Új Magyarország Agrárfejlesztési Hitelprogram 1. Útmutató

Új Magyarország Agrárfejlesztési Hitelprogram 1 Útmutató 2013. január 23. 2 1 Módosítva az 1/2013. számú MFB Közlemény alapján.

Tartalomjegyzék ELSŐ RÉSZ: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 1. AZ ÚTMUTATÓ KIBOCSÁTÁSÁNAK CÉLJA, HÁTTERE... 3 2. KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK... 3 3. AZ ÚTMUTATÓ ALKALMAZÁSI KÖRE... 5 4. AZ ÚTMUTATÓBAN HASZNÁLT FOGALMAK MAGYARÁZATA... 5 MÁSODIK RÉSZ: A HITELPROGRAM FELTÉTELRENDSZERE... 11 5. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK... 11 5.1. A HITELPROGRAM CÉLJA... 11 5.2. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK... 11 5.3. A HITELFELVEVŐK KÖRE... 12 5.4. A HITELEZÉSBŐL KIZÁRTAK KÖRE... 12 5.5. A HITEL FELHASZNÁLÁSA... 13 5.6. A HITEL NEM HASZNÁLHATÓ FEL... 14 5.7. SAJÁT ERŐ... 15 5.8. HITELDÍJAK... 15 5.9. KÉSEDELMI KAMAT ÉS VISSZAFIZETTETÉSI KAMAT... 16 5.10. FUTAMIDŐK ALAKULÁSA... 16 5.11. TÖRLESZTÉS ÜTEMEZÉSE... 16 5.12. BIZTOSÍTÉKOK... 16 5.13. FOLYÓSÍTÁSI FELTÉTELEK... 17 6. A KEDVEZMÉNYES KAMATOZÁSÚ HITEL ÁLLAMI TÁMOGATÁSSAL KAPCSOLATOS FELTÉTELEI... 17 6.1. TÁMOGATÁSTARTALOM SZÁMÍTÁSA... 18 6.2. A TÁMOGATÁS MAXIMÁLIS MÉRTÉKE... 21 6.3. TÁMOGATÁSHALMOZÓDÁS... 22 6.4. A TÁMOGATÁSTARTALOM ÉS A TÁMOGATÁSI KATEGÓRIA IGAZOLÁSA... 23 6.5. A TÁMOGATÁS MEGJELENÉSE A HITELSZERZŐDÉSBEN... 24 6.6. AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS JOGOSULATLAN FELHASZNÁLÁSA, A TÁMOGATÁSSAL VALÓ VISSZAÉLÉS 25 7. AZ EGYES HITELCÉLOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS ELŐÍRÁSOK... 27 HARMADIK RÉSZ: RÉSZLETES MUNKAFOLYAMAT SZABÁLYOZÁS... 29 8. HITELKÉRELEM BENYÚJTÁSA... 29 9. ÁTLÁTHATÓSÁG ÉS ELLENŐRZÉS... 30 NEGYEDIK RÉSZ: ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 33 ÖTÖDIK RÉSZ: HITELCÉLOK RÉSZLETES ISMERTETÉSE... 34 HATODIK RÉSZ: MELLÉKLETEK FELSOROLÁSA... 35 2 Módosítva a 17/2010. számú MFB Közlemény alapján. 2

Első rész: Általános rendelkezések 1. Az Útmutató kibocsátásának célja, háttere Jelen Útmutató a Hitelprogram keretében nyújtott hitelek kihelyezésével kapcsolatos feladatok ellátásának részletes szabályait tartalmazza. A jelen Útmutatóban nem szabályozott kérdésekben a kapcsolódó jogszabályokban, a keretmegállapodásban és a Refinanszírozási Eljárási Rendben foglalt részletes szabályok az irányadók. Az MFB Zrt. közvetlen hitelezése esetén az Útmutató előírásai és az MFB belső szabályai az irányadók. 2. Kapcsolódó jogszabályok Az Útmutató az alábbi jogszabályokra épül: a) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény; b) a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény; c) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény, 3 d) a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény; e) az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvény; f) a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény; g) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény; h) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény; i) a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény; j) a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény; k) a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény; l) a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet; m) az agrár- és vidékfejlesztési állami támogatások Európai Bizottság részére történő bejelentési rendjéről szóló 4/2009. (I. 10.) Korm. rendelet; n) a 2004. évi nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének feltételeiről szóló 25/2004. (III. 3.) FVM rendelet hatályon kívül helyezéséről és az ezzel összefüggő átmeneti rendelkezések megállapításáról szóló 122/2007. (X. 19.) FVM rendelet; o) az Agrárfejlesztési Hitelprogram szabályairól szóló 108/2007. (IX. 24.) FVM rendelet; p) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások esetében a kedvezőtlen adottságú területek és az azokhoz tartozó települések megállapításáról szóló 24/2007. (IV. 17) FVM rendelet; q) az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program finanszírozáshoz igénybe vehető projekt kiegészítő hitelről szóló 78/2009. (VI. 30.) FVM rendelet; r) a Sikeres Magyarországért Agrár Fejlesztési Hitelprogram szabályairól szóló 108/2007. (IX. 24.) FVM rendelet és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program finanszírozáshoz igénybe vehető projekt kiegészítő hitelről szóló 78/2009. (VI. 30.) FVM rendelet módosításáról szóló 134/2012. (XII. 21..) VM rendelet; s) a Sikeres Magyarországért Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram hitelkeretének bővítéséről, a Sikeres Magyarországért Vállalkozásfejlesztési 3 Módosítva:2010. április 20. 3

