TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ NEMZETBIZTONSÁGI ALAPKÉPZÉSI SZAK Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetbiztonsági Intézet 2015.
Tartalomjegyzék 1. Általános ismeretek...3 2. Nemzetbiztonsági alapképzési szak képzési követelményei.. 3 2.1. Az alapképzési szak megnevezése...3 2.2. A alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése... 3 2.3. Képzési terület... 3 2.4. Képzési ág.. 4 2.5. Képzési idő félévekben....4 2.6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma.. 4 2.7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák.. 4 2.8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök). 6 2.9. Szakmai gyakorlat....6 2.10. Idegennyelvi követelmények 6 3. A tanóra-, kredit- és vizsgatervek...8 4. A végbizonyítvány (abszolutórium) követelményei... 11 5. A szakdolgozat tartalmi és formai követelményei... 11 6. Szakmai (vagy csapat-) gyakorlatok... 12 7. A záróvizsgák tartalmi követelményei... 12 7.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei módja... 12 7.2. A záróvizsga részei... 12 8. A záróvizsga eredmény megállapításának módja... 12 9. Az oklevél kiadásának feltétele, minősítésének megállapítása... 12 10. A tanulmányi ügyek intézési rendje, a félfogadási idő... 13 11. A hallgatói jogorvoslat rendje... 13 12. Egyéb információk... 13 2
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (Egységes szerkezetben a 117/2013. (VII. 10.) szenátusi határozat módosító rendelkezéseivel.) előírásai (26. (2) bekezdés) alapján, a Tanulmányi Osztály beiratkozáskor a hallgató rendelkezésre bocsátja a tanulmányaik folytatásának megtervezéséhez szükséges adatokat tartalmazó Tanulmányi Tájékoztatót. A Tanulmányi Tájékoztatóban az Egyetemre vonatkozó általános, és a Nemzetbiztonsági Intézetre, illetve a szakokra vonatkozó különös és sajátos információkat elkülönítve kell megjeleníteni. A Tanulmányi Tájékoztatót évente aktualizálni kell. Jelen füzet a nemzetbiztonsági alapképzési szakra vonatkozó ismereteket tartalmazza. 1. Általános ismeretek A leendő nemzetbiztonsági szakértők a nemzetbiztonság, nemzetvédelem, rendvédelem, vezetéselmélet, pszichológia, társadalomtudomány, valamint az államigazgatási, a nemzetközi közjogi és szakmai jogi területeken szereznek elméleti és gyakorlati ismereteket. Munkájuk során a nemzetbiztonságot fenyegető kockázatok és veszélyek elemzését és értékelését végzik, az erre létrehozott szervezeteket vezetik, gondoskodnak a szükséges információk beszerzésének megszervezéséről, elemzéséről és értékeléséről, továbbá hasznosításáról. A végzést követően mindemellett felkészültekké válnak az aktuális biztonsági helyzet értékelésére, az eredményes szakmai tevékenységhez szükséges humán források, speciális eszközök és módszerek szakszerű alkalmazására, a helyzetnek a szakmai érdeknek megfelelő alakítására, és ahhoz való rugalmas alkalmazkodásra, illetve a bonyolult, nem tipikus helyzetekben alternatív, eredeti megoldások kidolgozására és bemutatására, helytálló döntések előkészítésére, meghozatalára, a feladatok aprólékos megszervezésére és következetes végrehajtására is. A fentiek alapján a nemzetbiztonsági szakemberek kulcsszerepet látnak el a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendvédelmi és rendészeti szervek, valamint a védelmi igazgatás szervei közötti szakmai kooperációban is. 2. Nemzetbiztonsági alapképzési szak képzési követelményei 2.1. Az alapképzési szak megnevezése Nemzetbiztonsági (National Security) 2.2. A alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: - végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc), - szakképzettség: nemzetbiztonsági szakértő - a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: National Security Expert - választható specializációk: katonai nemzetbiztonsági, polgári nemzetbiztonsági (Military National Security Specialisation, Civilian National Security Specialisation) 3
