KÜNSTLERNÉ VIRÁG ÉVA SZATMÁR VÁRMEGYE KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYVEINEK REGESZTÁI II/2. Nyíregyháza, 1997.

KÜNSTLERNÉ VIRÁG ÉVA SZATMÁR VÁRMEGYE KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYVEINEK REGESZTÁI 1635-1640 II/2 Nyíregyháza, 1997.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 12. Sorozatszerkesztő: Nagy Ferenc Lektorálta: Dr. Gecsényi Lajos A kiadvány a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült Szövegszerkesztés: Künstler Ferenc ISSN 1217 4831 ISBN 963 7240 19 5 Kiadja a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltára Felelős kiadó: Dr. Nagy Ferenc Készítette: Mohácsi - Art 300 példányban

ELŐSZÓ A vármegyei közgyűlések jegyzőkönyvei becses történeti források. Olyan dokumentumok, amelyek nélkülözhetetlenek a múlt eseményeinek feltárásában, egy-egy régió történetének megírásában. Levéltárunk a Közlemények 12. köteteként Szatmár vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztáit ajánlja a Tisztelt Olvasó figyelmébe az 1635-1640-QS évekből. Ez a kötet tartalmi és formai megjelenésében szerves folytatása Henzsel Ágota munkájának, amely 1996-ban a sorozat 10. köteteként jelent meg. Mindez természetesen nem véletlen, hiszen Künstlerné Virág Évával, kötetünk szerzőjével a nagyszabású munkát pár éve együtt kezdték el, mint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltárának munkatársai. Kötetünk szerzője ma a Magyar Országos Levéltár főlevéltárosa, akinek gyökerei a történeti Szatmár megyében vannak. Munkája így egyfajta tisztelgés is a szűkebb haza, Szatmár iránt. Jó szívvel ajánlom tehát mindenkinek a fiatal, tehetséges szerző első kötetét, amely gazdagítja, színesíti a vármegye történetével kapcsolatos ismereteinket. Nyíregyháza, 1997 márciusa Dr. Nagy Ferenc levéltárigazgató

BEVEZETÉS A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár 1996-ban jelentette meg a Szatmár vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvek II/1. kötetét, amely az 1629 és 1634 között keletkezett jegyzőkönyvi bejegyzések tartalmi kivonatait (regesztáit) tartalmazza. Jelen IÏ/2. kötet - ennek folytatásaként - az 1635 és 1640 közötti időszak bejegyzéseinek regesztáit adja közre. A jegyzőkönyvek második kötete - amely az 1629-től 1640-ig terjedő időszak bejegyzéseit foglalja magában - ezzel teljes egészében hozzáférhetővé vált azok számára is, akik a szükséges nyelvi és paleográfiai ismeretekkel nem rendelkeznek, de érdeklődést mutatnak a XVII. század első felének megyei közélete iránt. A vármegye jegyzői tisztét 1629-től 1640-ben bekövetkezett haláláig Pászthoy Máté töltötte be, a jegyzőkönyv vezetése elsősorban az ő feladata volt. Mellette azonban több írnok is működött, amit a 4-5 különböző kéztől származó írás is tanúsít. Többszöri távolléte alatt állított helyettesítőit név szerint nem ismerjük. Kivétel ez alól, amikor 1639-ben - míg Pászthoy a 13 felső-magyarországi vármegye képviseletében az uralkodónál járt követségben - ideiglenesen Domahidy Miklós szolgabíró látta el a jegyzői teendőket. A jegyző, illetve az írnokok az egyszerűbb, gyakran előforduló, formulaszerű szövegeket szinte kizárólag latinul, a bonyolultabb jogügyleteket tárgyaló bejegyzéseket azonban magyarul rögzítették. Az eredeti tisztázatnak minősülő jegyzőkönyvben a bejegyzések szövege mintegy 60 %-a latin, a többi magyar nyelvű. A vármegye nemesei a kötetben feldolgozott hat év során összesen 74 alkalommal üléseztek. Az ülések többsége gyűlés (congregatio), közgyűlésre (generalis congregatio) és pecsételő székre (sedes sigillatoria) két-két esetben került sor. Viszonylag nagy számban, 25-ször tartottak törvényszéket (sedes iudiciaria), ebből adódóan a bejegyzések tetemes hányadát a peres ügyek adják.

Az ülések színhelye az időszak végéig rendszerint Csenger, 1640-től viszont Szatmár mezőváros. Néhány esetben Batiz, Csegöld és Lázári falvakban is gyűléseztek. Az ülések jellegének, időpontjának és helyének felsorolását a tartalomjegyzékben közöltük. Az időszak bejegyzéseiben kevés köztörténeti vonatkozású üggyel találkozhatunk, rajtuk keresztül inkább a vármegye belső igazgatásába és mindennapi életébe pillanthatunk bele. A határ- és birtokperekből, zálogügyekből, szerződésekből, bevallásokból jól rekonstruálható Szatmár vármegye XVII. századi birtokszerkezete és birtoklástörténete. A kötetben a család- és helytörténet kutatói is bőséges információs forrásra lelhetnek. A különféle ügyekben valamilyen minőségben szerepet játszó tősgyökeres Szatmár vármegyei családok - Károlyi, Kun, Vetessy, Irinyi, Domahidy, Kölcsey, Sulyok stb. - a Magyarország újkori történetében kiemelkedő szerepet játszó Károlyiak kivételével a közép- és kisbirtokos rétegbe sorolhatók. A jegyzőkönyvi bejegyzések hü képet adnak ennek a rétegnek a vármegye életében játszott meghatározó szerepéről, főként pedig hatalmi viszálykodásairól. A vármegye tisztikarának derékhadát is ezek a középnemesi családok adták. A kiadvány készítésekor igyekeztünk az előző, II/l. kötet tartalmi és szerkesztési elveihez igazodni. Ezért hasznosnak tartjuk és ajánljuk az annak bevezetőjében foglaltak tanulmányozását. A regeszták sorszámozása folyamatos, a sorszámok mellett zárójelben közöltük a bejegyzés jegyzőkönybeli helyét (lapszámát). A személy- és helynevek eredeti írásmódját, illetve változatait a névmutatóban zárójelben, dőlt betűvel adtuk meg. A helységek jogállását tükröző terminusokat (oppidum, civitas, possessio, praedium, castellum, arx) a magyar nyelvű bejegyzések szövegében előforduló alakjukban közöltük (mezőváros, város, falu, puszta, kastély, vár), csakúgy, mint a társadalmi helyzetre utaló jelzőket (spectabilis, magnificus, nobilis, generosus, egregius; tekintetes, nagyságos, nemes, nemzetes, vitézlő). A magyarul nehezebben visszaadható néhány fogalmat és tisztséget viszont a szövegen belül latin formájában is feltüntettük. A hiányos szövegrészekre vagy

nevekre a... [ ], a bizonytalan olvasatokra a (?) jel hívja fel a figyelmet. Dőlt betűs szedés jelzi az eredeti jegyzőkönyvi szövegből szó szerint átvett részleteket. A kötet végén található név-, hely- és tárgymutatóval az Olvasó tájékozódását igyekeztünk megkönnyíteni. Künstlerné Virág Éva

Szatmár vármegye gyűlése 1 1635. január 26-án Csegöldön 1. (2.290.) Nemzetes szentmartoni Farkas István alispán a soproni országgyűlés követe. 2. (2.290.) Nemes Pathaky János szolgabírót és esküdtet kér tanúkihallgatásra. 3. (2.290.) Vitézlő király daróci Daróczy István szolgabírót és esküdtet kér vizsgálat lefolytatására. 4. (2.290.) Vitézlő kölesei Kende András tiltakozik, mivel bátyja, vitézlő Kende Mihály a szerződésük másolatát nem akarja neki kiadni. 5. (2.290.) Kende András és Mihály szolgabírót és esküdtet kérnek tanúkihallgatásra. 6. (2.290.) Vitézlő Rakamazy János szolgabírót és esküdtet kér tanúkihallgatásra. 7. (2.290.) Vitézlő Egry László szolgabírót és esküdtet kér vizsgálat lefolytatására. 8. (2.290.) Vitézlő domahidi Kapossy János szolgabírót és esküdtet kér tanúkihallgatásra. Szatmár vármegye közgyűlése 1635. március 20-án Csegöldön 9. (2.290.) Nemzetes szentmartoni Farkas István alispán és Irinyi György szolgabíró, a soproni országgyűlésről visszatért követek, az országos rendelkezéseket közzétették. A jegyző jelenlétében tartott gyűlés

