1865 1899 között 14 kőszínház épült Magyarrszágn A 20. század első két évtizedében tvábbi 11. Az épületekben állandó és vándrtársulatk játszttak. 1879-től 1949-ig színikerületi rendszer
Szórakztató színdarabk, Könnyed vígjátékk, Operettek Bemutatók: 1899 - Feydeau: Osztrigás Mici (Vígszínház) 1904 - Kacsóh Pngrác: Jáns vitéz (Király Színház) 1907 Lehár Ferenc: Víg özvegy (Király Színház) 1904 - Kacsóh Pngrác Jáns vitéz (Király Színház) 1907 - Lehár Ferenc: Víg özvegy (Király Színház)
1875. kt. 15-én nyílt Cél: a népszínmű és az perett népszerűsítése Az épület Ráksi Jenő kezdeményezésére a fővárs támgatásával, a Fellner és Helmer cég tervei alapján készült. Igazgatók: 1875 1881 - Ráksi Jenő 1881-1887 Evva Lajs 1897-1904 Przslt Kálmán 1904-1906 - Vidr Pál 1907-1908 - Máder Rezső Repertár: Népszínművek, pererettek, látványs színművek Társulat:Blaha Lujza, Tamássy József, Pálmay Ilka, Hegyi Aranka, Küry Klára, Németh József. Az épületbe 1908 őszétől ideiglenes jelleggel a Nemzeti Színház költözött. Ráksi Jenő Blaha Lujza Pálmay Ilka
Minta: a berlini Freie Bühne Tagk: Bánóczi László, Lukács György, Benedek Marcell,Balázs Béla, Kdály Zltán, Ábrányi Emil Rendező: Hevesi Sándr Díszlet, jelmezek saját tervezés Színészek amatőrök Helyszín váltzó Első előadás: 1904. nvember 25-én a Fővársi Lövölde (Rttenbiller utca 37) díszterme Gethe: Testvérek Hevesi Sándr író, műfrdító, rendező, kritikus. A Társaság mutatta be Magyarrszágn először Strindberg: Az apa c. drámáját. Játékrendjén leggyakrabban : Mlière, Musset, Ibsen, Hauptmann művei szerepeltek
Pályázatk az új Nemzeti Színház felépítésére (1908, 1912) 1908 új épület Népszínház 1913 nyarán lebnttták a régi színházat Műsrplitika - népszínművek - történelmi drámák - srzatk Rendezők Színészek Hábrús évek Népszínház épületében 1908 őszétől, az 1964-es lebntásáig működött a Nemzeti Színház.
A plgári réteg számára - színvnalas szórakzási lehetőséget nyújtani, meg kellett teremteni az új a színpadi irdalmat Műsrplitika A század tízes éveiben fellépő plgári drámaíró-nemzedék (Mlnár Ferenc, Heltai Jenő, Szmry Dezső, Gábr Andr, Bíró Lajs) darabjai Zenés darabk Klasszikusk Gmbaszögi Frida Társulat Rendezők- rendezés A Vígszínház az 1910-es évek elejére a fővárs meghatárzó kulturális intézményévé vált. Fedák Sári
Az Izabella (ma Hevesi Sándr) téren 1897. kt. 16-án nyílt, a Ráksi Beöthy család vezetésével alapíttt színház. Relle István (1897 1898) és Beöthy László (1898 1900) vezetése alatt francia, angl darabkat, látványs peretteket játsztt. Leszkay András (1901 1907) vezetése idején az új magyar és a bécsi perett tthna. 1907-től 1918-ig az igazgató Beöthy László Rendezők: Márkus László, Vajda László. Műsrát ekkr külföldi és magyar krtárs drámák és klasszikusk alktták (Rstand: A sasfiók, Shakespeare: Hamlet, Shaw: Warrenné mestersége, Ibsen: Peer Gynt).
