Azonosító jel: BEÁS NYELV EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május 26. 8:00. I. Olvasott szöveg értése. Időtartam: 70 perc

a ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 26. BEÁS NYELV EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 26. 8:00 I. Olvasott szöveg értése Időtartam: 70 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Beás nyelv emelt szint írásbeli vizsga I. Olvasott szöveg értése

Fontos tudnivalók A vizsgázó először figyelmesen olvassa el az adott feladat utasítását, majd nézze meg a nullával (0) jelölt mintamegoldást! Az utasítást és a mintamegoldást pontosan követve a megfelelő helyre írja be megoldását! A nem megfelelő helyre és nem egyértelműen leírt, illetőleg nem egyértelműen olvasható megoldásokat a javító tanár az értékelésnél nem veheti figyelembe. Ha a vizsgázó ugyanarra a kérdésre egymást kizáró tartalmú megoldásokat ad, azokra nem kap pontot. Mivel minden feladat eredeti beás szöveghez kapcsolódik, előfordulhat, hogy a vizsgázó több szót nem ismer. Az ismeretlen szavak egy részének szövegbeli jelentését a szövegkörnyezetből kikövetkeztetheti, de megértésük nem feltétlenül szükséges a feladat helyes megoldásához. Ezért csak azokat az információkat keresse meg a szövegben, amelyekre a feladat rákérdez! Ahol a feladat megoldásához táblázat készült, a vizsgázó kizárólag a táblázatba írja be megoldását. Csak akkor írjon a szövegbe, ha az utasítás és a mintamegoldás kifejezetten erre utal! Ahol a vizsgázónak saját szavaival kell válaszolnia a kérdésekre, ügyeljen arra, hogy válasza a szövegre támaszkodjon, és tömör legyen, de terjedjen ki minden kért információra! A vizsgázó az egyes feladatok megoldása után olvassa el még egyszer az egész szöveget úgy, hogy az a megoldásokkal együtt teljes egészet alkosson! A vizsgázó módosíthatja a már leírt megoldását. Ebben az esetben egyértelműen húzza át, és jól megkülönböztethetően írja mellé a módosított megoldást, mert csak az így beazonosítható módosítás fogadható el az értékeléskor! A vizsgázó a feladatlapra ne írja rá a saját nevét! A vizsgázó megválaszthatja a feladatok megoldásának sorrendjét. A feladatok megoldásához segédeszköz nem használható. írásbeli vizsga, I. vizsgarész 2 / 8 2014. május 26.

I. Umără-l pă szévegusztá sî mondaturilye, káré-sz máj în zsjosz. Dákă-j on mondat gyirépt szkrijé (GY), dákă nu-j gyirépt, szkrijé (N)! Unu c-árătăny! Multyé rîndurj nyé gîngyiny, sjé biny-ár fi, dákă ány styi, dákă sjévá ro ár păcî ku noj, o nu. Sî patykă máj binyé ny-ány szîmcî, kînd ány styi, kită dobă ávény máj o kînd ny-o álfá bukurije pă noj. Aminyi mult întrábă, kată dă kusztu nyé, sî lyé kată pă váloszurilyestye. Jestyé, káré zîsjé, kă kusztu nosztru în mînyilye lu Dimizou nyi-j. Jestyé, káré ásá gîngyé, kă kusztu nosztru áfel ăj, ká vál-o rată. Năstyény, kusztăny sî murîny, dăp-áje járă năstyény, dá într-on ált tyépt. Jestyé, káré zîsjé, kă dăpă sjé muriny nu-j nyimik. Kusztăny, murîny sî trisjény. Dá dăp-áje sjé-j, nyime nu styijé. Jestyé mujérj, káré kînd tyé dusj lá jelyé, styijé szăc zîkă, sj-o fi ku tyinyé, sjé fel c-o fi kusztu. Urszîngyé lyé tyámă, sî în Unguremé máj binyé lăkătăricilye sză prisjepé lá uringyálă. Má dă mult, sî kînd máj înti or ázsunsz în cárásztá, má átunsj ăszrá, káré d-într-ásztá kusztá. Jestyé, káré dîn kărc, héjelánc dîn styelyé nyé szpunyé, sjé ástyáptă pă noj, dá sî dîn pálmă styijé sză umiré, sjé fel kuszt ony áve. Jestyé dîn urszîngyilyestye, káré numé máré áré, sî aminyi dă dăpártyé umblă lá jelyé. Jo ásá ám áhuzît, kă áfelă urszîndă sî-n Pisju, sî-n Kápos ságyé. Bány nu sjeré, tyár áje punyé-n zsăb, sjé-s kápătă. Urszîngyilyestye sî d-áje-sz ásá kunuszkutyé, kă sî binyilye, sî relyilye szpunyé, sjigogyi, sjé kărcilye árátă. Mágá nu toc szuktule sză szpujé rou. Jo ásztá ám áhuzît: Kînd tyé dusj lá jelyé, nu trébé sză szfătésty nyimik dă családu-c, kicînsj ăstyéc, sjinyé, sjé fásjé o dă kic áj ăsz - jelyé sî áje styijé, dákă bityigosz ăj sjinyivá-n család. Kînd tyé dusj înlontru, tu săz zsjosz, sî pă másză înnentyé dă tyinyé kărc vij áflá. Nu-j szlobod ráză máré sză fijé-n szobă, máj binyé luminy árgyé. Urszîndá k-ánti-c szpunyé, sjé styijé dă tyinyé, dăp-áje poc szăntrébj, dă sj-áj vinyit. Átunsj îc szpunyé, kum, sî kityé kărc sz-ályézsj, sî kum sză lyé puj pă másză. Dăp-áje lyé-ntarsjé, sî dă tatyé-c szpunyé, sjé jilintestyé. Ásá poc styi, sjé ávej dă gînd dă kusztu-c. Dá máj sî mult. Jestyé, káré nu-nkregyé sjé urszîngyilye zîsjé, kă zîsjé, numá păntru bány fásjé, k-ásá s-ásztrînzsjé bány. Ánume jestyé s-áfel, dá má dă dăpártyé sză vegyé, dákă misjunyestyé. Jo áje zîk, dákă sjinyivá nu-nkregyé în sjé urszîgyilye zîsjé, álá ár trăbuji sză márgă odátă lá uná. (Forrás: Kalányos István 2009) (0) Urszîngyilye zîsjé, kă vegyé, sj-o fi. (1) Lăkătăricilye toc sză prisjepé sză szpujé, sj-o fi. (2) Dă mult jestyé áfelyé lăkătăric, káré sî urszîngyé-sz. (3) Dîn kărc átunsj styijé sză umiré, kînd styelyilye sză vegyé. (4) Lá urszîngyilye nu-j szlobod sză szfătésty. (5) Jelyé mult styijé sză szpujé sî dă családu nyé. (6) Numá ku luminá fásjé ráză mikă-nlontru. (7) Urszîndá sî áje styijé, sjé fel kărc vij ályezsjé. (8) Szkump ăj plátá dă uringyálă. (9) Dákă ocără bázsj számá, átunsj poc styi kînd tyé je dă firé. (0) (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) GY 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Max. Elért 9 írásbeli vizsga, I. vizsgarész 3 / 8 2014. május 26.