10. (2.290.) Nagyságos ruszkai Komis Zsigmond február 12-én a rozsályi kastélyban vitézlő Szirmay György szolgabíró előtt ügyvédet állított. 11. (2.290.) Vitézlő kölesei Kende András március 10-én Cégény faluban vitézlő Paku Pál szolgabíró előtt ügyvédet állított. 12. (2.290.) Nagyságos briberi Melith György tanúkihallgatás céljából kéri Paku Pál szolgabíró és az esküdt kiküldését. 13. (2.291.) Vitézlő Némethy János tiltakozik, hogy jobbágyai, Csontos Tamás, Jakab, Miklós, András és Mihály, akik Oroszi falubeli birtokrészén élnek, nemesítésük érdekében megszöktek. Jobbágyait vissza akarja szerezni, nemesítésüknek mint törvénytelennek ellentmond. 14. (2.291.) Vitézlő Daróczy István és házastársa, Dengelegi Katalin, valamint Dengelegi Miklós vitézlő Irinyi György és Domahidy Miklós szolgabírák jelenlétében március 15-én Dengeleg faluban ügyvédet állítottak. 15. (2.291.) Nagyságos briberi Melith Péter és György ügyvédet állítottak. Briberi Melith Péter, a szatmári vár kapitánya szolgabírót és esküdtet kér tanúkihallgatásra, és tiltakozik vitézlő részegei Reszegey Bernát kijelentése ellen, amellyel emberét, Pap Südeot (?) illette. 16. (2.291.) Vitézlő Daróczy István szolgabírót és esküdtet kér vizsgálathoz. 17. (2.291.) Vitézlő Bánházy Pál szolgabírót és esküdtet kér tanúkihallgatásra. 18. (2.291.) Nemes szatmári Koncz Imre szolgabírót és esküdtet kér, hogy megidézzék a vármegye törvényszéke vagy gyűlése elé tekintetes és nagyságos gróf bedeghi Nyáry Istvánt, a Jánk mezővárosi birtokrészén lakó jobbágyai által elhajtott ökrök visszaadása ügyében. 19. (2.291.) Vitézlő Keczeli István házastársa szolgabírót és esküdtet kér tanúkihallgatásra.

Szatmár vármegye törvényszéke 1635. április 18-án Csenger mezővárosban 20. (2.291.) Vitézlő Ramocsa Pál özvegye, nemes Ráthonyi Anna április 14-én Nagyszekeres faluban vitézlő Paku Pál szolgabíró előtt ügyvédet állított. 21. (2.292.) Nemzetes Perneszy Erzsébet, vitézlő Bakos István özvegye április 5-én vitézlő Szirmay György szolgabíró előtt Szinyérváralja mezővárosban ügyvédet állított. 22. (2.292.) Vitézlő Prosma Péter Károly mezővárosban április l-jén vitézlő Irinyi György szolgabíró előtt ügyvédet állított. 23. (2.292.) Vitézlő Szennyesi Tamás Iriny faluban április 10-én vitézlő Irinyi György szolgabíró előtt ügyvédet állított. 24. (2.292.) Nemes Nagy Zsuzsanna, vitézlő Kávássy István házastársa április 16-án ugyanott és ugyanazon szolgabíró előtt ügyvédet állított. 25. (2.292.) A vármegye nemzetes szendrői Bornemissza János, a felső-magyarországi részek főkapitány-helyettese felszólítására másfél kétszáz forintot ajánl Diósgyőr végvár helyreállítására. A pénz beszedését vitézlő Országh János intézi, aki a pénz beszedéséért 12 forintot kap. A másfél kétszáz forint előteremtésére a vármegye portánként 33 dénárt vet ki, a taksásokra pedig negyed taksát. Az egytelkes nemesekre és az armalistákra a szolgabírák kivetése szerinti adó érvényes. 26. (2.292-293.) Erdélyi György gönci prédikátor felperes pere vitézlő Pápay András alperes ellen tartozás ügyében. Felperes ügyvédje vitézlő Márton Péter. Alperes a felperesnek négy hordó bor árával tartozik. Alperes ügyvédje tagadja a vádat. ítélet: a felperes esküdjék meg állítására, alperes fizesse meg tartozását, ha nem, a szolgabíró hajtsa be kétszeresen.

27. (2.293.) Nemzetes eszenyi Csapy Zsófia, nemzetes Rethey Péter özvegye Márton Péter ügyvéd útján szolgabírót és esküdtet kér szökött jobbágyai visszaszerzésére. 28. (2.294.) Vitézlő Lónyay Menyhért Reszegey Pál ügyvéd útján szolgabírót és esküdtet kér szökött jobbágyai visszaszerzésére. 29. (2.294.) Vitézlő Szíjgyártó János szolgabírót és esküdtet kér tartozás visszaszerzésére, valamint tanúkihallgatásra. 30. (2.294.) Vitézlő Szilágyi István szolgabírót és esküdtet kér szökött jobbágyai visszaszerzésére. 31. (2.294.) A gacsályi nemesek vitézlő Rakamazy János útján szolgabírót és esküdtet kérnek, hogy közbenjárásukkal a falu bíráját megválaszthassák. 32. (2.294.) Nemes Szíjgyártó János április 17-én Vetésen a törvényszék jegyzője előtt ügyvédet állított. 33. (2.294.) Vitézlő Uray György a törvényszék előtt ügyvédet állított. 34. (2.294.) Nemzetes mezőteremi Vetessy István szolgabírót és esküdtet kér szökött jobbágyainak visszaszerzésére. 35. (2.294.) Ramocsa Pál özvegye, nemes Ráthonyi Anna panaszkodik, hogy Fülpösdarócon lakó Illyés István nevű jobbágyát a Cégény falubeli Nagy Tamás fulpös vagy nagydaróci jobbágya, Képes Bálint 1635. február 18-án megölte. A gyilkos földesurának megidézésére szolgabírót és esküdtet kér. 36. (2.294.) Nemzetes nagykállói Kállay Miklós vitézlő Reszegey Bernát útján szolgabírót és esküdtet kér szökött jobbágya visszaszerzésére. 37. (2.294.) Nemzetes Perneszy Erzsébet, nemzetes Bakos István özvegye vitézlő Reszegey Bernát útján szolgabírót és esküdtet kér szökött jobbágya visszaszerzésére.

