MFB Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Program Útmutató

MFB Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Program Útmutató Budapest, 2012. február 6.

Tartalomjegyzék ELSŐ RÉSZ: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 1. AZ ÚTMUTATÓ KIBOCSÁTÁSÁNAK CÉLJA, HÁTTERE... 3 2. KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK... 3 3. AZ ÚTMUTATÓ ALKALMAZÁSI KÖRE... 5 4. AZ ÚTMUTATÓBAN HASZNÁLT FOGALMAK MAGYARÁZATA... 5 MÁSODIK RÉSZ: A PROGRAM FELTÉTELRENDSZERE... 10 5. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK... 10 5.1 A PROGRAM CÉLJA... 10 5.2 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK... 10 5.3 A HITELFELVEVŐK KÖRE... 11 5.4 A HITELEZÉSBŐL KIZÁRTAK KÖRE... 12 5.5 A HITEL FELHASZNÁLÁSA... 13 5.6 A HITEL NEM HASZNÁLHATÓ FEL... 13 5.7 ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK... 13 5.7.1 Pályázati önrész finanszírozása... 14 5.8 HITELDÍJAK... 14 5.9 FUTAMIDŐK... 16 5.11 TÖRLESZTÉS ÜTEMEZÉSE... 16 5.12 BIZTOSÍTÉKOK... 16 5.13 FOLYÓSÍTÁSI FELTÉTELEK... 16 5.14 SZERZŐDÉSKÖTÉSI FELTÉTELEK... 17 5.15 EGYÉB FELTÉTELEK... 17 5.16 ADÓSSÁGRENDEZÉSI ELJÁRÁS ALÁ KERÜLT ÜGYFELEK TŐKETÖRLESZTÉSI ÉS KAMATFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGE... 18 6. ÁLLAMI TÁMOGATÁSNAK NEM MINŐSÜLŐ HITELEK... 18 6.1 A HITEL FELHASZNÁLÁSA... 19 6.2 SAJÁT FORRÁS... 19 6.3 EGYÉBFELTÉTELEK... 19 7. ÁLLAMI TÁMOGATÁSNAK MINŐSÜLŐ HITELEK... 19 7.1 CSEKÉLY ÖSSZEGŰ TÁMOGATÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK SZERINT IGÉNYELT HITEL... 20 7.1.1 A hitel felhasználása... 20 7.1.2 A hitel nem használható fel... 20 7.1.3 Saját forrás... 21 7.1.4 Az állami támogatás mértéke... 21 7.1.5 Az állami támogatás kategóriája... 22 7.2 REGIONÁLIS TÁMOGATÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK SZERINT IGÉNYELT HITEL... 22 7.2.1 A hitel felhasználása... 22 7.2.2 A hitel nem használható fel... 22 7.2.3 Elszámolható költségek... 23 7.2.4 Saját forrás... 24 7.2.5 Egyéb feltételek... 24 7.2.6 Az állami támogatás mértéke... 24 7.2.7 Az állami támogatás kategóriája... 25 8. ÁLLAMI TÁMOGATÁSSAL KAPCSOLATOS TOVÁBBI KÖZÖS SZABÁLYOK... 25 8.1 TÁMOGATÁSTARTALOM SZÁMÍTÁSA... 26 8.2 TÁMOGATÁSHALMOZÓDÁS... 28 8.3 A TÁMOGATÁSTARTALOM ÉS A TÁMOGATÁSI KATEGÓRIA IGAZOLÁSA... 29 8.4 A TÁMOGATÁS MEGJELENÉSE A HITELSZERZŐDÉSBEN... 30

2 8.5 AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS JOGOSULATLAN FELHASZNÁLÁSA, A TÁMOGATÁSSAL VALÓ VISSZAÉLÉS. 30 HARMADIK RÉSZ: RÉSZLETES MUNKAFOLYAMAT SZABÁLYOZÁS... 33 9. HITELKÉRELEM BENYÚJTÁSA... 33 10. REFINANSZÍROZÁSI ELJÁRÁSI REND... 33 10.1 KERET-ELŐJEGYZÉSI KÉRELMEK... 33 10.2 REFINANSZÍROZÁSI ADATLAP ÉS KÖLCSÖNKÉRELEM... 33 11. A 6.10. HITELCÉL KERETÉBEN MEGVALÓSÍTOTT KEOP DEROGÁCIÓS PROJEKT FINANSZÍROZÁSÁNAK FOLYAMATA ÉS A KAMATTÁMOGATÁS IGÉNYBEVÉTELE... 34 12. A HITEL FELHASZNÁLÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE... 38 13. ÁTLÁTHATÓSÁG ÉS ELLENŐRZÉS... 38 NEGYEDIK RÉSZ: ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 42 ÖTÖDIK RÉSZ: MELLÉKLETEK... 43

3 Első rész: Általános rendelkezések 1. Az Útmutató kibocsátásának célja, háttere Az MFB Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Program bevezetéséről, az önkormányzati hitelprogramok átalakításáról szóló 1424/2011. (XII. 6.) Korm. határozat alapján az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MFB Zrt.) az önkormányzati feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra-fejlesztések és az Új Széchenyi Terv pályázatainak keretében támogatott beruházások finanszírozása céljából meghirdette az MFB Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Programot (Program). Jelen Útmutató a Program keretében nyújtott hitelek feltételeit és a hitelek kihelyezésével kapcsolatos feladatok ellátásának részletes szabályait tartalmazza. A jelen Útmutatóban nem szabályozott kérdésekben a Termékleírásban, a kapcsolódó jogszabályokban, a Keretmegállapodásban és az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Általános Üzletszabályzatában (a továbbiakban: Általános Üzletszabályzat) foglalt részletes szabályok az irányadók. Az Útmutatóban foglaltak az MFB Zrt. közvetlen finanszírozására is irányadóak. 2. Kapcsolódó jogszabályok Az Útmutató az alábbi jogszabályokra és kormányhatározatokra épül: a) az MFB Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Program bevezetéséről, az önkormányzati hitelprogramok átalakításáról szóló 1424/2011. (XII. 6.) Korm. határozat; b) a Sikeres Magyarországért Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogramhoz kapcsolódó kamattámogatásról és az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programhoz kapcsolódó Új Magyarország Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Kötvényfinanszírozási Programról szóló 2196/2007. (X. 27.) Korm. határozat; c) a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és - tisztítási Megvalósítási Programból kizárt települési önkormányzatok, illetve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet partinak és part közelinek nem minősülő, szennyvízelvezetési agglomerációba nem tartozó településeinek szennyvízberuházásaihoz a Sikeres Magyarországért Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram egyes feltételeinek módosításáról szóló 1088/2009. (VI. 11.) Korm. határozat; d) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.); e) Magyarország helyi önkormányzatiról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény; f) a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény; g) a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény; h) Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény; i) a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény; j) a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény; k) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény;

l) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.); m) a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény; n) a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény; o) a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény; p) az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet; q) az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet; r) a 2007-2013 időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet; s) a Környezet és Energia Operatív Program derogációs projektek kamattámogatásának igényléséről, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes feltételeiről szóló 139/2008. (V.16.) Korm. rendelet; t) az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet; u) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 47/2008. (IV.17.) FVM rendelet; v) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV.17.) FVM rendelet; w) a Tanács 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról; x) a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: de minimis rendelet, megjelent: az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2006. december 15-én L 379. 5. oldal); y) a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáink a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 800/2008/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: általános csoportmentességi rendelet, megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2008.08.09-én L 214. 3. oldal.); z) az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2004. április 21-i 794/2oo4/EK bizottsági rendelet (megjelent: az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2004.04.30-án L 140. 1-134. oldal.); aa) a 2010/787/EU tanácsi határozat (2010. december 10.) a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról. (megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2010.12.21-én. L sorozat 336.); bb) a Tanács 104/2000/EK rendelete (1999. december 17.) a halászati és akvakultúratermékek piacának közös szervezéséről (megjelent: az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2000.01.21-én L 17. 22-52. oldal); cc) a hajógyártáshoz nyújtott állami támogatás keretszabálya (megjelent: az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2003.12.30-án C 317. 11-14. oldal); dd) A Bizottság 2008/C 14/02 közleménye a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról (megjelent: az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2008.01.19-én C 14. 6-9 oldal). 4

5 A jogszabály esetleges változásait figyelembe kell venni, a Program előírásait mindig a hatályos jogszabályokkal összhangban kell értelmezni. 3. Az Útmutató alkalmazási köre Jelen Útmutató meghatározza az MFB Zrt. és a refinanszírozásban részt vevő hitelintézetek, továbbá a hiteligénylő önkormányzatok, önkormányzati társulások és többcélú kistérségi társulások (a továbbiakban együtt: hiteligénylő vagy hitelfelvevő) számára a Program részletes feltételeit. A refinanszírozási tevékenység eljárási szabályait az MFB Zrt. Általános Üzletszabályzata tartalmazza. 4. Az Útmutatóban használt fogalmak magyarázata Alapkamat: Megegyezik a naptári negyedév első napjára megállapított, a Reuters EURIBOR oldalán rögzített 3 hónapos kamat mértékével. Beruházás: A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység, továbbá a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység, valamint mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható (tervezés, előkészítés, lebonyolítás, hiteligénybevétel, biztosítás, szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés). A Programban a beruházás és a beruházáshoz kapcsolódó immateriális javak beszerzése, létrehozása együttesen: beruházás.) A beruházás befejezésének időpontja: A beruházás eredményeként létrejövő eszköz (immateriális javak, tárgyi eszközök) használatba vétele, normál üzembe helyezése (nem próbaüzemeltetés). Ha a beruházást több fejlesztési tevékenységre (építés, eszköz beszerzés vagy egyéb) kiterjedően valósítják meg, a beruházás befejezésének időpontja az egyes tevékenységek befejezési időpontjai közül a legkésőbbi időpont. A beruházás megkezdésének időpontja: a) Építési tevékenységet tartalmazó beruházás esetén: aa) az építési naplóba történt első bejegyzés időpontja (építési naplóval igazolva), ab) olyan építési jellegű munkák esetében, ahol építési napló vezetése nem kötelező, ott a kivitelezői szerződés alapján a kivitelező nyilatkozata a munkálatok megkezdésére vonatkozóan; b) eszközbeszerzés esetén az első beszerzendő eszköz írásbeli megrendelése; c) egyéb beruházás (pl. ingatlan vásárlás, eszköz beszerzés) esetén, amennyiben a szerződéskötést megelőzően megrendelésre kerül sor, ennek időpontja, előzetes megrendelés hiányában pedig a megvalósításra vagy a vásárlásra megkötött első

6 (végleges, nem elő-) szerződés ideértve a tulajdonjog fenntartása mellett kötött adásvételi szerződést - létrejöttének napja; A hiteligénylő által aláírással elfogadott ajánlat szerződésnek minősül (A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 213. (1) bekezdése alapján A szerződés jelenlevők között abban az időpontban jön létre, amikor az ajánlatot elfogadják, távollévők között pedig akkor, amikor az elfogadó nyilatkozat az ajánlattevőhöz megérkezik. ). d) ha a beruházást több célra (pl. építés, eszköz beszerzés vagy egyéb) kiterjedően valósítják meg, a beruházás megkezdésének időpontja az egyes céloknak megfelelő tevékenységek kezdési időpontjai közül a legkorábbi időpont. Derogációs projektek a Környezet és Energia Operatív Programban: A KEOP Egészséges, tiszta települések prioritása keretében kiírt 1.2.0 Szennyvízelvezetés és tisztítás, 1.2.0/B. Szennyvízelvezetés és tisztítás, 1.1.1 Települési szilárdhulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztése, 1.1.1/B. Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek továbbfejlesztése pályázaton támogatott projektek. Egyéni referencia kamatláb: Különösen a kedvezményes kamatú és kamatmentes kölcsönök, továbbá a változó kamatlábon alapuló kamattámogatások támogatástartalmának kiszámításához használt, a referencia alapkamatlábból számított, a hitelkockázattól függően eltérő összehasonlító kamatláb. Elismerhető /elszámolható költségeken belül elvárt megtérülő önrész: Kizárólag a KEOP derogációs projektek megvalósítása esetén alkalmazott elnevezés, a projekt költségeinek azon része, amelyet a támogató leigazolt. A KEOP elszámolhatósági költség útmutató és a költség-haszon elemzés megtalálhatók a www.nfu.hu címen. Exporttal kapcsolatos beruházások: Az exportált mennyiségekkel, értékesítési hálózat létesítésével és működtetésével, illetve az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb költségek. Gazdasági tevékenység: Az állami támogatásokra vonatkozó európai uniós jog által ilyennek tekintett tevékenység (bármely, egy adott piacon termékek és szolgáltatások nyújtásával járó tevékenység, (C- 35/96. számú Bizottság kontra Olaszország ítélet (ECR I-03851, [1998] 36. pont, lásd még: Elsőfokú Bíróság T-155/04 számú SELEX ügyben 2006. december 12-én hozott ítélete, Európai Bíróság C-113/07 P számú ügyben 2009. március 26-án hozott ítélete.)) Gördülőeszköz: Emberek és tárgyak szállítására szolgáló berendezések. Ide kell sorolni a vasúti, közúti, légi, a vízi szállítási eszközöket, így például az olyan szállítóeszközöket, mint a gépjárművek, a vontatók és nyerges pótkocsik, a vasúti és villamosvasúti mozdonyok és a vasúti kocsik, valamint a repülőgépek és űrhajók, motorkerékpárok, kerékpárok, hajók stb. Helyi önkormányzat: a község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye önkormányzata. Hitelkérelem benyújtásának időpontja:

