A KÉVE" MÜVÉSZEGYESÜLET TISZTIKARA: ^ ELNÖK: SZABLYA FRISCHAUF FERENC ÜGYVEZETŐSÉGI TAGOK: festőművész. ÜGYVEZETŐ ALELNÖK: BENKHARD ÁGOST GAZD. IGAZGATÓTANÁCS TAGJAI: Lénárd Robertfestőművész Beretvás Hugó Friml Géza festőművész Borbás Lajos Conrad Gyula festőművész Forró Róbert Say Géza dr. festőművész Szablya János FŐTITKÁR : Dőry Ervin TISZTELETBELI MÜVÉSZTAGOK: Csók István festőművész Nagy Sándor festőművész Réti István festőművész MÜVÉSZTAGOK: Barcsay Jenő festőművész Budapest, Bajza-u. 23. Barzó Endre festőművész Váci-u. 56. Basilides Barna festőművész Rák sszentmihály, Gusztáv-u. 2. Benkhard Ágost festőművész, a Képzőműv. Főiskola tanára Budapest, 1. Lágvmányosi-u, 17/b Conrad Gyula festőművész 11. Margit kőrút 5/b Deli Antal festőművész Izabella-utca 65. Ecsődy Ákos festőművész I. Kruspér-u. 5/7. Erdey Dezső szobrászművész Bajza-u 23. Friml Géza festőművész lsiván-út 35. Goebl Jenő festőművész Tancsics-u. 5. Haranghy Jenő festőművész az Orsz m. kir. Iparművészeti Iskola tanára IX. Kinizsi-u. 31. Jálics Ernő szobrászművész Andrássy-út 71. Lénárd Róbert festőművész V. Nádor-u. 8. 3
Szablyáné Lohwag Ernesztin festőművésznő Budapest, Várfok-u. 2. Mihá'y Rudolf festőművész 1. Virányosi-út 21. Reményi József festő- és szobrászművész Vili. Üllői-út 89/b Rozgonyi László festőművész Kaszinó-u. 2. Dr Say Géza festőművész Aredi-u. 59. Bánáti Schwerák József festőművész Kmetty-u. 19. Szablya Frischauf Ferenc, festőművész, ez Orsz. m. kir. Iparművészeti Iskola tanára Várfok-u. 2, Tichy Kálmán festőművész Rozsnyó. Tornyai János festőművész Budapest, Horánszky-u. 9. TISZTELETBELI TAGOK : Beretvás Hugó Lászlófalvi dr. Vélics Dr. Majovszkv Pál Lajosné Daruvári dr. Daruváry Lyka Károly Géza v. b. t. t. Petrovics Elek ELHUNYT TISZTELETBELI MÜVÉSZTAGOK: Hollóssy Simon festőművész t 1918 május 8. Kőrösföi Kriesch Aladár festőművész t 1920 junius 17. Báró Mednyánszky László festőművész t 1919 április 17. Szinyei-Merse Pál festőművész + 1920 február 20. Rippl-Rónai József festőművész t 1927 november hó. ELHUNYT TISZTELETBELI TAGOK: Lászlófalvi Dr. Vélics Lajos v. b. t. t. ELHUNYT MÜVÉSZTAGOK : Göröncsér Gundel János festőműv., a'.apitó tas, f 1908 jun. 13-án. Károlyi Lajos festőművész, rendes tag, f 1927 március 16. Máté Ilona festőműv.-nő, alapító tag. f 1908 október 4-én. Szőry József rendes tag, + 1914. október 1-én, a hazáért, az uzsoki szoros hősies védelmében- Remsey Zoltán fe«!őműv., rendes tag, + 1925 november 21-én. Tótváradi Kornis Elemérné iparműv.-nő, 1920 február 20-án. Sz. Konstantin Frida festőműv.-nő, alapitó tag, + 1918 d^c. 29-én Tichy Gyula festőművész, rendes tag, + 1920 junius 22-én. ELHUNYT IGAZGATÓTANÁCSOS: Dr. Vermes Károly + augusztus 29.
