Emberi Erőforrások Minisztériuma Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az írásbeli versenytevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ ÍRÁSBELI VERSENYFELADATHOZ Elődöntő ÁPOLÓ szakképesítés modul 2. Versenyrész 2014. február 18. GYEMSZI EFF
TÁJÉKOZTATÓ az értékelő tanár részére A versenyző lehetőleg a kiosztott feladatlapon, illetve a mellékelt nyomtatványon dolgozzon. Tévedés esetén helyes megoldásnak csak a versenyző egyértelmű javítása fogadható el. A dolgozatban előforduló esetleges hibákat, tévedéseket kérjük, feltűnően jelöljék! A feladatok értékeléséhez használják fel a rendelkezésükre bocsátott értékelési szempontsort! A szakmai ismeretekre, illetve az egyéb kompetenciákra megállapított pontszámoktól, illetve azok arányától eltérni nem lehet! Az elért pontszámot minden feladat esetén a maximálisan elérhető pontszám melletti négyzetbe írja a javítást végző tanár! Maximálisan adható: 100 pont 100% A döntőbe jutás feltétele 71%-nál jobb eredmény elérése! Korlátozott terjesztésű! 2
1. feladat 50 pont Maximálisan elérhető pontszám: 54 éves, nyugtalan, zavart tudatállapotú beteget vesznek fel az Ön osztályára. Foglalja össze az esethez kapcsolódó ismereteit! A válaszában térjen ki a következő szempontokra: - kóros tudatállapotok felsorolása és jellemzése - a magatartástípusok felsorolása és jellemzése - a hospitalizáció fogalma, jellemzői - korlátozó intézkedések fogalma és lehetőségei Korlátozott terjesztésű! 3
ÉRTÉKELŐLAP IRÁSBELI VERSENYFELADAT Szempontok a szakmai ismeretek értékeléséhez* Pontszámok Maximum A kóros tudatállapotok felsorolása és jellemzése: (Felsorolás:1-1pont, Jellemzés: 1-1 pont) 1. érdektelenség 2. aluszékonyság 3. mély kábultság 4. eszméletlenség/coma 5. euphoria 6. térbeli-időbeli tájékozatlanság 7. negativizmus 8. delírium 9. agónia Érdektelenség, közöny (apathia): A beteg a környezetével szemben érdektelen. Mozdulatlanul fekszik, a környezetében történő eseményekkel nem törődik. Leginkább hosszantartó, agyi érrendszeri betegségekben, gyógyíthatatlan betegségekben, illetve elmebetegségekben fordul elő. Aluszékonyság, beteges álmosság (somnolentia): A beteg aluszékony, szinte egész idejét félálomban tölti, ebből az állapotból azonban felébreszthető. Ha nem foglalkoznak vele, rögtön elalszik. Leggyakrabban lázas állapotban, mérgezésekben, hypoxiával járó állapotokban észleljük. 18 Mély kábultság, öntudatlanság (sopor]: Igen mély alvás, melyből a beteg csak erős ingerekkel ébreszthető fel. Elsősorban idegrendszeri betegségekben, altatószer-túladagolásban, mérgezésben észlelhető. Eszméletlenség és kóma (coma): Az eszméletlenség a sopornál súlyosabb fokú, mély kábultság. A látszólag mélyen alvó ember semmilyen ingerrel nem ébreszthető fel. Légzése horkoló, pupilla- és ínreflexei nem, vagy csak alig válthatók ki. Az eszméletlenség a tudatzavarok legsúlyosabb formája, ennek pedig legmélyebb foka a kóma. Leggyakrabban cukorbetegségben, uraemiában, májelégtelenségben, agyvérzés vagy agysérülés után tapasztalható, tehát olyankor, amikor az agyi keringés súlyosan károsodik. Életveszélyes állapot. Gondtalan, fokozottan jó, emelkedett hangulat (euphoria, eufória): Különösen alkoholfogyasztás és kábítószer (például morfin és származékai) adása után gyakoribb, de a betegség súlyosbodását is jelezheti. Néha a halálküzdelmet megelőző időben lép fel. Korlátozott terjesztésű! 4
