Az oktatási és kulturális miniszter 4/2010. (I. 19.) OKM rendelete a pedagógiai szakszolgálatokról

Az oktatási és kulturális miniszter 4/2010. (I. 19.) OKM rendelete a pedagógiai szakszolgálatokról A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 97. b) pontjában, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. (1) bekezdés b), d), i) és n) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet hatálya fenntartótól függetlenül kiterjed a) az óvodákra, b) az általános iskolákra, a szakiskolákra, a gimnáziumokra és a szakközépiskolákra, a gyógypedagógiai, a konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményekre, a diákotthonokra és a kollégiumokra [az a) b) pont alattiak a továb biak ban együtt: nevelési-oktatási intézmény], c) a tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottságokra, valamint az országos szakértõi és rehabilitációs tevékenységet végzõ bizottságokra (a továb biak ban együtt: szakértõi és rehabilitációs bizottság), d) a gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztõ és gondozó központokra, e) a nevelési tanácsadókra, f) a logopédiai intézetekre, g) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadókra, M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2010. évi 4. szám 6005 h) a konduktív pedagógiai intézményekre, i) a korai fejlesztés és gondozás, illetve a fejlesztõ felkészítés feladataiban részt vevõ bölcsõdékre, j) a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztõ iskolai oktatás, illetve a fejlesztõ felkészítés feladataiban részt vevõ gyermekotthonokra, a fogyatékosok ápoló, gondozó otthonaira, fogyatékosok rehabilitációs intézményeire, fogyatékosok nappali ellátást nyújtó intézményeire, k) a többcélú intézményekre, ha bármelyik, az a) j) pontban felsorolt intézmény feladatait ellátják [az a) k) pont alattiak a továb biak ban együtt: közoktatási intézmény; a c) j) pont alattiak, továbbá az k) pont alatti, ha a c) j) pont alatt felsorolt bármelyik intézmény feladatait ellátja, a továb biak ban együtt: pedagógiai szakszolgálat intézménye], l) az Oktatási Hivatalra,

m) az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gyakorló Gyógypedagógiai és Logopédiai Szakszolgálat, Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézményre (a továb biak ban: Szakmai Szolgáltató Intézmény), n) a pedagógus-munkakörben, a nevelõ-oktató munkát közvetlenül segítõ munkakörben foglalkoztatottakra és más, nem pedagógus-munkakört betöltõ alkalmazottakra (a továb biak ban együtt: alkalmazottak), o) a gyermekek, tanulók szüleire, gyámjára (a továb biak ban együtt: szülõ). (2) A gyógytestnevelés bármelyik közoktatási intézmény alapfeladataként megszervezhetõ. Az alkalmazottak köre, az alkalmazás feltételei és az intézményvezetõi megbízás 2. (1) A pedagógiai szakszolgálat intézményében a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozást ha e rendelet másképp nem rendelkezik szakvizsgázott pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak végzik. (2) A pedagógus-munkakörök és a betöltésükhöz szükséges felsõfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következõk: a) gyógypedagógus munkakörhöz a fogyatékosság típusának megfelelõ szakirányon szerzett gyógypedagógus szakképzettség, illetve gyógypedagógia vagy gyógypedagógus tanári szakképzettség, továbbá a fogyatékosság típusának megfelelõ gyógypedagógusi végzettség, b) konduktori munkakörhöz konduktor, c) pedagógus munkakörhöz a korosztálynak megfelelõ óvodapedagógus vagy tanító, illetve tanár, d) fejlesztõ pedagógus munkakörhöz az a) c) pontban felsorolt bármelyik végzettség és szakképzettség és a szakirányú továbbképzésben szerzett, a beilleszkedési, tanulási nehézségekkel küzdõ gyermekek, tanulók szûrésére, csoportos és egyéni foglalkoztatására jogosító szakképzettség, e) pszichológus munkakörhöz pszichológus, f) gyógytestnevelõ munkakörhöz gyógytestnevelõ tanár végzettség és szakképzettség. (3) Ha a gyógytestnevelést az óvodai nevelés vagy a nem szakrendszerû iskolai nevelés és oktatás keretében szervezik meg, a (2) bekezdés f) pontjában meghatározotton kívül megfelelõ végzettség és szakképzettség a (2) bekezdés a) és c) pontjában felsorolt bármelyik végzettség és szakképzettség, a gyógytestnevelés szakirányú továbbképzési szakon szerzett végzettséggel együtt. (4) Szakvizsgázott pedagógus-munkakörben történõ foglalkoztatáshoz a (2) (3) bekezdésben meghatározott felsõfokú iskolai végzettség és szakképzettség mellett pedagógus-szakvizsgára, pszichológus végzettség esetén klinikai,

neuropszihológiai, pedagógiai vagy tanácsadói pszichológus szakvizsgára van szükség. (5) A szakorvosnak a fogyatékosság típusának megfelelõ szakorvosi vagy csecsemõés gyermekgyógyászat, illetve gyermekneurológia vagy gyermek- és ifjúsági pszichiátria szakorvos, a szociológusnak szociológus, a szociális munkásnak szociális munkás, a szociálpedagógusnak szociálpedagógus, a gyógytornásznak gyógytornász végzettséggel kell rendelkeznie. (6) Az, aki nem rendelkezik szakvizsgával, pedagógus munkakörben foglalkoztatható, feltéve, hogy az alkalmazásnál a munkáltató elõírja a szakvizsga öt éven belüli megszerzésének kötelezettségét. (7) A pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézményekben foglalkoztatottak létszámát az 1. számú melléklet tartalmazza. 3. (1) A kizárólag pedagógiai szakszolgálati feladatot ellátó intézményben, többcélú intézmény esetén a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézményegységben a vezetõi megbízás feltétele a) az adott pedagógiai szakszolgálat intézményében pedagógus-munkakör betöltésére jogosító felsõfokú iskolai végzettség és szakképzettség, továbbá pedagógus-szakvizsga megléte, b) a szakképesítésnek megfelelõ pedagógus-munkakörben szerzett legalább öt év szakmai gyakorlat, c) a pedagógiai szakszolgálat intézményében pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan idõre szóló alkalmazás, illetve a megbízással egyidejûleg pedagógus-munkakörben történõ, határozatlan idõre szóló alkalmazás. (2) Ha a vezetõi megbízást pszichológus kapja, klinikai, neuropszichológiai, pedagógiai vagy tanácsadói szakvizsgával kell rendelkeznie. (3) Ha a pedagógiai szakszolgálat intézménye több különbözõ pedagógiai szakszolgálat feladatait látja el, az intézmény vezetésére az kaphat megbízást, aki bármelyik, az ellátott feladatokra létrehozható pedagógiai szakszolgálat intézménye vezetõi megbízásához szükséges, az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel. (4) Pedagógiai szakszolgálati feladatot ellátó intézményegység-vezetõi, illetve a tagintézmény-vezetõi megbízásnál az (1) (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. A pedagógiai szakszolgálat intézményeire vonatkozó közös rendelkezések 4. (1) A pedagógiai szakszolgálat igénybevétele a) a szülõ kezdeményezése és döntése alapján történik, b) az év során bármikor megkezdhetõ, illetve befejezhetõ. (2) A pedagógiai szakszolgálat intézménye egész évben folyamatosan mûködik. Szorgalmi idõn kívül a mûködést oly módon kell megszervezni, hogy valamennyi, a pedagógiai szakszolgálat igénybevételével kapcsolatos szülõi igényt

