Szeged Biztonságpolitikai Központ Közalapítvány Alapító okirata Az alulírott alapítók 2000. január 3-án az 1959. évi IV. tv. (Polgári Törvénykönyv) 74. (1) bekezdésében írt felhatalmazása alapján Szegedi Biztonságpolitikai Központ elnevezésű Közalapítvány tételét határozták el az alábbiak szerint: I. A közalapítvány neve, alapítói, székhelye 1. A közalapítvány neve: Szegedi Biztonságpolitikai Központ Közalapítvány 2. Alapítója: 2.1. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 6720 Szeged, Széchenyi tér 10/11. 2.2. Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Bizottsága 6720 Szeged, Somogyi u. 6. 2.3. Szegedi József Attila Tudományegyetem 6720 Szeged, Dugonics tér 13. 3. A közalapítvány székhelye: 6720 Szeged, Oroszlán u. 2. 1. A közalapítvány célja: II. A közalapítvány célja, jogállása, tevékenysége, feladata és időtartama Hozzá kíván járulni a térség euroatlanti integrációjához, az eurorégiós térség, a balkáni országok közötti kapcsolatok, párbeszéd kialakításához, elmélyítéséhez, a térség demokratizálódási folyamatának felgyorsításához, a bizalom és a biztonság erősítéséhez, valamint a válságok megelőzéséhez. 2. A közalapítvány jogállása: A közalapítvány jogi személy. A közalapítvány saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. Az alapítvány közalapítvány és egyben kiemelkedően közhasznú közalapítvány. A közalapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nyújt. 3. A közalapítvány tevékenysége, feladata: A közalapítvány az euroatlanti integráció elősegítése érdekében fejti ki tevékenységét. Ennek keretében különösen a következők a feladatai:
A Szegedi Biztonságpolitikai Központ Közalapítvány a térség, a régió pártpolitikai tevékenységétől függetlenül, szakmai szervezetként fontos szerepet kíván betölteni a közvélemény, mindenekelőtt az ifjúság és nevelésükkel foglalkozó pedagógusok és mások szakszerű, hiteles tájékoztatásában az ország jövőjével, kül- és biztonságpolitikájával, az euroatlanti integrációval összefüggő kérdésekben. Ezeken a területeken széles körű együttműködésre törekszik a hazai és a nemzetközi szakmai műhelyekkel, tudományos kutatókkal az egyén, a társadalom, a térség és Európa biztonsága szempontjából fontos nemzetközi, állami, társadalmi, valamint civil szervezetekkel. Az alapelvekben megfogalmazott tevékenységével összekötő kapocs kíván lenni a Balkán és Közép-Európa, valamint Nyugat-Európa között. Széles körű nyilvánosság biztosításával lehetőséget kíván adni a térségben élő országok diplomatáinak, a katonai, a gazdasági és a tudományos élet neves képviselőinek, álláspontjuk kifejtéséhez, ezzel is hozzájárulva a térségben kialakult emberi jogi problémáik megoldásához. A Biztonságpolitikai Központ alapelveivel összhangban segítséget kíván nyújtani a biztonsági komplexitásban adódó és hozzá kapcsolódó gazdasági, szociális és társadalmi, politikai, informatikai, környezeti, katonai, közbiztonsági és emberi jogi kérdésekkel foglalkozó kutatók számára. A tevékenység három alappillérre épül: a tudományos kutatásra, az oktatásra, és a tudományos ismeretterjesztésre. A közalapítvány a fentiek megvalósítása érdekében többek között a következő tevékenységet fejti ki: konferenciákat szervez, kiadványokat készít, előadásokat tartat, konferenciákon való részvételt támogat, stb. A fentieken belül közhasznú tevékenység: Euroatlanti integráció elősegítése, nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés. 4. A közalapítvány időtartama: A közalapítvány határozatlan időre jött létre. III. A közalapítvány vagyona, annak kezelése, a közalapítványhoz való csatlakozás lehetősége 1. A közalapítvány vagyona: 1.1. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 2.000.000 Ft, azaz Kettőmillió forint pénzbetétet bocsát a közalapítvány részére. 1.2. A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Bizottsága 500.000,- Ft, azaz
