Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata 57/2016. (XII. 13.) önkormányzati rendelete

Hasonló dokumentumok
1. A helyi adókról szóló 9/2014. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 4. -a a következő (3)- (12) bekezdésekkel egészül ki:

Értelmező rendelkezések 1/A.

Kapolcs község Önkormányzata Képviselő-testülete /2015. (.) önkormányzati rendelete

Balatonederics Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2015. (XII.31.) önkormányzati rendelete

Révfülöp Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 7/2016. (V.06.) önkormányzati rendelete

NYILATKOZAT. Egyesülés, szétválás ideje: (év) (hónap) (nap)

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének./2015. (XII...) önkormányzati rendelete

(3) Adókedvezmény illeti meg a vállalkozó háziorvost. Az adókedvezmény mértéke az (1) bekezdésben meghatározott adómérték 50%-a.

NYILATKOZAT. Egyesülés, szétválás ideje: (év) (hónap) (nap)

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a hatálybalépést követő napon hatályát veszti.

Szajol Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. /2015. (XII. 17.) önkormányzati rendelet-tervezete

Bakonyjákó Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2014. (X.14.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról

NYILATKOZAT. Egyesülés, szétválás ideje: (év) (hónap) (nap)

Kivonat. Készült: Fehérgyarmat Város Önkormányzata Képviselő-testületének április 28-án megtartott nyilvános ülésének jegyzőkönyvéből

1. A helyi adóról szóló 11/2015. (XI.25.) önkormányzati rendelet 4. -a a következő szöveggel lép hatályba:

NYILATKOZAT. Egyesülés, szétválás ideje: (év) (hónap) (nap)

Budaörs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 3/2016. (II.26.) önkormányzati rendelete

Tiszacsege Város Önkormányzata Képviselő-testületének / ( ) önkormányzati rendelete a helyi adókról szóló 28/2012. (XII. 13.) rendelet módosításáról

SZIKSZÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 24/2015.(XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

1. sz. melléklet ZFR-TÁV/2019 NYILATKOZAT

1/2016.(II.1.) 8/2014. (X.19.)

2/2016. (I.26.) 13/2015. (XI.24.)

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 53/2011. (X.29.) önkormányzati rendelete az iparűzési adóról

Tárnokréti Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 1/2016.(I.27.) önkormányzati rendelete

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának 53/2015. (XII. 15.) önkormányzati rendelete

Ivád Község Önkormányzat Képviselőtestületének 19/2015. (XI.26.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

30/2015. (XII.17.) 51/2011. (XII.

Jászfelsőszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2016. (XI.30.)) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról

RÁCKEVE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 33/2015. (XI.20.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról

43/2010. (XII.10.) önkormányzati rendelet. a helyi iparűzési adóról

Csátalja Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 3/2011.(II.16.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról

Letenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 18/2012. (XII.28.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról

Fegyvernek Város Önkormányzat Képviselőtestülete 1/2016.(I.29.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról. 1. Értelmező rendelkezések

Monor Város Önkormányzatának Képviselő-testülete. 22/2015. (XII. 15.) önkormányzati rendelete

Ónod Község Önkormányzat Képviselő testületének 2/2016. (II. 12.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról

BAKONYPÖLÖSKE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2014.(IX.23.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról

1.. A 30/2012.(XII.12.) sz. helyi adókról szóló rendelet 25/A..-a (2) bekezdéssel egészül ki:

SÁROSPATAK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 4/2016. (II. 26.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról

NYÍRÁBRÁNY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 6/2016. (III. 25.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról

A helyi iparűzési adóról szóló 19/2010. (XII.17.) önkormányzati rendelet 2. -a a következő 2/A. -sal egészül ki: 2/A.

Nemesnádudvar Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2015. (XI.16.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról egységes szerkezetben

háziorvos, védőnő vállalkozó akinek/amelynek a vállalkozási szintű adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg.

Adókötelezettség. Az adó alanya. A helyi iparűzési adó vonatkozásában az adó alanyát a Htv. 35. (2) bekezdése határozza meg.

Kunszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 34/2013. (XII.19.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról

NAGYDOROG NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 1/2016. (I.13.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK. 30/2015.(XII.18.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról

1. Értelmező rendelkezések

Takácsi Község Önkormányzat Képviselő-testülete 3/2016. (II. 15.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Biatorbágy Nagyközség Képviselő-testülete 11/1995. (07.01.) Ör. számú rendelete. Az iparűzési adóról

26/2015. (XI.27.) önkormányzati rendelet A helyi iparűzési adóról és a helyi adókkal kapcsolatos eljárási szabályokról.

Bakonyszücs Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2014. (X.19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

A helyi adókról szóló 18/2015. (XII.1.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) 10. (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

Berzék Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2010. (XII.20) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról

Kisláng Község Önkormányzat Képviselő-testülete 25/2015. (XII. 3.) önkormányzati rendelete a helyi adókról (egységes szerkezetben)

A helyi iparűzési adóról szóló 37/2012. (XII.2.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. -a helyébe a következő rendelkezés lép:

Egységes szerkezetben. 1. Magánszemélyek kommunális adója. 1. Adókötelezettség

Tiszaroff Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2016.(VI.29.) Rendelete a helyi iparűzési adóról. Az adó mértéke.

EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 34/2012.(XII.12.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE. (Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg)

1.. A bevezetett helyi adó. 1. Nagysimonyi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Szatymaz Község Képviselő-testületének 16/2015. (XI.20.) Ör. rendelet a helyi iparűzési adóról

Ugod Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2014. (X.19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

CSENGERÚJFALU KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 1/2016. (I.27.) Rendelete. - a helyi iparűzési adóról -

A rendelet hatálya 1/A. 2 Az önkormányzati rendelet hatálya kiterjed Szank Községi Önkormányzat illetékességi területére.

Kisar Község Önkormányzata Képviselő-testületének. (módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt) 12/2004. (XII. 16.) Önkormányzati rendelete

BIHARKERESZTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 24/2015. (XII. 17.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról

Jászszentlászló Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 6/2011.(III.25. ) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról

Baj község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2015. (XI.24.) önkormányzati rendelete. A helyi adókról

Rákóczifalva Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2010. (II. 12.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Nagymányok Város Önkormányzata Képviselő-testülete 13/2015. (XII.18.) önkormányzati rendelete a helyi adókról. 1. Általános rendelkezések

Tar Község Önkormányzata Képviselő-testülete. 3/2017. (I.19.) önkormányzati rendelete

Módosuló rendelkezések

Kékkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 6/2014. (X. 15.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról

NAGYKEREKI KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 2/2016. (II. 26.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról

MOSONSZOLNOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Vokány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2012. (XI.28.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról

Dombegyház Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete a helyi adókról. 1. Általános rendelkezések

A HELYI ADÓKRÓL KOMMUNÁLIS JELLEGŰ ADÓK. Magánszemélyek kommunális adója. A magánszemélyek kommunális adójának mértéke: 2.