teljesíteni lehessen. (3) A pedagógiai szakszolgálat intézménye feladatainak ellátásához évente, a tanév rendjéhez igazodva munkatervet készít. A munkatervnek biztosítania kell, hogy a) a február utolsó napjáig kezdeményezett eljárásokban április utolsó munkanapjáig aa) elvégezzék az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapításához szükséges vizsgálatokat, ab) elkészüljenek az iskolai felvételekhez szükséges szakvélemények; b) május utolsó munkanapjáig elkészüljenek azok a szakvélemények, amelyek tekintetében közigazgatási hatósági eljárás indult. (4) Ha a (3) bekezdés a) pontban meghatározott idõpont lejártát köve tõen kezdeményezik a gyermek, tanuló vizsgálatát, a rendelkezésre álló szabad vizsgálati napokra kell megtervezni a vizsgálatokat a beérkezés sorrendjében. (5) A pedagógiai szakszolgálat intézménye szervezeti és mûködési szabályzatában kell meghatározni a) a mûködés rendjét, b) az érintett közoktatási intézményekkel való kapcsolattartás formáját és rendjét, c) a szülõkkel való kapcsolattartás formáját és rendjét, d) a vezetõk közötti feladatmegosztást, e) a belsõ ellenõrzés rendjét, f) az a) c) pont alá nem tartozó külsõ kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, g) mindazt, amelynek szabályozását jogszabály elõírja. (6) A pedagógiai szakszolgálat intézménye a honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon köteles közzétenni az általa nyújtott szolgáltatásokat, a mûködési körzetét, a szervezeti és mûködési szabályzatát, az intézményi minõségirányítási programját, az intézményi minõségirányítási program végrehajtásának értékelését, a gyermekek, tanulók, szülõk fogadásának idejét. 5. (1) A pedagógiai szakszolgálat intézménye az elsõ alkalommal a gyermeket, tanulót a forgalmi naplóban nyilvántartásba veszi. Ha a gyermek, tanuló részére ezt köve tõen a pedagógiai szakszolgálat intézménye ellátást nyújt, minden alkalommal, munkanaplóban vagy egyéni fejlesztési lapon rögzíteni kell a részére nyújtott szolgáltatást. A pedagógiai szakszolgálat intézménye évente legalább egyszer rögzíti a gyermek, a tanuló fejlesztésének eredményét. (2) A pedagógiai szakszolgálat intézményei együttmûködnek a) a nevelési-oktatási intézmények, b) a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény hatálya alá tartozó gyámhatóság, gyermekjóléti szolgálat, bölcsõde, gyermekotthon, területi gyermekvédelmi szakszolgálat, c) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény hatálya alá tartozó, a korai fejlesztés

és gondozás, valamint a fejlesztõ felkészítés feladataiban részt vevõ fogyatékosok ápoló, gondozó otthona, fogyatékosok rehabilitációs intézménye, fogyatékosok nappali intézménye (az a) c) pont alattiak a továb biak ban együtt: családvédelmi intézmény) vezetõivel, alkalmazottaival a sajátos nevelési igény, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség feltárása, a gyermekek, tanulók fejlõdésének elõsegítése céljából. (3) A pedagógiai szakszolgálat intézménye tevékenysége során együttmûködik a szülõvel, kérésére felvilágosítást ad, segítséget nyújt a gyermek, tanuló otthoni neveléséhez. (4) A pedagógiai szakszolgálat intézménye az általa lefolytatott vizsgálat során, a szülõ kérésére figye lembe veszi a gyermek, tanuló anyanyelvi sajátosságait. Errõl a lehetõségrõl az elsõ vizsgálat megkezdése elõtt minden szülõt írásban tájékoztatni kell. (5) A pedagógiai szakszolgálat intézménye a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel köteles ellátni azt a gyermeket, tanulót, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a mûködési körzetében van, illetve aki az ille té kességi területén jár óvodába, iskolába. Az e bekezdésben foglaltakat a gyógytestnevelés szervezése során is alkalmazni kell. (6) A szakértõi és rehabilitációs bizottság ille té kességét minden esetben a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye alapján kell megállapítani. (7) A pedagógiai szakszolgálat ügyintézésére és iratkezelésére az e rendeletben meghatározott eltérésekkel a nevelési-oktatási intézmények ügyintézésére és iratkezelésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az iratok megõrzésének idõtartamát a 2. számú melléklet tartalmazza. 6. (1) A pedagógiai szakszolgálat intézményének az alapító okiratában meghatározott pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátásához legalább az 1. számú mellékletben meghatározott létszámmal kell rendelkeznie. A létszámot az alapító okiratban meghatározott és ténylegesen ellátott feladatokra kell megállapítani. (2) A pedagógiai szakszolgálat intézményének az alapító okiratában meghatározott pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátásához legalább a 3. számú mellékletben meghatározott eszközökkel és felszerelésekkel [a továb biak ban: kötelezõ (minimális) eszközök és felszerelések] rendelkeznie kell. A kötelezõ (minimális) eszközöket és felszereléseket az alapító okiratban meghatározott és ténylegesen ellátott feladatokra kell biztosítani. (3) Ha a közoktatási intézmény több, különbözõ pedagógiai szakszolgálat feladatait látja el, az ügyiratokból ki kell derülnie, melyik feladatkörében jár el, a kötelezõen foglalkoztatottak létszámát, valamint a kötelezõ (minimális) eszközöket, felszereléseket pedig pedagógiai szakszolgálatonként kell meghatározni. A szolgáltatás egészséges és

