könyvet bírni óhajtják, tisztelettel leikérni, hogy ebbeli megrendeléseiket lehető mielébb hozzám juttatni szíveskedjenek, miután a költséges ujabb kiadást csak az esetre fogom teljesíteni, ha legalább annyi megrendelés lesz, mennyi a kiadási költségeket fedezni fogja. A mű a jövő év elején lesz kiadható s megrendelési ára példányonként 2 frt 50 kr, melynél a bolti ár jóval magasabb lesz. A megrendelés levelező lapon az Erdészeti Lapok" szerkesztőségéhez Budapestre, (holduteza 9. sz.) intézendő, a könyv ára pedig postautáuvétel utján annak megküldésekor lesz fizetendő. Gyűjtőknek minden 10 példány után egy tiszteletpéldánnyal szolgálok. Kérdésben forgó művem jellegzésére szabad legyen megemlítettem, hogy tartalma könnyen érthető kérdésekben és feleletekben van előadva, hogy az Országos Erdészeti-Egyesület pályadíjjal jutalmazta, a nagy méltóságú földmivelési ministerium által kiadott szabályrendelet szerint pedig az erdőőri szakvizsgáknál hivatalosan is használandó vezérkönyv. Bedő Albert. Különfélék. A juhar-ezukor készítés nem jelentéktelen iparág némely éjszak-amerikai államban. A ezukor-jukarfa (sugarmaple) legbővebben fordul elő kelet felé a Missisippi folyótól, s éjszak felé a 40-ik szélességi foktól. A déli államokban csak magasabb hegyes vidékeken található. Igen szép fa, mely néha 80 lábnyi magasságra is nő, terebélyes koronával és sürü, árnyékos lombozattal, mely különösen ősz idejében pompásan kiválik a többi lombfa közül. Ezen fa mezgéje igen dús, és a ezukoranyagnak tetemes százalékát tartalmazza, mely tényt már az Indiánok is jól ismerték, az államnak a fehérek általi megtelepítése előtt. Oly
vidéken, hol a czukor-juhar díszlik, sok farm"-on, az úgynevezett sugar-bush" (czukor-liget) oly fontos része a birtoknak, mint minálunk a szilvás vagy cseresnyés. A fák február vagy márezius havában, midőn a mézga felfelé indul, megfuratnak közel a gyökérhez s facsövecske dugatik a lyukba, melyen át a nedv faedényekbe foly.. Folyása a legbővebb meleg napokon, melyek fagyos éjekkel váltakoznak. A fák megcsapolása nem árt nekik annyira, mint minálunk a nyir- és juharfának ártani szokott. A legtöbb vidéken a ezukorkészitési mód ép oly kezdetleges mint az, mely az Indiánok által űzetik. A gyűjtött nedv nagy katlanokban főzetik nyilt tűz felett, mely körül annak idejében annyi a mulatság, mint minálunk szüret vagy gyümölcsszedés alkalmával. Miután elég sűrűre főzetett, a szörp formákba öntetik, melyekben megszilárdul. Ujabb időben több gond fordittatik ezen műtéteire, és sok farmer ezukorházat" épit magának, mely tökéletesebb elpárolgó és más készülettel van felszerelve. 1870-ben a juhar-ezukor termelése az Egyesült-Államokban 284.436 mázsa volt, mely összeghez Vermont 88.943 és Newyork állama 66.920 mázsával járult. Az ugyanazon évben termelt juhar-szörp (maple-syrup) mennyisége 921.057 gallon volt (1 gallon circa 4 liter). Ezen szörp annyira kedvelt czikk, hogy sok farmer czukoiiigetének egész termését ezen alakban küldi a piaezra. Mltr. Szomorú okulás az erdőbirtokosoknak. Nógrádban és Hevesben történt ez a két kis erdészeti história, melyeknek egyikét, megbízható tudósítónk szerint, egy tönkre ment erdőbirtokos, másikát pedig 300 hold lakaszabolt fiatal cserfaerdő romja kesergi. Történt pedig, hogy X. ur Nógrádban egy II. nevü pesti fakereskedőnek elad 20.000 méter tűzifát, azzal az egyszerű feltétellel, hogy eladó egy méter hosszú és 15 cin. vastag hasábokat ad át, egyebekben
pedig eladó és vásárló a pesti áru- és értéktőzsde megfelelő szabályainak vetik magukat alá. A szerződés megköttetik, X. ur előpénzt kap s a favágás nagy erélylyel folytattatván, a kivánt tömeg kiállittatik, s a közelebbi vasútállomásra egy jókora szállítmány küldetvén, vásárló annak átvételére megjelenik; időközben azonban, hogy a birtokost minél biztosabban lekoppaszthassa, egy pár hozzá hasonló kereskedővel a megvásárlott fatömeg eladására jó magas áron kereskedői levelet kötött, az átvételre pedig magával viszi a tőzsdei szabályokat, s ennek határozatai szerint méregetni kezdi a hasábokat, természetesen, ezek egyike valamivel hosszabb, vastagabb vagy vékonyabb mint a hogy a lakonicus szerencsétlen szerződés előírja, s ennek alapján