A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, 2002. május 5., vasárnap TARTALOMJEGYZÉK 93/2002. (V. 5.) Korm. r. 94/2002. (V. 5.) Korm. r. A könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásba vételérõl.... A csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól........................................... A Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatáról szóló 49/1995. (V. 4.) Korm. rendelet módosításáról.................... A zaj- és rezgésvédelemrõl szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendelet módosításáról......................................... A védett személyek és a kijelölt létesítmények védelmérõl szóló 160/1996. (XI. 5.) Korm. rendelet módosításáról........... Az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról...................................... A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 170/2001. (IX. 26.) Korm. rendelet módosításáról........................... Egyes szociális feladatokat ellátó nem állami fenntartók címzett támogatásáról........................................ A Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának, vagyonkezelésének és hasznosításának részletes szabályairól szóló 17/2002. (II. 18.) Korm. rendelet módosításáról................... Az Európai Szociális Kartában vállalt kötelezettségek teljesülésérõl szóló Országjelentés jóváhagyásáról................... A Magyarországi Evangélikus Egyház és a Magyarországi Református Egyház számára 2002. évben rendezésre javasolt ingatlanokról és az e célra elkülönített költségvetési keret felosztásáról................................................. A magyar labdarúgás utánpótlás-nevelése szervezeti rendszerének megújítását szolgáló Bozsik Programhoz kapcsolódó állami kezességvállalásról szóló 1147/2001. (XII. 29.) Korm. határozat módosításáról......................................... A Fogyatékosok Esélye Közalapítvány Alapító Okiratának módosításáról.............................................. Az oktatási miniszter kormányzati felelõsségi körébe tartozó egyes közalapítványok alapító okiratainak módosításáról.... Oldal 3738 3745 95/2002. (V. 5.) Korm. r. 3757 96/2002. (V. 5.) Korm. r. 3757 58. szám 97/2002. (V. 5.) Korm. r. 98/2002. (V. 5.) Korm. r. 3757 3758 99/2002. (V. 5.) Korm. r. 3758 100/2002. (V. 5.) Korm. r. 3760 101/2002. (V. 5.) Korm. r. 3773 Ára: 588, Ft 1044/2002. (V. 5.) Korm. h. 3774 1045/2002. (V. 5.) Korm. h. 3774 1046/2002. (V. 5.) Korm. h. 3778 1047/2002. (V. 5.) Korm. h. 3779 1048/2002. (V. 5.) Korm. h. 3780

3738 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/58. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelete a könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásba vételérõl A számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 151. -ának (4) bekezdésében, 178. -a (1) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásba vételére, a nyilvántartásba vételt ellátó szervezetre, a szervezettel szembeni követelményekre, a jogorvoslati lehetõségekre, az igazgatási szolgáltatási díjra vonatkozóan a Kormány a következõket rendeli el: 1. (1) A rendelet hatálya kiterjed: a) a könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartását vezetõ szervezetre, b) a könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásába felvételüket kérõ és a nyilvántartásba felvett természetes személyekre, c) a könyvviteli szolgáltatást végzõk továbbképzésére jelentkezõ és továbbképzést folytató szervezetekre. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki a könyvviteli szolgáltatást végzõ kamarai tag könyvvizsgálókra (ideértve a tagságukat szüneteltetõket is), akiknek a nyilvántartását a Magyar Könyvvizsgálói Kamara vezeti, és akiknek a szakmai továbbképzésérõl a Magyar Könyvvizsgálói Kamara gondoskodik. 2. E rendelet szerinti nyilvántartásba vétel szempontjából könyvviteli szolgáltatást végzõk a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 150. -ának (2) bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését végzõ, a számviteli beszámolót készítõ e rendelet szerint mérlegképes könyvelõi (illetve azzal egyenértékû) képesítéssel rendelkezõk, valamint a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál nyilvántartásba nem vett okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkezõk. 3. (1) Mérlegképes könyvelõ az, aki ilyen szakképesítéssel rendelkezik, szakképesítését oklevéllel, bizonyítvánnyal igazolja. Ennek alapján kell õt a 4. (2) bekezdése szerint a nyilvántartásba felvenni. (2) Amennyiben az oklevél, bizonyítvány a) ipari, mezõgazdasági, kereskedelmi (áruforgalmi) szakon megszerzett mérlegképes könyvelõi képesítést igazol, akkor vállalkozási területen, b) felsõfokú államháztartási szakképesítést, illetve felsõfokú költségvetési képesítést igazol, akkor államháztartási területen, c) biztosítási, értékpapír-forgalmazási, pénzintézeti szakon megszerzett mérlegképes könyvelõi képesítést igazol, akkor pénzügyi területen biztosítja a szakképesítési feltételt a nyilvántartásba vételhez. (3) Mérlegképes könyvelõ a nyilvántartásba vétel szempontjából az, aki a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, illetve jogutódján vagy a Pénzügyi és Számviteli Fõiskola pénzügyi és számviteli karán/szakán 1978. január 1-je és 1995. december 31-e között oklevelet szerzett, ideértve az ezen idõtartam alatt a 8/1963. (XII. 30.) MM rendelet alapján honosított oklevelet is, továbbá az, aki ugyanezen idõtartam alatt olyan egyetemen, fõiskolán szerzett oklevelet, amely egyetemen, fõiskolán számvitel, gazdasági tevékenység elemzése, számvitel- és ügyvitelszervezés, ellenõrzés tantárgyakból szigorlatot vagy államvizsgát tett, hároméves számviteli vagy gazdasági (pénzügyi) ellenõrzési gyakorlat után, ha a Számviteli Képesítõ Bizottság Titkárságához benyújtott kérelem alapján az Elnökségtõl,,mérlegképes könyvelõi igazolás -t, illetve,,felsõfokú költségvetési igazolás -t kapott. (4) Mérlegképes könyvelõ a nyilvántartásba vétel szempontjából az, aki a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, illetve jogutódján vagy a Pénzügyi és Számviteli Fõiskola pénzügyi és számviteli karán/szakán 1978. január 1-je és 1995. december 31-e között oklevelet szerzett, ideértve az ezen idõtartam alatt a 8/1963. (XII. 30.) MM rendelet alapján honosított oklevelet is, hároméves számviteli vagy gazdasági (pénzügyi) ellenõrzési gyakorlat után, ha a (3) bekezdés szerinti igazolást ugyan nem kérte, de e rendelet szerinti nyilvántartásba történõ felvétele kérelméhez mellékelve benyújtja az elõbbi képesítést igazoló oklevele hitelesített másolatát. (5) Mérlegképes könyvelõ a nyilvántartásba vétel szempontjából, külön kérelem és egyedi elbírálás alapján az, aki 1978. január 1-je és 1995. december 31-e között olyan egyetemen, fõiskolán szerzett oklevelet, amely egyetemen, fõiskolán számvitel, gazdasági tevékenység elemzése, számvitel- és ügyvitelszervezés, ellenõrzés tantárgyakból szigorlatot vagy államvizsgát tett, és ezt, továbbá azt hitelt érdemlõ módon (a képesítést igazoló oklevél