7 Refinanszírozás esetén az ügyfél hitelkérelme benyújtásának időpontja a finanszírozó hitelintézethez. Az ajánlati felhívás Közbeszerzési Értesítőben való megjelenésének időpontja, amennyiben a hitelfelvétel tárgyában közbeszerzési eljárást kell lefolytatni. Hitelkiváltás: Hitel kiváltásnak minősül, ha a Program keretében felvett kölcsönt egyazon hitelfelvevő a hitelintézettel vagy bármely más finanszírozóval korábban kötött hitel- vagy kölcsönszerződése alapján, akár részben, akár egészen folyósított hitelének/kölcsönének visszafizetésére, annak járulékainak megfizetésére fordítja. Hitelkiváltásnak minősül a hitelfelvevő által lízingelt eszköz hitelből történő megvásárlása is. Közvetett módon, de hitelkiváltásnak minősül, ha a hitelfelvevő olyan vállalkozástól vásárol tárgyi eszközt, amelyben a tulajdoni részesedése tőke vagy szavazati joga alapján - legalább 50%. Hitelszerződés: A végső hitelfelvevővel megkötött hitel(kölcsön)szerződés az Általános Üzletszabályzat szerint. Immateriális javak: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 25. szerinti. Import áruk helyett hazai áruk használatához kapcsolódó finanszírozás: A kedvezményes kamatozású finanszírozást azzal a feltétellel nyújtják, hogy a beruházás keretében beszerzett, létrehozott tárgyi eszközök, immateriális javak kizárólag hazai termékből származhatnak. Fő szabályként az ügyfélnek magának kell kiválasztania a számára legmegfelelőbb termékeket, szolgáltatásokat, amit a beruházáshoz felhasznál. Irányító hatóság (IH): Az operatív program hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban történő irányítására és végrehajtására kijelölt szerv. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezetvédelmi Programok Irányító Hatósága, melynek feladata a KEOP stratégiai irányítása, a program végrehajtásának felügyelete és szabályszerűségének biztosítása Leszámítolási (diszkont) ráta (kamatláb): a referencia alapkamatláb 100 bázisponttal növelt értéke. MFB refinanszírozási kamat: Mértéke változó, az alapkamat és a MFB refinanszírozási kamatfelár összegével egyenlő. MFB refinanszírozási kamatfelár (RKO): A hitelintézetek által az alapkamaton felül az MFB Zrt.-nek fizetendő többletkamat. Mértéke változó, megállapítására évente kerül sor. A kamatperiódus MFB refinanszírozási kamatfelára megegyezik a tárgynegyedév naptári évének első napjára az MFB által megállapított, az MFB honlapján a tárgyévet megelőző naptári év november 30. napjáig közzétett MFB refinanszírozási kamatfelár mértékkel. A programban az MFB kétféle refinanszírozási kamatfelárat (RKO1, RKO3) alkalmaz. NFÜ: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Önkormányzati társulás: A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény szerinti önkormányzati társulás.

8 Projektvizsgálati díj: A hitelképesség és a hitelnyújtás feltételeinek vizsgálatáért felszámított díj, amely nem kapcsolható a hitelnyújtás teljesítéséhez. A hitelbírálati díj a projektvizsgálati díjjal azonos módon értelmezendő. Referencia alapkamatláb: Az Európai Bizottság által az egyéves bankközi kínálati kamatláb alapján meghatározott mérték, amely az egyéni referencia kamatláb, a diszkont kamatláb és a visszafizettetési kamatláb számításának alapja. A referencia alapkamatlábat a referencia alapkamatlábról, a diszkont kamatlábról és a visszafizettetési kamatlábról szóló közleményében az Európai Bizottság hivatalos értesítését követően a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Támogatásokat Vizsgáló Irodája, a www.tvi.kormany.hu címen teszi közzé. Refinanszírozás: Forrás nyújtása az MFB Zrt. részéről a végső hitelfelvevővel a saját kockázatára hitelszerződést kötő hitelintézetnek. Saját forrás: A beruházás elismerhető költségeinek MFB hitelen felüli része, amely vissza nem térítendő állami támogatásból, és saját erőből állhat. Regionális támogatásként igényelt hitel esetén legalább 25% minden állami támogatástól mentes saját forrás biztosítása szükséges. Saját erő: Saját erőnek minősül különösen a számlapénz, a bankbetét, a hiteligénylő nevére szóló értékpapír; állami támogatásnak nem minősülő hitel és csekély összegű támogatásként igényelt hitel esetén a beruházás megvalósításhoz szükséges, a hiteligénylő tulajdonában lévő tárgyi eszköz. Támogató: Az NFÜ, illetve a nevében eljáró közreműködő szervezet. Tárgyi eszköz: számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 26. szerinti. Többcélú kistérségi társulás: A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény szerinti többcélú kistérségi társulás. Gazdasági tevékenység: Gazdasági tevékenység, bármely, egy adott piacon termékek és szolgáltatások nyújtásával járó tevékenység. Vállalkozás: A vállalkozás fogalmába nemcsak a jogi személyiséggel vagy azzal nem rendelkező gazdasági társaságok tartoznak, hanem minden olyan piaci szereplő, amely tényleges gazdasági tevékenységet fejt ki, függetlenül annak jogi státuszától. Ennek megfelelően a helyi önkormányzat és a társulás is valamely gazdasági tevékenységének vonatkozásában vállalkozásnak tekintendő. Visszafizettetési kamat:

A jogellenes támogatás visszatérítésének kamata, amelyet az Európai Bizottság az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2004. április 21- i 794/2004/EK bizottsági rendelet 9. cikkében foglaltak alapján állapít meg. A visszafizettetési kamatról az Európai Bizottság hivatalos értesítését követően a nemzeti fejlesztési miniszter közleményt ad ki, illetve azt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium honlapján közzéteszi. Az alkalmazandó visszafizettetési kamat mértéke az azon időpontra vonatkozó kamatlábnak felel meg, amikor a támogatást első alkalommal a kedvezményezett rendelkezésére bocsátották. A kamatlábat konszolidált alapon a támogatás visszatérítésének időpontjáig kell alkalmazni. Az előző évben felhalmozott kamat a következő években tovább kamatozik. Ha azonban 1 évnél hosszabb idő telik el a jogellenes támogatás első alkalommal a kedvezményezett rendelkezésére bocsátása és a támogatás visszatérítésének időpontja között, akkor a kamat mértékét 1 éves időszakonként újra kell számolni, az újraszámítás időpontjában hatályos visszafizettetési kamat alapulvételével. 9

