BEVALLÁS az építményadóról, hasznos alapterület szerinti adózás esetében FŐLAP (Benyújtandó az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat adóhatóságához. Helyrajzi számonként külön-külön kell benyújtani) I. Bevallás fajtája Megállapodás alapján benyújtott bevallás Nem megállapodás alapján benyújtott bevallás II. Bevallás benyújtásának oka Adókötelezettség keletkezése Változás bejelentése Adókötelezettség megszűnése Változás jellege: Változás jellege: Változás jellege: új ingatlan ingatlan megszűnése ingatlan szerzése ingatlan elidegenítése vagyoni értékű jog alapítása vagyoni értékű jog alapítása vagyoni értékű jog megszűnése vagyoni értékű jog megszűnése öröklés öröklés adóbevezetés adóalap-megállapítás változása III. Ingatlan 1. Címe: város/község közterület közterület jelleg hsz, ép lh. em. ajtó 2. Helyrajzi száma: / / / 3. Egy helyrajzi számon található adótárgyak (épületek, épületrészek) száma lakás db. üdülő db. kereskedelmi egység db. szállásépület db. egyéb nem lakás céljára szolgáló épület db. IV. Bevallás benyújtója 1. Bevallás benyújtó minősítése: Tulajdonos Vagyoni értékű jog jogosítottja Jog jellege: kezelői jog Vagyonkezelői jog Haszonélvezeti jog Használat joga 2. Tulajdoni (jogosultsági) hányad: 3. Bevallás benyújtó neve (cégneve): 4. Születési helye: város/község, ideje: év hó nap 5. Anyja születési családi és utóneve: 6. Adóazonosító jele: Adószáma: - - 7.Statisztikai számjele: - - - 8. Pénzintézeti számlaszáma: - - 9. Székhelye, lakóhelye: város/község közterület közterület jellege hsz ép lh em ajtó 10. Levelezési címe: város/község közterület közterület jellege hsz ép lh em ajtó 11. Telefonszáma:, e-mail címe: Közös tulajdon esetén a tulajdonostárs(ak) neve/címe/adóazonosító jele/tulajdoni hányada: 1...................... /..................................../...................../.... 2...................... /..................................../..................../.... 12. Előző tulajdonos neve, lakcíme/székhelye: AH-326 építményadó bevallás FŐLAP
A jelű betétlap lakásról, üdülőről a hasznos alapterület szerint működtetett építményadó bevalláshoz. (Adótárgyanként egy betétlapot kell kitölteni!) I. Bevallás benyújtója Bevallás benyújtó neve (cégneve): Adóazonosító jele: Adószáma: - - II. Ingatlan 1. Címe: város/község közterület közterület jellege hsz ép lh em ajtó 2. Helyrajzi száma: / / / III. Épület jellemzői 1. Fajtája Egylakásos lakóépületben lévő lakás Többlakásos lakóépületben vagy Üdülő Ennek jellege: egyéb épülethez tartozó lakás Ennek jellege: családi ház Ennek jellege: üdülő sorház társasházi lakás hétvégi ház láncház lakásszövetkezeti lakás apartman kastély, villa, udvarház egyéb: nyaraló egyéb csónakház gazdasági épület egyéb: 2. Hasznos alapterülete: m 2 IV. Adókötelezettség keletkezésének, változásának, megszűnésének időpontja: év hó nap Használatbavétel/fennmaradási engedély száma: Időpontja: év hó nap Hagyatékátadó végzés száma: jogerőre emelkedésének napja: év hó nap V. Törvényi mentesség 1. Szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség(ek) hasznos alapterülete: m 2 2. Szükséglakás 3. Gyógy-vagy üdülőépületnek nem minősülő kistelepülésen fekvő komfort nélküli lakásból 100 m 2 4. Költségvetési szerv, vagy egyház tulajdonában álló építmény VI. Nyilatkozat a műemléképület felújításához kapcsolódó adómentesség igénybevételéről Nyilatkozom, hogy a Htv. 13/A -a szerinti adómentességet igénybe kívánom venni. (építési engedély jogerőre emelkedésének napja: év hó nap VII. Önkormányzati rendeleti mentesség, kedvezmény 1. Önkormányzati rendeleti adóalap-mentesség címen mentes terület: m 2 2. Önkormányzati rendeleti adókedvezmény címen helység év hó nap a bevallás benyújtó vagy képviselője (meghatalmazottja) aláírása AH-326 A LAP LAKÁSRÓL, ÜDÜLŐRŐL
B jelű betétlap kereskedelmi egységről (szállásépületről), egyéb nem lakás Céljára szolgáló épületről a hasznos alapterület szerint működtetett építményadó Bevalláshoz (Adótárgyanként egy betétlapot kell kitölteni!) I. Bevallás benyújtója Bevallás benyújtó neve (cégneve): Adóazonosító jele: Adószáma: - - II. Ingatlan 1. Címe: város/község közterület közterület jellege hsz ép lh em ajtó 2. Helyrajzi száma: / / / III. Épület jellemzői Kereskedelmi egység Szállásépület Egyéb nem lakás céljára szolgáló épület (szállásépület nélkül) Ennek jellege: Ennek jellege: Ennek jellege: szerviz szálloda hotel üzem, üzemcsarnok, gyár műhely, Kereskedelmi üzlet, bolt, abc, panzió fogadó garázs, gépjárműtároló raktár áruház, üzletlánc motel szálló üvegház pince csárda, bisztró, borozó, söröző, vendégház vadászház présház hűtőház büfé, cukrászda,kávézó, étterem egyéb: egyéb: iroda, műterem rendelő, kórház, szanatórium, gyógyszertár egyéb: 2. Hasznos alapterülete: m 2 IV. Adókötelezettség keletkezésének, változásának, megszűnésének időpontja: év hó nap Használatbavételi/fennmaradási engedély száma: Időpontja: év hó nap Hagyatékátadó