A 2014/2015. évi bajnokságban alkalmazandó szabályok egységes értelmezésére vonatkozó és a játékvezetőket érintő lényeges versenykiírási előírások összefoglalása A. Szabályok Az elmúlt évi bajnokság tapasztalatai alapján az alábbi szabályokkal kapcsolatosan kell felhívni a figyelmet az új szabályokra, illetve az egységes alkalmazás szükségességére. 1. Szankciók A kisebb sportszerűtlenségek nem szankcionálandók. Annak megelőzése, hogy egy csapat elérje a szankcionálandó szintet az I. játékvezető feladata. Ez két fokozatban történhet: 1. a játékkapitányon keresztül szóbeli figyelmeztetés 2. sárga lap felmutatása az érintett csapattag(ok)nak. Ez egy formális figyelmeztetés, amely nem minősül szankciónak, de jelzi, hogy a csapattag (és rajta keresztül a csapat) elérte a mérkőzésen a szankcionálandó szintet. A jegyzőkönyvben rögzítésre kerül, de nincs közvetlen következménye. Ugyanúgy kell alkalmazni, mint bármely szankciót. Figyeljünk, hogy pályán lévő játékosnak vagy pályán kívüli játékosnak, edzőnek, másodedzőnek stb. adjuk a szankciót! Egy csapat egy mérkőzésen csak egyszer kaphat sárga lapos figyelmeztetést sportszerűtlenségért, utána bármely csapattag viselkedését már piros lappal - büntetés - kell szankcionálni. Ugyanakkor egy csapattag kapott már szankciót büntetés, kiállítás, kizárás - de még senki nem kapott figyelmeztetést, akkor még adható sárga lapos figyelmezetés, de csak egyszer! 2. Karjelek Az FIVB új szabályozást vezetett be a karjeleket illetően és ezt a hazai mérkőzéseken is alkalmazni kell. Az I. játékvezető a korábbival azonos módon alkalmazza a karjeleket. Változott a II. játékvezető feladata. Ha az I. játékvezető jelezte a hibát: az I. játékvezető sípját követően a II. játékvezető nem mutat semmit, csak egyszerűen a következő nyitást fogadó csapat oldalára sétál. Az I. játékvezetővel való szemkontaktus továbbra is megkövetelt. Továbbra is elvárt, hogy a II. játékvezető labdamenet közben vagy végén az érintett labda, vagy 4 érintés esetében segítségképpen jelezzen maga előtt. Ezeket a jelzéseket a II. játékvezető még az átsétálás előtt mutassa, hogy az I. játékvezető a tények teljes ismeretében dönthessen. Ha a II. játékvezető döntött a hibáról (pl. hálós hiba, hibás hátsó sánc vagy támadó érintés, a labda érintette a saját oldalán az antennát, stb.): a II. játékvezető karjelsorozata nem változott, azaz síppal jelzi a hibát, mutatja a hiba természetét; mutatja (ha szükséges) a hibázó játékost, kis szünet, majd követi az I. játékvezető jelzését a következő nyitó csapatot mutatva. 3. Játékmegszakítások: 3.1 Csere lebonyolítása Az érvényben lévő szabály szerint cserekérésnek minősül, amikor a cserejátékos(ok) játékra a cseretáblával a cserezónába lép(nek). Az edzőnek nem kell alkalmaznia a csere karjelet és a jelzőcsengőt sem kell megnyomnia. Ha mégis megteszi, nem jelent semmit. A II. játékvezetőnek a jegyzőkönyvvezetői asztal és az oszlop között állva, arccal a cserekérés felé, az oldalvonalra merőlegesen kell helyezkednie de úgy, hogy észlelje a
jegyzőkönyvvezető munkáját, jelzését. Amennyiben a jegyzőkönyvvezető nem észleli a cserekérést, vagy a jelzőcsengő/duda nem működik, a II. játékvezető sípoljon. Kettős vagy több csere lebonyolítása páronként történjen úgy, hogy biztosítva legyen a jegyzőkönyvvezető rálátása a cserére. Továbbra is fontos a szemkapcsolat a II. játékvezető és a jegyzőkönyvvezető között. A jegyzőkönyvvezető karjának felemelésével jelezze, ha a cserekérés szabályos. Az I. játékvezető figyelemmel kíséri a csere lebonyolítását, de nem jelez semmiféle karjelet. 