehet megkülönböztetni a poliszémiát a homonímiától. A hagyományos szemantikai meghatározás értelmében (Lyons 1977: 550-552, Leech 1981: 227-229, Lyons 1981: 43-47, Lipka 1992: 135-39 és Lyons 1995: 54-60, stb.), a homonímia olyan etimológiailag egymással kapcsolatban nem álló szavakra utal, amelyeknek véletlenül ugyanaz a kiejtése és/vagy szóalakja. Vegyük pl. az angol ear szót, amelynek a jelentései fül és kalász [búzáé]. Ezek homonímiáknak tekinthetők, mert alakilag az óangolban különböztek egymástól és így eltérő az eredetük: óangol ēare = hallószerv és ēar = kalász (Onions 1966: 297). Következésképpen a szótárakban külön szóként kellene feltüntetni őket, ami azonban nincs mindig így. Ez világosan látható a Longman Dictionary of Contemporary English szótárban, amelyben a két jelentés egy címszó alatt szerepel: ear 1. PART OF YOUR BODY one of the organs on either side of your head that you hear with: She tucked her hair behind her ears. (testrész) 2. GRAIN the top part of the plant such as wheat that produces grain: an ear of corn (gabonamag) (Mayor 2009: 531) Ezzel szemben, a poliszém szavak etimológiailag és szemantikailag is kapcsolatban állnak egymással, és tipikusan metaforikus használatból erednek. Vegyük pl. a body szót, amelynek jó néhány különböző, egymással kapcsolatban álló jelentése van. A Longman Dictionary of Contemporary English szótárban a következő néhány jelentése található: 1. PEOPLE/ANIMALS the physical structure of a person or animal (test (emberé, állaté) 2. DEAD PERSON the dead body of a person (holttest, hulla, tetem) 3. GROUP a group of people who work together to do a particular job (testület) 4. MIDDLE PART the central part of a person or animal s body, not including the head, arms, legs, or wings (törzs (emberé, állaté) 5. VEHICLE the main structure of a vehicle not including the engine, wheels, etc. (karosszéria) 6. TASTE if food or an alcoholic drink has a body, it has a strong FLAVOUR (testesség, habarás) (Mayor 2009: 172-173) 89
A homonímia és a poliszémia közti különbség azonban nem mindig egyértelmű, különösen amiatt, hogy az etimológiailag rokon szavak az idők során olyan messze sodródhatnak egymástól, hogy az eredeti szemantikai kapcsolat már nem ismerhető fel (Leech 1981: 227-229, Lyons 1981: 43-47, Lyons 1995: 54-60). Gondoljunk csak a pass igére, amely két jelentése elmegy valami mellett, illetve átad az ófrancia passer szóból ered (Onions 1966: 655). Mint Lyons (1977: 551-552, 1981: 45) rámutatott, a poliszémia és homonímia közötti határ sokszor elmosódik, és még az anyanyelvű beszélők is bizonytalanok vagy bizonyos szituációkban eltérő véleményen vannak a különbséget illetően. Néhányan kapcsolatot vélnek felfedezni bizonyos poliszém szavak jelentései között, mások pedig vitatják, hogy van-e köztük valamiféle kapcsolat. Így az anyanyelvű beszélők intuíciói a jelentéskapcsolatokat illetően nem mindig megbízhatók. Bár az etimológia gyakran alátámasztja az anyanyelvű beszélők megérzéseit, nem ritka az az eset, amikor az átlagos nyelvhasználó úgy véli, hogy nincs kapcsolat az azonos eredetű szavak között. Egy ilyen, sokat idézett homonim szó az angol sole: sole 1 ((cipő) talp) és sole 2 (nyelvhal). Ez a két jelentés a francia sole, latin solea (talp) szóhoz kapcsolódik, a hal azért kapta ezt a nevet, mert alakjában hasonlít a talphoz (Onions 1966: 844). A Longman Dictionary of Contemporary English szótárban ugyanazon címszó alatt a sole szó három jelentése jelenik meg: 90 1. the bottom surface of your foot, especially the part that you walk or stand on (talp) 2. the flat bottom part of a shoe, not