biztonságos feltételeinek megtartása mellett a kötelezõ (minimális) eszközök, felszerelések több szakszolgálat megszervezésénél is figye lembe vehetõk, a helyiségek a különbözõ szakszolgálati feladatok ellátására közösen is használhatóak. Többcélú közoktatási intézmény esetén minden egyes szakszolgálati feladat, több feladat ellátására létrehozott egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményegység esetén az intézményegység tekintetében biztosítani kell az állandó saját alkalmazotti létszámot. 7. (1) Ha a pedagógiai szakszolgálatot az önkormányzati feladatellátásban veszik igénybe, és az e rendelet ille té kességi szabályai szerint a gyermek, tanuló a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény mûködési körzetébõl érkezik, a gyermektõl, tanulótól, illetve a szülõtõl nem kérhetõ ellenszolgáltatás. Nem kérhetõ ellenszolgáltatás attól a nevelési-oktatási intézménytõl vagy annak fenntartójától sem, amely a gyermeket, tanulót felvette. (2) Ha a pedagógiai szakszolgálatot nem az önkormányzati feladatellátásban veszik igénybe, ellenszolgáltatás a kiskorú gyermek, tanuló szülõje vagy a nagykorú tanuló és a szolgáltatást nyújtó intézmény közötti megállapodás alapján kérhetõ. Az ellenszolgáltatás összege nem haladhatja meg a szakmai feladatra jutó folyó kiadásokból fakadó költségeket. A nem helyi önkormányzat vagy nem állami szerv által fenntartott pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményekre vonatkozó külön rendelkezések 8. (1) A nem helyi önkormányzat vagy nem állami szerv által fenntartott pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményekre az e rendeletben foglaltakat a következõ eltérésekkel kell alkalmazni: a) a 4. számú melléklet határozza meg, hogy a nem helyi önkormányzatok által fenntartott pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményekben a korai fejlesztés és gondozás, továbbá a fejlesztõ felkészítés megkezdéséhez szükséges engedély iránti kérelmet milyen adattartalommal és mellékletekkel kell benyújtani; ha a kérelmezõ a 4. számú melléklet II. 1 3. pontjában meghatározott mellékleteket nem nyújtja be, a fõjegyzõ adatszolgáltatási kérelemmel fordul a fenti adatokról nyilvántartást vezetõ hatósághoz vagy bírósághoz, b) a szakértõi és rehabilitációs tevékenység és a nevelési tanácsadás keretében szakvélemény készítésére akkor van lehetõség, ha a pedagógiai szakszolgálat intézményének fenntartója a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továb biak ban: közoktatásról szóló tör vény) 81. (1) bekezdés e) pontjában meghatározottak szerint közoktatási megállapodást kötött a székhely szerint ille té kes fõvárosi, megyei, megyei jogú városi

önkormányzattal, és a megállapodásban feltüntették a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény mûködési területét, c) a szakértõi és rehabilitációs bizottság a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztõ felkészítés, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés-oktatás, a kollégiumi ellátás biztosítása céljából nem helyi önkormányzati vagy nem állami szerv által fenntartott intézményt akkor jelölhet meg fogadó intézményként, ha az a közoktatásról szóló tör vény 88. (2) bekezdése alapján szerepel a fõvárosi, megyei fejlesztési tervben, a többcélú kistérségi társulás intézkedési tervében, vagy a fogadó intézmény és a szülõ közös nyilatkozatban kéri a gyermek, tanuló elhelyezését. (2) A fõjegyzõ a nem helyi önkormányzati vagy nem állami közoktatási intézményfenntartók tekintetében a közoktatásról szóló tör vény 82. (1) bekezdésében elõírt ellenõrzési feladatait munkaterv alapján végzi. A fenntartói tevékenység tör vényességi ellenõrzésének keretében vizsgálni kell különösen: a) a fenntartónak van-e joga a tevékenység folytatásához, b) a fenntartó által az intézmény rendelkezésére bocsátott vagyon biztosítja-e az alapító okiratban meghatározott feladatok ellátását, c) a megfelelõ személyi feltételek és a minimális eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak meglétét, d) a fenntartó által jóváhagyott éves költségvetés biztosítja-e a közoktatásról szóló tör vény ben meghatározott feladatok ellátását, e) a közoktatási intézmény tör vényes és szakszerû mûködése érdekében tett intézkedéseket, f) a szervezeti és mûködési szabályzat jóváhagyásával kapcsolatos eljárás tör vényességét, g) a közoktatási intézmény vezetõje alkalmazásának tör vényességét, h) a fenntartó döntései meghozatalakor betartja-e az elõírt egyeztetési kötelezettségét. A KÜLÖNLEGES GONDOZÁS A szakértõi és rehabilitációs tevékenység 9. (1) Az országos szakértõi és rehabilitációs feladatok a következõk: a) a hallás-, látás-, mozgás- és beszédfogyatékosság, valamint az írott nyelvi képességek vizsgálata, b) az a) ponthoz kapcsolódó értelem- és személyiségvizsgálat. (2) A tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs feladatok a következõk: a) az értelmi fogyatékosság megállapítása vagy kizárása, b) gyermek- és ifjúságpszichiátriai szakorvosi vagy gyermekneurológiai szakorvosi vizsgálat igénybevétele mellett ba) az autizmus spektrum zavarok megállapítása vagy kizárása,

bb) a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdése organikus okra visszavezethetõ tartós és súlyos rendellenességének (a továb biak ban: a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésének tartós és súlyos rendellenessége) megállapítása vagy kizárása, bc) a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdése organikus okra vissza nem vezethetõ tartós és súlyos rendellenességének (továb biak ban: a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésének súlyos rendellenessége) megállapítása vagy kizárása. (3) A tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs feladatok között a fõvárosi, megyei fejlesztési tervben meghatározottak szerint ellátható a beszélt és írott nyelvi képesség, az értelem- és a személyiségvizsgálat feladata is. (4) A (2) bekezdésben meghatározott feladatokat a tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottság látja el. Ha a fõvárosban, megyében, kistérségben több tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottság mûködik, a bizottságok közötti munkamegosztást a bizottságok fenntartója állapítja meg. 10. (1) A sajátos nevelési igény fennállásának vagy fenn nem állásának vizsgálata a 33. (2) bekezdés b) pontjában foglalt kivétellel a szülõ kezdeményezésére, illetve, ha az eljárást e rendelet szerint nem a szülõ kezdeményezi, a szülõ egyetértésével indul. A szülõ az eljárás megindítását a szakértõi és rehabilitációs bizottságnál kezdeményezheti. Ha a szülõ kéri, az óvoda, az iskola köteles közremûködni a kérelem elkészítésében. (2) A sajátos nevelési igény fennállásának megállapítására vonatkozó szakértõi vélemény készítését a szülõ bármikor kérheti. (3) Ha a nevelési tanácsadó vagy a családvédelmi intézmény megítélése szerint a gyermek, tanuló szakértõi vizsgálata szükséges, a) az indok közlésével javasolja a szülõnek a szakértõi vizsgálaton való megjelenést és részvételt, a szülõ egyetértése esetén gondoskodik arról, illetve közremûködik abban, hogy a vizsgálati kérelem három munkanapon belül kiállításra kerüljön, b) a javaslattétellel egyidejûleg köteles a szülõt tájékoztatni a vizsgálatok eredményeinek lehetséges következményeirõl, a szülõnek a vizsgálattal és annak megállapításaival kapcsolatos jogairól, c) halmozottan hátrányos helyzetû gyermek, tanuló vizsgálatának kezdeményezése esetén a vizsgálaton jelen lévõ szakszolgálati-esélyegyenlõségi szakértõ szerepérõl a szülõt tájékoztatni köteles. (4) A szülõ egyetértése esetén a szakértõi vélemény készítésére irányuló a szülõ által aláírt kérelmet a nevelési tanácsadó és a családvédelmi intézmény megküldi