Szentes Város Polgármesterétől Szentes, Kossuth tér 6

GINOP Munkahelyi képzések támogatása mikro-, kis- és középvállalatok munkavállalói számára

1/l995. (II.07.) sz. rendelet

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 56/2007. (XII.28.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról

Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2014. (VIII. 25.) önkormányzati rendelete a helyi adókról. 1. Általános rendelkezések

2010. évi Üzletszabályzata 3. számú melléklete március 1-jei hatállyal

Az Agrár-Vállakozási Hitelgarancia Alapítvány évi Üzletszabályzatának módosulása július 1-i hatállyal

HATÁROZATOT. 1% Közreműködői díj

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 13/2018.(XI.28.) ÖR. sz. rendelete a helyi adókról. A rendelet hatálya

MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK TERMELÉSI KAPACITÁSAINAK BŐVÍTÉSE

Bugyi Nagyközség Önkormányzatának 27/2004. (XII. 13. ) számú r e n d e l e t e a helyi adókról I. FEJEZET. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Nagytevel Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2014. (X.19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Salföld Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 13/2014. (XI. 10.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról

Szikszó Város Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2015.(IX.09.) számú önkormányzati rendelete

Bevezetés. I. Fejezet. Általános rendelkezések. 1. Helyi iparűzési adó

Amennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén:

2014. július 1-től azonban kizárólag az 1407/2013/EU rendeletnek megfelelő Hitelszerződés köthető a Támogatási Programok keretei között.

FELELŐSSÉGKIZÁRÓ NYILATKOZAT

Oldalszám: 1 HATÁROZATOT.

Vállalkozás-fejlesztési program. a helyi vállalkozások segítése, hatékonyságuk és a foglalkoztatás növelése érdekében

NYILATKOZAT. Egyesülés, szétválás ideje: (év) (hónap) (nap)

PÁLYÁZATI ADATLAP. a csopaki önkormányzat Vállalkozói Alapjából történő pénzbeli támogatás igényléséhez ÉVRE VONATKOZÓAN

Átírás:

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata 57/2016. (XII. 13.) önkormányzati rendelete a város vállalkozásfejlesztési és befektetés-támogató programjáról, valamint a kulturális célú támogatás nyújtásáról Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése a Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 13. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről, az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014. június 26., 1. o.) 14. és 53. cikkének, valamint a Szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352, 2013.12.24., 1. o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalom figyelembe vételével Kaposvár Megyei Jogú Város vállalkozásfejlesztési és befektetés-támogató programjáról az alábbi rendeletet alkotja: I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet célja 1. E rendelet célja, hogy a helyi gazdaság fejlesztése, a városban lakók életminőségének javítása és a foglalkoztatás elősegítése érdekében ösztönözze a vállalkozások Kaposvár Megyei Jogú Város (továbbiakban: Kaposvár) közigazgatási területén való letelepedését vagy fejlesztését, befektetések megvalósítását. Ennek érdekében Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) befektetés-támogató szolgáltatások létrehozásával és nyújtásával közvetlen és közvetett előnyöket kíván biztosítani ezen vállalkozások számára, hogy hozzájáruljon üzleti tevékenységük elindítási vagy beruházási költségeinek csökkentéséhez. A rendelet hatálya 2. (1) A rendelet hatálya az újonnan létrehozásra kerülő és a működő jogi személy, egyéni vállalkozó és adószámmal rendelkező magánszemély (továbbiakban: vállalkozás) jelen rendeletben meghatározottak szerinti támogatására terjed ki, amennyiben a létrehozására Kaposváron székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Kaposváron telephellyel vagy fiókteleppel kerül sor, illetve a működő vállalkozás székhelye, telephelye vagy fiókteleppel Kaposvár bel- vagy külterületén, illetve a város által preferált egyéb területen van. (2) Nem nyújtható támogatás azon vállalkozás részére, amely a szerződés megkötésekor nem igazolja, hogy köztartozásait maradéktalanul megfizette vagy hatóság a köztartozásának átütemezését határozatban engedélyezte. 1

(3) Az e rendeletben megjelenő euróban meghatározott összegek forintra való átszámolásakor a támogatási döntés napját megelőző hónap utolsó napján érvényes Magyar Nemzeti Bank által közzétett, két tizedesjegy pontossággal meghatározott deviza középárfolyam alkalmazandó. Értelmező rendelkezések 3. (1) E rendelet alkalmazásában: 1. acélipar: a következő termékek közül egy vagy több termeléséhez kapcsolódó tevékenységek: a) nyersvas és ferroötvözet: acélgyártáshoz és öntéshez használt nyersvas, más nyersvas, tükörvas és szénnel vegyített ferromangán, ide nem értve az egyéb ferroötvözeteket; b) vasból, közönséges acélból vagy különleges acélból készült nyers- és félkész termékek: tuskóöntéssel vagy más öntési eljárással feldolgozott folyékony acél, többek között félkész termékek - négyzetes bugák, blokkbugák és lemezbugák, blokkbugák, bugák és laposbugák; hengerhuzalok, széles melegen hengerelt termékek, kivéve a kis és közepes öntödékben előállított acélöntvényt; c) vasból, közönséges acélból vagy különleges acélból melegen előállított késztermékek: 80 mm-es vagy ezt meghaladó átmérőjű sínek, sínaljzatok, csatlakozóés alátétlemezek, gerendák, nehéz idomvasak és rudak, 80 mm-nél kisebb átmérőjű szádacélok, rudak és idomvasak és 150 mm alatti síkhengerelt termékek, acéldrótok, kör- és négyzetacélok, melegen hengerelt abroncsok és szalagok (ideértve a csövekhez használt szalagokat) és melegen hengerelt (bevonatos vagy bevonat nélküli) lemezek, 3 mm-es vagy vastagabb lemezek, 150 mm-es vagy ezt meghaladó szélesacél, kivéve huzalok és huzaltermékek, fényesre húzott rúdacélok és vasöntvények; d) hidegen előállított termékek: fehérlemezek, ólmozott acéllemezek, feketelemezek, cinkelt lemezek, más bevonattal ellátott lemezek, hidegen hengerelt lemezek, mágneses lemezek, bádogszalag gyártására szolgáló abroncsok, hidegen hengerelt lemezek tekercsben és lapokban; e) csövek: valamennyi varratmentes acélcső, a 406,4 mm-t meghaladó átmérőjű hegesztett acélcsövek 2. azonos vagy hasonló tevékenység: a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EKrendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt NACE Rev.2. egységes ágazati osztályozási rendszernek ugyanabba a (négy számjegyű számkóddal azonosított) szakágazatába sorolt tevékenység, 3. állami támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz) 107. cikk (1) bekezdése szerinti támogatás vagy csekély összegű támogatásként a) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.) (a továbbiakban: 1407/2013/EU bizottsági rendelet) 3. cikke; b) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági 2

