Szatymaz Község Képviselő-testületének 15 /2013. (XII.19.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Szatymaz Község Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. (1), 32. (3) bekezdés, 38., (9) bekezdés, 43.. (8) bekezdés, 45.. (1) bekezdés 50.. (3) bekezdés, 58/B. (2) bekezdés, 92.. (1) bekezdés és a 132. (4) bekezdés c-e, g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32.. cikk 2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a szociális gondoskodás helyi szabályairól az alábbi rendeletet alkotja: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. Az önkormányzati rendelet hatálya 1. (1) Az önkormányzati rendelet (a továbbiakban: rendelet) hatálya kiterjed a Szatymaz Község közigazgatási területén élő magyar állampolgárokra, a bevándoroltakra és letelepedettekre, hontalanokra, a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre. (2) A rendelet hatálya a kiterjed továbbá a rendeletben szabályozott ellátások tekintetében a külön jogszabályokban meghatározott személyekre. (3) E rendelet hatálya alá tartoznak a személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében az önkormányzat tulajdonában álló és az általa fenntartott szociális intézmények és az általuk nyújtott ellátások. 2. Eljárási rendelkezések 2. (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelmeket a polgármesteri hivatalban lehet szóban vagy írásban előterjeszteni. (2) Az ellátások igénylése esetén a kérelmező az elbíráláshoz szükséges adatokat az eljáró szerv rendelkezésére bocsátja, melyek valódisága környezettanulmány elkészítésével, vagy egyéb módon ellenőrizhető. A kérelem tartalmazza a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben (továbbiakban: Sztv.) meghatározott azon adatokat, melyeket a jegyző a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából nyilvántart. (3) Környezettanulmányt akkor kell készíteni, ha a) az iratokban rendelkezésre álló információkból megállapítható tényállás a kérelmező szociális helyzetére és körülményeire vonatkozóan az érdemi döntés
meghozatala érdekében kiegészítésre szorul, vagy b) amennyiben a kérelmező által igazolt anyagi helyzet és a kérelmező tényleges anyagi helyzete között eltérés vélelmezhető. 3.. (1) A jövedelem igazolásához a kérelmező a kérelemhez csatolja: a) havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást, b) álláskeresési járadék esetén az ellátást igazoló szelvényt, illetve a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást, c) társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében az ellátás igazolószelvényét, ennek hiányában az átutalás igazolására alkalmas bankszámlakivonatot. (2) Amennyiben a kérelmező és családtagjai jövedelme egyéni vagy társas vállalkozásból ered, annak az előző gazdasági évben személyi jövedelemadóalapként elért összegét a kérelmező adóbevallással vagy az állami adóhatóság igazolásával bizonyítja. Ennek hiányában, vagy ha az igazolt havi jövedelem a mindenkori minimálbért nem éri el (mivel a vállalkozásból származó jövedelem a kérelmező és családja megélhetésére közvetett módon is felhasználható) nettó jövedelemként a minimálbért veszi figyelembe a szociális hatáskört gyakorló szerv. (3) Amennyiben a kérelmező és családtagjai jövedelme alkalmi munkából származik, annak összegét saját nyilatkozattal igazolja. (4) Ha az alkalmi munkából származó jövedelem a mindenkori minimálbért nem éri el, akkor jövedelemként a szociális hatáskört gyakorló szerv a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett jövedelem-nyilatkozatát veszi alapul. 4. (1) Az önkormányzat az alábbi szociális alapszolgáltatásokat biztosítja a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézménye útján: a) étkeztetés, b) házi segítségnyújtás, c) családsegítés és d) nappali ellátás: idősek klubja. II. fejezet Pénzbeli és természetbeni ellátások 1. Önkormányzati segély Az önkormányzati segély formái és összege: a) eseti segély a legkisebb öregségi nyugdíj másfélszeresének összegéig, b) meghatározott időszakra szóló segély, havonta a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegéig 5.. 2 / 12