Hitelprogram és a Sikeres Magyarországért Agrárfejlesztési Hitelprogram hitelcéljainak kiegészítéséről szóló 1038/2007. (VI. 18.) Korm. határozat; t) az Új Magyarország Agrárfejlesztési Hitelprogram feltételrendszerének módosításáról szóló 1100/2009. (VI. 30.) Korm. határozat; u) a Sikeres Magyarországért Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram hitelkeretének bővítéséről, a Sikeres Magyarországért Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram és a Sikeres Magyarországért Agrár Fejlesztési Hitelprogram hitelcéljainak kiegészítéséről szóló 1038/2007. (VI. 18.) Korm. határozat módosításáról szóló az 1207/2012. (VI. 26.) Korm. határozat; v) az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet; 4 w) A Kormány 1030/2010. (II. 9.) Korm. határozata a Sikeres Magyarországért Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram és az Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram keretösszegének emeléséről; x) a Bizottság 1857/2006/EK rendelete a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról (megjelent: az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2006. 12. 16-án L 358. 3-21. oldal); y) a Tanács 1698/2005/EK rendelete (2005. szeptember 20.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról (megjelent: az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2005. 10. 21-én L 277. 1-40. oldal); z) a Bizottság 1860/2004/EK rendelete (2004. október 6.) az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról a mezőgazdasági és halászati ágazatban (megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2004. 10. 28-án L 325. 4. oldal); aa) a Bizottság 1535/2007/EK rendelete az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termelőágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2007.12.21-én L337. 35-41. oldal); bb) a Bizottság 794/2oo4/EK rendelete (2oo4. április 21.) az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról (megjelent: az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2004. 4. 30-án L 140. 1 134. oldal); cc) a Tanács 1257/1999/EK rendelete (1999. május 17.) az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancialapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről (megjelent: az Európai Unió Hivatalos Lapjában 1999. 06. 26-án L 160. 80-102. oldal); dd) a Tanács 104/2000/EK rendelete (1999. december 17.) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről (megjelent: az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2000.01.21- én L 17. 22-52. oldal); ee) a Bizottság 271/2008/EK rendelete az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 794/2004/EK rendelet módosításáról (megjelent: az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2008.03.25-én L 82 1. oldal, a továbbiakban 271/2008/EK bizottsági rendelet) 5 ; ff) az Európai Közösség iránymutatása a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról (megjelent: az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2004. 10. 1-én C 244. 2-17. oldal); gg) a 2007-2013 időszakra vonatkozó az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások (megjelent: az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2006. 12. 27-én C 319. 1-33. oldal); 4 Módosítva 1 17/2010. számú MFB Közlemény alapján. 5 Módosítva a 14/2008. számú MFB Közlemény alapján. Hatályos 2008. július 1-étől 4

hh) a Bizottság 2008/C 14/02 közleménye a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról (megjelent: az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2008.01.19-én C 14. 6-9 oldal). ii) az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III.20) számú Korm. rendelet. A jogszabály esetleges változásait figyelembe kell venni, a Hitelprogram előírásait mindig a hatályos jogszabályokkal összhangban kell értelmezni. 3. Az Útmutató alkalmazási köre Jelen Útmutató az Új Magyarország Agrárfejlesztési Hitelprogram vonatkozásában meghatározza az MFB Zrt. és a refinanszírozásban részt vevő hitelintézetek, továbbá a hiteligénylő vállalkozások számára a Hitelprogram részletes feltételeit. A refinanszírozási tevékenység eljárási szabályait a Hitelprogram Refinanszírozási Eljárási Rendje szabályozza. A jelen Útmutató elválaszthatatlan részét képezi az Új Magyarország Agrárfejlesztési Hitelprogram Termékleírása. 4. Az Útmutatóban használt fogalmak magyarázata Alapkamat: Megegyezik a naptári negyedév első napjára megállapított, a Reuters EURIBOR oldalán rögzített 3 hónapos kamat mértékével. A beruházás befejezésének időpontja: A beruházás eredményeképp létrejövő eszköz (számítógépes szoftver, tárgyi eszközök) használatba vétele, üzembe helyezése. Beruházás: A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. -a (4) bekezdésének 7. pontjában foglaltak szerinti ráfordítások összessége. Egyéni referencia kamatláb: 6 Különösen a kedvezményes kamatú és kamatmentes kölcsönök, továbbá a változó kamatlábon alapuló kamattámogatások támogatástartalmának kiszámításához használt, a referencia alapkamatlábból számított, a hitelkockázattól függően eltérő összehasonlító kamatláb. Egyéni vállalkozás: a) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében; b) a közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja); c) az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja); d) az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében; e) az ügyvéd az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja); 6 Módosítva 2009. május 19. 5

f) a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében; 7 Egyszerű pótló beruházás: A mezőgazdasági csoportmentességi rendelet szerint: az a beruházás, amely egy új és korszerű épülettel vagy géppel egyszerűen lecseréli a meglévő épületet vagy gépet, vagy annak részeit, anélkül, hogy legalább 25%-kal növelné a termelési kapacitást, vagy alapvetően megváltoztatná a termelés jellegét vagy az alkalmazott technológiát. Sem egy legalább 30 éves mezőgazdasági épület teljes lebontása és korszerű épülettel való felcserélése, sem egy mezőgazdasági épület teljes felújítása nem tekinthető póló beruházásnak. Egy felújítás akkor tekinthető teljes felújításnak, amennyiben költségei az új épület értékének legalább 50 %-át teszik ki. Exporttal kapcsolatos beruházások: Az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat létesítéséhez és működtetéséhez, illetve az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb költségek. Az import áruk helyett hazai áruk beszerzését előnyben részesítő beruházás: Ha a kedvezményes kamatozású hitelt azzal a feltétellel nyújtják, hogy a beruházáshoz szükséges tárgyi eszközök, immateriális javak kizárólag hazai termékből származhatnak. Fő szabályként az ügyfélnek magának kell kiválasztania a számára legmegfelelőbb termékeket, szolgáltatásokat, amit a beruházáshoz felhasznál. Fiatal mezőgazdasági termelő: Az olyan, Magyarországon agrártevékenység végzésére jogosult, regisztrált vállalkozó aki: 40 évesnél fiatalabb és első alkalommal kezd gazdálkodni, mezőgazdasági üzem vezetőjeként, rendelkezik a megfelelő szakképzettséggel (legalább középfokú szakmunkás, pl. aranykalászos gazda, vagy mezőgazdasági termelő tevékenységre irányuló, szakképző intézményben szerzett, legalább szakmunkás szintű képesítés), szakmai alkalmasságát legalább egy éves mezőgazdasági gyakorlattal bizonyítja, a kialakítandó gazdaság működtetésében (a mezőgazdasági munkában) tevőlegesen részt vesz és és a gazdálkodási tevékenysége fejlesztésére vonatkozó pénzügyi tervet is magába foglaló üzleti tervet nyújt be, amely a mezőgazdasági üzem kezdeti helyzete és az új üzem tevékenységeinek fejlesztésével kapcsolatos különös mérföldköveket és célokat, valamint a mezőgazdasági üzem tevékenységeinek fejlesztéséhez szükséges beruházásokra, képzésre, tanácsadásra vagy bármely más intézkedésre vonatkozó részleteket is tartalmaz. 8 Hitelintézet: A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 5. -ában meghatározott pénzügyi intézmény. Kedvezőtlen helyzetű térségek: A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv kihirdetéséről, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggésben a kedvezőtlen adottságú területek és az azokhoz tartozó települések megállapításáról szóló 24/2007. (IV. 10.) FVM rendelet alapján kedvezőtlen adottságúnak minősülő területek és az azokhoz tartozó települések, továbbá a 1698/2005/EK tanácsi rendelet 36. cikke a.) pontjának az i., ii. és iii. alpontjában említett kedvezőtlen adottságú területek. 7 Módosítva: 2010. április 20. 8 Hatályos 2013. január 23. 6