rendelet (a továbbiakban: 360/2012/EU bizottsági rendelet) 2. cikke (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.), c) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra- ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 190., 2014.06.28., 45.o.) (a továbbiakban: 717/2014/EU bizottsági rendelet) 3. cikke vagy d) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.) (a továbbiakban: 1407/2013/EU bizottsági rendelet) 3. cikke alapján nyújtott támogatás, 4. átlátható formában nyújtott támogatás: olyan támogatás, amelynél előzetesen, kockázatértékelés nélkül kiszámítható a bruttó támogatástartalom, 5. bérköltség: az érintett munkahely vonatkozásában a támogatás kedvezményezettje által ténylegesen fizetendő teljes összeg, amely egy meghatározott időszakban magában foglalja az adózás előtti bruttó bért, a kötelező járulékokat, mint például a társadalombiztosítási járulékot, valamint a gyermekgondozás és a szülőgondozás költségét, 6. bruttó támogatási intenzitás: a támogatástartalom és a projekt elszámolható költségeinek aránya százalékos formában kifejezve, 7. diszkont kamatláb: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. 3. pontja szerinti kamatláb, 8. egyéni vállalkozás: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvényben meghatározott vállalkozás, 9. egy és ugyanazon vállalkozás: valamennyi vállalkozás, amelyek között az alábbi kapcsolatok legalább egyike fennáll: a) valamely vállalkozás rendelkezik egy másik vállalkozás részvényesei vagy tagjai szavazati jogának többségével; b) valamely vállalkozás jogosult kinevezni vagy elmozdítani egy másik vállalkozás igazgatási-, irányítási- vagy felügyeleti testülete tagjainak többségét; c) valamely vállalkozás jogosult meghatározó befolyást gyakorolni valamely másik vállalkozás felett az utóbbi vállalkozással kötött szerződés alapján vagy az annak alapító okiratában vagy társasági szerződésében meghatározott rendelkezésnek megfelelően; d) valamely vállalkozás, amely részvényese vagy tagja egy másik vállalkozásnak, az adott vállalkozás egyéb részvényeseivel vagy tagjaival kötött megállapodás szerint egyedül ellenőrzi az említett vállalkozás részvényesei, illetve tagjai szavazati jogának többségét. Az a)-d) pontban említett kapcsolatok bármelyikével egy vagy több másik vállalkozáson keresztül rendelkező vállalkozásokat is egy és ugyanazon vállalkozásnak kell tekinteni. 10. elsődleges mezőgazdasági termelés: a termőföld és az állattenyésztés az EUMSz I. mellékletében felsorolt termékeinek termelése az ilyen termékek jellegét megváltoztató további műveletek végrehajtása nélkül, 11. elszámolható költség: az egyes támogatási kategóriákra az uniós állami támogatási szabályokban e címen meghatározott költségek köre, 12. ésszerű nyereség: az érintett ágazatra vonatkozóan olyan tőkemegtérülési ráta, amely nem haladja meg a releváns swapkamatláb 100 bázisponttal növelt összegét, 3

13. foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 4. 16/a. pontja szerint, 14. foglalkoztatottak számának nettó növekedése: az érintett létesítmény álláshelyeinek számában egy adott időszak átlagához viszonyítva - a szóban forgó időszakban megszüntetett álláshelyeket levonva, valamint a teljes munkaidőben alkalmazott személyek, a részmunkaidősök és az idénymunkások számát az éves munkaerőegység törtrészeként számolva - bekövetkezett nettó növekedés, 15. immateriális javak: fizikai vagy pénzügyi formában nem megjelenő eszközök, mint például szabadalom, licencia, know-how vagy egyéb szellemi tulajdon, 16. induló beruházás: az a tárgyi eszközök vagy immateriális javak beszerzésére irányuló beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény kapacitásának bővítését, létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel történő bővítését vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatását eredményezi, valamint a részesedésszerzés kivételével olyan létesítmény eszközeinek az eladótól független harmadik fél beruházó általi felvásárlása, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna, 17. kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó: az a beruházó, amely a kérelmet benyújtó beruházóval a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerinti anya- vagy leányvállalati kapcsolatban áll 18. kis- és középvállalkozás (kkv): a csoportmentességi rendelet I. melléklete szerinti kis- és középvállalkozás, 19. létesítmény: funkcionálisan megbonthatatlan egészet képező termelő vagy szolgáltató egység, 20: létesítmény felvásárlása: egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök és immateriális javak piaci feltételek mellett történő megvásárlása, ha a létesítmény bezárásra került vagy - ha nem vásárolják meg - bezárásra került volna, és - annak kivételével, ha egy kisvállalkozást az eladónak a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója vagy korábbi munkavállalója vásárol meg - a felvásárló beruházó a létesítmény tulajdonosától független harmadik fél, 21. mezőgazdasági termék: az EUMSz I. mellékletében felsorolt termékek, kivéve a 2013. december 11-i 1379/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1379/2013/EU rendelet) hatálya alá tartozó halászati és akvakultúra-termékeket, 22. mezőgazdasági termék feldolgozása: mezőgazdasági terméken végrehajtott bármely művelet, amelynek az eredményeként keletkező termék szintén mezőgazdasági terméknek minősül, kivéve a mezőgazdasági üzemben végzett, az állati vagy növényi eredetű termék első értékesítését előkészítő tevékenységet, 23. mezőgazdasági termék forgalmazása: a mezőgazdasági termék értékesítési célú birtoklása vagy kiállítása, megvételre való felkínálása, leszállítása vagy egyéb módon történő forgalmazása, kivéve az elsődleges termelő részéről a viszonteladóknak vagy feldolgozóknak történő első értékesítést, valamint a termék első értékesítését előkészítő tevékenységeket; az elsődleges termelő részéről a végső fogyasztóknak történő értékesítést csak akkor kell forgalomba hozatalnak tekinteni, amennyiben az e célra elkülönített helyiségben történik, 24. működési eredmény: a beruházásnak az Sztv. 3. (4) bekezdés 5. pontja szerinti hasznos élettartama alatt diszkontált bevételek és diszkontált működési költségek (pl. személyi jellegű ráfordítás, anyagköltség, szerződéses szolgáltatás, a távközlés, az energia és a karbantartás költsége, bérleti díj, adminisztrációs költség, kivéve az olyan értékcsökkenési és a finanszírozási költséget, amelyet beruházási támogatásból már fedeztek) közötti pozitív előjelű különbség, 4

