Fókuszban a zenés, táncos szórakozóhelyek ellenőrzése Az új év kezdetén számtalan helyen fordulhat elő utószilveszteri, pótszilveszteri zenés, táncos összejövetel megrendezése, ahol a műsor részeként előfordulhat pirotechnikai eszközök használata is az est színvonalának fokozása érdekében. Abban az esetben, ha az este, az éjszaka, azaz az üzemelés közben megérkezik a tűzvédelmi hatóság képviselője, nem zárható ki, hogy más társhatóságok képviselőit is magával hozza. A társhatóságok lehetnek a rendőrség, a polgármesteri hivatal, a fogyasztóvédelmi hatóság, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A tűzvédelmi hatóság képviselői a szórakozóhely tulajdonosának vagy a helyszínen őt helyettesítő személynek tájékoztatást adnak az ügyfél jogairól és kötelezettségeiről, majd ellenőrzik az alábbi dokumentumokat: Tűzvédelmi szabályzat, tűzriadó terv Működési engedély Tűzvédelmi szabványossági elektromos felülvizsgálat Villámvédelmi felülvizsgálati jegyzőkönyv Tűzoltó készülékek, tűzoltóvízforrások nyilvántartása Kijáratok, vészkijáratok nyilvántartása Dolgozók (pultosok, felszolgálók, biztonsági személyzet) tűzvédelmi oktatását igazoló dokumentumok Biztonsági terv Biztonsági világítás havi ellenőrzési naplója Kimutatás arról, hogy a rendezvényen hány fő tartózkodik (pl.: eladott jegyek száma) Tételezzük fel, hogy az ellenőrzés során a tűzvédelmi hatóság az alábbi tényeket rögzíti! A helyszínen a tánctérből nyílik a kijárathoz vezető folyosó, a folyosó szabad szélessége 5 méter. A folyosón két oldalt berendezési tárgyak nincsenek. A táncterem bejárati ajtajának szélessége 4,5 méter. A tűzvédelmi szabályzatban a kiürítésre számításba vett útvonal szabad szélessége 5 méter. A létesítmény külső bejáratának teljes szélessége 5 méter, a bejárathoz a jegykiadást szolgáló bútorokat, számítástechnikai eszközöket helyeztek el, a szabad kiürítési szélesség így 2 méterre szűkült. A menekülés során ezek az eszközök eltávolíthatók. A tűzvédelmi szabályzatban található kiürítésszámítást figyelembe véve, a kiürítési útvonalak áteresztőképessége, illetve hossza alapján a biztonságosan kiüríthető személyek száma 400 fő. A helyszínen, az eladott jegyek regisztrációs száma alapján a benn tartózkodók létszáma 478 fő. A jegyek regisztrációs lapját igazoló dokumentum másolata a jegyzőkönyv mellékletét képezi. A helyszínen 5 db ABC porral oltó kézi tűzoltó készülék található: 1 db a konyhában, 1 db a raktárban, 3 db a tánctéren. A tánctéren található 2 db készülék (oltásteljesítményük: 43A, 188B) felülvizsgálatának érvényessége 2014. február hó. A helyiség alapterülete 830 négyzetméter a tűzvédelmi szabályzatban található tűzvédelmi kockázati osztályba sorolás alapján.
