I. Fejezet Általános rendelkezések 1.

, 24/2004. (XI.10.), 12/2006. (VI.8.) ÖK. sz. rendeletekkel egységes szerkezetbe foglalva Ceglédbercel Község Önkormányzata az Alkotmány 44/A. (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI 1 (a továbbiakban: Áeü.) és végrehajtási rendeletei, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávt.) és végrehajtási rendeletei, figyelembevételével az alábbi rendeletet alkotja: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. (1) A rendelet célja azon főbb állattartási, állategészségügyi, közegészségügyi, környezetvédelmi és állatvédelmi szabályok meghatározása, amelyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintett lakosok érdekeinek érvényesülését; továbbá meghatározza az állattartás céljára szolgáló melléképületek és építmények elhelyezésének, valamint fenntartásának feltételeit. (2) E rendelettel nem szabályozott állattartással kapcsolatos kérdésekben a vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak. 2. (1) A rendeletet Ceglédbercel Község Önkormányzatának közigazgatási területén kell alkalmazni. (2) A rendelet hatálya kiterjed: a) minden olyan természetes személyre, jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra, aki, illetőleg amely az állat tulajdonosa, továbbá, aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli (a továbbiakban állattartó); b) minden olyan ingatlanra, épületre és építményre, ahol kisüzemi állattartás folyik; c) a közterületen megvalósuló állattartásra; d) a kóborállatokra. (3) A rendelet hatálya nem terjed ki: cirkuszra, állatkiállításra, vágóhídra, engedéllyel működő állatfelvásárló telepre, lósport telepre, állatkórházra, gyepmesteri telepre, állatkertre, vadaskertre, laboratóriumi kísérleti állattartásra és a fegyveres testületek állattartására, kedvtelésből tartott állatokat forgalmazó kereskedésre, valamint az anyanevelő és pároztató méhésztelepre. Értelmező rendelkezések 3. A rendelet alkalmazása szempontjából 1. Gazdasági haszonállat: a ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, sertés, juh, kecske, baromfi (kacsa, liba, tyúk, pulyka, galamb, gyöngytyúk), a gazdasági célból tartott prémes állat (nutria, nyérc, ezüst és kékróka, nyúl stb.), a gazdasági haszon céljával tartott futómadár (strucc, emu), illetve engedélyezetten tartott vadfajok (fácán, fürj stb.); 2. Lakásban tartható állat: az eb, a macska, a kedvtelésből tartott díszmadarak, díszhalak, kistestű rágcsálók (tengerimalac, aranyhörcsög stb.); 1 12/2006. (VI.08.) OK. Sz. rendelet 1. -sal módosítva

3. Veszélyes állat: a veszélyes állatok tartásáról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII.13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet 1. számú mellékletében felsorolt fajok egyedei, valamint a veszélyes állattá nyilvánított állat; 4. Védett és fokozottan védett állat: a védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/1998. (I. 23.) Korm. rendelet 1. -ában meghatározott állat; 5. Vágóállat: a hús-, bőr-, szőrme-és egyéb termékek előállítás céljából tenyésztett és tartott állat; 6. Kóborállat: a háziasított állatok gazdátlan egyedei; 7. Állattartás: az állatok olyan feltételek közötti tartása, amelyben azok egészsége, illetve jó közérzete az ember figyelmétől, gondoskodásától függ; 8. Nagy létszámú állattartásnak minősül: a jelen rendelet 13. (9) bekezdésében foglalt állatlétszámot meghaladó mennyiségű állat tartása; 9. Nem minősül állattartásnak a közvetlen fogyasztásra vásárolt legfeljebb 3 baromfi, 1 sertés, melyet legfeljebb 2 napig a lakásban vagy a hozzá tartozó melléképületben tartanak; 10. Vakvezető eb: az az eb, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek, és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége igazolvánnyal látott el; 11. Őrző-védő eb: az, amelyet magán- vagy társas vállalkozásban folytatott őrző-védő szolgálat során alkalmaznak, illetve amelynek ilyen funkcióját az alkalmazó intézmény vezetője igazolja; 12. Jelző eb: az, amely a halláskárosultak segítségét szolgálja, aminek szükségességét szakorvos igazolja; 13. Veszélyes és veszélyesnek minősített eb: az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet (Tvr.) 5. -ának (2) bekezdésében megjelölt veszélyes eb (pit bull terrier és keverékei), valamint a Tvr. 5. -ának (4) bekezdése alapján veszélyesnek minősített eb, továbbá a veszélyes állatok tartásáról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII.13.) KöM-FVM-NKÖM- BM együttes rendelet 1. -ában meghatározott ebek; 14. Ebsétáltatás: közterületen -ha a rendelet eltérően nem rendelkezik- minden ebfajtának pórázon és a 20 cm marmagasságot meghaladó ebek szájkosárral történő vezetése; 15. Jó gazda gondossága: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet); 16. Belterület: a településrendezési tervben ekként jelölt terület; 17. Külterület: a településrendezési tervben ekként jelölt terület. II. Fejezet Az állattartás közös szabályai 4. (1) Az Önkormányzat közigazgatási területén állat az állattartási védőtávolságok, valamint az állategészségügyi, állatvédelmi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával, és a lakosság nyugalmának zavarása (zaj, bűz stb.) nélkül tartható. (2) Az állattartó köteles az állattartás során az (1) bekezdésben felsorolt jogszabályok rendelkezéseit folyamatosan betartani. (3) Az állattartó kötelessége: a) Állatának állatorvosi ellátásáról rendszeresen gondoskodni;

b) Állattartási tevékenységéről (ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, juh, kecske, sertés, méhcsaládok esetén létszámtól függetlenül, baromfi és nyúl állományok esetén száz egyed felett) annak megkezdésekor, illetve megszüntetésekor a jegyzőt tájékoztatni, valamint naprakész állománynyilvántartást vezetni és az állatorvosi ellátást írásbeli szerződéssel biztosítani; 2 c) Az állatok állategészségügyi felügyeletét ellátó állatorvost, illetve a települési önkormányzat jegyzőjét a tartott állatok fajáról, létszámáról, az állatok tartási helyéről és az esetleges változásokról 5 napon belül tájékoztatni; 3 d) Állata betegségéről vagy annak gyanújáról az állatorvost értesíteni, a beteg, betegségre gyanús állatát megvizsgáltatni, az állatorvosnak az állat (állomány) kezelésére és a betegség továbbvitelének megakadályozására adott utasításait jogszabályban meghatározott esetekben haladéktalanul végrehajtani; e) Állatának az állategészségügyi hatóság által járványügyi, illetve higiéniai okból elrendelt vizsgálatát, kezelését, védőoltását, elszállítását és leölését tűrni, a feladatot ellátó állatorvos részére segédszemélyzetről gondoskodni, és a kárenyhítési kötelezettségének mértékéig közreműködni; f) Az állat elhullását vagy állatorvosi közreműködés nélkül történt kényszervágását az állatorvosnak bejelenteni, és az állatot vizsgálatra bemutatni; g) A jogszabályban meghatározott esetekben a levágott állatát állatorvossal megvizsgáltatni; h) Az elhullott állata tetemének, illetőleg az állati eredetű mellékterméknek és hasznosíthatatlan állati eredetű anyagnak az ártalmatlanná tételéről gondoskodni; i) Az állategészségügyi hatóságot annak felhívására az állati hulladék ártalmatlanná tételének jogszabályban megengedett módjáról tájékoztatni. (4) Az állattartónak biztosítania kell, hogy az állattartással kárt senkinek ne okozzon. Az esetleg okozott kárért az állattartó a Ptk. 351. (1) bekezdésében foglaltak szerint felelős. 5. (1) A 3. 