Gerincútvonalak 1.útvonal: Pongrác-tető (1255) - Nyerges-nyak (1375) - Kis-havas csúcsa alatt (1375) - Likas-havas csúcsa alatt (1385) - Dancúrás-nyak (1248) - Dancúráskő alatt (1378) - Vinkli-puszta (1445) - Fügés-nyak (Temető) (1395) - Fügés-tető alatt (1488) - Vit-havas alatt (1430) - Cseh temető - Lapos-kapu (1420) - Zsedán feje alatt (1350) - Jáhoros-tető alatt (1300) - Felső-Balázs-sarok (1291) - Balázs-nyak (1078) - Hegyes-tető alatt (1350) - Kiscser (1343) - Péntek-nyereg (1090) Jelzése: kék sáv Menetidő: 10 óra Az út hossza: 29,5 km Maximális szintkülönbség: 225 m, télen hosszúsága miatt nehezen járható. Ez az útvonal a Hagymás-hegység északi vonulatának főgerincén halad végig, egyben a térség leghosszabb jelzett túraútvonala. Ajánlott több szakaszban lejárni, mert hosszúsága miatt fárasztó. Télen, csak edzett, jól síző turisták vállalkozzanak a végigjárására. Az útvonal kiinduló pontja a Pongrác-tető (1255 m), mely Gyergyószentmiklóstól 16 km-re és Gyilkostótól 10 km távolságra fekszik, a 12/C jelzésű országút érinti. A tetőn, parkoló és autóbuszmegálló van, itt halad át a Gyergyószentmiklós - Piatra - Neamt menetrend szerinti autóbuszjárat. A tetőről északi irányba a 125-ös jelzésű megyei úton haladunk felfelé, amely egybeesik a régi Lapos útjával, az út a Vinkli-pusztáig száraz időben gépjárművel is járható. A Nyerges-nyakig a kék sáv és a piros sáv jelzései együtt tartanak. Egy félórányi emelkedő után, a Nyírcsutak esztenáit pillanthatjuk meg, az út jobb és bal oldalán valamint Kis-havas sziklagerincét. Egyes térképeken a Kis-havas, Kis-Dancurás néven is előfordul. Nemsokára két csorgó mellett haladunk el, ahol érdemes vízszükségleteinket pótolni. Pongrác-tetőtől egy órai járásra van a Nyerges-nyak turisztikai csomópontja. Itt három irányba ágazik el az út: a Vinkli-puszta felé kék sáv, míg a Gyergyói-havasok főgerincén végig-vonuló piros sáv, ez a Nyerges-teto Cengellér-hágó Nagy-Közrezhavas érintésével a Borszéki-hágóig (Kránga-tető) kíséri el a kitartó gyalogost. Az eléggé lekopott sárga kereszt jelzés követői (24-es útvonal) pedig Hágótő aljára juthatnak el. Korábban egy negyedik turistaösvény is indult a Nyerges-nyakból (kék kereszt), ez egy befüvesedett ösvényen, a Nagy-György-patakkal párhuzamosan a Békény völgyébe vezetett, sajnos rég nem festették újra, jelenleg nehéz követni, hogy hol haladhatott végig. A Nyerges-nyak összedőlt házától és lerobbant pléh hálókocsijától északkeleti irányba folytatjuk utunkat, kétszáz méteren még a 125-ös megyei úton, majd a megyei út a sárga kereszt jelzéssel, balra leereszkedik a Sötét-Putna völgyébe, míg a kék pont és a kék sáv együtt folytatódnak tovább a régi Lapos útján. 0,6 km után egy kis patak völgyét harántolja át útvonalunk, melytől 100 méterre válik le a kék pont, és ível felfele keleti irányba a Likas-kő felé (30-as túraútvonal). Tovább haladva a Lapos útján 3 km megtétele után a Kupás fejében találkozik a főgerinc jelzése a Kupás-patak, kék pont jelzésével. Sajnos a csomópont nehezen azonosítható, mert a kék pont az utolsó szakaszon rég nem volt újrafestve. A 6-os útvonal letérőjétől kisebb emelkedőket és ereszkedőket érintve 900 méter megtétele után elérjük a Vinkli-puszta épületmaradványait, ahol a 16-os útvonallal találkozunk. Itt is az utolsó szakasznál a piros pont jelzés rég nem volt újrafestve. A Vinkli-puszta a század első negyedében jelentős fakitermelő központ volt. A Vinkli épületromjaitól, érdemes egy 200 méteres kitérőt tenni keleti irányba, ahonnan pompás kilátás nyílik a Vit-havas kucsma alakú kúpjára, valamint a Csalhó sziklarengetegére. Továbbá szintén a Lapos útja fog vezetni célunk felé, de innen már gépjárművel nem
