KÖZ, TEHER, ELOSZTÁS TÁRKI MONITOR JELENTÉSEK 2008. Budapest, 2008. március SZERKESZTETTE SZIVÓS PÉTER TÓTH ISTVÁN GYÖRGY

KÖZ, TEHER, ELOSZTÁS TÁRKI MONITOR JELENTÉSEK 2008 SZERKESZTETTE SZIVÓS PÉTER TÓTH ISTVÁN GYÖRGY Budapest, 2008. március

A kutatást a TÁRKI Zrt. a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készítette A kutatásban részt vettek és az elemzést készítették: BERNÁT ANIKÓ DENCSİ BLANKA FÁBIÁN ZOLTÁN FERNEZELY BORI GÁBOS ANDRÁS GÁTI ANNAMÁRIA HAVASI ÉVA HORVÁTH HEDVIG JÁVOR ANDRÁS KELLER TAMÁS LANNERT JUDIT MEDGYESI MÁRTON SÁGI MATILD SIK ENDRE SZIVÓS PÉTER TÓTH ISTVÁN GYÖRGY TÁRKI 1112 Tel.: Társadalomkutatási Budapest, 3097676, Budaörsi Fax: 309 Intézet út 7666 45. Zrt. Internet: E-mail: tarki@tarki.hu www.tarki.hu

TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 1.1....7 1.2. Ki nyert ma? A jövedelemeloszlás változásai 2005 2007 2007 között (Tóth István György)......13 1.3. Bevezetés...13 1.4. 1.5. jövedelemeloszlás makrogazdasági környezet makrogazdasági néhány fontosabb környezetének mutatója...17 átalakulása 2005 2007 között...14 1.6. Az jövedelemeloszlás jövedelmek egyenlőtlenségek összetételének tényezőkre aggregált és szintjének a bontása...23 társadalmi változása...20 jövedelmek rétegeloszlásának változása...24 1.7. Irodalom...27 Összefoglalás...25 2.1. 2.2. 2.3. Lent Bevezetés...39 még lejjebb: jövedelmi szegénység (Gábos András Szivós Péter)......39 2.4. 2.5. szegénységi ráta a főbb Magyarországon...39 Irodalom...50 A jövedelmi szegénység meghatározói...46 demográfiai változók mentén...41 Nem Összegzés...49 csak a pénz : megélhetési nehézségek, anyagi depriváció (Havasi Éva)......61 szegények 3.1. 3.2. 3.3. Bevezetés...61 Megélhetési körében...65 nehézségek, az a anyagi depriváció típusai a különböző teljes népességen dimenziói...62 belül a jövedelmi kockázata 3.4. 3.5. jövedelmi depriváció szegények halmozódása, körében...66 a deprivációs index nagysága teljes népességen belül és a 3.6. Irodalom...71 Összegzés, A szegények a népesség következtetések...69 jellemzői különböző a halmozott csoportjaiban...68 anyagi depriváció a jövedelmi szegénység 4.1. 4.2. 4.3. Kint Foglalkoztatottság is, bent is: foglalkoztatottság, és munkaintenzitás...77 keresetek, informális gazdaság (Horváth Hedvig)......77 Irodalom...87 Bérek...81 Béren kívüli juttatások és informális jövedelmek...81 5.1. 5.2. 5.3. Rugalmasan Rugalmasság rugalmasság rejtett és és rejtőzködés...101 gazdaság (Sik összekapcsolódása, hatása Endre)... a jövedelemre...104 típusai társadalomrajza...103...101 kompetenciák Irodalom...106 6.1. 6.2. Tanulni, tanulni, (Lannert tanulni: Judit)... humán-tőkefejlesztés, tanulás a felnőttkorban, készségek 6.3. Képzéstörténet, képzési részvétel...116...115 6.4. Irodalom...121 Összegzés...120 A felnőttek képzési részvétel digitális írástudása kompetenciák idegennyelvtudása...118 hatása a foglalkoztatásra a keresetekre...119 TÁRKI 3 TARTALOMJEGYZÉK

TARTALOMJEGYZÉK 7. Hogy tetszik lenni? Az egészségi állapot jellemzői 8.1. (dr. Jávor András Fernezelyi Bori)......131 8.2. Fogyókúra: Fogyasztási a háztartások tételek...145 mértéke...143 fogyasztása (Bernát Anikó)......143 8.3. Irodalom...148 fogyasztás szerkezete...147 9.1. 9.2. 9.3. Jut Bevezetés...155 is? Marad is? A háztartások megtakarításai (Medgyesi Márton)......155 9.4. megtakarításokkal alakulása meghatározói...158 való rendelkezés makroadatok a Háztartás alapján...155 Monitor vizsgálatban...157 9.5. 9.6. Bankhitel, Megtakarítói tartozás...160 10.1. célok...162 10.2. 10.3. A Bevezetés...173 barométer esőre áll? A lakossági elégedettség változásai (Gáti Annamária)......173 10.4. 10.5. Az elégedettség-kutatás hosszú távú elméleti alakulása...175 háttere, hazai vonatkozásai...173 10.6. 10.7. Múlt-, Aktualitás jelen-, és jövő-percepciók...176 Irodalom...181 Elégedettség elvárások és anómia...178 a jövedelmi feszültség...177 Összefoglalás...179 11.1. 11.2. 11.3. A Bevezetés...189 siker titka: az érvényesüléssel kapcsolatos vélemények (Sági Matild)......189 11.4. 11.5. Nemzetközi Az A Elégedettség boldogulás anyagi előrejutás kitekintés...190 észlelt az előrejutással okainak észlelt meghatározói társadalmi-demográfiai kapcsolatos 2007-ben beállítódások...193 Magyarországon...191 meghatározottsága...192 (Fábián Irodalom...194 12.1. 12.2. Lófogók Zoltán csirkekötők: Tóth István pártpreferencia György)... csoportok politikai azonosulása attitűdjei 12.3. Bevezetés...203...203 12.4.2. Pártpreferencia-csoportok...204 Irodalom...214 Politikai-ideológiai Az állam szerepével orientációk...205 kapcsolatos attitűdök...207 A redisztribúciós attitűdök magyarázó modellje...211 13.1. 13.2. 13.3. Lét Bevezetés...221 tudat: társadalmi helyzet, attitűdök vallásosság (Keller Tamás)......221 13.4. 13.5. vallásosság alakulása élethelyzet: az elmúlt modellek, néhány hipotézisek, évben...221 13.6. A és a vallásosság mérése...224 kérdések...222 13.7. Irodalom...231 Vallásosság Összefoglalás...231 és társadalmi attitűdök...225 helyzet...228 TÁRKI 4

Függelék: Az adatfelvételi folyamat leírása, adatkezelés, értékelés (Dencső Blanka TARTALOMJEGYZÉK F1. F2. Medgyesi Márton)......237 F3. Bevezetés...237 Mintavétel...238 kérdőívek az adatbázis alapstruktúrája...237 F4. F5. F6. F7. kérdezést folyamata követő adatfelvételi és a kérdezés munkafolyamatok, ellenőrzésének ellenőrzés első lépcsője...239 F8. Súlyozás A képzett jövedelmek (utólagos demográfiai számbavétele rétegzés)...241 változók...243 a 2005-ös Háztartás Monitor felvételben...243 és javítás...240 TÁRKI 5

BEVEZETÉS jövedelmi megtakarítás alapuló A TÁRKI és munkaerő-piaci hosszú ideje végzi helyzetének azt a vizsgálatsorozatot, részletes megismerését, amely lehetővé kiadási teszi szerkezet, a lakosság gyűjtünk valamint a vélemények széles körének kutatását. A személyes kérdezésen a a személytől. adatfelvétel adatokat úgy, során hogy általában a háztartás mintegy minden kétezer 16 éven háztartásról felüli tagját és megkérdezzük. a háztartások Emellett tagjairól folyt, sorozat háztartás 1992 egészére 1997 jellemző között a adatokat vizsgálat is a felveszünk Magyar Háztartás a háztartás Panel ügyeiben kutatás keretei kompetens is azóta pedig a TÁRKI Háztartás Monitor szolgáltatott keresztmetszeti adatokat. között mely eddigi legutolsó vizsgálata 2005-ben zajlott. Az előző két hullámhoz hasonlóan most A tartalmazó a Miniszterelnöki Hivatal és a TÁRKI közötti megállapodás tette lehetővé az adatfelvételt, november 2007 őszén történt. Az ennek alapján elkészült legfrissebb, új adatok sokaságát szeptember A TÁRKI elemzéseket Háztartás fogja Monitor össze jelen vizsgálatának kötetünk. adatfelvétele 2007. szeptember 12-től adattisztítás 6-ig tartott és a jövedelmekre vonatkozóan a 2006. október 1. és 2007. készültek. Kutatásunkban 30. közötti időszakról 4538 címen gyűjtött 2024 információkat. személyről és a súlyozás után elemzéseink 2006 háztartás háztartás adatát 5064 sikerült tagjának felvennünk. adatai alapján Az Monitor társadalmi Az vannak 5064 személy részletes közül információink 4339 volt is. 16 A éves viszonylag vagy idősebb, kis mintás és ezek TÁRKI körében Háztartás 3653 annál mintamegvalósulás alkalmas csoportra a teljes szeretnénk népességre azonban vonatkozó megállapításokat következtetések tenni, levonására. statisztikai Minél becslésünk kisebb lényegesen legalacsonyabb bizonytalanabbá során válik. néhány Valamelyest speciális nehezíti társadalmi az eredmények csoportot értelmezését, a valós arányánál hogy típusú becslésként kisebb jövedelműek számban találtunk bekerülése meg. és Közismert válaszadási tény, hajlandósága hogy a leggazdagabbak alacsony ilyen és hiányosságokat jövedelemvizsgálatok során, ezért az itt közölt egyenlőtlenségi mértékek alsó Ahhoz, értelmezhetők. Fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy ezeket a élő A kutatás az adatfelvételének eredmények értékelésekor legfontosabb szintén részletei figyelembe e kötet kell Függelékében venni. súlyrendszer hogy mintánk kellőképpen reprezentálja a magyar nem intézményi háztartásokban találhatók. ugyanitt válaszmegtagadásból népességet, kialakítására. most is, mint Ennek a korábbi módszertanát években is mindig, a Függelék szükség foglalja volt össze. egy ezt Végezetül biztosító jövedelemhiányokat található azoknak az eljárásoknak a leírása, amelyeknek a segítségével a társadalom vagy bizonyos háztartástagok nem éréséből fakadó megfelelően A 2007. évi kutatás korrigáltuk. állapotát rögzítik, utóbbi az eredmények részben néhány pedig évben eredményei részben (például tapasztalható egy is számos jövedelmekre adott változásairól. hónap érdekes vonatkozóan) (jelen adalékkal A esetben korábbi szolgálnak az évek 2007. azt megelőző gyakorlatának szeptember) a magyar egy humán foglalkoznak, évre a vonatkozó jövedelemeloszlás összesített változásait adatokat mutatják. mutatja A be. kötet A első további fejezete fejezetek immár olyan hagyományosan térképezik tőke fel és mint több a lakosság a aspektusát szegénység, elégedettségével, vizsgálják, illetve a depriváció, a illetve háztartások gazdasági a munkaerőpiac fogyasztását, várakozásaival jellemzőit megtakarítását területekkel írják le, a TÁRKI foglalkoznak, 7 Bevezetés

BEVEZETÉS eredményeink valamint megalapozásához, a politikai tagoltságot elemzik. Jelen kutatásunk közzétételével abban bízunk, hogy fontosnak továbbra is hozzá tudnak járulni a magyarországi társadalompolitikai viták mindenkinek Legutóbbi jelentésünket valamint a hazai Feketén-fehéren társadalmi folyamatok címmel tettük nemzetközi közzé. összehasonlításához. kiegyensúlyozott ezt a címadást, mert úgy érzékeltük, a közélet felfokozott Akkor izgalmi azért állapotában tartottuk címet is, hiszen szüksége jelentésünk interpretációk van ismét olyan jellemeznek. olyan elemzésekre, időszakban Most úgy kerül amelyeket látjuk, nyilvánosságra, akár a adhatnánk szikár amikor tények ugyanezt a szociális és a olyan helyzettel, a gazdaság a társadalom állapotával kapcsolatban súlyos viták vannak, eltérő teherbíróképességét értelmezések utaló címet választottunk: látnak napvilágot. Köz, teher, Ennek elosztás.1 ellenére 2003. most és magukra a 2005. évi társadalmi vizsgálataink folyamatokra rendszerváltás időszakokban zajlottak, amikor ma már sokak értékelése szerint az ugyanis intézkedések próbára tevő jóléti akcióprogramok valósultak meg. Előbb az ún. ország egyenlőtlenségi programja, majd 2006-os választást megelőző, a költségvetést megterhelő jóléti politikának úgy révén rendszert. növekvő A 2006 reálbérek nyarán bejelentett és bővülő kiigazítási jóléti csomag ellátások lényegében alakították ennek az egy irányban. látjuk, a két terheit szakasznak osztja szét együttvéve a különböző jelentős társadalmi átrendező csoportok hatása volt, között. ráadásul Ki kell lényegében emelnünk: a Néhány fontosabb megállapításunk a következő: esett A Magyarországon jövedelmei 2005 őszén a lezajlott háztartások adatfelvételünk megfigyelt óta nettó jelentősen szabadrendelkezésű csökkentek felében közötti egyenlőtlenségek amellett, hogy a reáljövedelmek szintje is mértékű csökkenésre a periódus hatást második gyakorolt felében. okozta, még a megelőző éveket az, jellemző, hogy a régió szóban átlagához forgó időszak képest második logikus gazdasági növekedés is visszaesett. A döntő hatást azonban szerény tekintetében hanem egymást követően meghozott, önmagában nem feltétlenül nem ez lépések sorrendiségű, de összességében, a jövedelemeloszlás mintázata a vonatkozó jövedelemeloszlás rendszerbe időszakban ugyanabba szerveződő egyenlőtlenségeinek erőteljes az irányba sorozata. jövedelem mutató csökkenésére gazdaság- átcsoportosítás és azért társadalompolitikai történt került egyfelől sor, mert 2006 munka-jövedelmek jövedelmeiket újraelosztásból a munkaerőpiacról és a járadékjellegű szerző, és jövedelmek a jövedelmeiket között, a döntően másfelől a jóléti a a osztogatás csomag, szerző csoportok között. eloszlás nyaráig az alapvetően az alsó középrétegeknek kedvező kormányzati középrétegek amely politikája mindennek volt jellemző, a költségeit 2006 a nyara felső középrétegekre után pedig az terhelte. a kiigazító Az szegénység fenti tendenciák szűkülése növekedésével. pozíciójavulásával tehát a jövedelem a felső Magyarországon van középrétegek eloszlás összefüggésben. oldaláról 2007-ben pozícióromlásával nem teljes jártak népesség és a relatív alsó- 13 TÁRKI 1 A szerkesztők százalékát a beszédes tekinthetjük fejezetcímekért szegénynek. ezúton is magukra Ez vállalják az a arány felelősséget a relatív jövedelmi 8 A A A

BEVEZETÉS a év alakulását szegénységi változatlanságát rés 1 százalékpontos mutatja csökkenését 2005-höz képest. figyeltük Ezzel párhuzamosan egyenlőtlenségének időszakában. E változás összhangban van a jövedelemegyenlőtlenségek az elmúlt két folyamatokra összehasonlításban mérő általános eredményekkel, csökkenése mely részben szerint az eloszlás a alján jövedelmek legkevésbé vezethető vissza. A szegénység előfordulását nemzetközi lezajlott európai helyezkedik egyenlőtlen Magyarország skandináv és a közepesen jövedelmek egyenlőtlen eloszlását kontinentális tekintve kockázatú országok (Hollandia, Ausztria, Franciaország, Belgium) között százalékos szegénység el. szegénység életkori kockázata csoport csökken gyermekeké az életkorral. és A fiataloké. legmagasabb Az általános, szegénységi 13 elemzéseinkhez szegénységi rátával szemben a 0 15 évesek körében háztartásfő TÁRKI 15 százalékos, háztartásvizsgálatainak 16 24 évesek adatbázisán körében pedig 17 végzett százalékos. szerepet hasonlóan, a 2007. évi adatok alapján is megállapíthatjuk: korábbi iskolai végzettsége és gazdasági aktivitása játssza a legfontosabb a hovatartozásának, vagy sem. sem. abban, Kisebb Emellett hogy hatást a gyermekszámnak számottevő egy becsültünk adott háztartás hatása a lakóhely és van annak tagjai esetében. még szegénynek hogy a valaki Becsléseink háztartásfő egyedül tekinthetők-e szerint etnikai él-e 2005 2007 a függően szegénység háztartásfő egyáltalán neme nem és életkora vagy csak az viszonylag alkalmazott kismértékben szegénységi magyarázza küszöbtől deprivációk előfordulását. 13%-os között, ha nem is látványosan, de érzékelhetően csökkent a (33%). számában és még inkább halmozódásában mért szegénység. A szegény, jövedelmi és/vagy szegénységi jövedelmi szegénység aránnyal minden szemben harmadik a halmozott embert anyagi érint és együttesen A ugyanakkor lakosság valamivel egyharmada több, halmozott mint egyharmada deprivált (38%) és/vagy nem jövedelmi leginkább nem is deprivált. A jövedelmi szegénység és a halmozott depriváció szegény községekben élő háztartások az van alacsony élő, jelen tagjait magasabb a iskolai lakosság fenyegeti. gyermekszámú, végzettségű, 8%-ánál. A területi A roma halmozott hátrányos hátrányok háztartásfővel depriváció helyzetű nagymértékben rendelkező, kockázata régiókban Az felerősítik hátrányokat, jelenségek a ami demográfiai arra hívja és fel iskolai a figyelmet, végzettségbeli hogy a különbségekből területi szegregációs adódó általában szerepe tovább erősödött. emelkedése, a tény, hogy a relatív szegénységi ráta nem változott, nem jelenti azt, hogy árának a társadalom egyes rétegei ne érzékeltek volna életszínvonal esést. jelentős Arról van ugyanis másfelől szó, pedig hogy az egyfelől alapvető az elvonási fogyasztási mértékek javak és jelentős szolgáltatások mértékű időszak periódussal helyenként reálbér átlagát együtt és is is. erősen drámai reáljövedelem emelkedése lehúzta, esést a 2005 2006-os az hoztak időszak magukkal, második expanzív hogy felében növekedési az a olyan teljes TÁRKI 9 A A

BEVEZETÉS átlagosan nominálisan százalékos magyar 131448 háztartások 4 5 százalékos Ft-ot 2007 költöttek, szeptemberét növekedést két éve megelőző jelent, ugyanez ami 126249 időszakban azonban Ft volt. havonta reálcsökkenéshez általános vezetett. fogyasztói Ezt a trendet árindexszel támasztja számolva alá a KSH 7 8 jelentése százalékos a 113 Ez első amely volumencsökkenését félévi a Háztartási folyó fogyasztási Költségvetési valószínűsítette adatai Felvétel alapján egyéves havi a lakossági távon. felméréséből A volumencsökkenés fogyasztás származó 1 2%-os 2007. is, 2007. felgyorsult. valamilyen év második megtakarítással felét még rendelkező inkább jellemző háztartások árnövekedések aránya nem hatására változott a 2005 fele kedvezőtlen között rendelkezik és 2007 makrogazdasági között. valamilyen Két éve is, általunk környezet és a 2007-es felmért eredménye, vizsgálatban megtakarítási hogy is 2005 a formával. háztartások egyáltalán 34%-ról nem 38%-ra valószínű, nőtt hogy azon a következő háztartásoknak évben tudnak aránya, megtakarítani. amelyek és szerint 2007 A Az elmúlt időszakban kísérletek történtek a gazdaság szürke és fekete különmunkából részének igazán háztartási kifinomult fehérítésére. szinten részletekkel informális Egy efféle szolgálni, jövedelmek háztartás idei (borravaló, vizsgálat adatainkban hálapénz, minderről azt látjuk, alkalmi nem hogy tud a háztartási összjövedelmen származó jövedelmek) belüli aránya előfordulása stagnál. tovább Összhangban csökkent, az azonban egyéni és szinten és kvintilisenként jövedelmeiben felső alacsonykeresetűek kategóriákban jelenik kiegyenlítettebbé meg. való térvesztésével, bérnövekedésével, vált, inkább az informális valamint az alsó a jövedelmek különmunka középosztály aránya alsó egyik munkaerő-piaci periódusára mai természetes Magyarországon csoportokra megjelenési a munkaszerződés jellemző, formája. amelyek A rugalmassága korábbi (még és a rejtőzködés rejtett a szocializmus gazdaság mutatnak hasonlóságot vonatkozó) marginalitásuk, elemzésekből kétlakiságuk, ismert társadalmi vagy épp csoportokkal az alapján, olyan hogy Mostani egymástól találtunk: a munkaerő-piaci elemzésünkben igen eltérő elithez társadalmi a rugalmasság tartoznak összetételű vagy és kvázi-vállalkozónak a rejtőzködés munkaerő-piaci alapján minősülnek. és a kvázi míg vállalkozói a marginális csoportokba csoportba a inkább primer a és vesztesek, a szekunder addig munkaerőpiac a csoportot mellékes három, Az felnőttkorában. végzettsége nyertesei adatok sorolhatók. tanulási van azt A valakinek. mutatják, tanulási aktivitás Ugyanakkor hogy a annál lakosságnak a nagyobb, fiatalok körében igen minél kis magasabb jóval aránya nagyobb iskolai tanul birtokolják. két évvel aktivitás ezelőtti Ez különösen Monitor és a a korszerű adatokhoz számítógép kompetenciákat képest és internet jelentős használatra is előretörést nagyobb igaz, arányban mértünk. ahol a Ugyanakkor fejlettebb nyelven, de országaihoz a nyelvismeret nyelvtudás képest. területén szintje Bár még még egyre mindig mindig több alacsonynak nagy fiatal a tud lemaradásunk valamilyen mondható. Európa idegen 1 0 TÁRKI A A A