38. (2.295.) Vitézlő Reszegey Bernát a maga és a házastársa nevében szolgabírót és esküdtet kér szökött jobbágyai visszaszerzésére. 39. (2.295.) Nemzetes és nagyságos Prépostváry Sára, nagyságos Alaghy Ferenc özvegye kéri az alispán kiküldését vitézlő Kölcsey György ellenében. 40. (2.295.) Nemes Ujlaky Anna, vitézlő Pathó Pál özvegye nevében nemes Rakamazy András ügyvéd vitézlő Szirmay György szolgabíró útján először kínálja meg nemzetes sárközújlaki Ujlaky Györgyöt a Sárközújlakon lévő részbirtok és nemesi kúriák zálogösszegének, loo birodalmi tallérnak a felvételére és a javak visszabocsátására. Mindezek néhai vitézlő Ujlaky Mátyásnál voltak zálogban. Most fiáé, Ujlaky Györgyé. Szirmay György szolgabíró és az esküdt kiküldését kéri a megintés végrehajtására. 41. (2.295.) Vitézlő lekcsei Sulyok János a maga és a Sulyok család nevében szolgabírót és esküdtet kér irataik visszaszerzésére. 42. (2.295-296.) Nemzetes Dengelegi Katalin, nemzetes Daróczy István házastársa, néhai vitézlő Dengelegi Bernát leánya, vitézlő Irinyi György szolgabíró útján 155 forinttal megkínálja nemzetes és nagyságos Segnyey Borbálát, nagyságos Károlyi Mihály özvegyét, mint fiainak, Károlyi Lászlónak és Miklósnak, valamint leányának, Évának a gyámját, továbbá fiát, Károlyi Ádámot. Vitézlő Dengelegi Miklós a Dengeleg faluban lakó agilis Vadon Mihályt, Kozma Jánost és Tar Györgyöt jobbágytelkükkel és azok tartozékaival, valamint Nyilas Márton és Bibarcz Imre puszta telkét 155 forintért adta zálogba néhai Károlyi Mihálynak. Dengelegi Katalin kéri a pénz felvételét és a javak visszabocsátását. Az ismételt intésre szolgabírót és esküdtet kér. 43. (2.296.) Nemes mándi Szopory György és nemes Országh János egyezsége a Majtis faluban lévő lakóház (domus hospitalis) ügyében. Szopory szeptember 29-éig fizessen 20 forintot Országh házastársának, aki a pénz felvétele után köteles a házat visszaengedni. Amennyiben a megjelölt időpontig nem kerül sor az összeg lehelyezésére, akkor egészen addig birtokolhatja a majtisi lakóházat (domus hospitalis), amíg Szopory 25 forintot ki nem fizet neki.

44. (2.296.) Vitézlő Márton Péter nemzetes Szokoly Klára, vitézlő Máriássy György házastársa nevében eltiltja a Dányádon lakó Fazekas Lászlót, aki armálist szerzett magának, a Dányádon lévő gyümölcsöskert eladásától, valamint a vevőt annak megvásárlásától. Erről bizonyságlevelet kér. 45. (2.297.) Vitézlő Reszegey Bernát nagyságos Perényi Gábor, Ugpcsa vármegyei főispán és Kende András nevében kéri nemzetes Farkas István alispán és a szolgabíró kiküldését a Kórod és Cseke falvak közötti határvita megoldására. 46. (2.297.) Nemzetes Szokoly Klára, vitézlő Máriássy György házastársa ügyvédje, Márton Péter útján szolgabírót és esküdtet kér szökött jobbágya visszaszerzésére. 47. (2.297.) Nemzetes és nagyságos Paczóth Judit, nagyságos Sennyey Sándor házastársa ügyvédje, Márton Péter útján szolgabírót és esküdtet kér szökött jobbágyai visszaszerzésére. 48. (2.297.) Dersi Erzsébet házastársa, vitézlő Lindvay István útján szolgabírót és esküdtet kér, hogy megtiltsák vitézlő Patay Máténak a vasvári ház építését, amely most csak zálog címén van a tulajdonában. 49. (2.297.) A vármegye adószedőjének vitézlő Pászthoy Máté jegyzőt választották meg. Segítségül az alispánokat, szentmartoni Farkas Istvánt és Uray Ferencet, valamint a járások szolgabíráit választották mellé. Szatmár vármegye gyűlése 1635. május 4-én Csengerben 50. (2.297.) Vitézlő Pócz István, a szatmári vár udvarbírája szolgabírót és esküdtet kér vizsgálat lefolytatására. 51. (2.297.) Nemes kömörői Nagy Tamás szolgabírót és esküdtet kér vizsgálat lefolytatására. 52. (2.297.) Vitézlő Balásházy Miklós Reszegey Pál útján szolgabírót és esküdtet kér szántóföldjeinek kikeresésére.

53. (2.297-298.) Vitézlő Reszegey Pál és vitézlő Márton Péter tekintetes és nagyságos gróf Bethlen István és Sennyey Sándor nevében kérik nemzetes szentmartoni Farkas István alispán és a szolgabíró kiküldését, hogy a Tarpa és Badalo falvak közti peres földterület ügyében a június 15-ére kitűzött határnapon döntsenek. 54. (2.298.) Nemzetes Kökényesdy Péter szolgabírót és esküdtet kér, hogy jobbágyát kihozzák a tömlőéből. 55. (2.298.) Nemzetes és vitézlő Kende István kérésére vitézlő Paku Pál szolgabíró és Thury András esküdt 1635. április 20-án intés ügyében megidézték nemzetes és vitézlő Uray Ferencet és fiait, Uray Istvánt és Uray Ferencet. Az idézés Mándon lakó jobbágyuk, Klára, másként Szabó István útján történt. 56. (2.298.) Paku Pál szolgabíró nemzetes Farkas István alispán kérésére 1635. április 20-án gonosztettek elkövetése miatt megidézte vitézlő Ugray Györgyöt a Matolcs faluban lakó jobbágya, Balogh György útján. 57. (2.298.) Paku Pál szolgabíró az alispán kérésére 1635. április 13- án megidézte a Mánd faluban élő agilis Székely Tamást az ugyancsak itt élő szomszédja, Klára, másként Szabó István útján. 58. (2.298.) Paku Pál szolgabíró 1635. április 13-án az alispán kérésére hatalmaskodás miatt megidézte a Mánd faluban élő nemes Tyukodi Istvánt anyja, Szalay György özvegye útján. 59. (2.298.) Vitézlő Kölcsey Zsigmond április 27-én Szatmár mezővárosban nemzetes Farkas István alispán előtt ügyvédet állított. 60. (2.298.) Nemes Vasaljai Katalin, vitézlő etelyi Nagy György házastársa nemzetes Uray Ferenc alispán jelenlétében Ura faluban május 3-án ügyvédet állított. 61. (2.298.) Vitézlő Vetessy István a törvényszék előtt ügyvédet állított. 62. (2.298.) Vitézlő Gálfy János április 24-én Domahida faluban vitézlő Domahidy Miklós szolgabíró előtt ügyvédet állított.

63. (2.298.) Nemzetes Lónyay Menyhért április 28-án Vasvári faluban vitézlő Szirmay György szolgabíró előtt ügyvédet állított. 64. (2.298.) Vitézlő Csukat György és vitézlő Horváth Péter április 24-én Szatmár mezővárosban a jegyző előtt ügyvédet állított. 65. (2.298.) Nemes Fekete Anna, vitézlő Csomaközy Boldizsár házastársa április 25-én Pátyod faluban vitézlő Domahidy Miklós szolgabíró előtt ügyvédet állított. 66. (2.298.) Nemes Nagy Sára, Hatvani Bálint házastársa április 23-án Gencs mezővárosban vitézlő Domahidy Miklós szolgabíró előtt ügyvédet állított. 67. (2.299.) Nemes Szilágyi Bálint ugyanott és ugyanazon szolgabíró előtt ügyvédet állított. 68. (2.299.) Vitézlő Domahidy Miklós szolgabíró és Kapossy János esküdt előadja, hogy nemzetes lekcsei Sulyok János, Sándor, Ferenc, György és Péter 1635. április 18-án Karikás István tisztje (officialis) útján megtiltotta Prépostváry Zsigmondnak a Csengerben lévő udvarház építését. Tekintetes és nagyságos lokácsi Prépostváry Zsigmond császári és királyi tanácsos viszonttiltakozik, mivel már több év óta birtokolja a házat. A Sulyok családot a főzést kivéve eltiltja a Szamos vizének használatától. 69. (2.299.) Vitézlő Domahidy Miklós szolgabíró nemzetes Uray Ferenc alispán megbízásából 1635. április 25-én erőszakossága és elkövetett gonosztettei miatt megidézi nemes tyukodi Veres Mihályt. 70. (2.299.) Ugyanazon szolgabíró nemzetes Farkas István alispán kérésére paráználkodás miatt 1635. április 25-én megidézte a Rápolt faluban lakó Kormos Katalint, Kondor István özvegyét. 71. (2.299.) Ugyanazon szolgabíró az alispán kérésére paráználkodás miatt 1635. április 23-án megidézte Deák János házastársát, a Gencs faluban lakó nemes Postha Ilonát, leánya, Országh Erzsébet útján. M