A helyszínen dolgozó 3 fő alkalmi szerződéssel dolgozó tűzvédelmi oktatását igazoló dokumentumot a helyszínen bemutatni nem tudták. Az alkalmi munkavállalók tűzvédelmi oktatását hitelt érdemlő módon bizonyítani nem tudták. A tűzvédelmi szabványossági elektromos felülvizsgálatban (Készült: 2009. március, készítette: Felülvizsgáló Kft.) hiányosságok pótlását, hitelt érdemlő módon, igazolni nem tudták. Az udvarra nyíló 1 db 2 méter széles vészkijárati ajtó zárt állapotban található. Ennek kinyitásáról a hatóság a helyszínen intézkedett. Az udvarra nyíló valamint a Menekülő utcára nyíló vészkijáratok időszakos felülvizsgálatát hitelt érdemlő módon igazolni nem tudták. A jegyzőkönyv adott esetben 10-15 pontot is tartalmazhatna, azonban a szórakozóhelyi ellenőrzések során a fentiek a jogszabályok szempontjából a legsúlyosabb hiányosságok. Az ellenőrzés során a hatóság az ügyfelet kötelezheti az egyes hiányosságok haladéktalan megszüntetésére. Az első és legfontosabb, amit szükséges megemlíteni, hogy a példánkban szereplő ellenőrzésen a hatóság a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 18.) Korm. rendelet alapján az alábbi intézkedéseket hozhatja. 14. (3) A hatóság az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságokra, jogsértésekre tekintettel - a külön jogszabályban meghatározott jogkövetkezményeken túl - az alábbi intézkedéseket alkalmazhatja: a) figyelmeztetés, ha a zenés, táncos rendezvény helyszínén a hatóság első ízben állapított meg jogsértést, kivéve az (5) bekezdésben szabályozott eseteket; b) felszólítás a hiányosságok meghatározott időn belüli pótlására; c) a tapasztalt jogsértésről ideiglenes intézkedés nélkül értesíti a jegyzőt és eljárást kezdeményez; d) a zenés, táncos rendezvény folytatását a helyszínen felfüggeszti. A hatóságnak lehetősége van a zenés, táncos rendezvény folytatásának felfüggesztésére. Ezért kérek minden kedves Olvasót, hogy az alábbi bekezdésben foglaltakra különös tekintettel legyenek, mert mind presztízsbeli, mind pedig komoly anyagi vonzattal jár, ha a hatóság egy rendezvény működését felfüggeszti. (5) Amennyiben az ellenőrzést végző hatóság az alábbi jogsértéseket tapasztalja, köteles a külön jogszabályban meghatározott ideiglenes intézkedés keretében a zenés, táncos rendezvény folytatását a helyszínen felfüggeszteni: a rendezvényhelyszín engedély iránti kérelemben meghatározott befogadóképességének nyilvánvalóan jelentős túllépése; a biztonsági tervben meghatározott számú biztonsági személyzet hiánya; az engedély hiánya; a zenés, táncos rendezvény folytatása az élet- vagy testi épség veszélyeztetésével jár; a zenés, táncos rendezvény folytatása a közbiztonságot, vagy a közrendet közvetlenül és súlyosan veszélyezteti. A rendezvény felfüggesztésén túl a tűzvédelmi hatóság a fenti jogsértésekért az alábbi bírságtételeket szabhatja ki:
Tömegtartózkodásra szolgáló létesítmény esetén a menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat leszűkítése oly módon, hogy a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség nem biztosított: 60 000 90 000 Ft/kijárat. A kiürítési számítással igazolt/igazolható létszám túllépése: 100 000 3 000 000 Ft. Tűzoltó készülék készenlétben tartásának, karbantartásának hiánya (a veszélyes árut szállító járművek kivételével): készenlétben tartás hiánya: 50 000 Ft/készülék; karbantartás hiánya: 30 000 Ft/készülék. Abban az esetben, ha az oktatási dokumentáció megvan, csak az ügyfél nem találta meg, illetve nem tartotta a helyszínen, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 177. (1) bekezdése alapján megállapítható a jogsértés, mivel kimondja, hogy A Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvet az üzemeltetőnek vagy társasház esetén a közös