II. Umără-l pă szévegusztá, sî kată sjé, lá sjé sză cînyé. Unu c-árătăny. (0) Sjé áku îc părészk, ánume ásá-jrá, má dă sjinsjzăsj dă áj dă zîlyé în Baranya megye. În szátu nosztru nu-jrá nisj árom, nisj boltă, dá nisj doktor. Dăpártyé-jrá sî dă városurj, sî pot sză zîk, kă dă kutotu. Busz nu-jrá p-ákulo, kă numá în szátulá umblá, sjé-jrá lîngă szátu nosztru, ásá dă sásză kilométerurj. Sî káru lu postă odátă vinye áfáră într-o szăptămînă. Dákă sjinyivá ro bityág ăjrá, álá în multyé rîndurj mure, pîn sjé ázsunzsje în korház, káré uvig într-on város máré-jrá. Trijzăsj dă kilométerurj trăbuje sză márgă pă kár dă kál, dákă putye áflá pă sjinyivá, káré nu lukru-s făsje pă pămînturj, sî-l dusje pă bityágu. Aminyi în hălálánt szát umblá, kînd bityézsj ăszrá. Zesjé kilométerurj trăbuje sză márgă, kă busz nu-jrá.dá sî káru-l dă kál ăjrá vorbă máré. (10) În ulyicá nasztră, în kápu szátuluj, lîngă biszerikă, hungyé-j áku kăszucáje duburîtă, săgye o băjisîcă bătîrnă. Szărákă-jrá, dá tyisztă-jrá. Cîgánu-j în háborou o murit, dă mult vădajé-jrá. Je îs nivile unoká, kă părinci lu fătustyistyije or murit. Pă tátă szo l-or împuskát nyemci, mumă szá bityágă-jrá ku szuflyitu-s, d-áje o murit. Mágá tînără-jrá. Fătuskásztá átunsj sz-o gîngyit, kă dukturică o fi. (11) Mult o umblát în iskulă, sî trăbuje sză lukré lîngă iskulă, kă szkump ăjrá, sî masă szá n-ár fi putut sză-j gye bány. Dăpártyé, în Pisju umblá, d-ábe o vigyeny în szát. Lá noj szuktule sză vijé, kă mámá tot kusje sjévá kuptură, sî ro ji-jrá drág dă fátáje. Na, dăsztul sză fijé átit, k-o szfărsît iskulá, kă ro ku firé-jrá, sî doktorică sz-o făkut, kum áve dă gînd. Inkă gîngye, k-o vinyi în szátu-s înnápoj, s-áisje o rindili. (12) Jegyzéulá sî-o kásză j-o dát, hun sză rindilászkă. Aminyi numá buny szfăte dă je, lu toc ro vojé ji-jrá dă fátáje. Dá doktoru în hălálánt szát, ro mirgis ăjrá, kă jél ásá máj pucîny bityézsj áve, sî máj pucîn bány. (13) Tot ro szfăte dă je. Mágá patykă sî ji-jrá vojé dă je, dá n-áve dă gînd sză styijé cîgánká-j. Szfăte aminyi sî ásztá, sî áje. Zîsje, kă máj mulcînsj or murit, d-átunsj, dăkînd je o vinyit în szát, kă bány sjeré dă lá bătîrny, kînd o tyámă lá kăsj. (14) Mágá n-ánume. Mirá nyé inká kusztă, ár putye sză szpujé, kă ăjrá áfel, kă n-áve bány nisj pă pită, inkă kînd o bityizsjit, n-áve bány pă urvusság. Zîsje dukturicáje, kă maj o plătyi, kînd sză-ntrimă, sî o merzsjé sză lukré. Dá întri aminyi tot ăszrá, káré szfătije dă doktoru, sî dă je. (15) Ăjrá în hălálánt szát, káré lu doktoru-j dăgye gyirépt, kă pă jél máj binyé-l kunustye, dá máj mulcînsj nu-j înkrigye, k-o kunastye pă fátáje. Nisj masă szá nu-jrá áfelă. Dá pă fátă ro j- o băntăle, kă făsje szfátu dă je. (16) Mult plînzsje szăráká, sî má áve dă gînd sză márgă dîn szát, kînd odátă s-o kăpătát o kártyijé dă lá biroság. Doktorulá o jilintit-o szusz. Or tyimát-o-nlontru. (17) Inkă zîsje, kă ákár sj-o fi, je ly-o szpunyé gyiriptátye. Je szîngură o mérsz, dá ákulo-jrá sî jegyzéu, sî biztosulá, kă sî pă jéj ly-or tyimát înlontru. Doktoru fălosz ăjrá k-ánti, kă gîngye, k-or bintiti-o pă fátă, sî o merzsjé dîn szát. Nisj nu styije, sjé sză misjunyászkă, lu birou, sî igyvéduluj. Fátá dăkit n-alyérsz áfáră, kînd ahuzît misjunyálá. írásbeli vizsga, I. vizsgarész 4 / 8 2014. május 26.