2002/58. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 3739 hitelesített másolatával, leckekönyvvel, órarenddel, tematikával vagy egyéb módon alátámasztva) igazolja, hogy ezen tantárgyakat olyan részletezéssel és követelményrendszerrel oktatták, mint ugyanezen idõtartam alatt hatályos rendelkezések szerint a mérlegképes könyvelõket, és errõl a (3) bekezdés szerinti igazolást nem kérte, és akinek legalább hároméves pénzügyi-számviteli gyakorlata van. (6) Mérlegképes könyvelõ a nyilvántartásba vétel szempontjából az, aki felsõoktatási intézményben 1993. május 9-e és 1997. december 31-e között jog, pénzügyek, szaknak megfelelõ gazdaságtan, számvitelszervezés és vezetés, szaknak megfelelõ számvitel és elemzés, szaknak megfelelõ ellenõrzés tantárgyakból kollokviumot, szigorlatot vagy államvizsgát tett, és akinek legalább hároméves pénzügyi-számviteli gyakorlata volt, ezek alapján az egyenértékûség elismerésérõl igazolást (oklevelet) kért és kapott, annak hitelesített másolatát a nyilvántartásba történõ felvétele kérelméhez mellékelve benyújtja. (7) Mérlegképes könyvelõ a nyilvántartásba vétel szempontjából, külön kérelem és egyedi elbírálás alapján az, aki 1993. május 9-e és 1997. december 31-e között jog, pénzügyek, szaknak megfelelõ gazdaságtan, számvitelszervezés és vezetés, szaknak megfelelõ számvitel és elemzés, szaknak megfelelõ ellenõrzés tantárgyakból kollokviumot, szigorlatot vagy államvizsgát tett, és ezt, továbbá azt hitelt érdemlõ módon (a képesítést igazoló oklevél hitelesített másolatával, leckekönyvvel, órarenddel, tematikával vagy egyéb módon alátámasztva) igazolja, hogy ezen tantárgyak vizsgakövetelményei a központi követelményrendszerben meghatározott tartalmat is felölelték, és a mérlegképes könyvelõi szakképesítéssel való egyenértékûség elismertetésérõl igazolást (oklevelet) nem kért, és akinek legalább hároméves pénzügyi-számviteli gyakorlata van. (8) Mérlegképes könyvelõ a nyilvántartásba vétel szempontjából, külön kérelem és egyedi elbírálás alapján az, aki tanulmányai során számvitel és elemzés feladatcsoportból szigorlatot, záróvizsgát vagy államvizsgát, a 35/2001. (X. 10.) PM rendelet 6. -ával hatályon kívül helyezett 2/1995. (II. 22.) PM rendelet 6., 7. és 8. számú melléklete IV. b) pontjában felsorolt többi feladatcsoportból vizsgát tett, illetve 2004. december 31-ig vizsgát tesz, illetve aki a 2. számú melléklet szerinti szakirányú felsõoktatási intézményben (annak jogutódjában), az ott megjelölt karon, szakon és évfolyamon diplomát szerzett, illetve legkésõbb 2004. december 31-ig diplomát szerez. (9) Mérlegképes könyvelõ a nyilvántartásba vétel szempontjából igazolás, illetve külön kérelem és egyedi elbírálás alapján az, aki szakirányú felsõoktatási intézményben 1978. január 1-je elõtt megkezdett tanulmányai alapján 1981. június 30-ig oklevelet szerzett és amely oklevél alapján, hároméves könyvelõi (revizori) gyakorlat után a),,mérlegképes könyvelõi igazolás -t kapott, b) a,,mérlegképes könyvelõi igazolás -t nem kérte, de e rendelet szerinti nyilvántartásba történõ felvétele kérelméhez mellékelve benyújtja a képesítést igazoló oklevél hiteles másolatát. (10) Az (5), a (7) (8) bekezdés és a (9) bekezdés b) pontja szerinti külön kérelem egyedi elbírálásához szükséges dokumentumokat a nyilvántartásba történõ felvétel kérelméhez (az adatlaphoz) mellékelve kell benyújtani. (11) E rendelet szerinti nyilvántartásba vétel szempontjából okleveles könyvvizsgáló az, aki ilyen szakképesítéssel rendelkezik, szakképesítését oklevéllel igazolja. 4. (1) A könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartását a Pénzügyminisztérium vezeti. (2) A könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartása tartalmazza a nyilvántartásba felvettek a) regisztrálási számát, b) nevét, címét (irányítószám, helység, utca, házszám), c) születési helyét és idejét, d) anyja leánykori nevét, e) szakképesítését (mérlegképes könyvelõi képesítésnél a szakot is), illetve mérlegképesnek elismert 3. (3) (9) bekezdése szerinti szakirányú egyetemi, fõiskolai végzettséget, f) a szakképesítést igazoló oklevél, bizonyítvány számát, a kiállító intézmény nevét, a kiállítás keltét, g) a regisztráláshoz elõírt számviteli, pénzügyi, ellenõrzési gyakorlat éveinek számát, valamint azt a munkakört, amelyben szakmai gyakorlatát jellemzõen megszerezte, h) a 6. (1) bekezdése szerinti regisztrálási szakterületét, i) a regisztrálást követõen a szakmai továbbképzésben való igazolt részvételt. (3) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazhatja, a könyvviteli szolgáltatást végzõ önkéntes adatszolgáltatása alapján a nyilvántartásba felvettek a) telefonszámát, b) a könyvviteli szolgáltatás végzésénél hasznosítható egyéb szakképesítéseket, ezen képesítéseket igazoló oklevél, bizonyítvány számát, a kiállító nevét, a kiállítás keltét, c) az államilag elismert idegennyelv-tudást igazoló, eredményes nyelvvizsga (nyelvvizsgák) típusát, valamint fokozatát. (4) A könyvviteli szolgáltatást végzõkrõl vezetett nyilvántartás adatai közül a (2) bekezdés a), b) pontja szerinti, továbbá a [(2) bekezdés h) pontja, illetve a (3) bekezdés a) c) pontja szerinti adatok közül] nyilvántartásba vett hozzájárulásának megfelelõ adatok nyilvánosak. A nyilvántartás vezetésével biztosítani kell, hogy a nyilvántartásban szereplõ nyilvános adatokat bárki megismerhesse. A tárgyévben nyilvántartásba vettek regisztrálási számát, nevét, címét, hozzájárulás esetén regisztrálási szakterü-