Ötszázezer forint pénzbetétet bocsát a közalapítvány részére. 1.3. A Szegedi József Attila Tudományegyetem 500.000,- Ft, azaz Ötszázezer forint pénzbetétet bocsát a közalapítvány részére. 2. A közalapítvány céljára rendelt vagyon felhasználásának területei, felhasználás módja: 2.1. A közalapítvány az induló vagyonból 1.000.000 Ft-ot a működés megkezdésére felhasználhat. 2.2. Az induló vagyonból 1.000.000 Ft törzsvagyonnak minősül. Ez a vagyonrész nem használható fel. Ezzel csak a közalapítvány megszűnésekor lehet rendelkezni a megszűnésre vonatkozó szabályok szerint. 2.3. A 2.1. és 2.2. fölötti vagyont a közalapítvány célja szerint fel lehet használni. Így pl: Ha indokolt a közalapítvány működése szempontjából irodát működtethet, alkalmazottat vagy alkalmazottakat foglalkoztathat. Iroda fenntartása esetén a napi operatív munkát az irodavezető végzi. A közalapítvány céljának megfelelő tevékenységre külső személy vagy szervezet előzetes pályázat alapján juthat közalapítványi támogatáshoz. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van. Színlelt pályázat a cél szerint juttatás alapjául nem szolgálhat. 3. A közalapítványhoz való csatlakozás lehetősége: A közalapítvány nyitott, hozzá magánszemélyek, jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok is csatlakozhatnak, ha a kitűzött célt magukra kötelezőnek ismerik el. Csatlakozást történhet: Tőke (készpénz, értékpapír) felajánlásával, vagy a kuratóriummal történt előzetes egyeztetés alapján, egyéb vagyontárgyak (ingatlanok, ingók) átruházásával, továbbá használati jogok (pl: ingatlanok használati joga) - akár időleges, akár időszakos - átengedésével, valamint vagyoni értékű szolgáltatás biztosításával. 1. A közalapítvány alapítói: IV. A közalapítvány szervezete Egyhangú döntéssel módosíthatják az alapító okiratot. Egyhangú döntéssel megválasztják, illetőleg a törvényes feltételek fennállása esetén visszahívják a kuratórium tagját vagy tagjait. Évente beszámoltatja a kuratóriumot és annak elfogadása felől dönt, amelynek során a
kuratórium tájékoztatja a tevékenységéről az alapítókat, beszámol a közalapítvány ügyeinek állásáról, a közalapítvány eredményéről, a vagyon felhasználásáról és a közalapítvány aktuális pénzügyi helyzetéről. Javaslatot tesz a kuratóriumnak a közalapítvány működésével kapcsolatosan. 2. A közalapítvány kuratóriuma: 2.1. A kuratórium feladata: A kuratórium a közalapítvány képviselője és döntéshozó szerve. Feladata a közalapítvány céljának megvalósítása, ezen belül: a közalapítványi vagyon kezelése, a támogatások odaítélése, döntés a felajánlások, támogatások elfogadásáról, döntés a csatlakozási kérelmek elfogadásáról, a közalapítványnak, mint jogi személynek a képviselete, kitűzött célok eléréséhez szükséges anyagi eszközök megteremtése. 