A NEMZETI SZALON VEZETŐSÉGE: ELNÖK : Gróf ANDRÁSSY GYULA v. b. t. t. ALELNÖKÖK: Gellért Jenő Horvai János ÜGYÉSZ: Dr. Képessy József PÉNZTÁRNOK: Eckstein M. Miklós t Benczúr Gyula t Munkácsy Mihály Baditz Ottó Déry Béla Edvi Illés Aladár Endrey Sándor Gellért Jenő Horvai János dr. Ilosvay Lajos Kacziány Ödön Katona Nándor Kézdi Kovács László TISZTELETBELI TAGOK: IGAZGATÓ: Déry Béla MŰT ÁROS : Kató Kálmán TITKÁR : Bende János f Szinyei Merse Pál Eugen svéd királyi herceg bocietaikek : dr. Képessy József t Kőrösfői Kriesch Aladár László Fülöp Elek t Br. Mednyánszky László Mendlik Oszkár Nádler Róbert Rubovies Márk t Székely Bertalan 1" Szikszúy Ferencz Vajda Zsigmond KÜLFÖLDI SOCIETAIREK: Epstein Jehuda (Osztrák) Lir.dberg Erik (Svéd) Goltz A. D. Milles Carl Harta Félix Rnnzoni Hnns (Osztrák) Hofner Ottó Schön'hol Ottó Karlinsky Stephan Schullzb^rg Anshelm (Svéd) Krausz Wilhelm Skocvlas Wladis'aw (Leneyel) Liljefors Bruno (Svéd) Wilhefm?on Carl (Svéd) Wyczolkowski Leon (Lengyel)
ELŐSZÓ A Ml NÉGYSZÁZADIK KIÁLLÍTÁSUNKHOZ. Ma, a négyszázadik kiállítás megnyitásánál méltán ünnepelhetnénk, de nem tesszük, mert nem vagyunk ünneplő hangulatban Csonkamagyarország ólomsulyként nehezedik ránk és elrontja azt az örömet, amely nélkül minden ünnepély lélekölő formaság. Ünneplés helyett arra szorítkozunk, hogy a közönség figyelmét arra a becsületes kulturmunkára tereljük, amelyet a múltban végeztünk és hogy arra kérjük a magyar társadalmat, hogy támogatásával lehetővé tegye a munka sikeres folytatását. A Nemzeti Szalon célja sohasem volt egy határozott művészi irányt vagy iskolát szolgálni és képviselni. Célja mindig az volt, hogy a magyar művészetet a míga egészében és sokoldalúságában előmozdítsa. Éppen ezért a fő elve mindig a művészi szabadság tiszteletben tartása volt. Általában minden irányban többet várok a szabadság talaján álló széles alapú versenytől, mint a felülről mesterségesen irányított egyoldalú, megparancsolt erőfeszítésektől. Különösen azonban nélkülözhetetlennek tartom a szabadságot és a minden mesterséges irányítás nélküli tevékenységet a kultura terén. Gondolatszabadság nélkül nincs egészséges haladás.
Ebből indult ki a Nemzeti Szalon, amikor kiállításaival nem törekedett saját művészi Ízlését kifejezésre juttatni, hanem kapuját minden komoly kísérletezésnek megnyitotta, még akkor is, ha a kísérletezéssel nem bírta magát azonosítani. A kor szelleméből eredő külömböző iskoláknak és kísérletezéseknek akkor is modot akart adni, hogy magukat bemutassák és a többi irányokkal a versenyt felvegyék, ha elveiket és tanításukat tévesnek tartotta. A szabadság e tisztelete nem a művészet iránt való közöny és meggyőződés hiányának következménye, hanem a fejlődés érdekében néha nehéz kötelesség teljesítése. A Szalon motívumainak, megvilágítására a magam példájára hivatkozom. Én régtől fogva erős művészi meggyőződéssel erős előszeretettel, egyéni Ízléssel bírtam. Ámbár mindig törekedtem magamban a sokoldalú megértést kifejleszteni, a művészi lélek legkülönbözőbb megnyilaíkoztatásaiba törekedtem behatolni és igy egy Claude Monet-et vettem amikor még alkoiásait elitélték és müvei nem találták még meg utjukat a francia muzeumokig, Kippl-Ronai hivei közé tartoztam, amikor ezért még sokan gúnyoltak. egy Szinnyei Merse-t szereztem, amikor