3740 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/58. szám letét, valamint a nyilvántartásba vettek adataiban bekövetkezett változást a Magyar Közlöny mellékletében és a Pénzügyi Közlönyben évente kell közzétenni. 5. (1) A könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásába fel kell venni minden olyan természetes személyt kérelme esetén, aki könyvviteli szolgáltatást kíván nyújtani és megfelel a számviteli törvény 151. -ának (5) bekezdése szerinti feltételeknek. (2) A könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásába felvételét kérõ természetes személynek a rendelet 1. számú melléklete szerinti adatlapot kell a Pénzügyminisztériumhoz a Pénzügyminisztérium külön közleményében megjelölt címre benyújtani. Az adatlapnak kell tartalmaznia a nyilvántartásba vétel feltételeként elõírt legalább hároméves szakmai gyakorlat ismertetését is. A nyilvántartásba vétel adatlapjához mellékelni kell a) a szakképesítést, a képesítést igazoló oklevél, bizonyítvány hitelesített másolatát, b) a 90 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt, c) a fényképet, d) az igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló csekkszelvényt. (3) A Pénzügyminisztérium jogosult a felvételét kérõ adatait általában a nyilvántartásba vétel elõtt ellenõrizni, a jelentkezõ pedig külön kérésre köteles az adatok hitelességét alátámasztó eredeti dokumentumokat a kérésben meghatározott idõpontig bemutatni. (4) A nyilvántartásba vett könyvviteli szolgáltatást végzõ a nyilvántartásban szereplõ adatokban bekövetkezett változást, továbbá õ, illetve törvényes képviselõje a nyilvántartásból való törlés okát, indokát, az adatváltozást, a törlést kiváltó ok bekövetkeztét követõ 30 napon belül köteles bejelenteni a Pénzügyminisztérium külön közleményében megjelölt címre. (5) A könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásba vétele iránti eljárásért, valamint a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítása iránti eljárásért a pénzügyminiszter rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. 6. (1) A mérlegképes könyvelõt szakképesítésének megfelelõen a) mérlegképes könyvelõ vállalkozási területen, b) mérlegképes könyvelõ államháztartási területen, c) mérlegképes könyvelõ pénzügyi területen, d) mérlegképes könyvelõ egyéb szervezeti (nonprofit) területen megjelöléssel kell a 4. (2) bekezdése szerinti nyilvántartásba felvenni. (2) A 3. (3) (9) bekezdése szerinti mérlegképes könyvelõi képesítéssel rendelkezõt az,,igazolás szerinti szakterületnek, illetve ennek hiányában szakmai gyakorlatának megfelelõen kell az (1) bekezdés szerinti szakterületek közül a vállalkozási, az államháztartási, illetve a pénzügyi szakterület megjelölésével (amelyre igazolást kaphatott volna) a nyilvántartásba felvenni. Ha az egy-egy szakterület igazolt szakmai gyakorlata nem éri el a három évet, de együttesen meghaladja azt, akkor csak egy a leghosszabb szakmai gyakorlatot jelentõ szakterület megjelölésével regisztrálható. (3) Amennyiben a 4. (2) bekezdése szerinti nyilvántartásba felvett mérlegképes könyvelõ bejegyzett szakterületétõl eltérõ szakképesítést szerzett, az új szakképesítésének megfelelõ szakterületre való nyilvántartásba vételt akkor kérheti, ha a szakképesítés megszerzését követõen az új szakterületen hároméves szakmai gyakorlatot igazol. (4) A 3. (11) bekezdése szerinti okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkezõt vállalkozási szakterület megjelölésével kell a 4. (2) bekezdése szerinti nyilvántartásban regisztrálni. Amennyiben az (1) bekezdés szerinti más szakterület(ek)en legalább hároméves szakmai gyakorlatot igazol, úgy azon szakterület megjelölésével is regisztrálható. (5) Ha a 8. (1) bekezdése szerint kiadott igazolvány elveszett, ellopták, megsemmisült, továbbá ha a nyilvántartásba vett nevében, címében változás következett be, valamint ha a 6. (1) bekezdése szerinti szakterület változik, a könyvviteli szolgáltatást végzõnek az 5. (2) bekezdése szerint kell eljárnia, a nyilvántartásba bejegyzett adatok változtatását kell kérnie. (6) A nyilvántartásból törölni kell azt a személyt, a) aki a számviteli törvény 152. -ának (1) bekezdése szerinti továbbképzésben nem vesz részt, részvételét a 10. (2) bekezdése szerint közzé tett szervezet nem igazolja, illetve aki nem tudja igazoltan kimenteni a továbbképzésben való részvételének hiányát, b) akit a nyilvántartásba vételt követõen a bíróság bûncselekmény elkövetése miatt jogerõsen elítélt és a büntetett elõélethez fûzõdõ hátrányok alól nem mentesült, c) akit a nyilvántartásba vételt követõen a bíróság a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól eltiltott, d) aki a nyilvántartásba vételkor, illetve a nyilvántartásba vételt követõen valótlan adatot közölt, a valótlan adatközlés utólagos megállapításakor, e) aki kéri a nyilvántartásból való törlését, f) akit jogerõs bírói ítélet a cselekvõképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett, g) aki elhalálozott. (7) A nyilvántartásból való törlés esetén a mérlegképes könyvelõ, a 3. (11) bekezdése szerinti okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkezõ, illetve törvényes képviselõje a 8. (1) bekezdése szerinti kiadott igazolványt

2002/58. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 3741 köteles a Pénzügyminisztérium külön közleményében megjelölt címre visszajuttatni. 7. (1) A 6. (1) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételkor vállalkozási területen mérlegképes könyvelõ lehet az is, aki a) államháztartási területen, vagy b) pénzügyi területen a 3. szerint mérlegképes könyvelõ minõsítéssel rendelkezik, és a módosított 2/1995. (II. 22.) PM rendelet 11. számú melléklete szerint vállalkozási szakon 1. Pénzügyi ismeretek 2. Számvitel és elemzés tantárgyakból gyakorlati-írásbeli vizsgát és szóbeli vizsgát tesz. (2) A 6. (1) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételkor vállalkozási területen mérlegképes könyvelõ lehet az is, aki 1978. január 1-je és 1995. december 31-e között árszakértõi képesítést igazoló oklevelet, bizonyítványt kapott, és a módosított 2/1995. (II. 22.) PM rendelet 11. számú melléklete szerint vállalkozási szakon 1. Pénzügyi ismeretek 2. Számvitel és elemzés tantárgyakból gyakorlati-írásbeli vizsgát és szóbeli vizsgát tesz. (3) A 6. (1) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételkor államháztartási területen mérlegképes könyvelõ lehet az is, aki a pénzügyi területen a 3. szerint mérlegképes könyvelõ minõsítéssel rendelkezik, és a módosított 2/1995. (II. 22.) PM rendelet 11. számú melléklete szerint államháztartási szakon 1. Gazdasági és pénzügyi ismeretek 2. Számvitel, elemzés, ellenõrzés tantárgyakból gyakorlati-írásbeli vizsgát és szóbeli vizsgát tesz. (4) A 