72. (2.299.) Ugyanazon szolgabíró az alispán kérésére házasságtörés miatt április 23-án Gencs falu bírája, Csury Imre útján megidézte gencsi Simay István házastársát. Szatmár vármegye törvényszéke 1635. június 6-án Csenger mezővárosban 73. (2.299.) Vitézlő Veszprémi Gáspár szolgabírót és esküdtet kér bizonyos ügynek a kivizsgálására. 74. (2.299.) Tekintetes és nagyságos ghimesi Forgách Zsigmond vitézlő Békéssy Mihály útján szökött jobbágyai visszaszerzésére kéri Domahidy Miklós és Irinyi György szolgabírák és az esküdtek kiküldését. 75. (2.300.) Nemzetes mezőteremi Vetessy István zálogügyben történő megintésre személyesen kér szolgabírót és esküdtet. 76. (2.300.) Vitézlő id. Osváth János felperes pere vitézlő darnói Ugray György alperes ellen. Felperes ügyvédje vitézlő zsarolyáni Márton Péter. Uray Ferenc alispán idéztette az alperest, aki 1634. július 25-én több társával együtt a Csengerújfaluban lévő Botosta mezőn a két lovat őrző ifj. Osváth Jánost, a felperes fiát megverte, majd szebbik lovát elkötötte. Ha alperes tagadj-a a tett elkövetésében való részességét, felperes szembesítést kér. Alperes érdekében senki nem jelent meg. Az alperes nem jelent meg, hogy tisztázza magát, ezért elmarasztalják. Felperes erről ítéletlevelet kér. 77. (2.300-301.) Nemzetes szentmartoni Farkas István alispán mint magisztrátus és felperes pere Kondor István házastársa, Kormos Katalin alperes ellen. Felperes ügyvédje vitézlő Márton Péter. Alperes 1635. november 14-e táján Gyügye faluban a szamosújlaki iskolamesterrel (schola mester) paráználkodott. Alperes érdekében senki nem jelent meg. A felperes keresetében ezért elmarasztalják. 78. (2.301.) Vitézlő Balásházy Miklós nemes Hagymássy Erzsébet, vitézlő Komoróczy Ferenc özvegye nevében szolgabírót és esküdtet kér szökött jobbágya visszaszerzésére.

79. (2.301.) Vitézlő Csomaközy György vitézlő Némethy János útján szolgabírót és esküdtet kér szökött jobbágyai visszaszerzésére. 80. (2.301.) Vitézlő Gencsy Imre bizonyos tartozása visszakövetelésére kéri Szirmay György, Irinyi György és Domahidy Miklós szolgabírák és az esküdtek kiküldését. 81. (2.301.) Nemzetes szentmartoni Farkas István szolgabírót és esküdtet kér szökött jobbágyai visszaszerzésére és vizsgálat lefolytatására. 82. (2.301.) Vitézlő Daróczy István szolgabírót és esküdtet kér bizonyos vizsgálat lefolytatására. 83. (2.301.) Nemes Vasaljai Katalin, vitézlő etelyi Nagy György házastársa a maga és férje nevében tiltakozik. A Vasaljai Gábortól örökölt jószágait, amelyek Rápolt, Tyukod és Domahida falvakban vannak, át akarja venni. Ezért eltiltólevelet kér. 84. (2.301-302.) Újnémethy Borbála, vitézlő Vasaljai Pál özvegye, majd vitézlő Balogh Ferenc házastársa, valamint fia, Vasaljai János nevében nemes Reszegey Bernát tiltakozik. Ha Nagy György és Vasaljai Katalin a köztük lévő egyezség ellenére át akarja venni a birtokait, akkor Újnémethy Borbála mint gyám azt oltalmazni fogja. Erről eltiltólevelet kér. 85. (2.302.) Nemzetes bácskai Anarcsy György tiltakozik. Szatmárnémeti mezőváros főbírója határnapot jelölt ki szökött jobbágya visszaszerzése ügyében, de tekintetes és nagyságos briberi Melith Péter, a szatmári vár főkapitánya kéri a határnap kitolását, mivel az ügyben közvetíteni kíván a tiltakozó és Németi mezőváros lakosai között. 86. (2.302.) Nemzetes Daróczy István szolgabírót és esküdtet kér szökött jobbágyai visszaszerzésére. 87. (2.302.) Nemes Vasaljai Katalin, vitézlő etelyi Nagy György házastársa tiltakozik, hogy ő és Vasaljai János örökölte volna a Domahidy Miklósnál zálogban lévő Vas András nevű jobbágyot, akit Vasaljai Gábornak a temetésére adtak zálogba 50 forintért. A jobbágyot vissza akarja szerezni, ezért bizonyságlevelet kér. Domahidy Miklós

viszonttiltakozik, mivel a jobbágy törvényesen van nála zálogban, s erről szabályos záloglevele is van. 88. (2.303.) Nagyságos Segnyey Borbála, tekintetes és nagyságos Károlyi Mihály özvegye vitézlő Kávássy Balázs útján szolgabírót és esküdtet kér szökött jobbágyai visszaszerzésére. 89. (2.303.) Vitézlő Daróczy István és házastársa, Dengelegi Katalin szolgabírót és esküdtet kér szökött jobbágyai visszaszerzésére. 90. (2.303.) Nagyságos Lónyay Zsigmond a törvényszék előtt ügyvédet állított. 91. (2.303.) Nemzetes Vetessy István a törvényszék előtt ügyvédet állított. 92. (2.303.) Vitézlő mezőteremi Vetessy István vitézlő Domahidy Miklós szolgabíró útján először inteti meg zálogügyben vitézlő Thepesit Zsigmond házastársát, nemzetes Guthy Erzsébetet. Mezőteremi Vetessy István 600 magyar forintot kínál a zálogban lévő hét jobbágytelkéért, amelyeken Kis Gergely, Kovács Mihály, Kovács Ferenc, Szőcs János, Szőcs Gergely, Benedek Tamás és Deák Mihály jobbágyok laknak. 93. (2.303-308.) Nemzetes Uray Ferenc, Szatmár vármegye alispánja, Domahidy Miklós szolgabíró, Veszprémi Gáspár és Rápolthy István esküdtek kint jártak Bagoson, ahol méltóságos gróf iktári Bethlen Istvánnak, Máramaros és Hunyad vármegye örökös főispánjának a Bagoson lakó vitézlő Bagossy Bálint alperes ellenében hatalmaskodás miatt indított perét folyamatba tették. Felperest képviselő vitézlő Reszegey Pál a leleszi Szent Kereszt konvent ügyvédvalló levelével felszerelve tiltakozik. 1635. április 1 -je körül alperes Boros Mihály és Máté, Jánossy Lukács, Viro István, Demeter, Jakab és Miklós, Széphajú Balázs, Henter Demeter, Antal János, Kovács György, Burján Mihály és Jánossy Mihály nevű, Bagoson lakó jobbágyait maga mellé vette, s Domahidy Miklós jobbágya, Radak Lukács domahidi háza mellett felperes Szentmiklóson lakó Kismihály János nevű jobbágyától 35 ökröt és tehenet elhajtott, amelyeket most is magánál tart. Felperes visszaköveteli a marhákat. Ha a vétkesek nem tisztáznák magukat, akkor 40-40 forintra marasztalják el őket. Alperes képviseletében