közlekedhetünk tovább az út rossz állapota miatt, és kezdünk ereszkedni be a Fügés-nyakba, a,,temető" nevű helyre. Itt, első világháborús katonatemető volt, amit leköltöztettek a Vereskő-patak völgyébe a Hősök temetőjébe. Amint a köves szekérút emelkedni kezd, kétfelé ágazik, mi a bal felőlit kell kövessük, jobbról többnyire nyílt legelők fognak kísérni. A jobb felőli út a Lapos völgyébe ereszkedik le. Nemsokára a PS 1183-as erdészeti határkövet érintjük, ezen a tájon számos lövészárok maradványa látható, pár perc gyaloglás után a Fügésre érünk, ahonnan szépen látható a Vit-havas csodálatos sziklás kúpja. Hatszáz méter ereszkedő után a Vit-havas nyaka fölé érünk, ahol egy deszkakaliba közelében találkozunk a kettős kék pont jelzéssel. A kettős kék pontból kiágazó kék sáv mondhatni teljesen lekopott, a Gyergyóvárhegyiek legelőjének érintésével Hágótőaljára vezet (23-as túraútvonal), a kettős kék pont pedig a Vit-havas csúcsára. A nyak deszkaépítményétől még 200 métert északi irányba haladunk, majd nagy ívben jobbra fordul a Lapos útja és keletnek fog tartani, jobbról az út mellett egy összedőlt faépület díszeleg. A kanyarban az út kétfelé ágazik, a bal felőli Somlyó patakhoz vezet. A kanyar után párpercnyi járásra az út jobb oldalán forrás található. Lennebb a völgyben pedig fakitermelő utat pillanthatunk meg. Lassú ereszkedés közben újabb lerobbant tanya mellett vezet el utunk. Előbb egy csutakos részt érintünk, majd az út következő nagyobb kanyarnál egy esztena csaholó kutyái törik meg a csendet.(vigyázat a kutyákra!). Rövid ideig lefelé tart az út, majd háromfelé ágazik. Ezek közül kell eldöntenünk, hogy melyiken menjünk végig; mi a középső, kék sávval jelzett utat kell válasszuk. Innen a továbbiakban meglehetősen gyér a jelzés, fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a gerincútról le ne tévedjünk. A beerdősödött tetőre érve, a Lapos-kapunál találjuk magunkat, ahonnan az út folytatásaként egy szekérút ereszkedik le a kupási tanyavilághoz. Útvonalunk északi irányba lefelé halad tovább, egy másfél kilométeres beerdosödött szakasz következik a Somlyó- és Sugó-patakok vízgyűjtő területe között. Nyílt tereppel csak a Zsedán pusztájánál találkozunk, amit néhány nyári szállás tarkít. A pusztán újabb lehetőség nyílik arra, hogy a Súgó Tovább a Zsedán feje alatt előbb felfelé ível utunk, majd kisvártatva leereszkedünk a Zsedán-nyeregbe. Itt rövidesen vége szakad a bennünket jobb oldalon kísérő tisztásnak és újból erdős területen emelkedünk egy 1351 méteres csúcs felé. Pár száz métert lefelé haladva, újabb nyeregbe érkezünk, ahol ismét nyílt terep fogad. Itt már a Jáhoros vagy más néven Mogyorós-tető (Peltinics vagy Paltinis) tisztását harántoljuk, innen többnyire nyílt terepen fogunk haladni az 1291 m magas Balázs-sarok felé. vize mentén Békás-szoros falu Suteni nevű falurészébe beereszkedjünk. A tisztásról a Zsedán vize mentén, lejuthatunk a 21-es túraútvonalhoz. A Jáhorostól a