10 Második rész: A Program feltételrendszere 5. Általános feltételek Az MFB Zrt. az e fejezetben foglalt általános feltételek szerint biztosít kedvezményes kamatozású hitelt a Termékleírás mellékletében meghatározott fejlesztési célokra. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. cikk (1) bekezdése értelmében a Programban nyújtott kedvezményes kamatozású hitel állami támogatásnak, formáját tekintve kedvezményes kamatozású kölcsönnek minősül, amennyiben a hitelt a hitelfelvevő részben vagy egészben valamely gazdasági tevékenységének végzését szolgáló fejlesztésre fordítja. Minden beruházás esetén egyedileg szükséges mérlegelni a hitelfelvevő azon tevékenységének gazdasági vonatkozását, amelynek érdekében a fejlesztési célt megvalósítja. Az Útmutató 6. Állami támogatásnak nem minősülő hitelek pontjának előírásait kell alkalmazni az általános feltételek mellett abban az esetben, ha a Program keretében nyújtott kedvezményes kamatozású hitel nem minősül állami támogatásnak. Az Útmutató 7. Állami támogatásnak minősülő hitelek pontjának és a 8. Állami támogatással kapcsolatos további közös szabályok előírásait kell alkalmazni az általános feltételek mellett, illetve közös rendelkezés esetén azokat felülírva abban az esetben, ha a Program keretében nyújtott kedvezményes kamatozású hitel állami támogatásnak minősül. 5.1 A Program célja A Program célja az önkormányzatok önként vállalt vagy törvény által kötelezően előírt feladatainak, és az önkormányzati társulások, többcélú kistérségi társulások társulási megállapodásban meghatározott feladatainak ellátásához szükséges infrastruktúra-fejlesztő beruházások finanszírozása. A fejlesztési célok részletes ismertetését a Termékleírás melléklete tartalmazza. 5.2 Általános jellemzők Hitelprogram keretösszege A Program keretében az MFB Zrt. által biztosított forrás 100 milliárd forint. A keretet a befogadott kérelmek érkezési sorrendben terhelik. Az MFB Zrt. által az egyes hitelfelvevőknek közvetlenül nyújtott hitel a Program teljes összegét csökkenti. Ha a keretösszeg kihasználtsága eléri a 90%, majd a 100%-os mértéket, ennek tényét az MFB Zrt. a honlapján közzéteszi. Az MFB Zrt. csak az egyes hitelintézetekre megállapított limitösszeg erejéig vállalja a refinanszírozási kölcsönszerződés megkötését.

11 Hitel típusa Finanszírozás módja Hitel összege Hitel devizaneme Kérelem benyújtása Igénybevételi lehetőség Éven túli lejáratú beruházási hitel. A finanszírozás a Programban refinanszírozott hitelintézetek vagy közvetlenül az MFB Zrt. által történik. Az MFB Zrt. által refinanszírozott hitel legkisebb, illetve legnagyobb igényelhető összege egy hitelfelvevőre vonatkoztatva nincs korlátozva. HUF A hitel devizaneme forintról az aktuális átváltási árfolyam szerint automatikusan euróra konvertálódik, ha Magyarország pénzneme hivatalosan euróra változik. A közbeszerzésekről szóló jogszabályok - különösen a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény - rendelkezéseit kell alkalmazni a pénzügyi szolgáltatást végző hitelintézet kiválasztására. A programban részt vevő hitelintézetek listáját és elérhetőségeit az MFB Zrt. a honlapján teszi közzé. A Program keretében hitelszerződés és refinanszírozási kölcsönszerződés megkötésére 2013. december 31-ig van lehetőség. A hitelügyletek azonosítására az ÖIP általános azonosító jel szolgál, amely az MFB Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Program nevének rövidítése. Az MFB Zrt. honlapja: www.mfb.hu. 5.3 A hitelfelvevők köre A Programban hitelfelvevő lehet a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. (1) bekezdése szerinti helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. CXXXV. törvény szerinti önkormányzati társulás és a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény szerinti többcélú kistérségi társulás (az önkormányzati társulás és a többcélú kistérségi társulás együtt: társulás). A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. (1) bekezdése szerinti helyi önkormányzat esetén: - a hitelfelvevő az önkormányzat, - a létrehozott vagyon az önkormányzat tulajdona, - a hitelből létrehozott kapacitásokat az önkormányzat a 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságnak üzemeltetésre átadhatja az Útmutató 5.15. Egyéb feltételek pontjának a közszolgáltatásokra vonatkozó bekezdése szerint. A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény alapján alakult jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulások esetén: - a hitelfelvevő a társulás, - a létrehozott vagyon a társulás tagjainak osztatlan közös tulajdonába kerül,

12 - a hitelfelvétel a társulásban résztvevő önkormányzatok kezességvállalása mellett történhet, - a hitelből létrehozott kapacitásokat a társulás a 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságnak üzemeltetésre átadhatja az Útmutató 5.15. Egyéb feltételek pontjának a közszolgáltatásokra vonatkozó bekezdése szerint. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény szerinti többcélú kistérségi társulások esetén: - a hitelfelvevő a többcélú kistérségi társulás, - a létrehozott vagyon a kistérségi társulás tulajdona, - a hitelfelvétel a társulásban résztvevő önkormányzatok kezességvállalása mellett történhet, - a hitelből létrehozott kapacitásokat a társulás a 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságnak üzemeltetésre átadhatja az Útmutató 5.15. Egyéb feltételek pontjának a közszolgáltatásokra vonatkozó bekezdése szerint. Jogi személyiségű társulásban vagy többcélú kistérségi társulásban résztvevő egyes önkormányzatok a társulás által megvalósítandó beruházáshoz, a rájuk eső pénzügyi hozzájárulás biztosításához igényelhetnek hitelt: - a hitel felhasználása kizárólag a társulás nevére szóló számla alapján történhet, - a hitel mértéke az önkormányzatnak, az általa biztosítandó - a társulási megállapodásban rögzített - beruházási költségek arányával megegyező lehet. Társulási megállapodás alapján létrehozott jogi személyiség nélküli társulás esetén: - a hitelfelvevő lehet a gesztor vagy a társult önkormányzatok önállóan, - a létrehozott vagyon a társult önkormányzatok számviteli nyilvántartásában jelenik meg, - a beruházási számlák a társult önkormányzatok részesedésének arányában készülnek el, - a beruházási számlákat a társult önkormányzatok részesedésük arányában egyenlítik ki. 5.4 A hitelezésből kizártak köre Nem vehet részt a Programban az a helyi önkormányzat vagy társulás, amely(nek) a hitelkérelem benyújtásának időpontjában hitel-, kölcsön-, lízingszerződésből, vagy bankgarancia megbízási szerződésből eredő lejárt tartozása áll fenn; a hitelkérelem benyújtásának időpontjában lejárt esedékességű, adó vagy adók módjára behajtható köztartozással vagy hiteltartozással rendelkezik, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett; a tevékenység folytatásához szükséges valamely hatósági engedéllyel nem rendelkezik; nem tett eleget az előírt határidőben az Európai Bizottság állami támogatás felfüggesztését, vagy állami támogatás visszafizettetését elrendelő határozatának; a hitelkérelem benyújtását megelőző három éven belül az államháztartás alrendszereiből juttatott valamely állami támogatással összefüggésben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét nem, vagy csak részben teljesítette; nem rendelkezik a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10. (1) bekezdése szerint a Kormány előzetes hozzájárulásával, amennyiben a 10. (2) bekezdés a) évagy d) pontja nem teljesül; nem felel meg a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10. (3) bekezdésében foglaltaknak; továbbá az a helyi önkormányzat, amely

