Modulfüzet Szabó szakképesítés 11. évfolyamán tanulók számára (II. félév)

SZABÁSMINTA HASZNÁLATA Modulfüzet Szabó szakképesítés 11. évfolyamán tanulók számára (II. félév) Készült a TÁMOP 2.2.3-07/2-2F-2008-0033 támogatásával Összeállította: Molnárné Hegyi Ágnes Árpád TISZK, Székesfehérvár 2009

TARTALOMJEGYZÉK A modulfüzet alapadatai... 4 HOGYAN HASZNÁLD A MODULFÜZETET?... 7 HOGYAN HASZNÁLD A MODULFÜZETET?... 7 1. Női nadrág szabásmintái... 9 1. 1. Női nadrág fajták, divatrajzolvasás... 10 1. 2. Női mérési helyek, mérettáblázatok, méretszabványok... 15 1. 3. Méretek a női nadrág szerkesztéséhez... 20 1. 4. Egyenes vonalú nadrág szerkesztése... 22 A testreszabott nadrág elejeszélessége keskenyebb a hátrész szélességétől.... 24?Nadrág hátrész szerkesztése:... 26 Nadrág hátrész szerkesztése:... 26 Nadrág övpánt szerkesztése:... 27 Egybeszabott övpántot szerkesztünk, derékkerületben 1 cm öltöztetési bőséggel.... 27 1. 5. Női nadrág szabásminta készítése, és felfektetése... 29 2. Női ruha és blúz szabásmintái... 34 2. 1. Női ruhák és blúzok formaváltozatai... 37 2. 2. Testméretek a ruha és a blúz szerkesztéséhez... 43 2. 3. Női ruha és blúz alapminta készítése... 45 Az elölnézeti ábrán a csípődomborulat szélesebb a hengernél, amely az arányos testalkat méreteiből és formájából adódik. Ezen az ábrán jól látható a vállak iránya és az oldalkarcsúsítás.... 45 A legnagyobb eltérés a hengertől az oldalnézeti ábra elejerészén látható. Megfigyelhetjük itt a háthajlatot és a derékkarcsúsítást is.... 45 Ahhoz, hogy a ruhadarab kövesse a test formáját, a mell felett egy mély, ún. mellformázó varrást kell kialakítani. Hátrészen a gerincoszlop ívelése, a lapocka domborulat és a derék karcsúsága igényel formázást. A karcsú derék megközelítését elején és hátán derékszűkítővel, valamint az oldalvarrás karcsúsításával érjük el. A karlyuk szakmai nyelven karöltő a kar szélességéhez és a hónalj mélységéhez igazodik.... 46 2. 4. a szabáshoz szükséges ruha és blúz alkatrészei... 53 3. Férfiing szabásmintái... 63 3. 1. férfiingek fajtái... 64 3. 2. férfi testméretek... 68 3. 3. férfiing szabásminta készítése, megadott modellrajz alapján... 70 2

4. férfi nadrág szabásmintái... 73 4. 1. férfinadrág fajták, divatrajzolvasás... 74 4. 2. férfinadrág szabásminta kialakítása alapmintából... 79 4. 3. férfinadrág alkatrészei... 81 5. férfi zakó szabásmintái... 85 5. 1. Férfizakó rendeltetése... 86 5. 2. zakótípusok... 89 5. 3. férfizakó divatrajzolvasás... 93 Irodalomjegyzék... 106 ajánlott irodalom érdeklődőknek...hiba! A könyvjelző nem létezik. Mellékletek...Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3

A MODULFÜZET ALAPADATAI SZAKMACSOPORT: Könnyűipari szakmacsoport SZAKMA: Szabó KÖVETELMÉNY MODUL NEVE, SZÁMA: Textiltermékek összeállítása 221/1.0/1321-06 A TANANYAG EGYSÉG NEVE, SZÁMA: Szabásminta használata 221/1.0/1321-06 A TANANYAG ELEMEK NEVEI, SZÁMAI: Női nadrág szabásmintái 221/1.5/1321-06 Női ruha és blúz szabásmintái 221/1.6/1321-06 Férfiing szabásmintái 221/1.7/1321-06 Férfinadrág szabásmintái 221/1.8/1321-06 Férfizakó szabásmintái 221/1.9/1321-06 Időtartama: II. félév / 9 hét/ ciklus 4 óra / 36 óra. Bemeneti követelmények: Az I. félév tananyagelemek sikeres elsajátítása, amelynek az alábbi tananyagelemeket tartalmazza: Divatrajzok és szabásminták 221/1.1/1321-06 Műszaki rajz készítés alapjai 221/1.2/1321-06 Testalkatok jellemzői 221/1.3/1321-06 Női szoknya szabásmintái 221/1.4/1321-06 4

A tananyagelem átfogó célja: A tananyagegységek elvégzése után a tudjál divatlapokat tanulmányozni, alkalmazni a levett méreteket, a mérettáblázatokat, valamint másolni, kivágni, felismerni a szabásmintákat, illetve elkészíteni a gyártmányrajzot és külalakleírást, felfektetni a szabásmintákat. Fejlessze a kézügyességedet, a megfigyelő képességedet, az arány és formaérzékedet. A képzés célja, hogy képes legyél: az egyenes vonalú női nadrágnak az alapszerkesztésére, szabásmintájának készítésére, a női ruha és blúz szabásmintáinak kialakítására alapmintából a modellrajz alapján, a vállrészes férfiing szabásmintáját elkészíteni alapmintából, a férfinadrág szabásmintájának, és alkatrészeinek felismerésére, a férfizakó divatrajzolvasására, és a zakó típusok felismerésére. A modulban alkalmazott értékelési módszerek: Számonkérés formája Számonkérések rendszeressége Számonkérés tartalma A tanulók tudásszintjének ellenőrzésére szolgáló módszerek Megszerezhető minősítések A minősítéshez tartozó követelmények Modul közben szóbeli, írásbeli értékelés Egy egy fejezet lezárásakor. Az adott kompetencia ismeret, készség és magatartásforma összetevői A tananyagban való előrehaladást mérő írásbeli tesztek, szóbeli feleletek egyéni és csoportos formában, alapszerkesztések, szabásminta, és gyártmányrajz, külalak leírás készítésének értékelése Nem felelt meg, megfelelt, kiválóan megfelelt Tudjon ruhadarabot tervezni, rajzolni, szerkeszteni, külalakleíró szakszöveget olvasni, értelmezni A képzés során felhasználható minden olyan eszköz, gép, berendezés, amelynek alkalmazása a ruhaiparban jellemző. 5

A képzés eszközjegyzéke: szabász, illetve munkaasztal, próbababa, ragasztó, papírvágó olló, szabász olló, ¼-es centi és centi mérőszalag, egyenes és idom vonalzó, ceruza, faragó, radír, vázlatfüzet, másolópapír, szerkesztési papír, gombostűk, szabókréta. A tanuláshoz szükséges segédanyagok: Szemléltető eszközök: videó filmek, divatlapok, CD-k, fotók, mintadarabok. Gyűjtőmunkákhoz igénybe vehetők a számítógépes internetes elérhetőségek és könyvtári könyvek. 6