Kezességvállaló intézmény: olyan kezességvállalással foglalkozó pénzügyi vállalkozás, amelynek kezességvállalása a Magyar Köztársaság 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény 45. és 46. - a alapján részben vagy egészben állami viszont garanciával biztosított (Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány); Kis- és középvállalkozás (KKV): a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerinti mikro-, kis- és középvállalkozások. Ez alapján KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek: összes foglalkoztatott létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétel legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatott létszáma 10 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg. A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összeg foglalkoztatott létszáma 50 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam, vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése tőke vagy szavazati joga alapján külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot. Azon vállalkozás esetében, amelynek a 2004. évi XXXIV. törvény 4. (2) bekezdése szerinti partner- vagy 4. (3) bekezdése szerinti kapcsolódó vállalkozásai vannak, a fentebb meghatározott adatokat az összevont (konszolidált) éves beszámoló alapján, ennek hiányában a vállalkozás nyilvántartása alapján kell meghatározni. Az EGT 9 területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező vállalkozásnak meg kell felelnie a magyar KKV törvény fentiekben részletezett előírásainak. Leszámítolási (diszkont) ráta (kamatláb): A különböző években folyósított állami támogatások, illetve a több év alatt megvalósított projektek felmerült költségei jelenértékének kiszámításához használt kamatláb, amely egyenlő a referencia alapkamatláb 100 bázisponttal növelt értékével. Megkezdett beruházás: építési beruházás esetén az építési naplóba történő első bejegyzést követően, gépberuházás és egyéb beruházás (Pl. ingatlanvásárlás) esetén a vételárnak vagy egy részének megfizetését követően; Mezőgazdasági csoportmentességi rendelet: A Bizottság 2006. december 15-i, a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló 1857/2006/EK rendelete. Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2006. 12. 16-án L 358 3-21. oldal. Mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) rendelet: az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termelőágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2007. december 20-i 1535/2007/EK 9 A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 2. e) pont. 7

bizottsági rendelet. Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2007. 12. 20-án L 337 35-41. oldal. Mezőgazdasági tevékenység: Az Európai Unió működéséről szóló szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek termelése, tenyésztése vagy művelése, ideértve a betakarítást, a fejést, az állattenyésztést és a mezőgazdasági célból történő állattartást (TEÁOR 08: 011, 012, 014, 015, 016) valamint a mezőgazdasági földterületeket helyes mezőgazdasági és környezeti állapotban tartását, a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló 104/2000/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó halászati és akvakultúra termékek elsőleges előállítása kivételével. A Hitelprogram keretében elfogadható mezőgazdasági termékek listája a jelen útmutató 3. számú mellékletében található. Mezőgazdasági termékek feldolgozása: Mezőgazdasági terméken végrehajtott bármely olyan művelet, ahol a keletkező termék szintén mezőgazdasági terméknek minősül, kivéve az olyan gazdálkodási tevékenységet, amely az első eladásra váró állati vagy növényi termék előkészítéséhez szükséges; Mezőgazdasági termékek forgalmazása: értékesítés, értékesítésre való felkínálás, leszállítás vagy egyéb módon történő forgalomba hozatal céljából való birtoklás vagy kiállítás, kivéve az elsődleges termelő első eladását viszonteladóknak vagy feldolgozóknak, illetve bármely tevékenységet, amely a termék első eladásához szükséges; amennyiben az elsődleges termelő a végső fogyasztónak az ilyen fajta értékesítésre fenntartott helyszíntől eltérő helyen ad el, az forgalmazásnak minősül; Mezőgazdasági vállalkozás: Olyan természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, akinek, illetve amelynek mezőgazdasági üzeme (egy adott mezőgazdasági termelő által mezőgazdasági tevékenység folytatásához használt termelőegységek, különösen termőföld, állatállomány, gép, épület, berendezés összessége) a Magyar Köztársaság területén található és, amely mezőgazdasági tevékenységet folytat; MFB refinanszírozási kamat: Mértéke változó, az Alapkamat és az MFB refinanszírozási kamatfelár (RKA) összegével egyenlő. 10 MFB refinanszírozási kamatfelár (RKA): Mértéke változó; megállapítására évente kerül sor. A kamatperiódus MFB refinanszírozási kamatfelára megegyezik a tárgynegyedév naptári évének első napjára az MFB által megállapított, az MFB honlapján a tárgyévet megelőző naptári év november 30. napjáig közzétett MFB refinanszírozási kamatfelár mértékkel. 11 Nehéz helyzetben lévő vállalkozás 12 : az európai uniós versenyjog értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljrásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6. -a szerinti vállalkozás; Referencia alapkamatláb: Az Európai Bizottság által az egyéves bankközi kínálati kamatláb alapján meghatározott mérték, amely az egyéni referencia kamatláb, a diszkont kamatláb és a visszafizettetési kamatláb számításának alapja. A referencia alapkamatlábat a referencia alapkamatlábról, a 10 a Módosítva 8/2010 MFB Közlemény által 11 Módosítva a 8/2010 MFB Közlemény által 12 A közösség iránymutatása a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról. Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2004. 10. 1-én C 244. 2. oldal 8