képviseletnek az adott létesítmény, épület területén kell tartania. Az oktatás megtörténtének hitelt érdemlő módon történő igazolásának elmulasztása miatt nem kötelező tűzvédelmi bírságot kiszabni, a bírság összege 20 000 60 000 forintig terjedhet. Abban az esetben azonban, ha a munkáltató a munkavállalók ismétlődő vagy a tűzvédelmi hatóság által előírt soron kívüli tűzvédelmi oktatásáról, illetve a tűzvédelmi szabályzat megismertetéséről a jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatában, a soron kívüli oktatást előíró határozatban rögzített határidőre igazolt módon nem gondoskodott, és a határidő óta több mint 15 nap eltelt, a bírság mértéke már 100 000 Ft/munkavállaló. Nem kötelező azonnal tűzvédelmi bírságot kiszabnia a tűzvédelmi hatóságnak a kötelező időszakos villamos vagy villámvédelmi felülvizsgálat hiánya miatt, amelyért 100 000 1 000 000 Ft/rendszer mértékű bírság szabható ki. Gyakori hiba, hogy ugyan elkészült a kötelező időszakos villamos, illetve villámvédelmi felülvizsgálat, azonban a minősítő iratban feltárt és a minősítő által meghatározott hibákat a felülvizsgáló által meghatározott fontossági sorrend szerint nem javították ki. A felülvizsgáló minden általa feltárt hibát annak jellegétől függően tűzveszélyes, soron kívül javítandó vagy javítandó kategóriába sorol be. A tűzveszélyes hibákat azonnal ki kell javíttatni, a soron kívül javítandókat lehet ütemezni, azonban ezek kijavításáról is intézkedni kell. A javítandó hibák azok, amelyeket valamilyen nagyobb karbantartás során kell kijavítani. Ellenkező esetben a kötelező időszakos villamos vagy villámvédelmi felülvizsgálati minősítő iratban feltárt hibák igazolt megszüntetésének hiánya miatt 50 000 300 000 Ft/rendszer mértékű tűzvédelmi bírság szabható ki. Menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat oly módon történő lezárásáért, leszűkítéséért, amely a menekülő számára nem szüntethető meg azonnal, 200 000 300 000 Ft/kijárat közötti tűzvédelmi bírságot kell kiszabnia kötelezően a tűzvédelmi hatóságnak. Felhívom a figyelmet arra, hogy egy hatósági döntésben az egyes bírságtételek összeadódnak!
A rendezvény felfüggesztése elkerülhető, amennyiben alkalmazzuk a vonatkozó jogszabályi feltételeket. A már hivatkozott 23/2011. Korm. rendelet 14. (5) bekezdésében felsoroltakra különös tekintettel kell lenni. A benn tartózkodó személyek pontos számát az üzemeltetőnek, illetve a beléptetést végző biztonsági személyzetnek pontosan meg kell tudnia mondani. Manapság már egyre gyakoribbak a sorszámozott jegyek, vonalkód alapján adott online vagy helyszíni jegyek, ahol a kiadásról gondoskodó eszköz, illetve program számolja a már bejegyzett jegyeket. Nagyon figyeljünk oda, hogy a kiürítési számításban, illetve a működési engedélyben meghatározott maximális létszámot ne lépjük túl. A két számban nyilván lehetnek eltérések, hiszen előbbit a tűzvédelmi hatóság, míg utóbbit a polgármesteri hivatal vizsgálja. A két létszám vizsgálata céljából előzetesen célszerű egy kiürítésszámítást elvégeztetni és az alapján megkérni a működési engedélyt. Ebben az esetben jó eséllyel küszöbölhető ki a hatóságoktól érkező negatív állásfoglalás. A tűzoltó készülékek felülvizsgálatának rendelkezéseit az OTSZ 19. mellékletében találjuk. A tűzoltó készülék típusa Tűzoltó készülékek karbantartásának ciklusideje Alapkarbantartás 1 Középkarbantartás 2 Teljes körű karbantartás 2 A tűzoltó készülék élettartama 4 Porral oltó, vizes oltóanyag bázisú habbal és vízzel oltó 1 év 5 és 15 év 10 év 20 év Törőszeges porral oltó 3 1 év 15 év 10 év 20 év Gázzal oltó 1 év - 10 év 20 év Valamennyi szén-dioxiddal oltó 1 év - 10 év Az MSZ 1040 szabványsorozat alapján gyártott tűzoltó készülék (szén-dioxiddal oltó kivételével) hat hónap - 5 év A vonatkozó műszaki követelmény szerint 20 év, de legkésőbb 2014. 