BEVEZETÉS Kedves Tanuló! A szabó szakmának, mint minden más mesterségnek, megvan a maga sajátos technikája, technológiája. A különféle technikák megismerése már a szabásminták kialakításánál kezdődik. Ezeknek az ismereteknek a megszerzésére, azért van szükség, hogy tudásunkkal képesek legyünk a lehető legjobb technológiával elkészíteni a ruhaipari termékeket. A női ruhakészítő szakmában 3 éves képzési idő alatt megtanulod a ruhakészítés és gyártás teljes folyamatát, a szabásminta készítést, technológiai ismereteket, anyag- és áruismeretet, vállalkozási ismereteket, a szoknyától a kabátig, a nadrágtól a blézerig. A sokféle modell elkészítése biztosítja, és megalapozza a szakmai tudásodat. Ez a szabásminta használata modulfüzet a szabó szakma tananyagelemeinek érthetőbb elsajátítására, illetve a tanórán használt tankönyv témáinak kibővítésére készült, képekkel, különlegességekkel, gyakorlatokkal, feladatokkal kiegészítve. A textiltermék összeállítás követelménymodulban, a 11. évfolyam I. féléves tananyagelemeire (1. Divatrajzok és szabásminták, 2. Műszaki rajz készítés alapjai, 3. Testalkatok jellemzői, 4. Női szoknya szabásmintái) épülve, a II. féléves tananyagelemek témái szerint ez a modulfüzet öt nagy fejezetet tartalmaz: Az első fejezetből a női nadrág szabásmintájának készítését ismerheted meg. A második fejezetnél a női ruha és blúz szabásmintáinak kialakítását tanulhatod meg. A harmadik rész, a férfiing szabásminta készítés rejtelmeibe ad betekintést. A negyedik rész a férfinadrág szabásmintáit, és alkatrészeit mutatja meg számodra. És végül az ötödik témából a férfi zakó típusait, és általános jellemzőivel kapcsolatos tudnivalókat sajátíthatod el. Jó munkát kívánok! 7

HOGYAN HASZNÁLD A MODULFÜZETET? A tanulás során a modulfüzetben az alábbi ikonokkal fog találkozni, amelyek jelentése a következő: Feladat: Végezd el a kapott utasítás alapján a feladatot! A legjobban akkor tudunk tanulni, ha azt egy tevékenység végzése során tesszük. Ilyenkor jegyezzük meg az információkat a legjobban, és ilyenkor emlékezünk rájuk a leghosszabban. (A feladatokat mindig dőlten szedve találod meg.) Elmélet: A tanuláshoz legfontosabb elméleti tudnivalókat a lehető legrövidebb formában foglaltuk össze. Mivel ez a modulfüzet kiegészíti a Ruhaipari szabás - szakrajz című tankönyvet, ezért ha további részletesebb magyarázatra van szükséged, akkor azt a tankönyvben megtalálod. Érdekesség: Olyan információt, vagy történetet, adatot, stb. jelez az ikon, amelyről azt gondoltuk, hogy biztosan érdekelni fog. Fontos! Olyan tananyagrészre hívja fel a figyelmet ez a felkiáltójel, amelyet mindenkinek ismerni kell, ha eredményesen akarod befejezni a tananyagelemet/modult, letenni a vizsgát, és később is segít abban, hogy jó szakember váljon belőled. Önellenőrzés: A ceruza jelnél ellenőrizd tudásod! Ha elvégezted az Önellenőrzés feladatait, megtudhatod, hogy milyen szintű a tudásod. Az eredményeket megnézheted a modulfüzet... oldalától kezdve. (A feladatokat mindig dőlten szedve találod meg.) Nézz utána! Ez a jel arra buzdít, hogy önállóan, otthon, vagy akár az iskolában utánanézz valaminek az interneten, újságokban, TV-ben, könyvekben, könyvtárakban, az ÉLETBEN, stb., ott, ahol a legjobb eredménnyel tudsz keresni. Párosan végzendő feladat: A feladat elvégzéséhez szükséges, hogy válassz magadnak egy társat. Ketten könnyebben megbirkóztok a feladattal. Csoportosan végzendő feladat: A tanár útmutatásai alapján alakítsatok tanulócsoportokat! Ezeket a feladatokat a csoport tagjainak közösen kell elvégezniük. Együttműködést igénylő feladat: Működj együtt társaiddal, vagy más csoportokkal! Együtt könnyebb. 8

1. NŐI NADRÁG SZABÁSMINTÁI Bevezetés A nadrág a XX. Század második felétől a női ruházkodás alapvető ruhadarabja. A századforduló elején csak elvétve, főleg sportoláshoz viselték a nők, a század második felében mindennapi viseletté vált, amely a munkától, sportolástól az ünnepi alkalomig télen nyáron egyaránt hordható. A női nadrág igen sokféle alapanyagból készíthető, a selyemtől a sűrű szövésű vászonig, a szövöttől a kötött - hurkolt kelméig. A női ruhatár alapja az a felismerés, hogyan tudjuk nőiességünket úgy kihangsúlyozni, hogy közben ne legyünk közönségesek. A tanulási feladatok elvégzése után képes leszel: megszerkeszteni az alapszabásmintát a levett méretek alapján a szabás szakrajz ismereteinek birtokában, lemodellezni az egyenes vonalú nadrágot, kivágott alapmintából, kivágni a modellezett szabásminta alkatrészeit, és a szabáshoz szükséges jelölésekkel ellátni. Témák, amivel foglalkozunk: 1. női nadrág fajták, divatrajzolvasás 2. női mérési helyek, mérettáblázatok, méretszabványok 3. méretek a női nadrág szerkesztéséhez 4. egyenes vonalú nadrág szerkesztése 5. nadrág szabásminta készítése, és felfektetése. 9

1.1. Női nadrág fajták, divatrajzolvasás Bevezetés A nadrág régen a férfiak kizárólagos viselete volt, napjainkban azonban a női ruházat alapvető darabja. A nadrágok változatos fazonjai elsősorban a viselési alkalmak szerint alakultak ki, és többnyire a mindenkori divathoz idomulnak. A fazonok a nadrág hosszúságában, bőségében, sziluettjében, a szárbőség megoldásában, a szabásvonalakban és a részletmegoldásokban különböznek egymástól. Női nadrágfajták 1. csípőnadrág 2. egyenes nadrág 3. trapéz nadrág 4. derékhajtásos nadrág 5. hajtókás nadrág 6. ék alakú, vagy talpallós nadrág 7. jeans (farmer nadrág) 8. bő nadrág 9. répa nadrág 10. pallazo nadrág (palota) 11. saruel nadrág (keleti férfinadrág) 10

12. halász nadrág 13. gaucho nadrág (dél-amerikai pásztor) 14. térdnadrág 15. golfnadrág 16. short nadrág (rövid) 17. bermuda nadrág 18. kaprinadrág Női nadrág: A nadrág az a ruhadarab, amely a mai ember számára általános ruhakellék, az ókori lovasnomád népektől származik. A magyarok történelme során mindig alapvető ruhadarab volt, Nyugat-Európában azonban csak a 16. század óta általános a használata. A nadrág ma már sem a nemeket, sem a stílust nem osztja meg: egy nő lehet szexis, elegáns, vonzó, sportos, kihívó és visszafogott is ettől a ruhadarabtól. 1.1.1. Feladat: Női nadrágfajták Beszéljétek meg közösen, hogy ki milyen nadrágfajtát visel szívesebben, majd indokoljátok meg! Az indoklást a füzetbe írjátok le! 1.1.2. Feladat: Női nadrágok viseletei Beszéljétek meg, és írjátok le a füzetbe, hogy a különböző nadrágfajták közül melyiket, milyen alkalommal viseljük? 11

Divatrajzolvasás Minden időszaknak megvan a jellegzetes divatirányzata, amelynek stílusjegyei a divatrajzról leolvashatók. A modell körvonalának, szabásvonalának, apróbb részletmegoldásainak megfigyelését és megfogalmazását divatrajzolvasásnak nevezzük. A ruhaipar fejlődésével a ruházati cikkek elkészítésénél egyre szélesebb körben honosodott meg a rajzzal való gondolatközlés. A ruhaipari ábrázolási módok: modellrajz, gyártmányrajz részletrajz, alkatrészrajz, műveletrajz, síkmetszet, axonometrikus metszet. Modellrajz: Ruházati termékek, gyártmányok bemutatására szolgáló rajz, amely a terméket térben, alakon, a modell divatvonalait, formai elemeit és testalkat jellemző arányait kihangsúlyozva ábrázolja. (Általában a divattervezők készítik, különféle szempontok alapján, saját fantáziájuk szerint. Gyártmányrajz: A modellrajz alapján méretarányosan kell megrajzolni. A ruhaipari gyártmányok rajza elől- és hátulnézetben. A gyártmányrajzon megadható a gyártmány külalakja, szerkezeti kialakítása, az alkatrészek kapcsolódása, fő méret, műveleti sorrend. Külalakleírás: A modell külalakjának leírása egyszerű, rövid, tömör és közérthető. Szűk szárú női alapnadrág modellrajza / külalak leírása: Külalak leírása: Lefelé szűkülő szárú, övpántos női nadrág. Elején az élvonalnál, valamint a hátán 1-1 derékformázó varrással, baloldalon varrásvonalba helyezett tűzött húzózárral. Az övpántot egy gomblyuk és egy gomb zárja. Szűk szárú női alapnadrág modellrajza 12