(18) Dăp-áje pă je o-ntribát-o birou. Na, inkă j-o szpusz, sjé kum ăjrá ánume, kă lu doktorulá ji-j frikă, kă bityézsji toc lá je or umblá, dá sî héje, káré lá jél umblă, d-áje-j dusjé hiru-l ro. Nisj jegyzéu nu birije máj mult, j-o szpusz sjigogyi lu biroulá sjé styije, sjé áhuze. (19) Birou o-nkrizut kutotu, kă sî héjelánc ásá szfăte, sjinyé-szrá máj ákulo dîn szát. Sî jéj lîngă fátáje ăszrá. L-or bintitit pă doktoru, jél sî szátu o lăszát. D-átunsj nisj n-ám áhuzît dă jél, hungy-o mérsz, sjé fásjé, dá nisj nu mă irdikilestyé. (20) Fátáje mágá dăp-áje átit lukru áve, dă nisj nu birije. Ink-or tyimát on hălálánt doktor sză j-ázsutyé. Zîsje, kă-n Pisju sz-or áflát. Sî doktorulá ákulo o-nvăcát. O trikut o lună, dauă, s-or vinyit uná. Sî doj kupij mîndri or ávut. Cîgánká-m sî jo j-ány butyizît, kă mumă szá lu fetyistyije á lu cîgánu-m szoră ăjrá. (Forrás: Kalányos István 2009) A. Sjé zîsje doktoru pă fátă? B. Sjinyé-szrá lá biroság? C. Hungy trăbuje sză umblăny lá doktor, kînd inká nu-jrá în szátu nosztru? D. Fátá o tăkut lá biroság? E. Kum sz-o făkut dukturică dîn fátáje? F. Pă sjé sză vigye, kă bányi nu-ji-jrá ásá fontosé lu fetyistyije, kum doktoru zísje? G. Sj-or păcît părinci lu fetyistyije? H. Sjiny-o nyirit lá biroság? I. Dukturicá áve család? K. Kum s-o kizdilit lukru fátáje în szát? L. Sjé fel vojé áve fátá, kînd áhuze, sjé szfătestyé dă je? M. Aminyi toc j-înkrigye lu doktor? (0) (10) (11) (12) (13) (14) (15) (16) (17) (18) (19) (20) C 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 Max. Elért 11 írásbeli vizsga, I. vizsgarész 5 / 8 2014. május 26.