Az BEVEZETÉS váltáshoz való aktivitásnak a tény, hogy az aktív népesség kis része birtokolja a munkaerőpiaci korlátai szükséges kompetenciákat és a felnőttkori tanulásban/átképzésben felnőttképzésben részvétel a munkakeresleti is alacsony szintű, oldal arra mellett hívja a munkakínálati a figyelmet, hogy oldalon a gazdasági is komoly esélyét, vannak. Az általunk vizsgált modellek ugyanis azt mutatják, hogy a arányának való részvétel növeli (növelné) mind az elhelyezkedés valamint 2007-es mind kutatás a keresetek során nagyságát. számolhatunk csökkenésével találkoztunk, szinte minden családi kérdezett kapcsolataikkal, területen az elégedettek kilátásaikkal lakókörnyezetükkel elégedettek arányában pedig stagnálásról lakásukkal, tapasztaltunk, és be. ahol A az idén legnagyobb életük 8 9 százalékponttal eddigi csökkenést alakulásával az kevesebben életszínvonalukkal, elégedettek mondták táborában a magukat jövőbeli és elégedettnek, minden tartják az ország mint helyzetéhez 2 éve. A válaszadók képest. Megjegyzendő a saját kilátásaikat ugyanakkor, kevésbé hogy rossznak most mért évben jóval többen észleltek, illetve jósoltak romlást saját maguk bár várakozásaikat. távú az riasztóan ország számára, magas mint arányban ahányan nyilvánítják stagnálást ki vagy negatív javulást, tapasztalataikat a válaszadók és 40% A romlást érzékelők vagy várók aránya a személyes rövid jelölte legtöbben jövőérzékelés a kemény kivételével munkát minden tekintik esetben az anyagi 60 boldogulás százalék fölött fő forrásának van. előzőtől legfontosabbnak, be csak, megállapítható, minimális további mértékben hogy 20% mégsem pedig marad második a munkában el a legfontosabb kapcsolati hiszünk tőke tényezőnek igazán. észlelt Az Kétpárti jelentősége hátteret szerint is nagyon (22% + 33%), fontosnak és majdnem ítéli meg minden (20%+26%), második továbbá válaszoló bő a harmaduk jó családi jobboldali baloldal nagyon fontos a boldoguláshoz a szerencse is (18%+22%). kapcsolatos vagy ahhoz hasonló szerkezetű demokráciákban politikai tér bal- és komoly osztatúra egyszerűsödik, ahol a hagyományos értelemben vett jellemzi és eltérő jobboldal elképzeléseken elkülönülése alapul. többek Vizsgálatunk között az ebben állam a tekintetben szerepével szavazók tudjuk orientációs az állami kiadásokkal zavarokat mutat. kapcsolatos Ma Magyarországon kisebb elköteleződés, a baloldal a jobboldali szavazóit népesség alakulnak ugyanakkor láthatóan inkább megmondani, pártolják hogy nagyobb ebben fokú a váltásban állami részvételt. mennyire Nem erők általános állam-igénye a domináns (és ennek megfelelően a bármelyik meg fordítják a pártpreferenciák irányba a saját is) vagy szavazóikat. pedig a pártok, Összességében mint véleményformáló nagyon ciklus megnyugtató. forgatókönyv további sorsa, is érvényesül, a közteher a eloszlás költségvetési szempontjából húzd meg- egyik azonban ereszd sem TÁRKI 11 A A

JÖVEDELEMELOSZLÁS 1. Ki nyert ma? A jövedelemeloszlás változásai 2005 2007 között (Tóth István György) jövedelmeinek jövedelmekre, Következésképpen A Tárki a eloszlási Háztartás mintáit Monitor vizsgálatban vizsgálja. Kérdőívünkben háztartások nettó nem szabadrendelkezésű le, ezért a bruttó jövedelmek eloszlását sem tudjuk közvetlenül kérdezünk megfigyelni. bruttó milyen rendszer csak következtetni minden tudunk olyan abból, jelenségre, hogy mit mutat ami a az bruttó általunk és a megfigyelt nettó eloszlás végeredmény, között zajlik időszakot pótlólagos, külső forrásból származó ismereteink vannak az adó- és támogatási és adó- változásairól. Ezen területen az elmúlt vizsgálat óta roppant mozgalmas csak hagytunk magunk mögött. A tanulmány első fejezete ezért vázlatosan áttekinti az Ehhez és A támogatási nettó szabadrendelkezésű rendszerben bekövetkezett jövedelmek fontosabb vizsgálatából változtatásokat. Tehát: arról kapunk képet, hogy a háztartások milyen fogyasztási a dolog potenciállal természete rendelkeztek. szerint és képest másik kérdés az, hogy ténylegesen hogyan is költötték el jövedelmeket. mindig ebben a fejezetben a nettó nominális jövedelmek eloszlása a téma, a fogyasztással megkérdezések megtakarításokkal Amikor azt mondjuk, kötetünk hogy két másik a magyar fejezete háztartások foglalkozik jövedelemeloszlásáról részletesebben. jövedelemeloszlást. tekintetbe kell vennünk, hogy az efféle, mintavételen alapuló beszélünk, kimarad a legnagyobb gondosság mellett sem tudják átfogni lakossági volumenét Becslésünk szerint a személyek számát tekintve alul és a fölül teljes százalék a kezében vizsgálatból tekintve (hasonlóan felül a magyar ennél ahhoz, lényegesen népesség amit más nagyobb mintegy országokban 3 a százaléka. veszteség, találunk), A hiszen kimaradt nagyon a felső jövedelmek nagynak néhány is mindig becsléseinket hogy feltételezzük eredményeink a jövedelemkoncentrációt.2 lakossági mintából Az származnak, elemzésben ezért mindvégig a fontosabb tekintetbe mutatók kell esetében vennünk, ismertetjük, Először tekintetbe majd a a statisztikai elemezzük kell makrogazdasági venni az hibahatárok a efféle jövedelemeloszlásra környezet bizonytalanságot. jelzésével a mutatjuk gyakorolt kiigazítási be. hatásokat. Ahol csomag nem néhány ezt tesszük, jellemzőjét ott is szórása. századik Monitor háromszázezer 2 Illusztrációként Ennek a rétegnek gondoljunk a belső bele: szórása az egyes is lényegesen lapok által nagyobb, évente közölt mint TOP a teljes 100-as mért listán jövedelemeloszlás azonban vizsgálat helyezett nem vagyona tudja (nem befogni jövedelme!!) a népesség közötti három arány körülbelül százalékát, 1:100. akkor Ha ez azt azt mondjuk, jelenti, hogy az a első Háztartás körülbelül és a érvényessége szórása marginális. ennél már valószínűleg valahol egészen embert ez (100-150 biztosan alatt nem kezdődik. lehet ezer lényegesen tízszeresnél háztartást) A jövedelemeloszlás kisebb, nagyobb vesztünk az elvesztett a alján el. vagyoni/jövedelmi A esetlegesen századik jövedelmek és kimaradó különbség. volumene a százezredik három pedig A mi család vizsgálatunk között TÁRKI százalék ténylegesen belső 13 1.1. Bevezetés

JÖVEDELEMELOSZLÁS októberben négy 2007-ben a Monitor vizsgálat adatfelvétele (hasonlóan a megelőző vizsgálatokhoz) idősoros zajlott. A jövedelem vizsgálat referencia éve a megelőző 12 hónapot, azaz 2006 kontextusba és szeptember közötti időszakot fedi le. Ez és következő alfejezet a legutóbbi adatfelvételek vizsgálatunk referencia periódusait jellemzi néhány fontos makrogazdasági mutató hanem alakulásának feltüntetésével. Noha elsődlegesen a legutolsó periódust igyekszünk környezet helyezni, helyenként, a történetiség illusztrálásához vissza kell nyúlni a korábbi időszakaiban3. csak azt referencia igyekszünk időszakához bemutatni, is. hogy Az áttekintésben a makroökonómiai nem törekszünk és társadalompolitikai teljességre, rendszerváltás Az elmúlt egyes, kormányzati években fontosnak előbb béremelései, tartott a már jellemzői a később 2003-as miképpen pedig vizsgálatunkban alakultak a választási legutóbbi is felkészülési elemzett adatfelvételek ún. időszak jóléti héttel 2007-ben osztogatási viszont politikája az ún. jellemezte kiigazítási a csomag lakossági hatásai jövedelmek érkeztek alakulásának el a háztartásokhoz.4 makro környezetét, is. nyugdíjemelés 2006-ban teljesedett 13. havi nyugdíj, ami 2003 2006 között minden évben egy tervezett több nyugdíjat jelentett a nyugdíjasoknak. Mindez megmaradt a visszafogások idején eljárás A nyugdíjemelés során alkalmazott svájci indexálás eredményeként a konkrét növekedést értéke lényegében az árindex és a bérindex átlaga lesz, ha az év elején nyugdíjasok mértékek év közben nem teljesülnek, akkor utólagos évvégi korrekcióval. Ez az keresőké. a pozitív reálbérindex esetén a reálkeresetekhez képest alacsonyabb reálnyugdíj- nyugdíjak eredményez, azokban az években, amikor reálbér csökkenés van, között Az nyugdíjból általunk vizsgált származó időszak jövedelmének első felében értéke reálbérnövekedés kisebb mértékben volt, ami csökken, miatt elvileg mint költségvetési kisebb mértékben emelkedtek volna, mint az aktívak jövedelmei, a 2003 és 2006 megugrott adagolt 13. havi nyugdíj évente újabb jutalom-hetei azonban (túl)kompenzálták ezt relatív a különbséget. Az első olyan évben, amikor már ez nyugdíjemelési peridus lezárult, között az infláció kiigazítási is. Ilyen csomag periódusban az aktívak azonban reálkereseteit a svájci indexálás erőteljesen tompítja visszafogta a nyugdíjak és családtámogatásoké. értékvesztését. A fenti intézkedések eredőjeként a nyugdíjasok és az aktív generációk hatására várhatunk egyenlőtlenség-csökkenést. családosok A másik nagy, a jövedelemeloszlás egészét is befolyásoló jóléti tétel az Ebben a tekintetben is lényeges változások történtek, de ezek emelkedtek a tény vélhetően különböző számottevően is, hogy nem alcsoportjai a annyira készpénzes a tárgyalt a között családosok családtámogatásokra időszakban. zajlott le jelentős a A nem családi átrendeződés. családosok, fordított támogatások összkiadások hanem Ezt valószínűsíti esetében inkább nem a Szabó szabályok 3 voltak A fontosabb események reprodukálása MNB 2006a és 2006b, Benedek és Scharle 2006, Ohnsorgesokat és Romhányi, 2007, Kopint-Tárki 2007/1 2007/4, valamint a vonatkozó adó- és társadalombiztosítási mindig számít érzékelhetőek, 4 Hozzá áttekintése kell tenni, alapján hogy történt. a kiigazítási csomag teljes hatásai a referencia időszaknak inkább csak a végén TÁRKI nagyobb a valós súllyal jövedelmi szerepelnek. egy ilyen adatok lakosság felderítésében megkérdezésen és az alapuló emlékezet vizsgálatban szempontjából a megkérdezettek a legutóbbi emlékezete események 1 4 1.2. A jövedelemeloszlás makrogazdasági környezetének átalakulása 2005 és 2007 között

legjelentősebb JÖVEDELEMELOSZLÁS kedvezmény kötötték, változás az volt, hogy az adórendszeren belül előbb, 2005. január 1-től érvényesíthetőségét jövedelemkorláthoz (nyolcmillió forint bruttó jövedelemhez) újabb csökkent 2006. a többgyermekeseké, január 1-től pedig ráadásul megszűnt annak az egy- érvényesíthetőségét és kétgyermekesek is adókedvezménye jövedelemkorláthoz és jövedelem hogy gyermek (hatmillió után forintos 500 ezer korlát forinttal alatt vehették emelkedett igénybe ez a korlát.) háromgyermekesek A gyermekesek és minden pótlékba, szempontjából ellentétes csoportját (az alacsonyabb jövedelműeket) érintette, egy a az és megszüntették melynek összege az ún. rendszeres gyakorlatilag gyermekvédelmi duplájára emelkedett. támogatást Ezeknek és beépítették az intézkedéseknek a családi jövedelemeloszlást eredőjeként a különböző jövedelmű családosok között jelentős jövedelem átcsoportosítást munkavállaló jövedelemnivellálódást A 2006 nyarán bejelentett valószínűsíthetünk. Másfelől érintő elemei az költségvetési elvonási mértékeket kiigazítási érintették. csomag legjelentősebb, Egyfelől minden a jövedelműek bevezetésére. emelkedett számára a személyi emelkedett jövedelemadó a munkavállalói legfelső egészségbiztosítási kulcsa is, amennyiben járulék a magasabb mértéke. jövedelmeit az esetében egyszerűsített Ezt egészítette sor került vállalkozói ki egy a részben négy adó százalékos (EVA) ugyanezt keretei úgynevezett a között jövedelmi felvevő szolidaritási kategóriát réteg esetében érintő, különadó de az illetékek EVA kulcsának 15-ről 25 százalékra emelése. Ezeknek az intézkedéseknek az eredője a az felső-közepes Az adórendszer jövedelműek egyéb jelentős változtatásai nettó pozícióromlása (mint például lett. megtakarításokból mértékeinek változása, valamint a kamatadó bevezetése) a gépjármű- mindenkit és önkormányzati adott adott periódusban vagyontranszfert hajtottak végre, illetve akik az adott érintettek, időszakban akik jövedelmi származó jövedelmet realizáltak. Valószínűsíthető azonban, hogy az lenne gazdasági vizsgálni A 2006 csoportok az nyarát tranzakciók ÁFA, nettó követő a pozícióit jövedéki nagyobb kiigazítások rontotta. adók, prevalenciája valamint relatív a életszínvonal-hatásait közüzemi miatt ez is szolgáltatások a középső tekintve és illetve a magasabb lényeges gáz és a villany árának emelkedését is. Ezt azonban jövedelemeloszlási fejezetben azért hagyjuk ugyanúgy, figyelmen szabadrendelkezésű kívül mert jövedelmek ahogy eloszlási jeleztük mintáinak, a alakulására vagyunk elemzésekor kíváncsiak. a 5 Ezen nettó vagyonátruházási témán kívül mint esik a illetékek nettó a fogyasztás növekedése. jövedelmek drágulása eloszlására illetve nehezen volumenének elemezhető esetleges hatást visszaesése gyakorló jövedelemeloszlást. számlaérték 5 Ugyanakkor + ÁFA Például EVA) vannak a az 2006-os EVA olyan rendszerében ÁFA-csökkentés elemei adózóknak az is ÁFA-változásnak, nettó jövedelemromlást a sajátos szabályok amelyek okozott. miatt közvetlenül (nettó jövedelem TÁRKI is érintik = nettó 15 a

JÖVEDELEMELOSZLÁS A vizsgálat jövedelemeloszlás óta Jövedelem alakulását elem befolyásoló Esemény/intézkedés fontosabb események Időszak a legutóbbi Monitor 13. bevezetése havi 2003 2006 kumulatívan között, Minden Érintett csoport társadalmi Nyugdíjak Özvegyi emelése nyugdíjak 2006 2007-ben, két lépésben Származtatott nyugdíjakkal rendelkezők nyugdíjas Nyugdíjkorrekciós Az program idő korrekció) szerinti (szolgálati 2007. januártól 1988 nyugdíjba előtt érvényesíthetőségét adókedvezmény mentek jövedelemkorláthoz kötötték Az adókedvezmény 2005. januártól Magas gyermekesek jövedelmű megszűnt kétgyermekeseknél, érvényesíthető összege jelentősen az egy- és csökkent többgyermekeseknél a 2006. januártól Adózó családok gyermekes A Családtámogatások jövedelmekre közvetlenül Családi jelentős karbantartása ) pótlék hatással Rendszeres gyermekvédelmi emelése (és 2006. januártól Minden események levő támogatás gyermekes család 1: megszüntetése Munkavállalói januártól Alacsonyabb egészségügyi jövedelmű járulék emelése 2006. szeptembertől gyermekesek Társadalombiztosítási járulékok 2: A minimumbér Minden kétszerese után munkavállaló fizetendő bevezetése tb járulék 2006. szeptemberétől Alacsony jövedelmű 1: Egyéni vállalkozói munkavállalók különadó fehérítési béremelése célú Személyi jövedelemadó bevezetése 2006. szeptembertől Magasabb változtatásai 2: adókulcs (munkavállalói SZJA felső emelése jövedelműek szolidaritási különadó bevezetése) 2007. januártól Magasabb 1: az EVA kulcs jövedelműek Egyéb adók emelése százalékra, 2: gépjármű- 25 1: októbertől 1: rendszerben adózó minden EVA- önkormányzati illetékek emelése 2: szeptembertől 2006. 2: vagyoni tranzakció szereplői az érintett 1 6 TÁRKI

Jövedelem elem JÖVEDELEMELOSZLÁS 3: Esemény/intézkedés kamatadó Időszak Érintett csoport társadalmi bevezetése 20 százalékos 3: szeptembertől 2006. 3: megtakarításokkal ÁFA Előbb 25%-ról csökkentése, a felső kulcs rendelkezők középső 20%-ra 20%-ra kulcs emelése majd 15%-a Csökkentés: 2006. emelés: szeptembertől januártól, 2006. Mindenki, adott vásárolja termékeket aki az Az Jövedéki adók Dohány jövedéki ütemes regisztrációs növelése, adók alkohol adó Több ütemben, fogyasztást 2006. érintő szeptembertől, 2007. áprilistól és Dohányt alkoholt vásárlók és intézkedések árakat és a Árszabályozás körébe termékek szolgáltatások tartozó és A elektromos távfűtés közlekedési gáz, az tarifáknak árának az áram, és a emelése a 2006. több ütemben őszétől, Minden vevő, a fogyasztók nagyobb elsősorban igénybe Egyéb hatásokkal közvetett járó 1: szolidaritási történő társasági emelése adóval 1: szeptembertől 2006. Foglalkoztatási intézkedések 2: elvárt adó 2: 2007. júliustól Munkáltatók hatások Közvetetten: Közvetlenül: létszámstopja, állami szektoronként alkalmazottak emelkedése leépítése eltérő mértékű 2006 őszétől Állami visszaesés miatt a munkaerőköltség általános munkakeresleti folyamatos Munkát alkalmazottak keresők gazdasági GDP. Az 1.1. ábra néhány fontosabb mutató segítségével illusztrálja az elmúlt nyolc év a 2003-as trendjeit és az a elérhető 2005-ös hivatalos adatforrások idején nagyjából alapján. alakult, 2007-ben, azaz pontosan a vizsgálat referencia éve alatt 4 fékeződött százalék körül le nagyon növekedett gyorsan a periódusában növekedése. Az adatfelvételi periódus végén a GDP növekedése egy százalék körül 2007-ben A de tényleges az időszak háztartási egészében fogyasztás sem haladta éves meg növekedési a két százalékot. pedig 7 11 százalék körül, a 2005-ös vizsgálat idején üteme 2 4 százalék a 2003-as körül vizsgálat mozgott, adatfelvételi viszont a referencia-időszak első felében éppen 0 fölött volt, a második felében negyedévéhez negyedéves Miközben 2003-ban szinten negatív 2005-ben volt ( 3 és is 4 erőteljes százalék körül reálbér-növekedés alakult). mutattak, periódust (2003-ban 4 5%-os inflációs rezsimben az előző jellemezte év azonos történt), a 2005-ben jelenlegi képest adatfelvételi pedig vett a növekedési második-harmadik periódus adatok ennél negyedévben 7 12 lényegesen százalékos kedvezőtlenebb 4 10%-os nettó reálbér-emelkedést környezetben TÁRKI emelkedés 17 1.3. A makrogazdasági környezet néhány fontosabb mutatója

JÖVEDELEMELOSZLÁS keresetekét, zajlott negyedéveihez le (a nettó viszonyítottan). reálkeresetek a nettó reálkeresetek Ki kell mintegy még emelni, 4 6 dinamikája százalékkal hogy miközben jelentősen estek a 2003-as az meghaladta előző és év a 2005-ös azonos vizsgálatunk A nettó és bruttó a idején részben kereseti a nettó a 2006 dinamika reálkeresetek második közötti felében a rés bruttó másik bevezetett bérek oka stagnálása a adószigorítások gazdaság mellett részleges jelentősen miatt fehéredése a jelenlegi estek. bruttó kétszerese emelésére lehetett, konkrétan után kell az tb a tény, járulékot hogy fizetniük, a munkáltatóknak ami az alacsony 2006 szeptembere bérek legalább óta a egy minimumbér 1.1. ábra Fontosabb ösztönző hatással gazdasági járhatott, indikátorok de egyben 2000 és a 2007 bérek között járulékterheit Magyarországon is szágon6 emelte. részének 1 8 TÁRKI 6 Forrás: KSH adatok, Kopint-Tárki adatbázis, Matheika Zoltán gyűjtése