12. 31- ig 1 A kötelező karbantartási ciklusok tűrési ideje 1 hónap 2 A kötelező karbantartási ciklusok tűrési ideje 2 hónap. 3 Az eredetileg zárt (törőszeges) porral oltó tűzoltó készülékeket újratöltésre vissza kell juttatni a gyártóhoz 4 Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 265. (2) bekezdését is figyelembe kell venni. A fentieken túl a tűzoltó készülékről nyilvántartást kell vezetni az alábbi tartalommal: Tűzoltó készülék helye, azonosító száma A készülék gyártási száma Utolsó felülvizsgálat dátuma Negyedévenkénti készenlétben-tartói ellenőrzés A negyedéves készenlétben-tartói ellenőrzés során az alábbi szempontokat kell ellenőrizni: az előírt készenléti helyen van-e, rögzítése biztonságos-e, látható-e, magyar nyelvű használati utasítása a tűzoltó készülékkel szemben állva olvasható-e, használata nem ütközik-e akadályba,
valamennyi nyomásmérő vagy jelző műszerének jelzése a működési zónában található-e, hiánytalan szerelvényekkel ellátott-e, fém vagy műanyag plombája, zárópecsétje, karbantartást igazoló címkéje, a karbantartó szervezet OKF azonosító jele sértetlen-e, karbantartása esedékes-e, készenléti helyét jelölő biztonsági jel látható, felismerhető-e és állapota kifogástalan, üzemszerű-e. A tűzvédelmi oktatás megtörténtét nemcsak a külsős munkavállalóknál kell leellenőrizni a cégvezetőnek (vagy az erre a feladatra kijelölt képviselőjének), hanem az alkalmi munkavállalókra is különös tekintettel kell lenni. A tűzvédelmi oktatásról a cégvezetőnek (rendezvényszervezőnek) vagy az általa megbízott személynek a rendezvény megtartása előtt kell gondoskodnia. A tűzvédelmi oktatást célszerű a munkaszerződés megkötésekor vagy az első munkába állást megelőzően megtartani. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. tv. alapján a munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagjai évenkénti tűzvédelmi oktatásáról, valamint arról, hogy azok a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése előtt elsajátítsák, a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék. A munkáltató azt a munkavállalót, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagot, aki a tevékenységéhez szükséges tűzvédelmi ismeretekkel, illetőleg az előírt tűzvédelmi szakvizsgával nem rendelkezik, az adott tevékenységgel nem foglalkoztathatja. Gyakorlati tapasztalat, hogy az ügyfelek a tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálat jegyzőkönyvének elkészültét követően nem tanulmányozzák át a dokumentumot, nem figyelnek a hibák kijavítására meghatározott határnapra. A másik eset, amikor a hibákat kijavítják ugyan, de azokról nem kérnek igazolást. A menekülési útvonalakat, valamint a vészkijáratok megközelíthetőségét és nyithatóságát mindig le kell ellenőrizni. Azokat lezárni csak olyan módon szabad, hogy a menekülő személyek akadály nélkül kijuthassanak rajta. Ennek legegyszerűbb megoldása, ha a vészkijáratok nyitottak. A menekülési útvonalon semmiféle bútort ne helyezzünk ki. A kiürítésszámítás bizonyos feltételek mellett tartalmaz valós adatokat. A menekülési útvonalak leszűkítése megváltoztatja a helyiségből biztonságosan kiüríthető személyek számát. A példában szereplő esetben a rendezvény szervezőjének a jegyek ellenőrzését vagy az épületen kívül kellett volna végrehajtani vagy pedig előzetesen a tűzvédelemért felelős szakemberével konzultálnia, hogy ezt a kérdéskört hogyan lehet megoldani. A legelegánsabb megoldás a bejáratnál elhelyezett, a bejáratot nem leszűkítő jegykiadó kassza, ahol végzik a jegyek kiadását, illetve ellenőrzik az online jegyek érvényességét. A tűzoltó készülékek elhelyezése nagyon fontos egy létesítmény területén belül.