Bagossy Péter ügyvéd azt mondja, hogy nem történt hatalmaskodás, mivel nem felperes földjéről, hanem saját határáról hajtotta el a hitehagyott jobbágy marháit. A perben hozott ítélet: alperest a kisebb hatalmaskodás miatt 100 forintra, továbbá a marhák "szőrin való" visszaadására marasztalják el. Amelyik jobbágy nem tisztázza magát, 40 forint bírságot fizessen. Az alperes a vármegye törvényszékéhez fellebbezett. 94. (2.308-309.) Az Iriny faluban lakó vitézlő Irinyi György, néhai Irinyi Tamás fia. aki Gergely fia, s aki pedig Imre fia, vitézlő Domahidy Miklós szolgabíró útján 35 forinttal megkínálja az ugyanott lakó Vajda Annát, ifj. Irinyi Ferenc özvegyét. Néhai Kis Irinyi István, Irinyi György nagyapjának, Irinyi Gergelynek a testvére, id. Irinyi Ferencnek 35 forintért adta zálogba Fejér Ferenc nevű jobbágyát. Most Irinyi György Fejér Ferenc fiaiért, Mihályért és Pálért, valamint javaikért kínálja a fenti összeget. Az ismételt intésre szolgabírót és esküdtet kér. 95. (2.309-310.) Nemes Irinyi György Domahidy Miklós szolgabíró útján 22 forinttal megkínálja az Irinyben lakó Vajda Annát, ifj. Irinyi Ferenc özvegyét. Kis Irinyi István, Irinyi György nagyapjának, Irinyi Gergelynek a testvére, id. Irinyi Ferencnek 22 forintért adta zálogba Barabás Istvánt. Most Irinyi György Barabás István fiaiért, Ferencért, Miklósért, Istvánért és Györgyért, valamint javaikért kínálja a fenti összeget. Az ismételt intésre szolgabírót és esküdtet kér. 96. (2.310-311.) Vitézlő Uray Ferenc alispán és Irinyi György 'szolgabíró jelenti. Vitézlő Reszegey Bernát kérte az alispán, a szolgabíró, valamint kölesei Kende Péter és Csury Miklós esküdtek kiküldését a korábban vitézlő Jósa Mihály alperessel folytatott perében javára hozott ítélet végrehajtására. Reszegey Bernát ugyanis a gyámja leánya, Borbála néhai vitézlő Őiy Istvántól született gyermekeinek, Sándornak és Dorottyának. Férjének halála után leánya házasságot kötött Jósa Mihállyal, aki magának követeli az árvák feletti gyámkodást. Ezért az Őr faluba az országúton érkező végrehajtókat feltartóztatta. Reszegey Bernát tiltakozik Jósa Mihály törvénytelen eljárása miatt, vagyis amiért a végrehajtókat akadályozta munkájuk elvégzésében. Erről bizonyságlevelet kér.

97. (2.311.) Nemes Ujlaky Anna, vitézlő Pathó Pál özvegye vitézlő Szirmay György szolgabíró útján harmadszor kínálja meg nemzetes Ujlaky Györgyöt a Sárközújlakon lévő részbirtok zálogösszegének a felvételére. 98. (2.312.) Vitézlő Domahidy Miklós szolgabíró és Kapossy János esküdt jelenti. A Sulyok család kérésére a szolgabíró és az esküdt a csaholyi javakra vonatkozó iratok visszakövetelése ügyében kiment nemzetes és nagyságos Gyulaffy Borbála, nagyságos Kapy András özvegye Csenger mezővárosban lévő nemesi kúriájára. Deák János, Gyulaffy Borbála tisztje (officialis) az iratokat és leveleket megmutatta, de vissza nem adta. A Sulyok család a törvényszéktől szolgabírót és esküdtet kér a csaholyi javakra vonatkozó levelek átadásának megtagadása ügyében történő idézés végrehajtására. 99. (2.312.) Nemzetes sárközújlaki Ujlaky György Szirmay György Szatmár vármegyei szolgabíró útján megtiltja vitézlő sárközújlaki Ujlaky Istvánnak Sárközújlakon levő javai eladását és elidegenítését. Szolgabírót és esküdtet kér a megintésre. 100. (2.312.) Méltóságos gróf iktári Bethlen István vitézlő Balásházy Miklós ügyvéd útján szolgabírót és esküdtet kér szökött jobbágyai visszaszerzésére. 101. (2.312.) Balásházy Miklós vitézlő Kércsy Ferenc nevében szolgabírót és esküdtet kér szökött jobbágya visszaszerzésére, szántóföldjei kikeresésére, valamint tanúkihallgatásra. 102. (2.312.) Balásházy Miklós szolgabírót és esküdtet kér tanúkihallgatásra és elidegenített földjei kikeresésére. 103. (2.313.) Nemes Nagymihály Ferenc szolgabírót és esküdtet kér szökött jobbágya visszaszerzésére. 104. (2.313.) Vitézlő Jármi Gergely szolgabírót és esküdtet kér tanúkihallgatásra és szántóföldjei kikeresésére. 105. (2.313.) Nemzetes és nagyságos Segnyey Borbála, Károlyi Mihály özvegye szolgabírót és esküdtet kér szökött jobbágya visszaszerzésére.

106. (2.313.) Nemes Balásházy Miklós tiltakozik, mivel Ibrányi Jánosné Balásházy Dorka Hodászon elcserélte Király Benedek jobbágy házát és telkét Kovács, másként Pap György Jármiban lévő házára és telkére. A tiltakozó ebbe nem egyezik bele, s erről bizonyságlevelet kér. 107. (2.313.) Nemes Sárközy Erzsébet, Török János özvegye ellentmond, mivel nagyságos Lónyay Zsigmond - akivel a Borbély Miklósnál zálogban lévő, Förödös Imre által lakott hodászi háztelkét korábban elcserélte - az említett telket Szováthy Ferenccel elcserélte. Erről bizonyságlevelet kér. 108. (2.313-314.) Vitézlő Reszegey Bernát felperes pere a Zsarolyán falubeli vitézlő Zubor Mátyás és vitézlő zsarolyáni Márton Mihály alperesek ellen. Felperes ügyvédje, nagyszekeresi Deák György elmondja, hogy felperes és közbirtokos társai, illetve Majtis falu egész lakossága 1630. április 24-én megegyeztek abban, hogy a Nagy Rodos nevű kaszálórét - amely a majtisi határon az erdő alatt, Nagyszekeres és Zsarolyán felől a patak oldalon van - hasznából az elpusztult templomukat újjáépítik, s ezért tiltották itt a legeltetést. A tilalom ellenére az alperesek fegyveres őrizet mellett ott legeltették marháikat. A keletkezett kár miatt a felperes kisebb hatalmaskodás címén 10-10 forintot követel az alperesektől, és kéri a büntetés végrehajtását. Alperesek érdekében senki nem jelent meg. Ezért felperes keresetében elmarasztalják őket. 109. (2.314.) Vitézlő Hagymássy György és András május 31-én Hodász faluban vitézlő Irinyi György szolgabíró előtt ügyvédet állított. 110. (2.314.) Nemzetes Vadas Mihály június 4-én Iriny faluban vitézlő Irinyi György szolgabíró előtt ügyvédet állított. 111. (2.314.) Vitézlő Jósa Mihály június l-jén Őr faluban ugyanazon szolgabíró előtt ügyvédet állított. 112. (2.314.) Nemes id. Szakács István és ifj. Szakács János június 1- jén Jármi faluban Irinyi György szolgabíró előtt ügyvédet állított. 113. (2.314.) Vitézlő Lestár György vitézlő Irinyi György szolgabíró előtt ugyanakkor és ugyanott ügyvédet állított.