JÖVEDELEMELOSZLÁS változott Miközben a három adatfelvételi a gazdasági periódus aktivitás között, (a foglalkoztatottak a munkanélküliek globális száma száma) a 2003 lényegileg őszén TÁRKI jellemző nem 19

JÖVEDELEMELOSZLÁS jelentős 2007 240 ezerről őszéig. hatást 2005 Önmagában a jövedelem őszére 320 a egyenlőtlenségek foglalkoztatottsági ezer körülire emelkedett alakulására, helyzetnek majd legfeljebb ez nagyjából a változása az, ezen ha nem a szinten foglalkoztatottság gyakorolhatott is maradt változott, mintázata a egyenlőtlenségek foglalkoztatottságon az átrendeződött egyéni dekompozíciója vállalkozások belül a különböző az alkalmazotti száma kapcsán munkaintenzitású viszont térünk státusban jelentősen még vissza. pénzt háztartások csökkent Említést keresők az között. érdemel utóbbi aránya Erre időszakban. ugyanakkor, lényegesen a kérdésre hogy nem az egyenlőtlenségek együttható Az (amely általunk csökkenését lényegében rendszeresen az mutatja összes (1.2. követett jövedelem ábra). Mind mindegyik páronkénti a jövedelmek különbségeinek jövedelemeloszlási szóródását az jellemző átlagra mutató ún. normált Gini az figyelembe értékén decilis viszonyító aránya alapul), véve percentilis mind szignifikáns mind pedig a aránya legfelső a csökkenést legfelső statisztikailag és a tized legalsó mutatott.7 szignifikáns népességtized töréspontját mértékben, a legalsó átlagjövedelmeinek tized a statisztikai felső töréspontjához arányát hibahatárt jelző decilis létre. jelentős Az ekvivalens jövedelmek (e=0.73) alapján számított valamennyi egyenlőtlenségi mutató középértékéhez 2005-ben töréspontjának esést mutat. képest 2007-ben Fontos emelkedése, vett azonban relatív a legszegényebb hanem pozíciója észrevennünk, a legfelső érdemben egymillió decilis az egyenlőtlenségcsökkenés nem ember töréspontjának változott, leggazdagabbjának viszont csökkenése a legfelső nem a mellett népesség a legalsó decilis jött átlagjövedelmeihez (ezt százalékról legszegényebb tagjának a középértékhez viszonyított relatív jövedelmi pozíciója jelentősen romlott hogy mutatja a szóban az 178 forgó 1.1. százalékra). táblázatban viszonyított arány értéke a aránya A p10/p50 95 legfelső százalékos 7 alá érték tized csökkent változatlansága valószínűséggel átlagjövedelmeinek (ez szabatosabban mellett esik 6.3 a p90/p50 és legalsó fogalmazva 7.2 közé)8. érték népességtized esése azt jelenti, 192 csökkent lényegesen Miként nem játszódhatott változott (a le témáról mindez? bővebben Először is, következő a relatív fejezetben értelemben lesz vett szó, szegények de erre aránya utal az hétszázezren 1.2. többel táblázat a 2005-ben (az alsó 1.2. rendelkezhettek) táblázat paneljében mért körülbelül azt közölt mutatja, 9. kilencszázezer becslés hogy becslésünk is), a emberhez jobbmódúak szerint képest a társadalmon mediánjövedelem 2007-ben belüli valamivel aránya kétszeresénél több viszont mint amelyen 7 belül Mindhárom 100 különböző mutatóra mintavétel intervallumbecslést esetén 95 adunk. esetben Az ábrákon kerülne jelzett a megfigyelt vonalak mutató azt az intervallumot értéke. Ennek jelzik, az közölt intervallumnak ismétléses 8 visszatevéses a középértéke mintavételen a népességre alapuló vonatkozó Stata bootstrap becslésünk eljárással legvalószínűbb hoztuk létre. értéke lesz. A becslést 1000 aki Itt ismét szükséges kiemelni azt, amit korábban már jeleztük: becslésünk szerint a Háztartás Monitor jutó vizsgálat a teljes magyar jövedelemeloszlás alsó és felső 3 százalékát biztosan nem tudja befogni, ezáltal az itt gyakorlat érték 9 A egészen besorolás biztosan logikája alsó a következő. becslésnek Vegyük tekinthető. közép pontosan középen helyezkedik el (tehát ő a jövedelemeloszlás a szerint mediánja), sorba és rendezett vegyük tízmillió az ő háztartása ember közül egy főre azt, Akik 200%-ánál jövedelmének a 120% szerint szoktuk a felét. Akiknek szegénynek ennél tekinteni. kevesebb Az van, 50% és 80% a közötti statisztikai jövedelemmel hagyomány rendelkezőket és a nemzetközi alsó- TÁRKI osztálynak, többel és 200% rendelkeznek, akik közötti a medián jövedelemmel jómódúnak rendelkeznek, körüli nevezzük +/ 20%-os ebben azokat sávban elemzésben. felső-közép helyezkednek rétegnek, el, középrétegnek és akik pedig a tekintjük. medián 2 0 1.4. Az egyenlıtlenségek aggregált szintjének változása

JÖVEDELEMELOSZLÁS 1.2.1. 1.2. 2007 ábra között ábra Egyes A (személyi legfelső egyenlőtlenségi ekvivalens decilis alsó mutatók jövedelmek töréspontja értékei személyi és és az megbízhatósági alsó eloszlása decilis felső alapján) intervallumai töréspontjának 1987 és aránya (P90/P10) 3,8 3,6 3,4 3,2 1.2.2. ábra A legfelső 3,0 és a legalsó decilisek jövedelemátlagainak aránya (S10/S1) 2,8 2,6 1987 1992 1996 2000 2003 2005 2007 8,0 7,5 7,0 6,5 6,0 1.2.3. ábra Gini-együttható 5,5 5,0 4,5 4,0 1987 1992 1996 2000 2003 2005 2007 0,32 0,31 0,30 0,29 0,28 0,27 0,26 0,25 0,24 0,23 0,22 Megjegyzés: megbízhatósági becslés. minden szinten. becslés A Gini, az a P90/P10 ekvivalens és az jövedelmek S10/S1 esetében eloszlására 1000 vonatkozik, ismétléses Stata 95 százalékos bootstrap következhetett Azt, hogy be, a alátámasztani lényegesebb látszik, változás hogy a a jövedelemeloszlás különböző, az eloszlás felsőbb TÁRKI változásának régióiban 21 1987 1992 1996 2000 2003 2005 2007

JÖVEDELEMELOSZLÁS diagnosztizálására változására 0.205-re Az esését egyes leginkább az tizedeknek 1.3. alkalmas táblázatban). érzékeny mutatók az szórás-mutató összes közül jövedelemből arányaiban változott a (lásd való legnagyobbat a GE(2) mutató a felső plasztikusan 0.260-ról értékek ábrázolja idősor jövedelemeloszlási volt. (1.3. a ábra). jómódúak, Ez fejlemény is középrétegek arra enged a jobbmódúak következtetni, és a szegények és a középrétegek hogy relatív az elmúlt részesedését közötti két évben távolság a nyomon legjelentősebb csökkenése követő 1.3. összes ábra jövedelemből Egyes egy főre 1962 jutó és jövedelmek 2007 között alapján képzett népességtizedek részesedése az 25,0 20,0 15,0 S1 S5+S6 S10 Forrás: 10,0 1992 1996: 1962 1987: KSH jövedelemfelvételek alapján Atkinson Micklewright [1992] HI1. táblázat; 5,0 tizedekbe Magyar Háztartás Panel I VI. hullámai, 2000 2007: Tárki Háztartás Monitor. 0,0 jelenti, Más ha tartozók a típusú szélső prezentációja de-polarizálódásáról 1967 társadalmi ugyanennek a jelenségnek az, amit az 1.4. ábrán az egyes 1972 1977 1982 csoportok figyelhetünk meg. A polarizálódási folyamat azt 1987 1992 eltávolodnak 1996 2003 a középtől 2005 2007 szegények reprezentációjához személyt a periódus és a úgy elején, gazdagok juthatunk, majd relatív ha megvizsgáljuk, vesszük részaránya az összes, hogy a közülük jövedelem társadalomban. mennyi alapján és az egyszerre sorba egyes Ennek rendezett decilisek egyik nő a töréspontjaiban tagjának medián-jövedelem határok (a elhelyezkedők értékének személynek) arányával jövedelme. a jövedelememelkedésére deflált Ezután értékeket megnézzük, alapul normáltan hogy véve a (tehát népesség kialakított) a két középső természetesen között miképpen változnak a népesség arányok. Az ábrán a 2005-ös időpont Ha minden decilisben pontosan ugyanannyi embert (tíz százalékot) tüntetnek decilis- akkor nem történt volna változás a mediánhoz képest vett decilis-határok relatív értékeiben, adatok ös decilisekbe. értelemszerűen 2007-ben is a népességnek pontosan tíz százaléka tartozna a 2005- föl. eloszlási kilencedik decilis 2007-ben minta és a tizedik arra azonban enged decilis egy következtetni, egyes furcsa tagjai fűrészfogszerű (valójában hogy a mintát két elég időpont találunk. sokan, között hiszen Ez a váratlannak lecsúszhattak a 2005-ös felső tűnő alacsonyabb mintegy decilisre húsz elég százaléka jövedelmek kerülhetett szintjére). reálértékben Ugyanakkor a korábban az valószínű csak az hogy eggyel az a 2 2 TÁRKI

alulról második decilis viszonylagos kiürülése relatív helyzetjavulást JÖVEDELEMELOSZLÁS esetében, akik korábban az alulról vett második decilisbe tartoztak. tükröz azoknak az 1.4. mediánjövedelemre ábra Személyek deflált megoszlása töréspontjai 2005-ben által kijelölt és 2007-ben t jövedelmi a 2005-ös sávokban,% decilis eloszlás 14 személyek megoszlása az adott évben, % 12 10 8 6 4 2 2005 2007 0 dására szórásának mutatók Az gyakorolt egyes társadalmi-demográfiai hatását az elmúlt évek dimenzióknak gyakorlatához a hasonlóan jövedelemeloszlás most is meghatározó felbontható tényezőkre bontásával mutatjuk be. Alkalmasan megválasztott egyenlőtlenségi a jövedelmek csoportokon megválasztott additívan a népességet tényezőkre alkotó bonthatók10, részcsoportok tehát a népesség jövedelemátlagai egészének közötti jövedelmi és szóródása amely belüli egyenlőtlenségi mérőszám összegére. Esetünkben ez az alkalmasan az adott bontást, mutató az ún. átlagos logaritmikus eltérés (mean log deviation, MLD) lesz, mértékben eleget tesz az additív tényezőkre bontással kapcsolatos elvárásoknak. A tényezőkre kissé Az valamint átlaghoz a számítás képest egyes vett jövedelmi elemeit az pozíció 1.4. és az 2005 1.5. és táblázatok 2007 között mutatják a legnagyobb be. a magasabb (pontosabban: a falusiak, ebben az alacsony a két évben iskolázottságúak valószínűleg és az a ő roma körükben népesség romlott körében legkevesebbet emelkedett egyenlőtlenségek csökkentek, relatív jövedelmi iskolázottságúak, helyzet). másfelől A relatív pedig jövedelmi a nyugdíjas pozíció jelentősebb inaktívak szenvedték esését egyfelől el. Ami az a valamint azon leszámítva háztartások nagyságát a nők tagjai illeti, csoportján közötti azok csaknem egyenlőtlenségeket, belüli, az minden gyermekesek, társadalmi amelyekben a csoporton romák legalább között, belül két definícióját foglalkoztatott 10 részletesen A tényezőkre van. ismerteti Különösen bontás Tóth, módszerét, 2005. nagy mértékben valamint az homogenizálódtak ebben a fejezetben használt az inaktív valamennyi háztartásfőjű TÁRKI mutató 23 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 személyek decilisei a 2005-ös ekvivalens jövedelmek alapján 1.5. A jövedelemeloszlás tényezıkre bontása

JÖVEDELEMELOSZLÁS háztartások, táblázat). szintek valamint azok a háztartások, amelyeken belül csak egy foglalkoztatott van (1.4. dimenzióban foglalkoztatottságnak A különböző társadalmi-demográfiai dimenziók közül továbbra is az iskolázottsági településtípusának közötti jövedelmi eltérések a legnagyobbak (a csoportok közötti szórás ebben amellyel magyaráz meg a legtöbbet az összes szórásból). Fontos szerepe van még a iskolázottságot és bizonyos mértékig a gyermekszámnak és a lakás pedig (1.5. táblázat). Másképpen fogalmazva: ha olyan jellemzőt keresnénk, Budapesten, a gyermekszámot a legjobban városban a foglalkoztatottsági tudnánk vagy és közben faluban közelíteni tekintettel lakik-e. mutatót a különböző kellene kellene lennünk egyének először arra, jövedelmi számításba hogy a helyzetét, vizsgált vennünk, háztartás akkor majd az Az egyes foglalkozási összetétel szerint definiált háztartástípusok közül relatív összességében a legtöbbet relatív értékben azok a háztartások vesztettek a két év alatt, legalább amelyekben foglalkoztatott a háztartásfő, de a család eltartásáról egyedül gondoskodik (1.6. fontosabb táblázat, a háztartások összjövedelmét az átlag százalékában mutató sor adata)11. A legjobb megváltozása jövedelmi pozícióban azoknak a háztartásoknak tagjai vannak, amelyekben munkaintenzitása két foglalkoztatott él. Ebből a prezentációból is jól látszik, hogy a jövedelemeloszlás fejezetben). trendjeit idézte most elő, hanem sokkal annyira inkább az egyes az, hogy háztartástípusok az egyes háztartásoknak létszámarányainak milyen a jövedelmek (erről a kérdéskörről bővebben szó lesz a foglalkoztatással kapcsolatos foglalkoztatott a Az összes háztartási jövedelmek összetételében tovább csökkent a piacról származó jövedelmi részaránya azoknak a háztartásoknak az esetében, amelyekben nincs összefüggésben a háztartásfő vagy munkanélküli/inaktív vagy nyugdíjas. Előbbiek esetében emelkedtek szociális szerkezetében jövedelmek az állami lehet újraelosztásból (mindenekelőtt azzal, viszont hogy a nyugdíjak a származó a két családi aránya adatfelvétel juttatások: pótlék) nőtt aránya meg közötti a jelentősen. nyugdíj növekedett periódusban (a Mindkét 13. meg, havi jelentősen utóbbiak jelenség juttatás résztvevők bevezetésével) és a családi pótlék (amely a családi adókedvezmény megszüntetésekor egyéb emelkedett jelentősen). járadékok, A jövedelmek főbb elemei a jövedelmek (ezek tartalmazzák a munkaerő-piaci segélyek, kereseteit, valamint a tőkepiaci szereplők által élvezett kamatokat, osztalékot és jövedelmi tőkehozadékokat), az ún. társadalombiztosítási jövedelmek (nyugdíjak, munkanélküli jellemzi. anyasági támogatások, egyebek), a szociális jövedelmek (családi pótlék, összességében A kategóriák más piaci jövedelemfüggő az jövedelmek újraelosztás belső egyenlőségének egyenlőtlensége vagy előtt jövedelmeké alapjövedelem-típusú vizsgálata lényegileg sem az 1.7. állami nem támogatások). táblázat). újraelosztás változott, Növekedett mint E mintázatát nagyobb ahogy a táblában TÁRKI 11 pedig Fontos: a személyi itt a jövedelem-összetétel ekvivalens jövedelmek számításnál alapján számolt a háztartás relatív pozíciókat összes jövedelme mutattuk be! szerepel, az előző 2 4 1.6. A jövedelmek összetételének és a társadalmi jövedelmek rétegeloszlásának változása

társadalombiztosítási jövedelmek belső (ilyen hatása lehetett JÖVEDELEMELOSZLÁS havi a célzottságára szociális nyugdíjnak juttatások is következtethetnénk). és a munkanélküliségi elosztásának egyenlőtlensége támogatások korlátozásának (amiből akár is), azok miközben nagyobb például csökkent a fokú 13. alapján között szempontból lényegét A definiált fontosabb is tekintve megítélhetjük, legalsó társadalombiztosítási nem 20%-hoz. változott hogy Ezt az mutatja adott nyugdíjak és ellátástípusból az szociális 1.5. rétegeloszlása ábra jövedelmek és mennyi az 1.8. és jut a rétegeloszlását táblázat. családi az összes pótléké 2005 jövedelem és abból is 2007 csak annyiban, legalsó Erőteljesebben kvintilis hogy koncentrálódik a részesedése legfelső kvintilis viszont a családi részesedése a legalsó pótlékokból kvintilis csökkent a és munkanélküli a az családi anyasági pótlékból. járadék. támogatásokból. Csökkent a 1.5. az egyes ábra Az társadalmi alsó (ekvivalens jövedelmekből jövedelem 1992 2007(%) alapján 2007(%) meghatározott) népességötöd részesedése 60 az egyes kvintilisek részesedése 50 40 30 20 10 nyugdijak munkanélküli anyasági segély családi pótlék 0 92 93 94 95 96 97 98 99 00 01 03 05 07 Vizsgálatunk eredményeit röviden összefoglalva a következőket mondhatjuk: esett A Magyarországon jövedelmei 2005 őszén a lezajlott háztartások adatfelvételünk megfigyelt óta nettó jelentősen szabadrendelkezésű csökkentek második közötti egyenlőtlenségek amellett, hogy a reáljövedelmek szintje is szerény csökkenésre a periódus második hatást gyakorolhatott felében. nem felében még a megelőző éveket az jellemző, is, hogy a régió szóban átlagához forgó időszak feltétlenül ez mértékű okozta, logikus hanem gazdasági sorrendiségű, növekedés egymást de követően összességében, is visszaesett. meghozott, A döntő a jövedelemeloszlás önmagában hatást azonban képest TÁRKI nem 25 1.7. Összefoglalás A

JÖVEDELEMELOSZLÁS mintázata társadalompolitikai jövedelemeloszlás tekintetében lépések egyenlőtlenségeinek ugyanabba rendszerbe szerveződő az csökkenésére irányba sorozata. mutató azért került gazdaság- sor, mert és 2006 a dominánsan jövedelmeiket vonatkozó időszakban erőteljes jövedelem-átcsoportosítás történt osztogatás jövedelmeiket a munkaerőpiacról szerző rétegek és a csomag, nyaráig amely politikája a az döntően mindennek alapvetően volt az jellemző, állami a az költségeit alsó újraelosztásból 2006 középrétegeknek a nyara felső középrétegekre szerző után kedvező pedig csoportok az kormányzati terhelte. a között. kiigazító Az milliárd eloszlás szűkülése tehát felső középrétegek pozícióromlásával és alsóközéprétegek pozíciójavulásával van összefüggésben. társadalombiztosítási magánszemélyek A kiigazítási csomag teljes bevételnövelő hatásai 2007-ben körülbelül 750 800 másik része forintot közvetlenül tehettek különadója, típusú gyakorolt ki12. Ebből a járulékok személyi hatást a vállalati a jövedelemadó jövedelemeloszlásra. emelkedésének különadó a az társadalombiztosítási egy ÁFA-változások, része közvetetten, valamint járulékok a koncentrálódtak. (az joggal Mivel az adóterhek és társadalombiztosítási járulékok eloszlása nagyon koncentrált közvetlenül összes feltételezhetjük, ilyen típusú hogy teher a több kiigazítási mint 60%-át csomag a hatásai legfelső is két döntően jövedelmi két decilis legfelső fizeti), decilisre ezért közvetlen, Meg hanem a kell jövedelemeloszlás azonban Ebből a közvetett reálisan jegyezni, hatások szűkülését következtethetünk hogy is eredményezte. a formálhatják. jövedelemeloszlást arra, E közvetett hogy középtávon a hatások kiigazítási nemcsak eredőjének csomag ugyanis nagysága háztartásokból, munkaerőkínálat és iránya attól függ, hogy milyen viselkedési válaszokat provokálnak ki hatásai miképpen igyekeznek az egyéni munkavállalók és a családok mint a rendszerbe kollektív szereplői alkalmazkodni hozzájuk. A háztartások alkalmazkodását adójogszabályok nem egyszerűen egy adott adó- vagy társadalombiztosítási intézkedés azonnali tartós befolyásolják, hanem sokkal inkább az a mód, ahogy a szabályozási sokkok tervezési (vagy rendszertelenségbe) szerveződnek. Az év elején bevezetett háztartások jelenmaradása, év közbeni a tartósnak megváltoztatása, hitt intézkedések az rövid ideiglenesen távú megváltoztatása bevezetett a intézkedések háztartások oldaláról időhorizontjának rövidüléséhez vezethet, amelynek aztán közvetlen hatása lehet társadalmi jövedelemszerzési stratégiáira és a fogyasztás és megtakarítás közti allokációs azonosítja. döntéseire egyaránt. Mindezekhez társul az az általános politikai klíma, amely a közpolitika a a magas jövedelmekkel és vagyonokkal kapcsolatos bizalmatlanságot szítja, jövedelemfelvételekben igazságosságot a jövedelmek nagyobb fokú vertikális egyenlősítésével eltitkolásra Összességében ez nemcsak a viselkedési visszahatásokat befolyásolja, hanem visszahatások tisztes jövedelemszerzést gyanúba keverő hangulatkeltés révén csökkenti típusú befogható jövedelmek mértékét (azáltal, hogy jövedelem jelenségek vizsgálatokhoz inkább ösztönöz csak csak hosszabb az panelkutatások általában interjúszituációban távon, nem több keretében is elegek éves is). elemezhetők. periódusban Úgy a keresztmetszeti gondoljuk vizsgálhatók, azonban, vizsgálatok, ráadásul hogy ezek ilyen a TÁRKI 12 A Kopint-Tárki számításai (Palócz Éva közlése). 2 6 A