1.1.3. Feladat: Női nadrág divatrajzolvasása Másold át a füzetedbe és egészítsd ki a képen látható nadrág gyártmányrajzát! Írd le a külalak leírását, a szoknyánál tanultak alapján! Női nadrág gyártmányrajza Külalakleírás: 13

1.1.4. Feladat: Női nadrágról gyártmányrajz és külalakleírás készítés Készíts a következő modellrajzról, gyártmányrajzot, és külalakleírást a füzetedbe! A tankönyvet használhatod segítségnek! Nadrág, derékon hajtásokkal 1.1.5. Feladat: Nadrágfajták gyűjtése Az órára bevitt segédanyagokból, (pl. Burda divatlapokból) válasszatok ki egy nadrágfajtát! Az egyikőtök füzetébe készítsétek el annak a gyártmányrajzát és külalakleírását a szoknyánál tanultak alapján! 1.1.6. Feladat: Nadrágfazon rajzolása Tervezzél női nadrág fazont, és rajzold le a füzetedbe! 1.1.7. Feladat: Női nadrággal kapcsolatos gyűjtőmunka Gyűjtsél a nadrág történetéről, kialakulásáról információkat! Írd le röviden a füzetedbe! 14

1.2. Női mérési helyek, mérettáblázatok, méretszabványok Bevezetés Az előző féléves tananyag témái közül, a testalkatok jellemzőinél tanultakat most ismét tudod alkalmazni. (Méretvétel különféle textiltermékek készítéséhez.) Méretvétel Az egyéni méretre készítendő ruhadarabok testhez, illeszkedő kialakításához egyéni méretvétel szükséges. Az egyéni testalkatról vett méretek helye megegyezik a szabványokban szereplő mérési helyekkel. A méretvétel, nőknél fehérneműben, férfiaknál nadrágon és ingen keresztül, ügyelve arra, hogy a mérendő személy természetes testtartásban álljon. Minden méretet azonos feszességgel kell mérni, nem lehet túl szorosan, és nem lehet túl lazán sem. Az emberi test folyamatosan változik, amihez a ruházatnak igazodni kell. A jó szabó feladata, hogy a megrendelő számára kényelmes ruhát készítsen olyat, amely a testi hibákat elfedi, palástolja szinte tekintet nélkül az aktuális divatra. A méretre készített szabászati gyakorlatban inkább kevesebb méretet érdemes mérni, a többit, pedig arányosítással kiszámolni, ugyanis minél több méretet mérünk, annál nagyobb lehet a hibalehetőség. Mérési helyek Mérési helyek a női testalkaton 15

1.2.1. Feladat: Női testalkat mérési helyei Beszéljétek meg az előző ábra számozásai alapján, hogy a női testalkaton hol találhatók a különböző hosszanti és szélességi mérési helyek? (Az ábra, és a ruhaipari szabás-szakrajz tankönyv 12-13 oldalán található táblázat segítségével!) Mérettáblázatok, méretszabványok Bevezetés A meghatározott mérési helyeken történő méretvétel után rendelkezésre álló méretadatokból mérettáblázatokat kell kialakítani. A ruházati ipar mérettáblázatból veszi a ruházati termékek előállításához szükséges testméret adatokat. A mérettáblázatok szabványosításával alakultak ki a ma is érvényben lévő magyar méretszabványok. Az MSZ 610062-5/86 számmal jelölt méretszabványok mérettáblázatai a férfi, fiú, női és leány testalkat főcsoport-típusait, anatómiai méreteit és azok méretnagyság jelöléseit foglalják magukba. A méreteket felnőtt alkatoknál testalkat-típusonként és testmagasságonként, gyermekeknél, pedig korcsoportokként csoportosítják. A szabványokban általában a különböző testalkatok testmagasság, mellkerület, derékkerület és csípőkerület méretei szerepelnek, de a férfi és a fiú alaktok egy részénél a nyakkerület is megjelenik. Női méretszabvány MSZ 6100/4-86 tartalma: Összesen 73 méretnagyság, 10 mérettáblázatba foglalva, 3 féle testalkattípus: normál, telt, erős. 5 féle testmagasság 152 cm-től 176 cm-ig, a méretnagyságok közötti különbség testmagasságnál 6 cm, mell- és csípőkerületnél 4 cm, derékkerületnél 4 cm, illetve 5 cm (nagy méreteknél). 16

Külön mérettáblázatok tartalmazzák: a kötött felső ruházat, szövött-, kötött alsó- és sportruházat, férfi és fiú rövidnadrágok és ingek, női és leány rövidnadrágok és alsószoknyákra vonatkozó testméreteket. Méretnagyság: A különböző testalkat típusokra és testalkatokra készülő termékek jellemző méretadatainak összessége. Normál testmagasságú alkatoknál nagyságszám: 38, 40, 42, stb. Alacsony alkatoknál: 19, 20, 21, stb. Magas alkatoknál: 76, 80, 84, stb. NORMÁL NŐI MÉRET, tesmagasság: 168 cm Méret 34 36 38 40 42 44 46 48 50 52 mellbőség cm 80 84 88 92 96 100 104 110 116 122 derékbőség cm 62 66 70 74 78 82 86 92 98 104 csípőbőség cm 86 90 94 98 102 106 110 116 122 128 eleje felső hossza cm 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 mellmélység cm 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 háta hossza cm 41 41 42 42 43 43 44 44 45 45 hátaszélesség cm 33,5 34,5 35,5 36,5 37,5 38,5 39,5 41 42,5 44 vállszélesség cm 12 12 12 13 13 13 13 14 14 14 ujja hossza cm 59 59 60 60 61 61 61 61 62 62 felkarbőség cm 26 27 28 29 30 30 32 34 36 38 nyakbőség cm 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 17

ALACSONY NŐI MÉRET, tesmagasság: 160 cm Méret 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 mellbőség cm 80 84 88 92 96 100 104 110 116 122 derékbőség cm 62 66 70 74 78 82 86 92 98 104 csípőbőség cm 86 90 94 98 102 106 110 116 122 128 eleje felső hossza cm 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 mellmélység cm 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 háta hossza cm 41 41 42 42 43 43 44 44 45 45 hátaszélesség cm 33,5 34,5 35,5 36,5 37,5 38,5 39,5 41 42,5 44 vállszélesség cm 12 12 12 13 13 13 13 14 14 14 ujja hossza cm 57 57 58 58 58 59 59 59 60 60 felkarbőség cm 26 27 28 29 30 30 32 34 36 38 nyakbőség cm 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 MAGAS NŐI MÉRET, tesmagasság: 176 cm Méret 68 72 76 80 84 88 92 96 100 mellbőség cm 80 84 88 92 96 100 104 110 116 derékbőség cm 62 66 70 74 78 82 86 92 98 csípőbőség cm 86 90 94 98 102 106 110 116 122 eleje felső hossza cm 45 46 47 48 49 50 51 52 53 mellmélység cm 26 27 28 29 30 31 32 33 34 háta hossza cm 43 43 44 44 45 45 46 46 47 vállszélesség cm 12 12 12 13 13 13 13 14 14 ujja hossza cm 61 61 62 62 63 63 63 63 64 felkarbőség cm 26 27 28 29 30 30 32 34 36 nyakbőség cm 34 35 36 37 38 39 40 41 42 (Forrás: http://www.szabasmintabolt.hu/content/27-merettablazatok) 18