including the heel (cipőtalp) 3. a flat fish that is often used for food (nyelvhal) (Mayor 2009: 1673) Nem csoda, hogy a poliszémia nagy kihívást jelent a lexikográfusok számára is. A hagyományos lexikográfiai gyakorlat az, hogy a poliszém szavak különböző jelentéseit egy címszó alatt és a rokon jelentésűeket al-jelentésekként csoportosítják. De a szótárak eltérő képet mutatnak a jelentések számában, aljelentésekre való osztásuk és a definíciók tartalmának tekintetében. A homonímia és poliszémia gyakran kétértelműséghez vezet, és a kontextus rendkívül fontos a megnyilatkozás jelentésének helyes értelmezésében. Vizsgáljuk meg a következő példát, amelyben a két jelenség együtt szerepel (Lyons: 1977: 397): (1) They passed the port at midnight. Ez a mondat lexikálisan kétértelmű, bár egy adott szövegkörnyezetben általában világos, hogy a port szó melyik jelentéséről van szó: 1. kikötő, amely az óangol port - latin portus szóhoz kapcsolódik vagy 2. édes portugál vörös bor, Oportóból származó bor (vö. Onions, 1966: 697-8). A kontextus azt is megmutatja, hogy a fent említett pass ige ( elmegy valami mellett vagy átad ) melyik jelentését szándékoztuk használni (Mayor 2009: 1271).
Felismervén, hogy milyen döntő szerepet játszhat a kontextus a többjelentésű szavak jelentésének értelmezésében, néhány főleg kognitív nyelvész, mint pl. Croft és Cruse (2004), valamint Evans és Green (2006), stb. azzal érvel, hogy egy harmadik különbséget kell tennünk, éspedig a poliszémia és határozatlanság (angolul indeterminacy vagy vagueness ) között. Az előbbi esetében a különböző jelentések az emlékezetünkben raktározódnak el, amelyeket bármikor előhívhatunk, az utóbbi esetében a jelentést a kontextus tölti be (Evans & Green 2006: 341). E tanulmány elsődleges célja annak feltárása, hogy milyen szerepet játszik a kontextus a poliszém szavak jelentésének azonosításában, és milyen fajta kontextuális tényezőket különböztethetünk meg. 2. A kontextus szerepe a poliszémiában Bár néhány hagyományos nyelvész, mint pl. Lyons (1981: 44, 1995: 55), felismerte a homonímia és poliszémia kontextus függőségét, a kontextus nem kapott elég figyelmet lexikális szemantikájukban. A kognitív nyelvészek, mint pl. Croft és Cruse (2004: 116-138), valamint Evans és Green (2006: 352-355) három olyan főbb módra utalnak, amely értelmében a kontextus hatással van a poliszémia természetére: a használati kontextusra, a mondat kontextusra és a tudás kontextusra. 2.1 Használati kontextus Néhány esetben egy lexikai egység jelentését az határozza meg, hogy milyen szituációban használjuk azt. Croft és Cruse (2004: 126), valamint Evans és Green (2006: 353) a lexikai egység al-jelentésének vagy mikro-jelentésének nevezi ezt a jelenséget. Egy al-jelentés olyan speciális jelentés, amely az által a kontextus által motivált, amelyben használjuk azt, azaz egy sajátos szituáció, amelyben a szó előfordul. (Evans és Green 2006: 353) A mikro-jelentések gazdagságának tipikus példája az angol knife kés szó, amely a következő szituációkban különböző késfajtára utalhat (Mayor 2009: 964): (2) John called the waiter over to his table and complained that he had not been given a knife and fork. (kés, mint evőeszköz) (3) The attacker threatened the couple with a knife. (rugós bicska) (4) He used a sharp knife to cut the meat into thin slices. (szeletelő kés) (5) The boy had a knife with multiple blades and additional tools. (zsebkés) (6) Kelly was about to go under the knife when the surgeon stopped everything. (sebészkés) 91