végzés száma: jogerőre emelkedésének napja: év hó nap V. Törvényi mentesség 1. Szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség(ek) hasznos alapterülete: m 2 2. Költségvetési szerv, vagy egyház tulajdonában álló építmény 3. Állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület, vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület VI. Nyilatkozat a műemléképület felújításához kapcsolódó adómentesség igénybevételéről Nyilatkozom, hogy a Htv. 13/A -a szerinti adómentességet igénybe kívánom venni. (építési engedély jogerőre emelkedésének napja: év hó nap VII. Önkormányzati rendeleti mentesség, kedvezmény 1. Önkormányzati rendeleti adóalap-mentesség címen mentes terület: m 2 2. Önkormányzati rendeleti adókedvezmény címen helység év hó nap a bevallás benyújtó vagy képviselője (meghatalmazottja) aláírása AH-326 B LAP KERESK.
Tájékoztató építményadó bevalláshoz A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv) felhatalmazása alapján a Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése által hozott 35/1999. (XII.10.) Kr. számú rendelet értelmében adóköteles a város illetékességi területén lévő nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény). Az adózónak az adókötelezettséget érintő változást (pl. építmény bővítése, lebontása) annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az adóhatóságnak be kell jelentenie az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. 23. (1) bekezdése értelmében. Az adókötelezettséget érintő változást a következő év első napjától kell figyelembe venni. Az adóbevallás benyújtási határideje az adókötelezettség keletkezésétől számított 15. nap, vagyis az adóév január 15. napja. Általános tudnivaló: Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni. Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. Az adó alanya: Az adó alanya az, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos). Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. Társasház, -garázs és -üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség. külterület: a település közigazgatási határának belterületén kívül eső földrészlete, ideértve a zártkertet is; építmény: a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jött létre; épület: az olyan építmény, vagy az építmény azon része, amely a környező külső tértől szerkezeti elemekkel részben vagy egészben mesterségesen kialakított, elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület önálló rendeltetésű, a Szabadból vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárattal ellátott helyisége vagy helyiségcsoportja, amely a 8., a 20., a 45. és 47. pontokban foglaltak szerint azzal felel meg lakásnak, üdülőnek, kereskedelmi egységnek, egyéb nem lakás céljára szolgáló épületnek, hogy az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel; tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották - melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. Újonnan létrehozott épület/épületrész tulajdonjogának - a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőző - átruházása esetén a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtását követően a szerző felet a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók Társasház, -garázs, és -üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok (tulajdoni hányadaik arányában), a közös használatú helyiségek (közlekedő út) után (amennyiben annak alapterülete és tulajdonosainak adatai nem került feltüntetésre a tulajdoni lapon) az adó alanya a társasház. Örökléssel szerzett tulajdonjog esetén a tulajdonjog keletkezésének időpontja vonatkozásában a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadók, mely szerint a tulajdonjog keletkezése az örökhagyó elhalálozásának napja. Örökös/özvegyi haszonélvezeti joggal rendelkező adóalany esetén tehát az adókötelezettség az örökhagyó elhalálozását követő év első napjától keletkezik, a bevallási határidő a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított 15. nap. hasznos alapterület: a teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe a lakáshoz, üdülőhöz tartozó kiegészítő helyiségek, melléképületek, melléképületrészek kivételével valamennyi helyiség összegzett alapterülete, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. Az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác alapterületének 50%-a tartozik a teljes alapterületbe. A lakások esetében a pinceszinten (a csatlakozó terepszint alatt) kialakított helyiségek alapterületének 70%-át kell a teljes alapterületbe számítani; kiegészítő helyiség: a lakáshoz, üdülőhöz tartozó, jellegénél és kialakításánál fogva csak tárolásra alkalmas padlás, pince, ide nem értve a gépjárműtárolót; építmény megszűnése: ha az épületet lebontják, vagy megsemmisül; üdülő: az ingatlan-nyilvántartásban üdülőként (üdülőépület, hétvégi ház, apartman, nyaraló, csónakház) feltüntetett vagy ilyenként feltüntetésre váró épület;