JÖVEDELEMELOSZLÁS Irodalom Atkinson, A. Micklewright, J. (1992): Economic Transformation in Eastern Europe and the Distribution of Income. Cambridge University Press, Cambridge. Benedek Dóra Scharle Ágota (2006): A száz lépés családtámogatást érintı elemeinek hatása a gyermekes családok jövedelmére Megjelent: Kolosi T. Tóth I. Gy. Vukovich Gy. (2006): Társadalmi riport 2006 Budapest: Tárki 205 267. o. Kopint Tárki Konjunktúra jelentések 2007/1 2007/4. MNB 2006a: Elemzés a konvergenciafolyamatokról Magyar nemzeti Bank 2006 december MNB 2006b: Jelentés az infláció alakulásáról. Idıközi felülvizsgálat. Magyar Nemzeti Bank 2006. augusztus Tóth Ohnsorge-Szabó csatlakozásig. László Romhányi Balázs (2007): Hogy jutottunk ide: magyar költségvetés 2000 2006 Budapest, I. Gy. (2005): 2005. Andorka Jövedelemeloszlás. Egy lépés 334 p. Rudolf Társadalomtudományi A gazdasági rendszerváltástól Társaság Századvég az uniós Kiadó. a költségvetési összefüggések átfogó elemzése felé. Pénzügyi Szemle 2007/?? I. (2006): 1987 és 2005 között. Kolosi T. Tóth I. Gy. Vukovich Gy. (2006): Társadalmi riport 2006 Budapest: Tárki, 42 64. oldalak. TÁRKI 27

JÖVEDELEMELOSZLÁS fontosabb 1.1. táblázat egyenlőtlenségi Az 1987 főre jutó mutatói 1992 háztartási Magyarországon, jövedelmek 1996 2000 személyek 1987 2007 2003 közötti eloszlásának Alsó decilis 2352 3653 Az 5707 egyes decilisek 10668 átlagjövedelmei 17149 20803 2005 24205 2007 2. 3. 4. 3161 3621 4043 5612 6556 7293 10986 12855 8751 19830 23210 16278 32247 38097 26177 38335 44948 31108 44035 51144 35628 5. 6. 7. 4479 4944 7994 8711 14602 16325 26425 29712 43417 48441 51408 57260 57923 8. 5499 9715 18134 33318 54778 64300 64992 9. 6208 7301 11112 13440 20737 25352 38276 46741 63190 76771 73726 91070 81400 97717 71818 Felső Átlag decilis 11014 5262 21776 9587 42835 17627 80752 32517 138885 53900 158497 63117 163955 P10/p50 0,61 Fontosabb 0,60 egyenlőtlenségi 0,48 0,51 mutatók (személyi 0,49 eloszlásból) 0,51 69258 P90/p50 P90/P10 1,73 1,83 1,91 1,93 1,92 1,92 0,50 2,81 4,5 3,07 3,8 3,95 3,2 3,78 3,3 3,90 3,2 3,78 3,3 3,53 1,78 S5+S6 17,9 20,9 17,4 22,7 17,5 24,3 17,3 24,8 17,1 25,7 17,1 25,1 17,7 23,6 S10/S1 Robin index Gini-együttható Hood 0,244 17,0 4,6 0,266 18,5 6,0 0,300 20,7 0,306 21,2 7,6 0,316 21,8 8,1 0,308 21,4 7,6 0,288 19,9 6,8 2003 referencia október szeptember Forrás: alapján N KSH időszak jövedelemfelvétel, Tóth 56459 az (2005). a előző 2003, Az év 2005, 1992 áprilisától 5538 valamint 2007 és 2007 évi MHP az felvételben. 4972 adott közötti (B) I VI. év években márciusáig hullámok 5253 a feltüntetett tart és 5909 TÁRKI az 1992 2001 év Háztartás az 5209 adatfelvétel felvételekben Monitor 5054 éve. 1998 és A 2 8 TÁRKI

1.2. táblázat Empirikus becslés az egyes jövedelmi kategóriák létszámára JÖVEDELEMELOSZLÁS jövedelem fő) medián-értékének százalékában meghatározott csoportok, százalék, (az egy illetve főre ezer jutó jómódúak kétszeresénél (akiknek több a a jövedelme) medián Százalékos 1987 6 1992 megoszlás 7 1996 9 2000 9 2003 9 2005 9 2007 felső-középréteg 200%-a) (a medián 120 27 25 23 25 25 25 25 7 középréteg alsó szegények Összesen középréteg (50% (a medián (a alatt) medián 80 120%-a) 50 80%-a) 100 39 24 4 100 42 20 6 100 35 12 21 100 34 23 9 100 34 11 22 100 33 24 100 22 36 jómódúak kétszeresénél felső-középréteg (akiknek több a a jövedelme) medián Népességbecslés, 599 737 ezer 919 fő 200%-a) (a medián 120 2848 2583 2415 2596 920 2546 882 2514 899 2476 715 középréteg alsó szegények középréteg (50% (a medián (a alatt) medián 80 120%-a) 50 80%-a) 4120 2533 410 4326 2085 643 3654 1197 2136 3424 2351 930 1105 2191 3418 2373 3342 969 2215 3684 Felső Alsó Szegénységbecslés*, 432 398 alsó 700 583 és felső 1299 1105 határok, 1004 849 ezer fő 1182 1030 1047 887 1065 983 népesség fő az év elején összesen, ezer 10509103741032110222101421009610066 901 *sztenderd hiba alapján, 95 százalékos megbízhatósági szinten TÁRKI 29

JÖVEDELEMELOSZLÁS 1.3. jövedelemeloszlás táblázat Ekvivalens 1987 különböző (e=0.73) 1992 részeire jövedelmek érzékeny 1996 személyi mutatók 2000 eloszlása alapján 2003 1987 és 2007 2005 között 2007 a P90/P50 GE(2) 1,69 1,86 Felső sávra 1,90 érzékeny 1,92 mutatók A(0,5) 0,046 0,116 0,059 0,168 0,071 0,236 0,072 0,207 0,078 0,261 1,92 0,073 0,260 1,91 0,064 0,205 1,74 S10/S1 P90/P10 Középső 4,55 sávra vagy 5,52 az eloszlás 6,62 két szélére szimmetrikusan 6,63 7,30 érzékeny 6,68 mutatók GE(0) 2,8 3,1 3,6 3,5 3,58 3,42 6,00 GE(1) 0,092 0,097 0,119 0,127 0,143 0,156 0,147 0,155 0,156 0,175 0,145 0,163 0,127 0,140 3,16 Gini A(1) 0,088 0,236 0,112 0,263 Alsó sávra 0,133 0,290 érzékeny 0,137 0,292 mutatók 0,144 0,302 0,135 0,291 0,119 0,271 P10/P50 A(2) Forrás: 1987: KSH 0,164 0,60 Jövedelem 0,219 Felvétel, 0,59 1992, 0,244 0,54 1996: HHP, 0,294 0,55 2001, 2003, 0,259 0,54 2005: Tárki 0,243 0,56 Háztartás Monitor. 0,228 0,55 3 0 TÁRKI

JÖVEDELEMELOSZLÁS csoportokon 1.4. Megnevezés táblázat Jövedelemegyenlőtlenség belül, 1987 2007 jövedelemegyenlőtlenség Az adott társadalmi csoporton és mértéke, relatív belüli e jövedelmi = 0,73 szint egyes társadalmi ekvivalens (MLD 1000) számolva személyi eloszlására Az ekvivalens népességátlag adott társadalmi jövedelmének (λk = µk/µ) százalékában csoport aránya átlagos a Összesen Falu 1987 1992 1996 2000 2005 2007 1987 1992 1996 2000 2005 2007 Város 92 121143147 Településtípus 145127100100100100100100 Budapest 85 119121127132118 96 92 84 85 82 89 Férfi 90 93 130137121108100 96 98 97 101 96 Nő 105149135 138 háztartásfő 158 neme 141111128138135133134 35 118145148150128 103102101102102 36 59 n.a. 119131 A 141 háztartásfő 112 kora 123 n. a. 86 90 97 90 92 60+ 108133174131122 94 93 100 95 98 Alapfokú 82 122164156167147109107107102103102 Szakmunkás 92 113 82 A háztartásfő 90 iskolázottsága 84 85 88 89 94 96 97 Középfokú Felsőfokú 80 121 74 106 109103 92 85 89 85 96 91 96 80 92 73 89 75 86 70 88 75 Egyedül 86 87 107111126105111110114116110105 Foglalkoztatott, 120 A háztartásfő 109156 foglalkoztatottsági 146147 státusa 129150163159156147 foglalkoztatott háztartásban foglalkoztatott más 108125159172188138 88 97 98 99 97 92 Inaktív is van a 76 99 115125110119111117121118120123 Nyugdíjas, foglalkoztatott 262 76 155 89 176 97 188 98 197 81 69 53 75 73 75 65 82 69 86 65 84 60 háztartásban de van is a 59 73 83 78 78 105103104106 97 101 85 012 102123 Gyermekek 128 száma 144 a háztartásban 3+ 107144156124115 134 105104 103112 100108 102109 102110 100 Nem 76 103129118133121 95 101 96 89 90 89 Cigány 79 147141 A háztartásfő 214112 etnikuma 90 75 77 72 71 68 69 Forrás: Monitor cigány n. a. 112 191 132134 128140 96 120 158 n. a. 102 62 103 46 103 45 103 58 102 (a) A 2000. 2000, 1987: év 2005,2007 helyett KSH jövedelemfelvétel, 2001-es adatok 1992 1996: MHP I és V. hullámok, 2000: Tárki Háztartás 63 TÁRKI 31

JÖVEDELEMELOSZLÁS szerint, 1.5. táblázat 1987 2005 A teljes jövedelemegyenlőtlenség j tényezőkre bontása különböző dimenziók 1987 Év MLD 1000 Csoporton százalék belüli (teljes egyenlőtlenség, MLD = 100) Csoportok közötti egyenlőtlenség, 1992 száz zázalék (teljes MLD = 100) 1996 Településtípus 2000 92 98 2 2001 121 94 6 2003 143 89 11 2005 147 2007 158 88 92 12 8 1987 145 1992 127 91 9 1996 A háztartásfő neme 2000 92 n.a. n. a. 2001 121 98 2 2003 143 2005 147 100 0 2007 158 1987 145 1992 127 99 1 1996 A háztartásfő életkora 2000 92 94 6 2001 121 2003 143 2005 147 2007 158 97 98 32 1987 145 1992 127 100 0 1996 A háztartásfő iskolázottsága 2000 92 92 8 2001 121 82 18 2003 143 2005 147 77 23 2007 158 73 27 1987 145 75 25 1992 127 79 21 1996 A háztartás foglalkoztatottsága 2000 92 88 12 2001 121 85 15 2003 143 2005 147 2007 158 86 80 14 20 1987 145 89 11 1992 127 83 17 1996 92 A gyermekek 95 száma 5 TÁRKI 121 143 97 94 36 3 2

Év MLD 1000 Csoporton százalék belüli (teljes egyenlőtlenség, MLD = 100) JÖVEDELEMELOSZLÁS 2000 2001 Csoportok száz zázalék közötti egyenlőtlenség, 2003 147 158 95 91 (teljes 59 MLD = 100) 2005 2007 1987 145 127 A háztartásfő 93 92 etnikuma (cigány származás) 1992 n. a. n. a. n. 8 1996 2000 121 143 147 n.a. 96 n.a. a. 2001 2003 2005 2007 158 145 127 93 91 95 96 7954 TÁRKI 33

JÖVEDELEMELOSZLÁS 1.6. Jövedelemtípus táblázat: Az egyes háztartástípusok jövedelmi Összesen összetétele 2000-ben, 2005 05-ben és 2007-ben (%) Piaci 2000 2005 2007 Háztartásfő 2000 foglalkoztatott, 2005 más 2007 nem Háztartásfő 2000 és más 2005 is foglalkoztatott Kereset Tőkehozadék jövedelmek 61 56 56 73 68 68 86 85 2007 Társadalombiztosítási 58 51 53 3 70 64 66 2 84 78 8 81 86 Nyugdíjak Munkanélküli jövedelmek 28 32 35 37 32 35 12 18 17 22 13 18 37 69 6 Anyasági támogatás járadék 2 2 15 5 8 Szociális Családi Segélyek Háztartás pótlék jövedelmek transzfer és egyéb jövedelem 315 2 15 2 417 3 416 3 3 72 10 614 405 2 314 2 405 Elemek Nem bontott összege,% jövedelmek az összesből,% 100 14 86 100 14 86 100 21 79 100 90 100 14 86 100 19 81 100 19 81 100 18 82 100 26 74 1 Háztartás A 2000=100 Adott háztartás éves összes összes jövedelme, jövedelme Ft 1018060 1870323 100 2041313 100 1026671 1942754 100 1891370 100 1556033 2944428 100 3221159 100 N= évi átlag=100% 2013 2254 184 2002 201 101 100 371 104 189 592 184 450 93 153 100 548 157 189 589 207 515 158 Népességarány,% 100 100 100 18 26 23 27 26 27 3 4 TÁRKI

JÖVEDELEMELOSZLÁS 1.6. táblázat: Az egyes háztartástípusok jövedelmi összetétele 2000-ben, 2005-ben és 2007-ben (folytatás) Jövedelem Piaci típus Háztartásfő 2000 munkanélküli 2005 vagy 2007 inaktív Háztartásfő 2000 nyugdíjas, nincs 2005 foglalkoztatott 2007 Háztartásfő 2000 nyugdíjas, 2005 van foglalkoztatott Kereset Tőkehozadék jövedelmek 52 52 38 13 5 5 59 56 2007 Társadalombiztosítási 51 1 44 9 37 1 10 3 14 14 57 54 2 Nyugdíjak Munkanélküli jövedelmek 28 29 31 83 37 38 44 0 Anyasági Szociális járadék 17 21 19 8 82 91 91 35 36 45 Családi támogatás 3 4 6 0 0 0 Segélyek jövedelmek 13 16 26 4 Háztartás pótlék 4 56 12 5 1 01 1 1 1 31 Elemek Nem összege,% transzfer és egyéb jövedelem 100 7 100 2 100 0 100 2 100 2 100 2 100 2 100 2 100 5 Háztartás A bontott éves jövedelmek összes az összesből,% 94 6 100 11 89 100 17 83 92 8 100 93 7 100 13 87 23 77 100 19 81 100 24 76 2000=100 Adott N= háztartás összes jövedelme, Ft 789778 100 1398708 177 1473908 187 630811 100 1186990 188 1277503 203 1288335 100 2288645 178 2655660 Népességarány,% évi átlag=100% 218 11 181 75 8 139 7 737 62 718 63 32 671 63 35 127 138 7 122 137 6 130 206 143 7 TÁRKI 3 5

JÖVEDELEMELOSZLÁS 1992 2005, 1.7. táblázat 2005, Gini-együtthatók Egyes háztartási 1991/92 (%) jövedelemelemek 1995/96 1999/00 és ezek összegének 2000/01 2003 egyenlőtlenségei 2005 Piaci Egyéb Újraelosztás jövedelmek nem állami 64,3 46,6 65,8 50,1 70,1 54,8 73,9 52,4 85,9 45,2 74,3 45,0 2007 jövedelmek előtti 47,2 50,4 55,4 53,3 53,5 52,3 78,9 44,1 Szociális Társadalombiztosítási jövedelmek 37,3 40,6 43,6 45,7 47,3 51,1 jövedelmek Újraelosztás előtti + 31,8 37,9 37,1 39,8 39,1 36,1 38,2 41,8 szociális jövedelmek jövedelmek előtti összesen 45,1 29,5 48,4 30,8 33,0 53,3 33,1 51,6 36,7 53,5 32,8 51,7 33,7 50,7 Imputálás ekvivalens jövedelmek/háztartás utáni összes, Megjegyzés: Forrás: Magyar a táblázatban Háztartás Panel a 26,7 Gini-értékek (A), I IV. 28,4 hullám, mindig TÁRKI a háztartások 29,6 Háztartás 29,7 egy Monitor fogyasztási 1998 2007 32,2 egységre 28,4 jutó, 26,9 Megjegyzések: nulla + más jövedelmeinek nem állami Transzferek juttatások. koncentrációját előtti jövedelmek mutatják. Mérési = piaci egység: jövedelmek háztartás. (munkából és vagyonból származó) nem 3 6 TÁRKI

1.8. JÖVEDELEMELOSZLÁS megoszlása, táblázat Év Az a háztartások egyes 1. társadalmi ekvivalens 2. jövedelmek jövedelmei és az alapján összes definiált háztartási jövedelmi jövedelem ötödökben kumulált Nyugdíjak 3. 4. 5. Összesen (%) 1991/92 1992/93 1995/96 1996/97 16,2 15,6 10,9 23,7 22,0 21,3 23,9 24,6 25,6 18,2 20,5 22,8 17,9 17,3 19,4 1999/00 9,7 19,1 25,7 26,1 19,5 2000/01 12,0 21,4 24,0 24,9 17,8 2003 12,2 12,4 23,0 21,2 24,4 24,9 24,1 23,6 16,3 17,9 100,0 1991/92 2005 2007 10,3 11,1 20,0 22,4 Munkanélküli 25,5 23,2 járadék 23,2 23,1 21,0 20,3 1992/93 24,1 22,7 16,3 26,1 10,8 1995/96 1996/97 30,9 32,2 20,7 25,5 17,9 19,6 22,0 15,4 8,4 7,4 1999/00 39,8 18,4 13,7 22,6 5,6 2000/01 47,8 18,3 10,7 9,9 13,3 2003 34,3 22,8 23,6 11,6 7,6 2005 38,8 28,9 23,8 23,4 13,8 16,7 13,0 23,1 10,6 8,0 1991/92 2007 14,9 41,9 22,9 17,5 Anyasági 26,1 10,5 támogatások 21,4 13,7 14,8 16,3 100,0 1992/93 1995/96 1996/97 1999/00 17,5 35,6 39,4 23,7 18,4 17,4 21,7 16,4 19,4 23,7 12,5 13,3 12,6 11,4 2000/01 33,2 15,5 19,5 14,8 17,1 2003 32,8 20,5 16,0 17,1 13,6 2005 37,2 37,4 20,2 17,4 16,6 14,5 13,3 10,2 12,8 20,6 1991/92 2007 30,9 20,9 Segélyek 17,5 18,7 12,0 1992/93 21,3 15,7 26,0 18,0 18,9 1995/96 1996/97 30,8 29,9 16,2 14,5 18,7 25,0 22,9 17,0 11,4 13,6 1999/00 36,2 24,2 14,5 14,7 10,4 2000/01 52,8 14,9 15,8 6,7 9,8 2003 49,8 49,3 22,5 22,2 10,8 9,8 15,6 6,9 10,8 2,3 100,0 2005 2007 47,9 39,7 22,7 22,0 12,2 16,9 9,8 9,5 12,0 7,5 100,0 TÁRKI 3 7

JÖVEDELEMELOSZLÁS megoszlása, (folytatás) 1.8. táblázat Az a háztartások egyes társadalmi ekvivalens jövedelmek jövedelmei és az alapján összes definiált háztartási jövedelmi jövedelem ötödökben kumulált Év 1. 2. 3. 4. 5. Összesen (%) 1991/92 1992/93 1995/96 14,1 17,7 Családi 22,9 pótlék 1996/97 17,3 28,9 18,6 18,3 22,8 18,6 26,7 23,1 19,2 18,6 18,2 15,0 1999/00 35,0 16,9 17,7 11,3 2000/01 34,0 15,0 19,1 18,5 13,5 2003 32,8 35,6 17,6 20,0 14,1 16,9 15,9 13,3 19,6 14,2 100,0 1991/92 2005 2007 35,1 35,4 20,9 19,7 Összes 14,2 19,6 jövedelem 14,7 16,1 15,1 1992/93 7,9 17,0 24,0 39,1 1995/96 1996/97 8,9 12,8 12,0 17,3 22,8 38,0 39,5 1999/00 9,5 12,5 16,5 23,0 38,6 2000/01 9,1 16,8 21,6 39,1 2003 8,9 8,7 13,4 13,2 16,9 16,7 21,8 21,3 39,0 40,1 100,0 Forrás: 2005 2007 Magyar Háztartás 9,4 9,6 Panel (A), 13,8 14,4 I IV. hullám, 17,2 17,6 TÁRKI Háztartás 21,5 21,8 Monitor 1998 2007 38,1 36,6 100,0 3 8 TÁRKI