1.2.2. Feladat: Mérjétek meg egymást! Társadról vedd le a testméretek hosszanti és szélességi méreteit, és jegyezzétek le a füzetbe! 1.2.3. Feladat: Méretnagyság megállapítása Válasszátok ki a mérettáblázatból, a lemért adatok alapján, hogy ki melyik méretnagyságba tartozik! Írjátok le a füzetetekbe! 1.2.4. Feladat: Méretkutatás Gyűjtsél adatokat a mérettáblázatok és méretnagyságok összefüggéseiről! Írd le a rövid információt a füzetedbe! 19

1. 3. Méretek a női nadrág szerkesztéséhez Bevezetés Nincs olyan nő, aki ne utálna magán valamit: ki a fenekét tartja nagynak, ki a lábát rövidnek, vagy a combját vastagnak. Ezeken az apró hibákon könnyen javíthatsz. Mindössze arra van szükség, hogy körültekintően válassz nadrágot: keresd a számodra megfelelő színt, anyagot és szabást. Ne add föl az első kudarcnál: ha valami nem áll jól neked, arról nem te, hanem a modell tehet: keresd tovább, hiszen minden alkatra létezik tökéletes nadrág. Mivel a nadrág követi a testformát, ezért a szabásminta csak pontos, méretvétel alapján készíthető el, viszont a szerkesztési rajzok helyes kialakításához még sem elegendő a pontos méretvétel. Az alkat szemrevételezésével olyan sajátosságokra, alkati jellegzetességekre is fény derülhet, amelyeket a mérőszalag nem mindig tud kimutatni. Ilyen lehet pl.: a magas vagy csapott váll, a hajlott hát, az erős vagy lapos csípő és mell, a széles váll stb. A nadrág szerkesztéséhez szükséges méretek: d derékkerület, cs csípőkerület, kh külsőhossz, bh belsőhossz, a aljakerület. A derékkerület és csípőkerület méreteit a már tanult módon kell lemérni. A külsőhossz méretet a deréktól, a belsőhossz méretet a lábelágazástól a talpsíkig mérjük. A külső és belső hosszméretek különbsége meghatározza a nadrág ülésmélységét. Mérésnél ügyelni kell a mérések pontatlanságát okozó zavaró körülmények megszüntetésére (pl.: külön öv eltávolítása). A nadrág hosszúságát a cipősarok magassága, és a nadrág aljabőség is befolyásolja. Feltűnően erős combnál ellenőrző méretként a combkerületet is meg kell mérni. A combkerületet a combtőnél, a legerősebb domborulatnál kell lemérni. 20

A női szoknya és nadrág közös jellemzője, hogy mindkettő deréktól lefelé fedi a testet. A nadrág az ülésvonaltól elágazó szárai miatt formailag jelentősen eltér a szoknyától. A nadrág szabásmintáinak elkészítéséhez a derék- és csípőkerület mellett szükség van a külsőhossz, a belsőhossz vagy az ülésmélység, és az aljakerület méreteire is. Ezeket a méreteket sorozatgyártás esetén testméret-táblázatokból nyerjük. 1.3.1. Feladat: Méretvétel nadrágszerkesztéshez Vegyétek le egymásról a nadrág szerkesztéséhez szükséges méreteket, és írjátok le a füzetetekbe! 1.3.2. Feladat: Női nadrág szerkesztéséhez szükséges méretek Válaszd ki a megadott hosszanti és szélességi méretek megnevezései közül, hogy melyik tartozik a női nadrág szerkesztéséhez az eredményt, írd a füzetedbe! Női nadrág: a; aljakerület b; belsőhossz c; mellkerület d; csípőkerület e; nyakkerület f; fejkerület g; külsőhossz h; derékkerület 21

1. 4. Egyenes vonalú nadrág szerkesztése Bevezetés Nadrág készítés különbségei egyedi és sorozatgyártás esetén. Gyártási különbségek: Egyedi gyártás során minden megrendelő részére külön szabásmintát kell kialakítani az adott nadrágfazon szabásához. A szabásmintákat utólag kell ellátni varrás- és hajtásszélességekkel, amelyek a méretigazításokat lehetővé teszik. Ezért a szabásnál nagyobb az anyagfelhasználás. A próba miatt bizonyos műveletek elvégzésére a leigazítások után kerülhet sor. A gépesítettség alacsony szintje miatt nagyobb a kézi megmunkálások aránya. Hosszabb elkészítési idő. A sorozatgyártás lehetőséget ad a gazdaságos anyagfelhasználás kialakítására, mivel a szabásminták tartalmazzák az optimális varrás- és hajtásszélességeket is. A felfektetés során a több darab, több modell és több méretnagyság együttes kiszabása tovább javíthatja az anyag kihasználást. A gépesítettség foka és a speciális gépek aránya magas, ezért a műveletek az előírt minőségi követelményeknek megfelelően rövidebb idő alatt végezhetők el. A szalagmunka nagyfokú munkamegosztást, begyakorlottságot tesz lehetővé a dolgozóknál. Külalakleírás: Csípőre simuló hosszúnadrág, mérsékelt bőségű, lefelé kissé szűkülő szárral. Eleje és hátrészen 1-1 szűkítővarrás karcsúsítja a derekat. Az övpánt elejeközepén, a húzózáras hasíték fölött záródik. Általános szerkesztési elvek: Egyenes vonalú női nadrág modellrajza 22

A testalkat szimmetriája lehetővé teszi, hogy a szerkesztésnél csak a ruhadarab fél oldalát alakítsuk ki, hátközéptől elejeközépig. A szerkesztési rajzokat varrás- és hajtásszélesség nélkül készítjük el. A szerkesztett rajz eredményvonalai a varrásvonalakat és a hajtás vonalát jelzik. A szerkesztési vonalakat vékony, az alapszabásminta körvonalát vastagabb eredményvonallal kell kihúzni. A szerkesztési rajzon az egymásra szerkesztett, egymást takaró alkatrészek kotúrvonalát szaggatott vonallal jelöljük. Egyenes vonalú nadrág alapszerkesztése MÉRETEK JELE cm 1/2 1/4 1/10 Derékkerület d 74 37 18,5 Csípőkerület cs 100 50 25,0 10 Külsőhossz talpig kh 106 Belsőhossz talpig bh 79 39,5 7,9 Aljakerület a 42 21 10,5 SZERKESZTÉSI ADATOK SZÁMÍTÁSA cm Ülésmélység kh-bh=106-79 27 (méretek alapján) Ülésmélység cs/4 (1-2) cm, Ezt a számítást bh méret hiányában, vagy 27 (csípőkerületből számítva) méretellenőrzéshez használjuk Nadrág elejeszélesség cs/4-1 24 Nadrág hátszélesség cs/4 + 1 26 Nadrág elejerész szerkesztése: A szerkesztést mindig az alapvonalak megrajzolásával kezdjük: először az oldalvonalat húzzuk meg, és ezen mérjük le a hosszúsági méreteket. 1.4.1. Feladat: Női nadrág alapvonalainak szerkesztése Szerkesszük meg közösen a női nadrág alapvonalait a ruhaipari szabás szakrajz tankönyv segítségével! Dolgozzatok a füzetbe a tankönyv 57 58. oldaláról! 23