a) a szakértõi és rehabilitációs bizottságnak, b) halmozottan hátrányos helyzetû gyermek, tanuló vizsgálatának kezdeményezése esetén az Oktatási Hivatalnak. (5) E rendelet alkalmazásában halmozottan hátrányos helyzetû az a gyermek, tanuló, aki megfelel a közoktatásról szóló tör vény 121. (1) bekezdés 14. pontjában foglaltaknak, továbbá az is, akit a gyermekvédelmi szakellátás keretében átmeneti nevelésbe vettek. (6) A szakértõi és rehabilitációs bizottság eljárása központilag kiadott kérelemnyomtatványon kezdeményezhetõ. A kérelemnek tartalmaznia kell a szülõ tájékoztatását a szakértõi és rehabilitációs bizottság szakvéleményével kapcsolatos tudni valókról, a szülõt megilletõ jogokról és a szülõi kötelezettségekrõl. (7) A tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottság eljárását kezdeményezõ kérelem-nyomtatvány tartalmazza az Oktatási Hivatal megkeresését szakszolgálati-esélyegyenlõségi szakértõ biztosítására abban az esetben, ha a gyermek, tanuló halmozottan hátrányos helyzetû. A megkeresést a szülõ kérésére törölni kell. 11. (1) A szakértõi vizsgálat idõpontját a szakértõi és rehabilitációs bizottság határozza meg, és errõl, valamint a szakértõi vizsgálat helyérõl a szülõt értesíti. A szakértõi vizsgálat idõpontjáról szóló értesítést a vizsgálat kezdeményezésétõl számított tíz munkanapon belül meg kell küldeni a szülõnek. A szakértõi vizsgálat idõpontját a vizsgálat kezdeményezésétõl számított negyven munkanapon belüli idõpontra kell kitûzni. (2) A szakértõi vizsgálat megkezdéséhez a szülõi felügyeletet gyakorló szülõk jelenléte szükséges. Kétség esetén vélelmezni kell, hogy a vizsgálaton megjelent szülõ a távollévõ szülõ képviseletére jogosult. Errõl a szülõt tájékoztatni kell, az ezzel kapcsolatos nyilatkozatát be kell szerezni A szakértõi vizsgálat során a szülõ köteles közremûködni, a vizsgálaton annak zavarása nélkül jogosult mindvégig jelen lenni. (3) Ha a gyermek halmozottan hátrányos helyzetû, az elsõ vizsgálat alkalmával, a 17. (3) (6) bekezdése szerinti folyamatos figyelemmel kísérést lezáró vizsgálat alkalmával, valamint az elsõ hivatalból lefolytatott felülvizsgálat alkalmával a tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottság vizsgálatakor az Oktatási Hivatal által kijelölt szakszolgálati-esélyegyenlõségi szakértõnek jelen kell lennie. (4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottság az (1) bekezdés szerinti értesítéssel egyidejûleg megkeresi az Oktatási Hivatalt szakszolgálatiesélyegyenlõségi szakértõ kirendelése céljából. Az Oktatási Hivatal a megkeresés kézhezvételétõl számított öt munkanapon belül kijelöli a szakszolgálati-esélyegyenlõségi szakértõt.

(5) A szakértõi vizsgálat lefolytatásának részletes eljárási rendjét az 5. számú melléklet tartalmazza. 12. (1) A közoktatásról szóló tör vény 30. (9) bekezdése alapján egyes tantárgyakból, tantárgyrészekbõl a tanuló teljesítményének értékelése, minõsítése alóli mentesítés céljából szakértõi vizsgálat indítható: a) az iskolai nevelés-oktatás elsõ hatodik évfolyamán január 31-ig szükség szerint bármikor, b) az a) pontban meghatározott idõszakot köve tõen annak a tanévnek március 31. napjáig, amelyben az adott tantárgy tanulását a tanuló megkezdte. (2) A szakértõi és rehabilitációs bizottság eljárását az (1) bekezdésben meghatározott célból, az ott megjelölt idõszaknál késõbbi idõpontban csak a kiskorú tanuló szülõje, illetve a nagykorú tanuló kezdeményezheti. A vizsgálati kérelemhez csatolni kell az érintett iskola igazgatójának a vizsgálat szükségességével kapcsolatos egyetértõ nyilatkozatát. Az iskola igazgatója a döntéséhez beszerzi a tanuló osztályfõnöke és az adott tantárgyat tanító pedagógus véleményét. Az iskola igazgatója egyetértésének hiányában a szakértõi és rehabilitációs bizottság vezetõje vagy az általa kijelölt szakértõi bizottsági tag a tanuló meghallgatása után dönt a vizsgálat szükségességérõl vagy a kérelem elutasításáról. A kérelem elutasításáról szóló döntést írásba kell foglalni. A döntés tekintetében a szakértõi vélemény felülvizsgálatával kapcsolatos rendelkezéseket kell alkalmazni. (3) Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget nem érte el, a szakértõi és rehabilitációs bizottság újabb idõpontot tûz ki a szakértõi vizsgálatra, egyúttal a szülõt tájékoztatja, hogy a gyermeknek óvodai nevelésben kell részt vennie, és a gyermek fejlettségérõl a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint ille té kes jegyzõt értesíti. A jegyzõt abban az esetben is értesíteni kell, ha a gyermek a közoktatásról szóló tör vény 24. (5) bekezdése alapján a hetedik életévében újabb nevelési évet kezd az óvodában. (4) Ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítása vagy a kijelölt iskolába való felvétel céljából kezdett szakértõi vizsgálat a beíratásra meghatározott idõpontig nem fejezõdik be, a szakértõi bizottság e tényrõl a szülõ részére igazolást ad. 13. (1) A szakértõi és rehabilitációs bizottság a lefolytatott vizsgálatok alapján készíti el a szakértõi véleményét. A szakértõi vélemény elkészítésének szakmai követelményeit a 6. számú melléklet tartalmazza. A szakértõi és rehabilitációs bizottság tagjai a gyermek, tanuló fogyatékosságára, fejlesztést igénylõ képességeire, készségeire vonatkozó megállapítást közösen alakítják ki. A szakértõi véleményt a bizottság vizsgálatban közremûködõ tagjai írják alá.