(7) You don t have to mix the paint on your palette: putting different shades on the knife gives a more interesting effect. (festékkeverő kés, palettakaparó kés) (8) He used a knife to open his envelopes. (papírvágó kés) (9) He went to a craft shop to buy some replacement blades for his knife. (hobbikés) (10) He put his knife back into its sheath. (tokos kés) Vegyük közelebbről szemügyre az alábbi szituációt, amely jól illusztrálja a kés szó egy kontextus-specifikus al-jelentését: (11) Mother: Haven t you got a knife, Billy? Billy (at table, fingering his meat: has penknife in his pocket, but no knife of the appropriate type) No. Bár Billynek van kése (egy zsebkése), a szövegkörnyezet (az asztalnál ülnek, étkezés közben) meghatározza, hogy az a kés nem a megfelelő fajta kés, ebben a szituációban a kés, mint evőeszköz lenne az odaillő. Azonban bizonyos szituációban a kés különböző al-jelentései (pl. zsebkés; kés, mint evőeszköz, hobbikés, papírvágó kés, stb.) el is tűnhet: (12) The drawer was filled with knives of various sorts. Ezt a mondatot egy olyan fiók leírására lehetne használni, amelyben mindenféle kés van, pl. evőeszköz kés, zsebkés, sebészkés, rúgós bicska, papírvágó kés, hobbikés és tokos kés, stb. Más szóval, a (12)-es példa a kés egy egyesített jelentésére utal, amelyben a kontextus által meghatározott al-jelentések eltűnnek. Ez azt mutatja, hogy az al-jelentések nem minősülnek teljesen különböző jelentésnek, mert használatukat egy specifikus kontextus határozza meg. Így a kés szóhoz kapcsolódó poliszémia erősen a használati kontextustól függ. Egy másik poliszém szó, amely alátámasztja a használati kontextusnak egy specifikus al-jelentés azonosításában való szerepét, az angol card kártya. Vegyük szemügyre a szó néhány különböző al-jelentését (Mayor 2009: 240-241): (13) a Információ: személyi igazolvány, belépőkártya, tagsági kártya, olvasójegy b Pénz: bankkártya, hitelkártya, telefonkártya c Üdvözlet: üdvözlőkártya, jókívánságkártya d Nyaralás: képeslap e Játék: (játék)kártya, kártyalap f Névjegy: névkártya A card szó jelentésének kontextus függőségét bizonyítja a következő példa (14), ahol csak úgy tagsági kártyát, bankkártyát, mint üdvözlőkártyát vagy névkártyát, stb. is jelenthet: 92
(14) Show me your card. (identity card, membership card, bank card, playing card, business card, greetings card, stb.) Ezzel szemben a (15) -ös mondatban a fenti kontextus-függő al-jelentések eltűnnek. Itt egy olyan doboz jelenik meg képzeletünkben, amelyben mindenféle kártya található: (15) The box was full of cards of various sorts. 2.2 Mondat-kontextus Más esetekben egy lexéma olyan specifikus jelentését vélhetjük felfedezni, amelyet Croft és Cruse (2004: 116) és Evans és Green (2006: 354), facet (részösszetevő, oldal) -nak nevez. Ez az elnevezés egy specifikus mondatkontextus által kiválasztott entitás rész-egész szerkezetéből adódik, és egy teljes egész entitás elkülöníthető összetevőire utal. A fent említett szerzők nézete szerint, az al-jelentésekhez hasonlóan, ezek a részösszetevők is kontextus függőek, mert a köztük lévő különbség csak bizonyos mondatokon belüli használatukból ered. Például, vizsgáljuk meg a book könyv angol szót. A szerkezeténél fogva a KÖNYV fogalom két részből tevődik össze: a SZÖVEG (a könyv információ tartalma) és a KÖTET (a fizikai entitás, amely a kötésből és a lapokból áll). Ez a két jelentés inkább részösszetevőket, mint al-jelentéseket jelöl, mert inkább a könyv belső, lényegi szerkezetére utal, mint egy bizonyos szituációban való használatára. Azonban ezek a részösszetevők bizonyos mondat-kontextusban való használatukban válnak nyilvánvalóvá. Ennek illusztrálására szolgál a (16)-os példa: (16) a That book is