6. (1) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételkor pénzügyi területen mérlegképes könyvelõ lehet az is, aki államháztartási területen a 3. szerint mérlegképes könyvelõ minõsítéssel rendelkezik, és a módosított 2/1995. (II. 22.) PM rendelet 11. számú melléklete szerint pénzügyi szakon 1. Gazdasági és pénzügyi ismeretek 2. Számvitel, elemzés, ellenõrzés tantárgyakból gyakorlati-írásbeli vizsgát és szóbeli vizsgát tesz. (5) A 6. (1) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételkor egyéb szervezeti (nonprofit) területen mérlegképes könyvelõ lehet az is, aki a) államháztartási területen, vagy b) pénzügyi területen a 3. szerint mérlegképes könyvelõ minõsítéssel rendelkezik, és a módosított 2/1995. (II. 22.) PM rendelet 11. számú melléklete szerint egyéb szervezeti szakon 1. Gazdasági és pénzügyi ismeretek 2. Számvitel, elemzés, ellenõrzés tantárgyakból gyakorlati-írásbeli vizsgát és szóbeli vizsgát tesz. 8. (1) A könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásába felvételét kérõ (a továbbiakban: jelentkezõ) adatait, ha a jelentkezõ a számviteli törvényben és jelen rendeletben elõírt követelményeknek megfelel, ha az adatok a szükséges dokumentumokkal alátámasztottak, a Pénzügyminisztérium erre kijelölt szervezeti egysége a 4. (2) bekezdése szerinti nyilvántartásba felveszi, errõl a jelentkezõt a kérelem elõterjesztéstõl számított 60 napon belül államigazgatási határozattal és a 3. számú mellékletben meghatározott tartalmú igazolvány kiadásával értesíti. (2) Amennyiben a jelentkezõ adatai hiányosak, nem megfelelõen igazoltak, akkor errõl a jelentkezõt az (1) bekezdés szerinti szervezeti egység a kérelem elõterjesztésétõl számított 60 napon belül hiánypótlásra hívja fel, 30 napos hiánypótlási határidõ megadásával. (3) A jelentkezõ a (2) bekezdés szerinti hiánypótlást az errõl szóló értesítés kézhezvételét követõ 30 napon belül teljesítheti. Ez esetben a 60 napos eljárási határidõ a hiánypótlás beérkezésétõl kezdõdik. Amennyiben a jelentkezõ hiánypótlási kötelezettségének az elõírt határidõben nem tesz eleget, úgy a nyilvántartásba vételre irányuló kérelmét el kell utasítani. (4) Amennyiben a jelentkezõ adatai nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek, követelményeknek, akkor errõl a jelentkezõt a kérelem elõterjesztésétõl számított 60 napon belül államigazgatási határozattal, az elutasítás okainak ismertetésével értesíteni kell. (5) A jelentkezõ a (4) bekezdés szerinti határozat ellen a határozat kézhezvételét követõ 15 napon belül a pénzügyminiszterhez címzett fellebbezéssel élhet. A fellebbezés díját a pénzügyminiszter rendeletben határozza meg. A fellebbezést 30 napon belül kell elbírálni, és a döntésrõl a jelentkezõt államigazgatási határozattal kell értesíteni. (6) A pénzügyminiszter fellebbezést elutasító határozatának kézhezvételét követõ 30 napon belül a jelentkezõ az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 72. -a szerint kérheti a bíróságtól az államigazgatási határozat felülvizsgálatát. (7) A nem szabályozott kérdésekben az Áe. elõírásai szerint kell eljárni.

3742 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/58. szám 9. (1) A pénzügyminiszter szakértõkbõl bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hoz létre, amelynek feladata a) a regisztrálás folyamatának állandó figyelemmel kísérése és a felmerült, vitatott kérdésekben szakértõi vélemény kialakítása, b) a 10. (2) bekezdése szerint a szakmai továbbképzés folytatására pályázó szervezetek véleményezése. (2) A bizottság kilenc tagból áll. A bizottságba a szakmai szervezetek négy fõt, a pénzügyminiszter öt fõt delegál. A bizottság elnökét és tagjait a pénzügyminiszter 5 évre nevezi ki. 10. (1) A számviteli törvény 152. -ának (1) bekezdése szerinti következõ évi szakmai továbbképzésnek a szakmai szervezetek és az Országos Számviteli Bizottság bevonásával meghatározott tematikáját, idõtartamát, a szakmai továbbképzésben közremûködõ szervezetek pályázati feltételeit a pénzügyminiszter évente, szeptember 30-áig közleményben teszi közzé a Magyar Közlöny mellékletében és a Pénzügyi Közlönyben. (2) A szakmai továbbképzésben közremûködõ, a pályázati feltételeknek megfelelõ a felnõttképzésrõl szóló 2001. évi CI. törvény szerinti szükséges feltételekkel és gyakorlattal rendelkezõ szervezetek névsorát, pályázatuk minõsítése alapján, a 9. szerinti bizottság javaslatának figyelembevételével a pénzügyminiszter minden év december 31-éig nyilvántartásba veszi és közleményben közzé teszi. A továbbképzésben közremûködõ szervezetnek a nyilvántartásba vétele iránti eljárásért a pénzügyminiszter rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. (3) A (2) bekezdés szerinti szervezetek által folytatott szakmai továbbképzést, a továbbképzés pályázati feltételeknek megfelelõ lebonyolítását a pénzügyminiszter ellenõrzi. (4) A (2) bekezdés szerinti szervezetek a szakmai továbbképzésben résztvevõknek, az (1) bekezdés szerinti továbbképzés tényleges témaköreirõl, idõpontjairól, idõtartamáról kötelesek igazolást adni. (5) A (2) bekezdés szerinti szervezetek legkésõbb a tárgyévet követõ év január 31-éig a szakmai továbbképzésben való részvételi kötelezettség teljesítésének igazolása céljából a Pénzügyminisztériumnak is kötelesek megküldeni azoknak a névsorát (regisztrálási sorszámát, nevét, címét), akik az adott szervezetnél a tárgyévben a szakmai továbbképzésben részt vettek. Záró és átmeneti rendelkezések 11. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba. (2) Azoknak a felvételi kérelmét, akik azt 2002. december 31-ig nyújtják be, a kérelem elõterjesztésétõl számított 180 napon belül kell érdemben elbírálni. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök 1. számú melléklet a 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelethez Adatlap a könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásba vételéhez A 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján kérem a könyvviteli szolgáltatási tevékenység folytatására jogosító nyilvántartásba történõ felvételemet. Adataim: a) Név (leánykori név):... b) Lakcím vagy levelezési cím (irányítószám, helység, utca, házszám):......... c) Születési helye:... ideje:... év... hó... nap d) Anyja leánykori neve:... e) Telefonszám:*... f) Szakmai képesítés:... mérlegképes oklevél, illetve azzal egyenértékû képesítést igazoló dokumentum száma, kiállító intézmény neve, kiállítás kelte:.........