1.4.2. Feladat: Női nadrág alapvonalainak megnevezése Írd be a következő nadrág alapszerkesztésen a megfelelő helyre a női nadrág alapvonalak nevét, és a szerkesztéshez szükséges képleteket! Segítségedre lesz a tankönyv 58. oldalán lévő ábra! Derék alapvonal Csípővonal Ülésvonal + 1cm, 1/2cs/10 + 1cm, Térdvonal Aljavonal Élvonal EK vonal Oldal alapvonal Térdmagasság Külsőhossz talpig Belsőhossz talpig 1cm, ¼ cs 1cm, ½ cs/10 1/4a 1cm, bh/2 + bh/10, Női nadrág eleje alapvonalai A testreszabott nadrág elejeszélessége keskenyebb a 24

hátrész szélességétől. A bőséghajtásos nadrág eleje viszont 2 4 cm-rel szélesebb az ¼ cs mérettől. 1.4.3. Feladat: Női nadrág elejerész szerkesztése Szerkesszük meg közösen a női nadrág elejerészét a ruhaipari szabás szakrajz tankönyv segítségével! Dolgozzatok a füzetbe! Segítségedre lesz a tankönyv 59 60. oldalán lévő ábrák! 1.4.4. Feladat: Női nadrág elejerész kialakítása A tankönyv segítségével húzd ki a következő ábrán a női nadrág elejerész kontúrvonalait, és a szaggatott vonalakhoz, írd be a résztávolságok számítási képletét! Segítségedre lesz a tankönyv 59. oldalán lévő ábra! Női nadrág elejerész 25

Nadrág hátrész szerkesztése: A nadrág hátrészét mindig az elejerészre szerkesztjük. Ez meggyorsítja, és pontosabbá teszi a szabásminta készítését, segíti a szabásvonalak összeállíthatóságát. A felesleges vonalak és jelzések elkerülése érdekében másoljuk ki az elejerész körvonalát az élvonal és a vízszintes alapvonalak berajzolásával. Hosszabbítsuk meg a derék, a csípő-, a térd- és az aljavonalakat! 1.4.5. Feladat: Női nadrág hátrész szerkesztése Szerkesszük meg közösen a női nadrág hátrészét a ruhaipari szabás szakrajz tankönyv segítségével! Dolgozzatok a füzetbe, a tankönyv 60 61. oldalán lévő ábrák segítségével! 1.4.6. Feladat: Női nadrág hátrész kialakítása A tankönyv segítségével húzd ki a következő ábrán a női nadrág hátrész kontúrvonalait! Használd a tankönyv 61. oldalán lévő ábrát! 26

Nadrág övpánt szerkesztése: Egybeszabott övpántot szerkesztünk, derékkerületben 1 cm öltöztetési bőséggel. Övpánt hossza HK tól EK ig = ½ d + 0,5 öltöztetési bőség = 37,5 cm Gombolási átmenet = 2 cm Kétszeres övpánt szélesség = 6 cm Női nadrág hátrész 27

1.4.7. Feladat: Női nadrág övpánt szerkesztése Szerkesszük meg közösen a női nadrág övpántját a ruhaipari szabás szakrajz tankönyv segítségével! Dolgozzatok a füzetbe! (tankönyv 61 62. oldala) 1.4.8. Feladat: Női nadrág övpánt szerkesztési adatai A tankönyv segítségével a következő ábrán az övpánt szerkesztésbe írd be a szerkesztési adatokat, és méreteket! Segítségnek használd a tankönyv 61. oldalán található ábrát! Övpánt 28

1.5. Női nadrág szabásminta készítése, és felfektetése Bevezetés A szerkesztési rajzok eredményvonalai az alkatrészek körvonalait jelzik. A szabásmintákat eltérő módon alakítják ki a méretes szabáshoz és a konfekciószabáshoz, mivel felhasználásuk módja nem azonos. Szabáskor figyelembe kell venni, hogy az alapszerkesztéseket varrás- és hajtásszélesség nélkül készítik, ezért más a konfekciószabáskor használt szabásminta, mint az egyedi méretre készülő. Méretes szabásminta: Az egyedi méretre készített szabásminták azonosak a szerkesztéskor kapott formákkal. A szabásmintákat határoló vonalak azonosak a varrás- és hajtásvonalakkal. Az egyedi alkatra készített nadrág szabásakor közvetlenül az alapanyagra kell rajzolni: - a varrás- és hajtásszélességet, - a próba kívánta igazításhoz szükséges ráhagyásokat. Konfekció szabásminta: A konfekció szabásminta körvonala a szabás vonalával azonos, ezért a szerkesztési rajzok alkatrészeit kimásolva azokat kiegészítjük: varrás- és hajtásszélesség-ráhagyással, feliratokkal: modell -, alkatrész megnevezés, méretnagyság, gyakoriság stb. A szabásminta - készítés műveletei: Alkatrészek kimásolása a szerkesztésből (a nadrág alapszerkesztés elejét és hátát egymástól elcsúsztatva másoljuk le átlátszó papírra.) Hajtás és varrásszélesség rárajzolása (a varrás- és hajtásszélesség mérete a modelltől, az alapanyagtól és a technológiától függ, az egyenes vonalú nadrág szabásmintája a következőket tartalmazza: derékvarrás = 1,0 cm oldalvarrás = 1,5 cm aljfelhajtás = 4,0 cm öv három oldalán = 1,0 cm. (vagy körben) Jelölések (a gyártásban az alkatrészek pontos összeállítását segítik a szabásvonalra elhelyezett illesztési jelölések, csípések). 29

Női nadrág eleje, háta és övpánt szabásmintája 30

1.5.1. Feladat: Egyenes vonalú női nadrág szabásminta készítés A tankönyv segítségével készíts konfekció szabásmintát az 1. számú melléklet nadrág alapminta segítségével! Dolgozz a füzetedbe, M1:4 méretbe! Női nadrág készítése egyedi méretre Külalak leírás: Egyenes vonalú, vasalt élű hosszúnadrág, szárai hajtókában végződnek. A hátán és az elején egy-egy derékformázó varrás található. A derékvonalon övvel készül, amelyet tűzés díszít. A nadrág az eleje-középvonalba helyezett húzózárral záródik. Az a lapanyaga jellege: közepes vastagságú szövött kelme. Szabásminták: a nadrág hosszát a hajtóka készítéséhez szükséges anyag mennyiségével megnöveljük. Az anyag terítési módja: Csukott terítés Modellrajz Ajánlott varrás- és hajtásszélességek: Derékvonalon 1cm Oldalvonalaknál 2~3cm Belsővarrásoknál 2cm Övpánton 1cm EK hajtásszélesség 3cm EK varrásszélesség 1cm HK varrásszélesség 3cm Alja felhajtás 8cm (2X3cm hajtóka szélesség + 2cm felhajtás) 31

Szabásminták felfektetése, felrajzolása, szabása: A nadrág szabásmintáinak felfektetésekor fontos szabály, hogy a nadrág élvonalainak az anyag láncfonal irányával párhuzamosan kell haladniuk. A gazdaságos szabás érdekében a szabásminták 180 fokkal elfordíthatóak, ha az anyag felülete és mintázata megengedi. Ha ezt a szabályt nem tartjuk be, akkor a nadrágszárak elcsavarodnak, és a hiba javíthatatlan lesz. A leszabandó alkatrészek és a hozzávaló kellékek táblázatos listája: Alkatrészek Kellékek Mennyiség, db Alapanyag Mennyiség, db Közbélés Mennyiség Megnevezés 2 Eleje (A) - - 1 18cm-es húzózár 2 Háta (B) - - 1 Gomb 1 Övpánt (C) 1 Övpánt - - Anyagszükséglet kalkuláció: Méretnagyság: D = 74 cm Cs = 98 cm Külsőhossz készméret = 104 cm Alapanyag szélesség: 150 cm Szélesség igény: Ülésmélységnél mért szárbőség + 4 cm varrásszélesség = 142 cm + (8~12 cm)= 150~154 cm, tehát az eleje és hátrész egymás mellett, kb. 30-35 cm elcsúsztatással kiszabható. Hosszigény: Külsőhossz készmérete 1-szer (104 cm) + a 30-35 cm eltolás: Hajtókaszélesség + aljafelhajtás 1-szer: Derékvonal varrásszélessége 1-szer: Összesen: 134~139 cm 11 cm 1 cm 146~151 cm 32