Térbeli és időbeli tájékozatlanság: Nagyfokú feledékenység jele, ami főleg agyi érelmeszesedésben (agyi keringési zavarban) szenvedő betegeken fordul elő. A beteg nem tudja, hol van, hogyan került oda, nem tudja megmondani a napot, hónapot, évet, születési dátumát stb. Negativizmus: A beteg minden kérésnek ellenáll: nem válaszol, nem eszik, nem iszik, nem veszi be gyógyszereit, tiltakozik minden beavatkozással szemben stb. Az ilyen betegek többsége pszichiátriai kezelést igényel. A tudat elborulása, átmeneti tudatzavar (delírium): Ez a nagyfokú izgatottsággal járó tudatzavar magas láz, központi idegrendszeri izgalom következménye lehet. A beteg igen nyugtalan, kiabál, kóborol, olyan személyekhez beszél, akik nincsenek jelen(hallucinál). Haláltusa, haldoklás, halálküzdelem (agónia): Az előbbiekben említett kóros tudatállapotokat követően, vagy ilyen előzmény nélkül lép fel. A beteg tudata tiszta lehet, de fokozatosan elveszti kapcsolatát a külvilággal. Néha nyugtalanná, izgatottá, máskor ellenkezőleg: csendessé válik a halál beálltáig. A magatartástípusok felsorolása és jellemzése: (Felsorolás:1-1pont, Jellemzés: 1-1 pont) 1. együttműködő 2. ellenkező 3. nyugtalan/szorongó 4. bizalmatlan 5. képzelt beteg 6. betegségszínlelés 7. betegségtagadás 8. neuraszténiás 9. hisztériás 18 Az együttműködő betegek természetesen előzetes megbeszélés után - elfogadják az orvos és az ápoló tanácsait. Együttműködnek a vizsgálatok előkészítésében és kivitelezésében még akkor is, ha azokat - bár kellemetlenek esetleg meg kell ismételni. Ebben szorongó betegtársaiknak is segítenek. Betartják a gyógyulásuk érdekében kapott utasításokat, pontosan szedik a gyógyszereiket, megtartják a diétát, alkalmazkodnak a házirendhez. Az ellenkező betegek nem tartják az ápoló és az orvos utasításait, a vizsgálatot feleslegesnek, a gyógyszert hatástalannak tartják. Ezért zárkózottak, sokszor nem panaszkodnak és közömbösek mások panaszával szemben is. Egy részük többszöri beszélgetés után felhagy ezzel a viselkedéssel. Korlátozott terjesztésű! 5
Nyugtalan, szorongó beteg: A nyugtalanság többnyire a betegség következménye, de lehet attól független is. A pszichés nyugtalanságban szenvedő beteg sokat beszél, de beszédéből - ha jól megfigyeljük - sokszor hiányzik az összefüggés. A testi (szomatikus) nyugtalanságban szenvedő beteg sokat mozog, indokolatlanul járkál, remeg. A szorongásnak néha félelem vagy tájékozatlanság az oka (remegés, nyugtalanság vizsgálatok előtt). Ez a nyugtalanság, szorongás türelmes bánásmóddal többnyire megszüntethető. Bizalmatlan beteg: Ha egy beteg nem bízik a gyógyulásában, annak több oka lehet: rossz első benyomás az egészségügyi intézményről; a megelőző kezelések nem hozták a kívánt eredményt; laikusoktól téves vagy rosszindulatú információt kapott stb. Az ilyen beteg látványosan nem ellenkezik, de nem bízik a gyógyulásban, a gyógyszerek hatásában. A beteg nemcsak a gyógyítás eredményességében nem bízik, hanem a gyógyítást, ápolást végző személyben sem. Képzelt beteg (hypochondria): A képzelt beteg önmagát figyeli, mások által elmondott vagy különböző szakkönyvekben, köznapi irodalomban olvasott, az elektronikus ismeretterjesztésből megismert tüneteket vél felfedezni magán. Ennek következtében számos betegséget feltételez, egyúttal