ő nem volt divatos, de azért még sem vagyok minden újnak bámulója Tudom, hogy nem minden uj haladás és fejlődés. A nemzetek sajnos néha visszaesnek és visszafejlődnek. A fejlődés ulja nem a folytonos emelkedés, hanem az emelkedés és sülyedés váltakozása Nem minden ami divat, értékes és tartalmas Gyakran a legüresebb póz is divatossá válik. Ösztönöm inkább a kisebbek, a magában állók mellé állit, mint a tömegmozgalmak és népszerű irányok mellé. Még az általam megérteit, méltányolt művészetet sem helyezem egyenlő magaslatra. Töké- 7
letesebbnek tartom azt a művészetet, amely a szépet hozza, amely gyönyörködtet, nemesit, idealizál, mint azt, amely vírtuózkodik, amelynek fő érdeme technikai teljesítmény, melyben nincsen elég lélek, amely fényképészetszerüleg utánoz. Különös erővel ragaszkodom azon meggyőződésemhez, hogy a festészet és szobrászat eltéréseinek és különlegességeinek meg van a természetes határa, hogy a festészet és szobrászat csak addig áll erős alapon, mig olyan célokat szolgál, amelyek megvalósítására alkalmas eszközei vannak, mig azokat az érzéseket és benyomásokat akarja visszaadni, amelyeket reá a művészi érzés forrása, a csodás természet gyakorol, azon szinek és formák utján, melyek benne ezen érzéseket keltették. Ámbár a festészet és szobrászat lényege az idealizálás, stilizálás, a művész egyéniségének kidomboritása, működésének alapja mégis csak az a természet lehet, mely magát a művészi ösztönt felébresztette és ébren tartotta, Én feltétlenül tévedésnek tartom a legmodernebb irány azon alapgondolatát, hogy a festészet és szobrászat képes a művész érzéseit a természettel való szakítás utján szuverén önállósággal kifejezésre juttatni, mint a zenész, aki egészen uj hangharmoniákat alkot, olyanokat, melyeket nem a természetből, hanem saját lelkéből merít. Teljesen tévesnek tartom azoknak felfogását is, akik azt gondolják, hogy a képzőművészet meg fog állni fejlődésében, nem lesz képes tökéletesedni és ujat hozni, ha nem keres egészen uj alapokat, nem szakit a múlttal, nem áll forradalmi alapra, mert a művészet már elérte azt, amire az eddigi kiinduló pontjából képes. Én nem féltem a festészetet és szobrászatot a 8
kimerülés és elszáradás veszélyétől akkor sem, ha az eddigi korlátok között mozog. A sokoldalú fejlődés. az individuálás lehetőségét a régi alapon is kimeríthetetlennek tartom. A szin, forma, világítás, a lelki élet, a kifejezés és a mozgás különfélesége az emberben, állatban, az élő és holt természetben kimeríthetetlen sokféle, külömböző és ellentétes impressziókat keltenek az egyének azon tömegére, akik között sohasem található két teljesen egyenlő. A külömböző ku'iturák, az eltérő történelem, az ellentétes tradíciók és hitek, a sokféle életkörülmények hatása némileg elsimítják ugyan az egyének között létező óriási külömbségeket, de ugyanezen tényezők e helyett még fokozzák a különélő nemzetek és az egymást követő nemzedékek között létező eltéréseket. Az eltérő, külömböző benyomások kaoszának wirr-warr-jának lenyomata millió és millió egymástól eltérő lélekre szükségszerüleg más és más alkotásokhoz és irányú munkához vezet- Két kimerithetetlenül gazdag és változó tényező egymásra hatása a változást és fejlődést biztosítja. A világ csodája a változékonyságnak és ismétlésnek, a külömbségnek és