2002/58. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 3743 oklevél szakiránya:... (a 6. szerint) okleveles könyvvizsgálói oklevél száma, kiállító intézmény neve, kiállítás kelte:......... g) Egyéb szakmai képesítés* (pl. adótanácsadó):... oklevél, bizonyítvány száma, kiállító intézmény neve, kiállítás kelte:......... h) Nyelvvizsga* (nyelv, fokozat):... i) Számviteli, pénzügyi, ellenõrzési szakmai gyakorlat ismertetése:** 1. 2. 3. 4. 5. 6. Cég neve Beosztás (munkakör) végzett tevékenység Mettõl meddig j) Szakterület [a 6. (1) bekezdése szerint]:... Büntetõjogi felelõsségem tudatában kijelentem, hogy a) a fenti adatok a valóságnak megfelelnek, b) nincs tudomásom olyan körülményrõl, amely a Korm. rendelet szerinti nyilvántartásba történõ felvételemet kizárná. Hozzájárulok/nem járulok hozzá a kérelemben az e), g), h), j) pontokban szereplõ személyes adataim Korm. rendelet szerinti nyilvánosságra hozatalához.*** [Az a) és b) pontokban szereplõ adatok nyilvánosak.] Kelt:...... kérelmezõ aláírása * Az e), g) és h) pontok szerinti adatok kitöltése nem kötelezõ. ** Fordított idõrendi sorrendben kell az adatokat megadni. *** A megfelelõ szövegrész, pontjelölés aláhúzandó. 2. számú melléklet a 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelethez Intézmény, kar Szak Évfolyam Kõrös Fõiskola (Tessedik Sámuel Fõiskola) Közgazdász, Pénzügyi szak, vállalkozási pénzügyek szakirány Miskolci Egyetem Dunaújvárosi Fõiskolai Kar Közgazdász, Gazdálkodási szak, számviteli szakspecializáció Kossuth Lajos Tudományegyetem Okleveles közgazdász, Gazdálkodási szak, számvitel-pénzügy. szakirány Debreceni Agrártudományi Egyetem Agrármérnök, Vállalkozás szervezési szakirány Mezõgazdasági Tud. Kar Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezõgazdasági Tud. Kar Agrármérnök, Kereskedelmi marketing szakirány 1997-tõl 1996-tól 1999-tõl 1998-tól 1998-tól

3744 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/58. szám Intézmény, kar Szak Évfolyam Debreceni Agrártudományi Egyetem Gazdasági Agrármérnök szak 1998-tól Mezõgazdasági Tud. Kar Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Közgazda Ipari szak 1994-ig Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Közgazda Agrár szak 1994-ig Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Közgazda Belkereskedelmi szak 1994-ig Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Közgazda Közlekedési szak 1994-ig Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Közgazda Pénzügyi szak 1994-ig Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem** Közgazda Gazdálkodási szak 1993-tól Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem** Tanár,,B szak folyamatosan Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Okleveles közgazdász, Gazdálkodási szak Számviteli minõsített specializáció 1994-tõl Pénzügyi és Számviteli Fõiskola* Közgazdász Számviteli szak 1993-tól Pénzügyi és Számviteli Fõiskola* Közgazdász Pénzügyi szak 1993-tól Pénzügyi és Számviteli Fõiskola* Közgazdász Gazdasági lnformatikai szak 2000-tõl Pénzügyi és Számviteli Fõiskola Üzemgazdász/Közgazdász, Számviteli Vállalatgazdálkodási 1993-ig Kar/szak Pénzügyi és Számviteli Fõiskola Üzemgazdász/Közgazdász, Pénzügyi Kar/szak 1993-ig Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Gazdálkodási szak, pénzügyi-számviteli szakirány 1997-tõl Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Gazdasági Agrármérnök szak, Pénzügyi-számviteli szakirány 2000-tõl * Budapesti Gazdasági Fõiskola. ** Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem. 3. számú melléklet a 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelethez PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM Regisztrálási szám: a) oldal IGAZOLVÁNY könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásba vételérõl Személyi azonosító adatok Név: Születési hely, idõ: Anyja neve: Regisztrálási szakterület:

2002/58. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 3745 PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM b) oldal A Pénzügyminisztérium a 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet alapján könyvviteli szolgáltatás végzése céljából... számon nyilvántartásba vette. Fénykép helye Ezen nyilvántartásba vétel alapján az igazolvány tulajdonosa könyvviteli szolgáltatási tevékenység folytatására jogosult. Az igazolvány érvényes:...-tõl a visszavonásig Budapest,... P. H.... aláírás A Kormány 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelete a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 14. -a (6) bekezdésének a) pontjában, valamint 59. -a (1) bekezdésének h) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el: A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet hatálya kiterjed a) az ország területén forgalmazott termék csomagolására és a csomagolási hulladékra, b) azokra a természetes személyekre, jogi személyekre és gazdálkodó szervezetekre [Ptk. 685. c) pont], akiknél, illetve amelyeknél a csomagolás elõállítása történik, csomagolási hulladék keletkezik, vagy akik, illetve amelyek a csomagolási hulladékkal kapcsolatos tevékenységet folytatnak. (2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a) radioaktív anyagok csomagolására és csomagolásának hulladékára, b) közúti, vasúti, hajózási és légi szállítótartályokra. Értelmezõ rendelkezések 2. (1) E rendelet alkalmazásában a) csomagolás: csomagolóanyag, -eszköz, illetve olyan termék, amelyet termék, áru befogadása, megóvása, kezelése, szállítása, csoportosítása és kínálása érdekében felhasználnak; b) csomagolási hulladék: hulladéknak minõsülõ minden csomagolás; c) anyagában történõ hasznosítás: a Hgt. 18. (1) bekezdés a) b) pontjaiban és (2) bekezdésében meghatározott hulladékhasznosítás; d) hasznosítási díj (licencdíj): a koordináló szervezet részére, az általa a visszavételi, hasznosítási és az ezzel összefüggõ adatszolgáltatási kötelezettség a Hgt. szerinti kötelezettõl történõ átvállalása fejében, az átvett csomagolási hulladék fajtája és mennyisége függvényében meghatározott díj; e) gyártó: a csomagolt termék elsõ forgalomba hozója, behozatal esetén importálója.

3746 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/58. szám (2) A csomagolás lehet a) a fogyasztói (elsõdleges) csomagolás, amely értékesítési egységet képez a végsõ felhasználó vagy fogyasztó számára a vásárláskor, beleértve a gyorsétkeztetésnél alkalmazott egyszerhasználatos, eldobható edényeket és evõeszközöket is; b) gyûjtõ- (másodlagos) csomagolás az, amely a vásárlás helyén meghatározott értékesítési egységet foglal össze, a végsõ felhasználó vagy fogyasztó részére történõ értékesítéstõl függetlenül, vagy a fogyasztói csomagolástól elkülöníthetõ anélkül, hogy annak tulajdonságait megváltoztatná; c) szállítási (harmadlagos) csomagolás: a fogyasztói vagy gyûjtõcsomagolás kezelését és szállítását, továbbá a fizikai kezelésnél és szállításnál történõ károsodás elkerülését elõsegítõ csomagolás. A csomagolás elõállítására és jelölésére vonatkozó követelmények 3. (1) Nem forgalmazható olyan csomagolás, illetve nem helyezhetõ el termék olyan csomagolásban, amelyben, illetve amelynek csomagolásában, illetve annak összetevõiben a (2) bekezdés kivételével az ólom, kadmium, higany és króm(vi) (a továbbiakban együtt: nehézfém) összesített koncentrációja a 0,01 tömegszázalékot meghaladja. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem terjed ki: a) az ólomkristályüveg csomagolásra, b) a csomagolási célra használt üvegre, ha az anyagában hasznosított üvegcserépbõl származik, c) a mûanyag ládára, illetve raklapra, ha anyagában történõ hasznosítás eredményeként állítják elõ. (3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben az (1) bekezdésben meghatározott tilalom akkor nem terjed ki, ha a) csomagolási hulladéknak minõsülõ mûanyag alapanyagú láda, raklap kerül felhasználásra, b) az új alapanyag tömege a felhasznált hulladék tömegének 20%-át nem haladja meg, c) nehézfém a gyártás során nem kerül felhasználásra, d) az elõállított mûanyag ládák és raklapok olyan elosztó, illetve hasznosító rendszerbe kerülnek, ahol élettartamuk alatt a rendszerben maradásuk 90%-os arányban biztosított, és e) a mûanyag ládák és raklapok felhasználása egyedi nyilvántartásra kerül. (4) A (2) bekezdés c) pontja szerinti mûanyag ládákat, raklapokat a nehézfémtartalomra utaló azonosító jelzéssel kell ellátni. Az azonosító jelzéssel ellátott mûanyag ládák, raklapok visszagyûjtését és újrahasználatát, hasznosítását a gyártó, illetve a forgalmazó köteles biztosítani. 4. A csomagolás összetételére, valamint újrafelhasználható, újrahasznosítható (ideértve az anyagában történõ hasznosítást is) jellegére vonatkozó általános követelményeket az 1. számú melléklet tartalmazza. A részletes szakmai követelményeket a Hgt. 14. (6) bekezdésének b) pontja alapján a tevékenység szabályozásáért felelõs miniszter rendeletben állapítja meg. 5. (1) A gyártó a csomagolás anyagára, hulladékára, illetve a csomagolási hulladék kezelési módjára utaló azonosító jelölést (a továbbiakban: azonosítást) alkalmazhat. Amennyiben a gyártó az azonosításról döntött, a külön jogszabályban meghatározott egyéb jelöléseken kívül kizárólag a 2. számú mellékletben meghatározott azonosítási rendszert, illetve módokat alkalmazhatja. Az ennek meg nem felelõ vagy megtévesztõ azonosításokat, jelöléseket a forgalomba hozatal elõtt el kell távolítani a csomagolásról. (2) A csomagoláson vagy a csomagoláshoz rögzített címkén a külön jogszabályban meghatározottakon túlmenõen az azonosításnak a) jól láthatónak, b) tartósnak, valamint c) a csomagolás felnyitása után is jól olvashatónak kell lennie. (3) Jogszabály a csomagolás anyagára, hulladékának kezelési módjára vonatkozó azonosítás vagy más jelölés kötelezõ alkalmazását elrendelheti. A csomagolási hulladék kezelésére vonatkozó elõírások 6. (1) A Hgt. 56. -ának (8) bekezdésében meghatározott hasznosítási arány teljesítése érdekében a csomagolási hulladék más hulladéktól elkülönített visszavételét, valamint újrahasználatát, hasznosítását a gyártónak, illetve külön jogszabály alapján a forgalmazónak kell biztosítania. (2) A gyártó, illetve külön jogszabály alapján a forgalmazó az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét saját maga teljesíti, vagy hasznosításra erre engedéllyel rendelkezõ gazdálkodó szervezetnek átadással teljesítheti, illetve az arra alkalmas csomagolás újrahasználatát biztosítja. A visszavételi és hasznosítási kötelezettség önállóan, más gyártókkal együtt, vagy a Hgt. 11. -a szerinti hasznosítást koordináló szervezet (a továbbiakban: koordináló szervezet) útján teljesíthetõ.

2002/58. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 3747 (3) A termékértékesítést a fogyasztó számára végzõ gyártó mentesül a visszavételi és hasznosítási kötelezettség teljesítése alól, ha a fogyasztó számára értékesített termék fogyasztói (elsõdleges) csomagolása az éves szinten a) mûanyag vagy fém esetén összesen 200 kg-ot, b) papír esetén 500 kg-ot, c) üveg esetén 800 kg-ot nem haladja meg. (4) A termékértékesítést a fogyasztó számára végzõ gyártó a visszavételi és hasznosítási kötelezettség átadásáról a csomagolást elõállítóval megállapodhat, ha a fogyasztó számára értékesített termék fogyasztói (elsõdleges) csomagolása az éves szinten a) mûanyag vagy fém esetén összesen 500 kg-ot, b) papír esetén 1000 kg-ot, c) üveg esetén 2000 kg-ot nem haladja meg. Amennyiben a termékértékesítést a fogyasztó számára végzõ gyártó a csomagolást nem közvetlenül az azt elõállítótól szerzi be, gyártónak a csomagolóanyag, illetve eszköz elsõ megrendelõjét kell tekinteni. Megállapodásnak minõsül a csomagolóanyagon, illetve -eszközön nyilvántartott koordináló szervezet által elõírt jelzés feltüntetése. 7. (1) A fogyasztó kérheti a forgalmazótól, hogy részére a terméket, árut szállítási (harmadlagos), illetve gyûjtõ- (másodlagos) csomagolás nélkül adja át, illetõleg azt a forgalmazónál hagyhatja. A fogyasztó kérelme csak abban az esetben utasítható el, ha az a) veszélyeztetné a termék biztonságos üzembe helyezését, b) a használatának biztonságát, c) a termék a csomagolás nélkül biztonságosan nem szállítható, vagy d) jogszabály kizárja. (2) Az a forgalmazó, akinél az általa értékesített termék szállítási (harmadlagos), illetve gyûjtõ- (másodlagos) csomagolása az éves szinten a) mûanyag vagy fém esetén összesen 500 kg-ot, b) papír esetén 1000 kg-ot, c) üveg esetén 2000 kg-ot meghaladja, szállítási (harmadlagos), illetve gyûjtõ- (másodlagos) csomagolás visszavételét jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában nem tagadhatja meg. A nyilvántartásba vétel, a nyilvántartás kezelése 8. (1) A koordináló szervezetet, illetve amennyiben nem csatlakozott koordináló szervezethez a gyártót, valamint a külön jogszabályban meghatározott forgalmazót (a továbbiakban együtt: kötelezett) a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Fõfelügyelõség (a továbbiakban: Fõfelügyelõség) nyilvántartásba veszi. (2) A koordináló szervezethez nem csatlakozott gyártó, valamint a külön jogszabályban meghatározott forgalmazó kötelezett nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a Hgt., valamint e rendelet szerinti kötelezettség keletkezését követõ 15 napon belül nyújt be, amelynek tartalmazza: a) a kötelezett nevét, székhelyét, adószámát, és b) a 3. számú mellékletében meghatározott adattartalommal a 6. (2) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítésének módját. (3) Az a koordináló szervezethez csatlakozott gyártó, amely valamely csomagolásfajta hasznosítását önállóan vagy más gyártókkal együtt teljesíti, nyilvántartásba vétel tekintetében koordináló szervezethez nem csatlakozott gyártónak minõsül. (4) A nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez csatolni kell: a) a nem gazdasági társaságként mûködõ gazdálkodó szervezet jogerõs bírósági bejegyzésének megtörténtét igazoló közhiteles okmányokat; b) gazdasági társaság, illetve egyéni cég esetén három hónapnál nem régebbi eredeti cégkivonatot, továbbá a cégbíróságon iktatott, de még el nem bírált változásbejegyzési kérelem hiteles másolatát; c) a cég képviseletére vagy jegyzésére jogosult személy eredeti aláírási címpéldányát vagy annak közjegyzõ által hitelesített másolatát; d) a tevékenységgel összefüggõ, külön jogszabályokban elõírt engedély, hatósági igazolás hiteles másolatát. (5) Az a koordináló szervezet vehetõ nyilvántartásba, amely a külön jogszabály 1 szerint közhasznú jogállásúnak minõsül, teljesíti a (2) bekezdés a) pontjában, valamint (4) bekezdésben foglaltakat, továbbá a) amelynek szolgáltatásait bárki igénybe veheti az alapszabályban vagy alapító okiratában meghatározott feltételek teljesítése esetén, b) amely alkalmas a hasznosítási kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó adatok kezelésére, c) az alaptevékenységhez szükséges mértékû alaptõkével, illetve induló vagyonnal rendelkezik, valamint d) csatolja üzletszabályzatának tervezetét, ideértve az általános szerzõdési feltételeket is. (6) A koordináló szervezet az (5) bekezdés b) pontja szerint adatok kezelésére akkor alkalmas, ha a) vállalja valamennyi csatlakozott gyártó visszavételi, újrahasználati, hasznosítási kötelezettségéhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítését, és b) biztosítani tudja az érintett gyártók, valamint a csomagolás újrahasználatának, illetve a csomagolási hulladék hasznosításának olyan nyilvántartását, amely alapján megállapítható a Hgt.-ben meghatározott kötelezõ hasznosítási arány teljesítése. 1 A közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény.