diszkont kamatlábról és a visszafizettetési kamatlábról szóló közleményében az Európai Bizottság hivatalos értesítését követően a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Támogatásokat Vizsgáló Irodája, a www.tvi.kormany.hu címen teszi közzé. Refinanszírozás: A hitelintézet saját kockázatára nyújtott hiteléhez forrás biztosítása az MFB Zrt. által a hitelintézet részére. Saját erő: A saját erő állhat teljes egészében saját forrásból, vagy saját forrásból és vissza nem térítendő állami támogatásból. Támogatástartalom: A vállalkozásnak nyújtott állami támogatásnak a Pénzügyminisztérium 5/2009 számú Pénzügyi közlöny 1835. oldalán megjelent a kedvezményes kamatú és kamatmentes hitel/kölcsön változó kamatlábon alapuló kamattámogatás támogatástartalmának számítására című közleményben meghatározott képlet alapján kiszámított összege (jelenértéke). 13. Többféle állami támogatás esetén az egyes támogatások formájához tartozó képlettel kiszámított támogatástartalmak együttes összege jelenti a támogatási intenzitás kiszámításánál alkalmazandó támogatástartalmat. Támogatási intenzitás: A támogatástartalom és az elszámolható költségek jelenértékének hányadosa, százalékos formában kifejezve. Támogatást nyújtó szerv: E program esetében az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MFB Zrt.), illetve kezességvállalás esetén a kezességvállaló intézmények (Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, Garantiqa Zrt.). Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP): Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program a 2007-2013-as időszakra vonatkozó Nemzeti Vidékfejlesztési Program, mely az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott vidékfejlesztési támogatásokról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet 15. (1) bekezdése alapján készült, s melyet Magyarország a Kormány jóváhagyását követően hivatalosan benyújtott az Európai Bizottság részére. (http://www.fvm.hu/doc/upload/200703/umvp_20070309_2.pdf ) Visszafizettetési kamat: A jogellenes támogatás visszatérítésének kamata, amelyet az Európai Bizottság az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2oo4. április 21-i 794/2oo4/EK bizottsági rendelet 9. cikkében foglaltak, valamint a 271/2008/EK bizottsági rendelet 14 alapján állapít meg. A visszafizettetési kamatról az Európai Bizottság hivatalos értesítését követően a a nemzeti fejlesztési miniszter közleményt ad ki, illetve azt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium honlapján közzéteszi. Az alkalmazandó visszafizettetési kamat mértéke az azon időpontra vonatkozó kamatlábnak felel meg, amikor a támogatást első alkalommal a kedvezményezett hitelfelvevő rendelkezésére bocsátották. A kamatlábat konszolidált alapon a támogatás visszatérítésének időpontjáig kell alkalmazni. Az előző évben felhalmozott kamat a következő években tovább kamatozik. Ha azonban 1 évnél hosszabb idő telik el a jogellenes támogatás első alkalommal a kedvezményezett hitelfelvevő rendelkezésére bocsátása és a támogatás 13 Hatályos 2009. május 19-től. 14 Módosítva a 14/2008. számú MFB Közlemény alapján. Hatályos 2008. július 1-étől 9

visszatérítésének időpontja között, akkor a kamat mértékét az 1 éves időszakonként újra kell számolni, az újraszámítás időpontjában hatályos visszafizettetési kamatláb alapulvételével. 10

Második rész: A Hitelprogram feltételrendszere 5. Általános feltételek 5.1. A Hitelprogram célja A Hitelprogram célja a mezőgazdaság versenyképességét, a piacok megőrzését, az innovációt, a jó minőségű termékek előállítását, az energia és költségtakarékos módszerek alkalmazását, a környezetvédelmet elősegítő beruházásokhoz kedvezményes források biztosítása a mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó Magyarországon székhellyel, vagy az EGT területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások részére. A Hitelprogram kiemelt célja a magyar agrárium és a vidéki gazdaság szerkezet-átalakításának, modernizálásának elősegítése céljából az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program pályázataihoz kapcsolódóan kiegészítő forrás biztosítása. A hitelcélok részletes ismertetését az Ötödik rész tartalmazza. 5.2. Általános feltételek Hitelprogram keretösszege Hitel típusa Finanszírozás módja A Hitelprogram keretében az MFB Zrt. által biztosított forrás 25 milliárd forint. A keretet a befogadott hitelkérelmek az MFB Zrt.-hez történő beérkezés sorrendjében terhelik. Az MFB Zrt. által az egyes vállalkozásoknak közvetlenül nyújtott hitel a Hitelprogram teljes összegét csökkenti. Ha a keretösszeg kihasználtsága eléri a 90%, majd a 100%-os mértéket, ennek tényét az MFB Zrt. a honlapján teszi közzé. Az MFB Zrt. csak az egyes hitelintézetekre megállapított limitösszeg erejéig vállalja a refinanszírozási kölcsönszerződés megkötését. Éven túli lejáratú beruházási hitel. A finanszírozás refinanszírozási konstrukció vagy az MFB Zrt. általi közvetlen finanszírozás keretében történik. Hitel összege Refinanszírozási konstrukcióban és az MFB Zrt. közvetlen finanszírozásában egyaránt a hitel legkisebb igényelhető összege az 1., 2.2., 3. és 4. hitelcél esetén 5 millió Ft, a 2.1. és 5. hitelcél esetén 1 millió Ft, legnagyobb igényelhető összege az 1., 2.2., 3.és 4. hitelcél esetén 1000 millió Ft, a 2.1. és 5. hitelcél esetén 50 millió Ft. Hitel devizaneme Kérelem benyújtása Igénybevételi lehetőség HUF A hitel devizaneme forintról az aktuális átváltási árfolyam szerint automatikusan euróra konvertálódik, ha Magyarország pénzneme hivatalosan euróra változik. A hitelkérelmeket a programban részt vevő hitelintézetekhez, vagy közvetlenül az MFB Zrt.-hez lehet benyújtani. A programban részt vevő hitelintézetek listáját és elérhetőségeit az MFB Zrt. a honlapján teszi közzé. A Hitelprogram keretében hitelszerződés megkötésére 2013. december 31-ig van lehetőség. A hitelügyletek azonosítására az AFHU általános azonosító jel szolgál. Az MFB Zrt. honlapja: www.mfb.hu. 11