- 2 - kereskedelmi egység: az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján kereskedelmi üzletnek, boltnak, abc-nek, üzletháznak, játékteremnek, csárdának, bisztrónak, borozónak, sörözőnek, büfének, cukrászdának, kávézónak, kávéháznak, teaháznak, fagylaltozónak, étteremnek, vendéglőnek, presszónak, irodának, műteremnek, szállodának, hotelnek, panziónak, fogadónak, motelnek, szállónak, vendégháznak, vadászháznak, rendelőnek, kórháznak, szanatóriumnak, gyógyszertárnak minősülő vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész; szállásépület: az a kereskedelmi egység, mely szálláshely-szolgáltatás nyújtására alkalmas, így különösen az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján szállodának, hotelnek, panziónak, fogadónak, motelnek, szállónak, vendégháznak, vadászháznak minősülő vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész; egyéb nem lakás céljára szolgáló épület: az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján garázsnak, gépjárműtárolónak, raktárnak, üvegháznak, műhelynek, szerviznek, üzemnek, üzemcsarnoknak, pincének, présháznak, hűtőháznak, gyárnak minősülő vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész, továbbá a melléképület és a melléképületrész; a lakáshoz, üdülőhöz tartozó gépjárműtároló: a lakóépületben lévő épületrész, vagy a lakóépület elhelyezésére szolgáló telken álló épület, amely kialakításánál fogva gépjármű tárolására alkalmas, függetlenül attól, hogy az épület vagy az épületrész az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként szerepel; vagyoni értékű jog jogosítottja: az ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog jogosítottja az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlannyilvántartásban a vagyoni értékű jog jogosítottjaként feltüntetésre került. Amennyiben az ingatlant terhelő vagyoni értékű jog alapításáról szóló okiratot az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották - melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte -, az okiratban megjelölt, jogszerzésre feljogosított személyt vagy szervezetet kell a vagyoni értékű jog jogosítottjának tekinteni; melléképület, melléképületrész: a lakás, az üdülő elhelyezésére szolgáló telken lévő és a lakás, üdülő szokásos használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgáló, tüzelő, lom, szerszám, kerékpár, babakocsi tárolására szolgáló épület vagy épületrész, ide nem értve a gépjárműtárolót. A többlakásos lakóépületben lévő lakás esetén a lakástulajdonhoz tartozó, 5 m 2 hasznos alapterületet meg nem haladó, lomok, szerszámok, tüzelő tárolására szolgáló helyiség, feltéve, hogy az az épületen belül, de a lakástól elkülönítve helyezkedik el, valamint lakóépületben az osztatlan közös tulajdonban lévő közlekedő és tároló-helyiség, akkor, ha azt a tulajdonközösség közösen használja KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ Az adóbevallást helyrajzi számonként és adótárgyanként külön-külön kell benyújtani! A megfelelő választ az előtte lévő négyzetbe tett X -szel kell jelölni. FŐLAP I. Bevallás fajtája : Több tulajdonos esetén amennyiben az ingatlan tulajdonosok megállapodásuk alapján egy tulajdonost ruháznak fel az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel akkor a megállapodás alapján benyújtandó bevallást kell jelölni, minden más esetben a Nem megállapodás alapján benyújtandó bevallás jelölendő. Figyelem! Ha az épületnek, épület résznek több tulajdonosa van és egy tulajdonost akarnak felruházni az adóalanyisággal, akkor a bevalláshoz csatolni kell, a 15. melléklet a 35/2008. (XII. 31.) PM rendelethez MEGÁLLAPODÁS adóval kapcsolatos kötelezettségekről és jogokról nevezetű nyomtatványt! II. III. IV. Bevallás benyújtásának oka : Az adókötelezettség keletkezésének, az adókötelezettségben beállt változás, illetve az adókötelezettség megszűnésének jellegét kell megjelölni a felsorolásnak megfelelően. Ingatlan Az adókötelezettség alá tartozó ingatlan (építmény, épület, épületrész) pontos címét, helyrajzi számát és az egy helyrajzi számon található adótárgyak (épületek, épületrészek) számát kell feltüntetni. Bevallás benyújtója Ha az ingatlannak van az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonértékű jog jogosítottja, az adó alanya, egyben a bevallás benyújtója-az I. pont alatt feltüntetett megállapodás hiánya esetén-a vagyoni érték jogosítottja. (Vagyoni értékű jog pld: Kezelői jog, vagyonkezelői jog haszonélvezeti jog.) Tulajdoni hányad: az adóköteles építményre vonatkozó tulajdoni hányadot kell %-os vagy tört formában jelölni. Ha az adóalany az állandó lakcímétől/székhelyétől eltérően más címre kéri az adóhatósági iratokat kézbesíteni, abban az esetben a IV. 9. pont mellett, ki kell tölteni a IV. 10. pontban kért adatokat is. IV. 11. pont: az e pontban kért telefonszám, és e-mail cím nem kötelezendően kitöltendő adat viszont közös tulajdon fennállása esetén a társtulajdonosokra vonatkozó rovat kitöltendő.