25. nagyberuházás: regionális beruházási támogatás esetében nagyberuházásnak az olyan induló beruházás minősül, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költségek összege az összeszámítási szabályt figyelembe véve jelenértéken meghaladja az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget, 26. nagyvállalkozás: kis- és középvállalkozásnak nem minősülő vállalkozás, 27. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: valamely vállalkozás akkor minősül nehéz helyzetben lévőnek, ha a) részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság esetében, ha a vállalkozás névértéken felüli befizetést is magában foglaló jegyzett tőkéjének több mint a felét felhalmozott veszteségei miatt elvesztette, különösen ha a felhalmozott veszteségeknek saját forrásnak minősülő elemből történő levonásakor a jegyzett tőke felét meghaladó negatív eredmény keletkezik, b) közkereseti társaság, betéti társaság, közös vállalat, egyesülés, egyéni cég esetében, ha a vállalkozás a saját tőkéjének több mint felét felhalmozott veszteségei miatt elvesztette, c) olyan vállalkozás, amely ellen kollektív fizetésképtelenségi eljárás indult, vagy ellene a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény alapján hitelezői kérelmére kollektív fizetésképtelenségi eljárás indítható, d) kis- és középvállalkozások kivételével olyan vállalkozás, amely esetében az előző két évben a könyv szerinti idegen tőke és saját tőke aránya meghaladta a 7,5-et és a kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredménnyel számolt kamatfedezeti ráta kevesebb volt 1,0-nél. A kevesebb, mint három éve létező kis- és középvállalkozást csak a c) pont szerinti feltétel fennállása esetén kell nehéz helyzetben lévőnek tekinteni, 28. összeszámítási szabály: a nagyberuházás elszámolható költségei kiszámításakor egyetlen beruházásnak kell tekinteni a kérelemben szereplő beruházást és a kérelmet benyújtó beruházó, valamint a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó által a kérelemben szereplő beruházás megkezdésétől számított háromszor háromszázhatvanöt napos időszakon belül a kérelemben szereplő beruházással azonos megyében megkezdett, regionális beruházási támogatásban részesülő beruházást, 29. saját forrás: a kedvezményezett által a projekthez igénybe vett, állami támogatást, valamint az Európai Unió intézményei, ügynökségei, közös vállalkozásai vagy más szervei által központilag kezelt, a tagállam ellenőrzése alá közvetlenül vagy közvetve nem tartozó uniós finanszírozást nem tartalmazó forrás, 30. szénipar: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított és a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló, 2010. december 10-i 2010/787/EU tanácsi határozatban pontosított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A. és B. csoportba sorolt szén kitermelésével kapcsolatos tevékenység, 31. szinten tartást szolgáló eszközök: azok az eszközök, amelyek a beruházó által már használt tárgyi eszközöket, támogatható immateriális javakat váltják ki anélkül, hogy a kiváltás az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, vagy a termelési, illetve a szolgáltatási folyamat alapvető változását, vagy bővülését eredményezné, 32.szintetikusszál-ipar: a) végső felhasználástól függetlenül a poliészter, poliamid, akril és polipropilén alapú szálak és fonalak valamennyi generikus fajtájának extrudálása és texturálása; vagy b) polimerizáció (beleértve a polikondenzációt), amennyiben az alkalmazott berendezés szempontjából extrudálással együtt zajlik; vagy 5

c) a leendő kedvezményezett, vagy ugyanazon a csoporton belüli más vállalkozás által egyidejűleg felállított extrudálási/texturálási kapacitáshoz kapcsolódó bármely kiegészítő eljárás, amely az érintett üzleti tevékenységben az alkalmazott berendezés szempontjából rendszerint e kapacitás részét képezi; 33. támogatási időszak: a támogatási szerződés megkötésétől kezdődően a szerződésben a vállalkozás elszámolási kötelezettségeként meghatározott legvégső határidő lejártáig terjedő időszak. 34. támogatási intenzitás: a támogatástartalom és az elszámolható költségek jelenértékének hányadosa százalékos formában kifejezve, 35. támogatástartalom: a beruházó részére ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában, akár több forrásból odaítélt állami támogatásnak az Atr. 2. mellékletében meghatározott módszer alapján számított összege, 36. tárgyi eszköz: olyan eszközök, amelyek felölelik a földterületet, épületeket, üzemeket, gépeket és berendezéseket, 37. vissza nem térítendő támogatás: a jelen rendelet alapján Magyarország hivatalos pénznemében megállapítandó és folyósítandó visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás. II. fejezet A vállalkozásfejlesztési és befektetés-támogató program tartalma A vállalkozásfejlesztési és befektetés-támogató szolgáltatások 4. (1) A vállalkozásfejlesztési és befektetés-támogató programba tartozó szolgáltatások a következőket tartalmazzák: 1. Befektetési honlap üzemeltetése: Kaposvár Megyei Jogú Város honlapjához kapcsolódóan Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala befektetési aloldalt üzemeltet, ahol a befektetők a részükre releváns adatokat, információkat megtalálhatják Kaposvárról, illetve a potenciális ingatlanokról. 2. Ügyvédek és közjegyzők ajánlása: Az önkormányzat közzé tesz egy listát a befektetői honlapon, a városban működő ügyvédekről, ügyvédi irodákról és közjegyzőkről, elérhetőségi adatokkal. 3. Telekhez kapcsolódó közműtérképbe betekintés biztosítása, rendelkezésre bocsátás: Az önkormányzat helyrajzi szám alapján biztosítja a telek közműellátásának térképébe történő betekintést, illetve rendelkezésre bocsátja a vállalkozás részére. 4. Tervező irodák ajánlása: Az önkormányzat közzé tesz egy listát a befektetői honlapon a városban működő tervezőirodákról, elérhetőségi adatokkal. 5. Kivitelezők ajánlása: Az önkormányzat közzé tesz egy listát a befektetői honlapon városban működő kivitelező cégekről, elérhetőségi adatokkal. 6. Munkaerő közvetítők ajánlása: Az önkormányzat a befektetői honlapon jelzi a Somogy Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának elérhetőségeit. 7. Egyablakos rendszerű támogatás (az önkormányzat hatáskörébe tartozó ügyek intézésének segítése): A Polgármesteri Hivatal kijelölt munkatársa a vállalkozás rendelkezésére áll egyes ügyek hivatali intézésének segítésében, illetve közvetítő szerepet lát el a hatóságokkal kapcsolatban. 8. Hatósági tájékoztató fórum szervezése: Az önkormányzat igény és szükség szerint, de legalább évente szervez egy fórumot, ahova meghívja a hatóságok képviselőit, akik tájékoztatást adnak a vállalkozások számára a legfontosabb előírásokról, jogszabályi változásokról. 6

