2015. november VII. évfolyam 11. szám E-tűzvédelem Elektronikus szak mai folyóirat Tartalom A hónap témája A tűzterjedés elleni védelem a TVMI tükrében Aktuális Diszkó tűz Szabványhírek Olvasóink kérdezték mi válaszolunk! Szükséges-e szakvizsga a hő- és füstelvezetés ellenőrzéséhez? A tűzvédelem biztosításának követelményei Hőszigetelő rendszer elhelyezése társasház tűzfalán Oltóvíz biztosítása föld alatti tűzcsapról Tűzoltó berendezés létesítése 1
Szerzők: Nagy János tűzvédelmi mérnök Kovács Ferenc okleveles tűz- és katasztrófa védelmi mérnök A kézirat lezárása: 2015. november 3. Tisztelt Előfizetőnk! Kérdése van? Válassza az Optimum előfizetést és tűzvédelmi kérdéseivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden beérkezett olvasói kérdésre 10 munka napon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ! Tűzvédelemmel kapcsolatos kérdé seit az alábbi e-mail címre várjuk: olvasoikerdesek@forum-media.hu OPTIMUM konstrukció Örömmel tájékoztatjuk, hogy az E-Tűzvédelem szakmai folyóirathoz tartozó segédletekhez, illetve az optimum előfizetők számára elérhető extra tartalmakhoz egyedi jelszóval férhet hozzá a www.tuzvedelemszaklap.hu weboldalon. Az eddig megszokott tartalom mellett további hasznos cikkeket, fontos kiegészítő szakmai információkat talál az új OTSZ tekintetében a munkáltatók tűzvédelmi kötelezettségeiről, hő- és füstelvezető rendszerek áramlástani alapismereteiről, tűzvédelmi teljesítményjellemzőkről, SKET- és BVT-gyakorlatok végrehajtásáról stb. Az egyedi jelszavakat e-mailben küldtük ki önnek. Amennyiben nem kapta meg, kérjük, keresse Ügyfélszolgálatunkat a 273-2090-es számon vagy a forum-media@forum-media.hu e-mail címen! A hónap témája A tűzterjedés elleni védelem a TVMI tükrében Jelen cikkünkben folytatjuk a tűzvédelmi műszaki irányelvek feldolgozását és ismertetését. A most következő irányelv a passzív tűzvédelem oldaláról közelíti meg a tűz elleni védekezés területét. A passzív tűzvédelem elengedhetetlen a tűzbiztonság szempontjából, bár kevésbé mozgalmas, mint az aktív tűzvédelem. A cikk során az új OTSZ-ben található előírásokból is emelek át főbb momentumokat, azonban a fő csapásirány nem a jogszabály részletes ismertetése. A tűzterjedés elleni védelem tulajdonképpen nem magát az épület védelmét szolgálja, hanem a szomszédos épületét, a bővítményét, másik épületszár nyét. A tűzterjedés elleni védekezésről szóló irányelvben (továbbiakban: irányelv) megtalálhatók azok a kiegészítő fogalmak, melyeket az OTSZ-ben foglaltakon túl kell ismerni az irányelv használatához. Néhány példa a fogalmakhoz Lágy lezárás: olyan tűzgátló réskitöltő-réselzáró rendszer, amelyet egy rendszerként minősített kőzetgyapot táblából és arra felhordott tűzvédelmi bevonatból alakítanak ki. Különleges működésű nyílászáró: olyan nyílászáró, amelynek működése eltér a hagyományos, kézzel működtethető, oldalt felnyíló vagy középen felnyíló működési módtól (pl.: toló-, forgó-, billenő-, szekcionált kapu, gördülő kapu, redőnykapu, gyorscsévélő kapu stb.). Tűzgátló revíziós nyílászáró: olyan tűzgátló nyílászáró, amely nem szolgál személy vagy gépjárműforgalomra, hanem a tűzgátló szerkezet mögötti térrészben lévő berendezés, gép, stb. karbantartásához, javításához és hasonló tevékenységhez biztosít megközelítési, hozzáférési lehetőséget. Vasalat rendszer: a tűzgátló nyílászárók szerelvényei, melyek biztosítják annak mozgását, csukódását, reteszelését, működtetését (ajtó pántok, rugós pántok, zárszerkezet, kilincs, ajtócsukó, automata küszöbtömítés, pánikvasalat, csukássorrend szabályzó, roskadás gátlók, bimetálok). Villamos és gépészeti szerelőakna: olyan építményszerkezetekkel határolt, az építmény két vagy több szintjét összekötő térrész, amely villamos és gépészeti vezetékrendszerek együttes elhelyezésére szolgál. A tűzterjedés elleni védelem megvalósulhat valamilyen tűzgátló építményszerkezet beépítésével vagy valamilyen tűzterjedésgátló berendezés beépítésével, illetve megfelelő mértékű tűztávolság tartásával. 2