3748 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/58. szám (7) Az a koordináló szervezet rendelkezik az alaptevékenységhez szükséges mértékû alaptõkével, illetve induló vagyonnal, amelynek mértéke a) regionális tevékenységet folytatni kívánó koordináló szervezet esetén 25 millió Ft-ot, b) országos tevékenységet folytatni kívánó koordináló szervezet esetén 50 millió Ft-ot eléri. 9. (1) A nyilvántartásba vételrõl a Fõfelügyelõség a kérelem benyújtását követõ 30 napon belül dönt. (2) A Fõfelügyelõség kötelezettet elsõ alkalommal két évre veszi nyilvántartásba, amely a továbbiakban öt évre több alkalommal meghosszabbítható. (3) A Fõfelügyelõség a kérelmet elutasítja, ha a kötelezett a hiánypótlásnak felhívás ellenére sem nem tesz eleget, vagy a jogszabályi feltételeknek nem felel meg. (4) A nyilvántartás a következõket tartalmazza: a) a kötelezett azonosító adatait, mûködési területét, b) a csomagolás újrahasználatára, illetve a csomagolási hulladék hasznosítására vonatkozó kötelezettség teljesítésének módját, c) a koordináló szervezet esetén az a) és b) pontokban foglaltakon túlmenõen a csatlakozottak számára elõírt jelet, amely utal a szervezethez való tartozásra. (5) A kötelezett a nyilvántartásba vételt követõen köteles a 8. (2) (4) bekezdésekben felsorolt adatokkal kapcsolatos minden változást a Fõfelügyelõségnél a változást bekövetkezésétõl számított 15 napon belül írásban a változás tényét igazoló dokumentum csatolásával bejelenteni. (6) A koordináló szervezet tevékenységét a nyilvántartásba vételt követõen kezdheti meg. 10. (1) Ha a kötelezett az e rendeletben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság a külön jogszabályban meghatározottak szerint hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi. (2) Amennyiben az ismételten kiszabott bírság nem vezet eredményre, Fõfelügyelõség az eredménytelenség megállapítását követõ 90. napon a kötelezettet törli a nyilvántartásból. A nyilvántartásból törlést kimondó határozat kézhezvétele és jogerõre emelkedése közötti idõszakban a koordináló szervezet tevékenységével összefüggõ új szerzõdést már nem köthet. (3) A törlést kimondó határozat jogerõre emelkedésével a) a koordináló szervezet tevékenységét nem folytathatja tovább, b) más kötelezett pedig olyan tevékenységet nem folytathat, amely az e rendelet szerinti kötelezettségével öszszefügg. A hasznosítási díj megállapítása 11. (1) A koordináló szervezet a csomagolási hulladék hasznosítására vonatkozó, valamint adatszolgáltatási kötelezettségének körében, rendszeres idõközönként megállapítja a különbözõ csomagolásfajtákra vonatkozó hasznosítási díj mértékét és számításának módját, valamint koordináló szervezethez való csatlakozás különbségtétel nélkül érvényesülõ feltételeit. (2) A hasznosítási díj mértékét, számításának módját, megállapításának idõpontját és a szervezethez való csatlakozás feltételeit a koordináló szervezet az érintett gyártók, hulladékhasznosítók, az önkormányzati szövetségek és a környezetvédelmi célokra alakult társadalmi szervezetek részvételével létrehozott tanácsadó testület javaslatának figyelembevételével a Fõfelügyelõségnek bejelenti. (3) A koordináló szervezet által megállapított hasznosítási díj egy, de legfeljebb két évre alkalmazható. A gazdasági körülmények lényeges változása miatt, a (2) bekezdés szerinti tanácsadó testület döntése alapján, a megállapított hasznosítási díj egy évnél rövidebb idõszakra is alkalmazható. (4) A hasznosítási díj mértékét és számításának módját a környezetvédelemért felelõs minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni. (5) A (2) bekezdés szerinti, legfeljebb 15 tagú tanácsadó testületbe az érintett gyártók, forgalmazók, hulladékhasznosítók, az önkormányzati szövetségek, valamint a környezetvédelmi célokra alakult társadalmi szervezetek egyenlõ arányban delegálnak képviselõt. A tanácsadó testület maga határozza meg ügyrendjét. Az ügyrendet és a hasznosítási díjra vonatkozó döntést a testület teljes ülésen hozza meg, az elfogadáshoz a tagok szavazatának 86%-a szükséges. A csomagolással és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos információs rendszer 12. (1) Nyilvántartást vezet a) a gyártó a csomagolás jellegérõl, a csomagoláshoz felhasznált anyagok megnevezésérõl (a nemzetközi ún. HS kódszámok alkalmazásával), fajtájáról, mennyiségérõl, valamint a csomagolás újrahasználatra, hasznosításra alkalmasságáról, b) a kötelezett a visszavett és újrahasznált csomagolás mennyiségérõl, továbbá a kötelezett és a hulladékhaszno-

2002/58. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 3749 sító a visszavett csomagolási hulladék jellegérõl, hasznosításáról és mennyiségérõl, illetve e rendelet szerinti kötelezettségeinek teljesítésérõl. (2) A gyártó, valamint a kötelezett az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás alapján a Fõfelügyelõségnek a tárgyévet követõ év január 31. napjáig adatot szolgáltat. (3) Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell különösen: a) koordináló szervezet esetén a vele szerzõdéses kapcsolatban álló gazdálkodó szervezetek felsorolását; b) a felhasznált csomagolás minden anyagkategória szerinti mennyiségével, továbbá újrahasznált mennyiségével kapcsolatos adatokat; c) a háztartási és háztartáson kívül keletkezett csomagolási hulladék esetében a közremûködésével hasznosított és ártalmatlanított mennyiségeket anyagkategóriák szerint, továbbá anyagkategória szerint a hasznosított és az anyagában hasznosított mennyiségekkel kapcsolatos adatokat. Az adatszolgáltatást a kötelezett az e rendelet 4. számú melléklete szerinti tartalommal teljesíti. (4) Az adatszolgáltatásnak a kötelezett által vezetett nyilvántartással való egyezõségét, valamint a gyártó nyilvántartását Fõfelügyelõség ellenõrzi. (5) Az adatszolgáltatás, valamint a hatósági ellenõrzés alapján rendelkezésre álló adatokból a Fõfelügyelõség, csomagolással, illetve csomagolási hulladékkal kapcsolatos nyilvános információs rendszert hoz létre. (6) Az információs rendszer tartalmazza anyagfajtánként és összesítve a csomagoláshoz felhasznált anyagok mennyiségét, megnevezését (a nemzetközi ún. HS kódszámok alkalmazásával), hasznosíthatóságuk, anyagában történõ hasznosítás vagy újrafelhasználásra való alkalmasságuk jellemzõit, valamint a hasznosításra, ártalmatlanításra kerülõ csomagolási hulladék jellemzõit, illetve mennyiségét. Az egyes hatóságok ellenõrzései 13. (1) Az e rendelet a) 3. (4) bekezdése szerinti azonosító jelölés és 4. -a szerinti azonosítás használatát a fogyasztóvédelmi hatóság, b) 3. (1) bekezdésében meghatározott határérték betartását az egészségügyi hatóság külön jogszabály 2 rendelkezései szerint ellenõrzi. (2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó, a Hgt. és e rendelet szerinti egyéb kötelezettségek teljesítését a Fõfelügyelõség ellenõrzi. 