2.3. Képzési terület Közigazgatási, rendészeti, és katonai 2.4. Képzési ág Nemzetbiztonsági 2.5. A képzési idő félévekben: 6 félév A nemzetbiztonsági alapképzési szakon választható szakirány - Katonai nemzetbiztonsági - Polgári nemzetbiztonsági - Terrorelhárítási 2.6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit - A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 25 kredit - A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit - A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit - A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 90 kredit - Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: - 2.7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: Katonai nemzetbiztonsági szakirány célja: - a hírszerző szakág, cikluson alapuló munkafolyamatának megismerése, és az egyes elemek feladatainak elsajátítása; - a békeműveletek és missziók hírszerző, elhárító, rádióelektronikai- és felderítő eszközeinek, módszereinek elsajátítása; - az elhárítás, a nyílt forrásokból szerzett információk (OSINT) a rádióelektronikai felderítés (SIGINT), a személyi információszerzés (HUMINT) elméleti és gyakorlati ismeretköreinek kiszélesítése; - a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál alkalmazott elemző-értékelő eljárások elméleti és gyakorlati alapjainak megismerése; - a katonai nemzetbiztonsági szervezetek feladatrendszere sajátosságainak figyelembevételével az eszközök és módszerek alkalmazásának tervezésére, szervezésére, az egyes szaktevékenységek szakszerű végrehajtására, döntések előkészítésére, végrehajtására alkalmas szakemberek képzése; - a katonai nemzetbiztonsági szolgálat helyzetértékelő és jelentő központ (HJK) tevékenységének elméleti és gyakorlati megismerése; Polgári nemzetbiztonsági szakirány képzésének célja: - a polgári nemzetbiztonsági szervezetek feladatrendszere sajátosságainak figyelembevételével az eszközök és módszerek alkalmazásának tervezésére, szervezésére, az egyes szaktevékenységek szakszerű végrehajtására, és döntések előkészítésére alkalmas szakemberek képzése; - a polgári nemzetbiztonsági tevékenység és feladatrendszerhez tartozó műveleti és technikai tudásanyag strukturáltabb megismertetése; - a szakfeladatok végrehajtását elősegítő nemzetbiztonsági, közigazgatási és rendészeti szakismeretek elméleti tudásanyagának elsajátítása mellett a gyakorlati ismeretkörök kiszélesítése; 4
- a nemzetbiztonsági feladatok kapcsán a rendszerszintű, komplex gondolkodás elősegítése; - a műveleti és technikai szakfeladatok ellátása során a váratlan helyzetekben történő szakszerű és hatékony válaszadásra való felkészítés; - a folyamatosan változó külső, technikai környezetből érkező kockázatokra, veszélyekre és kihívásokra adandó hatékony reagálás érdekében a technikai szakértői ismeretek és tudásanyag elmélyítése, célorientáltabb megjelenítése. Terrorelhárítási szakirány képzésének célja: - a terrorelhárítás elméletének és gyakorlatának ismerete, azok alkalmazása, valamint szervezetek irányítása hazai és nemzetközi együttműködésben; - a terrorelhárítással kapcsolatos jogi szabályzók ismerete és azok alkalmazása; - a terrorfelderítés szervezeti és módszertani feladatainak ellátása, illetve annak irányítása, különös tekintettel a hírszerzés vezette műveletekre, valamint a titkos és nyílt forrásból származó információk alkalmazására; - terrorelhárító műveletek megszervezése (terrorelhárító szakharcászat), erők és eszközök alkalmazása, bevetések irányítása, társszervezetekkel, partnerekkel való együttműködés; - a pszichológia, a szociológia és a vezetéselmélet korszerű kutatási eredményeinek szakmai alkalmazása a terrorelhárító munkában; - terrorizmussal kapcsolatos kockázatelemzések elkészítése objektumok, kritikus infrastruktúrák és személyek védelme vonatkozásában A képzési ágon belüli közös képzési szakasz alapszak szempontjából fontos kompetenciái: - a védelmi szervezetek sajátosságainak megfelelő korszerű, a modern demokráciát és jogállamiságot tükröző társadalom- és természettudományi ismeretek