8. pontjában meghatározottaktól eltérő, nagyobb létszámú állatot belterületen a polgármesternek a közegészségügyi, állategészségügyi és építésügyi szakhatóságok véleménye alapján adott egyedi engedélyével lehet tartani. (2) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni. (3) Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, nemére és élettani állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását. (4) Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről. (5) Az állattartó köteles az állat tartására szolgáló létesítmény tisztaságát biztosítani, szükség szerint takarítani, fertőtleníteni, a káros rovarok és rágcsálók irtásáról rendszeresen gondoskodni és az állattartás során a 4. (1) bekezdésében felsorolt jogszabályok rendelkezéseit folyamatosan betartani. (6) Az állattartó köteles gondoskodni állatának megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állata egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket betartani és az állat megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni. 2 12/2006. (VI.08) ÖK. sz. rendelet 2. -sal módosítva 3 12/2006. (VI.08) ÖK. sz. rendelet 3. -sal módosítva

6. (1) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról. (2) A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét. (3) A szabadban tartott állatot -különleges igényeit is figyelembe véve- védeni kell az időjárás káros hatásaitól és természetes ellenségeitől. Az állandóan zárt körülmények között tartott állat számára az állattartó köteles az állat szükségleteihez igazodó, megfelelő mozgásteret biztosítani. (4) Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy az a közterületet, valamint a lakóépületek közös használatú helyiségeit ne szennyezze. Az esetleges szennyeződést az állat tulajdonosának, illetve az állat felügyeletével megbízott személynek haladéktalanul el kell távolítania. (5) Közterületen tilos haszonállatot tartani és legeltetni, az ingatlanról felügyelet nélkül a közterületre kiengedni. Az állat szállítása és lábon hajtása során a közterületen okozott szennyeződést az állattartó azonnal köteles eltávolítani. (6) Prémes állat a nyúl kivételével a község belterületén nem tartható. (7) Állatot közös udvarban, kertben, illetve közös tulajdonú ingatlanon tartani csak a tulajdonos- vagy bérlőtársak írásos hozzájárulásával szabad. (8) Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következtében mások jogai sérelmet ne szenvedjenek, a környezetet ne zavarja, az állat élettani igényeit kielégítse. 7. (1) Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, így különösen az állatot nem szabad: a) kínozni; b) emberre vagy állatra uszítani, illetőleg állatviadalra idomítani; c) kényszertakarmányozásra fogni, kivéve az egészségügyi megfontolásból való kényszerű táplálás esetét; d) a kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani, elhelyezni; e) a teljesítőképességét felismerhetően meghaladó teljesítményre kényszeríteni; f) természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni. (2) Az (1) bekezdés a) pontja nem terjed ki az érett libatoll házilagos vagy az engedélyezett technológia szerint végzett tépésére, illetve c) pontja a házilagos vagy az engedélyezett technológia szerinti liba- és kacsatömésre. 8. (1) Tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan megterhelése, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okoz (a továbbiakban együtt: állatviadal). Tilos az állatviadal szervezése, tartása, továbbá az állatviadalra fogadás szervezése, az állatviadalon való közreműködés, részvétel, fogadáskötés. (2) Tilos állatviadal céljára a) állatot tartani, tenyészteni, kiképezni, idomítani, valamint más személynek átadni, vagy forgalmazni; b) építményt vagy földterületet, anyagi eszközt más személy rendelkezésére bocsátani. (3) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a vadászatra alkalmazott állatnak külön jogszabály alapján történő kiképzésére, vadászaton való alkalmazására.