ezektől való félelme is egyre fokozódik. Betegségszínlelés (aggravatio): A betegséget színlelő ember szándékosan felnagyítja meglévő és nem jelentős betegségét. Valódi betegségszínlelésről (szimulálásról) akkor beszélünk, ha teljesen egészséges ember színlel betegséget. Mindkettő valamilyen cél elérése érdekében történik: szociális gondoskodást akar, vagy valamilyen mulasztását szeretné ezzel igazolni. Betegségtagadás (disszimulálás): A betegségtagadás (a betegség tüneteinek eltitkolása, leplezése) a szimulálás ellentéte. Az ilyen beteg valamilyen cél érdekében letagadja panaszait, betegségét (például mindenáron a munkahelye megtartására törekszik), ami veszedelmes rá nézve, mert súlyos betegség maradhat rejtve. A disszimuláló beteget meg kell győzni viselkedése helytelenségéről, a lehetséges súlyos következményekről. Neuraszténiás beteg: (neurasthenia=ideggyengeség, az idegrendszer fokozott ingerlékenységével és fokozott fáradékonyságával járó állapot). A beteg ideges, nyugtalan, sértődékeny, gyakran álmatlan, panaszai változatosak. Egyik panaszának megoldása után újabbal jelentkezik. Hisztériás beteg: (hysteria = fejletlen lelki alkat kóros reakciókkal). A hisztériás beteg valamilyen cél érdekében produkál különböző tüneteket (látványosan összeesik, vizsgán sírva fakad, csuklik, köhög, görcsrohamot kap). Igen jellemző, hogy ez a viselkedés mindig a környezetének szól; ha egyedül van, a roham nem jelentkezik. Korlátozott terjesztésű! 6
A hospitalizáció fogalma, jellemzői: Hospitalizáció: A hospitalizáció a hosszasan kórházban tartózkodó betegnél alakul ki (elsősorban gyermekeknél) a megszokott közösségtől - családtól - való tartós távollét után. Ezt a magatartásformát csak alapos megfigyeléssel lehet észlelni és helyesen értékelni. Jellemzi, hogy az orvosi megítélés szerinti gyógyulás után a betegek félnek visszatérni megszokott életükbe, jobban érzik magukat a kórházban. 6 Korlátozó intézkedések fogalma és lehetőségei: A beteg magatartásának megváltozása néha olyan irányú, hogy veszélyeket jelenthet saját maga vagy környezete számára. Ilyen esetekben szükség lehet korlátozó intézkedésre. Ennek formája lehet: fizikai (például ágyrács, a végtag rögzítése); kémiai (gyógyszerek); pszichés. Ezek alkalmazására az egészségügyi törvény lehetőséget ad, de csak indokolt esetekben. Elrendelése orvosi feladat. Szakápoló ennek hiányában is alkalmazhatja, de az orvost erről utólag értesíteni kell, megtörténtét pedig írásban (ápolási lap, orvosi dekurzus) kell rögzíteni. 8 ÖSSZESEN: 50 *A nem teljesen azonos, de a tartalmában megegyező kifejezéseket el lehet fogadni.. Korlátozott terjesztésű! 7
Maximálisan elérhető pontszám: 2. feladat 50 pont Munkahelyére egy 56 éves férfi beteg érkezik septikus állapotban. A jobb lábszárán erősen váladékozó seb látható, felmerül az MRSA fertőzés gyanúja. A beteg vizsgálatakor az alábbi értékeket méri: testhőmérséklet: 40,8 C. pulzus: 110/min, légzés: 24/min. Ismertesse az osztályon gyakorlatot töltő hallgatóknak a láz fogalmát és láztípusokat, valamint a lázcsillapítás lehetőségeit! Ismertetőjében térjen ki a következő szempontokra: - a láz fogalma, okai, fokozatai, tünetei - a testhőmérsékletet befolyásoló tényezők - a láztípusok felsorolása és jellemzőik - a lázcsillapító hatású gyógyszercsoportok (2 /két/ példa és 3-3 /három-három/ készítmény megjelenítése) - a testhőmérséklet dokumentálása, jelölése Korlátozott terjesztésű! 8