13 a hitelkérelem benyújtásának időpontjában adósságrendezési eljárás alatt áll. 5.5 A hitel felhasználása A hitel felhasználható az önkormányzati feladatok ellátásához szükséges, a hatályos európai uniós és magyar környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelő infrastruktúra-fejlesztő beruházásra és a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó immateriális javakra. 5.6 A hitel nem használható fel üzletrész, részvény vásárlására; más hitel (ugyanazon hitelfelvevő részére korábban, részben vagy egészen folyósított hitel, a finanszírozó hitelintézettől függetlenül) kiváltására; áfa finanszírozására, kivéve, ha a hitelfelvevő áfa visszaigénylésére nem jogosult. A Programban a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10. (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti hitel nem nyújtható. Az MFB Zrt. nem támogatja a beruházás finanszírozását, ha a fejlesztés célja hulladék égetés és mérgező hulladék feldolgozása. 5.7 Elszámolható költségek A beruházás költségvetésében azok a költségek számolhatók el, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a beruházás végrehajtásához, és megfelelnek a költséghatékonyság elvének. A tárgyi eszközök és immateriális javak bekerülési értéke a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 47-48.-ai és 51. -a alapján számolhatók el. Használt eszköz vásárlása piaci feltételek mellett és piaci áron történhet. Ennek vizsgálata, a vizsgálat eredményének összegzése, és pontos, utólag nyomon követhető dokumentálása a vásárló - finanszírozást igénylő felelőssége. Ellenőrzése pedig a finanszírozási kérelmet befogadó finanszírózó hitelintézet feladata. A 6.10. fejlesztési cél keretében csak az elismerhető /elszámolható költségeken belül elvárt megtérülő önrész finanszírozható. Az elismerhető önrész mértékét a támogató igazolja. A beruházás keretében saját vállalkozásban végzett tevékenység elszámolható költségeire is a számviteli törvény előírásai vonatkoznak. Saját vállalkozásban végzett tevékenység esetén a tárgyi eszköz aktivált értékébe beszámítható: - saját vagy bérelt munkaeszközzel, saját munkavállalóval végzett munkák önköltsége; - a készen vásárolt anyagok, alkatrészek, tartozékok, és ezek saját dolgozóval való összeszerelésének értéke; - a szükséges megrendelői szolgáltatások (szállítás, rakodás, alapozás stb.) értéke; - ha idegen kivitelező is közreműködik, úgy annak munkadíja, valamint a neki átadott anyagok, eszközök értéke. Fentiekből következően a beruházás keretében a saját vállalkozásban végzett tevékenység része a beruházásban közreműködő idegen vállalkozó által leszámlázott teljesítményérték is. Saját vállalkozásban megvalósított tevékenységként kezelendő, amikor a beruházó

14 minden munkát külső kivitelezővel végeztet el, és saját közreműködése abban merül ki, hogy a beruházáshoz szükséges anyagot biztosítja a kivitelező számára. 5.7.1 Pályázati önrész finanszírozása A nemzeti vagy európai uniós finanszírozású pályázathoz szükséges önrész finanszírozása esetén alkalmazandó speciális szabályok: - a refinanszírozási Adatlapon a beruházás összes aktiválható költségének meg kell egyeznie a vissza nem térítendő támogatásra benyújtott pályázatban, illetve a visszatérítendő támogatásra vonatkozó kérelemben szereplő, a beruházás összes aktiválható költségével; - a refinanszírozási Adatlapon a beruházás forrásai között fel kell tüntetni a vissza nem térítendő támogatás összegét, függetlenül a támogatásra vonatkozó pályázat benyújtásának időpontjától. Amennyiben a támogatási szerződés időközben megkötésre kerül, továbbá az ott szereplő anyagi-műszaki összetétel, forrásösszetétel eltér az eredetitől, akkor az Adatlapban szereplő anyagi-műszaki összetételt, forrásösszetételt a támogatási szerződésben szereplővel összhangba kell hozni. A források felhasználásáról szóló számláknak, számviteli bizonylatoknak dokumentálható módon alá kell támasztania az Adatlapban megjelölt forrásösszetételt; - A beruházásra aktiválható költségek módosulása esetén, csak akkor van lehetőség a megnövekedett finanszírozási igény kedvezményes kamatozású forrásból történő finanszírozására, ha a vissza nem térítendő támogatás nyújtója a módosított költségvetést elfogadja. - Amennyiben a hitelfelvevő a beruházás forrásai között szereplő támogatás összegénél kevesebbet nyer el, vagy a támogatást nem nyeri el, és a kieső támogatási részt ÖIP hitelből kívánja finanszírozni, akkor a beruházás megváltozott adatait, anyagi-műszaki és forrásösszetételét az MFB Zrt.-nek be kell jelenteni, továbbá adott esetben módosítani kell a refinanszírozási kölcsönszerződést. A módosítási kérelem adatlapja megtalálható az MFB Zrt. honlapján, a www.mfb.hu címen. A pályázat benyújtásához a hiteligénylő kérése alapján a finanszírozó hitelintézet, illetve közvetlen finanszírozás esetén az MFB Zrt. hitelígérvényt állíthat ki. 5.8 Hiteldíjak A finanszírozó hitelintézet kizárólag az alábbi költségeket, díjakat, jutalékokat számíthatja fel a hitelfelvevőnek. Kamat Fejlesztési célok Hitelfelvevő felé felszámított ügyleti kamat MFB refinanszírozási kamat Hitelintézeti MFB refinanszírozási kamatrés kamatfelár (%) (%) Alapkamat évente jelölése legfeljebb változó