a kétségtelenül már előre erre számító kereskedő megtagadja a fa átvételét, s az ügyet a börzebíróság elé viszi; ott bemutatja a más kereskedőkkel kötött eladási levelet, s minthogy már most a kikötött méretű fát az ő szerződő társainak a kiszabott időre nem szállíthatja, az ezen üzletből való nyercményveszteség fejében méterenként jó magas összeget igényel, a börzebiróság ezt a szerződés alapján megítéli, a birtokosnak fizetni kell s ennek következtében vagyonilag teljesen tönkre megy; mikor pedig mindez igy el lett ítélve, H. kereskedő jól lenyomott áron és kegyelemből megveszi a vágatott tűzifát s most Budapesten árulja, a nyereményveszteség összegéből pedig faraktárt rendezett be s gőzgépet állított fel, holott ezelőtt ő volt a hitelezőit szánalomért kérő megbukott kereskedő. A hevesi birtokos nem ment ugyan tönkre, de 300 hold erdejét ugy pusztította el, hogy hallván a cserkéreg"-ről, arra a gondolatra jött, hogy neki is van cserkéregje, miután cserfa (quercus cerris) erdeje van, nem is sejtvén azt, hogy a cserkérget a kocsános és fürtöstölgy quercus pedunculata és robur adják, néhány ezer mázsát hamarjában elad, több ezer
forint előpénzt vesz, s mindenféle nagy előkészülettel levágatja és lehántatja a fiatal cserfaerdőt, s a nyert kérget átvételre Egerbe küldi; a vásárló megijed a kéregtől, természetesen megtagadja az átvételt s erre az óriási tévedés kiderül. Azt nem tudjuk, hogy ennek lett-e oly keserű nyereményvesztesége mint az előbbinek, de meg lett az, hogy 300 beid szép fiatal cserfaerdő, melynek fáját később Budapestre jó áron lehetett volna eladni, haszontalanul lepusztitatott. Ha ezek az urak egy értelmes erdészhez fordulnak, s nem sajnálták volna ennek közreműködéséért 40 50 frtocskát fizetni, akkor az ezerekre-menő károktól mégszabadultak volna; de hiába,, a magyar ember már nemcsak született gazda (?) de született erdész is akar lenni! Minő másképen van ez máshol, e sorok irőja folyó évi augusztus 18-án egy 16 18 éves fiatal cseh gróffal utazott, ki Salzburgbanient zerge vadászatra, s vasúti olvasmányul, mint jogász, a római-jog kézikönyvét vitte, a kivel útközben hoszszabb beszédbe bocsátkozván, bámulattal kellett meggyőződnie arról, hogy a fiatal ember az erdőgazdaság köréből mily alapos tájékozással bir, mennyire ismeri a Csehországban honos fanemeket, ezek természetét, tenyészet! vidéküket, sőt a tényleg fennálló szállítási és fapiaczi viszonyokat is. A római jog nehéz tantételeiről az erdészetre átment társalgás meglepő eredménye arra kényszerítő- e sorok íróját, hogy megkérdezze a fiatal grófot alapos- erdészeti tájékozásának honnan történt szerzéséről, mire következő választ nyerte : atyámnak több erdeje van, s én az erdőmester úrral a vadászatokon s máskor is, ha csak tehetem, szívesen beszélek az erdőkről, s tőle tanultam azt a mit az erdészetről tudok." Nálunk a korosabb urak közt is ritkán találhatni hasonlót, a fiatal grófok között pedig olyanok is akadnak, kik erdejüket az erdőmester tudta nélkül is eladják! No de talán majd csak
okulunk á magunk kárán mi is annyit, hogy elvégre a fennebbiekhez, hasonló" szomorú leczkék megszűnnek, a mi hogy valóban is ugy legyen a Magyarország és illetőleg a magyar ember számára szükséges munkásság, vagyonosodás és szaporodás érdekeben a legmelegebben kell óhajtanunk. B. A. A magyar erdészet a párisi kiállításon, 5 arany érmet, két arany-érem értékű díszoklevelet,!» ezüst érmet. 2 broncz érmet és 4 ezüst munkatársi érmet nyert. E számok igen kedvezők, mert 36 kiállítóra esnek s mert a világ minden részéből jött és kerekszámban 1000-re menő kiállítóknak a, nemzetközi bíráló bizottság által, melyben Magyarországot Bedő Albert képviselte, összesen csak 29 arany-, 71 ezüst érem és 11 munkatársi érem szavaztatott meg. A kitüntetések kihirdetése Parisban f, hó 21-én történik meg s ennek részletes ismertetését lapunk jövő füzete fogja hozni. Az 1000 fr.ttos erdészeti ösztöndijat, melynek rendeltetése, hogy segélyével fiatal jelesebb erdészek külföldi erdészeti tanintézetek kiválóbb tanárainak előadásait hallgathassák meg, s tartózkodási helyük vidékén tanulmányi utakat is tegyenek, a f. tanévre Kovács Géza, okleveles erdész nyerte, ki az erdőhasználat