5.3. A hitelfelvevők köre 1., 4. hitelcél esetén: a Hitelprogramban azok a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerinti, Magyarországon székhellyel, vagy az EGT területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások vehetnek részt, amelyek a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló 104/2000/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó halászati és akvakultúra termékek elsőleges előállítása kivételével az Európai Unió működéséről szóló szerződés I. mellékletében felsorolt termékek elsődleges előállításával foglalkoznak, és - egyéni vállalkozás, - gazdasági társaság, - szövetkezet, vagy - európai részvénytársaság formában működnek. A 2. hitelcél esetében kizárólag azok a mezőgazdasági tevékenységet végző, fiatal mezőgazdasági termelők, akik a KKV törvény hatálya alá tartozó Magyarországon székhellyel, vagy az EGT területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező vállalkozást indítanak el, és megfelelnek legalább a következő feltételeknek: 40 évesnél fiatalabbak és a 2.1. hitelcél esetén első alkalommal kezdenek gazdálkodni mezőgazdasági üzem vezetőjeként, és nem részesültek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához nyújtott támogatásban, a 2.2. hitelcél esetén a beruházást tevékenységük megkezdését követő 5 éven belül hatják végre, rendelkeznek a megfelelő szakképzettséggel és szakmai alkalmassággal, a kialakítandó gazdaság működtetésében (a mezőgazdasági munkában) tevőlegesen részt vesz és a gazdálkodási tevékenységük fejlesztésére vonatkozó pénzügyi tervet is magába foglaló üzleti tervet nyújt be, amely a mezőgazdasági üzem kezdeti helyzete és az új üzem tevékenységeinek fejlesztésével kapcsolatos különös mérföldköveket és célokat, valamint a mezőgazdasági üzem tevékenységeinek fejlesztéséhez szükséges beruházásokra, képzésre, tanácsadásra vagy bármely más intézkedésre vonatkozó részleteket is tartalmaz. A 3. hitelcél esetén: 15 A fentiekben meghatározott KKV törvény hatálya alá tartozó, valamint KKV-nak nem minősülő magyarországi székhelyű, vagy az EGT területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező vállalkozások amelyek egyéni vállalkozás, gazdasági társaság, szövetkezet, európai részvénytársaság formában működnek, és mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. Az 1. 2. és 3. és 5. hitelcél esetén: az 1995. évi CXVII. tv. 3. 18. pontja szerinti mezőgazdasági őstermelők is. (A hitelfelvevők köre a továbbiakban együttesen mezőgazdasági vállalkozás) 5.4. A hitelezésből kizártak köre Nem vehet részt a hitelprogramban az olyan mezőgazdasági vállalkozás, amely a hitelkérelem benyújtásának időpontjában csőd-, felszámolási eljárás, végelszámolás vagy végrehajtási eljárás alatt áll; 15 Módosítva a 78/2009. (VI. 30.) FVM rendelet alapján. 12

a hitelkérelem benyújtásának időpontjában lejárt esedékességű adó- vagy adók módjára behajtható köztartozása van, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett; a hitelkérelem benyújtásának időpontjában hitelszerződésből vagy bankgarancia-szerződésből eredő lejárt tartozása áll fenn; a tevékenység folytatásához szükséges valamely hatósági engedéllyel nem rendelkezik; a 2007. évi XVII. törvény16 28. -a szerint a mezőgazdasági és támogatási szerv által vezetett Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási rendszerbe nincs nyilvántartásba véve; az Európai Bizottságnak valamely támogatás visszafizetésére kötelező határozata által érintett és a tiltottnak minősített támogatást nem fizette vissza, a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 69. (1) bekezdése szerinti jogosulatlanul igénybevett támogatás esetében visszafizetésre kötelező jogkövetkezménynek nem tett eleget; a hitelkérelem benyújtását megelőzően az államháztartás alrendszereiből, az Európai Unió előcsatlakozási eszközeiből, vagy a strukturális alapjaiból vagy az EMOGA Garancia Részlegéből juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét neki felróható okból nem teljesítette; az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III.22.) Korm. rendelet 6. -a szerint nehéz helyzetben van; 2.1. hitelcél esetén azon induló fiatal mezőgazdasági termelő, aki az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához nyújtott támogatásban részesült. 5.5. A hitel felhasználása A hitel csak a) ingatlanok építésére, megvásárlására és fejlesztésére; b) gépek és berendezések vásárlására; c) számítógépes szoftverek vásárlására; d) nem építési célú földvásárlásra az 1., 2,2., 3. és 4. hitelcél esetén a beruházás költségének legfeljebb 10 %-ig; e) az 5. hitelcél esetén termőföldvásárlásra; f) a beruházásokhoz kapcsolódó, aktiválható költségek elszámolására; g) a 2.1. hitelcél esetében az üzleti terv alapján vállalt intézkedések finanszírozására (ideértve a termőföldvásárlást is) használható fel. Saját vállalkozásban végzett beruházás esetén a tárgyi eszköz aktivált értékébe beszámítható: - saját vagy bérelt munkaeszközzel, saját munkavállalóval végzett munkák önköltsége; - a készen vásárolt anyagok, alkatrészek, tartozékok, és ezek saját dolgozóval való összeszerelésének értéke; - a szükséges megrendelői szolgáltatások (szállítás, rakodás, alapozás stb.) értéke; - ha idegen kivitelező is közreműködik, úgy annak munkadíja, valamint a neki átadott anyagok, eszközök értéke. Fentiekből következően a saját vállalkozásban végzett beruházás része a beruházásban közreműködő idegen vállalkozó által leszámlázott teljesítményérték is. Saját vállalkozásban megvalósított beruházásként kezelendő, amikor a beruházó minden munkát külső kivitelezővel végeztet el, és saját közreműködése abban merül ki, hogy a beruházáshoz szükséges anyagot biztosítja a kivitelező számára. 16 a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 13