hasonlatosságnak keveréke, az életet minden megnyilatkoztatásában, különösen a művészetet olyan sokoldalúvá és érdekessé teszi, hogy nincsen semmi szükség arra, hogy a régi alapok össszetörésével törekedjünk uj alkotások számára utat vágni. Csak legyen a művész tehetséges, becsületes, hallgasson a lelke sugallatára, fesse azt, amit lát és érez, akkor nem kell az elszáradástól, a szegénységtől, a banalitástól félnünk, hanem az emberek változásával és fejlődésével mindig változó és fejlődő művészetre számithatunk. A megállás sohasem a művészi impresszió szük voltának, hanem mindig a tehetség hiányának következménye. 9
De ezen erős meggyőződésem, erős egyéni előszeretetem és ízlésem ellenére sohasem elleneztem azon törekvések bemutatását sem, amelyeket nem értettem meg. Még azokat sem, amelyeket határozottan tévesnek tartottam Sohasem probáltem ezt megtenni, mert mindig felmerült bennem az az érzés, hátha mégis tévedek, hátha van igazság, jó is abban, amit én elítélek, mehbenajót és igazat felismerni nem vagyok képes. Hátha a haladás és emelkedés egyik szükséges stádiuma a téves irányok kipróbálása is, ha másért nem, csak azért, hogy mentől hamarabb kiderüljön, hogy a sokak által egyedül helyesnek tartott irány egyszerű útvesztő, amelyre fordított minden erő és idő puszta pazarlás. Ki tudja nem fog-e maga a tévedés is végelemzésben használni? Ki tudja nem lesz-e az expressionizmus végeredménye az, hogy a művész nagyobb bátorsággal fog a természettől eltérni, mint eddig tette épen azért, hogy a természet által gyakorolt elementáris erejű hatásokat megközelítse és jobban tudja kifejezésre juttatni, mint ahogvon eddig sikerült? Ki tudh, hogy a tévedéseiből visszatérő igazi művész nem fog-e helyes alapokon a jövőben több bátorsággal és sikerrel dolgozni, mint a múltban tette? Nem félek attól, hogy az elméleti okoskodások alapján álló uj kísérletezések a régi művészetet veszélyeztessék és tőle az elsőséget elhódítsák. Bármilyen hatalmas legyen a divat és a modernizmus vonzó ereje az egymást utánzó sokszor birkaszerü emberiségre, meg vagyok győződve, hogy nálánál nagyobb erő rejlik az igazságban, a szépségben, a festőiességben és a mindig más és más, mindig szép és nagyszabású, mindig elragadó pompás természetben. Őszintén bevallom, jobban félek a sablontól, a 10
cm vaskalapos reaktiotól, a régi egyszerű utánzásával járó uralomtól, a művészi bátorság meggyengülésétől, mint a tul merész kísérletektől és ballépésektől, melyek különben ha tévesek, hamar, mint már most is igen gyakran láttuk a lélekölő unalom és sablonos ismétlés hibáiba esnek. A szabad verseny és minden őszinte törekvés tisztelete meggyőződésem szerint elkerülhetetlenül és biztosan a természet alapjain állók művészetgyőzelméhez fog vezetni. Az erőteljes művészi fejlődést nem az egyoldalú és mesterséges irányifás, hanem legjobban az egyéniség szabadsága, a komoly és lelkiismeretes munka, a tanulás és tudás fogja biztosítani A siker legnagyobb előfeltétele a tehetség, becsületes őszinteség és a szorgalom a művészben, a megértés, a szeretet és támogatás a laikusban. Gróf ANDRÁSSY GYULA. 11