SZEGÉNYSÉG 2. Lent és még lejjebb: jövedelmi szegénység (Gábos András Szivós Péter) társadalomban szegénység Tanulmányunkban a TÁRKI 2007-es a relatív háztartásvizsgálatának jövedelmi szegénység adatai kérdését alapján. vizsgáljuk A relatív a jövedelmi magyar adatközléshez elemeire többi koncepciója tagjainak háztartások, jövedelméhez illetve hasonlítva azok tagjainak határozza szegénységét meg. A két jövedelmüket évvel ezelőtti a küszöböt százalékában támaszkodunk hasonlóan, a immár jövedelmi második szegénység alkalommal bemutatásakor. a laekeni indikátor-rendszer Eszerint szegénységi megfelelő módszertannal eredményekkel. főszabályként határozzuk az meg. OECD2-skálával Ez egyben azt is számított jelenti, hogy ekvivalens a két éve mediánjövedelem elkezdett, de az 60 legyenek visszamenőleg újraszámított idősorok kiegészítjük a legfrissebb új korábbi a a Magyar Annak Háztartás érdekében Panel, azonban, illetve hogy a ezek TÁRKI az Háztartás eredmények Monitor összehasonlíthatóak tartalmaznak. eredményeivel, a tanulmány mellékletében több olyan táblázatot is közlünk, vizsgálatainak melyek helyzetének évek során publikált idősorok módszertanával megegyező módon számolt adatokat igaz jövedelmi A szegénység bemutatásával természetét lehet leírni. nyilvánvalóan A kirekesztettségnek nemcsak a jövedelmi a háztartások helyzet csak jövedelmi depriváció meggyőződésünk szerint legfontosabb eleme. Tanulmányunk azonban csak a relatív egy, sokdimenziós kötetben Havasi szegénység vagy jellegét, Éva a tanulmánya szubjektív továbbá leírását azok tűzi mutatja szegénységérzet ki kapcsolatát célul. be. A nem-monetáris a jövedelmi szerepét, szegénységgel a összetevők, megélhetési ugyanebben így nehézségek az anyagi a választott (2.1. szegénység Magyarországon módszertan mellett 2007-ben teljes a népesség bevezetőben 13 százalékát már említett tekinthetjük szempontok szegénynek szerint kismértékű megfigyelhetjük, táblázat). kiterjedtségének Összehasonlítva változatlanságát a korábbi adatokkal, mutatja a 2005 szegénységi óta, 2003-hoz a relatív képest jövedelmi évtized csökkenést jelez. A kilencvenes évek elejétől követve a szegénység alakulását, pedig képet stagnálását végére egy hogy enyhe a kilencvenes csökkenés évek követte. első Az felében azóta tapasztalt eltelt néhány egyértelmű év nem növekedést ad egyértelmű az kikerüléshez indikátorrendszer a folyamat figyelhetjük irányáról, meg. enyhe A szegénység ingadozás mellett mélységét, a szegénység tehát a általános szegénységből mértékének emelkedést szükséges erőfeszítés nagyságát mutató és ugyancsak a laekeni való 2000-ben csökkent 19 (2.1. követően százalék, táblázat). részét 2007-ben 2005-ben képező E változás relatív enyhe ugyancsak medián csökkenést összhangban 19 szegénységi százalék mutat. van volt, rés Értéke a 2007-re az jövedelemegyenlőtlenségek 1992 1992-ben pedig óta tartó 18 15 folyamatos százalékra százalék, TÁRKI 3 2.1. Bevezetés 2.2. A jövedelmi szegénység Magyarországon 9

SZEGÉNYSÉG képet, alakulását csökkenése mérő részben eredményekkel13, az eloszlás alján mely lezajlott szerint folyamatokra a jövedelmek vezethető egyenlőtlenségének vissza. Árnyalhatja általános három megvizsgáljuk. ha s többgyermekesek a szegénység (2.2. táblázat) mélységét Láthatjuk, és a foglalkoztatott különböző hogy a középkorú társadalmi-demográfiai nélküli és háztartásban a roma háztartásfővel élők csoportokban körében élők, is foglalkoztatottat szegénység legalább Nem két egyértelmű foglalkoztatottal mélysége számláló nagyobb a háztartásokban hazai együtt folyamatok az élők átlagosnál. e élők tekintetben alakulása körében Valamelyest a az csak szegénységi elmúlt átlagos meglepő időszakban, helyzetűek, rés-arány eredmény, amennyiben átlag míg hogy az alatti. egy TÁRKI eddigi számított két adataiból hullámából eredmények becsült számított publikálása szegénységi mutatóval között rátákat hasonlítjuk jelentős más magyar össze.14 időeltolódás adatforrásból, A különböző van, jelesül ezért adatfelvételekből az az EU-SILC időbeli a összehasonlítás, referenciaévű (2005-ös százalék). adatfelvételű) (2003-as sőt a adatfelvételű) trendek VÉKA irányának felvétel TÁRKI eredményei megítélése háztartás-vizsgálat is megegyeznek csak korlátozott és a 2004-es (13,5, lehet referenciaévű illetve A 2002-es összehasonlítva által végzett A adatfelvétel 2005-ös azonban VÉKA, a már szegénység ellentétes illetve a 2005-ös kiterjedtségének irányú folyamatokról és 2007-es szignifikáns számolhatunk TÁRKI növekedését Monitor be. eredményeit Míg mutatja a KSH 13,4 2004 szegénységi százalék), 2005-ös és 2005 referenciaévű majd ráta között változatlan értéke (13,4 felvételéből 2002 maradt százalékról és (2007-ben 2005 számított 15,9 között 12,6 százalékra), ráták százalék). kismértékben közötti addig A TÁRKI csökkent a különbség TÁRKI adatokból adatai (2005-ben statisztikailag és szerint a VÉKA 12,0 a szignifikáns. 2003 százalékra, (egy év és 2007 2005-ben Hasonló között a ugyancsak a helyzet mutató a értéke 19 szegénységi százalék), nem jelentősen, rés a VÉKA esetében adatai de is. csökkent szerint Míg a TÁRKI 2004 (19 és százalékról adatai 2005 szerint A alatt!) 19 százalékról e jelzőszámait 24 százalékra 2005-ös nőtt. évre nemzetközi összehasonlításban között 18 vizsgálva, alacsony ábra) Ezzel szegénységű láthatjuk, szemben hogy a skandináv VÉKA a TÁRKI az országot és adatai a kontinentális a alapján közepes Magyarország országok rátájú kontinentális között szegénységi helyezkedik európai rátája országok el (2.1. az is (Ausztria, tíz Szlovéniát Málta új tagállam Franciaország, és Szlovákiát között a Luxemburg legalacsonyabb (12 12 és Belgium) szegénységi jellemzi. közé Közepes helyezi ráta Csehországot el. szegénységűnek A 2004-ben (10 csatlakozott kiterjedtsége (14 százalék) 18 és 23 és százalék Ciprus (16 között százalék) alakul. míg A régi a többi tagországokon EU-10-tagállamban belül jól elkülönülnek a szegénység százalék), tekinthető szegénységű mutató alacsonyabb angolszász szegénységű kontinentális és mediterrán országok skandináv országok (13 15%), országok (18 21%). valamint és Hollandia A a magasabb szegénység (10 12 százalék), szegénységi mélységét a közepes rátákat mutató az szegénységi legmagasabb rés (29 értéke százalék). Finnországban a legalacsonyabb (14 százalék) és Litvániában a volt. TÁRKI 4 0 13 14 Lásd Az összehasonlítás Tóth István György és külső Jövedelemeloszlás validálás korábbi című forrása tanulmányát a KSH Háztartási ugyanebben Költségvetési a kötetben. Felvétele (HKF)

A szegénységi ráta és a szegénységi rés az Európai Unió SZEGÉNYSÉG Magyarországon 2005-ben országaiban és 2.1. ábra A Forrás: Megjegyzés. százaléka A kismértékben TÁRKI EUROSTAT, mintájából jelenti. A változott, szegénységi saját becsült míg Málta, számítások a szegénység határt adatok Románia az a 2007-esek. OECD2-skálával rés-arány Bulgária TÁRKI A értéke szegénységi Háztartás számított nem 19,3-ról szerepel Monitor 18,3-ra ráta ekvivalens 2005 alapján. csökkent. az és mediánjövedelem összehasonlításban. 2007 között csak 60 vizsgálta demográfiai nemzeti Az is általános részét képezik szegénységi a laekeni ráta indikátor-rendszernek. mellett annak fontosabb Tanulmányunkban társadalmi csoportok ezek közül szerinti roma változók (életkor, háztartástípus) szerinti, valamint a harmadik szintű, tehát a helyzetével. táblázatban bontásokat hatáskörben mutatjuk meghatározott be. Külön indikátorok pontban fontosságára foglalkozunk való a gyermekes tekintettel a háztartások roma/nem módszertannal, számított foglaltuk Az eredményeket, össze. A korábbi a tanulmány évek adatközlése előző részében során, is az használt EUROSTAT-étól évekre, a eltérő 2.2. tanulmány szegénységi mellékletében, meghatározott rátákat, de a tanulmányban az társadalmi-demográfiai időbeli összehasonlíthatóság ezeket az eredményeket paraméterek okán, ugyancsak nem figyelembevételével tárgyaljuk. közöljük a TÁRKI 4 2.3. A szegénységi ráta a fıbb demográfiai változók mentén 1

SZEGÉNYSÉG szegénységi százalékos évesek A kockázata csökken az életkorral (2.3. táblázat). A legmagasabb esetében körében a szegénységi kockázatú pedig 17 kiterjedése rátával életkori százalékos. szemben csoport átlagos, A a felnőttek 0 15 11 12 gyermekeké évesek százalék közül körében és a között a középkorúak fiataloké. a van. szegénység Az Az idős, (25 64 általános, 15, 65 a évesek) 16 24 feletti 13 évvel népesség szegénységi kockázata ezzel szemben alacsonyabb az átlagosnál, körükben dimenzióban szegénységi ráta 7 százalék. rendszerváltást Az életkor és szegénység kapcsolatát időbeli összehasonlításban is vizsgálva két (1992-ben ezelőtti megállapításaink továbbra is érvényesek. Láthatjuk, hogy ebben fiatalok jelentős átrendeződés történt a vizsgált időszak során. Míg közvetlenül a követően az idősek relatív jövedelmi szegénysége volt kiugróan magas látunk, 22 százalék), addig a kilencvenes évek második felére már a gyermekek és országos szegénységi kockázata volt a legmagasabb, és az még ma is. A 25 49 évesek, tehát 65 gyermekes szülőket is magában foglaló korosztályok esetében is hasonló tendenciát javult, év szegénységi felettiek de átlag az indulásnál közelében szegénysége, kockázatuk tapasztalt stabilizálódott tehát az évtized nagyon a jövedelemszerkezetben az végére ezredforduló alacsony már szegénységi átlag környékén. alattivá elfoglalt mutatók Ezzel vált. helye Az párhuzamosan növekedése 50 64 fokozatosan évesek az a szegénységi szegénységi rátáiban kisebb ingadozásokat látunk, esetükben az előző életkori fogyasztási csoporthoz hasonló átrendeződést nem figyelhetünk meg. előzőekben A választott módszertani keretek egyfajta kontrolljaként az életkor tagjaihoz, rátákat egy főre jutó jövedelem mellett, illetve az OECD1-skála szerinti évben egységekre vonatkozóan is megbecsültük. Mivel mindkét ekvivalencia-skála az életkori használtnál nagyobb fogyasztási súlyt rendel a háztartások második és további tartalmazó ezen belül is elsősorban a gyermekekhez, arra számíthatunk, hogy az elmúlt 15 jövedelem megfigyelt életkori átrendeződés kevésbé markánsan mutatkozik meg, miközben az gyermekek csoportok közötti különbségek erősebbek lesznek. Az alternatív számítások kockázatát M2.1. és az M2.2. táblázat eredményei ezt meg is erősítik. Az egy főre jutó követő mellett végzett számítások már a legelső időpontban, tehát 1992-ben is a felettiek átlagosnál magasabb és az idősek átlagosnál alacsonyabb szegénységi nemzetközileg mutatják. (M2.1. táblázat) 1992-ben a 0 15 évesek közül minden ötödik, az azt szerint időszakban minden harmadik volt szegénynek tekinthető, míg ugyanezt a 65 év használva15, esetében csak minden huszadik-harmincadik személyről lehetett elmondani. A (M2.2. a magyarországi leggyakrabban háztartások használt fogyasztási ekvivalencia szerkezetét skálák legjobban közül, a hazai leíró OECD1-skálát szakirodalom ben. az eddig bemutatott két történet -hez képest egy köztes folyamatot láthatunk. gyermekek helyzete táblázat) A szélső életkori csoportok, tehát a 0 24 évesek és a 65 év felettiek kiinduló nagyon hasonló, míg a 25 64 évesek szegénységi kockázata átlag alatti volt 1992- huszadik és Ezt 2007-ben követően személyt romló, tekinthettünk azonban a gyermekek idősek a javuló folyamat szegénynek. között relatív azonos minden pozícióit a ötödik, laekeni figyelhetjük a módszer 65 meg, év felettiek esetében melynek körében megfigyelttel: nyomán minden 2005- a TÁRKI 15 Lásd Éltető és Havasi (2002). 4 2 2.3.1. ÉLETKOR

SZEGÉNYSÉG kapcsolat erősítheti táblázat A háztartástípus jellegére vonatkozó a háztartásméret, információkat a sűríti. háztartástagok Ezen ismérvek életkora különböző és a kombinációja köztük lévő szegénységi fiatalabbak alapján vagy gyengítheti megfigyelhetjük az elemi például, változók hogy mentén az megfigyelt idős párok szegénység lényegesen mértékét. alacsonyabb A 2.2. megállapítani, növeli esetében kockázatot mutatnak, köszönhetően mint a hasonló az alacsony korú, egyedül esetszámnak élő személyek, is miatt miközben nehéz a nevelnek. egyik a szegénység hogy van-e kockázatát, hasonló különösen kapcsolatot. akkor, Azt is ha láthatjuk, a szülők hogy legalább a gyermekek három gyermeket jelenléte százalék), Ugyancsak magas kockázatot jelent az, ha a gyermekes háztartásból hiányzik az legmagasabb szülő. A gyermeküket valamint a szegénység a középkorú egyedül 2007-ben nevelők egyszemélyes Magyarországon. (25 százalék), a Ezzel három- (23 szemben százalék) és többgyermekes a körében gyermektelen volt (24 a szegénységi párok és a más háztartás nélkül típusú háztartások szegénységi rátája átlag alatti elemszám egyedülállók, volt. A elmúlt másfél mind a évtized gyermeküket folyamatait egyedül vizsgálva nevelők, láthatjuk, mind hogy pedig mind a sokgyermekesek 30 64 év közötti azonban, háztartások egyes kockázata háztartástípusok végig lényegesen esetében magasabb bizonytalanná volt teszi az átlagosnál. a becslést, Az rögzíthetjük alacsony alattinak hogy és a kilencvenes gyermektelen, évek 65 elejétől év alatti eltekintve párok szegénységi az idős párok, rátái a gyermektelen jellemzően más párok bizonyultak. Míg korábban azonban megfigyelhettük az, hogy egy gyermeket nevelő átlag roma átlagosnál alacsonyabb szegénységi kockázatúak, addig 2007-ben az egygyermekes átlagosnál körében A a szegénységi etnikai származása előfordulásának szerinti valószínűsége vizsgálat alapján átlagos azt volt. tartoznak. háztartásfővel rendelkező háztartások tagjai a vizsgált időszak teljes tapasztaljuk, hosszában hogy az a azt háztartásban Körükben lényegesen a szegénységi magasabb ráta szegénységi 1992 és 2000 kockázatú között folyamatosan társadalmi növekedett, csoportok majd közé ugyanannyian, vizsgált követően élők csökkent. közül minden Két évvel második ezelőtt élt arról a szegénységi számoltunk küszöb be, hogy alatt, 2003-ban arányát tekintve a roma 2000-ben szeres). öt időpont mint (1992, 1992-ben. 1996, Ugyancsak 2000, 2003, ismertettük 2005) közül eredményeinket, a romák szegénységi mely szerint kockázata az akkor személyek nagy valószínűséggel Legfrissebb, volt fele a szegénynek legmagasabb különbözik tehát tekinthető, 2007-es (az a átlag 2005-östől.16 5,5-szerese), adatok ami megegyezik szerint 2005-ben a 2003-as roma pedig háztartásfővel adattal a legalacsonyabb és statisztikailag együtt (3,1- élő Az előző pontban, a különböző típusú háztartások szegénységi kockázatának 2.3.3. A GYERMEKES HÁZTARTÁSOK ben elemzésekor, már érintettük a gyermekes családok helyzetét. Az alábbiakban valamivel konfidencia-intervalluma mutató és megegyezik. a 16 Az 2007-ben alacsony becsült esetszám éppen szegénységi összeér, miatt ezek tehát ráták a becslések teljes (melyek mértékben nagyon 12 százalékpontos nem volatilisek. lehet kizárni Így különbséget például, azt a a hipotézist, romák mutatnak) körében 2005- TÁRKI hogy 95%-os a két 4 2.3.2. HÁZTARTÁSTÍPUS ÉS ETNIKAI HOVATARTOZÁS 3

SZEGÉNYSÉG részletesebben szegénysége jóléti háztartásának milyen is bemutatjuk, más háztartásjellemzőkkel hogy a gyermekes mutat háztartásban kapcsolatot. Ugyancsak élők és a vizsgáljuk gyermekek szegénységi támogatások és ezen belül a készpénzes családtámogatások súlyát a gyermekesek végzettsége, jövedelmében. háztartásfő A 2.4. táblázat a medián 50, 60 70 százalékában megállapított küszöbök melletti kiterjedtsége rátákat mutatja be a háztartásfő neme, életkora, legmagasabb iskolai függvényében, a háztartásban élő gyermekek és gazdaságilag aktívak száma, valamint a A etnikai hovatartozása szerint. A gyermekesek körében a szegénység 8 és 25 százalék között változik, alkalmazott szegénységi kapcsolata míg a teljes népesség körében ez az intervallum 6 és 20 százalék között van. mellett részletes eredmények szerint a női háztartásfővel élők szegénységi rátája minden szignifikánsan magasabb, min a férfiaké, ám a két alacsonyabb küszöb mellett a két változó nagyon statisztikailag nem szignifikáns.17 A medián 70 százalékában számított küszöb legmagasabb azonban a női háztartásfővel rendelkezők körében becsült 30 százalékos ráta már medián magasabb, mint férfi háztartásfővel élők körében mért 25 százalék. A 30 39 éves 60 fiatal, százalékában háztartásfő küszöb 30 évet mellett esetén be megállapított jelent nem háztartás az töltött átlagosnál küszöb tagjainak mellett nagyobb szegénysége kockázatuk jelenléte szegénységi a nem minden legalacsonyabb éri kockázatot, el küszöb az átlagosat. mellett míg és a felettivel átlag alatti. Ezt követően minden korcsoporttal szinte folyamatosan nő a szegénységi jelentős kockázat, függetlenül az alkalmazott küszöbtől. Két kivétel jegyezhetünk fel. A 60 69 éves minél háztartásfővel élők kockázata a legalacsonyabb küszöb mellett átlag alatti, akárcsak a 70 Legfeljebb élőké az 50 és 60 százalékos esetén. A háztartásfő iskolai végzettsége legalacsonyabb mértékben befolyásolja a gyermekes háztartásokban élők szegénységi kockázatát: megállapított iskolázottabb a háztartásfő, a vele élők annál kisebb valószínűséggel szegények. körükben általános iskolát végzett háztartásfőjű gyermekesek többsége már a valószínűsége. küszöb mellett is szegénynek számít, medián 70 százalékában az küszöb mellett pedig már közel háromnegyedük. Érdekesség még, hogy jelenléte a két alacsonyabb küszöb mellett azonos a szegénység előfordulásának medián Tehát mindenki, aki a 60 százalékos küszöb alkalmazása esetén szegény, Kockázatuk a legalacsonyabb küszöb mellett is annak számít. Ezzel szemben a diplomás háztartásfő alacsonyabb a két legalacsonyabb küszöb mellett szinte kizárja a szegénység előfordulását: a közül fele esetén 1 százalék alatt marad, a medián 60 százaléka esetén pedig 3 százalék. mellett, a medián 70 százalékában megállapított küszöb esetén is jelentősen növekedésével az átlagosnál, de már eléri a 8 százalékot. A köztes végzettségi kategóriák tagjai az érettségi ugyancsak lényegesen átlag alatti kockázatot jelent mindhárom küszöb gyermekesek míg a 8 általános és a szakmunkásképző átlag felettit. A gyermekszám átlag egyértelműen nő a szegénység előfordulásának valószínűsége a háztartás magasabb körében: az egygyermekesek kockázata alatti, a kétgyermekeseké negatív átlaga körüli, de a teljes népesség átlagánál a két magasabb küszöb esetén mutatkozik. feletti, míg a három és többgyermekesek minden küszöb mellett az átlagosnál legalacsonyabb kockázatúak. A foglalkoztatott háztartástagok száma és a szegénység közötti mellett kapcsolat a háztartásfő iskolai végzettségéhez közel hasonló erősségűnk szegénység Azon vizsgált háztartások küszöb tagjainak melletti szegénységi körében, ahol ráta egyetlen 32 százalék, a legmagasabb sincs, TÁRKI 17 pedig A két előfordulásának változó 61 százalék. együttes eloszlásának valószínűsége Ezzel szemben, chi2-tesztje a legmagasabb alapján. ahol legalább küszöb két mellett foglalkoztatott sem haladja van, meg a 4 4