114. (2.315.) Nemes Csibi Mihály június l-jén vitézlő Irinyi György szolgabíró előtt ugyanott ügyvédet állított. 115. (2.315.) Nemes Szabó György és Mihály ugyanakkor és ugyanazon szolgabíró előtt ügyvédet állított. 116. (2.315.) Vitézlő Lóránt István június l-jén Jármi faluban vitézlő Irinyi György szolgabíró előtt ügyvédet állított. 117. (2.315.) Nemes Török János június l-jén ugyanott és ugyanazon szolgabíró előtt ügyvédet állított. 118. (2.315.) Nemes Cseke Katalin, vitézlő Lestár György házastársa május 11-én Jármi faluban Irinyi György szolgabíró előtt ügyvédet állított. 119. (2.315.) Nemes Fejérvizi Petronella, vitézlő Székely Tamás házastársa május 24-én Iriny faluban Irinyi György szolgabíró előtt ügyvédet állított. 120. (2.315.) Vitézlő Irinyi György szolgabíró az alispánok megbízásából és rohodi Nagy Pál kérésére megidézte nemzetes Csapy Zsófiát, vitézlő Rethey Péter özvegyét, hogy bizonyos dolgok ellopásáért és gonosztevők pártfogásáért állítsa elő az lik faluban lakó agilis Tóth Mihályt és házastársát, Széplaky Juditot. Az idézést 1635. június l-jén az lik falubeli Kolos Mihály jobbágy végezte. 121. (2.315.) Nemes gencsi Szilágyi Bálint a Gencs faluban élő Szabó, másként Szilágyi Mihályt megkínálja 6 forint 66 dénár felvételére. Szilágyi Bálint vissza szeretné kapni az egykor Macskás Albertné Balásházy Zsófiától zálogba vett jószágot, amelynek harmadát a megintett fél atyjának, néhai Szabó, másként Szilágyi Mihálynak zálogosított el. 122. (2.316.) Nemzetes Szokoly Klára, id. kóródi Ispán Ferenc özvegye és Ferenc nevű fia gyámja, most vitézlő márkusfalvi Máriássy György házastársa mint felperes vitézlő Szirmay György szolgabíró és vitézlő Egry István esküdt előtt Sárközújlakon folytatott pere sárközújlaki Ujlaky György mint alperes ellen a Nyíri, másként Juhász Pál nevű szökött jobbágy visszakérésének ügyében. Mivel a nevezett jobbágy 32

évig az alperes tulajdona volt, a szolgabíró ítélete az, hogy maradjon továbbra is nála. Felperes az ítélet miatt a királyi táblához fellebbezik. 123. (2.316.) Vitézlő Bagossy István és házastársa, Ladányi Erzsébet vitézlő Reszegey Bernát útján szolgabírót és esküdtet kér szökött jobbágyai visszaszerzésére. " Szatmár vármegye gyűlése 1635. augusztus l-jén Csengerben 124. (2.316-317.) Nagyságos Lónyay Zsigmond tiltakozik, mivel a kitűzött határnapon Nagybánya szabad királyi város bírájával és esküdt polgáraival a főispán utasítására sem tudott megegyezni. 125. (2.317.) Vitézlő Márton Péter nagyságos kissennyei Sennyey Sándor nevében szolgabírót és esküdtet kér tanúkihallgatásra és szembesítésre. 126. (2.317.) Vitézlő Ráczkevy István a néhai házastársától, Zoltay Zsuzsannától született fiai, Miklós és János nevében megtiltja vitézlő Veszprémi Gáspárnak a Pátyod nevű faluban levő részbirtok elidegenítését és haszonvételét, mert az gyermekei öröksége. 127. (2.317.) Nemes Zoltay István augusztus l-jén Csenger mezővárosban vitézlő Szirmay György szolgabíró előtt ügyvédet állított. Szatmár vármegye gyűlése 1635. április 15-én Csenger mezővárosban 128. (2.317.) Vitézlő Reszegey Bernát a porták összeírása után átenged egy portát Majtis falu lakosságának, hogy annak hasznából a telken lévő templomot helyreállítsák. A vármegye adószedője az ez évi adóból fizesse ki az átengedett portára eső részt. A bejegyzések időrendje keveredett; a 132. sz. regesztától a 138. sz. regesztáig ismét az augusztus 1-jei gyűlés napirendjei folytatódnak

129. (2.317.) Vitézlő Csomaközy Ferenc szolgabírót és esküdtet kér tanúkihallgatásra. 130. (2.317.) Vitézlő Reszegey Bernát nemzetes és nagyságos Segnyey Borbála, Károlyi Mihály özvegye nevében szolgabírót és esküdtet kér vizsgálat lefolytatására. 131. (2.318.) Vitézlő Daróczy István szolgabírót és esküdtet kér tanúkihallgatásra. 132. 3 (2.318.) Az egyik alispán, nemzetes szentmartoni Farkas István helyére vetési Kökényesdy Pétert választották meg, aki letette esküjét. 133. (2.318.) A vármegye másik alispánját, nemzetes Uray Ferencet megerősítették hivatalában. 134. (2.318.) Vitézlő Pászthoy Máté, jóllehet kólikás, a vármegye urai és nemesei kérésére a korábbi feltételek mellett továbbra is vállalta a jegyzői tisztséget. 135. (2.318.) Szolgabírói tisztségében megerősítették vitézlő Domahidy Miklóst, Irinyi Györgyöt, Szirmay Györgyöt és Irinyi Lászlót. 136. (2.318.) Az esküdtek, úgymint nemzetes vitézlő és nemes Buday István, Daróczy István, Kállay György, Némethy János, Mikolay István, Kende Mihály, Csomaközy Ferenc, Bagossy István, Ráthonyi Péter, Szilágyi István, Thury András, Szabó György, Gyulay Ambrus, Csury Miklós, Szabó Ambrus, Horváth Péter. Szigeti György, Ráthonyi Gergely, Fekete Mihály, Szabó István, Országh János kapus, Gencsy Imre, Tivadary Péter, Vitkay György, Sulyok János, Patkós Pál, Lukácsy László, Jármi Gergely, Kapossy János, Kovács János és Ráthonyi Mihály, megerősítették esküjüket. 137. (2.319.) Nemzetes Szokoly Klára, vitézlő márkusfalvi Máriássy György házastársa, mint fiának, Ispán Ferencnek a gyámja, vitézlő zsarolyáni Márton Péter ügyvéd útján tiltakozik. A Dányád faluban lévő A 132-138. sz. regeszta még az augusztus 1-jei gyűlésen tárgyalt napirendek folytatása

szántókat és kaszálókat Ispán Ferenc jobbágya, Fazekas László művelte, aki időközben armálist szerzett. Szokoly Klára, mivel az említett birtokokat fia örökölte, megtiltja Fazekas Lászlónak a jószágok használatba vételét és a haszon élvezését. 138. (2.319.) Felsőbánya mezőváros bírája és esküdt polgárai Szalay György ügyvéd útján tiltakoznak, mivel vitézlő Pászthoy Máté, a vármegye adószedője (dicator) a magyar királyoktól kapott és máig érvényben lévő kiváltság ellenére a város lakóit a koronaőrzési adó megfizetésére kényszeríti. Az ügyben a kamarát és őfelségét is meg akarják keresni. Szatmár vármegye gyűlése 1635. szeptember 11-én Csengerben 139. (2.319.) Nemzetes és nagyságos Daróézy Zsófia, nagyságos Zólyomy Miklós özvegye augusztus 22-én Vetés faluban nemzetes Kökényesdy Péter alispán előtt ügyvédet állított. Vitézlő Reszegey Bernát ügyvéd útján bizonyos ügyben szolgabírót és esküdtet kér hit általi tanúkihallgatásra. 140. (2.319.) Nemzetes Jakabffy Anna, vitézlő Szentiványi István özvegye vitézlő Vetessy István útján szolgabírót és esküdtet kér tanúkihallgatásra. 141. (2.320.) A Jakabffy Anna kérésére a vármegye megbízólevelével nagyságos Barkóczy Lászlóhoz küldött vitézlő Tivadary Péter jelenti. Barkóczy azt állítja, hogy ő nem foglalta el Jakabffy Anna derzsi birtokát, mivel az régóta a tulajdona, hasznát és jövedelmét mint törvényes birtokos élvezte. A vármegye ezt nem fogadta el, s ismét kiküldte vitézlő Irinyi György szolgabírót az esküdttel, hogy Barkóczyt a derzsi birtok visszaadására figyelmeztessék. 142. (2.320.) Vitézlő Szilágyi István és Ferenc, Tivadary Péter, valamint Ory Gáspár a közgyűlés előtt ügyvédet állított. 143. (2.320.) Vitézlő Ráthonyi Péter házastársa nevében szolgabírót és esküdtet kér tanúkihallgatásra.