III. Umăr-o szkrijiturásztá! Dăp-áje vij áflá arékityé mondaturj, în káré ár trăbuji sză szkrij vorbé, sj-or rămász áfáră. Unu (0) c-árătăny. Má dă dauă áj zîlyé szîmcîny válságu-l máré în Ungureme. Dîn băjás pucîny áve lukru sî pîn átunsj, dá d-átunsj tot áje áhuzîny, kă lokurj dă lukru întyizsjé, aminyi nu patyé sză plătyászkă dáturije lor, sî bankurilye je kászá dă lá jéj, sî lyé punyé pă ulyică, káré nu patyé sză plătyászkă. Sî pă lá noj or întyisz on gyár máré, hungyé mulc băjás lukrá. Sî dă dăpártyé umblá ákulo sză lukré. Máj mulc dă 2000 dă aminy or mănát. Sî în szátu nosztru lukrá ákulo sî cîgány, sî cîgánsj, káré lá dăszprizuă sză szkulá szusz, sî ku buszu mirzsje on sjász, kit százsungă-nlontru pă lá sásză sjászurj. Dá dă dauă szăptămîny nu trébé sză sză szkalyé pă busz. Dá áku dîn sjé or áve bány? Nisj átunsj nu-s kăpătá bány mulc, sî plátá nu ji-jrá dăsztulă pîn sjé járă lyé plătye. Sî în szát gro ăj kusztu, hjábá áré mulcînsj gárd dă ziltyégurj, sî nisj kárnyé nu szuktule mulcînsj sză kumpiré, kă cînyé sî porsj, sî găjiny, sî rác, dá tot merzsjé bányi. Jo mágá máj ku nurok misz, dăkit héjelánci dîn gyár, kă jo méstyér misz, s-ocără máj mult kot, dă-ntr-on gyár, dá tot nu mi-j dăsztulă plátá. Mulcînsj ávény dáturijé, sî pot sză zîk kă dar mijé mi-j máj usuré dăkit lu héjelánc, dá jéj sjé sză fákă? Lukru nou s-ár kutá toc, dá dă păstyitot lyé mînă, kă nu-j lukru. Dăpártyé ár fi lukru, dá káré család áré, pă kupiji szîngur lyár trăbuji sză lyé lásjé. Inká-j binyé, kă bună-j vreme, sî patyé unyirj sză márgă-n napszám. (Forrás: Kalányos István 2009) (0) Dă dauă áj dă zîlyé szîmcîny válságu în Ungureme. (21) Aminy mulc îs pergyé..., kă lyé mînă. (22)... sî kászá patyé sză nyé je, dákă sjinyivá nu patyé sză plătyászkă. (23) Sî pă lá noj ăjrá on..., hungyé mulcînsj lukrá. (24) Aminyi lá..., szkulá szusz, kînd mirzsje-n lukru. (25) În tată zî... sză kizdile lukru. (26) Áku sî máj.. ăj kusztu. (27) Sjé kutá, nu-jrá.. în luná tată. (28) În szát nu szuktuleny sză kumpărăny nisj..., nisj ziltyég. (29) Áku sî máj gro ny-o fi sză plătyiny înnápoj..., sjé ávény. (30) Mulcînsj ákásză..., sî dákă jestyé sjévá napszám, átunsj lukră. 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 Max. Elért 10 írásbeli vizsga, I. vizsgarész 6 / 8 2014. május 26.

írásbeli vizsga, I. vizsgarész 7 / 8 2014. május 26.

maximális pontszám I. feladat 9 I. Olvasott szöveg értése II. feladat 11 III. feladat 10 VIZSGAPONT ÖSSZESEN 30 elért pontszám javító tanár Dátum: I. Olvasott szöveg értése pontszáma egész számra kerekítve programba beírt egész pontszám javító tanár jegyző Dátum. Dátum. Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a II. írásbeli vizsgarész megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga az I. vizsgarész teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a II. vizsgarésszel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! írásbeli vizsga, I. vizsgarész 8 / 8 2014. május 26.

ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 26. BEÁS NYELV EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 26. 8:00 II. Nyelvhelyesség Időtartam: 50 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Beás nyelv emelt szint írásbeli vizsga II. Nyelvhelyesség

Fontos tudnivalók A vizsgázó először figyelmesen olvassa el az adott feladat utasítását, majd nézze meg a nullával (0) jelölt mintamegoldást! Az utasítást és a mintamegoldást pontosan követve a megfelelő helyre írja be megoldását! A nem megfelelő helyre és nem egyértelműen leírt, illetőleg nem egyértelműen olvasható megoldásokat a javító tanár az értékelésnél nem veheti figyelembe. Ha a vizsgázó ugyanarra a kérdésre egymást kizáró tartalmú megoldásokat ad, azokra nem kap pontot. Mivel minden feladat eredeti beás szöveghez kapcsolódik, előfordulhat, hogy a vizsgázó több szót nem ismer. Az ismeretlen szavak egy részének szövegbeli jelentését a szövegkörnyezetből kikövetkeztetheti, de megértésük nem feltétlenül szükséges a feladat helyes megoldásához. Ezért csak azokat az információkat keresse meg a szövegben, amelyekre a feladat rákérdez! Ahol a feladat megoldásához táblázat készült, a vizsgázó kizárólag a táblázatba írja be megoldását. Csak akkor írjon a szövegbe, ha az utasítás és a mintamegoldás kifejezetten erre utal! Ahol a vizsgázónak saját szavaival kell válaszolnia a kérdésekre, ügyeljen arra, hogy válasza a szövegre támaszkodjon és tömör legyen, de terjedjen ki minden kért információra! A vizsgázó az egyes feladatok megoldása után olvassa el még egyszer az egész szöveget úgy, hogy az a megoldásokkal együtt teljes egészet alkosson! A vizsgázó módosíthatja a már leírt megoldását. Ebben az esetben egyértelműen húzza át, és jól megkülönböztethetően írja mellé a módosított megoldást, mert csak az így beazonosítható módosítás fogadható el az értékeléskor! A vizsgázó a feladatlapra ne írja rá a saját nevét! A vizsgázó megválaszthatja a feladatok megoldásának sorrendjét. A feladatok megoldásához segédeszköz nem használható. írásbeli vizsga, II. vizsgarész 2 / 8 2014. május 26.

írásbeli vizsga, II. vizsgarész 3 / 8 2014. május 26.