1903. nv. 6.-án nyittta meg kapuit a Beöthy László alapíttta színház a Király u. 71. sz. alatti épületben. Az első bemutató Huszka Jenő Aranyvirág c. perettje vlt, de az igazi sikert Kacsóh Pngrác Jáns vitéze hzta meg, amelynek bemutatóját 1904. nv. 14-én tarttták. A krszakban a Király Színház Budapest legnépszerűbb és legsikeresebb perettszínháza vlt. Kacsh Pngrác: Jáns vitéz. Király Színház, 1904. Medgyaszay Vilma (Iluska), Fedák Sári (Kukrica Jancsi)
Feld Irén: Kamarajáték (1910-1912) Bárds Artúr: Új Színpad (1912-1919) Medgyaszay Színház (1918-1919) Madách Színház (1918-1920) Feld Irén Medgyaszay Vilma Bárds Artúr Gál Béla
A 20. század elejétől a kávéházakban, rfeumkban, a szálldák nagytermeiben kabarék működtek. 1894 -ben a nyílt meg a német nyelven játszó Smssy Orfeum. 1901 Tarka Színpad 1907 - Cabaret Bnbnnière 1907 - Kedélyes Színház 1908 Paradicsm Kabaré 1910 Mdern Színpad 1915 Aplló Kabaré 1918 Fasr Kabaré 1919 Nagy Endre Színpada Smssy Orfeum Nagy Endre
Hagymányk 1909 - Vitéz László Bábszínház 1917 Magyar Bábszínház 1919 Előadássrzat a Belvársi Színházban Balázs Béla művei Rédey Tivadar: Bajazzó halála. Vitéz László bábszínháza, 1910 1914. Muhits Sándr rajza.
Bródy Sándr: A tanítónő bemutató: 1908 Vígszínház Bródy Sándr: A medikus bemutató: 1911 - Vígszínház Bródy Sándr: A tanítónő. Tőkés Anna és Jávr Pál (Vígszínház, 1934)
A krszak legsikeresebb színpadi szerzője Vígszínház Lilim (1909) A testőr (1910) A hattyú (1920) Üvegcipő (1924) Magyar Színház Játék a kastélyban (1926) Mlnár Ferenc: Lilim. Varsányi Irén és Csrts Gyula (Vígszínház, 1909)
A hábrú után sk kabaré alakult. 1919 1923 (pl. a Délutáni Kabaré, a Fekete Macska, a Magasiskla Kabaré). 1929 1932 (Kmikusk Kabaréja, a Talkie Kabaré). Az Erzsébet körútn 1908-tól működött a Ryal Orpheum nevű mulatóhely; ennek emeleti helyiségében hét évig a Sörkabaré, és a Papagáj Kabaré játsztt. (1935-től Ryal Színház, 1940-től Ryal Varieté Színház, 1941-től Ryal Revüszínház)
A magyar perett-szerzők művei gyakran szerepeltek mind a fővársi, mind a vidéki színházak műsrán. Sikeres perettek: Fényes Szablcs: Maya (1931) Eisemann Mihály : Egy csók és más semmi (1933), Én és a kisöcsém (1934), Fekete Péter (1943). Eisemann Mihály: Egy csók és más semmi. Hnthy Hanna és Törzs Jenő (Magyar Színház, 1933) Huszka Jenő 1942-ben kmpnálta a kr legnagybb sikerű perettjét, a Mária főhadnagyt; címszerepét a Fővársi Operettszínházban kétszázszr alakíttta Szeleczky Zita. Huszka Jenő: Mária főhadnagy. Szeleczky Zita (Fővársi Operettszínház, 1942)
1918 Andrássy úti Színház a Nemzeti Színház, illetve a Magyar Színház kamaraszínháza. 1918 - Belvársi Színház. Igazgató: Bárds Artúr Heltai Jenő, Lengyel Menyhért, 1921 - Renaissance Színház. Igazgató: Harsányi Zslt, Bárds Arthúr, főrendező: Góth Sándr. Főként művészi színvnalú drámákat (Ibsen, Shakespeare, Strindberg, Móricz Zsigmnd műveit) mutattak be. 1929 Bethlen téri Színház. Az itt bemutattt kabarékban, bhózatkban, zenés vígjátékkban a krszak szinte minden jelentős színésze fellépett (pl. Csrts Gyula, Sulyk Mária, Fedák Sári, Mály Gerő). Csrts Gyula Bárds Arthúr