Ellenőrizni kell, hogy a jogszabály hány tűzoltó készüléket ír elő, ennek a tűzvédelmi szabályzatban is rögzítésre kell kerülnie. Amennyiben a helyszínen több készülék van, mint amennyit a jogszabály előír és esetleg azok közül valamelyik nem rendelkezik érvényes felülvizsgálattal, a hatóság nem szabhat ki érte bírságot, hiszen a jogszabály által előírt készülékmennyiség biztosítva van, ugyanakkor az adott helyiségben az előírt számú készülékeknek érvényes felülvizsgálattal kell rendelkezniük. Például, ha a raktárban van kettő darab tűzoltókészülék, a raktár alapterülete 100 négyzetméter, az egyik készülék érvényes felülvizsgálattal rendelkezik, míg a másik 6 hónapja üzemképtelennek tekinthető (érvénytelen felülvizsgálat), akkor a jogszabályban előírt érvényes tűzoltókészülék-számot az üzemeltető biztosította, kötelezettségének eleget tett. A létesítményben szükséges tűzoltókészülék-mennyiséget a helyiség alapterülete és a jogszabály által előírt oltásteljesítmény alapján kell meghatározni. Ezek az előírások az OTSZ 16. mellékletében találhatók meg. Az oltásteljesítménynél szabadon választhatók meg, hogy az egyes helyiségekbe milyen oltásteljesítménnyel bíró készülékeket helyezünk el, a lényeg, hogy a jogszabályban meghatározott értéket összesen elérjék vagy meghaladják. Az oltásteljesítmény és az alapterület összefüggése Önálló rendeltetési egység vagy szabadtér alapterületig m 2 Általános esetben Robbanásveszélyes anyag tárolása 50 2 6 100 3 9 200 4 12 300 5 15 400 6 18 500 7 21 600 8 24 700 9 27 800 10 30 900 11 33 1000 12 36 minden további 250 +2 +6 A létesítményre (helyiségre, bérleményre) vonatkozó tűzvédelmi dokumentumokat (vagy azok másolatát) a helyszínen kell tartani. A helyiségben a közmű nyitó-záró szerelvényeket, a hő- és füstelvezető berendezéseket (adott esetben az ablakokat, ajtókat), tűzvédelmi berendezést (tűzoltó készülék, tűzjelző berendezés) eltorlaszolni még ideiglenesen sem szabad.
A menekülési útvonal leszűkítése a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség méretéig, továbbá ott éghető anyag tárolása, burkolat elhelyezése a tűzvédelmi hatóság engedélyével történhet. A kiürítésre és menekülésre számításba vett nyílászáró szerkezeteket kivéve a legfeljebb 50 fő tartózkodására szolgáló helyiségeket és az arra minősített nyílászárókat nem szabad addig lezárni, amíg a helyiségben tartózkodnak. Az építmény, épület üzemeltetője köteles a biztonsági jeleket karbantartani, a világító jelek működését, működőképességét a vonatkozó műszaki követelményben, ezek hiányában a gyártó által előírt rendszerességgel ellenőrizni, azt ellenőrzési naplóban dokumentálni, továbbá a biztonsági jeleket a körülmények változásaiból adódóan vagy elhasználódásuk miatt szükségszerűen cserélni, illetőleg a meglétükről meggyőződni. Az építményt, építményrészt (helyiséget, tűzszakaszt), a vegyes rendeltetésű épületet csak a használatbavételi-, üzemeltetési-, működési- és telephelyengedélyben megállapított rendeltetéshez tartozó tűzvédelmi követelményeknek megfelelően szabad használni. Ha pirotechnikai eszközt akarunk használni a rendezvényen, azt a tűzvédelmi hatósággal egyeztetve tegyük. Egyes pirotechnikai termékek alkalmazása tűzvédelmi szakvizsgához és a megyei rendőr-főkapitányság felhasználási engedélyéhez kötött. Különös tekintettel járjunk el a tűzriadónál, a pánik megelőzése érdekében. Ezt a biztonsági tervben, illetve a tűzriadó tervben szakemberrel részletesen dolgoztassuk ki. A tűzoltó-technikai eszközök, berendezések utánvilágító táblával való jelölését, láthatóságát az esetleges dekorációk miatt minden esetben ellenőrizzük. A menekülési útirányt jelző irányfények működésére fordítsunk gondot, szükség esetén kiegészíthetjük utánvilágító táblákkal is, a lényeg, hogy a menekülési útvonal teljes hosszában minden körülmény között egyértelműen megtalálható legyen.