(2) A szakértõi és rehabilitációs bizottság tájékoztatja a szülõt azokról a lehetõségekrõl, amelyek alapján gyermeke a korai fejlesztésben és gondozásban, az óvodai nevelésben részt vehet, tankötelezettségének, illetve a fejlesztõ felkészítésének eleget tehet. A kijelölt intézményt a szülõ választja ki a szakértõi és rehabilitációs bizottság által javasolt intézmények közül. A szakértõi és rehabilitációs bizottság nem jelölhet ki olyan intézményt, amely ismeretei szerint az elõírt feltételeknek nem felel meg. Ha a gyermeket, tanulót a kijelölt óvoda, iskola nem veszi fel, errõl a szakértõi bizottság értesíti a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint ille té kes jegyzõt. (3) A szakértõi és rehabilitációs bizottság a jegyzõ, fõjegyzõ által a közoktatásról szóló tör vény 91. (4) bekezdés e) pontja alapján megküldött adatok alapján jegyzéket készít (a továb biak ban: intézményi jegyzék) azokról a közoktatási intézményekrõl, amelyek részt vesznek a gyermek, tanuló különleges gondozásában. A jegyzéket a vizsgálaton megjelent szülõ részére megtekintésre át kell adni, valamint meg kell küldeni a szakértõi és rehabilitációs bizottság székhelye szerint ille té kes regionális államigazgatási hivatalnak. (4) Ha a szakértõi és rehabilitációs bizottság a nevelési tanácsadó megkeresésére készít szakvéleményt, a nevelési tanácsadó által már elvégzett vizsgálatokat amennyiben azokat egy éven belül folytatták le nem kell megismételnie, elegendõ azokat szükség szerint kiegészítenie. (5) A sajátos nevelési igényû gyermekek, tanulók részére a korai fejlesztés és gondozás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a fejlesztõ felkészítés igénybevételével összefüggõ utazási költség megtérítéséhez szükséges igazolást a szakértõi és rehabilitációs bizottság vezetõje központilag kiadott nyomtatványon állítja ki. A szolgáltatás igénybevételét az ellátást nyújtó közoktatási intézmény vezetõje igazolja. (6) Az ellátást nyújtó közoktatási intézmény a sajátos nevelési igényû gyermek, tanuló és kísérõje részére a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást és utazásnyilvántartó-lapot ad ki központilag kiadott nyomtatványon, továbbá a kiadott nyomtatványokról az átadás idõpontját és az átvevõ aláírását tartalmazó nyilvántartást vezet. Az ellátást nyújtó közoktatási intézmény a sajátos nevelési igényû gyermek, tanuló legfeljebb két fõ kísérõje részére ad ki igazolást és utazás-nyilvántartó lapot, és az igazoláson a kísérõi létszámot feltünteti. 14. (1) A szakértõi és rehabilitációs bizottság a szakértõi véleményében tesz javaslatot a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történõ ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai

szakszolgálatra, a szükséges szakemberre és annak feladataira. A szakértõi véleménynek tartalmaznia kell a) a gyermek, tanuló és a szülõ nevét, a gyermek, tanuló születési idejét, lakóhelyét és tartózkodási helyét, b) a szakértõi vizsgálat rövid leírását, ba) a fogyatékosságra vagy annak kizárására vonatkozó megállapítást, az azt alátámasztó tényeket, bb) a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdése tartós és súlyos rendellenességének megállapítására vagy kizárására vonatkozó tényeket, bc) a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdése súlyos rendellenességének megállapítására vagy kizárására vonatkozó tényeket, c) a korai fejlesztés és gondozás szükségességét, az ennek keretében nyújtott szolgáltatásokat, valamint azok idejét, a fejlesztéssel kapcsolatos szakmai feladatokat, valamint annak megjelölését, hogy a feladatokat milyen ellátás keretében mely intézmény biztosítja, d) annak megállapítását, hogy a gyermek, tanuló az e célra létrehozott, a fogyatékosság típusának, illetve a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdése tartós és súlyos rendellenességének megfelelõ nevelési-oktatási intézményben, osztályban, csoportban, tagozaton vagy a többi gyermekkel, tanulóval közösen is részt vehet az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban, kollégiumi nevelésben, e) annak megállapítását, hogy a sajátos nevelési igényû tanuló a tankötelezettségét kizárólagosan iskolába járással vagy a szülõ választása szerint iskolába járással vagy magántanulóként, illetve kizárólagosan magántanulóként teljesítheti, f) ha a tanuló a tankötelezettségét kizárólagosan magántanulóként teljesítheti, a heti foglalkoztatás idejét és a felkészüléshez szükséges szakembereket, g) annak megállapítását, hogy a tanuló a tankötelezettségét fejlesztõ iskolai oktatás, ille tõ leg egyéni fejlesztõ felkészítés keretében teljesíti, h) a gyermek, tanuló fogyatékosságnak megfelelõ ha) óvodára, csoportra, hb) általános iskolára, csoportra, osztályra, tagozatra (a továb biak ban: kijelölt iskola), hc) diákotthonra, kollégiumra [a h) pont alattiak a továb biak ban együtt: kijelölt nevelési-oktatási intézmény] vonatkozó javaslatot és a kijelölt nevelési-oktatási intézmény megjelölését, i) a kijelölt iskolába való beíratás és a hivatalból történõ felülvizsgálat idõpontját, j) a gyermek, tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos sajátos követelményeket, fejlesztési feladatokat,

javaslatot az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekbõl az értékelés és minõsítés alóli mentesítésre, k) a szükséges szakemberre, annak végzettségére és szakképesítésére vonatkozó javaslatot, l) nem helyi önkormányzat által fenntartott pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény által elkészített szakvélemény esetén a közoktatási megállapodást kötõ önkormányzat nevét és székhelyét, továbbá az intézmény mûködési területét, illetve az e rendeletre való utalást, m) a szülõ tájékoztatását arról, hogy ma) a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történõ ellátására a szakértõi véleményben foglaltak szerint akkor kerülhet sor, ha az abban foglaltakkal egyetért, mb) amennyiben a szakértõi véleményben foglaltakkal nem ért egyet, a szakértõi és rehabilitációs bizottság köteles errõl a tényrõl a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint ille té kes jegyzõt (a továbbiakban: illetékes jegyzõ) tájékoztatni, mc) a szülõ közvetlenül is eljárást indíthat az ille té kes jegyzõnél a szakértõi vélemény felülvizsgálatát kezdeményezve, md) a szakértõi véleményben foglaltakkal kapcsolatos egyetértését vagy egyet nem értését írásban kell közölnie, me) amennyiben a szakértõi vélemény kézhezvételétõl számított tíz munkanapon belül nem tesz nyilatkozatot és nem indítja meg a jegyzõi eljárást, az egyetértését megadottnak kell tekinteni. (2) Ha a fõvárosi, megyei területi gyermekvédelmi szakszolgálat értesítése szerint a szakértõi és rehabilitációs bizottság eljárásával egyidejûleg a gyermek, tanuló átmeneti vagy tartós nevelésbe vételével kapcsolatos eljárás is folyik, a szakértõi véleményt a kijelölt gondozási helyrõl szóló tájékoztatás megérkezését köve tõen lehet elkészíteni. (3) A szakértõi vizsgálat befejezését köve tõen a szülõt tájékoztatni kell a szakértõi vizsgálat megállapításairól, a szakértõi vélemény várható tartalmáról, a szülõi jogokról és kötelezettségekrõl. A tájékoztatás tényét, a tájékoztatási kötelezettség teljesítését írásba kell foglalni, és a szülõvel alá kell íratni. (4) Ha az eljárásban szakszolgálati-esélyegyenlõségi szakértõ mûködik közre, a szülõ tájékoztatásánál jelen kell lennie. A szakszolgálati-esélyegyenlõségi szakértõ a szakértõi és rehabilitációs bizottság munkájával és megállapításaival kapcsolatosan kifejtheti véleményét, és javasolhatja a szülõnek, hogy éljen a felülvizsgálat kezdeményezésnek jogával. (5) A szakértõi véleményt a vizsgálat lezárását követõ huszonkét munkanapon belül kézbesíteni kell a szülõnek. A szülõnek a kézhezvételétõl számítva tíz munkanap áll rendelkezésre a szakértõi vélemény felülvizsgálatának