Épületen kívüli tűzterjedés elleni védelem Tűztávolság Az új OTSZ a tűzterjedés elleni védelemmel a VI. fejezetben foglalkozik. A tűzterjedés elleni védelemről az alábbi esetekben kell gondoskodni: azonos vagy szomszédos telken álló, szomszédos épületek között, szabadtéri tárolóterület tárolási egysége és a szomszédos épület között, szabadtéri tárolóterület szomszédos tárolási egységeiből kialakított tűzszakaszok között, speciális építmények és a szomszédos épület között, ha ezt az OTSZ előírja. Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni, ha az épületek egy tűzszakaszba tartoznak vagy fognak tartozni, az épülettel szemközti és tűztávolságon belüli épületrész egy tűzszakasz. A tűzterjedés elleni védelem az alábbiak szerint biztosítható: tűztávolság tartásával, szomszédos telken álló épületek vagy szomszédos telken álló épület és szabadtéri tárolóterület táro lási egysége esetén tűzfal létesítésével, szabadtéri tárolóterület szomszédos tűzszakaszai között a tárolási magasságot legalább 1 méterrel meghaladó, legalább REI 90-M tűzállósági teljesítményű tűzfal létesítésével, azonos telken álló épületek vagy azonos telken álló épület és szabadtéri tárolóterület tárolási egysége esetén a homlokzat és a tető tűztávolságon belüli részének tűzterjedés ellen védett, az épületek tűzszakaszainak elválasztására vonatkozó követelményeknek megfelelő kialakításával. A legegyszerűbb tűzterjedés elleni védekezés formája a tűztávolság, bár a legnagyobb kihasználatlan helyet is magában hordozza. Ez a védekezési mód akkor lehet megfelelő, ha a létesítmények elhelyezése során kellően nagy szabad területekkel rendelkezünk. A tűztávolságot kétféleképp lehet meghatározni: vagy az OTSZ által előírt konkrét távolságokat alkalmazzuk, vagy a távolság kiszámításával. A számításnál alkalmazhatók a tűz- és füstterjedési szimulációs modell, illetve egyéb számítási módszerek. A számítással történő megállapításnál hőátadási paramétereken túl figyelembe kell venni a bekövetkező tűz paraméterét, annak időtartamát, sugárzását és idő beni alakulását. Figyelembe kell venni az elválasztandó épületek, speciális építmények határoló szerkezeteinek és burkolati anyagainak tűztechnikai jellemzőit (szabadtéri tárolásnál pedig a tárolt anyag tűztechnikai jellemzőit). A számítás során külön hangsúlyt kell fektetni az épületek egymás felé néző nyílásaira, azok elhelyezkedésére és méreteikre. A nyílás ebben az esetben lehet bármilyen tűzállósági teljesítmény nélküli nyílászáró vagy nem fedett nyílás (pl.: szellőző). A homlokzati tűzterjedés elleni védelem megoldásai Az OTSZ alapján a homlokzati tűzterjedés elleni védelem magába foglalja a külső térelhatároló fal, a hőszigetelő anyag és a fal burkolati, bevonati, vakolt hőszigetelő rendszerének tűzvédelmi osztályára, valamint megszakítására előírt követelmények teljesítését, átszellőztetett légréses fal kialakítása esetén a légrésen belüli tűzterjedés megakadályozását, az e rendelet által előírt homlokzati tűzterjedési határérték teljesítését. A homlokzati tűzterjedés elleni védelem megoldható valamilyen építményszerkezettel, ami teljesíti a jogszabályi követelményt. A tűzszakaszhatáron a homlokzati tűzterjedés elleni védelem céljára vízszintes és függőleges tűzterjedés elleni gátat kell létesíteni, aminek jellemzői megfelelnek a hatályos szabályozásnak, illetve a méretei kielégítik az OTSZ 6. sz. melléklet 1 2. ábráin látható paramétereket. (Az ábrákat lásd a következő oldalon.) Azonos tűzszakaszba tartozó szintek esetén a védelemre alkalmas lehet tűzterjedés elleni gát vagy olyan külső teherhordó fal létesítése, amelyen nyílás nincs. A külső térelhatároló falak is alkalmasak lehetnek tűzterjedés elleni védelem biztosítására, amennyiben azok nem éghetőek (A1 A2 anyagú) és függőleges homlokzati tűzterjedés elleni gáttal van ellátva a 2. ábrának megfelelően. 3
1. Vízszintes tűzterjedés elleni gát 2. Függőleges tűzterjedés elleni gát A B D tűzvédelmi osztályú falak vagy a függőleges gát követelményeit nem kielégítő teherhordó falak is lehetnek alkalmasak, amennyiben azt az MSZ 14800-6 szabvány szerint vizsgálták. A nyílás nélküli nem teherhordó falak is megfelelőek lehetnek (vázkitöltő, függönyfal, függesztett homlokzati fal), melynek tűzállósági határértéke eléri vagy meghaladja a homlokzati tűzterjedési határértéket. Megoldás lehet a nem megfelelő szerkezet esetén, annak külső vagy belső felületét eltakaró, tűz során önműködően (tűzjelző által vezérelt) legördülő függöny, amelynek tűzállósága teljesíti a homlokzati tűzterjedésre vonatkozó követelményeket. Tűzterjedés elleni gátak A tűzterjedési gátat célszerű egymással összefüggő és azonos tűzvédelmi teljesítmény-jellemzőkkel bíró építményszerkezetből kialakítani. A homlokzati, magastető és lapostető tetőszinti tűzterjedés elleni gát kialakítására az irányelv F mellékletében találhatunk példákat. Tűzgátló szerkezetek Tűzszakaszokat kell kialakítani a kockázati egységen belül, ha annak alapterülete meghaladja, továbbá a szabadtéri tárolóterület tárolási egységeiből, ha azok összesített alapterülete, kiterjedése meghaladja az e rendelet szerint megengedett legnagyobb tűzszakasz-méretet, 4