really thick. (vastag) b That book is really interesting. (érdekes) A (16a) példában a KÖTET részösszetevő, míg a (16b) -ben a SZÖVEG részösszetevő kerül előtérbe. Evans és Green (2006: 354) úgy véli, hogy inkább a mondat-kontextus (a vastag és érdekes kifejezések jelenléte), mint a szituációskontextus az, amely az egyik bizonyos részösszetevőt indukálja. Azonban, csak úgy, mint az al-jelentések esetében, a két részösszetevő közötti különbség bizonyos szövegkörnyezetben itt is eltűnhet: (17) Although it s an expensive book, it s well worth reading. Ebben a példában, míg az ár (ez egy drága könyv) a KÖTET részösszetevőre, a tény, hogy a könyv érdekes (érdemes elolvasni), a SZÖVEG részösszetevőre utal. A (17)-es példa egyesíti a két részösszetevő jelentéseit és a könyv jelentése magában foglalja mind a SZÖVEG, mind a KÖTET részösszetevőt. Azt gondolhatnánk, hogy a book könyv két részösszetevője különböző jelentéseket takar, de mint a (17)-es példa mutatja, létezik a könyvnek egy globális jelentése (amely a két részösszetevő egyesítését képviseli) és azt is 93
alátámasztja, hogy az összetevőknek nincs teljes lexikai jelentés státusza. Ez lehet az oka annak, hogy a szótárak általában a könyv két részösszetevőjére nem adnak két különböző címszót: book 1- a number of pieces of paper, usually with words printed on them, which are fastened together and fixed inside a cover of stronger paper or cardboard. Books contain information, stories, or poetry. His eighth book came out earlier this year and was an instant best seller. (Sinclair 1995: 179) Egy másik példa arra, hogy egy szónak két, vagy több részösszetevője lehet a bank szó ( pénzügyi intézet jelentésben), amelynek a következő olvasatai találhatók meg (Croft és Cruse 2004: 116): (18) The bank was blown up. (HELYISÉG) It s a friendly bank. (SZEMÉLYZET) The bank was founded in 1597. (INTÉZMÉNY) A fenti mondatok alapján azt mondhatjuk, hogy a bank szónak három részösszetevője van. Mint Croft és Cruse (2004: 116) utal rá, a részösszetevőkkel kapcsolatban az az általános nézet, hogy a hagyományos értelemben nem képviselnek poliszémiát, így például a szótárak ritkán definiálják külön őket. A Collins Cobuild English Dictionary szótár ugyanazon címszó alatt a bank (mint pénzügyi intézmény) következő jelentéseire utal: bank 1 an institution where people or businesses can keep their money (INTÉZMÉNY) bank 2 a building where a bank offers its services. (ÉPÜLET) (Sinclair 1995: 117) Mint láthatjuk, a definícióból hiányzik a SZEMÉLYZET részösszetevő, amely jelentését valóban a mondatban szereplő friendly barátságos melléknév adja meg. 2.3 Lexikális tudás kontextus A harmadik kontextusfajta a lexikális tudás kontextus, amely a szituációs kontextus és a mondat-kontextus mellett szintén meghatározhatja egy szó jelentését. Mivel minden egyén különböző tapasztalattal rendelkezik, bizonyos entitások másképpen jelennek meg a tudatunkban. Ez egyfajta enciklopédikus tudás kontextust hoz létre, amely befolyásolhatja azt, hogy hogyan értelmezzük bizonyos szavak jelentését. (Evans és Green 2006: 355). Croft és Cruse (2004: 137) ezt a jelenséget ways of seeing (szemléletmódnak) nevezi, ami azt jelenti, hogy ugyanazt a dolgot különbözőképpen nézhetjük. A szerzők a következő szemléletmódokra utalnak: rész-egész: egy entitást, mint részeket tartalmazó egészként nézünk (pl. ahogyan egy állatorvos tekint egy lóra) 94