c) elemi károsultak segélye a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj háromszoros összegéig, d) krízissegély,maximum 100 e Ft értékhatárig, e) kamatmentes kölcsön a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj kétszeres összegéig. A visszatérítésének maximális időtartama 6 hónap. f) temetési célú segély, melynek összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10 %-ánál 6.. (1) Nem állapítható meg önkormányzati segély annak a részére, akinek saját, illetve családjában az egy főre számított havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét, egyedülálló vagy egyedül élő esetében a kétszeresét meghaladja, kivéve az elemi károsultak körét. 7. (1) Az önkormányzati segélyt az önkormányzat általában pénzben folyósítja, de indokolt esetben természetbeni juttatásként is adható. A segély természetbeni juttatásként történő nyújtásáról a Humán Bizottság dönt. (2) A segély természetbeni juttatásként akkor adható, ha a jogosult ezt kéri, vagy élethelyzetére, létfenntartási gondjaira, egyéb feltárt személyes körülményeire, életvitelére tekintettel a Humán Bizottság úgy ítéli meg, hogy a segély rendeltetésszerű felhasználása így biztosítható. 8.. Az önkormányzat elemi károsultnak tekinti azt, akinek elemi csapás következtében ingósága, illetve ingatlana oly mértékben pusztult el, hogy létfenntartása átmenetileg lehetetlenné vált. Az elemi kár tényét és mértékét a kérelmező minden esetben szakértővel bizonyítja, melynek költsége őt terheli. 10. Önkormányzati segély kamatmentes kölcsön formájában azon személy részére nyújtható, aki rendszeres ellátásra jogosult, de az ellátást folyósító késedelmes teljesítése miatt megélhetése nem biztosított. A jogosult a kölcsön nyújtására megállapodást köt, mely tartalmazza a visszafizetéssel kapcsolatos és a szerződésszegés jogkövetkezményeire vonatkozó szabályokat. 11. A temetési költségek viselése a jogosult, illetve a családja létfenntartását akkor veszélyezteti, ha a család egy főre számított havi nettó jövedelme a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj kétszeresét, egyedül élő esetében háromszorosát nem haladja meg. 3 / 12
12. Temetési célú önkormányzati segélyre jogosult az, aki az ország területén állandó lakóhellyel rendelkezett, vagy életvitelszerűen itt tartózkodott elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodik. 13. Ha a kérelmező szociális körülményei indokolttá teszik, a temetési célú önkormányzati segély a temetés költségeinek kifizetésére előre is adható. Ilyen esetben a kérelemhez igazolást kell csatolni a várható költségekről. A temetést követő 30 napon belül a kérelmező köteles a költségeket igazoló számláit bemutatni. 14. A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek összegét évente felül kell vizsgálni. 15. 1) A temetési célú önkormányzati segély iránti kérelmet a kérelmező a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül terjeszti elő. A kérelemre rávezeti a halotti anyakönyvi kivonat folyószámát. (2) A megállapított temetési segély kifizetése a Polgármesteri Hivatal házipénztárából történik. 16. (1) Szatymaz Község Képviselő-testülete az önkormányzati segélyezésre vonatkozó hatáskörének gyakorlását, kivéve a krízissegély engedélyezését, a Humán Bizottságra ruházza át. (2) A képviselő-testület a krízissegély engedélyezését a polgármesterre ruházza át. (3) A hatáskör gyakorlásához a képviselő-testület utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. 2. Köztemetés 17. (1) Amennyiben van a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény szerint eltemettetésre köteles személy, őt az önkormányzat a köztemetés helyéről és idejéről értesíti. (2) A hamvakat tartalmazó urnát az eltemettetésre köteles személynek kérésére kiadja. 4 / 12
(3) Hagyaték hiányában a polgármester a köztemetés költségeinek megtérítését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kérelemre, maximálisan 6 hónapra, méltányosságból engedélyez: a) részletfizetést, ha a temetésre kötelezett aa) egyedül élő esetében havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, ab) családjában az egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege a kétszeresét nem éri el. 3. Méltányossági közgyógyellátás 18. (1) Szociálisan rászorultnak kell tekinteni az ellátás szempontjából azt a személyt akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét ( egyedül élő esetén 2,2 szeresét) nem haladja meg és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át meghaladja. (2) Szatymaz Község Képviselő-testülete a méltányossági közgyógyellátás hatáskörének gyakorlását a polgármesterre ruházza át. 4. Aktív korúak ellátása 19. (1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy az ellátásra való jogosultság időtartama alatt rendszeres szociális segélyre jogosult, ha a) aki legalább 40%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, aki munkaképességét legalább 50%-ban elvesztette, vagy