a speciális építményben a XII. fejezet szerint, közműalagútban, ha annak szükségességét a tűzvédelmi szakhatóság a tűzterjedés gátlása céljából előírja. A tűzszakaszok legnagyobb méretét az OTSZ 5. melléklete, illetve a 21. (3) (4) bekezdése határozza meg, a speciális létesítményeknél a XII. fejezet előírásai a mérvadók. A tűzgátló szerkezet a tűzgátló fal, tűzfal, valamint a tűzgátló födém. Ezek kialakíthatók előre gyártott szerkezetekből, monolit, azaz a helyszínen készített termékből. A tűzfal az a falszerkezet, amely a jogszabályban előírt ideig megakadályozza a tűz, füst átjutását a másik tűzszakaszba. Létezik egyszeres és kétszeres tűzfal. Az egyszeres tűzfal lehet az elválasztott építmények, építményrészek teherhordó építményszerkezeteitől független vagy azokkal egybeépített, de oly módon, hogy a csatlakozó, a tűzfal tűzállósági teljesítményjellemzőjénél kisebb tűzállóságú szerkezetek károsodása nem okozhatja a tűzfal olyan jellegű sérülését, ami hatással van annak tűzállóságára. Kétszeres tűzfal esetén a helyzet egyszerűbb, hiszen itt két egymástól független tűzfalat alakítanak ki. Amennyiben az épület egyik oldala összeomlik, az magával rántja a tűzfal egyik felét, de a másik továbbra is sértetlen maradt. Itt nem kell a tűzfalnak önálló szerkezetnek lennie, pusztán a másik tűzfaltól kell függetleníteni, a hozzá tartozó épületrészbe szervesen köthető. A födém egyszeres tűzfalba kötésénél figyelni kell arra, hogy a födém vonalvezetése megszakadjon a tűzfalon belül, tehát ne törje azt át. A kettős tűzfalnál a födém a hozzá tartozó tűzfalrészt átmetszheti, azonban a másik tűzfalat el nem érheti. Tűzgátló lezárások Tűzgátló nyílászárók A tűzgátló nyílászáróknak a tűzvédelmi jellemzőit szabványban meghatározott vizsgálat elvégzésével minősítik és igazolják annak teljesítőképességét. Ilyen jellegű nyílászárót csak akkor szabad alkalmazni, ha rendelkezik tanúsítvánnyal és csak olyan kiegészítő burkolattal, bevonattal látták el, ami nem befolyásolja kedvezőtlenül a tűzvédelmi jellemzőit. A tűzgátló nyílászárók fogadószerkezetét is minősíteni szükséges: legalább akkora tűzállósági teljesítménnyel kell rendelkeznie, mint magának a nyílászárónak. Ezeknek az ajtóknak, ablakoknak az önműködő csukódással kapcsolatos ciklusát a várható igénybevétel figyelembevételével határozzák meg, a csukási sebességet úgy választják meg, hogy az ne okozzon kárt a fogadószerkezetben. A nyílászáróknak akkor is önállóan be kell tudni csukódniuk, ha a mozgatószerkezet üzemi energiaellátása kiesik. Ezeket a nyílászárókat csak olyan vasalattal, kiegészítő szerelvénnyel szabad ellátni, ami vizsgálattal igazolt módon nem befolyásolja a tűzvédelmi jellemzőket: az adott nyílászáróval vizsgálják, és azzal gyárilag összeépítik, vagy akkreditált laboratóriumban lefolytatott vizsgálatnak vetik alá, a labor pedig teljesítmény-nyilatkozatot bocsát ki, illetve a vizsgálat során az ajtó szerkezeti kialakításával műszakilag egyenértékű vagy kedvezőbb nyílászárón vizsgálták be. 3. Egyszeres és kettős tűzfal födémcsatlakozásai Ezeken a nyílászárókon csak olyan mozgatószerkezetet szabad felszerelni, melynek esetleges meghibáso 5
dása tűz esetén nem eredményezi a már becsukódott nyílászáró visszanyílását. Tűzgátló nyílászárókat nem lehet hő- és füstelvezetésre méretezni. Tűzgátló alapszerkezetek áttöréseinek tűzgátló lezárása Az irányelv definiálja a tűzgátló áttörés lezárásának általános jellemzőit: tűzvédelmi jellemzőit vonatkozó vizsgálattal kell igazolni, tűzvédelmi teljesítmény mutatói elérik vagy meghaladják az átvezetéssel érintett építményszerkezetre előírtakat (de legfeljebb EI90), a vizsgálatnak olyannyira kell specifikusnak lennie, hogy ki kell terjednie a beépítési helyzetre, valamint a fogadószerkezetre is, az áttörés keresztmetszete korlátozott méretű, nem haladhatja meg a legnagyobb engedélyezett keresztmetszetet, az áthaladó csövek, vezetékek, szerelvények tűzvédelmi osztályának, típusának, falvastagságának, mennyiségének, átmérőjének meg kell felelnie az engedélyezettnek, jóváhagyottnak. 