alkalmazásának képessége; - a vezetés- és szervezéselmélet, az informatikai ismeretek és a menedzsment modern követelményei alkalmazásának képessége; - a szakmai kompetencia megalapozásához szükséges szaktudományi ismeretek alkalmazásának képessége. Az alapfokozat birtokában a nemzetbiztonsági szakértő képes: - a biztonsági helyzetet, a veszélyforrásokat, kockázati tényezőket, a szakmai tevékenység célját, körülményeit a maga konkrétságában, összetettségében értékelni, az eredményes szakmai tevékenységhez a rendelkezésre álló humánforrásokat, titkosszolgálati eszközöket és módszereket szakszerűen alkalmazni; - a nemzetbiztonsági feladatokban az előírt algoritmusok szerinti tevékenységre, a nem standardizált helyzetekben a gyors és körültekintő értékelésre, döntés előkészítésére és/vagy a döntés meghozására; - a nemzetbiztonsági szolgálatok helyének, szerepének, funkcióinak, a nemzetbiztonsági tevékenységre vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmezésére; - a nemzetbiztonsági tevékenység tipikus és sajátos eszközeinek, módszereinek alkalmazását megtervezni, megszervezni és a szakmai feladatokat végrehajtani; - a szakmai tevékenység végzését szolgáló, segítő külső (nyílt és nem nyílt) információs források, adatbázisok, adattárak, nyilvántartások hozzáférési és adatkérési kezelésére; 5
- a nyílt és titkos forrásból beszerzett információk elemzésére, feldolgozására, hasznosítására, egyedi és összetett szakmai kérdések komplex értékelésére; - a személyiség hatékony megismerésére, a bizalmon alapuló együttműködési viszony kialakítására és a kommunikációs technikák helyzethez igazítására, a szakmai ismeretek átadására, az önművelésre, szakmai tudás folyamatos fejlesztésére; - a feladatnak megfelelő magatartás- és viselkedésformák alkalmazására. Az alapfokozat birtokában a nemzetbiztonsági szakértők - a várható szakirányokat is figyelembe véve alkalmasak: - a hatáskörbe utalt bűncselekmények elkövetési magatartásainak felismerésére, valamint a felderítéssel kapcsolatos gyakorlati tevékenységek végzésére; - a személy és iparbiztonsági ellenőrzés gyakorlati feladatainak végrehajtására; - a nemzetbiztonsági szakmai feladatok végrehajtásában a nemzetközi kommunikációra és együttműködésre, valamint a szakmai tevékenység során a hazai nemzetbiztonsági szolgálatok, illetve rendvédelmi szervek munkatársaival hatékony együttműködésre. 2.8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök: - alapozó ismeretek: 33-59 kredit (biztonságpolitika, politikaelmélet, vezetés- és szervezéselmélet, informatika, jogtudományi ismeretek, közgazdaságtani ismeretek, környezetvédelem, szociológia, pedagógia, pszichológia, filozófia, haditechnikai ismeretek, rendvédelmi ismeretek, hadtörténelem, hadtudományi ismeretek); - szakmai törzsanyag: 110-120 kredit (kriminológia, kriminalisztika, a titkosszolgálatok története, szakági jog, idegen titkosszolgálatok, nemzetbiztonsági szakismeretek, HUMINT és technikai adatszerzési ismeretek, hírszerzési-és elhárítási ismeretek, információk elemzése, értékelése és védelme, alkalmazott pszichológia, szociálpszichológia, továbbá a következő specializáció valamelyikének ismeretei: katonai nemzetbiztonsági specializáció vagy polgári nemzetbiztonsági specializáció.) 2.9. Szakmai gyakorlat: Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritérium-feltétel. A szakmai gyakorlat időtartama a nemzetbiztonsági alapképzésben legalább 10 hét. 2.10. Idegennyelvi és egyéb követelmények: - Az alapfokozat megszerzéséhez az EU valamely hivatalos nyelvéből vagy valamely nem EU-tag szomszéd ország nyelvéből vagy a következő nyelvek egyikéből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány vagy ezzel egyenértékű bizonyítvány vagy okirat szükséges: arab, japán, kínai, orosz, perzsa, török nyelv. - A szakra jelentkezők köre korlátozott, csak a polgári és katonai nemzetbiztonsági szolgálatok, illetve a titkos információgyűjtésre törvényben felhatalmazott szervezetek állományába tartozók jelentkezhetnek, akiket a beiskolázási jogkörrel rendelkező 6