9. Buszjáratok menetrendjének igazítása: Az önkormányzat az igények alapján felveszi a kapcsolatot a Kaposvári Közlekedési Zrt.-vel, valamint a Kapos Volán Zrtvel és kezdeményezi a vállalkozás dolgozói munkarendjének megfelelő menetrend kialakítását. 10. Vállalkozási referens: A Polgármesteri Hivatal szervezetén belül a Kaposváron működő vállalkozásokkal és a szakterületi partnerekkel történő kapcsolattartásért felelős személy. 11. Munkahelyteremtő támogatás: Az önkormányzat egyszeri, meghatározott mértékű támogatást biztosít a beruházás során létrehozott álláshelyek alapján. 12. Telekár kedvezmény: Az önkormányzat a beruházás során létrehozott új álláshelyek alapján egyszeri, meghatározott mértékű kedvezményt ad az önkormányzati tulajdonú, Kaposvár közigazgatási területén fekvő építési terület piaci vételárából. 13. Bérleti díj kedvezmény: Az önkormányzat kedvezményt ad a székhely/telephely céljára felkínált önkormányzati tulajdonú, nem lakás céljára szolgáló ingatlan piaci bérleti díjából. 14. Kulturális támogatás: Az önkormányzat támogatást biztosít a város kiemelt városi rendezvénystruktúrájába illeszkedő kulturális és művészeti tevékenységre. (2) A szolgáltatásokat az önkormányzat Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalán (továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) keresztül nyújtja. A vállalkozásfejlesztési és befektetés-támogató program keretében nyújtott, anyagi támogatásnak minősülő szolgáltatások 5. (1) E rendelet alapján nyújtott támogatások pénzügyi forrását Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának mindenkori éves költségvetésében erre a célra elkülönített keretösszeg (előirányzat) terhére és annak erejéig biztosítja. A jelen rendelet alapján nyújtott vállalkozásfejlesztési és befektetés-támogató program visszafizetett összegeit, a támogatási szerződések megszegése miatt visszakövetelésekből származó összegeket, valamint az önkormányzati tulajdonú építési területek értékesítéséből befolyt nettó bevételt mindenkor az erre a célra elkülönített keretbe kell helyezni, amely összeg a Képviselő-testület döntése alapján ismételten felhasználható jelen rendelet alapján nyújtott vállalkozásfejlesztési és befektetés-támogató program forrásaként. (2) A támogatás formái: E rendelet alapján természetbeni, vagy vissza nem térítendő pénzbeli támogatás (ideértve a piaci árhoz képest biztosított kedvezményt is) formájában nyújtható támogatás. (3) A 6-9. szerinti szolgáltatások céljára jelen rendelet alapján a) a 6-8. szerinti célra nyújtott támogatás a 651/2014/EU bizottsági rendelet 13-14. cikke szerinti regionális beruházási támogatás szabályai, vagy az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás szabályai alapján, b) a 9. szerinti célra nyújtott támogatás a 651/2014/EU bizottsági rendelet 53. cikke szerinti kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás szabályai, vagy az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás szabályai alapján nyújtható. 7

Az egyes támogatások igénybevétele, jogosultsági feltételek Munkahelyteremtő támogatás 6. (1) A vállalkozás munkahelyteremtő támogatást igényelhet minden általa megvalósított új beruházási projekt után, amellyel újonnan létesített munkahelyeket teremt. A munkahelyteremtő támogatás összege teljes idejű (napi 8 órás) foglalkoztatást biztosító új álláshelyenként egyszeri legfeljebb 500.000,- Ft/fő. (2) A támogatás akkor vehető igénybe, ha az új munkavállalót a vállalkozás legalább a garantált bérminimum 120%-nak megfelelő bérrel alkalmazza. (3) A munkahelyteremtő támogatás odaítélésére akkor kerülhet sor, ha a vállalkozás vállalja, hogy a támogatási szerződés aláírásától az általa vállalt létszámnövekedést legalább 5, kkv-k esetében 3 éven keresztül fenntartja. Vállalt létszámnövekedés alatt a vállalkozás beruházási projektjét megelőző üzleti évben érvényes átlagos statisztikai állományi létszámának, valamint a támogatási szerződésben vállalt átlagos statisztikai állományi létszám közötti különbözetet kell érteni. (4) A munkahelyteremtő támogatás kizárólag a pályázat benyújtását követően létrehozott új álláshelyek után igényelhető. Új álláshelynek minősül a támogatási pályázat benyújtását követően létesített új álláshely, melyet a munkavállaló kizárólagos munkaviszonyban lát el. A kizárólagos munkaviszony az a munkaviszony, mely esetén a foglalkoztatott nem rendelkezik egyéb, a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó, teljes- vagy részmunkaidősnek minősülő munkaviszonnyal. (5) A lezárt üzleti évvel nem rendelkező vállalkozások esetében havi átlagos statisztikai állományi létszámot kell figyelembe venni. (6) A támogatás folyósítására a beruházás megvalósítását és a beruházásról történő pénzügyi elszámolást követően kerülhet sor. (7) Kaposvár Város közigazgatási területén működő vállalkozás esetében támogatás akkor nyújtható, ha a jelen rendelet hatályba lépését megelőző 5 éven belül a vállalkozás vagy jogelődje székhelyét vagy telephelyét Kaposvár város közigazgatási területén nem szüntette meg, vidéki telephellyel is rendelkező vállalkozás pedig a Kaposvár város közigazgatási területén foglalkoztatottak létszámát nem csökkentette oly módon, hogy ugyanakkor a vidéki telephely vonatkozásában a statisztikai állományi létszámot növelte. (8) A támogatott a statisztikai állományi létszámra vonatkozóan nyilvántartást köteles készíteni. A támogatott köteles írásbeli felhívás esetén a foglalkoztatotti adatokról azonnali tájékoztatást nyújtani Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata részére. (9) A támogatási időszak alatt a támogatott köteles a Nemzeti Adó-és Vámhivatal részére a járulékokról szólóan benyújtott havi bevallását az Önkormányzat részére megküldeni. 8