9. (1) Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos. (2) A feleslegessé vált vagy gyógyíthatatlanul beteg állat elhullását kizárólag állatorvos végezheti el a tulajdonos kérésére és költségére. 10. (1) Üdülőterületen és üdülő jellegű külterületen telkenként a lakásban tartható állatokon kívül a védőtávolság, valamint a 4. (1) bekezdésében felsorolt jogszabályok betartása mellett legfeljebb 10 baromfi tartható. (2) Az önkormányzat közigazgatási területén belül belterületen veszélyes és veszélyesnek minősített eb, vadállat, illetve veszélyes állat még ideiglenes jelleggel sem tartható. Kóborállatokra vonatkozó szabályok 11. (1) A kóborállatok elfogásáról és a gyepmesteri telepre történő szállításáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik. (2) A Hivatal kijelölt ügyintézője a rendelkezésre álló eszközökkel köteles megkísérelni a tulajdonos értesítését. Az elfogott és a telepre szállított kóborállatot - a tartás költségének megtérítését követően - az igazolt tulajdonosa 14 napon belül kiválthatja. A ki nem váltott kóborállat új tulajdonosnak, menhelynek átadható előzetes hatósági állatorvosi engedély alapján. Értékesítés esetén az új ebtartó köteles az ebet veszettség ellen haladéktalanul beoltatni állatorvossal. A kóborállat életének kioltására az Ávt. 11-12. -ai megfelelően irányadóak. (3) A külterületen talált gazdátlan, kóbor ebekkel, macskákkal a vadászati engedéllyel rendelkező személyek kötelesek a külön jogszabály szerint eljárni és adott esetben ártalmatlanná tételükről intézkedni. Állatbetegségek megelőzése és leküzdése 12. (1) Az állati hulladékot ártalmatlanná kell tenni. (2) Az állati hulladék ártalmatlanná tételéről annak tulajdonosa, illetőleg, ha a tulajdonos ismeretlen az önkormányzat köteles gondoskodni. (3) Az állati hulladékot az állategészségügyi, a közegészségügyi, valamint a környezetvédelmi előírások megtartásával, azaz a 4 gyepmesteri telepre történő beszállítással kell ártalmatlanná tenni. (4) Az állati hulladék ártalmatlanná tételének költségét az állati hulladék tulajdonosa, illetve, ha a tulajdonos ismeretlen, az önkormányzat viseli. Ha a tulajdonos ismertté válik, a költségeket köteles az önkormányzatnak megtéríteni. (5) Minden állattartó köteles az állat megbetegedését vagy bármilyen okból történő elhullását a körzeti állatorvosnak bejelenteni és annak ezzel kapcsolatos további utasításait betartani. (6) Az elhullott állat gyepmesteri telepre történő elszállítása az állattartó feladata. Az elhullott állatokat szállításig úgy kell megőrizni, hogy azzal állatok, illetve ember ne érintkezhessen. Az elhullott állatokat a gyepmesteri telepre történő elszállításig és a szállítás közben zárt, csurgás-mentes göngyölegben kell tárolni. 4 12/2006. (VI.8.) ÖK. sz. rendelet 4. -ával módosítva

(7) A község területén eb, macska kivételével az állattartó a telkén elhullott állatot nem áshat el. A kezelő állatorvos előzetes hozzájárulásával az addig ott tartott eb, macska hullája maximum 20-25kg/év mennyiségben az állattartó telkén elföldelhető. (8) Közterületről származó, továbbá a hatósági rendelkezésre leölt állatok hulláinak és hulladékainak elszállításáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik. III. Fejezet Az állattartás különös szabályai Gazdasági haszonállatokra vonatkozó szabályok 13. (1) Az állattartáshoz olyan állattartó épületet, telepet, karámot stb. (állattartó létesítmény) kell létesíteni, továbbá olyan állattenyésztési, állattartási technológiát kell alkalmazni, amely lehetővé teszi az állatok fertőzésmentes, egészséges környezetben való tartását és biztosítja, hogy az állati termék közvetlenül emberi fogyasztásra vagy élelmiszerelőállításra alkalmas legyen. (2) Az állattartó létesítményekre vonatkozó állategészségügyi előírásokat a 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. számú függeléke tartalmazza. (3) A nevelési-, oktatási-, egészségügyi létesítmény, egyéb közintézmény, gyógyszertár, temető, élelmiszerbolt, élelmiszeripari üzem és vendéglátó egység területén és 10 méteres körzetén belül tilos gazdasági haszonállatot tartani, illetve oda bevinni. (4) Az állatok tartására szolgáló építmények és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása, bővítése az állatkifutót és a 3 nm nettó alapterületnél nem nagyobb állattartási