egy fajta: egy entitást úgy nézünk, mint egy fajtát a többi között (pl. ahogy egy zoológus néz egy lovat) funkcionális: egy entitást más entitásokkal való interakciójukban nézünk (pl. ahogy egy zsoké néz egy lovat) élettörténet: egy entitást élettörténete, különösen a létrejötte szempontjából nézünk (pl. ahogy egy könyvet néz a szerzője vagy a kiadója) Ennek alátámasztására, Croft és Cruse (2004: 138) az an expensive hotel drága szálloda példát használja, amely jelentése három különböző módon értelmezhető, attól függően, hogy nézzük azt: (19) an expensive hotel egy fajta szemlélet: egy szálloda, amit drága/volt megvenni funkcionális szemlélet: egy szálloda, ahol drága megszállni élettörténet szemlélet: egy szálloda, amit drága/volt felépíteni Hasonlóképpen értelmezhetjük az alábbi példát is: (20) an old friend egy fajta szemlélet: egy barát, aki nem fiatal élettörténet szemlélet: egy barát, akit régóta ismerünk Mint a fenti elemzésben láthattuk, a szövegkörnyezet egy lexikális egység jelentésének az értelmezését különbözőképpen befolyásolhatja. Croft és Cruse (2004), valamint Evans és Green (2006) rámutattak, hogy ezek a kontextuális tényezők a következők lehetnek: a szituáció, amelyben a kifejezést használjuk, a mondat, amelyben a kifejezés előfordul és/vagy az egyének a lexikális tudása, amelyre a kifejezés jelentésének értelmezésekor támaszkodik. 3. Összefoglalás Mint a fentiekből is látható, a poliszémia mindig is érdekes kutatási témául szolgált mind a szemantikusok, mind a lexikográfusok körében. A hagyományos nyelvészek (pl. Leech 1981, Lipka 1992 és Lyons 1977, 1981, 1995, stb.), a poliszémiát gyakran a homonímiával együtt tárgyalják. Ha két szó vagy etimológiailag, vagy szemantikailag eltérő jelentéssel bír, akkor azt homonimnak tekintjük. Ezzel szemben, ha egy szó jelentései valamilyen módon kapcsolatban állnak egymással, általában metaforikus kiterjesztés útján, akkor poliszémiáról beszélhetünk. Közismert, hogy nem mindig egyszerű meghatározni, hogy a szó mely jelentése tekinthető különböző jelentésnek és hogy a poliszémia jelenségét mutatja-e. Bár a fent említett nyelvészek felismerték a kontextusnak a jelentés meghatározásában betöltött szerepét, a kontextus a hagyományos szemantikai elemzésekben nem kapott különösebb hangsúlyt. 95
A főleg kognitív lexikális szemantikusok által képviselt újabb megközelítés szerint, (pl. Croft & Cruse 2004 és Evans & Green 2006, stb.), a szavak jelentését sok esetben a kontextus határozza meg. Úgy vélik, hogy a poliszém szavak bizonyos jelentései a szemantikai memóriában raktározódnak el, míg más jelentések meghatározhatatlanok, vagyis a jelentéseket on-line következtetjük ki a kontextusbeli információk eredményeképpen. Mint a fenti elemzésből kiderült, egy szó jelentésének meghatározásában szerepet játszhat a szituáció, a mondat és az egyénnek egy bizonyos entitáshoz kötődő tapasztalata is. Irodalom Croft, W. and Cruse, D. A. 2004. Cognitive Linguistics. Cambridge University Press, 109-140. Evans, V. and Green, M. 2006. Cognitive Linguistics. An Introduction. Edinburgh: Edinburgh University Press, 328-361. Leech, G. 1981. Semantics. The Study of Meaning. Second Edition. London: Penguin Books. Lipka, L. 1992. An Outline of English Lexicology. Tübingen: Max Niemeyer Verlag. Lyons, J. 1977. Semantics. Volume 1. 2. Cambridge: Cambridge University Press. Lyons, J. 1981. Language, Meaning and Context. Bungay: Fontana Paperbacks. Lyons, J. 1995. Linguistic Semantics. An Introduction. Cambridge: Cambridge University Press. Mayor, M. (ed.) 2009. Longman Dictionary of Contemporary English. Harlow: Pearson Longman. Onions, C. T. (ed.) 1966. The Oxford Dictionary of English Etymology. Oxford: At the Clarendon Press. Sinclair, J. (ed.) 1995. Collins Cobuild English Dictionary. London: Harper Collins Publisher. 96