A Kéve ezúttal huszadszor lép közönségünk elé s ez a kiállítás a Nemzeti Szalon tárlatainak sorában a négyszázadik. Ez a két kerek szám munkás múltra mutat viszsza, de e munkát két körülmény nehezítette meg: eleinte, a jó időkben, a kezdeményezés természetes nehézségei s mikor ezeken túl voltak és sikerült a közönség szeretetét a művészet számára megnyerni, jött a világháború s a politikai zenebonák, amelyekből félig-aléltan ocsúdott fel az ország. A mult felidézésére azonban nem alkalmasak a mostani idők, mert minden izmunkat, minden idegszálunkat a jövő szolgálatába kell állítanunk. Egyelőre felednünk kell a Kévé-nek azt a nagyjelentőségű cselekedetét, hogy első volt, amely művészi interieurökben rendezte kiállításait s megmutatta, hogyan lehet testvéri harmóniát teremteni a modern művészet különböző technikái közt. Felednünk kell. hogy mily gonddal és sikerrel tudta megrendezni kényes nyugati központokban az első magyar csoportkiállitásokat, s hozott létre értékes kapcsolatokat a külfölddel. Mindezt saját erejéből, vas-következetességgel magasrandü célok érdekében cselekedte a Kéve. A tragikus idők reméljük: csak egyelőre megakasztottákezt a munkát, de nem lankasztották az egyesület erélyét, amellyel most új feladatok megoldására vállalkozott. Az új feladat a jövő számárá való munka. A legnagyobb tiszteletre méltó a mód, ahogyan ehhez hozzáfogott. Gondos szeretettel válogatta be tagjai sorába azt a legfiatalabb müvésznemzedéket, amelyben tehetséget és művészi erkölcsöt, telivér művészi törekvésekre való készséget fedezett fel. Díjakkal és 12
ÜT" 1 i } stipendiumokkal könnyítette meg a még tanulmányaikat folytatókat. Mindezzel útját egyengette azoknak, akiknek vállaira majdan művészetünk sorsa s a vele járó felelősség nehezedik. Értékes kiadványával ( A Kéve Könyv") terjesztette a művészet megértését a közönség körében. Most pedig tagjainak válogatott munkáival lép újra, huszadszor, a nyilvánosság elé. Ha munkafeladata így bizonyos szempontból változott is a mai idők új problémái értelmében: egy ponton, s ez a legfontosabb rendületlenül megmaradt eredeti programmja mellett: most sem áll valamely irány, valamely meghatározott stílus szolgalatában. E járulékok helyett egy sokkal magasabbrendű fémjelzést tart valódi értéknek: a tehetség telivér művészi törekvését. Ebben a jegyben egészítette ki tagjainak sorát, ebben szervezi kiállításait s ebben indul további munkálkodásának útjára. Lyka Károly. 13
A KIÁLLÍTOTT JEGYZÉKE MŰTÁRGYAK
BÁNÁTI SVERÁK JÓZSEF JL. Szentendre Olajf. 700.- 2 Borpincék Olajf. 600.- 3 Cementgyár Olajf. 700.- 4 Á szamárhegyen Olajf. 600.- 5 Önarckép Olajf. 700.- 6 Symbolum Olajf. 900. BARZÓ ENDRE 7 A fekete macska 8 Meszes kocsi 9 Az ivóban 10 A bánya közelében 11 A falu vasárnapja 12 Szántóföldek 13 Görömböly 14 Négy jegenye 15 Kék köcsög 16 Országút 17 Ruhaszárító 18 Meszes kocsi. Szénr. 19 Útban 20 Ruhaszárító Olajf. 1000- Olajf. Mgtul. Olajf. 200- Olajf. 650 Olajf. 650- Olajf. 300- Ola jf. 350- Olajf. 400 - Olajf. 300.- Olajf 280.- Olajf. 550-- Dr. Csűrös Szilárd tulajd Szénrajz 60i Szénrajz 70. BASILIDES BARNA 21 Önarckép 22 Vakok 23 Leányfej 24 Munkásasszony 25 Vadócba rózsát oltok 26 Anya 27 Torzó, tanulmány Olajf. 200.- Olajf. Mgtul. Olajf. 120 Olajf. 200- Rézkarc á 40. Rézkarc á 30. Rajz 150. 17