Telekár kedvezmény 7. (1) Önkormányzati ingatlan vállalkozások részére történő kedvezményes értékesítése céljából jelen támogatási program alapján az Önkormányzat a tulajdonában álló, Kaposvár közigazgatási területén fekvő építési terület értékesítésekor annak vételárából a létrehozott új álláshelyek alapján egyszeri 500.000 Ft/fő telekár kedvezményt nyújthat. (2) Támogatást igénylőnek a támogatás nyújtása iránti kérelmét az ingatlan megvásárlására vonatkozó pályázatával egyidejűleg kell benyújtania. (3) A kedvezmény biztosításának feltétele a vállalt létszám legalább 5, kkv-k esetében 3 éven keresztül történő fenntartása. Bérleti díj kedvezmény 8. (1) Önkormányzati tulajdonú nem lakás céljáró szolgáló helyiség bérleti díj csökkentése iránt benyújtott pályázat elbírálására a jelen rendelet előírásai vonatkoznak azzal, hogy pályázó a benyújtott pályázathoz a 14. (3) bekezdésében meghatározott dokumentumokon felül az alábbi dokumentumokat köteles becsatolni: a) 3 évre visszamenőlegesen a nem lakás céljára szolgáló helyiség bevételeinekköltségeinek alakulására vonatkozó kimutatást; b) 3 évre visszamenőlegesen a vállalkozás főkönyvi kivonatait, beszámolóit; c) jövőre vonatkozó elképzeléseket, fejlesztési terveket tartalmazó nyilatkozatát; d) nemleges adóigazolást és folyószámla kivonatot; e) a bruttó támogatási intenzitás megállapításához szükséges adatokat. (2) A bérleti díj csökkentés mértékéről egyedi vizsgálatot követően Kaposvár Megyei Jogú Város Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottsága dönt. Kulturális támogatás 9. (1) Az Önkormányzat támogatást biztosít művészeti vagy kulturális esemény és előadás, fesztivál és hasonló kulturális tevékenységre egyedi elbírálás alapján a rendelkezésre álló keret erejéig. Elsődleges cél a város kiemelt városi rendezvénystruktúrájába illeszkedő, egyéni arculatú, kulturális turizmust elősegítő programok, rendezvények, fesztiválok támogatása. (2) A támogatáshoz egyedi pályázat benyújtása szükséges, amelyben a kérelmező részletesen ismerteti a tervezett programokat, elkészíti azok teljes költségvetését, megjelöli a rendelkezésre álló forrásokat. A 6-9. -ok szerinti támogatási kategóriákra vonatkozó közös szabályok 10. (1) A jelen rendelet 4. (1) bekezdés 11-14. pont hatálya alá tartozó támogatás kizárólag átlátható formában nyújtható. (2) A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés meghozatala napjától számított tíz évig megőrizni. 9

(3) Nem ítélhető meg támogatás a) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott akvakultúra-termékek termeléséhez, feldolgozásához és értékesítéséhez, b) elsődleges mezőgazdasági termeléshez, c) mezőgazdasági termék feldolgozásában és mezőgazdasági termék forgalmazásában tevékeny vállalkozás részére, ha ca) a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy cb) a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ, d) támogatás exporttal kapcsolatos tevékenységhez, ha az az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódik, e) támogatás, ha azt import áru helyett hazai áru használatától teszik függővé, f) támogatás olyan feltétellel, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi, g) csekély összegű támogatásban részesülő vállalkozás kivételével azon szervezet részére, amely az Európai Bizottság európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatás visszafizetésére kötelező határozatának nem tett eleget, h) csekély összegű támogatásban részesülő vállalkozás kivételével nehéz helyzetben lévő vállalkozás részére. (4) A 13. alapján támogatás csak akkor ítélhető meg, ha a vállalkozás a jelen rendelet 1. mellékletében meghatározott kötelező tartalmi elemeket tartalmazó támogatási kérelmét a beruházás megkezdése előtt írásban benyújtotta. A támogatási kérelem benyújtása előtt felmerült költségeket a beruházás részeként nem lehet elszámolni. (5) A beruházás megkezdésének napja: a) építési munka esetén az építési naplóba történő első bejegyzés vagy az építésre vonatkozó első visszavonhatatlan kötelezettségvállalás időpontja, b) tárgyi eszköz és immateriális javak beszerzése esetén ba) a vállalkozás általi első jogilag kötelező érvényűnek tekintett megrendelés napja, bb) - a ba) alpont szerinti megrendelés hiányában - az arra vonatkozóan megkötött, jogilag kötelező érvényűnek tekintett szerződés létrejöttének a napja, bc) - a ba) alpont szerinti megrendelés és a bb) alpont szerinti szerződés hiányában - a beruházó által aláírással igazolt átvételi nap az első beszerzett gép, berendezés, anyag vagy termék szállítását igazoló okmányon, c) létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás időpontja vagy d) az a)-c) pont közül több pont együttes megvalósulása esetén a legkorábbi időpont 10

azzal, hogy nem tekintendő a beruházás megkezdésének a földterület megvásárlása, ha az nem képezi a beruházás elszámolható költségét, valamint az előkészítő munka költségének felmerülése. (6) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az e rendelet szerinti támogatás abban az esetben halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez. (7) Az e rendelet szerinti támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetén halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással. (8) Az egy projekthez igénybe vett összes támogatás - függetlenül attól, hogy annak finanszírozása uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik - támogatási intenzitása nem haladhatja meg az irányadó uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget. (9) Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható. Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás a csoportmentességi rendeletekben és az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb teljes finanszírozási határértékig bármilyen más, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással halmozható. (10) A több részletben kifizetett támogatást a támogatási döntés időpontja szerinti értékre kell diszkontálni a diszkont kamatláb alkalmazásával. Amennyiben a támogatás az Európai Bizottság előzetes jóváhagyása alapján vehető igénybe, az elszámolható költség és a támogatás jelenértékét az Európai Bizottság felé történő bejelentés időpontjában érvényes diszkont kamatláb alkalmazásával és árfolyamon kell figyelembe venni. (11) Ha a támogatás nyújtása az uniós állami támogatási szabályok értelmében az Európai Bizottság előzetes jóváhagyásától függ, a támogatás az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követően fizethető ki. (12) Az Atr. 18. (2) bekezdés a) és d) pontjai szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha a támogatás összege: a) a 13. hatálya alá tartozó támogatás esetén a beruházáshoz igényelt összes állami támogatással együtt - figyelembe véve a nagyberuházásokra vonatkozó rendelkezéseket - meghaladja azt az összeget, amelyet ugyanazon településen egy jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó elszámolható költségű beruházás az adott régióban kaphat, 11

b) a 13. hatálya alá tartozó támogatás esetén, ha a kérelmet benyújtó beruházó, vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó a támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben a támogatási kérelemmel érintett tevékenységgel azonos vagy hasonló tevékenységet szüntetett meg az EGT területén, vagy a támogatási kérelem benyújtásakor tervezi, hogy a támogatási kérelem benyújtásától a beruházás befejezésétől számított második év végéig a támogatási kérelemmel érintett tevékenységgel azonos vagy hasonló tevékenységet szüntet meg az EGT, c) a 12. hatálya alá tartozó támogatás esetén projektenként meghaladja a 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget. (13) A (12) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás nem haladhatja meg a) azt a minimális összeget, amellyel a beruházás kellően nyereségessé válik ahhoz, hogy azt a beruházó megvalósítsa, vagy b) azt a többletköltséget, ami a beruházásnak az adott helyszínen történő megvalósítására tekintettel merült fel az alternatív más, a beruházás megvalósításának helyszínéhez képest fejlettebb régióban található helyszínhez viszonyítva azzal, hogy a fejlettség szintjét a regionális támogatási térkép szerinti maximális támogatási intenzitás alapján kell meghatározni. (14) A támogatás intenzitás és az elszámolható költségek kiszámítása során felhasznált valamennyi számadatot az adók és illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. Az elszámolható költségeket világos, konkrét és aktuális dokumentumokkal kell alátámasztani. A csekély összegű támogatás 11. (1) Amennyiben a 6-9. szerinti támogatás csekély összegű támogatásnak minősül, az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti szabályokkal összhangban nyújtható. (2) Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 200 000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző, egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások esetén a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését. (3) A támogatás odaítélése során az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni. (4) A kedvezményezett vállalkozás a támogatást az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikke (2) bekezdésének kivételével nem használhatja a 10. (3) bekezdésben meghatározott célokra, továbbá az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően 12