Ingatlanra vonatkozó előírások: Bérelt ingatlanon megvalósuló beruházás esetében a finanszírozás feltétele a legalább a futamidőre szóló bérleti szerződés megléte. Amennyiben a beruházást osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanon kívánják megvalósítani, a hitelkérelem befogadásának feltétele a tulajdonostársak között létrejött közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt használati megállapodás és az ahhoz tartozó vázrajz benyújtása. A hitelből ingatlan vásárlás abban az esetben finanszírozható, ha az ingatlan a tevékenység folytatásához szükséges, és/vagy a vállalkozás telephelyéül, székhelyéül szolgál, és a megvásárlást követően az ingatlanon további beruházást hajt végre a hitelfelvevő. 17 A hitel felhasználását számlával, vagy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 166. (1) bekezdése szerinti más számviteli bizonylattal kell igazolni. Elszámolható költségek Valamennyi hitelcél esetében a beruházás tárgyi eszközeinek bekerülési értéke a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 47-48. - ai és 51. - a alapján számolhatók el. A beruházás költségvetésében azok a költségek számolhatók el, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a beruházás végrehajtásához, és megfelelnek a költséghatékonyság elvének. Használt eszköz vásárlására csak a KKV törvény hatálya alá tartozó vállalkozások esetén, kizárólag piaci áron történhet, és abban az esetben lehetséges amennyiben ahhoz korábban nem vettek igénybe állami támogatást. 5.6. A hitel nem használható fel más hitel (ugyanazon hitelfelvevő részére, részben vagy egészen folyósított hitel, a finanszírozó hitelintézettől függetlenül) kiváltására. Hitelkiváltásnak minősül, ha a hitelprogramban felvett kölcsönt egyazon hitelfelvevő a hitelintézettel vagy bármely más finanszírozóval kötött hitelvagy kölcsönszerződése alapján, akár részben, akár egészen folyósított hitelének/kölcsönének visszafizetésére, járulék megfizetésére fordítja. Hitelkiváltásnak minősül a hitelfelvevő által lízingelt eszköz hitelből történő megvásárlása is. Közvetett módon, de hitelkiváltásnak minősül, ha a hitelfelvevő olyan vállalkozástól vásárol tárgyi eszközt, amely a 2000. évi C. törvény a számvitelről 3. (2) 7. pontja szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül, és az eladó a vételárat a tárgyi eszköz finanszírozásához igénybe vett hitel előtörlesztésére fordítja; 18 üzletrész, részvény vásárlására; áfa finanszírozására, kivéve, ha a hitelfelvevő áfa visszaigénylésére nem jogosult; exporttal kapcsolatos tevékenység finanszírozására; az import áruk helyett hazai áru beszerzését előnyben részesítő beruházáshoz; olyan beruházás finanszírozására, amelynek összege a piacon forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre; a 2.1. hitelcél kivételével termelési jog, állat (ideértve a tenyészállatot is) és egynyári növény vásárlására; a 2.1. hitelcél kivételével egynyári növény telepítésére; a 2.1. hitelcél kivételével víztelenítő vagy öntözőberendezések vásárlására kivéve, ha a beruházás a termelő korábban is folytatott öntözést és a tervezett beruházás a vízfelhasználást a korábbiakhoz képest legalább 25%-kal csökkenti; a 2.1. hitelcél kivételével egyszerű pótló beruházáshoz; a 2.1. hitelcél kivételével forgóeszköz finanszírozására; tejet és tejtermékeket utánzó vagy helyettesítő termékek előállításához szükséges beruházáshoz; 17 Módosítva a 4/2009. számú MFB Közlemény alapján 18 Módosítva a 9/2009. számú MFB Közlemény alapján. 14

a 2.1. hitelcél kivételével gépek és berendezések lízing-szerződésével összefüggő költségeinek (mint például adó, a bérbeadó haszonkulcsa, kamat költségek, általános költségek, biztosítási díjak) finanszírozására; az 5. hitelcél kivételével megkezdett beruházás finanszírozására. A beruházás végrehajtása az 1., 2 és 4. hitelcél esetén csak akkor kezdhető meg, ha a refinanszírozási kölcsönszerződést az MFB Zrt. közvetlen finanszírozása esetén a kölcsönszerződést megkötötték és az hatályba lépett. Refinanszírozási konstrukcióban a beruházás megkezdésének időpontja szempontjából a refinanszírozási kölcsönszerződés mindkét fél általi aláírásának napja (kelte) az irányadó. A 3. Projekt kiegészítő hitel az ÚMVP kiegészítő finanszírozására hitelcél esetén nem minősül megkezdettnek az a beruházás, amelyet a vállalkozás a támogatási kérelem befogadásáról szóló MVH végzésben szereplő befogadási dátumot követően kezdett meg. 19 Amennyiben a közös piacszervezés, ill. az EMVA által finanszírozott közvetlen támogatási rendszerek korlátozzák a termelést, akkor a korlátozást túllépő termelésnövekedést eredményező beruházás nem támogatható egyik hitelcélnál sem. 5.7. Saját erő A saját erő mértéke a beruházás nettó vagy amennyiben a vállalkozás áfa visszaigénylésére nem jogosult, bruttó bekerülési értékének legalább 15%-a. A saját erő állhat teljes egészében saját forrásból, vagy saját forrásból és vissza nem térítendő állami támogatásból. A saját forrásnak minden állami támogatástól mentesnek kell lennie. A saját erő összegén belül a saját forrás és az állami támogatás összegét a beruházás forrásösszetételében el kell különíteni. A saját erő tekintetében a Hitelprogram kötelező előírást nem tartalmaz, a finanszírozó hitelintézet jogosult saját belső szabályzatai alapján eljárni. 5.8. Hiteldíjak A finanszírozó hitelintézet az alábbi díjakon kívül más költséget, díjat nem számíthat fel a maga részére. Kamat 3 havi EURIBOR + RKA 20 + legfeljebb 3,5 %/év 21 Kezelési költség Kezelési költség nem kerül felszámításra. Folyósítási jutalék Legfeljebb egyszeri 1%, amely az első folyósításkor kerül felszámításra. Módosítási díj Projektvizsgálati díj Rendelkezésre tartási díj Előtörlesztési díj A finanszírozó hitelintézet aktuális kondíciós listája szerint kerül meghatározásra. Egyszeri díjként, a finanszírozó hitelintézet aktuális kondíciós listája szerint kerül felszámításra. 0,25%/év Nem kerül felszámításra. 19 Módosítva a 151/2009. (XI. 6.) FVM rendelet alapján, a 2009. október 11. után benyújtott hitelkérelmekre kell alkalmazni. 20 Az RKA az MFB kamatfelár mértéke, amely évente változó. Az RKA 2013-ban 4,25%/év. Az MFB Zrt. a tárgyévre vonatkozó kamatfelár mértékét a tárgyévet megelőző év november 30-ig hozza nyilvánosságra a honlapján keresztül. 21 Módosítva az 1/2013. MFB Közlemény alapján, hatályos 2013. január 23. 15