BENKHARD ÁGOST 28 Sárga rigó 2200.. ^29 Cigányvénusz 2000. " 30 Nyírfák Mgtul. 31 Fürdő után 2500. 32 Őszi csend 1000 33 Zsuzsi és Béla arcképe Mgtu! 34 Matyó bokréta 350. 35 Régi malomárok 1000. 36 Orpheus 2000 31 Önarckép Mgtul. 3S~ Sakkozók 1000-. 39 Fürdő leányok 1500. 40 Cserjés Mgtul. 41 Erdő Mgtul. 42 Uzsonna a kertben 1000-43 Vizi liliomok 1000-44 Gőzölgő tó 700 45 Köd Mgtul. 46 Fiatal bükkös 1000. 47 Jegenyefa 700-48 őszi alkonvodás 1000. 49 Napos szoba Mgtul. 50 Görömböiv falu 800 51 Avasi pincék 900-52 Őszi pára 1200. 53 Karácsonyfa 700. 54 Velence Miskolcon 600. 55 Felszálló köd 1400. 56 Éviké arcképe Mgtul. 57 Tündöklő év 800 58 Ifjúság Mgtul. 59 Rózsaszínű nadsütés 600. 60 Veranda ablak 1000.- 18
61 Szimpla dahliák 400 62 Bágyadt őszi nap 1200. 63 Veres sajóág 1400 64 Julius Mgtul. 64b Reggelizők Olajf. 1400.- CONRAD GYULA 65 Zebegény Aquarell 250-66 Öreg asszony Aquarell 250.- 67 Estefelé Aquarell 250-68 Erdőben Aquarell 250.- 69 Templom előtt Aquarell 250-70 Nyári reggel Z begényben Aquarell 250 71 Aratók Aquarell 250-72 Zirc Aquarell 300.- 73 Szent-Endre Aquarell Mgtul. 74 Dunai tájkép Aquarell Mgtul. ECSŐDI ÁKOS 75 Pirosszáju nő Széni 100-76 Kisleány babával Olajf: 500.- 77 Arckép Olajf. Mgful. 78 Tulipános csendélet Olajf. 400.- 79 Csendélet Olajf. 400-80 Aspidistra és kakiusz Olajf. 350-81 Női fej Olajf. 250-82 Páholyban Szines tus 100- ERDEY DEZSŐ 83 Konthy család síremléke Nyíregyházén. Szobor Gipsz Mgtul. 19
FRIML GÉZA..JS4- - Napraforgók között 85 Fekete rigó 86 Compositio 87 Nagymosás 88 Tájkép, 89 Házak a folyóparton 90 Akt fekete legyezővel Olajf. 450 Olajf. 600 Olajf. 250 Olajf. 400 Olajf. 500 Olajf. 800 Olajf. 1000 HARANGHY JENŐ 94 Marabu 92 Vizicsíkók 93 Kócsagok 94 Fókák 95 Aranka a fiával 96 Ló kígyóval 97 Sebesült szarvastehén 98 Alvó galléros pávián 99 Jegesmedve 100 Tibeti kecske 101 Hatlyuk 102 Oroszlán Rézkarc Rézkarc Rézkarc Rézkarc Rézkarc Rézkarc Rézkarc Rézkarc Rézkarc Rézkarc Rézkarc Rézkarc 100. 30. 30. 30. 30. 100 80. 30. 30. 30. 30. 30. JÁLICS ERNŐ 103 Női akt bronzban 103a Gipszben csak másodpéldány 104 Női portrait 105 Női torsó, kicsi. Bronzban 106 Márványban 5000.- 1000,- Mgtul. 400.- 600- LÉNARD RÓBERT 107 Chiesa dei Gesuiti.Venezia Eredeti rézk. 50. J^OS- Velencei kis palota Eredeti rézk. 60. 20
109 Pittigliano Eredeti rézk. 5 0-110 Viterboi tér Eredeti rézk. 45. 111 Sóhajok hidja, Velence Krétar. 260.- 112 San Moise temploma, Velence Krétar. 200-113 A Rialto hidja, Velence Krétar. 180-114 Napsütés Velencében Krétar. 250-115 Ponté della Trinita, Firenze Krétar. 200.- 116 Santa Maria del Fiore templom belseje, Firenze Krétar. 220.- 117 Ponté Vecchio, Firenze Krétar. 200-118 Caffe Tre Colonne, Firenze Krétar. 200-119 Viterboi ház Krétar. 180-120 Fatanulmány. Dolomiták Krétar. 180 121 Vízimalom. Dolomiták Krétar. 200.- 122 Tanulmány. Selva Krétar. 180-123 Chiusa Krétar. 2C0. 124 Waidhofen an der Ybbs Krétar. 240.- 125 Waidhofeni házak Krétar, 200.- 126 Steyr Krétar. 200-126a Gaudria, Krétar. 240.- 126b Sta Maria del Carmine Venez: ia Krétar. 180-126c Dürnsteini kolostor udvar Krétar. 200. 126d Alpesi faluban Krétar. 180 LOHWAG ERNESZTIN 127 Chorin Erzsébet arcképe Aquarell Mgtul. 128 Dr. Landgraf Lőrinc arcképe Aquarell Mgtul. 129 Br. Kornfeld Tamás arcképe Aquarell Mgtul. 130 Buzáth Klára arcképe Aquarell Mgtul. 131 Gr. Hunyady László arcképe Aquarell Mgtul. 132 Gyermekarckép Pasztell Mgtul. 133 Gr. Hunyady Henriette Aquarell Mgtul. 134 Anyám arcképe Aquarell Mgtul, 135 Gundel Károlyné arcképe Aquarell Mgtul. 21