a SZEGÉNYSÉG számottevően 100 küszöböt 10 százalékot. növeli Akárcsak a szegénység a teljes kockázatát, népesség ha a esetében, háztartásfő a roma. gyermekesek Ebben a körében csoportban is készpénzes személyből 33 szegény, ha a felében állapítjuk meg a szegénységi elemzéséhez Megvizsgáltuk, 67, amennyiben hogy milyen a mediánjövedelem szerepet játszanak 70 százalékában. arányát családtámogatások a gyermekes háztartások a jóléti transzferek, jövedelmei és között. azon belül Ennek a utolsó százalékát a gyermekesek egy olyan körében indexet az használtunk, átlaghoz hasonlítja, mely e jövedelmek százalékban összes kifejezve. jövedelmen (2.5. táblázat belüli szegényeket oszlop) Az összes jóléti támogatás a gyermekes háztartások jövedelmének 31 körében körül alakul. teszi Amennyiben ki. Ez az arány azonban nem éri a el a gyermekesek teljes népességbeli között átlagot, külön-külön annak 75 vizsgáljuk százaléka mint és a nem szegényeket, láthatjuk, hogy a transzferek aránya a szegények a megállapíthatjuk, (vagyis a sem nem éri el szegények a népességbeli között. átlagot A (91 készpénzes százalék), családtámogatásokat 20 százalékponttal magasabb, összegének hogy arányuk a gyermekes háztartások összjövedelmén belül 18 vizsgálva, Míg e háztartások által kapott összes jóléti támogatás négyötöde). A családtámogatások csupán súlya a gyermekesek körében a népességbeli átlag 2,8-szorosa (280 százalék). iskolai azonban a nem szegények között ez az index 286 százalék, addig a szegények körében gyermekek A 211 gyermekek százalék. fázisában rendszerű oktatást esetében megelőző vizsgáltuk intézményi az életkort, ellátás típusát, a folytatott a felnőttek, tanulmányok, valamint illetve a további az hogy veszélyeztetettek 16 számát éves vagy a háztartásban. fiatalabb háztartástagként (M2.5. táblázat) definiáltuk. gyermekeket Eredményeink az elemzés azt mutatják, ezen legszegényebbek megállapított életkoruk szerint a szegénység a 3 éves kor szempontjából. alatti és a A 11 évesnél legfiatalabbak idősebbek különösen leginkább gyermek körében felülreprezentáltak, hiszen a mediánjövedelem felében a körében évesek 7 százalékával. küszöb mellett A magasabb 13 százalékuk küszöbök bizonyul szegénynek, azonban már szemben a 11 év az felettiek összes iskolarendszerű, gimnáziumba körében magasabb a az szegénység átlagosnál minden a szegénység előfordulásának mellett átlag alattinak valószínűsége. tekinthető. A 3 10 rátát illetve a gondozási intézményekbe járás dimenziójában az óvodások és Az szemben járók között minden küszöb mellett az átlagosnál alacsonyabb szegénységi járók becsültünk, míg az általános iskolások körében a ráta nagysága átlagos. Ezzel mintában kockázata a szakmunkásképzőbe egyértelműen átlag járók, feletti, valamint de a legalacsonyabb az egyetlen itt és vizsgált a legmagasabb intézménybe küszöb sem piaci mellett Miként ugyanez a olyan jóléti minden szektorban alacsony mondható háztartás (8 el zajló fő), a hogy szakközépiskolásokról makrofolyamatok jövedelmi a rájuk helyzetét, vonatkozó befolyásolják. úgy is. becsléseket A a bölcsődébe gyermekesekét Láthattuk, nem járók interpretáljuk. hogy is előfordulása alapvetően körükben a január készpénzes családtámogatások súlya jelentős. A TÁRKI Háztartás Monitor adatfelvételének komoly két családtámogatási legutóbbi, 1-jén kiadási hatályba tehát tételt rendszerben (2005-ben 2005-ös lépett szabályozás és jelentősnek 772007-es mrd Ft) szerint mondható jelentő hulláma a családi között változás pótlékkal adókedvezmény eltelt következett időszakban nem azonos szinte be.18 a súlyú, A teljesen magyar 2006. de első megszűnt, fejezetét. 18 A változásokról csak a három részletesebben többgyermekesek lásd Tóth István György esetében Jövedelemeloszlás érvényesíthető című tanulmányának előzőnél TÁRKI 4 5

SZEGÉNYSÉG lényegesen gyermekvédelmi mint értékben alacsonyabb gyermekenkénti összeg. Ezzel párhuzamosan a rendszeres gyermekre támogatás (bár rendszeres gyermekvédelmi kedvezményként megmaradt, jelentős önálló ellátás, évi legfeljebb alkalommal a korábbi havi összeggel megegyező különböző folyósíthatóan) beépült a családi pótlék rendszerébe, így ez utóbbi ellátás egy újraelosztásra eső összege a kétszeresére emelkedett. Miközben a makrokiadások nem nőttek háztartás mértékben, a támogatások közötti forrásátcsoportosítás eltérő módon érinthette esetében), típusú gyermekes háztartásokat. A változásoknak a gyermekes családok közötti bizonytalan gyakorolt hatása nem egyértelmű, hiszen a támogatások mértéke függ a jelentkezik. jövedelmétől tovább a hatások a szülők eredője, (az adókedvezmények és a és gyermekek az is, hogy számától a és mikroszintű a rendszeres (mindhárom vizsgálatok gyermekvédelmi esetben). adataiban Éppen támogatás ez miként ezért demográfiai teszünk elemzés, Az eddigiek során a szegénység előfordulását vizsgáltuk meg néhány fontosabb exploratív csoportban. Az alábbiakban kibővítjük magyarázó változók körét, és kísérletet magyarázatára. a szegénység fontosabb meghatározóinak elkülönítésére, többváltozós statisztikai követett ezen belül a logisztikus regresszió módszerével. Az elemzés alapvetően oly jellegű, vagyis nem törekszünk a jövedelmi szegénység teljes körű közvetve módszertant A kétértékű alkalmazzuk. függő A változó magyarázó specifikálásakor változókat, bár a tanulmány elemzésünk során egyéni mindvégig szintű, alapján módon választottuk ki, azok közvetlenül vagy a háztartásfő ismérvein keresztül Egyrészt során, annak történt. nemcsak a háztartást eldöntése, Ezúttal a laekeni jellemezzék. is hogy kontrollálni indikátor-rendszer valaki Tettük szegény-e igyekszünk ezt elsősorban elemét vagy azonban sem, azért, jelentő, becsléseink a mert háztartás a a mediánjövedelem modell érzékenységét. összjövedelme specifikálása 60 ekvivalencia-skála százalékában meghúzott szegénységi küszöböt, hanem a mediánjövedelem fele, illetve 70 szegénységi százaléka melletti szegénységdefiníciót is alkalmazzuk, azonos ekvivalencia-skála mellett. E egy három futtatás eredményeit a 2.5. táblázatban foglaltuk össze. Másrészt láthattuk, hogy százalékában megválasztása jelentősen befolyásolhatja egyes demográfiai csoportok változóként kockázatát, ezért az EUROSTAT által is alkalmazott, OECD2-skála mellett az M2.6. főre jutó, meghatározott és az OECD1-skálával küszöb segítségével számított képzett ekvivalens szegénységi mediánjövedelem ráták függő 60 hasonlóan19, való használatával is lefuttattuk modelljeinket. E becsléseink eredményét az és táblázatban közöljük. tagjai A TÁRKI háztartásvizsgálatainak adatbázisán végzett korábbi elemzéseinkhez gyermekszámnak, a 2007. évi adatok alapján is megállapíthatjuk: a háztartásfő iskolai végzettsége hovatartozásának. gazdasági aktivitása játssza a legfontosabb szerepet abban, hogy egy adott háztartás lakóhelye szegénynek tekinthetők-e vagy sem. Emellett számottevő hatása van még a viszonylag az alkalmazott annak Becsléseink hogy szegénységi valaki szerint egyedül a háztartásfő küszöbtől él-e vagy neme függően sem, és életkora, továbbá egyáltalán a valamint háztartásfő nem a vagy háztartás etnikai csak TÁRKI 19 Gábos kismértékben és Szivós (2001), magyarázza Gábos és a Szivós szegénység (2004), Gábos előfordulását. és Szivós (2006). 4 6 2.4. A jövedelmi szegénység meghatározói

SZEGÉNYSÉG az ehhez iskolai egyik Fő fő modellünk laekeni függő társadalmi változója kirekesztettség-indikátort az ekvivalens mediánjövedelem is jelentő szegénységi 60 százaléka ráta. melletti, tehát tartozó eredményeinek elemzése során megállapíthatjuk, hogy a háztartásfő Az jövedelmi kétszeres a végzettsége háztartásfő iskolai erős, végzettsége, negatív kapcsolatot annál kisebb mutat a a háztartás függő változóval. tagjainak esélye Minél magasabb legfeljebb szegénységben éljenek. Az érettségizett végzettségű háztartásfők arra, esetében hogy háztartásban Ugyancsak (de általános 10 százalékos iskolát szinten végzettek sem körében szignifikáns), nyolcszoros a szakmunkásoknál az esélye hatszoros, annak, hogy míg között. élők szegények legyenek, a diplomás háztartásfőkkel élőkhöz képest. háztartások erős kapcsolatot találtunk a háztartásfő gazdasági aktivitása és a szegénység nyugdíjas viszonyítva, A foglalkoztatott munkanélküli, (alkalmazott illetve vagy a nem önálló, nyugdíjas vállalkozó) inaktív háztartásfővel háztartásfő együtt jellemezte élőkhöz Ugyanebben a háztartásfővel tagjainak sokkal élőké nagyobb, azonban négy-, ennél illetve lényegesen hatszoros alacsonyabb, az esélye mintegy a szegénységre, kétszeres. a év és más háztartás a modellben gyermekkel megfigyelhetjük, típusút esélye hogy a a szegénységbe gyermekes háztartásokban kerülésre többszöröse élők kivéve alatti párok esetén tapasztaltnak. Így a gyermeküket egyedül nevelők, valamint a három- a 65 statisztikailag egyedül többgyermekesek és kétgyermekes körében pároké a szegénység pedig háromszorosa előfordulásának a nem esélye idős párokénak. három-négyszerese, Ugyancsak az gyermektelen, háztartások élő személyeknek, is szignifikáns körükben módon a nagyobb modellből az becsült esélye esélyhányados a szegénységre 4,3. a A 30 64 nem említett éves, ugyanakkor, gyermek esetében valamint becsült a szülőkön hatások kívül statisztikailag más felnőtt nem taggal szignifikánsak. is rendelkező Megfigyelhető gyermekes említettük előzőekben nélkül hogy típusú a 65 háztartásokban év feletti taggal élők rendelkező körében a becsült párok, továbbá hatás negatív, a más bár háztartás községekben statisztikailag nem különbözik nullától. A lakóhely esetében az önálló hatás mint budapestiek elemzett változókénál lényegesen gyengébb. A budapestiekhez képest az bizonyult élők kétszer nagyobb eséllyel kerülnek a szegények közé, mint a fővárosiak, azt, és a más városokban élők közötti különbség azonban statisztikailag nem a 50-, szignifikánsnak. Sem a háztartásfő neme, sem pedig életkora nem magyarázza modellbecslés hogy A 2.6. valaki táblázatban szegényégben nemcsak él-e vagy az ekvivalens sem. esetben illetve 70 százaléka melletti szegénységi ráta függő mediánjövedelem változóként való 60 használata százaléka, melletti hanem háztartástípus modellek körülbelül eredményeit megkétszerezi is bemutatjuk. az adott A küszöbhöz ilyen, tartozó lépésenkénti szegények emelése számát. mindkét legalacsonyabb kivételével a változók súlya és a hatások nagysága nem változik jelentősen A (csak összehasonlításában. A háztartástípusok esetén megfigyelhetjük, hogy a értelemben a a 30 64 küszöbhöz évesekhez tartozó tartozó modell regressziós esetében együtthatók alig mutatható különböznek ki szignifikáns statisztikai hatás esetén is nullától), míg a medián 70 százalékában megállapított küszöb mellett már csak szegénységi fiatal egyedülállók, az idős párok és a más háztartás gyermek nélkül típusúba tartozók meghatározásához A nem szegénység találtunk küszöb használt nagysága, szignifikáns fő meghatározóinak ekvivalencia-skálák hanem hatást. az egy fogyasztási feltárásához különbözősége egységre használt szerint jutó modellt háztartásjövedelem specifikált nemcsak függő a százalék), változókon aktuális Az így kapott fogyasztási az is szegénységi lefuttattuk. ekvivalens egységre ráták (M2.6. jövedelmek számolt közül táblázat) az mediánjövedelem egy esetében A főre szegénységi jutó azonban jövedelem 60 százalékában küszöböt nem melletti találtunk minden a legmagasabb határoztuk esetben meg. az TÁRKI szignifikáns (17 4 7

SZEGÉNYSÉG különbséget alkalmaztuk. pótlólagos modellek aszerint, hogy OECD1- vagy az OECD2-skálát (13 13 százalék) legfontosabb Összességében azonban a szegénységi ráták csökkennek a háztartásban élő aktivitásához személyekhez társított fogyasztási súly csökkenésével. A logisztikus regressziós szem esélyhányadosainak összehasonlítása során megállapíthatjuk, hogy a két az paraméter, tehát a háztartásfő iskolai végzettségéhez és gazdasági százalékos tartozó hatások nagysága és szignifikanciája a becslések bizonytalanságát is szinten előtt tartva nem mutat jelentősebb különbségeket. Meg kell azonban említnünk, hogy Szintén érettségizett háztartásfő jelenléte az OECD1 skála használata mellett csupán 10 neme szinten szignifikáns (az OECD skála esetén pedig, mint említettük 10 százalékos esetben sem), míg az egy főre jutó jövedelem használatakor már 1 százalékos szinten is. háztartástagokhoz nincs számottevő eltérés a kevéssé jelentős magyarázó változók, tehát a háztartásfő változást és életkora esetében, becsült regressziós együtthatók statisztikailag egyetlen összefüggő sem különböznek nullától. Mivel a modellek függő változóinak képzése során a Ennek rendeltünk eltérő súlyokat, nem meglepő eredmény, hogy számottevő csökken a háztartástípusok egy része, valamint a háztartásmérettel szorosabban jövedelem paraméterek, így a lakóhely és a háztartásfő etnikuma esetében találtunk.20 szegénnyé megfelelően, a háztartástagok fogyasztási súlyának csökkenésével párhuzamosan szeres. a gyermekszám szerepe a szegénnyé válás magyarázatakor. Az főre jutó párok használata esetén a 65 év alatti párokhoz képest a gyermeküket egyedül nevelők is A két válásának évvel ezelőtti esélye becslésekhez közel 22-, képest a szembetűnő, és többgyermekeseké hogy az egy és pedig kétgyermekes közel 39- laekeni esetében a regressziós együtthatók mindhárom modellben már 1 százalékos szinten származása szignifikánsak. szegénységgel, Két évvel ezelőtt, tanulmányunkban arra a meglepő eredményre jutottunk, hogy a meglepő indikátorok számítása során követett módszertan mellett a háztartásfő roma méretgazdaságossági ceteris paribus nem mutat szignifikáns kapcsolatot a jövedelmi elemzésünk egyetlen vizsgált szegénységi küszöb mellett sem. Az eredmény azért is becslési volt, mert minden, 2005-öt megelőző eltérő módszertant, tehát 0,73-as az együtthatóval számított ekvivalens háztartásjövedelmet használó adatok azt jelezte, hogy ez az önálló hatás létezik. A választott ekvivalencia skála esélyhányadosainak eredményeket befolyásoló jelentőségét mutatja, hogy az egy főre jutó jövedelem és és OECD-skála alkalmazása mellett a roma etnikum hatása szignifikánssá vált a 2005-ös található, használatakor. Tanulmányunkban megállapítottuk, hogy utóbbi modelleink roma értéke hozzávetőlegesen megegyezett a 2003-as eredményeinkkel21, méretgazdaságossági nem mondott ellent Havasi Évának az azonos kötetben megjelent tanulmányában becsült hasonló szerkezetű modell eredményének. Legfrissebb eredményeink szerint mediánjövedelem háztartásfő hatása minden szegénységi küszöb és minden figyelembe vett az mutató használata mellett már 1 százalékos szinten szignifikáns, hatás esélyhányadosok nagysága pedig minden 3, mindössze az ekvivalens elsősorban egy csak főre a jutó 5 háztartástípus, százalékos jövedelem felében megállapított szinten alkalmazásával kis mértékben szignifikáns. küszöb futtatott ugyan, mellett Ennek de modellben elviszik éri oka a az 4-et. figyelhetjük a lehet, hatást Csupán hogy a roma meg egyetlen, más azt, háztartásfő változók, hogy éppen a roma változójától. A legfrissebb eredmények birtokában úgy véljük, hogy a két évvel ezelőtti, 2005- háztartásokban dimenzióban 20 A háztartásnagyság Budapest város község bontásban rendre 2,1 2,6 2,8 fő. A roma nem TÁRKI 21 Gábos 2,5 és fő a Szivós él. különbségek (2004). még nagyobbak: a roma háztartásokban átlagosan 3,5, míg a nem roma 4 8

ös SZEGÉNYSÉG minden eredmények bizonnyal lógtak a mintába ki sorból, került roma tehát háztartásfők nem a folyamatokban összetétele következett tért el a valóságostól. változás, hanem felhasználva, időben, Unió Tanulmányunkban, a jövedelmi a szegénység TÁRKI Háztartás témakörét Monitor vizsgáltuk. legújabb, A 2007-es legfrissebb hullámának eredményeket adatait használt demográfiai tagországaival, tehát 1992 2007 összehasonlítva között összesen is hat bemutattuk. időpontban, Alapvetően valamint térben, az Európai tehát az Unió Európai szegénységre módszertan szerint vizsgáltuk a szegénység előfordulását néhány fontosabb által segítségével. Magyarországon csoportban. gyakorolt Ezt önálló követően hatását háztartások vizsgáltuk, néhány sokváltozós fő jellemzőjének statisztikai a jövedelmi szegénynek. Fontosabb megállapításainkat az alábbiak szerint összegezzük. módszer mutatja százalékpontos 2007-ben teljes népesség 13 százalékát tekinthetjük változás Ez az arány a relatív jövedelmi szegénység változatlanságát eredményekkel, 2005-höz csökkenését képest. Ezzel figyeltük párhuzamosan az elmúlt a két szegénységi év időszakában. rés E 1 csökkenése A összhangban mely szerint van a a jövedelemegyenlőtlenségek jövedelmek egyenlőtlenségének alakulását általános mérő jövedelmek közepesen szegénység részben előfordulását az eloszlás nemzetközi alján lezajlott összehasonlításban folyamatokra vezethető Magyarország vissza. Franciaország, eloszlását tekintve legkevésbé egyenlőtlen skandináv és kockázatú egyenlőtlen kontinentális európai országok (Hollandia, Ausztria, százalékos szegénység kockázata Belgium) között csökken helyezkedik az életkorral. el. szegénység életkori csoport a gyermekeké és A fiataloké. legmagasabb Az általános, szegénységi közül szegénységi rátával szemben a 0 15 évesek körében 13 átlagos, 15-, a 16 24 évesek körében pedig 17 százalékos. A felnőttek a szegénységi átlagosnál, a középkorúak 11 12 százalék (25 64 között évesek) van. esetében Az idős, a 65 szegénység év feletti kiterjedése népesség (65 kockázata ezzel szemben lényegesen alacsonyabb az szegénységi háztartástípus körükben szerinti a szegénységi elemzés azt ráta mutatja, 7 százalék. személyek. év felettiek) vagy fiatalok (65 év alattiak), hogy számottevően a párok, legyenek alacsonyabb idősek gyermeket Azt kockázatot is megfigyelhető, mutatnak, hogy mint a a gyermekek hasonló korú, jelenléte egyedül növeli élő háztartásból kockázatát, különösen akkor, ha a szülők legalább három elemzéseinkhez nevelnek. Ugyancsak magas kockázatot jelent az, ha a gyermekes háztartásfő TÁRKI hiányzik háztartásvizsgálatainak az egyik szülő. szerepet hasonlóan, a 2007. évi adatok adatbázisán alapján is megállapíthatjuk: végzett korábbi iskolai végzettsége és gazdasági aktivitása játssza a legfontosabb a hovatartozásának, vagy sem. sem. abban, Kisebb Emellett hogy hatást a gyermekszámnak számottevő egy becsültünk adott háztartás hatása a lakóhely és van annak tagjai esetében. még szegénynek hogy a valaki Becsléseink háztartásfő egyedül tekinthetők-e etnikai TÁRKI szerint él-e 4 2.5. Összegzés A A A 9