Sjé sză punyény pă loku-l gol? Dîn pátru ályezsjé-l álá, káré l-ány putye ákulo szkri. Unu c-árătăny! În december (0) áveny dă gînd sză tijény pork. Dá în ánu-l sj-o trikut, má ásá trăbuje (1)... unu. N-áveny bány (2)... nisj unu, d-áje (3)... kă nu-l putyeny sză-l hărănyiny. Dá în november ásá áveny bány, dă (4)... la unu, máj máré. (5)...ăj kárnye-n boltă, s-áveny ocără kărnát, sî tyiskă, sî szlănyină. Dá nu-jrá usuré sză nyé áflăny pă sjinyivá, káré s-o vîndut pork. Má nu-j ásá, ká kînvá. Átunsj (6)...cînye porsj, nu-jrá gînd, dákă sjinyivá áve dă gînd sză-s je. Mult (7)... în szát, sî pă urtásji méj ly-ám întribát, dá sî trij szăptămîny (8)..., pîn m-ám áflát on om. Dăpártyé săgye, dă sjinsjzăsj dă kilométerurj. Na átunsj ám szfătit (9)... mnyo, kă jél áré on Zil, sî tyár păntru uloju trăbuje sză-j dau dauă ezeré. Lá omulá l-ány tijet szjosz (10)..., sî nisj jél n-o sjirut mult. Ásá ány tijet noj pork. (Forrás: Kalányos István 2009) (0) A) ác ávut dă gînd B) ony áve dă gînd C) áveny dă gînd D) áj dă gînd (1) A) sză loc B) sză-s je C) sză lony D) lony (2) A) sză cînyény B) sză cînye C) ány cînut D) n-ám cînut (3) A) îl vînd B) îl vingyec C) l-oj vingye D) l-ány vîndut (4) A) putyec B) ny-ány putut C) poc D) oj putye (5) A) Szkump B) Vergyé C) Fript D) Mult (6) A) lá tatyé boltyé B) lá tatyé kăsj C) pă kukuruz D) în hito (7) A) ám umblát B) ár fi umblát C) ás umblá D) vij umblá (8) A) ám trikut B) ár fi trikut C) o tresjé D) o trikut (9) A) szokru B) dă lá szokru C) în szokru D) ku szokru (10) A) pă omulá B) pă Zilulá C) pă porkulá D) pă szokru mnyo 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Max. Elért 10 írásbeli vizsga, II. vizsgarész 4 / 8 2014. május 26.

II. Punyé vorbilye, káré-sz îndărăt într-áfelă formă, în sjé fel ár trăbuji sză lyé hăsznăliny în mondaturilyestye. Unu (0) c-árătăny. (0) ăj În várá, sj-o trikut, în Szlovákia (0) ám foszt. Nu mă-ndurám sză mă duk szîngur, kă tot mi-jrá frikă d-o cáră, hungyé inká n-ám umblát. (11) vinyé Dá ám urták bun, jél ákulo o kriszkut, sî zîsje, kă ku vojé (11) ku minyé. Mágá inká nu styijé, sj-ám dă gînd jo în cáráje. (12) mă duk Pă hăl máj máré gyál ávem dă gînd (12) szusz. Binyé m-ám gătát pă utuzálă, ám întribát kálye, kum merzsjé gézésurilye, hungyé putyény sză nyé kulkăny în száră há înnentyé, sjigogyi. (13) sză ujtă Vreme bună-jrá, nu szuflá vîntu, kînd ány purnyit, dá urtáku-m zîsje, kă jél máj binyé városurilye (13). (14) kizdilitestyé Dá tot vinye ku minyé. Într-o păduré máré (14) kálye. Ásá lá sásză sjászurj, sî nisj n-ány sztát, pîn lá dámnyáză. (15) sză kulkă Ány săzut p-o trupină, sî ány mănkát. Ásá lá opt sjászurj ány ázsunsz în kulyibucá, hungyé putyeny (15). (16) ăj Trij zîlyé or trikut ásá. Ro hustyunyic (16). Urtáku-m tot zîsje, kă jél máj mult nu vinyé ku minyé. Dá nu m-o lăszát d-áje szîngur. (17) vegyé Kutotu mîndru-jrá, sjé (17). Izvorurj kurá dîn gyálurj, lyemnyilye márj ăszrá, păstyi tot miroszu-l dă florj szîmceny. (18) sză ujtă (19) vinyé Átunsj ány ázsunsz szusz pă gyál, kînd szarilye o mérsz zsjosz. Áfel mîndru inká n-ám văzut, kînd (18) dăpártyé. Patykă sî în várásztá oj merzsjé, dá nu styu ku sjinyé, kă urtáku-m nu (19), áje styu. (Forrás: Kalányos István mesekölteménye: Kum l-azsutát pă kálu sudiku-l mik? Kézirat.) 11 12 13 14 15 16 17 18 19 Max. Elért 9 írásbeli vizsga, II. vizsgarész 5 / 8 2014. május 26.