közúti kereskedelmi árufuvarozás ellenszolgáltatás fejében történő végzése céljából teherszállító jármű vásárlására. (5) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.) megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható. (6) A csekély összegű támogatás azonos elszámolható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással nem halmozható, amennyiben az így halmozott összeg meghaladná bármely csoportmentességi rendeletben vagy az Európai Bizottság által elfogadott határozatában az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális támogatási intenzitást vagy összeget. (7) A kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdése figyelembevételével - az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon - nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról. A nyilatkozat formanyomtatvány jelen rendelet 2. mellékletét képezi. (8) A támogatást nyújtó a jelen rendelet 3. mellékletében meghatározott tartalmú igazolás útján írásban tájékoztatja a vállalkozást a támogatás bruttó támogatási egyenértékben kifejezett összegéről és arról, hogy az csekély összegűnek minősül. (9) A kedvezményezett vállalkozásnak a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őriznie, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni. A kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás 12. (1) Amennyiben a 9. szerinti támogatás a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásnak minősül, kizárólag a 651/2014/EU bizottsági rendelet 53. cikke szerinti szabályokkal összhangban nyújtható. (2) A kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás (ezen vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) beruházási, működési vagy zenei és irodalmi alkotások kiadásához nyújtott támogatásként nyújtható. (3) A támogatás - a nyomtatott vagy elektronikus formában közzétett sajtótermék és magazin kivételével - a következőkhöz nyújtható: a) muzeális intézmény, levéltár, könyvtár, művészeti vagy közművelődési intézmény - ide 13

értve a közösségi teret -, koncertterem,; b) tárgyi kulturális örökség, régészeti lelőhely, emlékmű, történelmi emlékhely és épület, a kulturális örökséghez kapcsolódó természeti örökség, kulturális vagy természeti örökséggé nyilvánított örökség,; c) a szellemi kulturális örökség valamennyi formája (pl. népi hagyományok, kézművesség),; d) művészeti vagy kulturális esemény és előadás, fesztivál, kiállítás és hasonló kulturális tevékenység; e) kulturális és művészeti oktatási tevékenységek, a kulturális kifejezésmódok sokfélesége védelmének és támogatásának jelentőségét tudatosító oktatási és társadalmi célú figyelemfelhívó programok, ideértve az új technológiák alkalmazását is ezen célokra,; f) zenei és irodalmi alkotások írása, szerkesztése, gyártása, terjesztése, digitalizálása, kiadása és fordítása. (4) Beruházási támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költség és a beruházás megvalósításából származó működési eredmény közötti különbséget azzal, hogy az infrastruktúra üzemeltetője - a támogatást nyújtó döntésétől függően - jogosult ésszerű nyereséget szerezni. (5) A működési eredmény mértékét a) megalapozott előrejelzések alapján kell meghatározni és előzetesen, vagy b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag kell levonni az elszámolható költségekből. (6) A beruházási támogatás elszámolható költségei az immateriális javak és a tárgyi eszköz következő költségei: a) infrastruktúra-építésének, korszerűsítésének, bővítésének, megvásárlásának, megőrzésének és fejlesztésének költsége, ha az infrastruktúra időbeli vagy térbeli kapacitását évente legalább 80 %-ban kulturális célra használják; b) kulturális örökség megszerzésének költségei (pl. a lízingdíj, a kapcsolódó illetékek vagy a kulturális örökség áthelyezésének költsége), c) a tárgyi és szellemi kulturális örökség védelmének, megőrzésének, újjáépítésének és helyreállításának költsége (pl. a megfelelő körülmények között történő tárolás költsége, a speciális eszközök, anyagok használatából fakadó többletköltség, valamint a dokumentációs, kutatási, digitalizálási és publikációs költség), d) a közönség kulturális örökséghez való hozzáférésének javítását szolgáló költségek, (pl. a digitalizálással és egyéb új technológiákkal, a speciális szükségletű személyek hozzáférési lehetőségeinek javításával kapcsolatos, valamint a prezentációk, programok és látogatók tekintetében a kulturális sokszínűség elősegítésével kapcsolatos költség), e ) e) kulturális projektek és tevékenységek, együttműködési és csereprogramok, valamint ösztöndíjak költsége (pl. a kiválasztási eljárással kapcsolatos marketing és a projekt eredményeként közvetlenül felmerülő költség). (7) Működési támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg a releváns időszakban keletkező működési veszteséget. (8) Működési támogatás esetén a támogatás a működési veszteségen felül fedezetet nyújthat az ésszerű nyereségre is. (9) A működésből származó veszteség összegét előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján kell meghatározni. 14

(10) A (7) és (8) bekezdésben meghatározottak teljesítése - a (9) bekezdéstől eltérően - visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag is biztosítható. (11)A működési támogatás elszámolható költségei: a) kulturális intézmény vagy örökségi helyszín állandó vagy időszakos tevékenységeihez (pl. kiállításokhoz, előadásokhoz, rendezvényekhez és hasonló kulturális tevékenységekhez) kapcsolódó, a szokásos üzletmenet részeként felmerülő költségek; b) a kulturális és művészeti oktatási tevékenységek költségei, a kulturális kifejezésmódok sokfélesége védelmének és népszerűsítésének fontosságát tudatosító oktatási és társadalmi célú figyelemfelhívó programok költsége (pl. az új technológiák ezen célokra történő alkalmazásának költsége), c) a közönség kulturális intézményhez vagy örökségi helyszínhez és tevékenységhez való hozzáférésének javítását szolgáló költség (pl. a digitalizálással, egyéb új technológiákkal és a speciális szükségletű személyek hozzáférési lehetőségeinek javításával kapcsolatos költség), d) közvetlenül a kulturális projekthez vagy tevékenységhez kapcsolódó működési költség, így különösen: da) az ingatlanok és kulturális helyszínek bérletének, lízingjének költsége, db) a kulturális projektekhez vagy tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó utazási-, anyag- és felszerelési költség, dc) a kiállítások és díszletek építészeti elemeinek költsége, dd) az eszközökhöz, szoftverekhez és felszerelésekhez igénybe vett hitel vagy lízing költsége, de) az eszközök, szoftverek, felszerelések amortizációja, ha e költséget nem fedezte beruházási támogatás, df) szerzői jogi védelem alatt álló alkotásokhoz és egyéb kapcsolódó szellemi tulajdonjogi védelem alatt álló tartalmakhoz való hozzáférésre vonatkozó jogokkal kapcsolatos költség, dg) a marketing költsége, dh) a projekt vagy tevékenység eredményeként közvetlenül felmerült költség, e) kulturális intézmény, örökségi helyszín, vagy projekt személyi jellegű ráfordításai; f) a külső tanácsadással és külső szolgáltatók által biztosított támogató szolgáltatásokkal kapcsolatos, közvetlenül a projekt eredményeként felmerülő költség. (12) Az egymillió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó beruházási vagy működési támogatás esetén a támogatás összege a (4) és (5) bekezdésében, valamint a (7)- (10) bekezdésében meghatározott módszerek alkalmazásától eltérően is meghatározható azzal, hogy a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 80%-át. (13) A (3) bekezdés f) pontja szerinti zenei és irodalmi alkotások kiadásához nyújtott támogatás esetén a) a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 70%-át, vagy b) a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a projektből származó bevételek jelenértékének különbségét azzal, hogy a bevételeket az elszámolható költségekből előzetesen vagy visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával kell levonni. (14) A zenei és irodalmi alkotások kiadásához nyújtott támogatás keretében a) a szerző díjazása (pl. szerzői joggal kapcsolatos költség), b) a fordító díjazása, c) a szerkesztő díjazása, 15