Női nadrág egydarabos, csukott felfektetési rajza / teríték hossza 151 cm 33

1.5.2. Feladat: Női nadrág szabásminta kialakítása Sorold fel az egyenes vonalú női nadrág, alkatrészeit és írd le a füzetedbe! 1.5.3. Feladat: Gyakorlás Divatlapból válasszál ki egy női nadrág fazont, és készítsd el a szabásmintáját egyedi méretre a melléklet 1.5.1. alapminta segítségével! Dolgozz a füzetedbe, M1:4 méretbe! 1.5.4. Feladat: Női nadrág szabásmintái: Ellenőrző kérdések Milyen nadrágfajtákat ismersz? Mit értesz divatrajzolvasás alatt? Milyen méretekre van szükség a női nadrág szerkesztéséhez? Hogyan nevezzük a nadrágszerkesztés vízszintes alapvonalait? Mi a különbség a méretes és a konfekció szabásminták között? Sorold fel, milyen alkatrészek és kellékek szükségesek az egyenes vonalú nadrág elkészítéséhez? (A válaszokat megtalálod Az önellenőrző feladatok megoldásai -nál!) A női nadrág szabásmintái témával kapcsolatos kérdéseket helyesen meg tudod válaszolni, akkor elsajátítottad az első fejezetben kitűzött célt, azaz el tudod készíteni a nadrág alapszabásmintát a levett méretek alapján, kivágni a szabásminta alkatrészeit, és a szabáshoz szükséges jelölésekkel ellátni! (Ha nem, akkor nézd át még egyszer!) Gratulálok! Jöjjön a következő téma! 34

2. NŐI RUHA ÉS BLÚZ SZABÁSMINTÁI Bevezetés Az öltözködésben négy dolgot vegyünk figyelembe: mindenki az egyéniségét fejezze ki az öltözködésével, fel kell mérni az alkati adottságokat, legyen színharmónia az öltözködésben, lényeges, hogy mindig az alkalomhoz igazodjék. A divat ismétli önmagát! A női öltözködés legváltozatosabb darabja a ruha. Formáját elsődlegesen rendeltetése határozza meg. Női ruhák 35

A nők nagyon kedvelt, jól kihasználható ruhadarabja a blúz. Szoknyával vagy nadrággal és kiegészítőkkel sokféleképpen hordható, és így változatossá teszi az öltözködést. Blúzok Tény az, hogy kutatóink tudományos alapon úgy gondolják, hogy az emberiség, amely ősállapotában meztelen volt, lassú egymásutánban rakta magára a ruharétegeket, mindaddig, amíg a szövetszerető XIX. század végi ember divatja elérte a maximumot, az egymásra zsúfolt szövet- és ruhadarabokban, szoknyákban és magas gallérokban. Ennek megtörténte után viszont, a világ ruhadivatja megkezdte a meztelenséghez visszavezető utat. Mára az időjárás ellen való védekezés ismét csak másodlagos feladata a ruhának, viszont a díszítésnek, csábításnak gondolata az öltözködésben, elsőrendű kívánalom a női és férfifejekben. A tanulási feladatok elvégzése után képes leszel: a női ruha és blúz alapmintáját kimásolni, és kivágni az alapszerkesztésből, lemodellezni a megrendelő által igényelt fazont kivágott alapmintából a modellezési elvek szerint, kivágni papírból a modellezett szabásminta alkatrészeit, és a szabáshoz szükséges jelölésekkel ellátni. Témák, amivel foglalkozunk: 1. női ruhák és blúzok formaváltozatai 2. testméretek a ruha és a blúz szerkesztéséhez 3. női ruha és blúz alapminta készítése 4. a szabáshoz szükséges ruha és blúz alkatrészei 36

2. 1. Női ruhák és blúzok formaváltozatai Ruhák: A ruha alkotóelemei a szoknyarész és a ruha felsőrész. Készülhet egyrészes vagy kétrészes kialakításban. A kétrészes ruha felsőrészét viselhetjük a szoknyán belül vagy kívül. Az egyrészes ruha szabászati kialakítása szerint lehet egybeszabott vagy különszabott. A különszabott ruhát általában keresztirányú szabásvonallal osztjuk részeire. A ruha nyakrészének, záródásának és karöltőrészének (ujjrészének) kialakítási módjai a blúz megoldási lehetőségeivel azonosak. Női ruha Női ruhák formaváltozatai 1-2. Alapruhák 3. Ingruha 4. Kabátruha 5. Princesz-ruha 6. Raglán ujjú ruha 7. Japán ujjú ruha 37

8. Dobozruha 9. Farmer ruha 10. Karcsúsított nyári ruha 11. Strandruha 12. Derékban vágott nyári ruha 13. Kötényruha 14. Corsage-ruha (pruszlik) 15. Empire-ruha (császárság) 16. Torso-ruha (töredék, derék) 17. Dinner ruha (ünnep, ünnepi ebéd) 18. Folklór (népies) ruha 19. Dirndli 20. Esküvői ruha 38

2.1.1. Feladat: Ruhastílus rajzolása Divatlapokból válasszál ki egy női ruha fazont, ami a te stílusod, majd készítsd el a füzetedbe a gyártmányrajzát és külalakleírását! (A szoknyánál és nadrágnál tanultak alapján!) Blúzok: Ruhatárunk elképzelhetetlen blúzok nélkül. Szinte megszámolhatatlan variációban készülhet minden időszakra és alkalomra, kortól függetlenül. Viseljük szoknyához, nadrághoz, ujjatlan ruhához, mellényhez, kosztümhöz egyaránt. A blúzok alapanyagai is nagyon sokféle lehet, a leheletkönnyű muszlintól a merev kordbársonyig. A blúz készülhet: gallérral vagy anélkül, különböző nyakmegoldásokkal, nyakkivágásokkal, Blúz különböző gallérmegoldásokkal és gallérfelvarrási módokkal, ujjal vagy anélkül, különböző ujjhosszúsággal, vállrésszel vagy anélkül, nyílással vagy anélkül, (a nyílás lehet végig vagy félig nyitott megoldású, a nyílás helye lehet az elején vagy a hátán, -gombolással az elején, egysoros vagy kétsoros változatban, zsebbel, piével, hajtásokkal, tűzésekkel díszítve, karcsúsított, egyenes vagy bővülő vonalvezetéssel, Ezt a sokféle megoldást hely és idő hiányában nem részletezzük, mindössze: a ruháknál a ruha alapminta és- szabásminta készítését, a blúzoknál az alapszabásminta kialakítását és az ingblúz szabásmintáját fogod elkészíteni, és megtanulni. (A női ruha és blúz szabásminta készítés alapismeretei alapján bármelyik női ruha vagy blúz alapszabásmintáját el tudod készíteni!) 39

Blúzok formaváltozatai 5. Sportos blúz 6. Long-ing (hosszú) 1. Ingblúz 2. 2. Kihajtógalléros blúz 3. Állógalléros blúz 4. Póló ing (lovassport) 7. Jumper (ugró) 8. Kazak (hosszú blúz) 40

9. Megkötős nyakú blúz 10. Bluzon (felsőrész szűk) 11. Csípőrészes blúz 12. Top (felsőrész) 13. Shirt (ing) 14. Átkötős blúz 15. Folklór blúz 16. Romantikus blúz 17. Carmen blúz (spanyol keresztnév) 41

2.1.2. Feladat: Női ruhák és blúzok divatja Beszéljétek meg közösen, hogy melyek az idei év (2010.) női ruha és blúz divatja, majd rajzoljátok le a füzetetekbe! 2.1.3. Feladat: Női ruhák és blúzok divatrajzolása A következő két ábrán látható női testalkatokra tervezzél (rajzolj) az egyikre ruhát, a másikra blúzt! Dolgozz külön lapra úgy, hogy a 2. számú mellékletből másold ki az ábrákat külön külön, valamint a blúztervezésnél, öltöztesd fel a modellt szoknyával vagy nadrággal is! Használd a fantáziádat és a divatlapokat! a; ábra b; ábra 42

