A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc

Hasonló dokumentumok
A légköri nyomgázok szerepe az üvegházhatás erősödésében Antropogén hatások és a sikertelen nemzetközi együttműködések

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA

Környezeti kémia II. A légkör kémiája

dr. Breuer Hajnalka egyetemi adjunktus ELTE TTK Meteorológiai Tanszék

Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás

Készítette: Kovács Mónika Eszter Környezettan alapszakos hallgató. Témavezető: Dr. Mészáros Róbert adjunktus

A légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák.

A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András

Gelencsér András egyetemi tanár Pannon Egyetem MTA Levegıkémiai Kutatócsoport

Kémiai kötések és kristályrácsok ISMÉTLÉS, GYAKORLÁS

Nagytisztaságú laboratóriumi gázok és gázkeverékek. Budapest, Messer Hungarogáz Kft. Simonics Renáta

A Nap és a bolygók: a kozmikus gáz- és porfelhő lokális sűrűsödéséből

A LEVEGŐMINŐSÉG ELŐREJELZÉS MODELLEZÉSÉNEK HÁTTERE ÉS GYAKORLATA AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATNÁL

ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA

Környezeti klimatológia

a NAT /2010 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Szervetlen kémia I. kollokvium, (DEMO) , , K/2. Írják fel a nevüket, a Neptun kódjukat és a dátumot minden lapra!

I. Nobel-díjasok (kb. 20 perc)

Levegőkémia, az égetés során keletkező anyagok. Dr. Nagy Georgina, adjunktus Pannon Egyetem, Környezetmérnöki Intézet 2018

A meteorológia tárgya, a légkör. Bozó László egyetemi tanár, BCE Kertészettudományi Kar

A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!

Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport

G L O B A L W A R M I N

Levegő összetételének vizsgálata

KÉMIA FELVÉTELI KÖVETELMÉNYEK

Környezetmérnöki alapok (AJNB_KMTM013) 5. A levegőtisztaság-védelem alapjai. A légkör keletkezése. A légkör összetétele

A JÉGESŐELHÁRÍTÁS MÓDSZEREI. OMSZ Időjárás-előrejelző Osztály

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

Környezeti kémia II. Troposzféra

SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2014 nyilvántartási számú (2) akkreditált státuszhoz

A légkör kialakulása, felépítése 3.7 LECKE. Légkör: a Földet körülvevő gázok, szilárd és cseppfolyós részecskék keveréke

Biogeokémiai ciklusok

A levegő. A földi légkör a földtörténet során jelentős változásokon ment keresztül.

ISMÉTLÉS, RENDSZEREZÉS

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István

Levegőtisztaság-védelem

Levegő- és vízvédelem

SZAKMAI NAP március 21. Laboratórium

Hevesy verseny, megyei forduló, 2001.

A LÉGKÖRI NYOMANYAGOK FORRÁSAI ÉS NYELŐI

Mérlegen a hűtőközegek. A hűtőközegek múltja, jelene és jövője Nemzeti Klímavédelmi Hatóság november 23.

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2.

Mekkora az égés utáni elegy térfogatszázalékos összetétele

Tüzeléstan előadás Dr. Palotás Árpád Bence

AZ ULTRAFINOM LÉGKÖRI AEROSZOL KUTATÁSI PROJEKT

Felmérő lap I. LIFE 00ENV/H/ Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

Hevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló február évfolyam

ROMAVERSITAS 2017/2018. tanév. Kémia. Számítási feladatok (oldatok összetétele) 4. alkalom. Összeállította: Balázs Katalin kémia vezetőtanár

A LEVEGŐ. nagy mennyiségű kibocsátás jellemzi. nincs határozott helye vagy kis mennyiségű szennyező anyagot bocsát ki.