Igazgatók: 1917 1922 - Ambrus Zltán, 1922 1932 - Hevesi Sándr, 1933 1935 - Vjnvich Géza 1935 1945 - Németh Antal Repertár: Klasszikusk: pl: Shakespeare, Mliere, Madách Krtárs szerzők: Herczeg Ferenc, Kállay Miklós, Bókay Jáns, Csathó Kálmán Színészek: Bajr Gizi, Páger Antal, Rózsahegyi Kálmán Csathó Kálmán: Te csak pipálj, Ladányi. Cs. Aczél Ilna és Rózsahegyi Kálmán (Nemzeti Színház, 1927) Bókay Jáns: Feleség. Bajr Gizi és Páger Antal (Nemzeti Színház, 1939)
Zömében magyar szerzők műveit tűzte műsrra Szerzők: Szép Ernő, Heltai Jenő, Szmry Dezső, Herczeg Ferenc Lengyel Menyhért, Mlnár Ferenc Rendezők: Jób Dániel, Hrváth Árpád Színészek: Hegedűs Gyula, Varsányi Irén, Gmbaszögi Frida, Darvas Lili, Gaál Franciska, Lázár Mária, Dajka Margit, Ráday Imre, Smlay Artúr, Jávr Pál, Sulyk Mária
Nyitás: 1940. nvember 29. Gerlóczy Geden tervei szerint építették gróf Kárlyi István vállalkzásában kezdte meg működését Első igazgatója Földessy Géza Dramaturg: Staud Géza Madách könyvtár (15 kötet) A társulat Műsr: klasszikus darabk, krtárs világirdalmi művek és krtárs magyar drámák
Hrváth Árpád a debreceni Csknai Színház élén 1936-1939 Műsrplitikájával, színvnalas társulatával és ötletgazdag előadásaival gyökeres frdulatt hztt törzsközönség kialakítására törekedett; ebben elsősrban a középisklás és egyetemista krú ifjúságra számíttt Együttműködött a Csknai Társasággal és az Ady Társasággal. Színházi szabadegyetemet szervezett. Klasszikusk, perák Jeles színészek
Pécsi Nemzeti Színház Megnyitó 1942. któber 29-én Németh Antal Székely György Megnyitó előadás: Csngr és Tünde A két címszerepet Szörényi Éva és Pataky Jenő játsztta Műsrplitika: klasszikusk, de zenés vígjátékk, perettek is esetenként fővársi színészek vendégszereplésével (Tamási Árn Csalóka szivárvány, Németh László Villámfénynél, Zilahy Lajs Zenebhóck, Pirandell:IV. Henrik, Kdály Zltán Háry Jáns ).
Rendezők: Németh Antal, Hnt Ferenc Társulat: kiváló erők (Páger Antal, Neményi Lili, Jávr Pál, Dajka Margit) 1931 1939: Szegedi Szabadtéri Játékk
Mindmáig a legsikeresebb magyar drámaíró Pályáját regényíróként kezdte Sikerének titka, hgy mindig pntsan eltalálta a krhangulatt, a nagyközönség igényeit. Történelmi darabjai: Ocskay brigadérs (1901, Vígszínház) Bizánc (1904, Nemzeti Színház), A fekete lvas (1919, Nemzeti Színház) A híd (1925, Nemzeti Színház). Vígjátékai: A Gyurkvics lányk, a század elején Bécsben, Lndnban, Stckhlmban, s 1911-ben New Yrkban is játsztták, az 1924-es budapesti felújításn Bajr Gizi vlt. Leghíresebb színdarabja A kék róka. 1917-ben mutatta be a Vígszínház, ezután Bécsben, Berlinben, Rómában, Münchenben és Párizsban is játsztták, a Nemzeti Színházban 1926-ban és 1936-ban felújíttták; Cecile-t 228 estén át Bajr Gizi játsztta. Herczeg Ferenc: Ocskay brigadérs. Vígszínház, 1901. Fenyvesi Emil
Költő, színműíró Legsikeresebb darabja, a ma is gyakran játsztt Lila ákác (1923, Reneszánsz Színház)
Regény és drámaíró A század eleje óta szinte állandóan jelen van a magyar színpadkn. Részben saját darabjaival, részben perettek szövegeivel, kuplékkal, kabarétréfákkal és számtalan francia darab frdítójaként is. A Tündérlaki lányk c. darabját (1914, Vígszínház) skszr felújíttták, s játsztták Bécsben és Berlinben is. A néma levente (1936) a leghíresebb darabja