a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján egészségi állapota nem haladja meg a 60%-os mértéket, és ezt a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal hatályos szakvéleményével igazolja, valamint csatolja a Csongrád Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság határozatát a rokkantsági ellátás elutasításáról b) gyermeket vár, és ezt terhesgondozási kiskönyvvel igazolja, c) közfoglalkoztatásra irányuló munkaviszonyt azért nem létesített, mert a foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálaton 6 hónapon belül legalább 2 alkalommal nem alkalmas minősítést kapott. (2) A Sztv. által meghatározott esetekben rendszeres szociális segély akkor állapítható meg, ha a személy a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézménye Szatymazi Feladatellátási Hely Családsegítő Szolgálattal (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat címe: Szatymaz, Kossuth utca 11.), mint az önkormányzat által együttműködésre kijelölt szervvel történő együttműködési kötelezettséget nyilatkozatban vállalja. A jogosult rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként a Sztv. -ben és az e rendeletben meghatározott együttműködési kötelezettséget teljesíti. 5. Együttműködés eljárási szabályai 5 / 12
20. A Sztv.-ben meghatározott rendszeres szociális ellátásra jogosult személy a munkaerőpiacra történő visszatérés, megváltozott helyzethez való igazodás céljából történő - együttműködés keretében a szociális törvényben meghatározottakon kívül köteles: a) a Családsegítő Szolgálattal, mint az együttműködésre kijelölt szervvel, továbbá az ellátást folyósító önkormányzattal együttműködni, b) a rendszeres szociális segély megállapításáról rendelkező határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a nyilvántartásba vétel céljából a Családsegítő Szolgálatnál megjelenni, c) a távollét, illetve a meg nem jelenés okát hitelt érdemlően igazolni, d)a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodni, e) a segély folyósításának időtartama alatt - a Családsegítő Szolgálattal kötött megállapodásban foglaltak szerint - a Családsegítő Szolgálatnál megjelenni és a számára felajánlott családgondozást igénybe venni, továbbá a Családsegítő Szolgálat által szervezett vagy közvetített beilleszkedést- illetve a munkába állást segítő programokon részt venni, és f) a beilleszkedést-, illetve a munkába állást segítő program kidolgozásában a Családsegítő Szolgálattal együttműködni, a program sikeres végrehajtása érdekében minden tőle elvárhatót megtenni. 6. Beilleszkedést segítő program típusai 21. (1) Az aktív korúak ellátásában részesülő személy köteles a Családsegítő Szolgálat az aktív korúak ellátására jogosult, rendszeres szociális segélyben részesülők számára- szervezett programokba bekapcsolódni. (2) A Családsegítő Szolgálat által szervezett programok típusai: a) tanácsadás, informálás (jogi, munkaügyi, pszichológiai, foglalkoztatási stb.) b) egyéni és csoportos képességfejlesztő foglalkozás c) életvitelt, életmódot formáló foglalkozás (stresszoldó, relaxációs technikák) d) munkavégzésre felkészítő foglalkozás (munkahelykeresést segítő technikák elsajátítása, munka-erőpiaci esélynövelő programok) e) alkalmi munkavállalást elősegítő program 7. Együttműködés megszegésének esetei 22. (1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy: a) a számára kijelölt munkáltatónál az előírt határidőben nem jelenik meg, b) az elfogadott munkát a megkötött megállapodásban, illetve a munkaszerződésben rögzített időpontban nem veszi fel, vagy a munkát nem az abban foglaltak szerint végzi, illetve a foglalkoztató szerv munkára vonatkozó utasításait nem tartja be, 6 / 12
c) az adataiban, körülményeiben vagy jövedelmi helyzetében bekövetkezett változást a pénzellátást folyósító szervnél, illetve az együttműködésre kijelölt intézménynél nem jelenti be d) a kijelölt időpontban a Családsegítő Szolgálatnál nem jelenik meg és távollétének okát hitelt érdemlő módon nem igazolja e) a Családsegítő Szolgálattal nem működik együtt, különösen, ha a Családsegítő Szolgálat által szervezett beilleszkedést segítő program megvalósulását akadályozza, vagy a beilleszkedést segítő programokon nem jelenik meg. f) az ellátást folyósító önkormányzat jegyzőjével nem működik együtt, különösen, ha a felülvizsgálatra kijelölt időpontokban nem jelenik meg, g) rendszeres szociális segély felülvizsgálati eljárásában a felülvizsgálati adatlapot, vagy a felülvizsgálati eljárás során a hiánypótlási felhívásban foglaltakat a kézhezvételtől számított 15 napon belül a népjóléti igazgatásért felelős ügyintéző részére nem küldi meg, továbbá, ha a felülvizsgálati eljárás időpontjában a postai úton küldött és a támogatásra jogosult személy által átvett tértivevényes értesítés ellenére - nem jelenik meg és akadályoztatását újabb időpont egyeztetése céljából nem jelzi az ellátást folyósító jegyzőnek. 