136 Dr. Fabinyi Sámuelné arcképe Aquarel 137 Conrad Oltóné arcképe Áquarel 138 BrStralendorff Henrikné arck. Aquarel 139 Női arckép Elefántcsontminiatür 140 Barcza Alajos Imre arcképe Aquarel 141 Gr. Hunyady Józsefné arck. Aquarel 142 Gróf Esterházy Marcell arck. Aquarel 143 Gróf Zichy Luca arcképe Aquarel 144 Gróf Hunyady József arcképe Aquarel 145 Münnich Antal Aladár arck. Aquarel 146 Gróf Festetich Izabella arck. Aquarel 147 Gróf Károlyi István arcképe 147a Női arckép 147b Gróf Zichy Kata arcképe Aquarel Aquarel Aquarel 147c Gróf Zichy Istvánné arcképe Aquarel 147d Özv. Báró S/.egedy Györgyné Aquarel MIHÁLY RUDOLF 148 Gyászolók Aquarell Mgtul. 149 Hálók a Balatonon Aquarell 250.- 150 Utca Gardoneben Aquarell 250 151 Ciprusok Aquarell 150-152 Gardató Aquarell 200.- 153 Maros partján Aquarell 150. i 54 Ószi út Aquarell 250. >55 Balkonon Aquarell Mgtul. 156 Kápolna Aquarell 150 157 Borús Balaton Aquarell 250 158 Lovranai utca Aquarell 250.- 159 Burano Aquarell 250-160 Szép idő a Balatonon Aquarell Mgtul. 161 Balaton vihar előtt Aquarell 250 162 Kilátás Fonyódról Aquarell 250-163 Jegenyék Aquarell 150.- 22
164 Szőlőház a Balaton mellett Aquarell 250. 165 Házak Fonyódon Aquarell 150. 166 Jánoshegy Aquarell 200. 167 Milovai út Aquarell 200-168 Oroszország a Retek utcai vámnál Aqu. 200. 169 Friss hó Aquarell 200. 170 Virányos út Aquarell Mgtul. NAGY SÁNDOR 170a Akt 170b Képzelődés Aquarell Aquarell 500-500. PAIZS GOEBEL JENŐ 171 _ Téli tájkép Olajf. 300.- 172 Őszi gyenge napsütés Olajf. 600. 173 Vacsorautáni hangulat Olajf. 600. 174 Birsalmás csendélet Olaif. 300. 175 Önarckép Olajf. 240 REMÉNYI JÓZSEF 175a Hauser néni 800 175b Szökőkút Bronz és márvány 1ÍÖ0 175c Arányi Ignác Bronz és márvány 800. SAY GÉZA 176 Virágok Olajf. 400.-- 177 Erdő Olajf, 480 178 Cserjés a hegytetőn Olajf. 400. 179 Őszi szinek Olajf. 350. 180 Falusi utca Olajf. 400 181 Messze út a hegyek között Olajf. 700 182 Görömbölyi völgy Olajf. 500. 23
183 Város vége Olajf. 450 184 Napnyugta a velencei tavon Olajf. 200 185 Távoli tornyok Olajf. 200 186 Szétoszló reggeli ködök Olajf. 370 ISI- Kopár dombokon Olajf. 450 TICHY KÁLMÁN 190 A varázsló vizért megy. Mesekép Krétar. 100 191 A gombáskert őre. Mesekép. Krétar. 100 192 Látogató. Mesekép. Krétar. 100 193 Kísértés. Mesekép Krétar. 100 194 A hegytetőn. Illusztráció Krétar. 100 195 Hittéritők partraszállnak. lllusztr. Krétar. 100 196 Breviárium. Illusztráció. Krétar. 100 197 Virradat. Illusztráció. Krétar. 100 198 Várkastély Északon. lllusztr. Krétar 100 199 Jedí kulé. Illusztráció Krétar. 100 200 Nobile sorsa. Illusztráció Krétar. 100 201 Madonna sul mare. lllusztr. Krétar. 100 202 Öszi vihar lllusztr. Krétar. 100 203 A kérő. Mesekép Krétar. 100 24
ILLUSZTRÁCIÓK
A Kéve" művészegyesület műpártoló-tagdija évi 20 pengő. A műpártoló tagok a Kéve könyvét" és egy eredeti rézkarcot kapnak évente mint tagilletményt. A Kéve" kiállításait, valamint a Szépművészeti Muzeum összes gyűjteményeit díjtalanul látogathatják. 38
Vásárlási tudnivalók. A műtárgyak eladását kizárólag a műtárosi hivatal, illetve Kató Kálmán, a Nemzeti Szalon műtárosa eszközli. A vételár 507<>-a a vásárláskor, 50% pedig 8 napon belül, legkésőbb azonban a kiállítás bezárásakor fizetendő. 39