SZEGÉNYSÉG a függően szegénység háztartásfő egyáltalán előfordulását. neme nem és életkora vagy csak az viszonylag alkalmazott kismértékben szegénységi magyarázza küszöbtől a Gábos Éltető Szemle, megválasztásának Ö. A. És és 2002/4. Havasi Szivós É. P. szám, (2002): hatása (2001): 157 170. a Az jövedelmi szegénység elemzési egyenlőtlenségre egység mértéke és és az a ekvivalenciaskála gyermekes és szegénységre. családok Szociológiai Gábos helyzete. Budapest: A. és Szivós In: TÁRKI, Szivós P. 31 63. (2004): P. Tóth A szegénység I. Gy. (szerk.): különböző Tíz év. TÁRKI metszetei. Monitor In: Szivós jelentések. P. jövedelmi Tóth 2001. Gábos (szerk.): TÁRKI, A. és 69 96. Stabilizálódó Szivós P. (2006):Jövedelmi társadalomszerkezet. szegénység. TÁRKI In: Monitor Szivós jelentések P. Tóth 2003. I. Gy. (szerk.): Budapest: I. Gy. Feketén, fehéren. TÁRKI Monitor jelentések 2005. Budapest: TÁRKI, 45 58. Irodalom 5 0 TÁRKI

2.1. táblázat A relatív jövedelmi szegénység fő mutatóinak alakulása, 1992 2007 2007 SZEGÉNYSÉG konfid. int. felső határa 95%-os 1992 12,7 1996 15,2 2000 13,8 2003* 14,3 2005 12,9 2007 ráta (%) a 95%-os 11,9 14,2 12,9 13,5 12,0 12,6 13,5 konfid. Szegénységi int. alsó küszöb-érték határa (folyó Ft) 9611,0 259 171 13,2 912304 12,0 804500 12,6 672579 11,2 600663 11,7 Forrás: Megjegyzés. MHP, rés A TÁRKI szegénységi (%) Háztartás határt Monitor. az 15,0 OECD2-skálával 16,8 számított 19,1 ekvivalens 18,9 mediánjövedelem 19,3** 18,3 429 publikálttól **Gábos százalékában *A 2003-as és (Gábos Szivós eredmények, határoztuk és (2006) Szivós, meg. kismértékű tanulmányában 2004). utólagos a 2005-ös adattisztítás szegénységi miatt, valamelyest rés-arány közölt eltérnek értéke a 22,0 korábban volt. 60 Ez 2.2. az táblázat adat téves Szegénységi számításon rés-arány alapult. Összesen különböző Nem csoportokban,, 2007 18,3 (%) Férfi Nő 18 39 Életkor 17,5 40 59 19,5 60+ 14,7 Legfeljebb Iskolázottság 21,2 Szakmunkásképző általános 13,8 Legalább 18,4 érettségi Gyermekek száma 18,3 2 15,6 3+ 15,5 0 Aktívak száma 13,8 1 27,4 2+ 21,2 Nem Háztartásfő etnikuma 12,7 Roma roma 17,0 15,6 30,0 TÁRKI 5 1

SZEGÉNYSÉG háztartásfő 2.3. táblázat etnikai A relatív hovatartozása jövedelmi szegénység szerint, 1992 1992 2007 kiterjedtsége 1996 2007 2000 nem, életkor, 2003* háztartástípus 2005 2007 és a 0 15 Férfi Nő Összesen Férfi 12,5 13,5 11,4 19,5 23,5 15,2 16,5 16,7 16,3 18,7 18,3 19,2 14,6 16,6 12,4 15,3 16,0 Nő 13,0 11,7 18,8 16,4 16,4 17,7 13,9 17,8 15,2 18,8 17,4 14,6 16 24 Összesen Férfi Nő 12,4 8,0 7,5 17,7 12,9 17,1 13,1 10,9 15,6 11,4 14,1 16,9 12,7 11,9 16,7 13,9 15,8 25 49 Összesen Férfi Nő 12,4 7,7 7,2 13,0 9,7 9,0 14,1 11,9 12,8 11,7 10,8 12,3 11,2 10,0 12,2 11,6 10,5 50 64 Összesen Férfi 10,1 14,8 9,4 3,9 12,9 4,1 11,1 5,1 10,5 3,7 11,7 11,8 65+ Nő Összesen Férfi 21,6 10,7 26,2 11,9 14,7 16,4 13,3 7,7 9,8 12,4 11,7 9,2 12,3 7,0 9,3 13,3 8,2 9,8 5,4 Összesen Nő Összesen <30 (17,4) 11,9 12,9 (6,3) 14,2 13,7 31,4 12,9 12,5 25,0 13,4 14,3 (5,4) 12,0 11,8 (11,5) 12,6 12,0 Egyszemélyes, Pár, legalább egy 30 64 65+ tag 65+ 14,5 29,0 53,4 16,4 26,2 3,7 26,5 12,1 5,4 23,6 16,9 5,0 (1,8) 25,0 13,4 23,0 Más mindkét tag <65 5,5 11,0 12,2 9,4 13,5 Egyedülálló háztartás gyermek nélkül 6,3 5,4 7,0 6,9 10,0 7,9 4,7 1 szülő 20,0 5,8 25,7 21,2 32,1 8,5 37,4 11,4 32,7 5,4 25,4 12,0 8,4 Pár Más Összesen 23+ háztartás gyermekkel gyermekkel 10,8 24,2 11,9 4,3 18,1 33,1 14,2 8,5 20,7 16,7 12,9 12,9 14,7 30,4 10,3 13,5 15,5 23,3 12,0 9,7 14,5 24,0 14,6 Háztartásfő roma nem roma 52,8 9,8 11,8 64,9 10,2 70,4 11,5 50,8 10,9 37,1 10,6 50,2 12,6 Összesen Forrás: Megjegyzés. MHP, A TÁRKI szegénységi Háztartás határt Monitor. az 11,9 OECD2-skálával 14,2 számított 12,9 ekvivalens 13,5 mediánjövedelem 12,0 12,6 publikálttól százalékában *A 2003-as (Gábos eredmények, határoztuk és Szivós, meg. kismértékű 2004). utólagos adattisztítás miatt, valamelyest eltérnek a korábban 60 5 2 TÁRKI

2.4. táblázat Szegénységi ráták a gyermekes családok tagjai t között, különböző társadalmi- SZEGÉNYSÉG demográfiai háztartásjövedelem jellemzők mellett,%) szerinti bontásban, Medián fele 2007 Medián (OECD2 60%-a skálával Medián számított 70%-a ekvivalens Összesen Gyermekesek 7,8 6,4 Háztartásfő neme 16,2 12,4 25,2 20,0 2268 4990 N= Férfi Nő 18 29 7,6 8,9 Háztartásfő életkora 15,9 18,8 24,6 29,8 1986 30 39 9,6 5,2 12,3 11,7 27,4 20,8 178 795 282 40 49 50 59 60 69 70+ 10,1 9,3 5,8 21,0 18,6 25,0 26,0 27,5 30,8 338 808 0 7 Háztartásfő 6,5 iskolai végzettsége 15,2 34,8 104 8 általános osztály 51,2 11,4 51,2 28,8 73,2 47,8 402 41 46 Szakmunkásképző Érettségi Felsőfokú 11,1 1,9 22,2 5,0 29,1 12,4 873 0,5 Gyermekek száma 2,9 7,5 525 2 6,7 13,8 19,5 415 3+ 6,1 16,9 25,4 946 0 Aktívak 13,0 32,4 száma a háztartásban 19,9 52,0 36,3 61,1 483 275 840 12+ Nem roma 5,6 2,6 6,4 Háztartásfő etnikuma 13,5 18,2 5,3 21,7 10,4 31,7 2090 1071 922 Roma 33,1 48,9 66,9 178 TÁRKI 5 3

SZEGÉNYSÉG jövedelmében, 2.5. táblázat Az 2007 összes (%) jóléti és készpénzes A háztartásjövedelem családtámogatás aránya arányában a háztartás népesség Teljes (a) Gyermekesek A gyermekeseknek a (b) teljes részesedése ((b)/(a))*100 viszonyított népességhez Összesen Nem Összesen Szegények szegények között között 40,0 70,0 41,6 9,5 28,5 63,3 31,0 22,2 235 71 91 75 Jóléti nyugdíj támogatások Családtámogatások nélkül Nem Összesen Nem Szegények szegények között között 28,3 8,4 20,2 48,7 17,7 241 Szegények szegények között között 16,3 5,7 16,4 34,3 286 172 211 280 5 4 TÁRKI

2.6. táblázat A szegénység fő meghatározói különböző szegénységi küszöbök mellett, SZEGÉNYSÉG, 2007 A (logisztikus regressziós modell esélyhányadosai) Medián 50%-a Medián 60%-a Medián 70%-a Háztartásfő szegénységi ráta értéke az adott küszöb mellett (%) 6,6 12,6 20,2 18 39 40 59 neme életkora (férfi) (60+) 1,0 1,1 1,0 Alapfokú 1,5 0,6 1,1 Szakmunkásképző Háztartásfő iskolai végzettsége (diploma) 4,0 1,7 2,0 Érettségi Háztartásfő 11,0 10,0 7,9 6,2 7,7 Munkanélküli 4,1 2,2 4,6 2,3 Nyugdíjas Egyéb gazdasági aktivitása (foglalkoztatott) 2,8 3,7 3,7 2,2 2,1 2,0 inaktív Háztartás típusa (pár, mindkét tag <65) 7,2 6,0 7,3 Egyszemélyes, Pár, <30 30 64 4,5 3,8 4,3 1,6 Más 65+ 2,1 1,4 4,0 Egyedülálló legalább egy tag 65+ 0,5 0,5 0,8 2,8 háztartás szülő gyermek nélkül 0,8 2,8 0,9 3,6 1,0 Pár 1 1,0 3,1 4,4 2,5 Más 2 1,6 3,4 2,6 Község 3+ gyermekkel 2,7 4,4 5,1 Város háztartás Lakóhely gyermekkel (Budapest) 0,9 1,5 2,1 Háztartásfő 2,4 2,0 2,0 log 1,6 1,5 1,7 Wald etnikuma (nem roma) 3,7 2,9 2,9 Pseudo Súlyozatlan pseudo-likelihood khi2 135,64 975 1542 157,5 2061 Forrás: R2 0,22 0,19 198,1 Megjegyzés. esetek száma 5051 5060 5060 0,19 mellett saját szegény. számítások A függő A változó táblázatban a TÁRKI értékei: Háztartás a 0 változók az Monitor adott után küszöb 2007. a alapján. mellett referenciakategóriákat nem szegény, 1 tüntettük az adott fel. küszöb háztartáskategóriát, ebben esetben ehhez a kategóriához képest értelmezendőek. Az esetben A esélyhányadosok 0,01-es, medián 0,05-ös fele melletti vagy közül 0,1-es szegénységi azokat szignifikancia tekintettük küszöb szignifikánsnak, szinten használatakor különbözik melyek a nullától. modell esetében nem vette regressziós figyelembe együttható programcsomag fordulnak minden elő tehát ilyen és a közülük 30 esetben év alatti senki kihagyja egyedül sem a becslési élőket. szegény. Ennek modellből Az oka, általunk az hogy adott használt a változót. mintában Stata mindössze statisztikai az első 9 TÁRKI 5 5

SZEGÉNYSÉG M2.1. jövedelemmel táblázat számolva, A szegénységi 1992 2007 ráta 2007 1992 alakulása 1996 nem és életkor 2000 szerint, 2003 egy főre 2005 jutó 0 15 Férfi 19,7 35,4 29,0 35,0 32,9 2007 16 24 Férfi Nő Összesen 18,0 16,3 30,8 25,9 30,1 31,5 32,7 30,5 32,2 31,5 31,0 31,4 Nő 13,8 12,3 20,6 19,0 20,8 22,0 16,0 21,4 19,9 25,0 21,6 30,6 25 49 Férfi Összesen Nő 13,1 19,8 18,2 17,8 21,4 17,9 16,1 18,4 16,3 17,9 22,3 20,5 18,8 23,6 18,6 25,8 50 64 Férfi Összesen 5,6 9,2 18,0 7,6 16,9 17,1 9,8 19,6 9,0 17,5 16,2 65+ Férfi Nő Összesen 5,4 4,2 5,3 6,8 3,1 6,2 9,8 3,5 9,9 9,2 3,6 8,6 8,1 2,0 7,3 10,0 9,8 9,9 Összesen Férfi Nő Összesen 4,3 4,4 4,2 5,0 4,2 4,6 4,2 4,6 2,8 3,4 3,6 3,4 Nő 10,9 9,4 19,2 15,1 17,2 15,6 17,4 16,3 17,9 16,0 17,6 15,9 3,9 Forrás: MHP, TÁRKI Összesen Háztartás Monitor. 10,1 17,0 16,3 16,8 16,9 16,7 számolva, 1992 2007 A 2007 szegénységi ráta 1992 alakulása 1996 nem és életkor 2000 szerint, 2003 OECD1 2005 skálával 0 15 Férfi 14,7 26,9 20,4 22,4 21,1 2007 16 24 Férfi Nő Összesen 13,8 12,9 23,7 20,2 20,8 21,0 21,6 20,8 19,2 16,8 18,6 19,1 Nő 12,2 12,6 20,3 17,8 19,1 20,2 14,1 20,1 15,8 21,4 18,9 18,2 25 49 Férfi Összesen Nő 12,4 8,5 7,8 19,0 14,7 14,5 19,5 14,1 12,4 16,8 13,0 14,7 18,4 15,0 13,9 18,6 14,5 18,3 50 64 Férfi Összesen 6,1 8,1 14,6 8,8 13,3 11,3 13,8 10,5 14,4 11,2 13,2 11,8 65+ Férfi Nő Összesen 7,4 8,4 8,0 7,4 10,8 10,5 9,4 8,7 9,7 8,7 9,6 Nő 13,7 9,2 3,9 9,6 3,2 6,3 3,6 6,5 2,8 5,9 9,8 4,1 5,7 9,9 Összesen Férfi Összesen Nő Összesen 10,1 11,9 10,3 10,5 16,2 14,9 13,9 7,6 14,1 13,6 13,0 5,3 13,5 13,6 13,7 5,5 13,8 13,2 12,5 4,6 13,6 12,8 12,0 5,0 Forrás: MHP, TÁRKI Háztartás Monitor. M2.2. táblázat A 5 6 TÁRKI

SZEGÉNYSÉG Együtt M2.3. táblázat Szegénységi ráták különböző társadalmi-demográfiai demográfiai csoportokban, 2007 (%) Férfi Medián fele Átlag fele Kvintilis határ N= Nő Háztartásfő 6,4 neme 10,9 20,0 5054 18 29 6,2 10,7 19,1 4026 30 39 Háztartásfő 7,2 életkora 11,8 23,6 1028 40 49 50 59 5,3 8,4 12,3 8,3 23,6 20,6 1002 360 60 69 70+ 9,9 6,8 16,8 10,8 28,7 16,4 1154 1292 0 7 2,3 6,2 12,6 690 8 Háztartásfő 0,7 iskolai végzettsége 4,0 13,1 556 Szakmunkásképző Érettségi általános osztály 17,4 9,9 23,9 20,4 46,2 31,2 184 Felsőfokú 7,9 12,0 22,2 1920 969 Alkalmazott 2,7 5,4 12,5 1176 Vállalkozó Háztartásfő 1,9 gazdasági aktivitása 2,4 6,8 791 Munkanélküli Nyugdíjas 4,9 0,6 7,8 5,0 16,1 13,7 2582 Egyéb 27,2 41,8 57,9 335 343 Község 4,4 9,0 17,6 1653 Város eltartott 22,7 Településtípus 33,1 47,4 132 Budapest 10,8 15,7 27,8 849 0 9,8 18,4 2488 1 Gyermekek száma 4,7 9,1 1717 23+ 4,2 6,5 13,0 6,6 21,5 12,5 2737 965 7,4 14,8 26,9 839 Egyszemélyes, 16,9 Háztartástípus 23,9 46,7 514 Pár, <60 60+ 13,8 3,4 16,1 6,4 22,4 16,2 254 <60 5,4 7,6 13,0 326 60+ 0,4 1,6 6,6 353 Pár 1 3,8 11,3 19,0 426 487 Egyedülálló 23+ gyermekkel 19,1 9,7 29,7 13,9 48,8 23,8 346 526 szülő 1 23,0 8,4 31,9 14,4 55,1 21,7 139 Más 2+ gyermekkel 2,0 9,1 30,3 396 466 Megjegyzés. használtuk, háztartás, az A eredmények <60 60+ számítások így során összehasonlíthatóak e=0,73-as 1,1 4,1 kitevővel a korábbi számított 4,6 6,6 kötetekben ekvivalens publikáltakkal. 12,3 8,2 háztartásjövedelmet 1054 282 TÁRKI 5 7

SZEGÉNYSÉG (folytatás) M2.4. táblázat Szegénységi ráták különböző Medián fele társadalmi-demográfiai Átlag demográfiai fele Kvintilis csoportokban, határ 2007 N= (%) Együtt Aktívak 12,8 száma 6,4 6,7 a háztartásban 10,9 19,9 12,0 29,2 26,9 20,0 1409 1693 5054 2+ 01 Nyugdíjasok 1,6 7,8 6,7 száma a háztartásban 12,8 11,3 3,5 22,8 20,9 7,5 2723 1412 1952 2+ Nem Roma roma Háztartásfő 34,0 5,0 2,0 etnikuma 47,6 9,0 4,8 17,5 68,8 10,7 4804 250 919 M2.5. jellemzők Megjegyzés. használtuk, táblázat szerinti az A eredmények Szegénységi számítások bontásban, így során ráták összehasonlíthatóak 2007 e=0,73-as a gyermekek kitevővel között, a korábbi számított különböző kötetekben ekvivalens társadalmi-demográfiai publikáltakkal. háztartásjövedelmet Medián (%) fele Medián 60%-a Medián 70%-a demográfiai Összesen Gyermekesek 7,4 6,4 Életkor 15,4 12,4 24,9 20,0 5054 929 N= 0 2 3 6 7 10 11 14 12,5 4,2 4,4 17,2 11,3 12,3 25,0 18,9 22,7 128 15 16 10,5 8,2 16,8 19,7 30,1 28,7 143 243 212 203 bölcsődébe óvodába általános (0,0) Jár-e szakmunkásképzőbe 14,3 7,8 2,4 (0,0) 26,7 18,7 9,6 (0,0) 42,9 26,1 18,3 449 126 14 8 szakközépiskolába gimnáziumba nem jár sehova 11,3 0,0 14,8 1,6 30,6 13,1 62 1 Felnőttek 11,0 12,7 száma a háztartásban 16,5 16,4 28,1 34,5 200 61 4+ 23 10,9 5,6 8,1 15,9 18,3 13,8 34,5 28,9 19,2 138 235 501 55 0További 5,5 gyermekek száma 13,7 a háztartásban 3+ 12 15,4 10,6 5,9 24,5 16,1 15,1 32,7 31,2 23,7 21,2 199 371 307 52 5 8 TÁRKI

M2.6. SZEGÉNYSÉG mellett, táblázat, 2007 (logisztikus A szegénység regressziós fő meghatározói modell esélyhányadosai) különböző ekvivalencia-skálák használata A skála Egy jövedelem főre jutó OECD1-skála OECD2-skála Háztartásfő szegénységi mellett (%) ráta értéke az adott ekvivalencia- 16,7 12,8 12,6 18 39 40 59 Háztartásfő neme (férfi) életkora (60+) 0,7 0,8 1,1 Alapfokú 0,9 0,7 0,6 Szakmunkásképző Háztartásfő iskolai végzettsége (diploma) 1,7 1,6 1,7 Érettségi Háztartásfő 16,2 9,5 11,6 8,5 7,9 Munkanélküli 4,2 2,9 6,2 2,2 Nyugdíjas Egyéb gazdasági aktivitása (foglalkoztatott) 4,1 3,1 3,7 2,1 1,9 2,1 inaktív Háztartás típusa (pár, mindkét tag <65) 3,9 5,3 6,0 Egyszemélyes, Pár, <30 30 64 3,2 3,9 4,3 Más 65+ 0,9 3,8 1,4 Egyedülálló legalább háztartás egy gyermek tag 65+ nélkül 1,4 0,3 1,2 0,3 0,9 0,5 Pár 1 szülő 22,1 4,6 3,9 5,7 3,6 Más 2 8,2 4,6 3,1 3,4 Község 3+ gyermekkel 38,5 11,8 4,4 Város háztartás Lakóhely gyermekkel (Budapest) 6,7 2,8 1,5 Háztartásfő 1,8 1,5 2,0 log 1,3 1,1 1,5 Wald etnikuma (nem roma) 2,7 3,1 2,9 Pseudo Súlyozatlan pseudo-likelihood khi2 1606 225,8 1508 157,7 1542 Forrás: R2 0,30 0,22 157,5 Megjegyzés. esetek száma 5051 5051 5060 0,19 mellett saját szegény. számítások A függő A ebben változó táblázatban a TÁRKI értékei: esetben Háztartás a 0 változók az ehhez Monitor adott után küszöb 2005. kategóriához a alapján. mellett referenciakategóriákat nem képest szegény, értelmezendőek. 1 tüntettük az adott fel. küszöb Az mintában Az vette esélyhányadosok 0,01-es, egy főre 0,05-ös jutó és vagy közül az 0,1-es OECD azokat szignifikancia I. tekintettük skálával számolt szignifikánsnak, szinten ekvivalens különbözik melyek jövedelem nullától. esetében alkalmazásakor a regressziós a modell együttható Stata változót. figyelembe statisztikai mindössze az programcsomag első 9 esetben háztartáskategóriát, fordulnak minden elő ilyen tehát és esetben közülük a 30 év senki kihagyja alatti sem egyedül a szegény. becslési élőket. Az modellből Ennek általunk oka, használt hogy nem a TÁRKI az adott 5 9