2.2. A kuratórium tagjai és működése A kuratóriumnak öt tagja van. A kuratórium tagjait a közalapítvány alakuló ülésén az alapítók jelölik ki határozatlan időre. Kuratóriumi tagsági viszony lemondással, a tag halálával, valamint a törvényben megjelölt feltétel fennállása esetén gyakorolt visszahívással szűnik meg. Kuratóriumi tag pótlására és új kuratóriumi tag megválasztására az alapítók jogosultak. A kuratórium ülésén a kuratórium tagjai csak személyesen vehetnek részt. A kuratórium ülései nyilvánosak, azon bárki részt vehet. A kuratórium szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik. A kuratórium ülését az elnök az ülés előtt legalább 8 nappal a napirend megjelölésével hívja össze. Abban az esetben, ha a kuratórium minden tagja jelen van és az ülés megtartása ellen senki sem tiltakozik, akkor a kuratórium ülése megtartható a 8 napos határidő és a napirend előzetes közlése nélkül is. A kuratórium akkor határozatképes, ha a szabályszerűen meghívott tagok közül legalább hárman jelen vannak. Határozatképtelenség esetén az üléstől számított 8 napon belül az újabb ülést megtartani nem lehet. A kuratórium ülése döntését egyszerű szótöbbséggel hozza azzal, hogy minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az ülésekről jegyzőkönyv készül, amelyet minden jelenlévő tag aláír. A kuratórium határozatok könyvét vezet, amelybe vezetésre kerül a kuratórium döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya személy szerint. A kuratórium a döntéseit az érintettekkel írásban közli. A közalapítvány székhelyén a kuratórium hirdetőtáblát függeszt ki. A kuratórium döntéseit 30 napra e hirdetőtáblára ki kell függeszteni. A közalapítvány működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba a kuratórium
titkárával való előzetes egyeztetés után munkanapon be lehet tekinteni. A kuratórium működése és szolgáltatása folyamatos, beszámolóit a hirdetőtáblára 30 napra kifüggesztik. 2.3. A kuratórium tagjainak díjazása, költségeinek megtérítése: A kuratórium tagjai feladataikat anyagi ellenszolgáltatás nélkül látják el. Az esetlegesen felmerülő költségeikért az alapítvány pénzeszközeiből költségtérítést kaphatnak, illetve készkiadásaként elszámolhatják. 2.4. A kuratórium elnöke: A kuratórium elnökét az alapítók választják határozatlan időre. Kuratóriumi elnöki tisztség lemondással, az elnök halálával vagy a törvényben biztosított feltételek esetén az alapítók általi visszahívással szűnik meg. A kuratórium elnökének feladata: A kuratórium elnöke megszervezi és koordinálja a kuratórium munkáját, ezen belül: felelős azért, hogy a kuratórium az alapítók céljának megfelelően működjön, irányítja és felügyeli a közalapítvány pénzügyi rendjét, önállóan képviseli a közalapítványt. 2.5. A kuratórium titkára: A kuratórium titkárát az alapítók választják meg határozatlan időre. A titkári tisztség az arról való lemondással, a titkár halálával vagy a törvényben biztosított feltételek esetén az alapítók általi visszahívással szűnik meg. A kuratórium titkára a döntések végrehajtásáért felel, ezen belül: vezeti a közalapítvány és a kuratórium adminisztrációját, előkészíti a kuratóriumi üléseket, jegyzőkönyvet készít a kuratórium üléseiről, önállóan képviseli a közalapítványt. 2.6. Képviselet: A közalapítvány képviseletére a kuratórium elnöke és titkára jogosult. A közalapítvány képviseletének módja: a közalapítvány képviselete akként történik, hogy géppel vagy kézzel írt, előnyomott vagy nyomtatott neve fölé a kuratórium elnöke vagy a kuratórium titkára önállóan írja a nevét. Bankszámla felett a kuratórium elnöke és titkára rendelkezik. 2.7. A kuratórium tagjai: 2.7.l. Tóth László elnök 6721 Szeged, Dugonics tér 11. 2.7.2. Póda Jenő titkár 6726 Szeged, Réce u. 15. 2.7.3. dr. Hadfi János tag 6721 Szeged, Szentháromság u. 50.