- 3 - IV. 12. pont: Ingatlan szerzés estén az előző tulajdonos nevét és lakcímét/székhelyét kell feltüntetni. Figyelem! A FŐLAP nem tartalmazza az épületre vonatkozó részleteket és nem tartalmazza az adóalany aláírásának a helyét. A FŐLAP csak valamelyik, (vagy szükség szerint mindkét) betétlap kitöltésével és aláírásával együtt érvényes! Azt, hogy az adóalanynak melyik (szükség szerint mindkettő, esetlegesen több) betétlapot kell kitöltenie, azt a betétlapokon III. Épület jellemzői pontban felsoroltak határozzák meg, azaz, hogy mi az épület fajtája, hány darab van belőle és mi a helyrajzi száma. Pld. Ha az adóalany bevallást kíván benyújtani a gazdasági épülete után, abban az esetben csak a Főlap és az A jelű betétlap töltendő ki. Ha garázs után szeretne az adóalany bevallást benyújtani az ingatlan tulajdonosa/vagyoni érték jogosultja, akkor a FŐLAP és a B jelű betétlapot kell kitölteni. Ha az adóalany egyszerre kíván bevallást benyújtani a gazdasági épülete és a garázsa után is, akkor ki kell töltenie egy Főlapot, egy A és egy B jelű betétlapot is, feltéve, hogy a két adótárgy egy helyrajzi számon van nyilvántartva. Az azonos helyrajzi számon levő több adótárgyról annyi betétlapot kell kitölteni és mellékelni a FŐLAP mellé, ahány adótárgy kerül bevallásra. Amennyiben az adótárgyak eltérő helyrajzi számon vannak az ingatlan-nyilvántartásban szerepeltetve, akkor helyrajzi számonként kell Főlapot és betétlapot kitölteni és külön-külön kell az adóbevallást benyújtani. A - B jelű betétlap. A IV. Adókötelezettség keletkezésének, változásának, megszűnésének időpontja : az adókötelezettség kezdeti időpontját kell feltüntetni. VI. Nyilatkozat a műemléképület felújításához kapcsolódó adómentesség igénybevételéről A Htv. 13/A. (1) Ha a műemléki értékként külön jogszabályban védetté nyilvánított vagy önkormányzati rendelet alapján helyi egyedi védelem alatt álló épületet (a továbbiakban: műemléképületet) felújítják, akkor az épület, illetve az épületben lévő önálló adótárgy (lakás, nem lakás céljára szolgáló épületrész) a (2)-(7) bekezdésekben meghatározottak szerint a felújításra 2008. január 1-jét követően kiadott építési engedély jogerőre emelkedését követő három egymást követő adóévben mentes az adó alól. (2) E alkalmazásában felújítás alatt a műemléképület egészén, illetve homlokzatán és több főszerkezetén végzett olyan általános javítást kell érteni, amely teljesen visszaállítja az épület esztétikai állapotát, valamint legalább eredeti műszaki állapotát. Az adó alanya az (1) bekezdés szerinti mentességre vonatkozó igényét az adóhatóságnak bejelenti. VII. Önkormányzati rendeleti mentesség, kedvezmény A DMJV Közgyűlésének a helyi adókról szóló 35/1999. (XII. 10.) Kr. sz. rendelet 2. (2) bek. - 2002.01.01-jétől hatályban lévő - b) pontja alapján adóalanyi mentességben részesül, aki a külterületen lévő építmény tulajdonosa (haszonélvezője), ha az ingatlant állandó bejelentett lakosként lakás céljára használja, és lakástulajdonnal, lakásra vonatkozó haszonélvezeti joggal vagy lakás bérleti jogával nem rendelkezik, (a mentesség feltételeiről írásban kell nyilatkozni, lakcímét lakcímkártyával kell igazolni); A rendelet 4. -a alapján mentes az építményadó alól továbbá, a vállalkozó üzleti célú építménye kivételével a külterületen létesített idényjellegű tartózkodásra (pihenésre) szolgáló építmények alapterületéből 12 m 2. A bevallás aláírás nélkül nem érvényes! AH-326 kitöltési útmutató