ÉRTÉKELŐLAP ÍRÁSBELI VERSENYFELADAT Szempontok a szakmai ismeretek értékeléséhez* Pontszámok Maximum A láz fogalma, okai, fokozatai, tünetei: Hyperthermia: a normálisnál magasabb testhőmérséklet. Okai: - lázkeltő (pyrogen) anyagok (baktériumok vagy anyagcseretermékeik, mérgező anyagok) - szervezetben zajló gyulladás - fizikai behatás - vegetatív idegrendszeri hatás (például izgalom) - hormonális zavarok (például hyperthyreosis) 12 Fokozatai: - láz febris (38,1-39 C), - magas láz - pyrexia (39,1-40 C), - igen magas láz - hyperpyrexia (> 40 C). Tünetei: kipirult, meleg bőr, szapora légzés, emelkedett pulzusszám, didergés, libabőr, fájdalom (lokális és/vagy generális), fejfájás, étvágytalanság, rossz közérzet A testhőmérsékletet befolyásoló tényezők: - életkor - fizikai aktivitás - hormonhatások (női havi ciklus) - napszaki ingadozások (legalacsonyabb hajnalban, a maximumot a délutáni órákban éri el) - stressz - szélsőséges környezeti hőmérséklet - forró vagy hideg étel vagy folyadék fogyasztása - dohányzás 5 Korlátozott terjesztésű! 9
A láztípusok felsorolása és jellemzőik: 1. állandó láz 2. ingadozó láz 3. ugráló-intermittáló láz 4. visszatérő láz 5. váltóláz Állandó láz (febris continua): a láz tartósan 38 C felett van, az ingadozás 1 C alatt van (pl. tüdőgyulladás). Ingadozó láz (febris remittens): a napi ingadozás 1 C-nál nagyobb, láztalanságot nem ér el, azaz 37 C alá nem csökken a hőmérséklet (például fertőző betegségek). 20 Ugráló vagy intermittáló láz (febris intermittens): a napi ingadozás 1 C-nál nagyobb, 37 C alá is csökken a hőmérséklet; lázas és láztalan állapotok váltakoznak. A láz naponta visszatér. Ha hidegrázás előzi meg, szeptikus lázról beszélünk (például húgyúti fertőzés). Visszatérő láz (febris recurrens): napokig tartó lázas és láztalan állapotok ismétlődése. Váltóláz (febris undulans): lázas és láztalan időszakok, szabályosan, 24 órán túli intervallumban váltják egymást. Maláriában például a lázkiugrás 2-3 naponta, ugyanabban az időben jelentkezik. Gyógyszercsoportok és készítmények felsorolása: Paracetamol származékok: Panadol, Rubophen, Ben-u-ron stb. Ibuprofén származékok: Algoflex, Nurfen, Melfen 8 A testhőmérséklet dokumentálása, jelölése: Az első hőmérsékletérték bejegyzésekor a lázlap bal oldalán lévő hőmérséklet rovatból indulunk ki. Hőmérsékletet általában naponta kétszer mérünk, de ettől szükség szerint eltérünk: lázas betegnél például ennél többször, akár óránként is. A hőmérséklet értékét színes ceruzával rajzolt ponttal jelöljük, ezeket folyamatos vonallal összekötjük, így kapjuk a lázgörbét. A lázmérés eredményét külön lapon - táblázaton - is rögzíthetjük számokkal, de ezek értékét utólag grafikusan is jelöljük a lázlapon. 5 Korlátozott terjesztésű! 10
Ha a láz hidegrázással is jár - mivel ennek jelentősége van -, külön is feltüntethetjük a lázlapon, például úgy, hogy a legmagasabb értéket csillaggal jelöljük. Ez már rátekintéskor tájékozódásra ad lehetőséget. A hőmérsékletet általában hónaljban mérjük, ezt nem is jelöljük külön. Mérhető a hőmérséklet végbélben, jelölése: R (rectalis), vagy a szájban, jelölése: O (oralis). Összesen: 50 *A nem teljesen azonos, de a tartalmában megegyező kifejezések elfogadhatók. Korlátozott terjesztésű! 11