és erdészeti kisérletügy tárgyait a müncheni egyetemen ez évben megnyílt erdészeti előadásokon fogja hallgatni. A z e r d é s z e t i á 11 a m v i z s g á k, melyek szabályszerűen minden évben Budapesten tartatnak, f. évi október 14-én vették kezdetűket; a vizsgáló bizottság elnöke Wagner K., m, kir. főerdőtanácsos úr, az állandó bizottsági tagok közül vizsgáló biztosokká Scholcz Gyula, erdőtanácsos és akad. tanár, Hoffmann Sándor, ministeri titkár és Van ke Sándor, primási érdőmester urakat hívta be. A vizsgára 2 2 jelölt nyert engedélyt, kik közül azonban többen a boszniai hadseregnél lévén, nem jelenhetnek meg. Ugy az államvizsgákról,
mint az ország különböző részeiben megtartott erdőőri szakvizsgákról szóló részletei tudósításokat, lapunk jövő füzetében fogjuk közölni. A magyar 1 é x i k o n második kötetéből 11 és 12-ik füzet Aue" szóig közelebbről megjelentek. Mi már első megjelenésekor t. olvasóink figyelmébe ajánlottuk Somogyi Ede szerkesztő urnák, ezen a magyar irodalomban hiánytpótló fontos vállalatát, s az eddigi füzetek tartalmát tekintve ujabban is csak" ezt tehetjük, még pedig annyival inkább, mert a füzetenkénti 30 kros árt oly olcsónak tartjuk, mely igazán lehetővé teszi a nagyobb kiadás nélküli megszerzést, maga a könyv pedig a társadalmi ismeretek köréből oly sok szükséges é; hasznos tudnivalót tartalmaz, hogy arra mindenkinek sokszor lehet szüksége, a mi ha egy évben csak egyszer történnék is, ez a reáforditott költséget eléggé kárpótolja. Megrendelések a Magyar-Lexikon kiadó-hivatalához Budapestre", intézendők. Serajevo környékének kevés az erdeje. A mint a lapokban olvasható, a Serajevoban most épített katonai barakkokhoz szükséges épületfát, miután Serajevo környéke egészen ki van használva, távolról kell hozni, s csak a Bosna folyó forrásai közelében lévő hegyi erdőkben vannak még jó szálfák, melyek azonban a legnagyobb fáradsággal szállíthatók le a hegyekről. A forgalmi eszközök teljesen hiányozván, az áruszállítás legfőképen teherhordó állatokkal történik s a faszállitáshoz alig lehet kocsit találni. Olasz Erdészeti Lap N 1 uovo Rivista Forestale". Uj Erdészeti Folyóirat" czim alatt Ficcioli erdőmérnök a vallombrosai erdészeti tanintézet tanárainak közreműködése mellett Florenczben uj erdészeti lapot indított meg, a mi annál figyelemre méltóbb Róma hazájában, mert ott két hasonczélu kezdeményezés már sikertelen volt.
Uj cserzési mód. Pa rési, olasz vegyész, egy új módját jelenti be a cserzésnek, mely abban áll, hogy a bőrök tengeri vízben felolvasztott sósavas vasban áztatnak. Ezen áztatás 4 G hónapig tart, s miután a sósavas vegyitek hatalmas disinfeetans", az egész műtét nem oly kellemetlen, mint a közönséges tiniári kezelés. Ez által azt állítja tökéletesen pótoltatni fog a fakéregből nyert cseranyag', s vége loend vetve az ő nézete szerinti tömérdek erdőpusztitásnak, mely a nevezett anyag megszerzése czéljából űzetik. F a k e r e s k e d ő k gyűlése tar tátik Bécsben folyó hó 21-én, melynek tárgyát, mint megbízható forrásból értesültünk, a vasúti szállítási díjszabályzatok s egy fakereskedői egylet megalakítása képezendik. A gyűlés határozatait jövő füzetében közölni fogjuk. Hófehér lapunk zerge. Svájczban a solothurni püspöki palota zooplastikai múzeumában egy hófehér zerge látható, melynek vörös szeme, fehér szarva és körme vau s tömött gyapja is hófehér. A két éves ritka állatot a graubündeni canton Savién völgyében ejtették él. Az első fehér zörget Svájczban 1853-ban lőtték. (V. V. L.) Pécsben egy uj cs. és kir. erdészeti és g.azd ás zati ü gy nöks é g a 1 aku 11, melynek egyik üzleti társa a lapunk t. olvasói közöl is többek által ismert nyug. m. kir. főerdész Horváth Imre ur. Ez ügynökség mindennemű erdészeti munkák teljesítésére vállalkozik, s hivatalos helye Wieden Margarethenstrasse 12. Ajánljuk azok figyelmébe, kik hasonló munkálatok közvetítését igénylik. Változások az erdészeti szolgálat körében. Takács Ferencz közalap, érdőmester Nagyváradról Mislyére; Tárnok Imre erdész Szegszárdról Sajoládra; Jambrich Alajos erdész Lakocsáról Jenőre; Mflller Henrik erdész Jenőről Lakocsára; Lenderer Arthur erdész Mochnyáról Jenszeghre, valamennyien hasonló minőségben áthelyeztettek.