épületet kivéve kizárólag építési engedély alapján történhet az alábbiakban, valamint a külön jogszabályokban rögzített közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával. (5) A fertőzésveszély, a szaghatás, a rovarfertőzés csökkentése érdekében az egyes építmények, illetőleg homlokzati nyílászáróik közötti legkisebb távolságot az egészségügyi szakhatóság előírása alapján kell meghatározni. (6) Új állattartó létesítményt engedélyezni, illetve már meglévőt bővíteni kúttól legalább 10 méteres sugarú körben lehet. (7) Az állatok kedvező életfeltételeinek biztosításáról, a létesítmények tisztaságáról és folyamatos fertőtlenítéséről, a káros rovarok és rágcsálók rendszeres irtásáról az állattartó köteles gondoskodni. (8) Tilos szomszéd épület 3 méteres védőtávolságán belül állatot tartani, amennyiben az ingatlan telekhatárra épült. (9) Az állattartás szabályozása szempontjából a község bel- és külterületre tagozódik. a) Belterületen ingatlanonként legfeljebb az alábbi létszámú gazdasági haszonállat tartható, illetve tenyészthető: 2 db nagy állat (ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly); 4 db kis állat (sertés, juh, kecske); 50 db kistestű baromfi (tyúk, galamb, kacsa); 5 db gyöngytyúk; 5 db nagytestű baromfi (pulyka, liba); 5 db anyanyúl és szaporulata a vágósúly eléréséig; 5 db engedélyezetten tartott vadfaj (fácán, fürj stb.). b) Külterületen valamennyi haszonállat tartható és szaporítható létszám korlátozás nélkül a vonatkozó jogszabályok előírásainak betartása mellett. (10) A horgásztavak mellett partsávtól 30 méteren belül állatot tartani tilos. (11) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiséget könnyen tisztítható, hézag-, és szivárgásmentes, megfelelő lejtésű, szilárd padozattal, valamint hézagmentes fedett és zárt trágyagyűjtővel kell ellátni.

(12) Belterületen a trágya- és trágyalétároló csk vízzáró aljzatú és oldalfalú lehet, melyet résmentes födéllel kell lezárni. Az ólakban és a trágyatárolókban az ammonia képződés csökkentésére szagtalanító anyagokat kell használni. A csurgaléklevet zárt csöveken kell vezetni az aknába. A szilárd trágyát szalmával keverve kell tárolni. (13) Külterületen a trágya tárolása lakóépülettől, ideiglenes tartózkodásra használt gazdasági épülettől legalább 30 méter távolságban történhet. A trágyaszarvast földdel, szalmával vagy fóliával kell lefedni, fedetten tárolni, amennyiben belterülettől mért 300 méteren belül található. Kivéve a kiszóráskori deponálást. (14) A trágya és a trágyalégyűjtő kiürítéséről szükség szerint kell gondoskodni. A trágya és a trágyalétárolóba, silótárolóba a csapadékvíz befolyását, valamint onnan a trágyalé, takarmánycsurgalék lé kifolyását meg kell akadályozni. (15) A haszonállat alom nélküli, hígtrágyás tartása belterületen tilos. Külterületen kizárólag az illetékes szakhatóságok hozzájárulásával engedélyezhető a korábban is erre a célra használt területen. 5 (16) Ceglédbercelre másutt keletkezett hígtrágyát beszállítani tilos. A helyben engedélyezett helyszínen és módon keletkezett hígtrágyát Ceglédbercelen a 4-es számú főút és a vasút között lévő közigazgatási területen elhelyezni tilos. A hígtrágya elhelyezése az egyéb idevonatkozó jogszabályok együttes betartásával, valamint a szakhatóságok által kiadott engedélyek alapján Ceglédbercel külterületén a vasúttól délre, illetőleg a 4. számú főúttól északra lévő területeken történhet azzal, hogy a hígtrágyát a vasúton túli külterületi földeken annak elhelyezése napján be kell tárcsázni, amelyről a földtulajdonos, vagy a föld haszonbérlője köteles gondoskodni. 6 (17) A gazdasági haszon céljából tartott állat tartása során kizárólag állatkímélő technológiákat kell alkalmazni az állatvédelmi szempontok figyelembevételével. Ebtartás 14. (1) A Ceglédberceli Önkormányzat közigazgatási területén az egylakásos és a többlakásos kertes családi házak udvarán lakásonként az eb korától és fajtájától függetlenül legfeljebb két eb és mindenkori szaporulata három hónapos korig- tartható. (2) Többlakásos épületben, társasházban és ezek udvarain lakásonként egy eb és mindenkori szaporulata három hónapos korig- tartható. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottaknál nagyobb létszámú eb indokolt estben a polgármester külön engedélyével, az Állategészségügyi, illetve Közegészségügyi szakhatóság szakvéleményének figyelembevételével tartható. (4) Az ebeket az állattartók úgy kötelesek tartani szükség esetén megkötve, zárt helyen -, hogy azok ne tudjanak elkóborolni, közterületre felügyelet nélkül kijutni. (5) A telep, ház, lakás bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető táblát kell szembetűnő módon elhelyezni. (6) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el. (7) Ebet többlakásos épület erkélyén, folyosóján tartani tilos, a közös használatú udvaron pedig csak a szomszédok írásbeli beleegyezésével lehet. (8) Közterületen, lakóház folyosóján és lépcsőházban az ebet fajtára való megkülönböztetés nélkül pórázzal, a 20 cm-nél magasabb marmagasságú ebet pedig szájkosárral is el kell látni. Ebet a 20 cm-nél magasabb marmagasságú eb kivétetével csak 14 éves kort betöltött személy sétáltathat. (9) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet és a lakóház közös használatú területét, helységeit (gyalogjárda, sétány, park, lépcsőház, lift stb.) ne szennyezze. Az e területeken keletkezett szilárd ürüléket az állattartó köteles haladéktalanul eltávolítani. Ennek érdekében közterületen történő tartózkodás során az 5 24/2004 (XI.10) ÖK. sz. rendelet 1. -val módosítva. 6 12/2006 (VI.08.) ÖK. sz. rendelet 5. -sal kiegészítve

eb tartója köteles az e célra rendszeresített alkalmas eszközöket (zacskó, lapát) magánál tartani és ellenőrzés esetén az arra jogosult személynek bemutatni. (10) Tilos ebet a vakvezető eb, a hatósági eb és a jelző eb kivételével beengedni vagy bevinni a) a vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe; b) oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális intézmény területére és kegyeleti helyre; c) ügyfélforgalmat lebonyolító középületbe, diákszállásra; d) az olyan parkba, zöldterületre, nyílt vízfelületre és tóba, ahol tábla tiltja az ebek beengedését és bevitelét. (11) A (10) bekezdésben meghatározott létesítményekbe, illetve területekre őrző-védő eb bevihető, ha azt az ingatlan védelme szükségessé teszi. (12) Élelmiszer szállítására szolgáló járművön ebet szállítani tilos. (13) Ha az eb vagy macska embernek bármilyen sérülést okoz, az állat tulajdonosa vagy a sérült személy saját személyi adatainak és a sérülés időpontjának, helyének megadásával haladéktalanul köteles az esetről a hatósági állatorvost értesíteni. A sérült személynek fel kell keresnie családorvosát. (14) Az ebtulajdonos (ebtartó) köteles: a) minden három hónaposnál idősebb ebet a tudományos-kutatási és laboratóriumi vizsgálati célból tartott állatok kivételével veszettség ellen beoltatni az alábbiak szerint: a három hónapos kort elérteket 30 napon belül; az első oltást követően 6 hónapon belül; ezt követően évenként. b) az eboltási könyvet megőrizni, azt az oltás elvégzését ellenőrző hatósági állatorvos vagy rendvédelmi szerv felszólítására bemutatni, illetve tulajdonátruházás esetén az új tulajdonosnak átadni; c) az eboltási könyv megrongálódása, elvesztése esetén az oltást végző állatorvostól pótlását kérni. (15) Tilos szomszéd épület 3 méteres védőtávolságán belül ebet tartani, amennyiben az ingatlan telekhatárra épült. 7 Macskatartás 15. (1) Többlakásos kertes családi házban és udvarán háztartásonként-fajtára való tekintet nélkül-két macska és mindenkori szaporulata 3 hónapos korig tartható. (2) Többlakásos társasházban és udvarán lakásonként két macska és mindenkori szaporulata 3 hónapos korig tartható. (3) A köz- és lakóépületekben elszaporodott macskák eltávolításáról az épület tulajdonosa, illetőleg kezelője köteles gondoskodni. (4) A macskatartásra egyebekben a 14. (3), (9) (10), illetve (13) bekezdéseinek a rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Méhtartás 16. (1) A méhészkedést a vonatkozó külön jogszabályok (állategészségügyi, növényvédelmi stb.) megtartásával erre alkalmas területen mindenki szabadon gyakorolhatja. (2) Többlakásos lakóházak udvarán és közös használatú kertjében méhészetet létesíteni csak az összes lakás bérlőjének (tulajdonosának) hozzájárulásával szabad az alábbi szabályok megtartása mellett. (3) Méhészetet közös használatú épülettől és a szomszéd ingatlanoktól 4 méter, használatban lévő utaktól (közúttól, saját használatú úttól) pedig az út melletti vízvezető 7 24/2004 (XI. 10.) ÖK. sz. rendelet 2. -val kiegészítve.