A két világhábrú közötti magyar drámairdalm egyik jelentős alakja Írt regényt, drámát, újságcikkeket. Tizenegy művét megfilmesítették. Pályája elején kmédiákat írt. Drámái valamilyen szempntból az adtt évben mindig aktuálisak vltak. Drámái: Hazajáró lélek (1923, Nemzeti Színház) Süt a nap (1924, Nemzeti Színház) A szűz és a gödölye (1937, Magyar Színház) Zilahy Lajs: Hazajáró lélek. Bajr Gizi és Petheő Attila (Nemzeti Színház, 1938)
Regényeinek dramatizált váltzatai Úri muri (1928, Vígszínház) Rknk (1931, Nemzeti Színház) Kerek Ferkó (1931, Nemzeti Színház) Nem élhetek muzskikaszó nélkül (1941, Nemzeti Színház) Móricz Zsigmnd: Nem élhetek muzsikaszó nélkül. Gbbi Hilda, Tasnády Ilna, Vizvári Mariska (Nemzeti Színház, 1941)
Író, költő, drámaíró esztéta A század elejétől az 1930-as évek közepéig írta drámáit, amelyek csak nymtatásban jelentek meg, és csak az 1960 1970-es években fedezték fel a színházak. Drámái: Füst Milán: Bldgtalank (Madách Színház, 1963) Bldgtalank (1914) A lázadó (1919) Catullus (1928), a Negyedik Henrik király (1931), A néma barát (1929 1932), a Máli néni (1932 1933) Füst Milán: IV. Henrik. Ajtay Andr, Gábr Miklós (Madách Színház, 1964)
A 20. századi magyar irdalm egyik legjelentősebb regényírója Munkássága valamennyi irdalmi műnemre kiterjedt (líra, dráma, epika) Műveit több nyelvre is lefrdíttták. Drámái: Vidéki történet (1938, Nemzeti Színház) Földindulás (1939, Belvársi Színház) Végrendelet (1939, Belvársi Színház) Vidéki történet (1938, Nemzeti Színház) Földindulás (1939, Belvársi Színház)
Drámái: Énekes madár (Nemzeti Színház, 1939) Tündöklő Jerms (Nemzeti Színház, 1939) Csalóka szivárvány (1942, Nemzeti Színház) Énekes madár (Nemzeti Színház, 1939, Szeleczky Zita és Apáthy Imre) Tamási Árn: Csalóka szivárvány. Mészárs Ági és Jávr Pál (Nemzeti Színház, 1942)
Katna József: Bánk bán - Gertrudis - 1924. Zilahy Lajs: A házasságszédelgő - A színésznő - 1926. Ibsen: Kísértetek - Alvigné - 1927. márc. 5. Szmry Dezső: A nagyasszny - Mária Terézia - 1927. Zilahy Lajs: A tábrnk - A grófnő - 1928. nv. 9. - 1931. j Csiky Gergely: A nagymama - Szerémy grófnő - új betanulás: 1931. Vörösmarty Mihály: Csngr és Tünde - Mirigy - 1932. Smgyvári Gyula: Kitagadttak - Zrínyi Ilna - 1933. Shakespeare: Téli rege - Paulina - 1933. Maugham: Körben - Lady Catherine Champin Cheney - 1934. Herczeg Ferenc: Aranybrjú - Grálné - 1940.
Ibsen: Peer Gynt Peer Ben Jnsn: Vlpne Vlpne Rstand: A sasfiók - Ferenc, a rechstadti herceg Shakespeare: Hamlet Hamlet Shakespeare: III. Richard - III. Richard Gethe: Faust Faust Shaw: Szent Jhanna Dauphin Ibsen: Vadkacsa - Gergers Werle O'Neill: Különös közjáték Marsden Machiavelli: Mandragra Nicia Mlnár Ferenc: Játék a kastélyban Almády Szép Ernő: Lila ákác - Csacsinszky Heltai Jenő: Néma levente - Agárdi Péter Ggl: Éjjeli menedékhely Báró
Bíró Lajs: Sárga lilim Judit Csehv: Hárm nővér Mása Csehv: Ványa bácsi Vjnyickaja Dsztjevszkij: A félkegyelmű Natasa García Lrca: Bernarda Alba háza - María Jsefa Grkij: Éjjeli menedékhely Vaszilissza Ibsen: Jhn Gabriel Brkman Gunhild Maugham: A levél Leslie Mlnár Ferenc: Olympia Olympia Mlnár Ferenc: A farkas Vilma Shaw: Pygmalin Higginsné Tlsztj: Az élő hlttest - Maja
Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy - Armand (1943, Nemzeti Színház) Móricz Zsigmnd: Nem élhetek muzsikaszó nélkül - Balázs (1941, Nemzeti Színház) Illés Endre: Törtetők - Ádám (1941, Nemzeti Színház) Henrik Ibsen: Nóra - Rank dktr (1941, Nemzeti Színház) Henrik Ibsen: Peer Gynt - Peer (1941, Nemzeti Színház) Shakespeare: Rómeó és Júlia - Mercuti (1940, Nemzeti Színház) Herczeg Ferenc: Kék róka - Trill báró (1937, Nemzeti Színház) Shakespeare: Vízkereszt - Blnd (1936, Nemzeti Színház) Bródy Sándr: A tanítónő - ifj. Nagy (1934, Vígszínház) Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy - Armand (1933, Vígszínház) Brecht-Weill-Heltai: A kldus perája - Captn. Jhnny (1930, Vígszínház) Shakespeare: Rómeó és Júlia - Paris (1928, Szegedi Vársi Színház) Shakespeare: A makrancs hölgy - Pertuchi (1927, Szegedi Vársi Színház) Lev Tlsztj: Karenina Anna - Vrnszkij (1926, Székesfehérvár) Mikszáth: Szent Péter esernyője - Vibra György (1924. Székesfehérvár) Móricz Zsigmnd: Búzakalász - Tiba Pista (1924. Renaissance Színház) Felix Gndera: Hl a férjem? - Pierre (1923. február 16., Renaissance Színház) Harry M. Vernn-Harn Owen: A mandarin - Gregry (1922. dec. 22., Renaissance Színház)
Bródy Sándr: A dada - Erzsébet (1917) Beaumarchais: Figar házassága - Kerubin (1922) Shakespeare: A makrancs hölgy - Katalin (1923) Zilahy Lajs: Hazajáró lélek - A mérnök felesége (1923) Heltai Jenő: Masamód - Vilma (1924) Heltai Jenő: A néma levente - Zília (1936), majd (1945) Herczeg Ferenc: A kék róka - Cecile (1937) O'Neill: Amerikai Elektra - Lavinia (1937) Ibsen: Nóra - Nóra (1941) Dumas: A kaméliás hölgy - Gauthier Margit (1943), majd (1947) Tlsztj-Vlkv: Karenina Anna - Anna (1949)
Gárdnyi Géza: Annuska - Annuska Ibsen: Peer Gynt - Slvejg Katna József: Bánk bán Melinda Szilágyi László: Mária főhadnagy (265 előadás!) - Mária, Operettszínház Németh László: Villámfénynél - Sata Mikszáth-Harsányi: A Nszty fiú esete Tóth Marival - Tóth Mari Mliere: Tartuffe Drina Pirandell: Hat szerep keres egy szerzőt - msthalány Shakespeare: Szentivánéji álm Titánia Shakespeare: Rómeó és Júlia - Júlia Tamási Árn: Énekesmadár - Kismadár Vörösmarty: Csngr és Tünde - Ledér
A történelmi és plitikai frdulópnt, 1945, a színházak játékrendjében is alapvető váltzást hztt. 1949 a színházak államsítása az állam tartja fenn a színházakat, fizeti a színészeket, de a közpnti idelógia alapján irányít. Repertár: - 1945-1948: nemzeti és világirdalmi klasszikusk, rsz szerzők. - 1949-1953: a kmmunista idelógiát tükröző sematikus darabk - 1953-1956: szatírák, vígjátékk a közpnti idelógia szellemében Földes Mihály: Mélyszántás (Belvársi Színház, 1950) Háy Gyula: Az élet hídja (Nemzeti Színház, 1951)
1956 után másfajta színművek jelennek meg a színpadkn, más felfgásban Új drámaíró nemzedék: Darvas József, Dbzy Imre, Mesterházi Lajs a krabeli plitikai és társadalmi élet enyhe bírálata Mészöly Miklós, Kamndy László, Szabó Magda, Száraz György, Csurka István Németh László, Illyés Gyula, Örkény István Rendezők: Ruszt József, Zsámbéki Gábr, Ascher Tamás Új színházak: 1957- Irdalmi Színpad 1959- Bartók Terem 1959-ben újíttták fel a Szegedi Szabadtéri Játékkat 1982 - Rck Színház 1982- Független Színpad 1988 Karinthy Színház Örkény István: Tóték (Thália Színház, 1967)
Élet-és pályakép Színészekről: Jávr Pál Bajr Gizi Törőcsik Mari Latinvits Zltán Sinkvits Imre Bessenyei György Ruttkay Éva Rendezőkről: Hevesi Sándr Bárds Artúr Ruszt József Zsámbéki Gábr Az értékelés kritériumai Időtartam 5-6 perc 2-3 dia Szöveg és kép Lényegkiemelés A figyelem felkeltése Előadásmód Max. pntszám: 20 pnt