4. Tűzgátló mandzsetta és adattáblája Villamos és gépészeti szerelőaknák tűzterjedés elleni védelme Sok gondot okoznak azok a szerelőaknák, amelyek áthálóznak egy épületet és minden helyiséget valamilyen módon érintenek. A tűzterjedés elleni védelem területén célszerűbb a födémsíkban való megoldás helyett a szerelőakna kialakítása. A szerelőaknába egyszerre elhelyezhető az összes vezeték a tűzszakasz-határokon megfelelő szakaszolás alkalmazása mellett ha az aknában tűzeset történne, sokkal kisebb az esélye a tűz eszkalálódásának. Bár az irányelv szerint nem szükséges a gépészeti vagy villamos akna határoló szerkezetein semmilyen tűzgátló lezárás, ha az akna egy szint kiszolgálását látja el és a többi szinthez csatlakozó építményszerkezetek tűzállósági teljesítménye eléri az emeletközi födémre, tűzgátló falra, tűzgátló födémre előírt jogszabályi követelményeket. Több tűzszakasz kiszolgálása esetén az akna tűzterjedés elleni védelmet abban az esetben tud ellátni, ha a födém síkjában vagy a határoló fal síkjában biztosított a tűzterjedés elleni védelem. A szerelőaknákon belüli lezárásokat jelöléssel kell ellátni mind a födém alsó és felső felületén, mind pedig az akna külső oldalán. Ilyenkor az akna kialakításánál figyelembe kell venni, hogy adott esetben ezeket a lezárásokat karban kell tartani, tehát az aknáknak hozzáférhetőnek kell lenniük. Külön ki kell emelni, hogy a gépészeti aknáknál a méretezés során figyelembe kell venni nemcsak a csővezetékek méreteit, hanem a hozzájuk tartozó szerelvények méretét is. Ezeket úgy kell elhelyezni, hogy karbantarthatók legyenek, de ugyanakkor a tűzterjedés elleni védelmi megoldások se szenvedjenek csorbát. A gépészeti szerelőaknában elhelyezhetők hő- és füstelvezetésre szolgáló légcsatornák is és normál szellőző vezetékek egyaránt. Ennek kialakítása során a füstelvezető légcsatornák vezetékeit külső tűzhatás érheti, ezért rájuk nézve az OTSZ megállapít tűzállósági követelményt. Az irányelv kitér arra, hogy az aknán belül megfelelő tűzállósági követelményt teljesítő elválasztó szerkezettel az is elérhető, hogy a légcsatorna vezetékeit leválasztjuk, ekkor nem kell méretezni külső tűzhatásra. A csak villamos szerelőaknák alkalmazása akkor megfelelő, ha azon belül a vezetékeket szabályosan, rendezetten tudjuk elhelyezni. A vezetékelés során külön gondot kell fordítani a kábelek vonalvezetésére, a megengedett hajlítási sugarak figyelembevételére és a szabályos kiállások kialakítására. Az akna falát úgy kell méretezni, hogy az lehetővé tegye a vezetékrendszer szabályos rögzítését, illetve a 6
kábelek tömegéből fakadó terheléseknek is ellenálljon. Az aknában szintén nagy gondot kell fordítani arra, hogy a kábelezés karbantartása elvégezhető legyen, ehhez megfelelő méretű szerviznyílást (tűzgátló revíziós nyílászáró) kell kialakítani. A vezetékeket a funkciójuktól függően oly módon kell felfüggeszteni fémanyagú bilincsekkel vagy kábelhágcsókkal, hogy azok megfeleljenek a mindenkor hatályos és érvényes jogszabályoknak, szabványoknak, illetve a kábelek húzásmentesítésének biztosítására. A fentiekben azokat az általánosságokat mutattam be, melyeket az irányelv több esetben nehezen értelmezhetően taglal. A cikk célja az volt, hogy egyszerűbben és olvasmányosabban írja le ezeket az elveket. A konkrét műszaki előírások megtalálhatók az irányelv mellékletében. Külön taglalja az irányelv melléklete a tűzgátló építményszerkezetekre vonatkozó szabványokat és teljesítményjellemzőket, illetve a nyílászárók beépítésére, üzemeltetésére és karbantartására vonatkozó elveket, a gépészeti és elektromos vezetékek átvezetésénél alkalmazott tűzgátló lezárásokat stb. Aktuális Diszkó tűz 2015. október 30-án, péntek éjjel tűzvész pusztított egy bukaresti belvárosi klubban, melynek során 31 ember meghalt és csaknem kétszáz megsérült. 