2 A fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény, az élelmiszerekrõl szóló 1995. évi XC. törvény. Záró rendelkezések 14. (1) Ez a rendelet 2003. január 1. napján lép hatályba. A nem e rendeletnek megfelelõen elõállított termékeket és csomagolásokat 2004. január 1-jéig a forgalomból ki kell vonni. (2) A 3. (2) bekezdésének meghatározott kivétel a) a 3. (2) bekezdésének b) pontja szerinti esetben 2006. június 30-ig, b) 3. (2) bekezdésének c) pontja szerinti esetben 2009. február 9-ig alkalmazható. (3) E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdetõ 1994. évi I. törvény 3. -ával összhangban az Európai Közösségek következõ jogszabályaival részben összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz: a Tanács 94/62/EK irányelve a csomagolásokról és a csomagolási hulladékokról, a Bizottság 97/129/EK határozata a csomagolóanyagok jelölési rendszerének létrehozásáról az Európai Parlament és a Tanács a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelvének megfelelõen, a Bizottság 97/138/EK határozata az Európai Parlament és a Tanács a csomagolásról és a csomagolási hulladékokról szóló 94/62/EK irányelvének megfelelõ adatbázis létrehozásához szükséges adatlapok bevezetésérõl, a Bizottság 1999/177/EK határozata mûanyag ládákra és mûanyag raklapokra vonatkozó eltérés feltételeinek megállapításáról a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelvben megállapított nehézfémkoncentráció-szintekkel kapcsolatban, a Bizottság 2001/171/EK határozata a 94/62/EK irányelvben megállapított nehézfémkoncentráció-határértékektõl való eltérésrõl az üveg csomagolások esetében. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök 1. számú melléklet a 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelethez Általános követelmények a csomagolás összetételére, valamint újrafelhasználható és újrahasznosítható (ideértve anyagában hasznosítható) jellegére vonatkozó lényegi követelmények 1. A csomagolás gyártására és összetételére vonatkozó követelmények A csomagolást úgy kell elõállítani, hogy a csomagolás térfogata és tömege arra a minimálisan elégséges mennyi-

3750 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/58. szám ségre korlátozódjék, amely fenntartja a csomagolt termék és a fogyasztó számára a biztonságosság, higiénia és elfogadhatóság szükséges szintjét. A csomagolást úgy kell megtervezni, elõállítani és forgalmazni, hogy lehetõvé tegyék annak újrahasználatát vagy hasznosítását [beleértve az anyagában történõ hasznosítást (újrafeldolgozást)], és minimumra csökkentsék annak a környezetre gyakorolt hatását, amikor a csomagolási hulladékok vagy a csomagolási hulladékgazdálkodási mûveletek anyagmaradékát ártalmatlanítják. A csomagolást úgy kell elõállítani, hogy minimumra csökkentsék az ártalmas és más veszélyes anyagok jelenlétét bármilyen csomagolási összetevõ vagy csomagolóanyag alkotóelemei között, tekintettel azoknak a levegõbe kibocsátott anyagban, salakban vagy csurgalékvízben való jelenlétére, amikor a csomagolást vagy a gazdálkodási mûveletekbõl származó anyagmaradékokat vagy a csomagolási hulladékot elégetik vagy hulladék lerakóhelyen ártalmatlanítják. 2. A csomagolás újrahasználható jellegére vonatkozó követelmények Az alábbi követelményeket egyidejûleg kell kielégíteni: a csomagolás fizikai tulajdonságainak és jellemzõinek lehetõvé kell tenniük több fordulót, vagy visszatérést (rotációt) a felhasználás rendes körülményei között elõre látható feltételek mellett; teljesíteniük kell a hasznosítható csomagolásra vonatkozó sajátos követelményeket, amikor a csomagolást már nem használják fel újra, és ezáltal hulladékká válik. 3. A csomagolás hasznosítható jellegére vonatkozó követelmények Az anyagában történõ hasznosítás: a csomagolást úgy kell elõállítani, hogy a piacképes termékek gyártása során felhasznált anyagok bizonyos súlyszázalékának visszaforgatását lehetõvé tegyék. E százalékos arány megállapítása azon anyagtípustól függõen változhat, amelybõl a csomagolás összetevõdik. Az energia-visszanyerés formájában hasznosítható csomagolás: az energia-visszanyerés céljából feldolgozott csomagolási hulladéknak minimális alsó fûtõértékkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy lehetõvé tegye az energia-visszanyerés optimalizálását. A komposztálás formájában hasznosítható csomagolás: a komposztálás céljából feldolgozott csomagolási hulladéknak olyan biológiai úton lebontható jelleggel kell rendelkeznie, hogy az ne akadályozza az elkülönített begyûjtést és azt a komposztálási eljárást vagy tevékenységet, amelynek azt alávetik. Biológiai úton lebontható csomagolás: a biológiai úton lebontható csomagolásnak olyan összetétellel kell rendelkeznie, hogy képes legyen fizikai, kémiai, termikus vagy biológiai bomlásra úgy, hogy a levegõ jelenlétében végsõ soron szén-dioxiddá, biomasszává, vízzé vagy levegõ kizárása mellett elsõsorban metánná bomoljon. 2. számú melléklet a 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelethez Azonosítási rendszer Az alkalmazott számozás 1 6-ig mûanyagra, 20 22-ig papírra és kartonra, 40 41-ig fémre, 50 51-ig fára, 60 61-ig textilre 70 72-ig üvegre és 80 98-ig kompozitokra vonatkozik. Az azonosítási rendszer az illetõ anyagra rövidítést is használhat. Az anyagokat számozási rendszerrel, illetõleg rövidítéssel lehet azonosítani. Az azonosító jelek a csomagolás újrahasználható vagy hasznosítható jellegére utaló grafikus jel alatt jelenjenek meg. Mûanyagok számozási és azonosítási rendszere: Anyag Rövidítés Számozás Polietilén-tereftalát PET 1 Nagysûrûségû polietilén HDPE 2 Polivinilklorid PVC 3 Kissûrûségû polietilén LDPE 4 Polipropilén PP 5 Polisztirol PS 6