3. Nem csak a pénz : megélhetési nehézségek, anyagi depriváció (Havasi Éva) DEPRIVÁCIÓ nem ezek egyetlen pénzbeli Ebben a dimenzióit fejezetben vizsgáljuk. a megélhetési A megélhetési nehézségek nehézségek alapvető szükségletekre különböző típusait, fókuszáló, egyben együttesét kivételtől lehetővé tekintjük eltekintve, teszi anyagi 2005-ös azonos deprivációnak. és a 2007-es 2005. évi adatok Monitor-jelentésnél Az anyagi összehasonlítását depriváció alkalmazott operacionalizálása, A megélhetési módszerrel, illetve elemei nehézségek országos bemutatása mellett kiemelt figyelmet szentelünk a jövedelmi bemutatva szegénységben deprivációnak, élők anyagi a szegénységnek deprivációjának bemutatására vannak meghatározó is. nem anyagi természetű is.22 különböző is, ezek fontosságát elismerve, most csakis az anyagi deprivációra fókuszálunk, különbségeken A szegénység, a jövedelemmel a depriváció mért szegénységgel tartalma az való eltérő szoros fejlettségű, kapcsolatát kultúrájú is. formái. módon fogalmazódik meg, de túl nemzeti sajátosságokon, a országokban cikkek, vannak közös vonásai is, ezek a mély anyagi szegénység megnyilvánulási fejlettségbeli valamint főként Az felszereltségi alapvető anyagi tárgyak javak szűkössége, hiánya: az élelem, nem a megfelelő hajlék, ruházat, mennyisége bizonyos és fogyasztási szegénységérzetnek a pénztelenség. Az anyagi deprivációt ezen alapvető anyagi javak hiányával minősége, mérjük 100 objektív mutatók segítségével, ezt kiegészítjük a szegénység megélésének, a szerint A Monitor felvételből a számbavételével származó adatok is. zömében emberből 39 sem jövedelmi szempontból, szerint sem az 2005-ben anyagi depriváció 100 emberből vizsgált 37, 2007-ben 93%-a nem tartozott a szegények közé. A jövedelmi szegénység azonban az dimenziói csökkenésében egyben anyagi deprivációval deprivált is párosul: volt. A 2005-ben változás a jövedelmi leginkább szegények a halmozott 91%-a, szegénység 2007-ben esetek vizsgálatakor jelentkezett. az számított A jövedelmi háztartási szegények jövedelmük közé a medián-jövedelem azokat soroltuk, akiknek 60%-a OECD1 alatt fogyasztási egységre depriváció anyagi depriváció mérésének sokan ennél esetében elemeit magasabb a is következő meglehetősen jövedelemaránnyal fejezet szigorú tárgyalja. küszöbszinttel számolnak, de dolgoztunk. mi a jövedelem A depriváció Az anyagi és maradt.23 TÁRKI fejezetben Monitor 23 22 alkalmazott A Lásd fogyasztási jelentések Havasi definíciótól. Éva: egység 2005, Megélhetési 59-82. eltérő megválasztása nehézségek, anyagi miatt ez depriváció némileg eltér c. tanulmányát. a jövedelmi In.: szegénységről Feketén, fehéren, TÁRKI szóló 6 3.1. Bevezetés 1

DEPRIVÁCIÓ addig figyelembe meghatározása az Míg anyagi a vegye jövedelem és depriváció a mérése tartós az aktuális jövedelemhiányból azzal aktuális a (vizsgált további anyagi előnnyel évre, helyzet adódó időszakra is mérése nélkülözéseket. jár, hogy jellemző) mellett konkrét alkalmas anyagi Az tartalmat, anyagi helyzetet arra depriváció jelentést is, méri, hogy számításait ad megközelítésnek. a szegénységnek, s ez által fontos kiegészítője a jövedelemmel mért szegénység- Természetesen módszer A tanulmányban követik, de figyelembe használt veszik deprivációs EU elemek szakértők elsősorban e tárgyban az tett OECD ajánlásait kísérleti Az a felvételből rendelkezésünkre álló információk is korlátot szabtak. A mérési hozzájutás a 2005. évivel szinte teljesen azonos. végén objektív szereplő Az anyagi dimenziók depriváción az adott belül megkülönböztettünk társadalomban alapvetőnek objektív és tekintett szubjektív javakhoz dimenziókat. való is.24 Az objektív szintjét, összefoglaló míg dimenziókat a szubjektív ábrát.) három dimenziók nagy csoportra a szegénységérzetet osztottuk. Az mérik. első (Lásd az a alapvető fejezet alapszükségletek szükségletek élelmet, a három a fűtést kielégítettségének és a közül lakásfenntartást legalább A gyógyszereket korlátozottságát egy (rezsi). kielégítetlen. Akkor anyagi méri. beszélünk A okokból ruházkodás Ezek közül a nélkülözni depriváció szükséglete hármat kényszerülők első emeltünk típusáról, kimaradt ki: még ha az alacsony az alapvető szükségletek hasznos indikátora lehetne, de adatok hiányában kimaradt az ez tekintett) évi elemzésből is. 2005-ben Az objektív dimenziók második nagy köre a lakások felszereltségének nagyon köréből.25 mégpedig szintjére, az elemi (a lakosság zöme számára rendelkezésre álló, természetesnek szintnek tartós a standardizált medián megkérdezett fogyasztási 60%-a z-scorok alatti összes cikkek index-értékkel alapján hiányára tartós fogyasztási képzett fókuszál. rendelkezőket index A cikk lakásfelszereltség figyelembe tekintettük. vételével Nagyon Ez alacsony a mérőszám, vizsgáltuk, alacsony szintjét be részben módszertani módot az némileg indexbe. a megkérdezett okból, korrigáltuk. A 2007-re másik tartós A nagyon mérőszám z-score fogyasztási különböző értékek az cikkek alapvető alapján értéket megváltozott az mutatott, fogyasztási alsó kvartilisbe így köre 2007-ben cikkekkel miatt, tartozókat részben ezt (az a számítási automata építettük egyéb segítségével.26 országára legalább 24 vásárlására ) Módszertani-mérési szempontból kiemelten fontos volt Förster F. M., Tarcali G. és Till, M. EU14 lakosság 25 kiterjedő Ez ugyanis összehasonlító azonos tanulmánya. jelentések ennyire döntő, a mérésére erejű szolgáló szükségletet indikátor képvisel ( a szükségesnél az idős és fiatal kevesebb generációk pénz számára, jutott új s ruhák ami veszik nem alkalmas arra (legalábbis Magyarországon nem), hogy valós szükséget mérjünk vele. A tartós 58%-a szerint nem jut elég pénz erre célra. Bővebb indoklását lásd Feketén, fehéren, TÁRKI Monitor vizsgált 262005, A z-score 59-82, értékek továbbá az egyes Quellette, vizsgált T., Burstein, tartós fogyasztási N., Long D. cikkek és Beecroft, standardizált E. tanulmánya. vele, a birtoklás értékelésénél azt is, hogy az adott jószág elterjedtsége a társadalomban értékei, mekkora. amelyek Ha figyelembe A 2007. akkor fogyasztási cikk átlagos előfordulási aránya magas, vagyis sokan rendelkeznek az adott cikkel, az adott a TÁRKI évi személy kis számításnál pozitív nem értéket. birtokolja, a z-score Vagyis akkor értékek felértékeli a z-score alapján a ritkább sorbarendezett változó javak nagy előfordulását negatív lakosság értéket alsó és leértékeli egynegyedével vesz fel, a viszont, sokak számoltunk. által ha rendelkezik birtokoltat. 6 2 3.2. Megélhetési nehézségek, az anyagi depriváció különbözı dimenziói

mosógéppel, a fagyasztóval, valamint a mikrohullámú sütővel egyaránt) nem DEPRIVÁCIÓ háztartásokban lakosság történő élők arányát mutatja. Három olyan terméket választottunk, rendelkező A lakások fókuszálás zöme felszereltségével rendelkezik, miatt, mindhárom mért s az második eltérő cikk együttes depriváció igényszintek hiányát típus kiszűrése tekintettük akkor jellemzi és deprivációs a mély az egyént, szegénységre amellyel ismérvnek. illetve a háztartást, mérőszám indikátorait Az objektív szerint ha tartalmazza. vagy a anyagi nélkülözők a relatív Az depriváció egyik index közé mutató tartoznak. (felszereltségi harmadik a benti nagy WC index csoportja hiánya alsó kvartilise), (mint a rossz abszolút lakáskörülmények vagy szegénységi az abszolút részéről ismérv), a olcsó harmadik a (dohos, másik mutató vizes, a komolynak esetében sötét, aládúcolt, pedig, tartott az hibák összeíró beázik, említése nagy részéről. a zaj, lakással illetve Az összeíró kapcsolatban légszennyezettség sötétnek, a megkérdezett mért berendezésűnek minősítette lakást (mindhárom együtt). Rossz lakáskörülményekben szűknek jellemzi), illetve depriváció a benne élő akkor személyek. áll fenn, ha a három mutató bármelyike szerint nélkülöző a háztartás, és számszerűsítettük. végére ténylegesen A rendszeresen szubjektív Az elfogy dimenziókon egyik a a pénze, rendszeres belül a másik az anyagi objektív egy komplexebb nehézségekre szegénységérzetet mutató, utal: amely a háztartásnak két a háztartások mutatóval szükségesnek befolyt tartott jövedelmet jövedelmét veti és egybe. az általuk Az index a megfelelő azok arányát szintű mutatja, megélhetéshez akiknek hó jövedelme önmagukról A szubjektív a azt véleményük állítják, szegénységérzet hogy szerint nélkülözések szükséges alapján összeg között azokat felét élnek, sem soroltuk illetve éri el. hónapról-hónapra a depriváltak közé, anyagi akik a gondjaik az objektív, Szegénységérzet vannak. Az objektív akár a anyagi szubjektív alapján depriváció szegénységérzet akkor három, deprivált a egy szubjektív fennáll. háztartás, anyagi illetve depriváció egy személy, pedig ha két akár depriváció-típusnak, nélkülözési egy depriváció-típust. területre míg utal. Így a Az összesen szubjektív objektív négyféle dimenzió depriváció depriváció/szegénység-típust két egy-egy (objektív, területe illetve megfelel szubjektív) különböztettünk egy-egy eleme anyagi alkot fő meg: IV. III. II. I. Megélhetési Komfort Lakás Szegénységérzet hiánya szegény szegény szegény Rossz ( objektív A tartós Alapvető lakáskörülmények javak, és szubjektív ). szükségletek a lakásfelszereltség kielégítésének alapvető korlátozottsága szintjének TÁRKI 6 3

DEPRIVÁCIÓ 3.1.. ábra Az anyagi depriváció dimenziói és ezek mérőszámai (a TÁRKI Monitor felvételből rendelkezésre álló adatok, indikátorok alapján) Anyagi depriváció Objektív dimenziók Szubjektív dimenziók I. Megélhetési szegény II. Komfort szegény III. Lakás-sz szegény szegénységérzet Objektív szegénységérzet Szubjektív Élelemre elég pénz nem jut A lakásfelszereltség Fűtésre, elég rezsire a pénz nem rendkívül általános Alapvető szerény szintje Nincs a lakásban WC fogyasztási hiánya tartós cikkek lakásjellemzők Nagyon rossz rendszeresen Hó végére Jövedelme pénze elfogy a a nehézségei Rendszeres vannak anyagi adottságok Nagyon szerint rossz az összeíró lakás- szükségesnek felét sem éri tartott el Forrás: 2005. évi Monitor jelentés 4.1. ábrája, a Material deprivation in OECD Countries, 12. oldalán szereplő 1. ábra felhasználásával készült 6 4 TÁRKI

DEPRIVÁCIÓ típusainak jellemzőit, nélkülözés átlagos számát elemzésénél súlyozatlan a deprivációk deprivációs számának index27 halmozódását, illetve a depriváció élők A következőkben röviden összefoglaljuk a lakosság segítségével megélhetési is vizsgáltuk. álló táblázatok deprivációs azok tartalmazzák.) változását sajátosságaira 2005-ről és azok 2007-re változására és külön is. kitérünk (A részletes a jövedelmi adatokat viszonyainak szegénységben a fejezet végén főbb akiknek 2005-ben az depriváció és alapvető 2007-ben első szükségleteik egyaránt nagy csoportjába, a teljes (élelem, lakosság a fűtés, megélhetési 23%-a lakásrezsi) tartozott szegények kielégítése ebbe közé a csoportba, is azokat gondot soroljuk, s jelent. ezen fogyasztási belül 2005-ben a jövedelmi szegények fele (52%-a), 2007-ben pedig valamivel kevesebb, háztartásban mint fele A (47%-a). szegényeknek. depriváció cikkek élt, 2007-ben, ahol nélkülözése. másik a lakásfelszereltség nagy némileg területe Országos módosult a lakások szintje átlagban, számítás rendkívül felszereltségének 2005-ben, szerint, szerény, 100 a őket hiánya, lakosság emberből neveztük az egynegyede elemi 28 komfort tartós olyan szegények tartozott a komfort szegények csoportjába. A jövedelmi szegények körében arányuk 2005- országos ben 55% 2005-ben és 2007-ben a lakásszegények 42% volt. aránya mintegy 40%-a. 2007-ben közé lényeges tartozott javulás a lakosság következett egyötöde, ezen a a jövedelmi 39%-ról átlagban és még inkább a jövedelmi szegények körében. A lakásszegények területen ellátott lakások 15%-ra 29%-ra. csökkent aránya, A pozitív valamint országosan, elmozdulás összességében s két ezen tényezőre belül is a jövedelmi javult vezethető a lakásminőség, szegénységben vissza: nőtt annak a benti élők ellenére, körében WC-vel mutatható hogy látványos, az összeírói érzékelhető vélemények változás. alapján felkeresett lakások minőségében nem történt megkülönböztettünk jövedelmi szegények esetében a lakáskomfort és a lakásminőség szempontjából szegénységérzet A ki szegénységérzet leginkább javulás. szempontból objektív fontos és a eleme szubjektív a szegénységnek. szegénységérzetet. Számszerűsítésénél átlagban jó indikátora a jövedelmi szegénységnek is, hiszen Az a jövedelmi objektív megélhetéshez azon szegények személyek szükséges mintegy aránya, összjövedelem 80%-a akiknek objektív háztartásában a rendelkezésükre szegénységérzettel (a háztartásfő álló befolyt rendelkező. véleménye jövedelem Országos szerint) felét a értéke személy, 4, 27 akkor háztartás, A deprivációs mind vagy a négy index társadalmi depriváció-típus (Di) értéke csoport 0 jellemző. esetében és 4 közé az esik. anyagi Ha depriváció értéke 0, akkor egyetlen ez azt típusa jelenti, sincs TÁRKI hogy jelen, az ha adott Di 6 3.3. Megélhetési nehézségek, a depriváció típusai a teljes népességen belül és a jövedelmi szegények körében 5

DEPRIVÁCIÓ sem 78, illetve érte el 81%. 2005-ben 41, 2007-ben 38% volt, ezen belül a jövedelmi szegények esetében 3.2. ábra Az anyagi depriváció előfordulása a jövedelmi szegények körében, 2005 2007,% 2007,% Megélhetési szegény 100 80 60 40 20 Szegénységérzet 0 Komfort szegény Lakásszegény Jövedelmi szegények, 2007 Jövedelmi szegények, 2005 Egy szempontból A depriváció halmozódása alatt az egyes deprivációs típusok együttjárását értjük. halmozottan személy, vagy háztartás akkor tekinthető halmozottan depriváltnak, ha legalább kétféle 62%-ra tartozik a nélkülözők közé. küszöbszintjét, Országos deprivált. átlagban A jövedelmi 2005-ben szegények a lakosság körében egyharmada arányuk (33%), 2005-ről 2007-ben 2007-re 30%-a 68%-ról volt nem csökkent. Minél mélyebb szinten húzzuk meg a jövedelmi szegénység rendelkeztek, annál nagyobb arányban fordul elő halmozott depriváció. háromfélével, A lakosság jövedelmének nagysága a deprivációk számával fordítottan arányos. tendencia depriváltak akiknél átlagosan egyféle 113 depriváció ezer forintos volt havi 78 ezerrel, fogyasztási akiknél egységre kétféle jutó 66 jövedelemmel ezerrel, akik TÁRKI egyaránt azok 62 érvényes ezerrel, a és jövedelmi akik négyfélével, szegénységben azok mindössze élőkre és azokra havi 47 is, ezer akik forinttal. jövedelmi A 6 6 3.4. A depriváció halmozódása, a deprivációs index nagysága a teljes népességen belül és a jövedelmi szegények körében

szempontból nem tekinthetők szegénynek. A legnagyobb jövedelmi ugrás a depriváció DEPRIVÁCIÓ és átlagosan országos hiánya 34 között ezer figyelhető Ft fogyasztási meg. egységre Azok, akik jutó halmozottan havi jövedelemmel depriváltak rendelkeztek, és szegények ez léte Az átlag emberek 40%-a. 38%-a sem jövedelemben, sem pedig nem pénzbeli mutatókkal mérve az is, szempontból) ánál nem legalább tekinthető legfeljebb deprivált szegénynek, egyféle jövedelmi (3.3. depriváció ábra). ugyanakkor és/vagy fordul deprivációs ezt elő, az 30%-a állítást szegénység az, úgy aki is megfogalmazhatjuk, halmozottan előfordul. A (legalább lakosság hogy kétféle 70%- 62%- illetve 3.3. ábra hiánya A lakosság szerint, megoszlása 2007,% az anyagi depriváció és a jövedelmi szegénység léte, és/vagy 8%-ánál, jövedelmi 13%-os jövedelmi szegénység szegénységi minden és a halmozott harmadik aránnyal depriváció embert szemben érint együttesen (33%). a halmozott van anyagi jelen a depriváció további 22% a halmozottan deprivált, de jövedelmi szempontból nem szegények aránya, lakosság azt fejezi A 5% deprivációs ki, a hogy jövedelmi a lakosság index szegény, értéke egészét országos nem tekintve halmozottan átlagban valamivel 1,2 depriváltak több, volt 2005-ben mint részaránya. egyféle 1,1 anyagi 2007-ben, depriváció ami és ennél fordult is elő mélyebb átlagosan. küszöbszintet A jövedelmi választunk, szegények akkor átlagos folyamatosan deprivációs növekszik. indexe 2,0, ha azonban egy TÁRKI 6 7

3.4. DEPRIVÁCIÓ léte, ábra illetve A hiánya lakosság szerint, megoszlása 2007,% a halmozott anyagi depriváció és a jövedelmi szegénység nagyobb, szegény Az anyagi depriváció kockázata jövedelmi szegénységgel párosulva lényegesen Erősen mint a nélkül. A két mutató együtt a tartósan mély releváns indikátora. élők. társadalom 8%-át kitevő halmozottan deprivált és egyben jövedelmét tekintve is valamilyen réteg főként községlakó és azon belül is a kisebb lélekszámú településeken él. de túlreprezentáltak az Észak-magyarországi, az Észak-alföldi és Dél-alföldi régiókban a A háztartások zömében a háztartásfő csak alsó fokú végzettséggel rendelkezik saját szakmával, de még inkább nélkül (91%). Magasabb gyermekszámú, aktív korú, élők munkanélküli, vagy rosszul kereső háztartásfőjű háztartásokban élnek, különösen magas Átlag halmozott depriváció és jövedelmi szegénység kockázata azokban a családokban, ahol egyedülállóak közel és nem egyharmada saját gyerek tartozik nevelkedik ebbe a egy többszörösen fedél alatt. hátrányos A roma háztartásfőjű helyzetű szegény háztartásokban rétegbe. személyi fölötti kockázattal rendelkeznek az egyszülős háztartásokban élők és a nagyon idős szegénység is. jellege, A mintanagyság adta keretek között kiemeltünk néhány hátrányt valószínűsítő deprivációs és háztartási jellemzőt és megnéztük a halmozott depriváció, illetve a jövedelmi valószínűségét. a magas előfordulását. gyerekszám, Az alacsony az idős iskolai kori végzettség, egyedüllét a roma önmagában hovatartozás, szegénységi a lakóhely és TÁRKI kockázat, Míg de a középfokú ezek halmozódása végzettség látványosan nélküli háztartásfőjű növeli a halmozott háztartásban szegénység élő 6 8 3.5. A szegények jellemzıi a halmozott anyagi depriváció és a jövedelmi szegénység kockázata a népesség különbözı csoportjaiban