1 A mentők 180 embert láttak el, és 90 sérültet utaltak be a bukaresti kórházakba égési sérülésekkel, illetve füstmérgezéssel. A Colectiv nevű szórakozóhelyen mintegy négyszáz fiatal egy rockkoncertet hallgatott, amelyen szemtanúk tanúvallomása szerint a színpadon használt pirotechnikai eszközök működése okozott tüzet, ami pillanatok alatt szétterjedt a zsúfolt terem mennyezetén, majd ezt követően mindenki egymást taposva próbált kimenekülni. Az elmúlt évek hasonló eseményeit vizsgálva megállapítható, hogy nem egyedülálló ez az eset. 2003 Amerikai Egyesült Államok egy rockkoncerten 96 halálos áldozat 2004 Kína egy bevásárló- és szórakoztató központban 51 halálos áldozat 2004 Argentína egy diszkóban csaknem 200 halálos áldozat 2005 Kína egy bárban 25 halálos áldozat 2007 Oroszország egy szórakozóhelyen 10 halálos áldozat 2007 Oroszország egy kávézóban 10 halálos áldozat 2007 Kína egy karaokebárban 11 halálos áldozat 2008 Kína egy diszkóban 50 halálos áldozat 2009 Kína egy bárban 15 halálos áldozat 2009 Indonézia egy karaokebárban 20 halálos áldozat 2009 Oroszország egy éjszakai klubban 156 halálos áldozat 2010 Indonézia egy éjszakai szórakozóhelyen 10 halálos áldozat 2011 Magyarország egy Nyugati téri klubban 3 halálos áldozat 2012 Dél-Korea egy karaokebárban 9 halálos áldozat 2012 Thaiföld egy éjszakai klubban 4 halálos áldozat 2012 Szerbia egy diszkóban 6 halálos áldozat 2013 Brazília egy diszkóban 232 halálos áldozat 2014 Kína egy karaokebárban 11 halálos áldozat 2015 Tajvan egy vidámparkban 516 ember szenvedett égési sérüléseket 2015 Indonézia egy karaokebárban 12 halálos áldozat Az újabb bekövetkezett tragédia ismét ráirányította a figyelmet a szórakozóhelyek tűzbiztonsági kérdéseire, így röviden áttekintjük a hazai szabályozási környezet helyzetét. A hazai szabályozás rögzíti, hogy tömegtartózkodásra szolgáló zenés, táncos és színpadi rendezvények tartására szolgáló helyiségben égéskésleltető szerrel hatékonyan kezelt dekorációs anyagok és független akkreditált vizsgáló és minősítő laboratórium által igazolt, a vonatkozó műszaki követelmény szerinti legalább 1-es osztálynak (azaz a legszigorúbb követelménynek) megfelelő függönyök alkalmazhatóak. Az új OTSZ kimondja, hogy a tömegtartózkodásra, valamint zenés, táncos és színpadi rendezvények tar 1 Forrás: http://www.theguardian.com/world/2015/nov/02/romanian-nightclubs-admit-safety-failures-after-bucharest-fire 7
tására szolgáló helyiség falburkolata, belső oldali hőés hangszigetelése legalább A2-s1,d0, mennyezetburkolata A2-s1,d0, padlóburkolata legalább Bfl-s1 tűzvédelmi osztályú legyen. Az új OTSZ meghatározza a diszkók, zenés-táncos szórakozóhelyek tűzszakaszainak megengedett legnagyobb alapterületét a kockázati egység kocká zati osztályának figyelembevételével attól függően, hogy a terület el van látva beépített tűzoltó berendezéssel vagy sem. A legszigorúbb követelmény, azaz a legkisebb maximális alapterület (500 m 2 ) a nagyon alacsony kockázatú épület és a magas kockázatú kockázati egység esetén került meghatározásra abban az esetben, amikor beépített tűzoltó berendezés nem létesül. A legnagyobb maximális alapterület (4000 m 2 ) az alacsony kockázatú vagy közepes kockázatú kockázati egység esetén érhető el, amennyiben beépített tűzoltó berendezés létesül. Az új OTSZ meghatározza a diszkók kiürítésével kapcsolatban, hogy a kiürítés számítása során a benntartózkodók létszámát 4 fő/m 2 értékkel kell figyelembe venni és kimondja, hogy a létszám meghatározásához a látogatók rendelkezésére álló, a rögzítetten beépített bútorokkal csökkentett nettó hasznos alapterületet kell alapul venni. A helyiség kialakításán túl a szórakozóhelyen használt pirotechnikai tevékenységre vonatkozó szabályokat is figyelembe kell venni. A hazai szabályozás megkülönböztet színpadi pirotechnikai termékeket, amelyeket beltéri vagy kültéri színpadi használatra terveztek, és attól függően, hogy alacsony kockázattal járó vagy kizárólag pirotechnikus szakképesítéssel rendelkező személy által használható és kezelhető termékről van szó, T1 vagy T2 pirotechnikai osztályba kell azokat sorolni. A termékek felhasználásával kapcsolatban meghatározó a pirotechnikai termék közérthető, magyar nyelvű használati és kezelési útmutatója, ami tartalmazza a baleset- és egészségvédelmi figyelmeztetést, valamint a minimális biztonsági távolságot, illetve szükség szerint a Kizárólag szabadtéri használatra! feliratot is el kell helyezni rajtuk. A szabályozás értelmében nem kell engedély a nagykorú személy részére a P1. pirotechnikai osztályba tartozó termék egyszeri felhasználáshoz szükséges mennyiségben történő, valamint a szcenikai tevékenységet végző vállalkozás képviselője vagy felhasználási engedély benyújtására jogosult vállalkozás felelős pirotechnikusa részére a T1 pirotechnikai osztályba tartozó termék