Jáhoros-sarok (1284) felé haladunk. A két tető közötti nyereg választja el a Nagy-Barát-patak és a Zsedánpatak vízrendszereit, ahonnan 700 méter után már a Balázs sarkán (1291 m ) vagyunk. A következő másfél kilométeren lefelé haladva újabb esztena fogad, innen már rövidesen megpillanthatjuk a Balázs-nyakban levő keresztfát. A Balázs-nyakat átszelő 127/A jelzésű megyei úton két irányban hagyhatjuk el a főgerincet: jobbra a 21-es útvonal kalauzol le Gyergyóbékásra, míg a 22-és útvonal a Balázs-patak mentén Gyergyótölgyes, Putna nevű falurészébe vezet. A nyakból a túraútvonalunk (kék sáv) szintén szekérúton, fokozott emelkedőn, szél döntötte fák között halad felfelé, majd balról megkerüli a kis sziklatömböt és tart a Hegyes kiemelkedő kúpja felé. Nemsokára jelentős emelkedőn felfelé haladva kellene, hogy találkozzunk a Már-patakból kijövő kék kereszt jelzéssel, de azt sajnos nagyon elhanyagolták, így a csomópont helye szinte azonosíthatatlan. A Hegyes-tető (Poiana Mare, Highes vagy Highesul Ascutit ) alatt, a Hegyes mezején, az útvonal nagy ívben kelet felé fordul, és az Esztena-patak fejét harántolja át. Megmászván a
Hegyes-tetőt (1502 m) pazar kilátás nyílik a környező havasokra, a Csalhóra. Keleti irányba haladva, 2 km megtétele után leérünk a Halas-patak fejénél levő nyeregbe (1143 m), innen a nyári szállásokkal tarkított nyílt terep rövidesen véget ér, és néhány száz méter emelkedő után, bemegyünk az erdőbe. A nyeregből mind északi mind déli irányba lehetőségünk van a gerincút elhagyására, dél felé az Esztena-patak mentén Tósarokba, míg észak felé a Halas-patakot követve Péntekpatak szórványtelepülésbe érünk. Elérve az erdőt, a Péntek-nyeregig, nyílt tereppel többé nem találkozunk. Elsőnek a Kis-Cser 1343 méteres kúpját fogjuk érinteni, majd sorba 3/4 óra leforgása alatt az erdő közötti gerincúton az 1246 illetve az 1224-es csúcsokat. Az utóbbi csúcstól rövidesen a Péntek-nyeregbe, útvonalunk és egyben a Hagymás-hegység főgerincének végéhez is érünk. Itt lépünk ki Erdély területéről is, ahonnan már,,moldva ékköve" a Csalhó (Ceahlau)-hegység kezdődik; a nyeregtől valamivel visszább van a 20-as túraútvonallal való metszéspont. A Péntek-nyeregből (Tábla nyaka) három irányba folytathatjuk utunkat: jobbra Bisztrapatakra (20-as útvonal), balra Péntekpatakra (20-as útvonal) előre pedig a kék sáv elkalauzol a Dochia menedékházhoz (kb. 5 óra). 2. útvonal: Pongrác-tető (1255) - Lóduj-nyereg (1325) - Meggyes-csúcs alatt (1445) - Ló-havas pusztája (1500) - Csofronka tisztása (1550) - Tunzéria-nyereg (1435) - Fehér-mező turisztikai gócpontja (1460) - Fehér-mező (1500) - Bárány-nyak (1650) - Kurmatura (Bárány-havas)-nyereg (1465) - Egyeskő menedékház (1504) - Lósósdis-nyak (1507) - Öcsém-nyaka (1628) - Öcsém-tető alatt (1690) - Lik-nyereg (1525) Terkő csúcsa alatt (1418) - Terkő-nyereg (1297) Jelzése: piros sáv Menetido: 8 óra Az út hossza: 22 km Maximális szintkülönbség: 435 m, télen hosszúsága miatt nehezen járható, ajánlott két szakaszban lejárni Kirándulásunkat az 1255 méteres Pongrác-tetőről kezdjük, a 12/C jelzésű műútról. A gerinc nyugati oldalán felkapaszkodó útról szép kilátás nyílik a Gyergyói-medence egy részére, valamint a Gyergyószentmiklós felé tartó országútra. Negyedórás kapaszkodó után a Lóduj-nyereg esztenája közelébe érünk, innen már az út