3.2 Pihenő idő Ha az edző pihenőidőt kér, használnia kell a hivatalos karjelet. Ha csak feláll a cserepadról, szóban kéri vagy megnyomja a csengőt, a játékvezetők nem engedélyezhetik a kérést. Figyeljünk oda, hogy ha az edző NEM nyomja meg a jelzőcsengőt, de a pihenő idő kérés hivatalos karjelét használja, akkor engedélyezzük, de a pihenő idő után menjünk oda az edzőhöz és szóljunk, hogy legközelebb használja a jelzőcsengőt! 4. Szabálytalan Libero helyettesítés: Szabálytalan Libero helyettesítésnek minősülnek az alábbiak (többek között): - két Libero helyettesítés között nem volt egy befejezett labdamenet - a Libero játékost nem a második Libero vagy az a játékos helyettesítette, akit korábban a Libero helyettesített. Egy szabálytalan Libero helyettesítést a szabálytalan cserével azonos módon kell kezelni: ha a szabálytalan Libero helyettesítést a következő labdamenet megkezdése előtt észreveszik, akkor a játékvezetők azt korrigálják és a csapat játékkésleltetésért szankcionálandó; ha a szabálytalan Libero helyettesítést a nyitást követően veszik észre, akkor a következmények ugyanazok, mint a szabálytalan csere esetén. B. Versenykiírás Sajnos már a 2014-15. évi bajnokság tapasztalatai, fegyelmi ügyei is azt bizonyítják, hogy a játékvezetők nem fordítanak kellő gondot a Versenykiírás előírásainak ellenőrzésére. Az alábbi összefoglaló amely a továbbképzésen elhangzott előadás kivonata - nagyon hasznos lehet és érdemes rendszeresen átnézni a mérkőzésekre való felkészülés során. 1. Versenyzési engedély (VK 8.4.5.) Érvényes Versenyzési Engedély hiánya esetén a játékos nem szerepelhet a mérkőzésen. A Versenyzési Engedély abban az esetben érvényes, ha az adott bajnoki év és adott bajnoki osztály, valamint versenyszám jelölve van és a Versenybizottság vezetőjének, vagy a főtitkárnak kék színű aláírásával és a Versenybizottság bélyegzőjével van ellátva. A Sportolói Igazolványban szereplő betétlapon a Versenyzési Engedélyek különböző sorai közül kizárólag a legkésőbbi dátummal bejegyzett kategóriák az érvényesek. Új sorba történő bejegyzés, vagy átigazolás másik sportszervezethez az előző bejegyzéseket érvényteleníti.
Példa érvényes NB I-es Engedélyre bármely korosztályban Példa érvényes NB II-es Engedélyre bármely korosztályban Példa érvényes Engedélyre az OGYB-ben CSAK a 2. csapatban! Példa Kettős játékengedélyre! Érvényes az anyaegyesületnél a megjelölt korosztály(ok)ban, és az NB II felnőttben!!!
2. Labda (VK 14.1.) A felnőtt és junior NB I-es mérkőzéseken GALA BV 5591S típusú, az MRSZ és a TAC-TIC Kft. logójával ellátott 3 db mérkőzéslabda és 2 db tartalék mérkőzéslabda használata kötelező. Amennyiben a junior mérkőzésen nincs labdaszedő, akkor elegendő egy labdát használni a mérkőzés folyamán. A Magyar Kupa mérkőzéseken mindig az alacsonyabb osztályban szereplő csapat által használt hivatalos labdák közül választ a játékvezető. Az NB I-es felnőtt és junior mérkőzést rendező sportszervezeteknek legkevesebb 25 db előírt típusú, az MRSZ és a TACTIC Kft. logójával ellátott labdával kell rendelkezni, melyek meglétét a teremhitelesítés keretében, és minden mérkőzésrendezés esetén ellenőrizni kell. Az NB II-es felnőtt és junior mérkőzést rendező sportszervezeteknek legkevesebb 5 db előírt típusú, az MRSZ és a TACTIC Kft. logójával ellátott labdával kell rendelkezni, melyek meglétét a terem-hitelesítés keretében, és minden mérkőzésrendezés esetén ellenőrizni kell. 3. Orvosi ügyelet: NB I-ben és a Magyar Kupa mérkőzések közül azokon, amelyeken mindkét csapat az NB I- ben szerepel, a pályaválasztó csapat helyszíni orvosi ügyeletről köteles gondoskodni. Az orvosi ügyeletet ellátó személy nevének és aláírásának a rendezői listán szerepelnie kell.