2.7.4. Kalmár Ferenc tag 6724 Szeged, Csongrádi sgt. 50. 2.7.5. dr. Telegdy Gyula tag 6726 Szeged, Bal fasor 38. Nem lehet a kuratórium elnöke, titkára vagy tagja az alapítók alkalmazottja és a vezetők hozzátartozója. A kuratórium határozatában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közelebbi hozzátartozója (Ptk. 685. b) pontja), élettársa (továbbiakban együtt: hozzátartozók) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármely más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. A közhasznú szervezet megszűnését követő 2 évig nem lehet a közalapítvány kuratóriumának elnöke, titkára vagy tagja az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző 2 évben legalább 1 évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerint köztartozását nem egyenlítette ki. 2.8. Központi tanácsadó testület: A kuratórium központi tanácsadó testületet hozhat létre. A központi tanácsadó testület feladata az alapítvány célja megvalósulásának hatékony elősegítése alapvetően tanácsadás formájában. A központi tanácsadó testület tagjainak számát, a tagok személyét és ügyrendjét a kuratórium határozza meg. 3. A közalapítvány felügyelő bizottsága: 3.1. A felügyelő bizottság megválasztása, létszáma, a tagsági viszony megszűnése: Az alapítók egyhangú döntéssel felügyelő bizottságot választanak, ezen belül meghatározzák, hogy ki tölti be a felügyelő bizottság elnöki tisztét. Felügyelő bizottság létszáma három fő. Felügyelő bizottsági tagok tisztsége határozatlan időre szól. A felügyelő bizottsági tagság az erről való lemondással, a tag halálával, valamint az alapítók visszahívásával szűnik meg. A visszahívás feltétele megegyezik a kuratórium tagja visszahívásának feltételével. 3.2. Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja: a kuratórium elnöke vagy tagja, a közalapítvánnyal megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy,
aki a közalapítvány cél szerinti juttatásában részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és a közalapítvány által bárkinek, az alapító okiratnak megfelelő cél szerinti juttatásokat, az előző pontokban meghatározott személyek hozzátartozója. 3.3. A felügyelő bizottság ügyrendje: A felügyelő bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. 3.4. A felügyelő bizottság feladata: A felügyelő bizottság ellenőrzi a közalapítvány működését és gazdálkodását. Ennek során a kuratórium tagjaitól jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közalapítvány könyvelési irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A felügyelő bizottság tagjai a kuratórium ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek. A felügyelő bizottság köteles a kuratóriumot tájékoztatni és annak összehívását a kuratórium elnökénél kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy: a közalapítvány működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekét egyébként súlyosan sértő cselekmény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult kuratórium döntését teszi szükségessé, a kuratóriumi tisztségviselő felelősségét megalapozó tény merült fel. Az intézkedésre jogosult kuratóriumi ülést a felügyelő bizottság indítványára annak megtételétől számított 30 napon belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a kuratórium összehívására a felügyelő bizottság jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. 3.5. A felügyelő bizottság összehívása, határozatképessége, határozathozatal módja: A felügyelő bizottság szükség szerint, de legalább évente ülésezik. A felügyelő bizottság ülését az elnök az ülés előtt legalább 8 nappal a napirend megjelölésével hívja össze. Abban az esetben, ha a felügyelő bizottság minden tagja jelen van és az ülés megtartása ellen senki sem tiltakozik, akkor a felügyelő bizottság ülése megtartható a 8 napos határidő és a napirend előzetes közlése nélkül is. A felügyelő bizottság akkor határozatképes, ha a szabályszerűen meghívott tagok közül legalább ketten jelen vannak. Határozatképtelenség esetén az üléstől számított 8 napon belül az újabb ülést megtartani nem lehet. A felügyelő bizottság ülése minden döntését egyszerű szótöbbséggel hozza azzal, hogy minden tagnak egy szavazata van.