maximum 20 kg nettó hatóanyagtartalmú mennyiségben történő megvásárlásához, birtoklásához, tárolásához, valamint a használati és kezelési útmutatóban előírt célra és módon történő tárolásához és felhasználásához. Ugyanakkor a T2 pirotechnikai osztályba tartozó terméket már csak szaktudással rendelkező személy kezelheti, használhatja fel. Továbbá nem kell engedély a tárolási engedéllyel rendelkező vállalkozás részére a T1 pirotechnikai osztályba tartozó, az egyszeri felhasználáshoz szükséges mennyiségnél nagyobb mennyiségű termék, illetve a T2 pirotechnikai osztályba tartozó termék megvásárlásához, birtoklásához, ha azt tevékenysége során a használati és kezelési útmutatóban előírt módon használja fel. A rendelkezés értelmében színpadi pirotechnikai termék tömegközlekedési eszközön nem használható fel és csak zárt csomagolásban szállítható. A beltéri pirotechnikai termék felhasználásával kapcsolatban követelmény, hogy a védőterületen belül csak igazolt, megfelelően lángmentesített díszlet, anyag helyezhető el. (Ez a rendelkezés lényegében visszautal az OTSZ követelményére.) Az épület tulajdonosának vagy bérlőjének kötelezettsége, hogy a beltéri pirotechnikai termék felhasználásának megkezdése előtt meg kell győződnie a rendelkezésre álló tűzvédelmi berendezések működőképességének feltételeiről, különös tekintettel a beépített oltóberendezésekre, záporberendezésekre és fali tűzcsapokra. Nem megfelelő tűzvédelmi berendezés esetében tilos a pirotechnikai termék felhasználása. A beltéri pirotechnikai termék felhasználásának végrehajtása előtt a helyi sajátosságokról a létesítmény vezetőjének tájékoztatnia kell a felelős pirotechnikust, illetve a pirotechnikai termék felhasználóját, míg a felelős pirotechnikus, illetve a pirotechnikai termék felhasználója a szükséges magatartásra kioktatja a közreműködőket, illetve a rendezvényszervezőt. Az oktatás végrehajtását írásban rögzíteni kell. 8
Szabványhírek 2015. októberben az alábbi tűzvédelemmel kapcsolatos szabványok jelentek meg. MSZ EN 60079-19:2011/A1:2015 Robbanóképes közegek. 19. rész: Készülékek javítása, felújítása és helyreállítása (IEC 60079-19:2010/ A1:2015) az MSZ EN 60079-19:2011 módosítása MSZ EN 60079-29-2:2015 Robbanóképes közegek. 29-2. rész: Gázérzékelők. Éghető gázok és oxigén érzékelőinek kiválasztása, létesítése, használata és karbantartása (IEC 60079-29-2:2015) az MSZ EN 60079-29-2:2008 helyett, amely azonban 2018. április 20-ig még érvényes MSZ EN 13830:2015 Függönyfalak. Termékszabvány az MSZ EN 13830:2004 helyett, amely azonban 2017.01.31-ig még érvényes MSZ EN 13384-1:2015 Égéstermék-elvezető berendezések. Hő- és áramlástechnikai méretezési eljárás. 1. rész: Egy tüzelőberendezést kiszolgáló égéstermék-elvezető berendezések az MSZ EN 13384-1:2002+A2:2008 helyett MSZ EN 13384-2:2015 Égéstermék-elvezető berendezések. Hő- és áramlástechnikai méretezési eljárás. 2. rész: Égéstermék-elvezető berendezések több tüzelőberendezéshez az MSZ EN 13384-2:2003+A1:2009 helyett Olvasóink kérdezték mi válaszolunk! Szükséges-e szakvizsga a hőés füstelvezetés ellenőrzéséhez? Kérdés Műhelyünkben a hő- és füstelvezetés 10 db különálló tetőablakkal van megoldva. Az ablakok egyenként az aljzatról egy-egy mechanikus szerkezettel működtethetőek (nyitás-zárás). Kérdésem, hogy ezek 6 havonkénti ellenőrzéséhez szükséges-e tűzvédelmi szakvizsga? Úgy gondolom mivel nincsenek egymással összeköttetésben ezek nem rendszerek, hanem különálló szerkezetek, így vizsgálatuk szerintem nem kíván tűzvédelmi szakvizsgát. Válasz A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szóló 45/2011. (XII. 7.) BM-rendelet 1. mellékletének 13. sora rendelkezik arról, hogy a beépített hő- és füstelvezető rendszerek telepítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzőknek tűzvédelmi szakvizsgával kell rendelkezniük. Az Ön által felvetett kérdésre, hogy a kézi nyitó szerkezettel ellátott ablakok külön önállóan minek minősülnek, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) értelmező rendelkezései között kell keresni a választ. Az OTSZ II. fejezet 4. (2) bekezdés 66. pontja adja meg a hő- és füstelvezető rendszer fogalmát. Ezek alapján a hő- és füstelvezető rendszer hő- és füstelvezető szerkezetek, berendezések és azok működtetését biztosító megoldások és rögzítéseik összefüggő rendszere a beépített tűzjelző kivételével. A 67. pont megadja a hő- és füstelvezető szerkezet fogalmát: ez egy olyan szerkezet, amely nyitott állapotban lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a szabadba. 9