autóval nem járható. Rövid, sima szakasz következik, nemsokára átmegyünk a magasfeszültségi vezetékek alatt, majd kivágott erdő mellett ível fel utunk a Meggyes-csúcs felé. Másfél kilométer megtétele után, a Meggyes-csúcs alatt az út balra kanyarodik, és keleti irányba indul neki a Ló-havasnak. Szintén a Meggyes alól indul a piros kereszt jelzés, mely a Kovács Péter-tető, Sóvető-havas, Hegyes-kő sarka és a Fekete-Rez érintésével kb. 6 óra alatt kalauzolja el a kitartó gyalogost Marosfő üdülőtelepre. Nyolcszáz méteres menetelés után elérjük a Ló-havas pusztáját, ahol az 1584 méteres Ló-havas csúcsa alatt nagy ívben a jelzés újból dél felé fordul. Rövidesen véget ér a puszta, és utunk egyre jobban emelkedik a Csofronka tisztása fele. Másfél kilométeres kapaszkodó után, a Csofronka vagy más nevein Csipronka, Cofránka tisztásának forrásánál találjuk magunkat. Itt torkollik bele ösvényünkbe a 10/a túraútvonal, szintén innen érdemes egy rövid kitérőt tenni egy jelzetlen csapáson a Csofronka-kőre, melyről pazar kilátás nyílik az összes környező havasra. Elhagyva a Csofronka tisztását, kétszáz méter barangolás után, újabb esztena szakítja meg az útvonal egyhangúságát, majd nemsokára a Tunzéria-nyereg vizenyős tisztására ereszkedünk le. A láncszerűen következő legelőket harántolva még 600 métert a 125-ös megyei úton haladunk, majd letérve róla 650 méter menetelés után elérünk a Fehér-mező turisztikai csomópontjához. A Fehér-mező turisztikai gócpontját jelentő kiszáradt fától három irányba folytathatjuk utunkat: a kék sáv
jelzést követve a Juh-patak völgyén Gyilkostóra juthatunk el (10-es útvonal), a kék pont jelzés mentén a Száraz-tók pusztája és a Veresgyík érintésével szintén Gyilkostó üdülőtelepre ereszkedhetünk le (9-es útvonal), míg a Hagymás-hegység főgerincét követő piros sáv az Egyes-kőhöz, illetve a Terkő-nyeregbe kalauzol el. A Fehér-mező turisztikai csomópontjától délkelet felé folytatjuk utunkat. Kisvártatva bővizű karsztforráshoz érünk. A turistajelzés vizenyős, sáros úton az esztena kerítése mellett halad, azután köves kaptatón felfelé ível a Fehér-mező felső felének mészkőplatójára. Erről a helyről, keleti irányba egy kilométeres kitérőt tehetünk jelzetlen csapáson a Nagy-Teleki-zsombolyhoz, melyet helyi néven Medvegödörnek is neveznek. A zsomboly a Nagy-Teleki-csúcs (más néven Kicsi-vész teteje) (1698 m) északi oldalában 1650 m magasan fekszik. Ez a térség legnagyobb függőleges barlangja, teljes hossza 57 m. A mészkőplatót déli irányban szeljük át. Mielőtt a Küpü forrásához érnénk egy időszakos tavacska közeléből szalad le a kék kereszt jelzés a Vas-patak völgyébe (27-es túraútvonal). A Küpü árkától (az Olt-Bükk-patak mellékvize) keleti irányba, jelzetlen ösvényen a Felső - mező érintésével az öt kilométerre levő Háromkútra lehet eljutni. Utunkat továbbra is a piros sáv jelzés fogja meghatározni, látszólagosan a Dancúrás-tető felé tartva, a turistaösvény fokozatosan emelkedni kezd. Ez az útvonalunk egyik legnagyobb emelkedője, mely az 1655 méteres Dancúrás és Nagy-Hagymás (Bárány-havas) között fekvő Bárány-nyakban végződik. A nyeregből csodálatos kilátás nyílik a Kis-Békás völgyének tanyavilágára, az Egyes-kő és az Öcsém sziklabérceire (érdemes a hegység legmagasabb csúcsára, a Nagy-Hagymásra (1792 m) egy rövid kitérőt tenni, ugyanis a csúcs