15 A kamat mértéke bármely fejlesztési cél esetén: KEOP derogációs projektek elismerhető (elszámolható) költségén belül elvárt megtérülő önrész finanszírozása (6.10. fejlesztési cél) esetén a türelmi időre: 3 havi EURIBOR RKO1 2 2,5 - RKO3 1 2,5 A hitelfelvevő felé felszámított ügyleti kamat az MFB refinanszírozási kamatból és a hitelintézeti kamatrésből áll. Az MFB refinanszírozási kamatfelár mértéke évente változó. A kamatperiódus MFB refinanszírozási kamatfelára megegyezik a tárgynegyedév naptári évének első napjára az MFB által megállapított, és az MFB honlapján a tárgyévet megelőző naptári év november 30. napjáig közzétett MFB refinanszírozási kamatfelár mértékkel. Kezelési költség Folyósítási jutalék Nem kerül felszámításra. Nem kerül felszámításra. Módosítási díj A finanszírozó hitelintézet aktuális kondíciós listájának megfelelően, de legfeljebb a fennálló tőketartozás 1%-a, és legfeljebb 1 millió Ft. Projektvizsgálati díj A finanszírozó hitelintézet aktuális kondíciós listájának megfelelően, de egyszeri díj, amelynek mértéke: 1 milliárd forint hitelösszegig a hitel teljes összegének legfeljebb 1,5%-a, 1 milliárd forintot meghaladó hitelösszeg esetén 1 milliárd forintnak legfeljebb 1,5%-a, továbbá az 1 milliárd forint feletti rész legfeljebb 1%-a. A projektvizsgálati díj esedékességét a finanszírozó hitelintézet saját szabályzata alapján határozza meg. Rendelkezésre tartási jutalék Előtörlesztési díj Késedelmi kamat 0,4%/év Nem kerül felszámításra. A késedelmi kamat mértékét és esedékességét a finanszírozó hitelintézet aktuális kondíciós listája határozza meg. Az MFB Zrt. által a finanszírozó hitelintézetnek a refinanszírozási kölcsönre felszámított díjakat, jutalékokat és az esedékesség időpontjait a Keretmegállapodás és az Általános Üzletszabályzat tartalmazza.

16 5.9 Futamidők Rendelkezésre tartási idő: Lejárat: Türelmi idő: a szerződéskötéstől számított 4 év. A rendelkezésre tartási idő nem lehet hosszabb, mint a türelmi idő. a szerződéskötéstől számított legfeljebb 25 év. a szerződéskötéstől számított legfeljebb 5 év. Az MFB Zrt. által saját kockázatra közvetlenül nyújtott hitelek rendelkezésre tartási ideje legfeljebb a beruházás befejezésének időpontjáig tart, és nem haladhatja meg a szerződéskötéstől számított 4 évet. A rendelkezésre tartási idő nem lehet hosszabb, mint a türelmi idő. A türelmi idő a beruházás befejezésétől számított legfeljebb 1 év lehet, de nem haladhatja meg a szerződéskötéstől számított 5 évet. 5.11 Törlesztés ütemezése A tőketörlesztés a türelmi időt követően, negyedévente vagy félévente egyenlő tőketörlesztő részletekben történik. Az első vagy az utolsó törlesztő részlet a kerekítések miatt eltérhet. Az első tőketörlesztés a türelmi idő lejáratát követő első napon, a következő tőketörlesztés az első törlesztéshez képest negyedév vagy félév múlva esedékes. A program keretében az előtörlesztés megengedett. A kamatfizetés a szerződés szerint naptári negyedévente, illetve az utolsó kamatfizetés a hitel visszafizetésének napján esedékes. A finanszírozó hitelintézetnek a refinanszírozási kölcsönnel kapcsolatos kamat- és tőketörlesztési kötelezettségét a Keretmegállapodás és az Általános Üzletszabályzat tartalmazza. 5.12 Biztosítékok A finanszírozó hitelintézet saját szabályzatai szerinti szokásos bankári biztosítékok, az Ötv. rendelkezéseinek figyelembe vételével. 5.13 Folyósítási feltételek A folyósítás a hitelintézet részére benyújtott a finanszírozó hitelintézet vonatkozó szabályzata alapján kifizetett vagy kifizetetlen számlák, vagy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 166. (1) bekezdése szerinti más számviteli bizonylat alapján, a finanszírozó hitelintézet döntésétől függően a saját erő felhasználását követően, vagy pedig forrásarányos finanszírozás szerint történik. A hitel a hitelkérelem finanszírozó hitelintézethez történő benyújtását vagy a pénzügyi szolgáltatásra kiírt közbeszerzési felhívás megjelenését megelőző 12 hónapnál régebben keltezett számla és számviteli bizonylat alapján nem folyósítható. Amennyiben a hiteligénylő áfa visszaigénylésre jogosult, a folyósítás a számla nettó értékében történik.