5.9. Késedelmi kamat és visszatérítési kamat Késedelmi kamat Visszafizettetési kamat 22 5.10. Futamidők alakulása A késedelmi kamat mértéke, amelyet a hitelintézetek az MFB Zrt. részére tartoznak megfizetni minden olyan összeg után, amelyet elmulasztanak az esedékesség napján megfizetni: az ügyleti kamat plusz évi 6% együttes összege. A visszafizettetési kamat mértéke, amelyet a hitelfelvevők az MFB Zrt. részére tartoznak megfizetni jogosulatlan támogatás vagy támogatással való visszaélés esetén: A visszafizettetési kamat mértéke, amelyet a hitelfelvevők az MFB Zrt. részére külön-külön tartoznak megfizetni jogosulatlan támogatás, vagy támogatással való visszaélés esetén a referencia alapkamatláb 100 bázisponttal növelt összege. 23 1., 2., 3. és 5. hitelcél esetében 4. hitelcél esetében a szerződéskötéstől számított Rendelkezésre tartási legfeljebb 2 év legfeljebb 2 év idő Lejárat legfeljebb 15 év legalább 5, legfeljebb 8 év Türelmi idő legfeljebb 3 év legalább 5, de legfeljebb 7 év A kölcsön rendelkezésre tartási ideje nem lehet hosszabb, mint a türelmi idő. Amennyiben az adott ügylet több, önálló projekt finanszírozását is tartalmazza, és a hitelintézet indokoltnak tartja ezek önálló kölcsönszerződésekre bontását, akkor mód van az egyes, önálló kölcsönszerződések esetén különböző időpontban kezdődő és időtartalmú rendelkezésre tartási idő és türelmi idő megállapítására. Egy kölcsönszerződésen belül azonban nincs lehetőség arra, hogy az egyes kölcsönösszegekre vonatkozóan eltérő türelemi idő és rendelkezésre tartási idő kerüljön megállapítására.24 5.11. Törlesztés ütemezése Türelmi időt követően, negyedévente, vagy félévente egyenlő tőketörlesztő részletekben. Az első vagy az utolsó törlesztő részlet a kerekítések miatt eltérhet. Az első tőketörlesztés a türelmi idő lejáratát követő első napon, a következő tőketörlesztés az első törlesztéshez képest negyedév, vagy félév múlva esedékes. A program keretében az előtörlesztés megengedett, előtörlesztési díj nem kerül felszámításra. 5.12. Biztosítékok A finanszírozó hitelintézet belső szabályzata szerinti, szokásos bankári biztosítékok. Az 1., 2.2. 3. és 4. hitelcél esetében lehetőség van a Garantiqa Zrt., valamint az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfizető kezességvállalásának igénybevételére, amennyiben ezzel nem emelkedik a halmozott támogatás támogatástartalmának értéke a 6.2. pontban meghatározott mérték fölé. A 2.1. és 5. hitelcél esetén a hitel kizárólag az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) 80%-os mértékű készfizető kezességvállalása mellett igényelhető, amely mellé a finanszírozó hitelintézet további, belső szabályzatai szerinti, bankári biztosítékot kérhet. 22 Hatályos 2009. Május 19-től. 23 Hatályos 2009. május 19-től. 24 Módosítva a 6/2009 MFB közlemény alapján. 16

5.13. Folyósítási feltételek A hitelből az 5.5. szerinti elszámolható, bizonyíthatóan a beruházás megvalósításával kapcsolatban felmerült költségek finanszírozhatók. A folyósítás a finanszírozó hitelintézet döntésétől függően a saját erő felhasználását követően, vagy pedig forrásarányos finanszírozás szerint történik. Amennyiben a hiteligénylő áfa-visszatérítésre jogosult, a folyósítás a számla nettó értékében történik. Folyósításnak minősül az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 17. és 18. -ának rendelkezései szerinti építtetői fedezetkezelő számlájára történő folyósítás. A fedezetkezelő számláról a hitelből csak a hitelprogram szerint elszámolható költségek finanszírozhatók számla, vagy a Számvitelről szóló törvény szerinti más számviteli bizonylat alapján. 25 A folyósításnak illetve az MFB-forrás lehívásának minden esetben igazodnia kell a számlán/számlákon illetve a lehívás alapjául szolgáló számviteli bizonylatban megjelölt összeg(ek)hez és esedékesség(ek)hez. A számlán megjelölt összeget legkorábban az esedékessé válás időpontjában illetve - a hitelfelvevő a számla kifizetését saját erőből megelőlegezve már kifizette a szállítóját - azt követően lehet lehívni az MFB Zrt.-től illetve a finanszírozó hitelintézettől, és késedelem nélkül tovább kell utalni a hitelfelvevőnek illetve a szállítónak. Az esedékessé válás időpontja megegyezik a számviteli dokumentumon szereplő esedékességi dátumot, vagy a fedezetkezelői számlára történő utalási kötelezettségi dátumot megelőző 10. munkanappal. Az MFB-től lehívott összeget számla alapján történő folyósítás esetén a számla esedékességének megfelelően kell továbbutalni 26. A garanciális visszatartás összegét is csak akkor lehet lehívni és folyósítani, ha annak megfizetése ténylegesen esedékessé vált a szállító részére. A lehívás és a folyósítás között csak a folyósítás lebonyolításához szükséges technikai idő telhet el, a hitelintézet köteles biztosítani, hogy a saját erőből, illetve a hitel lehívásából a benyújtott számviteli dokumentumon szereplő kedvezményezett (a számla kibocsátója) követelése kifizetésre kerüljön. 27 Amennyiben a garanciális időszak vége későbbi, mint a maximális rendelkezésre tartási idő, akkor lehetőség van arra, hogy - megfelelő számviteli dokumentumok alapján - a garanciális visszatartás összegét az MFB Zrt. folyósítsa, de a pénzügyi intézménynek ezen esetben is biztosítania kell, hogy ezen összeg is a finanszírozási célnak megfelelően kerüljön felhasználásra. Ennek gyakorlati megoldása, hogy az ügyfél nevére nyitott, de rendelkezése alól kivett technikai számlára kerüljön a garanciális visszatartás összege, melyről abban az esetben lehet kifizetést teljesíteni a kivitelező felé, amennyiben a kivitelező a garanciális időszak alatt a feltárt hibákat saját költségén megjavíttatta, vagy nem merül fel ilyen kötelezettsége és így jogosulttá válik az összegre. E technikai számlán elhelyezett, garanciális visszatartással érintett összeg az MFB Zrt. és pénzügyi intézmény szempontjából is folyósított összegnek minősül, tehát a vállalkozás ezen összeg után is kamatot fizet. Abban az esetben, ha a garanciális visszatartás kifizetésére vonatkozó feltételek nem teljesülnek, a lehívott összeget haladéktalanul vissza kell fizetni az MFB Zrt. részére. 28 A folyósítás további feltételeit a finanszírozó hitelintézet saját belső szabályzata alapján határozza meg. 29 Az MFB Zrt. a jogosulatlanul lehívott forrás után ügyleti kamat mérték + évi 6 % mértékű késedelmi kamatot számíthat fel. 30 25 Módosítva a 17/2010 MFB közlemény alapján 26 Módosítva a 17/2010 MFB közlemény alapján. 27 Hatályos 2009. augusztus 25-től. 28 Hatályos 2013. január 23. 29 Módosítva a 17/2010 MFB közlemény alapján. 17