árok külső szélétől számított 10 méter távolságon túl szabad csak elhelyezni. A saját használatú út tulajdonosa (használója) az út ideiglenes lezárása esetén az úton, és az út mentén a letelepedést engedélyezheti. (4) Ha a szomszéd ingatlantól való 4 méter távolságot megtartani nem lehet, a méheknek ellenkező irányban vagy legalább 2 méter magas, tömör (deszka stb.) kerítés vagy élősövény létesítésével a magasban való kirepülését kell biztosítani. (5) A méhészkedést (méhtartást) minden év február végéig, az újonnan kezdett méhészkedést pedig e tevékenység megkezdésétől számított nyolc napon belül kell bejelenteni a méhek tartási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél, aki a méhészt nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartást folyamatosan vezeti. (6) Amennyiben a méhek állandó tartási helye nem a méhész lakóhelyével összefüggő területen (udvarban, kertben stb.) van, a méhész köteles a méhek tartási helyén a nevét, lakcímét, telefonszámát, a tartási helyen lévő méhcsaládok számát egy legalább 30x40 cm nagyságú táblán jól látható módon feltüntetni. (7) A méheket beleértve az anyát és a fiasítást is állandó tartási helyükről átköltözés, vándoroltatás vagy elidegenítés esetén egy hétnél nem régebbi hatósági állatorvosi igazolással szabad kivinni. A 70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet 2. sz. melléklete alapján kiállított igazolás a kiállítástól számított hét napig, méhek folyamatos vándoroltatása esetén annak egész időtartamára érvényes. (8) A méhek kiszállítását, a kiszállítást megelőző, beszállítását annak megtörténtét követő hetvenkettő órán belül be kell jelenteni a települési önkormányzat jegyzőjének. Beszállítás esetén a bejelentést a (7) bekezdésben hivatkozott rendelet 3. számú melléklete alapján kiállított nyomtatvány ajánlott levélként történő megküldésével, vagy személyes eljuttatásával kell teljesíteni. A nyomtatvány igazoló szelvényét a jegyző a teljesítés módjától függően a méhész lakóhelyére küldi meg, vagy személyesen adja át. A kijelentést a szóban forgó rendelet 4. számú melléklete alapján kiállított nyomtatványon kell teljesíteni személyesen, vagy annak ajánlott levélként történő megküldésével. (9) A vándoroltatás befejezése után a méhész köteles a hazatelepülését a hatósági állatorvosnál és a jegyzőnél hetvenkettő órán belül bejelenteni. (10) A települési önkormányzat jegyzője nyilvántartja a méhész nevét és lakóhelyét, a méhcsaládok állandó és legutóbbi tartási helyét, az állatorvosi igazolás számát, keltét és kiállításának helyét, a méhcsaládok számát, az elhelyezésre szolgáló terület pontos megjelölését (dűlő, hrsz. stb.) és a letelepedés idejét. (11) A vegyszeres növényvédelmi munka következményeként vélelmezett méhelhullást a méhész az észleléstől, de legkésőbb a vegyszeres kezelés végétől számított három napon belül köteles bejelenteni a méhészet állategészségügyi felügyeletét ellátó magánállatorvosnak, valamint az elhullás helye szerint illetékes jegyzőnek, aki a bejelentésről értesíti a szolgálatot és a hatósági állatorvost. Veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartása 17. A veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartására a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II. 26.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni, figyelemmel jelen rendelet 10., illetve 14. -ára. Eljárási szabályok 18. (1) E rendelet szabályainak megsértése esetén a polgármester az állattartót megfelelő tartásra kötelezi, illetve az állattartást korlátozza, vagy megtiltja amennyiben az intézkedés nem a jegyző, vagy más hatóság hatáskörébe tartozik. A polgármester dönt továbbá az állattartással kapcsolatos engedélyezési kérelmekről.