144. (2.320.) Vitézlő Kölcsey Péter szolgabírót és esküdtet kér vizsgálat lefolytatására. 145. (2.320.) Vitézlő Lestár György és házastársa, nemes Cseke Katalin, valamint vitézlő Lestár István szeptember 7-én Jármi faluban Irinyi György szolgabíró előtt ügyvédet állított. 146. (2.320.) Nemes Ficsor Anna, vitézlő Sipos György özvegye szeptember 8-án Vállaj faluban ugyanazon szolgabíró előtt ügyvédet állított. 147. (2.320.) Vitézlő Tivadary Péter és Ory Gáspár a közgyűlés előtt ügyvédet állított. 148. (2.320.) Nemes Apagyi Dorottya, vitézlő Gersényi Tamás házastársa szeptember 7-én Meggyes mezővárosban vitézlő Szirmay György szolgabíró előtt ügyvédet állított. 149. (2.321.) Vitézlő Sándorházy István házastársa, nemes Dobay Zsófia február 12-én Lázáriban, férje pedig szeptember 10-én Beiteken ugyanazon szolgabíró előtt ügyvédet állított. 150. (2.321.) Nemes Horváth Péter és Tunyogi Miklós a közgyűlésen ügyvédet állított. 151. (2.321.) Nagyságos briberi Melith György szolgabírót és esküdtet kér vizsgálat céljából. Ezenfelül tiltakozik, mivel adomány- és bevallólevelekkel bizonyos feltételek mellett nemes Huszti Pálnak adományozta a Tunyog faluban lévő birtokrészét, ő azonban nem tartotta meg a feltételeket, sőt, azok ellen súlyosan vétett. Melith György ezért eltiltja a birtoklástól. Idézés végrehajtására kéri vitézlő Domahidy Miklós szolgabíró kiküldését. 152. (2.321-323.) Nagyságos nagylónyai Lónyay Zsigmond nevében ügyvédje, nemes Rakamazy András tiltakozik, mivel tudomása van arról, hogy nagyságos rozsályi Kun László főispán a vármegye gyűlésén akarja kikérni a nemesek véleményét Őfelsége parancslevele felől, amelyben őt bizonyos újvárosi részbirtokok nagyságos Sennyey Sándor részére történő visszaadására szólította fel. Tiltakozik, hogy őt az ügy

tárgyalására törvényesen nem idézték meg, és a törvényszék helyett a közgyűlésen akarnak határozatot hozni. 153. (2.323-325.) Vitézlő Uray Ferenc alispán, Domahidy Miklós és Szirmay György szolgabírák, Ráthonyi Péter, Kapossy János és Szabó György esküdtek előtt - tekintetes és nagyságos Melith György, valamint tekintetes és nagyságos ghimesi Forgách Miklós, a felsőmagyarországi részek főkapitánya közbenjárására, illetve a leleszi konvent tanúsága mellett - Kökényesdy Péter és birtokostársai egyezségre jutottak Szatmár mezőváros lakosaival a Vetés falu határában lévő szántóföldek, rétek és kaszálók ügyében, amelyek felett egyúttal osztályt is tettek. Az egyezség szerint Kökényesdy Péteré a szántóföldeknek, réteknek és kaszálóknak az a fele, amely a Szatmár mezőváros felé vezető út mellett fekszik, a másik fele Gyülvész falu határáig pedig többi birtokostársáé. 154. (2.325.) Méltóságos gróf iktári Bethlen István, Huny ad és Máramaros vármegye főispánja, mint leánya, nemzetes és nagyságos Bethlen Katalin nagyságos albesi Zólyomy Dávidtól született fiának, Miklósnak és leányainak, Katalinnak és Zsófiának a törvényes gyámja és gondviselője, vitézlő Reszegey Pál ügyvéd útján tiltakozik, mivel nagyságos deregnyői Daróczy Ferenc megsértette a Csegöld falu ügyében Zólyomy Dáviddal kötött egyezséget. Bethlen István Csegöld falu birtokosainak megtiltja birtokaik eladását, másoknak pedig azok megvásárlását és haszonvételét. Daróczy Zsófia, nagyságos Zólyomy Miklós özvegye ezt hasonlóképpen tiltja és ellentmond. Szatmár vármegye törvényszéke 1635. szeptember 26-án Csengerben 155. (2.326.) Vitézlő Szirmay György szolgabíró Farkas István alispán kérésére 1635. április 30-án Egriben megidézte nemes Szabó Mihályt és Tamást az alispán szolgája, Tóth Gergely lovának 1634. június 4-e táján történt ellopásáért. Farkas István a közgyűlésen az ügyet átadta Uray Ferencnek. 156. (2.326.) Vitézlő Irinyi László szolgabíró a főispán parancsára nemes Szalay Zsuzsanna, vitézlő Szopory György özvegye

megsebesítése miatt megidézte a Mánd faluban élő nemes Márton Annát, nemes Csepely Mihály házastársát. 157. (2.326-327.) Irinyi László szolgabíró és Patkós Pál esküdt előtt Kölesén 1635. szeptember 21-én kelt egyezséglevél. A Kölese faluban lakó vitézlő Kölcsey Györgynek házastársa, Ráthy Judit 3oo forintot érő javakat adott. így 80 forintot tallérban, 4 szekeres lovat, egy lóra való szerszámot, szú'gyelőt és fékagyat. Ezért cserébe Kölcsey György zálogba adta házastársának Csekén Konda Andrást és Máté Mártont, Kölesén Fejes Mihályt és Jakab Jánost fiaikkal, Milotán Molnár Péternét és Simon Boldizsárt, fiaikkal együtt. A jobbágyok Ráthi Judit tulajdonában maradhatnak, ameddig a Kölcsey ágon lévő atyafiak a 3oo forintot ki nem fizetik neki. 158. (2.327.) Vitézlő Reszegey Bernát, aki néhai Reszegey János fia és Reszegey Sándor unokája, először kínáltatja meg nagyságos Rhédey Ferencet a Részege falubeli zálogos jószág, azaz egy udvarházhely, hat jobbágyháztelek és ezek tartozékai zálogösszegével, 140 forinttal. A részjószágokat Reszegey Péter. Reszegey Sándor fia adta zálogba Guthy Tamásnak és házastársának, Reszegey Annának. 159. (2.327-329.) Vitézlő Irinyi György szolgabíró és vitézlő Lukácsy László esküdt nemzetes Dengelegi Katalin, vitézlő Daróczy István házastársa kérésére 1635. szeptember 15-én kimentek Vezend faluba, és ott másodszor intették meg nemzetes és nagyságos Segnyey Borbálát, nagyságos Károlyi Mihály özvegyét. Dengelegi Katalin 155 forintot kínál a korábban vitézlő Dengelegi Miklós által Károlyi Mihálynak zálogba adott agilis Vadon Mihály, Kozma János és Tar György jobbágytelkéért és azok tartozékaiért, valamint Nyilas Márton és Bibarcz Imre puszta telkéért. Valamennyi jószág Dengeleg faluban van. Dengelegi Katalin a Vezenden lakó Szuna András servitor útján kéri, hogy a megintett vegye fel a pénzt, a javakat pedig neki, a törvényes örökösnek engedje át. Mivel a pénz felvétele és a javak átadása nem történt meg, a szolgabíró Segnyey Borbálát harmadízben is megintette. 160. (2.329.) Vitézlő Szirmay György szolgabíró és Ráthonyi Péter esküdt nemes Ujlaky Anna, vitézlő Pathó Pál özvegye nevében a Sárközújlak faluban lakó Borzasy Mátyás jobbágy útján 1635. április 20-án másodszor kínálta meg vitézlő sárközújlaki Ujlaky Györgyöt a Sárközújlakon lévő részbirtok és nemesi kúriák zálogösszegének, loo