elöljáró vagy vezető az előmeneteli tervek alapján támogat, továbbá aki kockázati tényezőt nem tartalmazó érvényes C típusú nemzetbiztonsági ellenőrzöttséggel, illetve a 2013. augusztus 1-jét követően végzett ellenőrzés esetén kockázati tényezőt nem tartalmazó nemzetbiztonsági ellenőrzöttséggel rendelkezik. Az ágazati utánpótlási igényeknek megfelelően a felvettek katonai és polgári nemzetbiztonsági, valamint terrorelhárítási specializációkra kerülnek beiskolázásra. - beiskolázásra jogosult elöljáró támogató nyilatkozata, amelyet: a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a katonai nemzetbiztonsági szolgálat, valamint a Nemzeti Védelmi Szolgálat, illetve a Terrorelhárítási Központ vonatkozásában a főigazgatók, a Rendőrség vonatkozásában az országos rendőrfőkapitány, valamint a bűnügyi helyettese, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vonatkozásában a Központi Hivatal elnöke, a Központi Hivatal bűnügyi elnökhelyettese állít ki; a polgári vagy katonai nemzetbiztonsági szolgálatok vagy titkos információgyűjtésre jogosult szerv állományába való tartozást igazoló dokumentum. 3. Szak 7
8
9
A képzés időtényezői A képzési idő félévekben: 6 félév 10
A képzési idő részletezése Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma Összes hallgatói tanulmányi munkaidő Egy szemeszternyi munkamennyiség Tanóra (kontaktóra) idegen nyelv nélkül, valamint a kredittel el nem ismert félévekben a testnevelés nélkül, csak a kötelező és kötelezően választható, kreditértéket képező, illetve a 180 (210) kreditértékig a szabadon választható tantárgyakat figyelembe véve a képzés teljes időtartamára: Félévenkénti tanóra: Heti tanóra átlagosan (levelező képzésben az összevonási hetek száma/heti tanóra): Kötelező szakmai gyakorlatok: 180 kredit 5400 munkaóra átlagosan 30 kredit Nappali képzésben 1800 tanóra Levelező képzésben - Katonai szakirányon: 603 - Polgári szakirányon: 600 - Terrorelhárítási szakirányon: 600-610 között átlagosan 300 tanóra a nappali képzésben, 100 tanóra a levelező képzésben Nappali képzésben 22-24 tanóra Levelező képzésben 4 hét/22-24 tanóra Összesen 10 hét 4. A végbizonyítvány (abszolutórium) követelményei A 180 kreditpont összegyűjtése és a kritérium követelmények teljesítése. 5. A szakdolgozat tartalmi és formai követelményei A szakdolgozat a nemzetbiztonsági szakképzettségnek megfelelő alkotó jellegű, konzulens irányításával egy félév alatt elvégezhető, önálló tudományos munka, amely tanúsítja, hogy a hallgató jártasságot szerzett a tanult ismeretanyag gyakorlati alkalmazásában, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalásában, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldásában, a szakképzettségnek megfelelő önálló munka végzésében. A szakdolgozat, a Bibliográfiai hivatkozások Magyar Szabvány MSZ ISO 690, a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény és a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény előírásainak megfelelően, a meghatározott követelmények szerint önállóan, tudományos módszerekkel készített írásmű. A bírálók és a vizsgabizottság a dolgozat plágium-ellenőrző szoftverekkel ellenőrizhetik vagy ellenőriztetik. A szakdolgozat tartalmának arányait, továbbá a felhasznált irodalom és hivatkozott források formai követelményeit a szakfelelősök határozzák meg. A szakdolgozat tartalmi és formai követelményeit a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (egysége szerkezetben a 117/2013. (VII. 10.) szenátusi határozat és a 92/2014. (VII. 16.) szenátusi határozat módosító rendelkezéseivel.) 5. sz. melléklet: A szakdolgozatok, diplomamunkák készítésének szabályai (68. oldal) tartalmazza. (Elérhetősége: http://uni-nke.hu/uploads/media_items/tanulmanyi-es-vizsgaszabalyzat_- hataly-2013_ix_2-tol.original.pdf) 11