d) az egyéb szerkesztési költség (pl. korrektúrázás, javítás, lektorálás), e) az elrendezés és nyomdai előkészítés költsége, és f) a nyomtatás vagy elektronikus közzététel költsége számolható el. Regionális beruházási támogatás 13. (1) Amennyiben a 6-8. szerinti támogatás regionális beruházási támogatásnak minősül, kizárólag a 651/2014/EU bizottsági rendelet 13-14. cikke szerinti szabályokkal összhangban nyújtható. (2) Regionális beruházási támogatás (ezen vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) igénybevételének feltétele, hogy a tervezett beruházás induló beruházásnak minősüljön. (3) Amennyiben az induló beruházás termelési folyamat lényegi változását eredményező beruházás fogalmi eleme teljesül, a támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek összege meghaladja az alapvetően megváltoztatandó eredeti termelési folyamathoz kapcsolódó eszközökre a kérelem benyújtásának adóévét megelőző három adóévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összegét. (4) Amennyiben az induló beruházás meglévő létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékkel történő bővítését eredményező induló beruházás fogalmi eleme teljesül, az elszámolható költségeknek legalább 200 %-kal meg kell haladniuk az eredeti tevékenység keretében használt és az új tevékenység keretében is használni tervezett tárgyi eszközöknek és immateriális javaknak a beruházás megkezdése előtti adóévben nyilvántartott könyv szerinti értékét. (5) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a támogatott vállalkozás kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházással létrehozott tevékenységet az üzembe helyezés időpontjától számított legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig fenntartja. (6) A beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét vagy, ha a beruházó kis- és középvállalkozásnak minősül. (7) A (6) bekezdés szerinti követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált vagy meghibásodott tárgyi eszköz cseréjét, ha a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált vagy meghibásodott és támogatásban már részesült tárgyi eszköz cseréjére a fenntartási időszakban a beruházó állami támogatásban nem részesülhet. Az új eszköznek a lecserélt tárgyi eszközzel azonos funkcióval és azonos vagy nagyobb kapacitással kell rendelkeznie, továbbá a gyártási időpontja nem lehet korábbi, mint a lecserélt tárgyi eszközé. (8) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a) a beruházó az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja, továbbá b) a teljes beruházás megvalósításához szükséges költségek forrását a támogató számára bemutatja. 16

(9) A 10. (3) bekezdésben foglaltakon túl nem nyújtható támogatás a) acélipari tevékenységhez, b) hajógyártási tevékenységhez, c) szénipari tevékenységhez, d) szintetikusszál-ipari tevékenységhez, e) ellenszolgáltatásért végzett légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi úton történő személyvagy áruszállítási szolgáltatás nyújtásához, vagy a kapcsolódó infrastruktúrához, f) energiatermelési, energiaelosztási tevékenységhez és energetikai célú infrastruktúra létrehozását szolgáló beruházáshoz, g) az 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott akvakultúratermékek termelését, feldolgozását és értékesítését szolgáló beruházáshoz, h) szélessávú infrastruktúra kiépítéséhez, kivéve a (25)-(26) bekezdésekben meghatározott feltételekkel, i) kutatási infrastruktúra fejlesztéshez, kivéve a (24) bekezdésben meghatározott feltételekkel, j) ha a kérelmet benyújtó beruházó, vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó a támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben a támogatási kérelemmel érintett tevékenységgel azonos vagy hasonló tevékenységet szüntetett meg az EGT területén, vagy a támogatási kérelem benyújtásakor tervezi, hogy a támogatási kérelem benyújtásától a beruházás befejezésétől számított második év végéig a támogatási kérelemmel érintett tevékenységgel azonos vagy hasonló tevékenységet szüntet meg az EGT területén, k) a 2010/787/EU tanácsi határozat hatálya alá tartozó versenyképtelen szénbányák bezárásához. (10) Egy projekthez igénybe vett összes állami támogatás függetlenül attól, hogy annak finanszírozása uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik támogatási intenzitása nem haladhatja meg az 50%-ot, nagyberuházás esetében az alkalmazható maximális támogatási intenzitás: a) ötvenmillió euró elszámolható költségrészig 50%, b) az ötvenmillió euró és a százmillió euró közötti elszámolható költségrészre 25% és c) a százmillió euró feletti elszámolható költségrészre 17%. (11) A (10) bekezdés szerinti támogatás intenzitás nagyberuházások kivételével a kisvállalkozások beruházásai esetében 20 százalékponttal, a középvállalkozások beruházásai esetében 10 százalékponttal növelhető, ha a beruházó a kérelem benyújtásakor valamint a döntés meghozatalakor is megfelel az adott vállalkozás méret feltételeinek. (12) Nagyberuházás esetén az odaítélhető összes állami támogatás összegéből le kell vonni a beruházás megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban a kedvezményezett által vagy a kedvezményezettől független harmadik félnek nem minősülő beruházó által azonos megyében megkezdett beruházáshoz vagy beruházásokhoz odaítélt állami támogatás jelenértéken meghatározott összegét. (13) Ha az összeszámítási szabály figyelembevétele nélkül az adott beruházáshoz nyújtható állami támogatás jelenértéken kisebb, mint a (12) bekezdés szerint meghatározott támogatási összeg, akkor ez a kisebb összeg az odaítélhető állami támogatás felső korlátja. Ellenkező esetben állami támogatás a (12) bekezdésben meghatározott összegig nyújtható. 17