Az ülésekről jegyzőkönyv készül, amelyet minden jelenlévő felügyelő bizottsági tag aláír. 3.6. A felügyelő bizottság tagjai: 3.6.1. dr. Mészáros Rezső 3.6.2. dr. Jákó Gyula 3.6.3. dr. Lévay Endre V. A közalapítvány gazdálkodása 1.1. A közalapítvány gazdálkodásáról általában: A közalapítvány vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt az alapítvány céljaira, tevékenységére fordítja. A közhasznú szervezet az államháztartás alrendszerétől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatásról való elszámolás feltételét és módját. Az előző pontban foglaltak szerint igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. A közhasznú szervezetek által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők. A közhasznú szervezet a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját - bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve társadalmi szervezetek által tagjainak tagsági viszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti. A közalapítványnak a cél szerinti tevékenységből, illetve a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. 1.2. A közalapítvány bevételei: Az alapítótól, az államháztartás alrendszerétől vagy más adományozótól közhasznú céljára, vagy a működési költségek fedezésére kapott támogatás, illetve adomány, közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel, az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel, szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel, egyéb más jogszabályokban meghatározott bevétel, a vállalkozási tevékenységből származó bevétel. 1.3. A közalapítvány költségei:
közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások), egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások), a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások), közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevétellel arányosan kell megosztani. 1.4. A közalapítvány könyvvezetése: A közalapítvány nyilvántartásaira egyebekben az irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. A közalapítvány köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. Közhasznúsági jelentés elfogadása a kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik. A közhasznúsági jelentés tartalmazza: a számviteli beszámolót, a költségvetési támogatás felhasználását, a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a cél szerinti juttatások kimutatását, a központi költségvetési szervtől, elkülönített állami pénzalaptól, helyi önkormányzattól, kisebbségi település önkormányzattól, települési önkormányzatok társulásaitól, az Egészségbiztosítási Önkormányzattól és mindezek szerveitől a támogatások mértékét, a közalapítvány kuratóriumi tagjainak nyújtott juttatások mértékét, illetve összegét, közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. Közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. A fent megjelölt számviteli beszámoló elkészítési kötelezettsége az éves beszámoló elkészítésének kötelezettségére, letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó számviteli szabályok alkalmazását nem érinti. 1.5. Könyvvizsgáló: A kuratórium könyvvizsgálót bízhat meg a gazdálkodás ellenőrzésére. VI. Vegyes rendelkezések 1. A közalapítvány megszűnése és vagyonfelhasználásának módja: 1.1. A közalapítvány megszűnése: A bíróság a közalapítványt a nyilvántartásból törli, ha az alapító okiratban meghatározott a) cél megvalósult,
b) idő eltelt, c) feltétel bekövetkezett. A közalapítványt akkor is törölni kell a nyilvántartásból, ha a bíróság a közalapítványt megszünteti, vagy más közalapítvánnyal való egyesítését rendeli el. A bíróság az ügyész keresete alapján a közalapítványt megszünteti, ha céljának megvalósulása lehetetlenné vált, illetőleg ha jogszabályváltozás folytán a bejegyzést meg kellene tagadni. A bíróság a közalapítványt megszüntetheti, ha a kuratórium tevékenységével a közalapítvány célját veszélyezteti és az alapító - a bíróság felhívása ellenére - a kijelölést nem vonja vissza és kezelőként más kuratóriumot nem jelöl ki. 1.2. A vagyonfelhasználás módja: A közalapítvány megszűnése esetén a közalapítvány vagyona a hitelezők kielégítése után az alapítókat illeti meg, akik kötelesek azt a megszűnt közalapítvány céljához hasonló célra fordítani és erről a nyilvánosságot megfelelően tájékoztatni. Megszűnt közalapítvány vagyonát a bíróság hasonló célú alapítvány támogatására köteles fordítani. 2. Jelen alapító okiratban nem szavazott kérdésekben a Pkt. ide vonatkozó rendelkezései az irányadók.