(2) Az állattartásra, az állatok védelmére vonatkozó szabályok megsértésére utaló bejelentéseket, panaszokat, illetve az engedélyezési kérelmekben foglaltakat a jegyző kivizsgálja és eljár a részére jogszabályban meghatározott hatósági jogkörében. (3) Aki az e rendeletben foglalt az alábbiakban részletezett előírásokat megszegi amennyiben a cselekménye nem minősül bűncselekménynek, vagy egyéb szabálysértésnek a helyi állattartás rendjének megsértése szabálysértést követ el és 30. 000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható ha: a) a 4. (3) bekezdés b) és c) pontjaiban foglalt tájékoztatási kötelezettségének a jegyző felé nem tesz eleget; b) az 5. (1) bekezdésében foglalt külön engedély nélkül nagyobb létszámú állatot tart; c) az állattartó létesítmények tisztán tartására vonatkozó 5. (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megszegi; d) a 6. (1), illetve (5)-(8) bekezdéseiben foglalt előírásokat megszegi; e) a 10. -ban foglalt rendelkezéseket megsérti; f) az állati hulladék ártalmatlanításáról nem az előírásoknak megfelelően gondoskodik; g) a 13. (1), (3), (6)-(16) bekezdéseiben foglaltakat megszegi; 8 h) a 14. (1) és (2) bekezdésében meghatározott számú ebnél többet tart, illetve a (6)-(9) bekezdésben foglaltakat nem tartja be; i) a 15. (1) és (2) bekezdésében meghatározott számú macskánál többet tart; j) a közterületen illetve közös használatú helyiségben keletkezett állati szilárd ürüléket nem távolítja el haladéktalanul; (4) A pénzbírság megfizetése nem mentesít az egyéb jogszabályokban meghatározott kötelezettségek alól. (5) A szabálysértés tetten ért elkövetőjét 500-10. 000,- Ft-ig terjedő helyszíni bírsággal sújthatja a Polgármesteri Hivatal arra felhatalmazott dolgozója, a közterület-felügyelő és a rendőr. (6) Az e rendeletben foglaltak megsértéséért a szülő vagy eltartó felelőssége akkor is fennáll, ha az állat felügyeletéről kiskorú gyermek gondoskodik. IV. Fejezet Átmeneti és záró rendelkezések 19. (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglaltak kivételével 2004. július 1-én lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) Ezen rendelet 13. (9)-(15) bekezdése; 14. (1)-(2) bekezdése; 15. (1)-(2) bekezdése, illetve ennek megfelelően a 18. (3) bekezdés h), i), j) pontja 2005. január 01-én lép hatályba. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Ceglédbercel Önkormányzat Képviselőtestületének az állattartásról szóló 2/2000. számú rendelettel módosított 5/1991. és a 2/1992. számú rendelettel módosított 8/1991. rendelete. Ceglédbercel, 2004. május 26. Török József sk. Polgármester Dr. Nagy Lajos sk. jegyző Hitelesítő záradék: A 8/2004 (VI. 8.) ÖK. sz. rendelet a Ceglédberceli Híradó 2004. 06. 08-án megjelent számában kihirdetésre került. 8 12/2006. ÖK. sz. rendelet 6. -sal módosítva

Ellenőrizve: 2009. január 19. Ceglédbercel Község Önkormányzata Képviselő-testületének