4. Sportorvosi engedély (VK 16.1.) A Sportorvosi Engedélyek érvényességét sportorvosi aláírással, sportorvosi bélyegzővel, az orvos egyedi körpecsétjével, valamint Versenyezhet bélyegzővel és keltezéssel kell igazolni. A Sportorvosi Engedélyek érvényességi ideje 18 év alattiak esetében 6 hónap, 18 év felettiek esetében 12 hónap. Az életkor elbírálásánál a sportorvosi vizsgálat időpontját kell figyelembe venni. A versenyengedélyben az új pecsét mellett továbbra is kötelezően előírt a saját működési nyilvántartási számot tartalmazó orvosi bélyegző használata (215/2004. Korm. Rendeletben foglaltak szerint), valamint a sportorvosi vizsgálat eredményétől függően a VERSENYEZHET bélyegzés. 5. Mit kell ellenőrizni a sportolói igazolványban? A Sportolói Igazolvány érvényességét Egyezik-e a betétlap és az igazolvány sorszáma? Melyik sportszervezethez van leigazolva a játékos? (a médianév eltérhet) Érvényes-e a versenyzési engedélye? (DÁTUM IS!!) Érvényes-e a sportorvosi engedélye? 6. Rendezők (VK 20.2.) A felnőtt NB I-ben és a Magyar Kupa mérkőzések közül azokon, ahol mindkét csapat az NB I-ben szerepel a pályaválasz-tó csapat köteles saját érdekében és felelősségére a rendfenntartáshoz szükséges, megfelelő számú (minimum 4 fő + 1 fő főrendező) rendezőről és/vagy rendőrről gondoskodni. A főrendező a mérkőzés megkezdése előtt legalább 60 perccel köteles a szövetségi ellenőrnél (ha nincs ilyen az adott mérkőzésen, akkor az I. játékvezetőnél) személyesen jelentkezni, a rendezői listát írásban leadni és a szövetségi ellenőr, illetve a játékvezetők távozásáig rendelkezésre állni. A főrendező az adott mérkőzésen semmilyen más funkciót nem tölthet be. A rendezői listának tartalmaznia kell a mérkőzés pontos megnevezését, a dátumot, a teremcímet, a főrendező nevét és elérhetőségét, a rendezők nevét, az orvosi ügyeletet ellátó személy(ek) nevét és aláírását, valamint a sportszervezet bélyegzőjét és hivatalos képviselőjének és/vagy MRSZ kapcsolattartójának aláírását. 7. Edzőkre vonatkozó szabályozás (VK 19.4.) A mérkőzéseken csak azok az edzők tölthetik be az edzői funkciót, akik a folyó bajnoki évre szóló megfelelő kategóriájú érvényes Teremröplabda Edzői Igazolvánnyal rendelkeznek. Ezt a játékvezetők kötelesek ellenőrizni a mérkőzés előtt. A felnőtt NB I-es mérkőzéseken és a Magyar Kupa mérkőzések közül azokon, ahol mindkét csapat az NB I-ben szerepel, a résztvevő csapatok hivatalos személyei az alábbi lehetőségek közül választhatnak: a) Mindannyian azonos színű és típusú melegítőt és sportpólót viselnek vagy
b) Mindannyian azonos színű zakót, inget és hosszú öltönynadrágot (férfiak részére), vagy blézert, blúzt és hosszú nadrágot (nők részére) viselnek, kivéve a gyúrót, aki viselheti sportszervezete melegítőjét és sportpólót. Farmernadrág viselése NEM megengedett! 8. Csapatok mezszíne Új szabályozás az idei bajnoki évtől kezdve (VK. 21.6.), hogy NB I-ben és a Magyar Kupa mérkőzések közül azokon, ahol mindkét csapat az NB I-ben szerepel, a hazai csapat köteles legalább 2 garnitúra eltérő színű mezt a mérkőzésre vinni. Legkésőbb a mérkőzést megelőző napon a pályaválasztó csapat írásban köteles értesíteni a vendégcsapatot a saját használatú mezek színéről, amelyhez a vendégcsapatnak alkalmazkodnia kell. Abban az esetben, ha a vendégcsapat mégis a hazai csapattal azonos színű mezzel érkezik a mérkőzésre, a hazai csapatnak kell alkalmazkodnia, de a játékvezetők/szövetségi ellenőr jelentése alapján a VB 50.000,- Ft befizetésére kötelezi a vendég csapat sportszervezetét. Ebből az következik, ha a fenti szabályozásnak nem felel meg a csapatok mezszíne, ezt a tényt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell! Budapest, 2014. november Magyar Röplabda Szövetség Játékvezetői Testület Oktatási Bizottság