A hulladékok globális mennyisége 1980-ban. Hulladékok kezelése. A természeti környezet antropogén terhelése. Az atmoszféra szennyezői

TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM

Az őslégkör. A földi légkör a földtörténet során jelentős változásokon ment keresztül. 1. Elsődleges anaerob, redukáló őslégkör

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása

1 óra Levegőkémia, légkörkémiai folyamatok modellezése

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

Molekulák alakja és polaritása, a molekulák között működő legerősebb kölcsönhatás

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntő. Az írásbeli forduló feladatlapja. 7. osztály

GLOBÁLIS KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK KLÍMAVÁLTOZÁS FENNTARTAHATÓ KÖRNYEZE

N e m z e t i A k k r e d i t á l ó T e s t ü l e t

RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Hevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló február évfolyam

7. osztály Hevesy verseny, megyei forduló, 2003.

MŰHOLDAKRÓL TÖRTÉNŐ LEVEGŐKÉMIAI MÉRÉSEK

a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

Bugát Pál Kárpát-medencei Középiskolai Természetismereti Műveltségi Vetélkedő Földrajz - Elődöntő

A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

Dr. Lakotár Katalin. Meteorológia Légkörtan

TERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen km 3 víztömeget jelent.

Változó éghajlat, szélsőségek

a. 35-ös tömegszámú izotópjában 18 neutron található. b. A 3. elektronhéján két vegyértékelektront tartalmaz. c. 2 mól atomjának tömege 32 g.

Anaerob 5 CO 2 /N 2 /H 2

Szabadentalpia nyomásfüggése

Aeroszol részecskék nagytávolságú transzportjának vizsgálata modellszámítások alapján

Mikrobiális folyamatok energetikai hasznosítása a depóniagáz formájában

AZ ATMOSZFÉRA SZENNYZİDÉSÉNEK EREDETE

7. osztály 2 Hevesy verseny, országos döntő, 2004.

Kémia Fizika 7-8. osztály. I. Nobel-díjasok (kb. 25 perc)

Légszennyezés. Légkör kialakulása. Őslégkör. Csekély gravitáció. Gázok elszöktek Föld légkör nélkül maradt

A SZÉNVEGYÜLETEK LÉGKÖRI KÖRFORGALMA

Szennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete. II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató

Kedves Versenyző! A feladatok megoldásához használhatod a periódusos rendszert! 1. feladat

1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA

Levél a döntőbe jutottaknak

A levegő. A földi légkör a földtörténet során jelentős változásokon ment keresztül.

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0249/119. Módosítás. Mireille D'Ornano az ENF képviselőcsoport nevében

Környezetvédelem (KM002_1)

Átírás:

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc

A LÉGKÖR SZERKEZETE

A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza -90 120 km -kölcsönhatások az alacsonyabb és magasabb rétegek között Heteroszféra -120 km fölött -lamináris áramlás -molekulasúly szerinti rétegződés -kb. 200 km fölött atomos légkör (800 km-ig O, 1500 km-ig He, 1500 km fölött H)

A légkör szerkezete fizikai szempontból

A tropopauza helyzete

Ionizáció szerinti rétegződés Neutroszféra -kb. 80 km-ig -nagy sűrűség -semleges Légköri dinamó övezet -átmeneti tartomány Ionoszféra -növekszik az ionkoncentráció (65 km-en 100 ion cm 3, 200 300 km: 10 6 ion cm 3 ) -jó vezetőképesség -rádióhullámok visszaverődése

Ionizáció szerinti rétegződés

A LÉGKÖR ÖSSZETÉTELE GÁZOK Mennyiség Fő összetevők Nyomgázok Állandó N 2, O 2, Ar Egyéb nemesgázok Tartózkodási idő Lassan változó Erősen változó CO 2 CH 4, H 2, N 2 O, H 2 O, CO, O 3, NO 2, NH 3, SO 2, AEROSZOL RÉSZECSKÉK Méret szerinti eloszlás Nukleációs módus Akkumulációs módus Durva módus