17 Folyósításnak minősül a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 17. és 18. -ának rendelkezései szerinti építtetői fedezetkezelő számlájára történő folyósítás. A fedezetkezelő számláról a hitelből csak a Program szerint elszámolható költségek finanszírozhatók, számla vagy a számvitelről szóló törvény szerinti más számviteli bizonylat alapján. A folyósításnak, illetve az MFB-forrás lehívásának minden esetben igazodnia kell a számlán/számlákon, illetve a lehívás alapjául szolgáló számviteli bizonylatban megjelölt összeg(ek)hez és esedékesség(ek)hez. A számlán megjelölt összeget legkorábban az esedékessé válás időpontjában, vagy - ha a hitelfelvevő a számla kifizetését saját forrásból megelőlegezve már kifizette a szállítóját - azt követően lehet lehívni az MFB Zrt.-től, illetve a finanszírozó hitelintézettől, és késedelem nélkül tovább kell utalni a hitelfelvevőnek, vagy a szállítónak. Az esedékessé válás időpontja megegyezik a számviteli dokumentumon szereplő fizetési határidő -ként megadott időponttal, vagy a fedezetkezelői számlára történő utalási kötelezettségi dátumot megelőző 10. munkanappal. Az MFB-től lehívott összeget a számla alapján történő folyósítás esetén a számla esedékességének megfelelően kell továbbutalni. A garanciális visszatartás összegét is csak akkor lehet lehívni és folyósítani, ha annak megfizetése ténylegesen esedékessé vált a szállító részére. A hitelintézetek kötelesek biztosítani, hogy a saját erőből, illetve a hitel lehívásából a benyújtott számviteli dokumentumon szereplő kedvezményezett (a számla kibocsátója) követelése kifizetésre kerüljön. Amennyiben a garanciális időszak vége későbbi, mint a hitel maximális rendelkezésre tartási ideje, akkor lehetőség van arra, hogy - megfelelő számviteli dokumentumok alapján - a garanciális visszatartás összegét az MFB Zrt. folyósítsa, de a pénzügyi intézménynek ebben az esetben is biztosítania kell, hogy ezen összeg is a fejlesztési célnak megfelelően kerüljön felhasználásra. Ennek gyakorlati megoldása, hogy az ügyfél nevére nyitott, de rendelkezése alól kivett technikai számlára kerüljön a garanciális visszatartás összege, melyről abban az esetben lehet kifizetést teljesíteni a kivitelező felé, amennyiben a kivitelező a garanciális időszak alatt a feltárt hibákat saját költségén megjavíttatja, vagy nem merül fel ilyen kötelezettsége és így jogosulttá válik az összegre. E technikai számlán elhelyezett, garanciális visszatartással érintett összeg az MFB Zrt. és pénzügyi intézmény szempontjából is folyósított összegnek minősül, tehát az ügyfél ezen összeg után is kamatot fizet. Abban az esetben, ha a garanciális visszatartás kifizetésére vonatkozó feltételek nem teljesülnek, a lehívott összeget haladéktalanul vissza kell fizetni az MFB Zrt. részére. A folyósítás további feltételeit a finanszírozó hitelintézet saját szabályzatai alapján határozza meg. 5.14 Szerződéskötési feltételek A szerződéskötési feltételeket a finanszírozó hitelintézet saját szabályzatai alapján határozza meg. 5.15 Egyéb feltételek A 6.10. hitelcél keretében megvalósított derogációs projektekhez legfeljebb 50 milliárd forint keretösszegig kapcsolódhat kamattámogatás.

18 Az 6.2.1. és az 6.2.2. fejlesztési célok keretében hiteligénylésre az 1088/2009. (VI. 11.) Korm. határozat 1. és 2. mellékletében szereplő önkormányzatok jogosultak, amelyek rendelkeznek a Vidékfejlesztési Minisztérium által kiállított, az 1088/2009. (VI. 11.) Korm. határozat 3. és 4. mellékletét képező igazolással, és azt a finanszírozó hitelintézet részére a hitelkérelemhez csatolva benyújtják. Amennyiben a hitelfelvevő a Program keretében megvalósított fejlesztést üzemeltetésre továbbadja 100%-os tulajdonában álló vállalkozás részére, köteles a vállalkozással közszolgáltatási szerződést kötni, vagy szükség esetén a már meglévő közszolgáltatási szerződését módosítani, és azt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Támogatásokat Vizsgáló Iroda részére a 37/2011. (III.22.) Korm. rendelet alapján előzetesen bejelenteni. A támogatás nem valósíthat meg túlkompenzációt e tevékenységek vonatkozásában, figyelembe véve a közszolgáltatási tevékenység keretében felmerült költségekre, ésszerű profitra nyújtott ellentételezést, illetve a közszolgáltatási tevékenységgel összefüggésben felmerült bevételeket. Amennyiben az ellentételezés mértéke meghaladja e mértéket, a közszolgáltató köteles a túlkompenzációt visszafizetni. 5.16 Adósságrendezési eljárás alá került ügyfelek tőketörlesztési és kamatfizetési kötelezettsége Azon önkormányzat, amely a fizetési kötelezettségét nem teljesíti és ellene adósságrendezési eljárás (1996. évi XXV. törvény) indul, a hitelezők által az egyezségi tárgyaláson elfogadott egyezségben (24. ) meghatározott feltételek szerint teljesítheti a hitelből még fennálló tőketörlesztési és kamatfizetési kötelezettségét a kölcsönszerződés felmondása nélkül a finanszírozó hitelintézetnek oly módon is, hogy a tőketörlesztés és a kamatfizetés ütemezése a Programban alkalmazható maximális futamidők keretei kötött eltérhet a forrást biztosító refinanszírozási kölcsönszerződésben rögzített fizetési ütemezéstől. A finanszírozó hitelintézet az adósságrendezési eljárás alatt a refinanszírozási kölcsönszerződése alapján fennálló fizetési kötelezettségét változatlan feltételekkel teljesíti az MFB Zrt. felé. A hitelintézet az adósságrendezési eljárás megindításáról és a követelés átütemezéséről köteles az MFB Zrt.-t írásban értesíteni. A hitelintézet köteles továbbá tájékoztatni az MFB Zrt.-t az adósságrendezési eljárás során létrejött lényeges egyezségről, bírósági döntésről. Az MFB Zrt. az adósságrendezési eljárás megindulása után refinanszírozási kölcsönt nem folyósít. Ha az ügyfél az egyeztetési szakaszban előtörleszt, a finanszírozó hitelintézet is köteles a refinanszírozási kölcsönét ugyanezen összegben előtörleszteni az MFB Zrt.-nek. Amennyiben az adósságrendezési eljárás eredménytelenül zárul és a bíróság elrendeli a vagyon felosztását (29. ), akkor a finanszírozó hitelintézet a refinanszírozási kölcsön még fennálló részét köteles egy összegben visszafizetni az MFB Zrt. részére a bírósági vagyonfelosztási végzés kézhezvételétől számított 15 (tizenöt) naptári napon belül. 6. Állami támogatásnak nem minősülő hitelek Az MFB Zrt. a Program keretében az Útmutató e fejezetében és az 5. Általános feltételek pontban meghatározott keretfeltételek szerint biztosít kedvezményes kamatozású hitelt az