III. In szévegu-l sjé vinyé, jestyé arékityé vorbé, káré n-áré ákulo lok, ár trăbuji sză lyé lony áfáră. Uná (0) c-árătăny. Kum sză fijény máj szupcîrj? În zîlyilyestye sî áje máj máré gînd szo făkut ásztá. Nu tyár numá-n Amerika, hungyé má dă mult or lat dă vestyé, kă sî kupiji máj grásj ăsz, dăkit álthungyivá, dá má sî în cárá nasztră. Dákă sjinyivá grász ăj, áje nu numá d-áje-j báj, kă gînd máj gro-j, sî máj máré-j, dá sî păntru szănătátye-j fontosă, kityé kilávé nyisz. Káré-j grász, álá bityág patyé sză sză fijé ku szuflyitu-s, ku vînyilye-s, o ku cukuru-j dă szînzsjé. Kit ánume styijény, kum sză băgăny számá pă hásztá, trăbujé sză prisjipény hălá, dă sjé nyisz máj grász, dăkit dă kînvá. Ásztăz sî săgyény máj mulcînsj kusztăny în város, s-ásá n-ávény áfel lukru, ká-n szát. Mulcînsj n-áré nisj gárd, nisj álot. Káré într-o irodă lukră înlontru, mult ságyé, sî sjé mănînkă nu hăsznălestyé tyéptu luj, untură sză fásjé inyimá-j odátă, sî kînd trébé, styijé sză hăsznălászkă. Dá dákă sjinyivá káré tot ságyé, sî máj mult untură sză fásjé, sî grász o fi. Dákă lîngă hásztá sî mănkărj unturasjé, sî ku cukur mănkăny. D-áje styijény, kă há máj fontosă sză băgăny számá, sjé mănkăny, s-ályirgăny, o nyé turnáziny noj. Máj pucînă kárnyé, máj multyé ziltyégurj, în tată zuă zesjé percurj sz-ályirgăny p-o zuă, sî nyimik báj n-ony áve ku kilávé. Băjási kînvá odátă sî d-ásztá ált gîngye. Zîsje, kă d-într-o fátă átunsj o fi cîgánkă bună, dákă ocără grásză-j. D-áje, k-átunsj dăsztul dă tár-ăj sză ájvé kupil krunt. Băjási nisj în zîlyilyestye nu bágă számá ásá, sjé mănînkă. Áje punyé pă másză máré, sjé áré. Cîgányi ku máré untură multă ferbé, sî nisj áje nu putyény sză zîsjény, kă trij rîndurj mănînkă într-o zuă, mágá áje ár fi binyé. Băjási nu numá păntru szărăsjije mănînkă mănkărj unturasjé, dá sî d- áje, kă kînvá odátă mult áfelyé mănkărj mănká, kit máj multă putyeré sză ájvé lá lukru. (Forrás: Kalányos István 2009) (0) áje 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 Max. Elért 13 írásbeli vizsga, II. vizsgarész 6 / 8 2014. május 26.

IV. Dîn szévegusztá hibizestyé arékityé vorbé, pă káré zsjosz ly-ány szkrisz. Kată lyé loku în szévegusztá. Unu (0) c-árătăny. M-ám lat o kásză. Dá kum?! K-ánti ám ávut ocără bány, gîngyem, kă biny-o fi (33). Styijem, k-o kásză nu pot sză jau dîn bányilye, (34). Dá k-ánti ám umblát în szátyé multyé, (35). Szîngur misz, gîngyem, o kăszucă ku dauă szobé dăsztulă m-o fi, (0), patyé sză kulká lá minyé. Dá uná máj mikă-jrá, hălálántă máj máré, sî máj szkumpă, ăjrá uná, káré ásá bătîrnă-jrá, (36). Dá plátă máré áve. Na, odátă m-ám áflát o kásză mikă. Mîndră-jrá, áve hudvár máré, (37). Ny-ány sî igyizit ku omulá, á lu sjinyé-jrá kászá, sî ám mérsz în bank dă pă hitel. Zîsje, kă k-ánti trébé sză măszuré, (38), k-ásá styijé sză-m zîkă, kit m-or dá. Na, sî dă p-ásztá ám plătyit, sî dăp-áje lá hivatal păntr-on pipáros, kă p-álá-j szkrisz, hungyé-j kászá. Sî dîn lukru trébé on pipáros, sză vádă, (39). Ink-ápo járám mérsz în bank, sî zîsje, kă trébé sză vju-nnápoj (40). Má sî dauă luny o trikut, kînd ám putut sză-m jau kászáje. (Forrás: Kalányos István 2009) A. sză-m áflu o kăszucă B. Kupiji méj d-on án dă zîlyé-szrá má, C. kită-j plátá D. dăpă dauătrij szăptămîny E. pă sjévá F. sî trébé sză jau szusz dă lá bank G. kă kînd vinyé sjinyivá H. kic bány kot. I. dăkit nu sză dubure (0) (33) (34) (35) (36) (37) (38) (39) (40) G 33 34 35 36 37 38 39 40 Max. Elért 8 írásbeli vizsga, II. vizsgarész 7 / 8 2014. május 26.

maximális pontszám I. feladat 10 II. Nyelvhelyesség II. feladat 9 III. feladat 13 IV. feladat 8 Feladatpont összesen 40 VIZSGAPONT ÖSSZESEN 30 elért pontszám javító tanár Dátum:. I. Olvasott szöveg értése II. Nyelvhelyesség pontszáma egész számra kerekítve programba beírt egész pontszám javító tanár jegyző Dátum: Dátum: Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a III. írásbeli vizsgarész megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga a II. vizsgarész teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a III. vizsgarésszel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! írásbeli vizsga, II. vizsgarész 8 / 8 2014. május 26.

ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 26. BEÁS NYELV EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 26. 8:00 III. Hallott szöveg értése Időtartam: 30 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Beás nyelv emelt szint írásbeli vizsga III. Hallott szöveg értése

Fontos tudnivalók Bună zuă! Áku vij áhuzî trij szévegurj. Vizsgásztá sztă dîn trij feladaturj. Pă lîngă szévegurilyestye or fi feladaturj, káré pă pipárasjé trébujé sză lyé fásj. Sjé, kum trăbu sză fásj, c-ány szkrisz zsjosz înnentye dă feladaturj, sî poc umărá pă pipárasé, káré trăbu sză lyé umplyij. On széveg sză kizdilestyé sî sză szfărsestyé ku zené. Dăp-áje umără pă pipáros, sjé trăbu sză fásj. Dăp-ásztá vij áhuzî szévegu odátă. Dăpă szévegu ony fi însjét, sză poc lukrá ku feladaturilye. Máj odátă vij áhuzî szévegu. Dăp-ásztá îc dăgyény máj ocără dobă, sză véz, biny-áj umplut pipárasilye, o nu. Dă trijzăsj dă percurj máj lung nu patyé sză cîjé feladatusztá. Sză áj nurok! írásbeli vizsga, III. vizsgarész 2 / 8 2014. május 26.