Fontosabb gázok oxigén nitrogén argon neon hélium kripton xenon név szén-dioxid metán hidrogén dinitrogén-oxid freonok vízgőz szén-monoxid ózon nitrogén-dioxid ammónia kén-dioxid vegyjel O 2 N 2 Ar Ne He Kr Xe CO 2 CH 4 H 2 N 2 O Erősen változó (1 évnél rövidebb tartózkodási idő) H 2 O CO O 3 NO 2 NH 3 SO 2 Állandó összetevők mennyiség (térfogat%) 20,946 78,084 0,934 1,818 10-3 5,240 10-4 1,140 10-4 8,700 10-6 Változó (1-100 év tartózkodási idő) 0,036 2 10-4 5 10-5 2,5 10-5 10-6 0,004-4 0,01-2 10-5 3 10-6 0,01-3 10-7 0,01-2 10-6 0,01-2 10-7 tart.idő 5*10 3 év ~10 6 év - - ~10 7 év - - 5 év 10 év ~2 év 150 év ~100 év 10 nap 1 hónap 10 nap 3 nap 5 nap 2 nap

Gázok szerepe a légkörben Felhő- és csapadékképződés Sugárzás- és energiaháztartás módosítása Üvegházhatás Környezeti terhelés (légszennyezzés: folyamatos, eseti) Hatás a természetes és épített környezetre (ülepedés)

Üvegházhatású gázok Vízgőz (H 2 O) +20,6 C Szén-dioxid (CO 2 ) +7,2 C Forrás: fosszilis tüzelőanyagok elégetése, erdőirtások, cementgyártás, élőlények légzése, szerves anyag bomlása, vulkáni tevékenység, óceán, erdőtüzek Metán (CH 4 ) +0,8 C Forrás: rizstermelés, szarvasmarha-tenyésztés (kérődzők emésztése), biomassza égetése, fa fűtőanyagként való ipari felhasználása, kőszén/földgázbányászat, vegetációk pusztulása, mocsarak (rothadás oxigénmentes környezetben) Nyelő: légköri reakciók, talajbaktériumok Dinitrogén-oxid (N 2 O) +1,4 C Forrás: műtrágyák használata (talaj mikrobáinak szerepe), fosszilis tüzelőanyagok elégetése, erdőirtások, víztömegek Nyelő: fotodisszociáció, légköri reakciók Halogénezett szénhidrogének (CFC-k: CFC-11 (CFCl 3 ), CFC-12 (CF2Cl 2 )) +0,6 C Forrás: Kizárólag antropogén (1930-as évektől): hűtőközeg, hajtógáz, oldószerek, szigetelőanyagok Ózon (O 3 ) +2,4 C Forrás: sztratoszféra, közlekedés (másodlagos szennyező, VOC, NOx, CO)

AEROSZOLOK A levegő, illetve a benne lebegő szilárd és cseppfolyós részecskék együttes rendszere. Nagyság szerinti eloszlás nukleációs módus Gőzök kondenzációjával keletkező apró részecskék. A gőzök közvetlenül is a légkörbe kerülhetnek (pl. szerves anyagok), de inkább gázreakciókkal keletkeznek. akkumulációs módus A kicsiny, nagy koncentrációjú részecskék gyorsan koagulálnak és az akkumulációs tartományba kerülnek. durva módus A szárazföldi, vagy óceáni felszín porlódásakor keletkeznek.

AEROSZOLOK Eredetük (természetes, antropogén): porlasztás (talajról, óceánról) égés fotokémiai reakciók vulkántevékenység meteor Szerepük: kondenzációs és jégmagvak ezekből felhőcseppek és jégkristályok (víz körforgása) sugárzási elnyelés, szórás sugárzási mérleg módosítása, látástávolság csökkenése gáznemű ionok, radioaktív izotópok összetapadása aeroszolokkal a légkör elektromos és radioaktív tulajdonságainak meghatározói hatás az ökoszisztémákra

AEROSZOLOK név névméret (m)mennyiségaitken-magvak0,001-0,178-80%nagy magvak0,1-120%óriás magvak1-1001% Aitken-magvak méret (µm) 0,001-0,1 mennyiség 78-80% Nagy magvak 0,1-1 20% Óriás magvak 1-100 1% Környezet Átlagos koncentráció (cm -3 ) nagyváros város vidék tengerpart hegy 500 1000 m hegy 1000 2000 m hegy 2000 m fölött óceánok 147000 34300 9500 9500 6000 2130 950 940