birodalmi tallérnak a felvételére és a javak visszabocsátására. A javak korábban vitézlő Ujlaky Mátyásnál voltak zálogban, most fiánál, Ujlaky Györgynél vannak. 161. (2.330.) Vitézlő Domahidy Miklós szolgabíró mezőteremi Vetessy István kérésére és a törvényszék megbízásából 1635. szeptember 4-én Mezőterem faluban másodszor intette meg zálogügyben nemzetes Guthy Erzsébetet, vitézlő Thepesit Zsigmond házastársát, jobbágya, Szűcs Imre útján. A törvényszék előtt harmadszor is meginteti, hiába. 162. (2.330.) Nemzetes és nagyságos somlyói Báthory Anna vitézlő Domahidy Miklós szolgabíró útján először kínálja meg a Szatmár mezővárosban élő nemes Debreczeni Ferenc deákot az ezüsttárgyakért járó zálogösszeg felvételére. Szolgabírót és esküdtet kér a másodszori megintésre. 163. (2.331.) A nyilvános gonosztevőkről kiadott soproni törvények értelmében Uray Ferenc alispán kérésére vitézlő Irinyi László szolgabíró 1635. augusztus 15-én megidézte a Borsóvá faluban lakó nemes Kalós Istvánt. 164. (2.331.) A nyilvános gonosztevőkről kiadott pozsonyi és soproni törvények értelmében a főispán kérésére a szolgabíró megidézte a Matolcs faluban lakó nemes Huszti Pált. 165. (2.331.) Vitézlő Márton Mihály 1635. augusztus 9-én Mánd faluban vitézlő Irinyi László szolgabíró előtt ügyvédet állított. 166. (2.331.) Nemes Márton Anna, vitézlő Csepely Mihály házastársa Mánd faluban ugyanakkor és ugyanazon szolgabíró előtt ügyvédet állított. 167. (2.331.) Nemes Szalay Zsuzsanna, Szopory György özvegye 1635. augusztus 9-én Mánd faluban vitézlő Irinyi László szolgabíró előtt ügyvédet állított. 168. (2.331.) Nemes Szopory György és házastársa, Salamon Borbála Mánd faluban ugyanakkor és ugyanazon szolgabíró előtt ügyvédet állított.

169. (2.331.) Ugyanaz a szolgabíró 1635. augusztus 9-én a törvényszék elé idézte a Mánd faluban lakó Szalay Zsuzsannát. 170. (2.331.) Vitézlő Beke Tamás Mánd faluban ugyanakkor és ugyanazon szolgabíró előtt ügyvédet állított. 171. (2.331.) Nemes Csepely Anna, vitézlő Csepely Mihály és nemes Márton Anna leánya, Mánd faluban ugyanakkor és ugyanazon szolgabíró előtt ügyvédet állított. 172. (2.331.) Majtis faluban ugyanazon szolgabíró előtt vitézlő szintai Deák Péter házastársa, nemes Domahidy Katalin, valamint első férjétől született gyermekei, Salamon Katalin, nemes Kis András házastársa, Salamon Erzsébet és Salamon János ügyvédet állítottak. 173. (2.331.) Vitézlő kölesei Szalay Simon és házastársa, Göde Erzsébet augusztus 10-én Kölese faluban vitézlő Irinyi László szolgabíró előtt ügyvédet állított. 174. (2.332.) Nemes Ráthonyi Anna. Ramocsa Pál özvegye augusztus 1 1-én Gacsály faluban vitézlő Irinyi László szolgabíró előtt ügyvédet állított. 175. (2.332.) Nemzetes Bagossy István szeptember 2-án Kaplony faluban vitézlő Domahidy Miklós szolgabíró előtt ügyvédet állított. 176. (2.332.) Nemes Bay Erzsébet, nemzetes Gyulaffy Miklós özvegye augusztus 13-án Atya faluban vitézlő Irinyi László szolgabíró előtt ügyvédet állított. 177. (2.332.) Vitézlő Reszegey Bernát augusztus 13-án Atya faluban vitézlő Irinyi László szolgabíró előtt ügyvédet állított. 178. (2.332.) Vitézlő Domahidy Miklós szolgabíró vitézlő Reszegey Pál kérésére megidézte nemes Kapy Pétert, mivel a panaszos Uszka határában legelő lovát ellopta. 179. (2.332.) A vármegye statútumot hozott arról, hogy a törvényes örökös zálogügyben is ugyanúgy járjon el. mint az intés és az idézés

során. így mindig ahhoz a szolgabíróhoz kell fordulnia, akinek a járásában fekszik a zálogba adott birtok. 180. (2.332.) Tekintetes és nagyságos nagylónyai Lónyay Zsigmond vitézlő Bagossy István útján szolgabírót és esküdtet kér szökött jobbágyai visszaszerzésére. 181. (2.332.) Nemes zsarolyáni Zsoldos György augusztus 13-án Zsarolyán faluban vitézlő Irinyi László szolgabíró előtt ügyvédet állított. 182. (2.332.) Vitézlő Sámely Mihály augusztus 13-án ugyanott és ugyanazon szolgabíró előtt ügyvédet állított. 183. (2.332.) Vitézlő Zubor Mátyás augusztus 13-án Zsarolyán faluban ugyanazon szolgabíró előtt ügyvédet állított. 184. (2.333.) Vitézlő kölesei Radvánczy István augusztus 15-én Csenger mezővárosban vitézlő Irinyi László szolgabíró előtt ügyvédet állított. 185. (2.333.) Vitézlő ifj. Uray György és nemzetes Csapy Zsófia, nemzetes Rethey Péter özvegye szolgabírót és esküdtet kér Ököritó faluba annak bizonyítására, hogy az ottaniak a gabonatizedet nem hordták össze. 186. (2.333.) Nemes Vinnay Anna, vitézlő Uketyevity Péter özvegye augusztus 22-én Matolcs faluban vitézlő Irinyi László szolgabíró előtt ügyvédet állított. 187. (2.333.) Vitézlő Nábrádi Zsigmond augusztus 22-én Matolcs faluban vitézlő Irinyi László szolgabíró előtt ügyvédet állított. 188. (2.333.) Vitézlő kölesei Szalay Pál szeptember 21-én Kölese faluban ugyanazon szolgabíró előtt ügyvédet állított. 189. (2.333.) Vitézlő Szokoly István augusztus 25-én Kölese faluban vitézlő Irinyi László szolgabíró előtt ügyvédet állított.

190. (2.333.) Vitézlő öszödfalvi Göde Mihály augusztus 25-én Uszka faluban ugyanazon szolgabíró előtt ügyvédet állított. 191. (2.333.) Nemes Márton Mihály szeptember 11-én Csenger mezővárosban vitézlő Irinyi László szolgabíró előtt ügyvédet állított. 192. (2.333.) Nemes Horváth Anna, vitézlő Reszegey Bernát házastársa szeptember 10-én Majtis faluban ugyanazon szolgabíró előtt ügyvédet állított. 193. (2.333.) Vitézlő Pászthoy Máté házastársa nevében szolgabírót és esküdtet kér bizonyos ügyben vizsgálat lefolytatására. 194. (2.333.) Vitézlő Domahidy Miklós szolgabíró személyesen kér szolgabírót és esküdtet bizonyos ügyben vizsgálat lefolytatására. 195. (2.333.) Vitézlő Irinyi László szolgabíró személyesen kér szolgabírót és esküdtet bizonyos ügyben vizsgálat lefolytatására. 196. (2.333.) Vitézlő Jármi János vitézlő Kávássy Balázs útján szolgabírót és esküdtet kér szökött jobbágya visszaszerzésére. 197. (2.333.) Nemzetes Daróczy István szolgabírót és esküdtet kér bizonyos ügyben vizsgálat lefolytatására. 198. (2.334.) Daróczy István Debreczeni Mihály nevében szolgabírót és esküdtet kér bizonyos ügyben vizsgálat lefolytatására. 199. (2.334.) Nemzetes bácskai Anarcsy György szolgabírót és esküdtet kér szökött jobbágyai visszaszerzésére. 200. (2.334.) Nagyságos Báthory Anna vitéző Irinyi László szolgabíró útján szolgabírót és esküdtet kér bizonyos ügyben vizsgálat lefolytatására. 201. (2.334.) Nemes Korcsma Zsuzsanna, vitézlő Korcsma János leánya szolgabírót és esküdtet kér szökött jobbágyainak visszaszerzésére.