19 egyes fejlesztési célokra, amennyiben a Program keretében nyújtott kedvezményes kamatozású hitel nem minősül az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó állami támogatásnak. A Termékleírás melléklete tartalmazza a Programban finanszírozható fejlesztési célokat. A Termékleírás melléklete iránymutatást ad, hogy mely fejlesztési célok esetében nem minősül a hitel állami támogatásnak. Az Ötv. 8. (4) bekezdésében meghatározott kötelező közszolgáltatás (pl: közvilágítás, helyi közutak fenntartása) ellátásához szükséges beruházás finanszírozására nyújtott hitel nem minősül állami támogatásnak, amennyiben a közszolgáltatási tevékenységet az önkormányzat végzi. Amennyiben a beruházás finanszírozására igényelt vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó pályázati kiírás szerint a támogatás az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás, akkor a beruházáshoz igényelt hitel is állami támogatásnak minősül. 6.1 A hitel felhasználása A hitel felhasználható megkezdett beruházás finanszírozására, amely a hitelkérelem finanszírozó hitelintézet általi befogadásakor vagy a hitel felvétele tárgyában kiírt közbeszerzésről szóló hirdetmény Közbeszerzési Értesítőben való megjelenésekor még nem tekinthető befejezettnek. 6.2 Saját forrás A saját forrás mértéke a beruházás nettó vagy amennyiben a hitelfelvevő általános forgalmi adó visszaigénylésére nem jogosult, bruttó bekerülési értékének legalább 5%-a, a 6.2.1. és a 6.2.2. hitelcélok esetében legalább 1%-a. A saját forrás saját erőből és az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó vissza nem térítendő támogatásból állhat. 6.3 Egyébfeltételek A 6.2.1. és a 6.2.2. hitelcélok keretében hiteligénylésre az 1088/2009. (VI. 11.) Korm. határozat 1. és 2. mellékletében szereplő azon önkormányzatok jogosultak, amelyek rendelkeznek a Vidékfejlesztési Minisztérium által kiállított, a kormányhatározat 3. és 4. melléklete szerinti igazolással. 7. Állami támogatásnak minősülő hitelek Az MFB Zrt. a Program keretében az Útmutató e fejezetében és az 5. Általános feltételek pontban, valamint a 8. Állami támogatással kapcsolatos további közös szabályok pontban meghatározott keretfeltételek szerint biztosít kedvezményes kamatozású hitelt az egyes fejlesztési célokra, amennyiben a Program keretében nyújtott kedvezményes kamatozású

20 hitel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó állami támogatásnak minősül. Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében a Programban nyújtott kedvezményes kamatozású hitel állami támogatásnak, formáját tekintve kedvezményes kamatozású kölcsönnek minősül, amennyiben a hitelt a hitelfelvevő 1 részben vagy egészben valamely gazdasági tevékenységének 2 végzését szolgáló fejlesztésre fordítja. Állami támogatásnak minősülő hitel csak akkor nyújtható, ha a Program általános feltételei mellett az adott támogatási kategória esetében meghatározott állami támogatásokkal kapcsolatos előírások is teljesülnek. A program keretében az alábbi támogatási kategóriák alapján igényelhető hitel: 1) D. Csekély összegű támogatás, vagy 2) JA. Regionális támogatás. A Termékleírás melléklete tartalmazza a programban finanszírozható fejlesztési célokat. Minden beruházás esetén egyedileg szükséges mérlegelni a hitelfelvevő azon tevékenységének gazdasági vonatkozását, amelynek érdekében a fejlesztési célt megvalósítják. A Termékleírás melléklete iránymutatást ad, hogy mely fejlesztési célok esetében nem minősül a hitel állami támogatásnak. Amennyiben a beruházás finanszírozására igényelt vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó pályázati kiírás szerint a támogatás az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás, akkor a beruházáshoz igényelt hitel is állami támogatásnak minősül. 7.1 Csekély összegű támogatásra vonatkozó szabályok szerint igényelt hitel 7.1.1 A hitel felhasználása A hitel felhasználható megkezdett beruházás finanszírozására, amely a hitelkérelem finanszírozó hitelintézet általi befogadásakor vagy a hitel felvétele tárgyában kiírt közbeszerzésről szóló hirdetmény Közbeszerzési Értesítőben való megjelenésekor még nem tekinthető befejezettnek. 7.1.2 A hitel nem használható fel a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó, halászathoz vagy akvakultúrához kapcsolódó tevékenységhez 3 ; a 2010/787/EU tanácsi határozat értelmében a széniparban végzett tevékenységhez 4 ; az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) I. számú mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termeléséhez; az EUMSZ I. számú mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek feldolgozásához és forgalmazásához, amennyiben: 1 Lásd: 4. Az Útmutatóban használt fogalmak magyarázata: Vállalkozás fogalma 2 Lásd: 4. Az Útmutatóban használt fogalmak magyarázata: Gazdasági tevékenység 3 A Tanács 104/2000/EK rendelete (1999. december 17.) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről. Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2000.01.21-én. L 17 22-52. oldal. 4 A 2010/787/EU tanácsi határozat (2010. december 10.) a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról. Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2010.12.21-én. L sorozat 336.

21 - a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, - a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ; a harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekhez (nevezetesen az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat létesítéséhez és működtetéséhez, vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokra); az import áruk helyett hazai áru beszerzését előnyben részesítő beruházáshoz; teherszállító járművek megvásárlására a kereskedelmi fuvarozás területén végzett tevékenységhez. 7.1.3 Saját forrás A saját forrás mértéke a beruházás nettó vagy amennyiben a hitelfelvevő általános forgalmi adó visszaigénylésére nem jogosult, bruttó bekerülési értékének legalább 10%-a, a 6.2.1. és a 6.2.2. hitelcélok esetében legalább 1%-a. Csekély összegű támogatás esetén a saját forrás saját erőből és vissza nem térítendő állami támogatásból állhat. A vissza nem térítendő állami támogatás a saját forrás részeként csak az állami támogatási szabályok, az adott pályázati felhívás alapján megpályázható támogatási kategóriák, a pályázati felhívás előírásainak és a program állami támogatásokra vonatkozó speciális előírásain belül a csekély összegű támogatásokra vonatkozó előírások teljesülése esetén fogadható el. 7.1.4 Az állami támogatás mértéke A hitelfelvevőnek, bármely 3 (három) pénzügyi év időszakában odaítélt csekély összegű támogatás támogatástartalma nem haladhatja meg a 200 000 eurónak, közúti szállítási tevékenységhez kapcsolódó beruházásra igényelt hitel esetén a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget. A csekély összegű támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatás teljes összegét figyelembe kell venni. Csekély összegű támogatásként igényelt hitel esetén a hitelfelvevőnek, mint az állami támogatás kedvezményezettjének előzetesen nyilatkoznia kell arról, hogy a kérelem benyújtásának évében és az azt megelőző 2 (két) pénzügyi évben mennyi csekély összegű támogatást vett igénybe. Amennyiben a beruházáshoz más állami támogatást is igényel, akkor nyilatkoznia kell annak támogatástartalmáról és a támogatási kategóriájáról. Azonos elszámolható költségek tekintetében a csekély összegű (de minimis) támogatás nem halmozható más állami támogatással, ha az ilyen jellegű halmozódás olyan támogatási intenzitást eredményezne, amely túllépi az általános csoportmentességi rendeletben vagy az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatással kapcsolatos eljárásról és regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 25. -ában szereplő mértéket, vagy az Európai Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített támogatási intenzitást.