23. (1) Rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint védelembe vett gyermek él. Ennek mértéke védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének 20%-a, de összesen legfeljebb 60%-a lehet. (2) A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában a) az ellátást igénylő kérelmére, vagy b) a családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat munkatársának a település jegyzője felé történő írásbeli jelzése alapján nyújható. (3) Természetbeni ellátás: a) élelmiszer, tisztálkodószer, ruhanemű, tankönyv, tüzelő segély; b) a közüzemi díjak, gyógyszerköltség, gyermekintézmények térítési díjának kifizetése. III. fejezet Személyes gondoskodást nyújtó ellátások 1. Tanyagondnoki szolgáltatás 24. (1) Az önkormányzat tanyagondnoki szolgálatot működtet. (2) A tanyagondnoki szolgáltatás működési területe: Szatymaz község külterülete. Az egyes tanyagondnokok által ellátandó körzetek határait, és lakosságszámát a 1. melléklet tartalmazza. 7 / 12
(3) A tanyagondnoki szolgálat közvetlen feladatait az a) és b) pont, közvetett feladatait a (5) bekezdés tartalmazza, a) A tanyagondnoki szolgálat közvetlen alapfeladata: aa) közreműködés az étkeztetésben, ab) közreműködés a házi segítségnyújtásban ac) közreműködés a közösségi és szociális információk szolgáltatásában ad) közreműködés az egyéb alapszolgáltatásokhoz való hozzáférésben ae) Egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás segítése af) Óvodások, iskolások, fiatalok szállítása b) A tanyagondnoki szolgálat közvetlen kiegészítő feladata: ba) közösségi, művelődési, sport és szabadidős rendezvények segítése bb) egyéni hivatalos ügyek intézésének segítése bc) egyéb lakossági szolgáltatások biztosításában való közreműködés (pl.: bevásárló központokba bevásárlások szervezése, háztáji állattartók részére szükséges tárgyiés eszközbeszerzéseket elvégzése, háztartási és mezőgazdasági szervizbe szállítása) (4) A tanyagondnoki szolgálat közvetett feladatait alapfeladataival összehangoltan, a személyes segítségnyújtásra vonatkozó feladatainak ellátását nem veszélyeztetve, a fenntartó utasításai alapján végzi. (5) Közvetett feladata különösen: a) részt vesz önkormányzati feladatok megoldásában b) végzi az önkormányzat, a hivatal és az önkormányzat intézményeinek eszközbeszerzéseit c) naponta ellátja az önkormányzat és intézményei árubeszerzéseit d) közreműködik a lakossági információk közvetlen eljuttatásához az érintettek felé. (6) A tanyagondnoki szolgálat alapellátási feladatokkal együtt, azokkal összehangoltan egyéb szolgáltatásokat is nyújt. (7) A tanyagondnoki szolgálat feladatiba tartozó tevékenységeket részletesen a képviselő-testület által elfogadott szakmai program tartalmazza. 25. (1) A tanyagondnoki szolgáltatást az ellátottak kérelem alapján vagy szociális és egészségügyi ágazatban dolgozók jelzése alapján veszik igénybe. (2) A kérelmet szóban, írásban és telefonon lehet előterjeszteni a tanyagondnoknál, vagy a polgármesteri hivatalban. Az erre a célra rendelkezésre álló telefonszámokat az önkormányzat a helyben szokásos módon közzé teszi. (4) Az ellátottak köre: elsősorban külterületen élő, ellátásra szoruló lakosok. (5) A tanyagondnoki szolgáltatás megállapodás alapján díjmentesen történik. IV. Fejezet Záró rendelkezések 26. (1) Ez a rendelet 2014.01.01. napján lép hatályba. (2) Hatályát veszti 2013.12.31.napján a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 22/2011. (VIII.31.) önkormányzati rendelet. (3) E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépés után indult ügyekben kell alkalmazni. 8 / 12
dr. Kormányos László polgármester Mákos Istvánné jegyző Kihirdetve: 2013. december 19. Szatymaz, 2013.december19. Mákos Istvánné jegyző 9 / 12
1. melléklet a 15 /2013. ( XII.19.) önkormányzati rendelethez A tanyagondnokok által ellátandó körzetek határa, és hozzá kapcsolódó lakosságszám I. tanyagondnoki körzet: Szegedi út, Külső-Szatymaz, Győriszékig terjedő terület a Homokháti szőllőkkel bezárólag. Lakosság száma: 392 fő II. tanyagondnoki körzet: Külső Szatymaz és Fehér-tó által határolt terület. Lakosság száma: 304 fő 10 / 12
11 / 12
12 / 12