kezdeményezésére. A kézbesítés történhet postai úton, személyesen vagy kézbesítõ útján. A kézbesítés napja az a nap, amelyen a szakértõi vélemény szülõ általi átvétele megtörtént. 15. (1) Ha a szakértõi és rehabilitációs bizottság a nevelési év, tanítási év (szorgalmi idõ) alatt állapítja meg, hogy a gyermek, tanuló sajátos nevelési igényû, a) a szakértõi véleményében abban az esetben javasolhatja, hogy a gyermeket a nevelési évben a kijelölt óvoda, a tanulót a kijelölt iskola átvegye, ha az a gyermeket, tanulót fogadni tudja, b) és a gyermeket, tanulót a kijelölt óvoda, iskola nem tudja fogadni, illetve a gyermek, tanuló a többi gyermekkel, tanulóval közösen vesz részt az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban, az óvodai csoport, iskolai osztály átlaglétszámának számításánál az adott nevelési évben, tanévben egy gyermekként kell figye lembe venni. (2) A szakértõi és rehabilitációs bizottság a sajátos nevelési igényû gyermek, tanuló részére nem jelölhet ki olyan nevelési-oktatási intézményt, amellyel a vizsgálatában részt vevõ szakemberek közül bármelyik foglalkoztatási jogviszonyban áll. (3) Ha a sajátos nevelési igény megállapítására a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésének súlyos rendellenessége miatt kerül sor, a gyermek, tanuló a többi gyermekkel, tanulóval együtt vesz részt az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban. (4) Ha a szülõ nem élt a felülvizsgálat kezdeményezésének jogával, a szakértõi véleményt a szakértõi és rehabilitációs bizottság a) a kijelölt nevelési-oktatási intézménynek, b) abban az esetben, ha a gyermek az adott évben betölti az ötödik életévét vagy ennél idõsebb, a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint ille té kes jegyzõnek, c) abban az esetben, ha a sajátos nevelési igény megállapítására a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésének súlyos rendellenessége miatt került sor, a gyermek, tanuló nevelését, oktatását végzõ óvoda, iskola szerint ille té kes nevelési tanácsadónak megküldi. 16. (1) Ha az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás a többi gyermekkel, tanulóval közös óvodai csoportban, iskolai osztályban azért nem szervezhetõ meg, mert az intézményi jegyzékben nincsen megfelelõ óvoda, iskola, a szakértõi és rehabilitációs bizottság a szakvéleményét megküldi a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint ille té kes községi, városi, megyei jogú városi, fõvárosi kerületi önkormányzat jegyzõjének. A jegyzõ intézkedik arról, hogy a gyermek, tanuló kötelezõ felvételét ellátó nevelési-oktatási intézmény kijelölésre kerüljön. A jegyzõ

huszonkét munkanapon belül tájékoztatja az intézkedésérõl a szakértõi és rehabilitációs bizottságot. (2) Ha a tanuló iskolát kíván változtatni, szándékáról a tanuló szülõjének írásban tájékoztatnia kell az ille té kes szakértõi és rehabilitációs bizottságot. A szakértõi és rehabilitációs bizottság, amennyiben az az iskola, amelybe a tanuló az átvételét, felvételét kéri, az adott fogyatékosságra tekintettel szerepel az intézményi jegyzékben, a bejelentést tizenöt munkanapon belül írásban tudomásul veszi, és szakértõi véleményének az iskola kijelölésére és az iskolába történõ beiratkozásra vonatkozó rendelkezéseit módosítja. Ha az iskola nem, vagy nem az adott fogyatékosságra tekintettel szerepel az intézményi jegyzékben, a szakértõi és rehabilitációs bizottság a tanuló szükség szerinti vizsgálata után új szakvéleményt készít. A tanuló vizsgálata mellõzhetõ, ha a meglévõ vizsgálati eredmények kiegészítésére nincs szükség. E rendelkezéseket alkalmazni kell az óvoda, a kollégium, a korai fejlesztés és gondozás vagy a fejlesztõ felkészítés feladataiban közremûködõ intézmény változásakor is. Az e bekezdésben meghatározott intézkedéseket, ha a gyermek, tanuló vizsgálatára nincs szükség, a szakértõi és rehabilitációs bizottság vezetõje vagy az általa kijelölt szakértõi bizottsági tag hajtja végre. 17. (1) Ha a gyermek, tanuló elsõ vizsgálatát végzõ tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottság megítélése szerint a gyermek, tanuló halmozottan fogyatékos, a szülõ egyetértésével kiegészítõ vizsgálat elvégzését kezdeményezheti a gyermek, tanuló testi, érzékszervi fogyatékosságának megfelelõ országos szakértõi és rehabilitációs feladatokat ellátó bizottságnál. (2) A tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottság az enyhe értelmi fogyatékosságot csak abban az esetben állapíthatja meg, ha azt a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységrõl szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 4. (3) bekezdés e) pontjában foglaltak alapján, a 7. számú melléklet szerint kiállított orvosi adatlap adatai vagy a gyermek fejlõdése (3) bekezdés szerinti folyamatos figyelemmel kísérésének adatai igazolják. (3) Ha az orvosi adatlap adatai és a szakértõi és rehabilitációs bizottság eljárása során készített orvosi szakvélemény, valamint a pedagógiai, továbbá pszichológiai vizsgálat során kialakított elsõdleges képességbecslés alapján valószínûsíthetõ az enyhe értelmi fogyatékosság, a gyermeknek folyamatos figyelemmel kísérésben kell részt vennie. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a gyermek, tanuló a lakóhelye szerinti vagy a választott óvodában, illetve általános iskolában a többi gyermekkel, tanulóval együtt vesz részt az óvodai nevelésben, iskolai nevelésbenoktatásban.