6. A kedvezményes kamatozású hitel állami támogatással kapcsolatos feltételei A Hitelprogram keretében az 1., 2. és 4. hitelcél esetén nyújtott kedvezményes kamatozású hitel állami támogatásnak, formáját tekintve kedvezményes kamatozású hitelnek minősül. A hitelprogramból hitelt a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló 1857/2006/EK számú rendelettel összhangban lehet nyújtani. A hitelprogramból hitelt a 3. hitelcél esetén az Európai Bizottság 2006/C 319/01 számú 31, 2007-2013 időszakra vonatkozó, Közösségi iránymutatása az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról- ezen belül a mezőgazdasági üzemekbe történő beruházáshoz nyújtott támogatásokról szóló IV.A fejezetében előírt szabályokkal összhangban lehet nyújtani. A hitelprogram keretében az 5. hitelcél esetén a kedvezményes kamatozású hitel az agrár- és vidékfejlesztési állami támogatások Európai Bizottság részére történő bejelentési rendjéről szóló 4/2009. (I. 10.) Korm. rendelet 1. 20. pontja és 5. szerint csekély összegű mezőgazdasági támogatás. A hitelt kizárólag az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termelőágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1535/2007/EK bizottsági rendelettel 32 összhangban lehet nyújtani. Az állami támogatás nyújtója az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság. 6.1. Támogatástartalom számítása 33 Az MFB Zrt. a kedvezményes kamatozású hitel támogatástartalmát a támogatástartalom igazolás kiállításának évére diszkontálva (jelenérték), a szerződésben megjelölt teljes hitel összegére és a hitel teljes futamidejére vonatkozóan, a hiteligénylő és a finanszírozó hitelintézet által szolgáltatott adatok alapján az alábbi képlet segítségével számolja ki: TT... Q 1 ( Q n r ref r (1 ref Q i) 1 Q n n 1 r k r k ) Q 2 r ref (1 Q i) 2 r k Ahol Qn: a hitel tőkerészének n. év elején fennmaradó összege 30 Módosítva: 2008. július 1. 31 Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2006. 12. 27-én C 319/1-33. oldal 32 Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2007.12.21-én L 337 35-41. oldal 33 Módosítva 2009. május 19. a 11/2009. sz. MFB Közlemény alapján. 18

nulla) rref: egyéni referencia kamatláb, a támogatás odaítélésének napján rk - kedvezményes kamatláb a támogatás odaítélésének napján (kamatmentes hitel esetén értéke i: diszkont kamatláb a támogatás odaítélésének napján 34 A támogatás odaítélésének napja az MFB ügylettel kapcsolatos döntéshozatalának dátuma. 35 A 2008/C 14/02 EB közleménynek megfelelően a hitel támogatástartalmának kiszámításánál az ügyfélnél alkalmazandó egyéni referencia kamatláb egyedileg kerül meghatározásra, oly módon hogy az 1 éves BUBOR összegét (alap-kamatláb) növelni kell az alábbiakban megadott táblázat szerinti, hitelminősítési besorolásától és a felajánlott biztosítékoktól függően változó kamatfelárral. A kamatfelár mértéke 60-1000 bázispont között mozoghat. Az egyéni referencia kamatláb számításához szükséges 1 éves BUBOR nagyságát (referencia alapkamatláb) a Pénzügyminisztérium Támogatásokat Vizsgáló Irodája a www.pm.gov.hu címen, valamint a Pénzügyi Közlönyben teszi közzé. Az új számítás alkalmazandó a de minimis szabály és a csoportmentességi rendeleteknek való megfelelés ellenőrzésére is. Az MFB Zrt. minden esetben elfogadja a hitelintézet által elvégzett ügyfélminősítést és fedezetértékelést. A Európai Bizottsági Közlemény szerinti, bázispontban kifejezett kamatfelárak a következők: Hitelminősítési Biztosítékokkal való fedezettség kategória Magas Általános Alacsony Kiváló (AAA-A) 60 (0,6%) 75 (0,75%) 100 (1,00%) Jó (BBB) 75 (0,75%) 100 (1,00%) 220 (2,20%) Kielégítő (BB) 100 (1,00%) 220 (2,20%) 400 (4,00%) Gyenge (B) 220 (2,20%) 400 (4,00%) 650 (6,50%) Rossz/Pénzügyi nehézségek (CCC és alacsonyabb) 400 (4,00%) 650 (6,50%) 1000 (10,0%) Speciális szabályok: A hitelfelvevői múlttal (hitelt a működésük során nem vettek igénybe), vagy mérlegszemléletű megközelítésen alapuló hitelminősítéssel (egyszeres könyvvezetés) nem rendelkező vállalkozások, valamint az új (egy teljes gazdasági évvel -12 hónap - nem rendelkező) vállalkozások esetén az alap-kamatlábat a rendelkezésre álló biztosítéktól függően legalább 400 bázisponttal kell megemelni. Az olyan a nagyvállalatok az esetében, amelyek PSZÁF által elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítésével rendelkeznek, a külső minősítés alkalmazandó. Hitelminősítési kategória meghatározásánál a hitelintézetnek kell az általa alkalmazott ügyfélminősítési kategóriákat az EU által megjelölt 5 kategóriába sorolni. Biztosítékokkal való fedezettség vonatkozásában az MFB Zrt. elfogadva a hitelintézet fedezetértékelési rendszerét, és a hitelintézet által meghatározott fedezettség (elfogadott fedezetek bruttó értéke) alapján a 2008/C 14/02 EB közleményre figyelemmel - az alábbi kategóriák alkalmazását vezeti be: 34 Módosítva: 2009. május 19. 35 Módosítva 2009. május 19. 19