2. 2. Testméretek a ruha és a blúz szerkesztéséhez Egyedi gyártásnál méretes ruha készítésénél a megrendelő méreteit méretvétellel kapjuk meg a már tanult módon. A segédméreteket célszerű összehasonlítani az arányosítással kiszámított méretekkel. Ez a mérés ellenőrzését, a testalkat megfigyelését és a középarányostól való eltérés felismerését szolgálja. A konfekcióiparban az alapszabásminta a méretnagyságok középméretére készül. A méretnagyságok méretadatai az érvényes vagy a megrendelő által megadott mérettáblázatban megtalálhatók. Részletes mérettáblázat hiányában a részméretek a főméretekből arányosítással kiszámíthatók. A ruha és blúz méreteknek három fő csoportja van: főméretek, segédméretek, kiegészítő méretek. 1. Főméretek a legfontosabb testméretek, a szerkesztés alapméretei: tm testmagasság, m mellkerület, d derékkerület, cs csípőkerület, uh ujjhossz. 2. Segédméreteket ki kell számítani a mért vagy a táblázatból vett méretekből, és össze kell hasonlítani a főméretek alapján kiszámított méretekkel. Az összehasonlítás során kitűnnek az alkat rendellenességei, amelyeket összehasonlítás hiányában észre sem vettünk volna. Számított segédméretek azok, amelyeket csak számítással határozhatunk meg (pl. nyakszélesség). Hm hónaljmélység, hdh háta derékhossz, csm csípőmélység, mh modellhossz, nysz nyakszélesség, mm I. mellmélység, mm II. mellmélység, edh I. elejederékhossz I. edh II. elejederékhossz II. hsz hátszélesség, hósz hónaljszélesség, msz mellszélesség 43

3. Speciális vagy kiegészítő méretek, amelyeket mérésből, vagy mérettáblázatból nyerünk (pl. a csípőmélység, karkerület, nyakkerület). A női testalkatok csoportosítása mindig a középarányos, normál női testalkatok (tipikus testalkat) jellemző sajátosságaiból adódóan az ettől eltérő változatok lehetségesek: Testmagasság szempontjából: alacsony normál magas, Kerületméretek szempontjából: karcsú normál telt, erős, Testtartás szempontjából: hajlott normál feszes, Vállak iránya szerint: magas normál csapott. 2.2.1. Feladat: Női ruha és blúz méreteknek csoportosítása A következő hiányos mondatokat egészítsed ki a pontozott vonalak mentén, majd írd le a füzetedbe! A, amelyeket a testen mérünk, vagy a méretszabvány táblából olvassuk ki, és e nélkül nem lehet szabásmintát készíteni. A.., amelyeket lehet mérni, táblázatból kivenni, és képletek alapján kiszámítani. A., amelyeket alkaton történő mérés alapján, vagy mérettáblázatból nyerünk. 2.2.2. Feladat: Női testalkatok: középarányos, normáltól eltérő testalkatok jellemzői A tankönyv (21. oldalától) segítségével egészítsed ki a következő hiányos mondatokat a pontozott vonalak mentén, majd írd le a füzetedbe! A alkatok testmagassága a normál magassághoz viszonyítva nagyobb. A testalkatoknál a.. derékkerület kisebb a normál derékkerületnél. A váll jellemzője, hogy a normálhoz viszonyítva kisebb a váll és a vízszintes közötti szög értéke. 44

2. 3. Női ruha és blúz alapminta készítése Bevezetés A női ruha és blúz alapminta szerkesztésekor a testméreteket felhasználva egy olyan síkidomot kell kialakítani, amely kiszabva és összevarrva követi a testformát, megfelel a divatrajznak, és lehetőséget ad a kényelmes mozgáshoz. A formázási helyek érzékeltetésére hasonlítsuk össze a női törzs formáját egy, a mellkerülettel azonos kerületű hengerrel. Az elölnézeti ábrán a csípődomborulat szélesebb a hengernél, amely az arányos testalkat méreteiből és formájából adódik. Ezen az ábrán jól látható a vállak iránya és az oldalkarcsúsítás. A ruhadarab felső részén a hengeres nyakformának megfelelő ívelt vonalú nyakkivágás szükséges. Női törzs elölnézete A legnagyobb eltérés a hengertől az oldalnézeti ábra elejerészén látható. Megfigyelhetjük itt a háthajlatot és a derékkarcsúsítást is. Az ívelt nyakkivágás a henger formájú nyak állását követve az elején mélyebb, mint a hátán. Női törzs oldalnézete 45

Ahhoz, hogy a ruhadarab kövesse a test formáját, a mell felett egy mély, ún. mellformázó varrást kell kialakítani. Hátrészen a gerincoszlop ívelése, a lapocka domborulat és a derék karcsúsága igényel formázást. A karcsú derék megközelítését elején és hátán derékszűkítővel, valamint az oldalvarrás karcsúsításával érjük el. A karlyuk szakmai nyelven karöltő a kar szélességéhez és a hónalj mélységéhez igazodik. Alapszabásminta testalkatnak megfelelő formázása A testalkat hosszúsági és szélességi felosztása, valamint az áthajló méretek és formázóvarrások figyelembevételével alakíthatók ki a szakrajz alapvonalai, körvonalai. Az alapvonalak jellemzője, hogy merőlegesek egymásra, a formázóvarrások, pedig ék alakúak. Női ruha alapvonalai, szakaszai, formázóvarrásai, jellemző pontjai és vonalai 46

Kényelmi bőségtöbbletek: A kényelmi bőségtöbbleteket más szóval öltöztetési bőségnek is nevezzük. A szabásminta szerkesztésnél néhány méretet kényelmi bőségtöbblettel kell ellátni, hogy a ruhadarabban mozogni lehessen. A kényelmi bőségtöbblet értékét elsősorban a divat, a modellforma, az alapanyag, a viselési alkalom és a testalkat határozza meg. Pl.: egy testhez, simuló ruhadarabhoz, mindig kevesebb kényelmi bőség szükséges, mint egy bő modellhez. A kényelmes mozgás biztosításához nagy odafigyelést igényel az öltöztetési bőség részméretekre történő elosztása. A mellbőség részméretei: A testalkat szimmetriája lehetővé teszi, hogy a ruhadarabokat csak a hátközepétől (HK) az eljeközépig (EK) szerkesszük meg, a fél mellkerület, vagyis a mellbőség méretére. A mellbőség szabászatilag három részre osztható: hátszélességre, hónaljszélességre, elejeszélességre. Ezeket a részméreteket a mellbőség méretéből számolhatjuk ki, számítási képletekkel, ezeket az értékeket összeadva a fél mellkerületet kapjuk meg. Mellbőség részméretei 47

Ruha és blúz alapminta és szabásminta készítés: Alapminta A szabásminta készítését az alapminta kimásolásával kezdjük. Az alkatrészeket a szerkesztési rajz eredményvonalai mentén körberajzolva megkapjuk az alapszabásmintát. Ez a minta minden modellezett szabásmintának az alapja. Szabásminta Az alapmintát vagy annak modellezett formáját ki kell egészíteni a varrás és hajtásszélességekkel. Ezek mérete az összeállítás és a szélek eldolgozásának technolóiájától függ, valamint ellátni a szabáshoz szükséges jelölésekkel, és utasításokkal. Szabásminta jelölések A szabást és az alkatrészek pontos összeállítását, megvarrását segítik: becsípett jelölések, pontok átjelölése, láncirány jelölése, darabszám jelölése, hajtott szél jelölése, méretnagyság jelölése, modell neve vagy száma. Varrás- és hajtásszélességek az alapszabásmintán A ruházati ipar számára készülő alapszabásminták készülhetnek varrásszélességgel és anélkül. Egyszerű modellek kialakításánál célszerű az alapszabásmintákat varrás- és hajtásszélességekkel ellátni. Nehéz, komplikált modellformák kialakításakor egyszerűbb varrás- és hajtásszélesség nélküli alapmintával dolgozni. A fazonoktól és a technológiáktól függően változhatnak a varrás- és hajtásszélességek. Amennyiben a varrásszélesség nagyobb a megszokott értéknél, a szabásmintán csípéssel jelölni kell. Erősen ívelt varrásvonalak mentén (karöltő, nyakkör, gallér stb..) kisebb varrásszélességet hagyunk, és nem jelöljük. A szabás irányát a nyíllal jelölt láncirány jelzi. 2.3.1. Feladat: Női ruha alap és szabásminta Írd le a füzetedbe, hogy mi a különbség a ruha alapminta és a szabásminta készítés között! 48