Az Ön által leírtak alapján a kézi nyitószerkezettel ellátott hő- és füstelvezető ablakok egyenként különkülön hő- és füstelvezető rendszert alkotnak, hiszen a rendszerbe nem csupán az egyes elvezetők teljes egésze tartozik, hanem annak tartozékai, kisegítő berendezései, nyitószerkezete és felfüggesztése is. A kérdésére a válaszom tehát igen, ennek felülvizsgálatához a felülvizsgálatot végzőnek érvényes tűzvédelmi szakvizsgával kell rendelkeznie. A tűzvédelem biztosításának követelményei Kérdés A tűzvédelmi törvényben meghatározott tűzvédelmi szervezet kötelezettsége korábban A-B-C besorolású létesítménynél volt kötelező bár nem volt idő megszabva, hogy mennyi időt kellett ezzel foglalkozni. A tűzvédelmi tv. (jelenleg hatályos) 19. (3) bekezdése szerint az (1) bekezdésben felsoroltaknak a magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolási alaprendeltetésű kockázati egységben, valamint a közösségi rendeltetésű, a közepes vagy magas kockázatú ipari, mezőgazdasági és tárolási épületekben megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetve szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodniuk a tűzvédelem biztosításáról. [Közösségi rendeltetés (OTSZ): lakónak, iparinak, mezőgazdaságinak, tárolásnak nem minősülő rendeltetés.] Tehát egy 6 főt foglalkoztató irodai tevékenységet végző cégnek, vagy pl. benzinkút esetében is kell legalább alapfokú tűzvédelmi képesítéssel rendelkező szakembert foglalkoztatni vagy szerződéssel alkalmazni? Válasz A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 19. (1) bekezdése értelmében a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek, ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve a magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolási alaprendeltetésű kockázati egységben és kereskedelmi szálláshelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük. A (3) bekezdés szerint az (1) bekezdésben felsoroltaknak a magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolási alaprendeltetésű kockázati egységben, valamint a közösségi rendeltetésű, a közepes vagy magas kockázatú ipari, mezőgazdasági és tárolási épületekben megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetve szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodniuk a tűzvédelem biztosításáról. A hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről szóló 9/2015. (III. 25.) BM-rendelet értelmében legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell foglalkoztatni abban az esetben, ha: a) a gazdálkodó szervezet robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot állít elő, dolgoz fel, forgalomba hoz, tárol és az egy telephelyen előállított, feldolgozott, forgalmazott, tárolt anyag együttes, egyidejű mennyisége meghaladja az 1000 kg/liter mennyiséget, de legfeljebb 5000 kg/liter, b) a gazdálkodó szervezet tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot, terméket tárol és az egy telephelyen a szabadtéri és az épületen belüli tárolásra szolgáló, öszszesített alapterület meghaladja az 1000 m 2 -t, de legfeljebb 10 000 m 2. Illetve felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell foglalkoztatni abban az esetben, ha: a) a gazdálkodó szervezet robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot állít elő, dolgoz fel, tárol és az egy telephelyen előállított, feldolgozott, tárolt anyag együttes, egyidejű mennyisége meghaladja az 5000 kg/liter mennyiséget, 10
b) a gazdálkodó szervezet tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot, terméket tárol és az egy telephelyen a szabadtéri és az épületen belüli tárolásra szolgáló, öszszesített alapterület meghaladja a 10 000 m 2 -t. Amennyiben a gazdálkodó szervezetnél a tűzvédelem ellátása szolgáltatás igénybevételével történik, a szolgáltatást végzőnek az adott szolgáltatáshoz e jogszabályban meghatározott képesítéssel kell rendelkeznie. A munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztató vagy ötvennél több személy befogadására alkalmas helyiséget üzemeltető gazdálkodó szervezet esetén, ahol középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazását írja elő a rendelet, a tűzvédelmi oktatás tananyagát legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy készítheti