6. Szakmai (vagy csapat-) gyakorlatok Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritérium-feltétel. A szakmai gyakorlat időtartama a nemzetbiztonsági alapképzésben legalább 10 hét. Szakmai (vagy csapat-) gyakorlat a harmadik félévben 2 hét, a negyedik félévben 2 hét, az ötödik félévben 3 hét, a hatodik félévben 3 hét. 7. A záróvizsga tartalmi követelményei - Az ismeretek ellenőrzési rendszere: Az ismeretek ellenőrzési rendszere a mintatantervben a szorgalmi időszakra előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások (a), félévközi értékelések (f), gyakorlati jegyek (g) megszerzéséből, valamint a vizsgaidőszakban teljesítendő vizsgákból (v) és záróvizsga (z) letételéből, valamint a kritérium követelmények (kr) teljesítéséből tevődik össze. - A szigorlat: A nemzetbiztonsági alapszak sajátosságainak megfelelő általánosan kötelező, valamint a szakképzést kifejező tantárgyak meghatározott köréből megszerzett ismeretek, illetve képességek átfogó ellenőrzését szolgáló, bizottság előtti vizsga. A szigorlat teljesítéséért kredit nem adható, teljesítése kritériumkövetelmény. 7.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei - A meghatározott szigorlat teljesítése; - abszolutórium megszerzése - a 170 kreditpont megszerzése; - az előírt kritériumkövetelmények teljesítése; - a szakdolgozat határidőre történő elkészítése és védésre történő benyújtása. 7.2. A záróvizsga részei - A szakdolgozat megvédése; - komplex szóbeli vizsga; - a szóbeli záróvizsgát az a hallgató kezdheti meg, aki szakdolgozatát eredményesen megvédte. 8. A záróvizsga eredménye A záróvizsga eredményét a szakdolgozatra adott osztályzat és a szóbeli záróvizsga osztályzatának egyszerű átlaga képezi, az alábbiak szerint. ZvÖ = (Szd + Zv)/2 12
9. Az oklevél kiadásának feltétele, minősítésének megállapítása - Sikeres záróvizsga; - Az EU valamely hivatalos nyelvéből, vagy valamely nem EU-tag szomszéd ország nyelvéből vagy a következő nyelvek egyikéből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű bizonyítvány, vagy oklevél megszerzése: arab, japán, kínai, orosz, perzsa, török. Az oklevél minősítésének megállapítása: A záróvizsga eredménye (a záróvizsga szóbeli részére, a szakdolgozatra) és a szigorlatra kapott érdemjegyek átlaga, az alábbiak szerint: OM=(S1+ SzD+Zv)/3. 10. A tanulmányi ügyek intézési rendje, a félfogadási idő - A hallgatók tanulmányaikkal kapcsolatos ügyekben, az egyetemi tanulmányi és vizsgaszabályzat alapján, az intézet tanulmányi ügyintézői (oktatásszervezői) és a szak-, és specializáció-felelősök járnak el. (Elérhetőségek: http://nbi.uninke.hu/intezetunkrol/szervezeti-felepites, http://nbi.uni-nke.hu/oktatasi-egysegek) 11. A hallgatói jogorvoslat rendje - A hallgatói jogorvoslat rendjét részletesen szabályozza a: Szabályzat a hallgatói jogok gyakorlásának és kötelességek teljesítésének, valamint a hallgatói jogviszonnyal kapcsolatos kérelmek elbírálásának és a jogorvoslatnak a rendjére egyetemi szintű szabályzó. (Elérhetőség: http://uni-nke.hu/uploads/media_items/szabalyzat-a-hallgatoijogok-gyakorlasanak-es-a-kotelessegek-teljesitesenek_-valamint.original.pdf) - A Hallgatói Tanulmányi Vizsga és Szociális Ügyek Bizottsága (HTVSZÜB) döntése ellen a hallgatónak, a határozat kézhezvételét követően 15 napon belül joga van halasztó hatályú (mely nem érinti a hallgató egyéb tanulmányi és vizsgakötelezettségeit) fellebbezést benyújtania kari Tanulmányi Osztályon keresztül a Hallgatói Jogorvoslati Bizottsághoz (a továbbiakban: HJB). A HTVSZÜB első fokon hozott döntését a HJB másodfokon bírálja el. 12. Egyéb információk - A szak-/specializáció-felelősök, illetve a tantárgyfelelősök a specializáció indítása előtt legalább egy hónappal biztosítják, hogy a hallgatók megismerhessék az adott képzési szak (szakirány, specializáció) ajánlott tantervét, tantárgyi programjait. - Az intézet és a tanszékek oktatásszervezői illetve előadói gondoskodnak arról, hogy a félév kezdetéig a hallgatók megkapják az adott félév rendjére vonatkozó összes információt, illetve a szak, specializáció aktuális órarendjét. 13