Női ruha alapszerkesztése Az alapszerkesztést karcsúsított vonalvezetésű bevarrott ujjú ruhához készítjük. Elejét vállvarrástól induló mellformázó varrással, hátát vállvarrástól induló lapockaformázó varrással szerkesztjük. Háta középvarrásos, a varrásban elhelyezett csípőig érő húzózárral. A ruha derekát elől-hátul egy-egy formázóvarrással karcsúsítjuk. Az alapszerkesztés kiindulásként szolgál a test formáját követő ruhák alapszabásmintáinak kialakításához. A szerkesztést mindig az alapvonalak megrajzolásával kezdjük. Az alapvonalak elhelyezését a kényelmi bőséggel növelt részméretek határozzák meg. Ruha-alapszerkesztés modellrajza 49

2.3.2. Feladat: Női ruha alapszerkesztés A tankönyv 82. oldala segítségével készítsük el közösen a női ruha alapszerkesztését a füzetbe dolgozva, és utána alakítsuk ki az alapmintáját is! Ujjszerkesztés Szűkített hosszúujjat szerkesztünk, két oldalról behajtott és az ujjvarrásnál összeillesztett formában (az összevarrt ujjformát mutatja). Az ujjszerkesztéshez szükséges méretek: km = Karöltőmagasság kk = Karöltőkerület uh = Ujjhossz uab = Ujj aljabőség hósz = Hónaljszélesség ip = Illesztési pont Az ujjszerkesztéshez ismerni kell a kar testméreteit és a ruha karöltőjének méreteit. Az ujj bőségét a karöltő szélességéhez, az ujjívmagasságot, pedig a vállcsúcs magassághoz igazítjuk, illetve ezekből az adatokból számoljuk ki. Az ujj szép formáját az ujjív betartásával érjük el, ezért a karöltőnél az ujjív mérete mindig hosszabb. Az ujjív betartási értékét a kívánt formán túl az alapanyag bedolgozhatósága és az összeállítás technológiája is befolyásolja. Ez a mennyiség a karöltőhossz 8-10%-a. 2.3.3. Feladat: Női ruhaujj szerkesztés A tankönyv 86. oldala segítségével készítsük el közösen a ruhaujj szerkesztését a füzetbe, majd alakítsuk ki az alapmintáját! 50

2.3.4. Feladat: Női ruha alapszerkesztés alapvonalai A következő ábrán írd be a megfelelő helyre az alábbi alapvonalak és pontok nevét, valamint a mérési helyeket! (Segítségnek használhatod a tankönyv 75. oldalát!) Hátközép alapvonal Eleje középvonal Hónaljmélység Eleje derékhossz Hát középvonal Oldal alapvonal Háta-derékhossz Háta nyakszélesség Hónaljvonal Eleje-nyakszélességvonal Csípőmélység Eleje nyakszélesség Derék-alapvonal Eleje nyaktőpont Hátszélesség Eleje nyakmélység Csípővonal Háta nyaktőpont Hónaljszélesség Hátszélességvonal 7. Nyakcsigolypont Elejeszélesség Elejeszélességvonal 51

Női blúz alapszerkesztése Az alapszerkesztést bevarrott ujjú, enyhén karcsúsított blúzformához készítjük mellformázó és derékkarcsúsító varrásokkal. Az alapformát a gyakorlatban nem használjuk, hanem azt minden esetben átalakítjuk a modellnek megfelelően. Mivel a blúz a mindennapi viselet legfontosabb ruhadarabja, kellően kényelmesnek kell lennie. Az alkalmazott kényelmi bőségtöbbletek általában nagyobbak, mint a ruháknál. A blúz alapszerkesztéshez szükséges főméretek megegyeznek a ruhánál tanultakkal. Ez az alapszerkesztés kiindulásként szolgál a test formáját lazán követő blúzok szabásmintáinak kialakításához. 2.3.5. Feladat: Női blúz alapszerkesztés A tankönyv (107. oldalától) segítségével készítsük el közösen a blúz alapszerkesztését, és alapmintáját a füzetbe! 2.3.6. Feladat: Női blúz alapszerkesztés A tankönyv segítségével a következő ábrán húzd ki eredményvonallal a blúz kontúrvonalait! Női blúz alapszerkesztés 52

2. 4. A szabáshoz szükséges ruha és blúz alkatrészei Bevezetés A szakma divatjellege, a divatkövetést az egyedi és sorozatgyártásra szánt modellek megfelelő szabásminták készítését követelik meg. A különféle női ruhák és blúzok valamint az azok kiegészítő alkatrészeinek szerkesztése, modellezése általában a tankönyvben megismert szerkesztések, szabásminták felhasználásával történik. A modellezés alapfogalmai: A modell szabásmintáinak kialakítása az alapmintákból modellrajz, divatlap vagy egyéni elképzelés alapján történik szabásvonalakkal, a minta felvágásával stb. ezt a munkafolyamatot modellező szabász végzi, és modellezésnek nevezzük. A modellrajzon vagy a divatlapban megjelenő ruhamodell leolvasása a divat jellemzőinek ismerete mellett sok fantáziát és nagy szakmai gyakorlatot igényel. Általános követelmény: A ruházattal szemben, hogy viselőjének előnyös megjelenést biztosítson, kényelmes és divatos legyen. Méretes szabóságokban a modellajánláshoz fontos ismerni, a modell kiválasztás mellett azt is, hogy melyek a női testalkatok alapvető szabályostól eltérő, helyes illetve helytelen öltöztetések. Pl.: Hosszú felsőtest (hosszú derék) és rövid láb esetén előnyös az egybeszabott ruha vagy a széles öv viselete. Kétrészes öltözéknél a felsőrész lehetőleg ne érjen csípőig és legyen bővebb, a szoknya, pedig szűk. Kerüljük a nagymintás alapanyagokat. Hosszú felsőtest (hosszú derék) és rövid láb esete 53

2.4.1. Feladat: Női ruha öltöztetés alapvető ismerete Az alábbi ábrákon különböző testalkat típusok helyes és helytelen öltöztetését látod. Válaszd ki, a modellrajz alatti betűjel bekarikázásával a helyes öltöztetési formát, majd írd le a füzetedbe választásod indoklását! (A megoldás a 3. számú mellékletben találod!) a; feladat: Keskeny csípő, erős mell b; feladat: Rövid felsőtest A B C D A mellformázó áthelyezésének módjai: A női ruhák és blúzok eleje formai kialakítását a divat, a testalkat, az alapanyag és a ruhadarab jellege nagymértékben befolyásolja. A formavarrások áthelyezésével a ruhák és blúzok külalakja és formai kialakítása változatossá tehető. Célszerű mindig az alapszabásmintát átalakítani, átmodellezni a modellforma szerint, modellszabásmintává. A női ruhák és blúzok alapszabásmintáinál a mellformázó varrást mindig a mell felett, a vállvonaltól a mellcsúcspontig szerkesztjük meg, a gyakorlatban viszont ezzel az elhelyezéssel ritkán találkozunk. 54