mindössze 800 méterre nyugati irányba, egy jelzetlen csapáson érhető el, (tiszta időben gyönyörűen látszik a Csíki-medence, a Tarkő-hegység, a Hargita, a Csíki-, Görgényi-, Gyergyói-, és Kelemen-havasok, valamint a Csalhó sziklabércei). A Bárány-nyakból kb. 500 métert még a Bárány-vész irtásán halad el a jelzés, kisvártatva két kanyar után bemegy az erdőbe. A 600 méteres erdőfolt után közelítjük meg a legjobban a sziklafal peremét, ahonnan kilátás nyílik az Olt völgyére, valamint a Vaslábihegycsoportra. Lépteinket a szemközti erdőfolt felé vezényeljük, majd száz méter gyér erdőben haladunk. Rövidesen a Nagy-patak és Lázár-patak vízrendszerét elhatároló Kurmatura (Bárány-havas nyergébe ereszkedünk le. A nyeregben csorgót találunk, ahol ajánlott vízszükségleteinket pótolni, mert a menedékháznál nincs víz. Az Egyes-kő nyugati fala alatt elhaladva, negyed óra alatt a menedékház tágas, csapos kerítéssel (lészás kerítéssel) bekerített udvarára érkezünk. Az épület előtt iránynyilak kínálnak számos lehetőséget a továbbgyaloglásra. A kék sáv jelzés a Nyíres-sarok, érintésével Balánbányára kalauzol el (25-ös útvonal), a piros háromszög a Szép-patak völgyét követve szintén Balánbányára vezet (26-os útvonal), míg a főgerinc jelzése a piros sáv, az Öcsém-tető érintésével a Terkő-nyeregig kísér el, de tovább folytatódik a Csíki-havasok egész főgerincén.a menedékháztól az iránynyíl útmutatását követve, a piros sáv mentén folytatjuk utunkat. Megkerüljük az Egyes-kő déli oldalát, és kisvártatva forrásra bukkanunk. Itt ajánlatos a kulacsainkat teletölteni, mert a Terkő-mezőig forrással nem találkozunk. 400 méter megtétele után a Pásztor-kő és Egyes-kő közötti Lósósdis-nyakba érünk, majd az ösvény az innen keletre emelkedő sziklatömb felé halad. A sziklatömb mellől meredek erdővel benőtt kaptatót kell megmászni, hogy felérjünk az Öcsém nyakának irtására. Egy gyér erdőt átszelve nemsokára az Öcsém-teteje nevű havasi legelőre érünk. Itt már a jelzés nehezebben követhető, mert elég rég nem festették újra. Ahogy a nyílt terepre kiértünk, érdemes nyugati irányba kitérőt tenni a sziklafal peremére, előbb az 1696 méteres magasságpontról tekinthetünk le, majd újabb 600 méter menetelés után az 1707 méteres Öcsém-tető
kilátópontjára érünk. Az Öcsém sziklafalának lábánál húzódó kifolyást Ördög-malomnak, míg a közelében emelkedő sziklatömböcskét Vigyázó-kőnek nevezik. Továbbhaladva délkelet irányba egy beerdősödött részt vág át útvonalunk, azután pedig az 1525 méteres Lik-nyereg irtására ereszkedünk le. Innen figyelmesek kell hogy legyünk a tájékozódásban, mert a rég fel nem újított jelzést elég nehéz követni. A Terkő-mezőig a gerinc keleti oldalán húzódó szekérutat kell követni. Másfél kilométeres, többnyire nyílt terepen megtett út után a Terkő (Vârful Stâncilor) csúcsának keleti oldalába érünk, ennek a csúcsnak nyugati oldala a Hagymás déli vonulatának utolsó legnagyobb sziklaletörése. A Terkő nevéhez fűződik a Maros és Olt folyók eredetének mondája. A mondabeli palota helyétől már mindössze 900 méter ereszkedő áll előttünk, hogy a Hagymás-hegység déli határát a Terkő-nyeregben levő Terkő-mezőt elérjük. Ettől a ponttól nyugati irányba az ún. Csángó utat követő 28-as túraútvonal az Olt völgyébe vezet, míg a 29-es útvonal a Tatros völgyébe a gyimesi csángó vidékre kalauzol el.