A folyamatos figyelemmel kísérés a pedagógiai, illetve a pszichológiai vizsgálatot követõ hónapban indul és a vizsgálatot követõ nevelési év, tanév végéig tart. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje egy nevelési évvel, tanévvel meghosszabbítható. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a gyermek vizsgálatát a statisztikai adatszolgáltatás során is lezáratlan vizsgálatként kell nyilvántartani. (4) A folyamatos figyelemmel kísérés kezdetén a tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottság meghatározza a megfigyelésben közremûködõ pedagógus feladatait. (5) A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottság képviselõje legalább két alkalommal, az óvodai foglalkozáson, illetve a tanítási órán megfigyeli a gyermeket, tanulót. A folyamatos figyelemmel kísérés végén a tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottság megvizsgálja a gyermek, tanuló fejlõdését, és tapasztalatai alapján a vizsgálatok összegezésének eredményeként készíti el szakértõi véleményét. (6) A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a pedagógus a tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottság útmutatása szerint a gyermek, tanuló fejlõdésérõl rendszeresen, de legalább negyedévente részletes értékelést készít. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a pedagógus legalább havonta egyszer ismerteti a szülõvel megállapításait, és segítséget nyújt az otthoni neveléshez. A folyamatos figyelemmel kísérés végén a részletes értékelést a pedagógus átadja a tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottságnak. (7) Ha a szakértõi és rehabilitációs eljárásban szakszolgálati-esélyegyenlõségi szakértõ vesz részt, a szakértõ részt vehet a (5) (6) bekezdés alapján szervezett megfigyelésen, illetve a szülõvel történõ egyeztetésen. 18. (1) Ha a gyermek, tanuló sajátos nevelési igényû, a szakértõi és rehabilitációs bizottság hivatalból, hatósági megkeresésre vagy szülõi kérelemre felülvizsgálati eljárást folytat le. A felülvizsgálati eljárásra a folyamatos figyelemmel kísérés kivételével a szakértõi és rehabilitációs bizottsági vizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) Ha a rendelet másképp nem rendelkezik, a szakértõi és rehabilitációs bizottság szakértõi véleményét a végrehajthatásának megkezdését követõ elsõ nevelési év, tanév eltelte után hivatalból felül kell vizsgálni. Az enyhe értelmi fogyatékos gyermek, tanuló, valamint a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésének tartós és súlyos, illetve súlyos rendellenességével küzdõ tanuló elsõ hivatalból történõ felülvizsgálatában nem vehet részt az, aki a szakértõi vélemény megalkotásában közremûködött.

(3) Ha a gyermek, tanuló enyhe értelmi fogyatékos, illetve a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésének tartós és súlyos, illetve súlyos rendellenességével küzd, a szakértõi véleményt az elsõ hivatalból történõ felülvizsgálat után a tanuló tizenkét éves koráig minden második, azt köve tõen és egyéb fogyatékosság esetén minden harmadik tanévben hivatalból felül kell vizsgálni. Az e bekezdésben foglaltak nem alkalmazandók akkor, ha a testi fogyatékos, a beszéd-, az érzékszervi, a középsúlyos értelmi fogyatékos, a halmozottan fogyatékos tanuló a többi tanulótól külön, a fogyatékosság típusának meg fele lõen létrehozott gyógypedagógiai nevelésioktatási intézményben tanul, továbbá a fogyatékosság típusától függetlenül akkor, ha a tanuló már betöltötte a tizenhatodik életévét. (4) Ha a szakértõi és rehabilitációs bizottság szakértõi véleménye szerint a gyermek, tanuló a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésének súlyos rendellenességével küzd, az érintett gyermek, tanuló második hivatalból történõ felülvizsgálatát az Oktatási Hivatal felkérésére a közoktatásról szóló tör vény 101. -a szerinti szakértõkbõl álló bizottság vagy a Szakmai Szolgáltató Intézmény végzi el. 19. (1) A szülõ az elsõ, hivatalból történõ felülvizsgálattól számított egy év eltelte után a felülvizsgálati eljárást bármikor kezdeményezheti. A szakértõi és rehabilitációs bizottság a szülõ kérelmére akkor köteles lefolytatni a felülvizsgálati eljárást, ha a hivatalból történõ felülvizsgálat óta több mint hat hónap telt el, és a soron következõ, hivatalból történõ felülvizsgálat idõpontjáig több mint hat hónap van hátra. (2) Ha a felülvizsgálatra a közoktatási intézményben kerül sor, a vizsgálat idõpontjáról és helyérõl a szakértõi és rehabilitációs bizottsággal történõ egyeztetés alapján a gyermek, tanuló nevelését, nevelését-oktatását ellátó közoktatási intézmény a felülvizsgálat idõpontja elõtt legalább öt munkanappal értesíti a szülõt. (3) Teljes körû vizsgálati eljárást kell lefolytatni a) az enyhén értelmi fogyatékos, valamint a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésének tartós és súlyos, illetve súlyos rendellenességével küzdõ gyermek, tanuló elsõ és második hivatalból történõ felülvizsgálati eljárásában, b) ha arra a hatósági megkeresésben foglaltak teljesítéséhez szükség van, c) a szülõ kérésére indított eljárásban, feltéve, hogy az utolsó teljes körû vizsgálat óta több mint két év telt el. (4) Ha a szakértõi és rehabilitációs bizottság szakértõi véleménye alapján a tanuló sajátos nevelési igényének megfelelõ ellátására a továb biak ban nincs szükség, a tanuló a következõ tanévet a kötelezõ felvételt biztosító vagy a választott

iskolában kezdi meg. A szakértõi és rehabilitációs bizottság a szakértõi véleményét megküldi a szülõnek, a kijelölt iskolának, a lakóhely szerinti kötelezõ felvételt biztosító iskolának és a lakóhely szerint ille té kes jegyzõnek. (5) A szakértõi és rehabilitációs bizottság kezdeményezi az Oktatási Hivatalnál a közoktatási intézmény hatósági, a fenntartónál pedig szakmai ellenõrzését, ha a felülvizsgálati eljárás során vagy az értékelõ lap alapján azt indokoltnak tartja. A nevelési tanácsadás 20. (1) A nevelési tanácsadás keretében kell szakvéleményt készíteni a) abban az esetben, ha a szülõ kéri, b) az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítása céljából ba) abban az esetben, ha a gyermek nem járt óvodába, bb) óvodába járó gyermek esetén annak megítélésére, hogy hétéves korában szükséges-e újabb nevelési évet kezdenie, c) a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdõ gyermek, tanuló óvodai nevelésével, illetve iskolai nevelésével és oktatásával kapcsolatos feladatok meghatározása céljából. (2) Ha az óvodai nevelésben való kötelezõ részvétel alóli felmentés céljából benyújtott szülõi kérelmet az óvoda elutasítja, a fenntartói döntéshez a nevelési tanácsadó ad szakvéleményt. (3) A lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint ille té kes jegyzõt értesíteni kell, ha a gyermek a közoktatásról szóló tör vény 24. (5) bekezdése alapján a hetedik életévében újabb nevelési évet kezd az óvodában. (4) A szülõ, ha gyermeke nem jár óvodába, abban az évben, amelyben gyermeke eléri a tankötelezettség kezdetéhez elõírt életkort, január 15. és március 31. között, a nevelési tanácsadó által meghatározott idõpontban köteles gyermekét elvinni a nevelési tanácsadóba annak megállapítása céljából, hogy gyermeke elérte-e az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget. (5) Ha a gyermek nem vett részt óvodai nevelés keretében folyó foglalkozáson, és tankötelezettségét abban az évben, amelyben a hatodik életévét betöltötte, nem tudta megkezdeni, mivel az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget nem érte el, a nevelési tanácsadó kezdeményezi az óvoda vezetõjénél az óvodai foglalkozáson való részvétel alóli felmentés visszavonását. Az óvoda vezetõje tájékoztatja a szülõt, hogy gyermekét az óvodába be kell íratnia. (6) Ha a nevelési tanácsadó megítélése szerint a gyermeknél a sajátos nevelési igény valószínûsíthetõ, javasolja a szülõnek, hogy gyermekével jelenjen meg a szakértõi és rehabilitációs bizottság vizsgálatán, saját vizsgálatának eredményeit és a rendelkezésre álló egyéb iratokat pedig megküldi a szakértõi és rehabilitációs bizottság részére. Ha