el. Azokban az esetekben, ahol jogszabály felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazását írja elő, a tűzvédelmi oktatást kizárólag felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy tarthat. Tűzvédelmi szabályzatot legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy készíthet, módosíthat. Azokban az esetekben, ahol jogszabály felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazását írja elő, tűzvédelmi szabályzat készítésére, módosítására felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy jogosult. Hőszigetelő rendszer elhelyezése társasház tűzfalán Kérdés Társasházunk tűzfalán az 5 méteres szint felett B tűzvédelmi osztályú hőszigetelő rendszert kívánunk elhelyezni. Ez lehetséges? Válasz Az új OTSZ értelmében a külső térelhatároló fal burkolati, bevonati, vakolt hőszigetelő rendszere 1. csak A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú lehet, 1.1 magasépületek nyílásos és nyílás nélküli külső térelhatároló falán, 1.2 KK és MK osztályú épületek előrenyúló épületrészeit alulról határoló födém alsó felületén, valamint a visszaugró épületrészei feletti, épületen kívüli teret felülről határoló födém alsó felületén, 1.3 AK, KK, MK osztályú épületek nyitott áthajtóinak és átjáróinak fal- és mennyezeti felületein, ha ezek az egyedüli menekülési útvonalat és a tűzoltóság számára az egyetlen megközelítési lehetőséget jelentik, 1.4 tűzfalon a terepcsatlakozástól függőlegesen mért 5 méter magasságig, a lábazat kivételével és 1.5 nyílásos fallal kialakított légakna esetén, 2. A1-D tűzvédelmi osztályú lehet egyéb helyen. Fentiek alapján tehát kijelenthető, hogy a tűzfalon az 5 méteres szint felett B tűzvédelmi osztályú hőszigetelő rendszert el lehet helyezni. Oltóvíz biztosítása föld alatti tűzcsapról Kérdés Társasházunk bővítésre kerül, amelynek során a meglévő föld alatti tűzcsapról kívánjuk biztosítani az oltóvizet. Ez lehetséges vagy mindenképp föld feletti kivitelűnek kell lennie? Válasz Az új OTSZ kimondja, hogy vezetékes vízellátás létesítése esetén az oltóvizet föld feletti tűzcsapokkal kell biztosítani. Továbbá előírja, hogy az oltóvizet biztosító vízvezeték-hálózat felújítása, átalakítása során érintett meglévő föld alatti tűzcsapokat föld feletti tűzcsapokra kell kicserélni. 11
rendeltetés módosítása, a jogszabályban, hatósági határozatban előírt beépített tűzvédelmi berendezés létesítése, fennmaradása, átalakítása, megszüntetése, használata, gép, berendezés, eszköz használata, tárolása, anyagok előállítása, használata, tárolása, egyéb, az építmény tűzvédelmét biztosító eszközök használata, a szabadtéri rendezvények tartása, valamint egyéb, tűzvédelmet érintő használat, tevékenység során. Ezekből az előírásokból azonban nem következik, hogy honnan lehet kivenni az oltóvizet, azaz nincs korlátozás az új épület létesítése esetén a vízkivétel módjáról. Amennyiben tehát a meglévő hálózaton föld alatti kivitelű tűzcsap van, akkor arról biztosítható az oltóvíz, és nem kell emiatt átépíteni a tűzcsaprendszert. Ugyanakkor azt is kimondja, hogy meglévő építmény, építményrész átalakítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása, felújítása, rendeltetésének módosítása esetén az átalakítás mértékének, körének és az építmény, építményrész tűzvédelmi helyzetét befolyásoló hatásainak figyelembevételével kell e rendeletet alkalmazni. Összegezve tehát kijelenthető, hogy a meglévő állomást a jogszabály hatálybalépése miatt nem kell átalakítani, ugyanakkor az esetleges módosítások során már figyelembe kell venni ezt a követelményt is. Tűzoltó berendezés létesítése Kérdés Zárt konténeres üzemanyagtöltő állomás zárt terében tűzoltó berendezést szükséges létesíteni. Ez a követelmény a meglévő állomásokat is érinti? Válasz: Az új OTSZ kimondja, hogy az előírt tűzvédelmi követelményeket be kell tartani a létesítmény, építmény, építményrész tervezése, építése, átalakítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása, felújítása, használata, a Az E-Tűzvédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alapján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E-Tűzvédelem VII. évfolyam, tizenegyedik szám, 2015. november Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN 2061-0610 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: forum-media@forum-media.hu Internet: www.tuzvedelemszaklap.hu Tördelés: M. C. Direct Kft.