I. Áku vinyé feladatu-l dă elsé Áku vij áhuzî, sjé fel urták ám ávut jo. Káré-j gyirépt, tîrîjé-l alá! Áku áj dobă sză umirj, sjé trébé sză fásj. Pă unu c-árătăny, kum ány gîngyit: (0) Zîsjé, kă tot om A) áré on urták d-întri áloturj. B) o foszt on álot, máj înti. (1) Álotu mnyo o foszt A) on kînyé álb ku kăcéj. B) o mîcă, dá má nu kusztă. (2) Dăpă iskulă mîcá uvig vinye dăpă minyé, A) kînd inká dă opt áj ăjrám. B) mágá má dă opt áj ăjrá szăráká. (3) Máj înti inká numá, A) lá usá m-ástyiptá, nu vinye ku minyé-nlontru. B) pîn lá iskulă vinye, dăp-áje mirzsje ákásză. (4) Kînd ám purnyit în iskulă, A) máj mult nu m-astyiptát. B) jár ám văzut-o (5) Frikă mi-jrá... A) k-o muri dă famé, d-áje uvig o hărănyem. B) kă nu styijem mănînkă sjévá, o nu. (6) Părinci méj, kînd ám ázsunsz ku mîcá ákásză, A) nu m-or lăszát sz-o duk înlontru. B) m-or lăszát, sz-o tyém înlontru. írásbeli vizsga, III. vizsgarész 3 / 8 2014. május 26.

(7) Ku noj kusztá, dá A) d-on án dă zîlyé, dá dăp-áje n-ány văzut-o B) păstyi arékityé zîlye o murit lá noj szăráká. (8) Ro ám plînsz dăpă je, A) kă inyimá o dusz-o. B) kă milă mi-jrá dă je. (9) Áku má nu kusztă, A) dá ny-o lăszát pátru mîc B) nisj nu-j pă sjinyé sză grizsăszk. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Max. Elért 9 írásbeli vizsga, III. vizsgarész 4 / 8 2014. május 26.

II. Feladatu-l dă dauălye Áku vij áhuzî, făsjény noj în tot án ku kăcéji nostri. Szkrijé o vorbă pă loku-l gol în mondaturj, kum c-ány árătát! Áku áj dobă sză umirj, sjé trébé sză fásj. Kînyilye nosztru sjinsj kăcéj. (0) Kînyilye nosztru o fătát sjinsj kăcéj. (10) Kăcéji inká s-áku., kă misj ăsz. (11) Lu kupilu mnyo ro drág ji-j ku jéj. (12) N-ávény sză lyé cînyény pă kăcéjistye. (13) Nisj áprapé n-ávény dă gînd sză lyé lu nyime. (14) Odátă, áprapé ány dát on kăcăl, dá gázdá-j tot. (15) Pînsjé nu-sz dă sásză lu nyime nu lyé dăgyény. (16) Dăp-áje cîgánu mnyo lyé dusjé-n. (17) Nu bány dăpă jéj nisjkînd. (18) Uvig repé-s áflă, kă mîndri-sz. 10 11 12 13 14 15 16 17 18 Max. Elért 9 írásbeli vizsga, III. vizsgarész 5 / 8 2014. május 26.

III. Feladatu-l dă trijilye Áku vij áhuzî, kum l-ány kiszintit pă urtáku nosztru. În feladatusztá trébé sză dáj váloszurj pă sjé ány întribat! Áku áj dobă sză umirj, sjé trébé sză fásj. (0) Kîcînsj ăszrány noj în usztáj? În usztáj noj ăszrány sjinsjszprăzesj. (19) Dă hungyé umblány noj în iskulásztá? (20) Părinci nostri kum umblá kînvá în iskulă? (21) Ku sjé umblá unguri în iskulă? (22) Kum ăszrá kupij-j dă băjás ku héjelánc? (23) Sjé styijény noj dă Gézá? (24) Kum putye în tatăz în tyiszt sză umblyé? (25) Pă sjé ny-ány gătát odátă? írásbeli vizsga, III. vizsgarész 6 / 8 2014. május 26.

(26) Sjé fel ajándék j-ány lat? (27) Kum sz-o szîmcît Géza? (28) Sjé fel o foszt száráje? 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 Max. Elért 10 írásbeli vizsga, III. vizsgarész 7 / 8 2014. május 26.

maximális pontszám I. feladat 9 III. Hallott szöveg értése II. feladat 9 III. feladat 10 Feladatpont összesen 28 VIZSGAPONT ÖSSZESEN 30 elért pontszám javító tanár Dátum: I. Olvasott szöveg értése II. Nyelvhelyesség III. Hallott szöveg értése pontszáma egész számra kerekítve programba beírt egész pontszám javító tanár jegyző Dátum:.. Dátum:.. Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a IV. írásbeli vizsgarész megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga a III. vizsgarész teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a IV. vizsgarésszel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! írásbeli vizsga, III. vizsgarész 8 / 8 2014. május 26.

ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 26. BEÁS NYELV EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 26. 8:00 IV. Íráskészség Időtartam: 90 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Beás nyelv emelt szint írásbeli vizsga IV. Íráskészség

Fontos tudnivalók A vizsgázó először figyelmesen olvassa el az adott feladat utasítását, irányító szempontjait, és csak azután lásson a feladat megoldásához! Ajánlatos piszkozatot írni, de időt kell hagyni a tisztázat leírására is. Természetesen a piszkozat is csak beás nyelven készülhet. A tisztázat leírása után a piszkozatot egyértelműen és teljes terjedelmében át kell húzni. Az értékelés kizárólag a tisztázat alapján történik. Ha a vizsgázó nem írt piszkozatot, akkor természetesen az tekintendő tisztázatnak, amit leírt. A feladat kidolgozásakor a vizsgázó törekedjen a megadott kommunikációs cél elérésére, és érintsen minden irányító szempontot! Ügyeljen a minimális terjedelem elérésére, de ne haladja meg jelentősen a maximális terjedelmet sem! Szótárt csak végső esetben használjon, igyekezzen saját aktív szókincsére támaszkodni! Felhasználhatja az irányító szempontokban megjelenő kifejezéseket is. A fölösleges szótárhasználat sok időt vesz el, és megnöveli a tévedés lehetőségét. A feladatlapra a megoldásokon kívül más információt (pl. saját név) nem szabad írni. A vizsgázó megválaszthatja a feladatok megoldásának sorrendjét. A feladatok megoldásához nyomtatott szótár használható. írásbeli vizsga, IV. vizsgarész 2 / 8 2014. május 26.

I. În ujság umirj, k-on család baby-sitter îs kată. Tu mulc frác sî szurorj áj, styij, sjé fel lukru jestyé k-on kupil. Szkrijé o kártyijé pă szkrijiturá-n ujság. Feladatusztá trébé sză-l fásj! BABY-SITTER NYÉ KUTĂNY! Sjinsj rîndrurj într-o szăptămînă! Îc plătyiny sî szobă-c dăgyény! On kupil dă doj luny dă zîlyé, s-o fătuskă dă doj áj dă zîlyé tyástyáptă! Dákă tyé irdikilestyé lukrusztá, tyámă nyé szusz: Bogdán Mihály sî Bogdán Mihályné 90-123 4567 Szkrijé lyé o kártyijé. În kártyijé szkrijé dă sjé máj în zsjosz c-ány szkrisz: 1. Păntru sj-áj ápukát tollă-n mînă? 2. Szkrijé, sjinyé jésty, dă kic áj jésty, sjé învéc? 3. Dă sjé tyé prisjépj lá kupij? 4. Szkrijé, kînd áj putye sztá în lukru? 5. Máj lá sjé fel lukru tyé prisjépj? Într-álá rînd poc sză szkrij dă ponturilyestye, kum áj dă gînd. Kártyije sză stye dîn 120 150 dă vorbé! Sză nu mujc, kum trăbu kártyijé sză szkrij! írásbeli vizsga, IV. vizsgarész 3 / 8 2014. május 26.

írásbeli vizsga, IV. vizsgarész 4 / 8 2014. május 26.

II. Ályezsjé-c dîn feladaturilye sjé-sz zsjosz dîn A sî B o témă, sî szkrijé nyé tu sjé gîngyésty dă unu! Sză nu fijé szkrijiturá-c máj szkurtă, dăkit 200-250 dă vorbé! A On om s-o kumpărát on kár hăsznălit în tîrg. Or făkut pipárasjilye, dá kum ádauzá o mérsz sză-l szkrijé káru pă numé, o styut, kă kárusztá-j furát. Sjé gîngyésty tu d-ásztá? Szkrijé-c véleményu, kákînd într-on ujság áj szkri. B Ku sjé sză fitijiny? Ku gáz, ku árom o ku lyemnyé? În szát săd. Áku ám vinyit áisj. Inká-j káld, dá nu styu, ku sjé sză fitijészk, sj-ár fi máj binyé. În szátusztá jestyé, káré ku árom, jestyé káré ku gáz fitijestyé, dá lá mulcînsj văd lyemnyé-n hudvár. Szkrijé áisj dă káré áj dă gînd sză szkrij: A o B? írásbeli vizsga, IV. vizsgarész 5 / 8 2014. május 26.

írásbeli vizsga, IV. vizsgarész 6 / 8 2014. május 26.

írásbeli vizsga, IV. vizsgarész 7 / 8 2014. május 26.

Feladat I. II. Értékelési szempont maximális pontszám A feladat teljesítése és a szöveg hosszúsága 4 Érthetőség, nyelvi megformálás 5 Íráskép 1 I. feladat összesen 10 A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 5 Hangnem, az olvasóban keltett benyomás 2 Szövegalkotás 4 Szókincs, kifejezésmód 4 Nyelvhelyesség, helyesírás 4 Íráskép 1 II. feladat összesen 20 VIZSGAPONT ÖSSZESEN 30 elért pontszám javító tanár Dátum: I. Olvasott szöveg értése II. Nyelvhelyesség III. Hallott szöveg értése IV. Íráskészség pontszáma egészre számra kerekítve programba beírt egész pontszám javító tanár jegyző Dátum: Dátum: írásbeli vizsga, IV. vizsgarész 8 / 8 2014. május 26.