a szakértõi és rehabilitációs bizottság a vizsgálatának eredménye alapján arra a következtetésre jut, hogy a gyermek, tanuló ellátása nem tartozik a feladatkörébe, az iratokat részletes indokolásával, kiegészítõ vizsgálatainak eredményeivel együtt a szülõ egyidejû értesítése mellett visszaküldi a nevelési tanácsadónak. A szakértõi és rehabilitációs bizottság, illetve a nevelési tanácsadó közötti vitában bármelyik fél megkeresésére az Oktatási Hivatal által felkért, a közoktatásról szóló tör vény 101. -a szerinti szakértõkbõl álló bizottság dönt. Az Oktatási Hivatal a Szakmai Szolgáltató Intézményt is felkérheti a döntésre. 21. (1) A nevelési tanácsadó a) a fejlesztõ foglalkozáson részt vevõ gyermekek, tanulók részére nyújtott ellátást munkanaplóban rögzíti, b) a nevelési tanácsadás keretében folyamatos ellátásban, terápiás gondozásban részesülõ gyermekek, tanulók fejlõdését, állapotát egyéni fejlesztési lapon kíséri figyelemmel. (2) A nevelési tanácsadó szakvéleményének tartalmaznia kell: a) a gyermek, tanuló és a szülõ nevét, a gyermek, tanuló születési idejét, lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét, b) a vizsgálat rövid leírását, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség fennállásával vagy kizárásával összefüggõ megállapítást és az azt alátámasztó tényeket, c) javaslatot a gyermek óvodai nevelésével, a tanuló iskolai nevelésével és oktatásával kapcsolatosan, az ezzel összefüggõ fejlesztési célokat, az egyéni vagy csoportos fejlesztést végzõ pedagógus szakképzettségére vonatkozó javaslatokat és az arra való figyelemfelhívást, hogy a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdõ gyermek, tanuló csak a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetõ, oktatható, d) annak megállapítását, hogy a gyermek, tanuló a tanulmányi kötelezettségének magántanulóként tehet eleget, illetve az egyéni foglalkozásra, felzárkóztatásra vagy fejlesztõ foglalkoztatásra szorul, e) annak elõ írását, hogy a gyermeknek, tanulónak a nevelési tanácsadás keretében biztosított fejlesztõ foglalkozáson kell részt vennie, ennek idõkeretét, f) figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy amennyiben a szülõ a szakvéleményben foglaltakat nem fogadja el, a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint ille té kes községi, városi, megyei jogú városi, fõvárosi kerületi önkormányzat jegyzõjénél eljárást kezdeményezhet a szakvélemény felülvizsgálata céljából, illetve, hogy az eljárást a nevelési tanácsadó is kezdeményezheti. (3) A nevelési tanácsadó szakvéleményét a gyermek vizsgálata alapján készíti el. A nevelési tanácsadó szakvéleményét

a nevelési tanácsadó, illetve a nevelési tanácsadás feladatait is ellátó egységes pedagógiai szakszolgálat vezetõje és a vizsgálatban közremûködõ szakemberek írják alá. A szakvéleményt át kell adni a szülõnek, illetve meg kell küldeni az érintett nevelési-oktatási intézménynek. (4) A nevelési tanácsadó a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdõ gyermek, tanuló fejlõdését az elsõ vizsgálatot követõ második évben, ezt köve tõen háromévenként felülvizsgálja. (5) Amennyiben a szülõ a nevelési tanácsadó segítségét kéri anélkül, hogy a vizsgálat a gyermek óvodai nevelésével, iskolai nevelésével-oktatásával összefüggésben lenne, a nevelési tanácsadó a szülõ kérésére szakvéleményt készít, amelyet csak a szülõnek kell megküldeni. 22. (1) A nevelési tanácsadó a szakvéleményében foglaltak végrehajtásának ellenõrzése keretében feltárja a gyermek, tanuló fejlõdését segítõ, illetve hátráltató körülményeket, hiányosságokat. A hiányosságok megszüntetése érdekében szükség szerint tájékoztatást nyújt az érintett nevelési-oktatási intézmény vezetõjének, pedagógusainak, nevelõtestületének, közremûködik a megoldási javaslatok kidolgozásában, felhívja a fenntartó figyelmét, ha intézkedés megtétele érdekében azt indokoltnak tartja. (2) A nevelési tanácsadó az (1) bekezdésben meghatározott feladatainak végrehajtásához éves munkatervet készít, amelyet megküld az érintett nevelési-oktatási intézménynek és fenntartójának. 23. (1) A megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésének súlyos rendellenességével küzdõ gyermek óvodai nevelése, a tanuló iskolai nevelése és oktatása kezdetén a nevelési tanácsadó a helyszínen az érintett pedagógussal egyezteti a szakértõi véleményben foglaltak végrehajtását, a tanuló felkészítését szolgáló egyéni fejlesztési terv elkészítését és végrehajtását. (2) A megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésének súlyos rendellenességével küzdõ gyermek óvodai nevelését, a tanuló iskolai nevelését és oktatását a nevelési tanácsadó a nevelési évben, illetve a tanítási évben legalább egy alkalommal, az óvodai foglalkozáson, illetve a tanítási órán megfigyeli. A nevelési, illetve a tanítási év végén a gyermek, tanuló fejlesztésében részt vevõ pedagógusok bevonásával a nevelési tanácsadó összegezi a gyermek, tanuló fejlõdését, és megküldi a szakértõi és rehabilitációs bizottságnak. (3) A nevelési tanácsadó eljárására a 10. (1) (3) bekezdését, a (4) bekezdés a) pontját, a 11. (1) (2) bekezdését, a 12. -t, a 14. (3) és (5) bekezdését, valamint a 19. (1) (2) és (5) bekezdését meg fele lõen alkalmazni kell. 24. (1) A nevelési tanácsadás keretében nyújtott iskolapszichológiai szolgáltatás feladata feltárni, megelõzni, megszüntetni azokat a problémákat, amelyek