Iktatószám: Tárgy: HB/04-FVO/01612-0002/2016 Elsőfokú bírságot és kötelezést kiszabó határozat H A T Á R O Z A T I. A SHENG HENG Kft.-t (1149 Budapest, Egressy út 23-25. - a továbbiakban: Kft., illetve társaság) 30. 000,- Ft, azaz Harmincezer forint fogyasztóvédelmi bírsággal sújtom. II. Kötelezem továbbá a társaságot, hogy a határozat jogerőre emelkedésének napjától működése során tegyen eleget az alábbi kötelezettségeinek: 1. Az üzletben a hosszmérés szerint forgalmazott termékek értékesítésénél alkalmazott, joghatással járó mérések során gondoskodjon a mérési feladat elvégzésére alkalmas, hiteles mérőeszköz használatáról. 2. Ne folytasson a határozat indokolás részében megjelölt, a fogyasztók jogainak egyoldalú csorbítására alkalmas, szavatossági jog érvényesítésével kapcsolatos megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot. Kötelezem továbbá a társaságot arra, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során észlelt hiba, hiányosság, illetve a jogsértés megszüntetése érdekében tett intézkedéséről a hatóságot a határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül értesítse! I N D O K O L Á S A Fogyasztóvédelmi Osztály munkatársai 2016. október 14. napján Szavatossággal, jótállással, árfeltüntetéssel" kapcsolatos országos témavizsgálat keretében hivatalból próbavásárlással egybekötött helyszíni hatósági ellenőrzést végeztek a társaság által Debrecen, Füredi út 27. szám alatt üzemeltetett KÍNAI ÁRUHÁZ" elnevezésű üzletben. A próbavásárlás alkalmával a felügyelők vásároltak egy női és egy gyermek lábbelit, amely mindösszesen 6.805 Ft-ba került. Az árfelszámítás az árjelzőn szereplő áron történt, és a vásárlás során a 0217/00050 sorszámú nyugtát megkapták. A nyitvatartási
2 időről, a megvételre kínált termékek egységárairól, a vállalkozás székhelyéről, és a Békéltető Testületek adatairól, elérhetőségeiről megfelelő módon tájékoztatja a társaság a fogyasztókat. Az ellenőrzés során az alábbiak kerültek megállapításra: A próbavásárolt lábbeli kifizetése előtt a felügyelők arról érdeklődtek, ha minőségi kifogás merülne fel a termékkel kapcsolatban, úgy azt vissza lehet-e vinni az üzletbe. Az ügyvezető azt a tájékoztatást adta, hogy amennyiben a termék hibás, akkor félévig lehet visszavinni, de ha a termék mérete nem jó, akkor is vissza lehet vinni a terméket, csak nyugtával együtt. Ennek a tájékoztatásnak egy része megtévesztő, mivel a minőségi kifogás a vásárlástól számított 2 éven belül jelezhető a vállalkozás felé az általa forgalmazott termékek kapcsán. Azáltal, hogy a vevőnek azt a tájékoztatást adják, hogy a minőségi kifogás miatt félévig lehet a terméket visszavinni, a szavatossági jogok gyakorlásában korlátozzák a fogyasztókat. Az ellenőrzés idején az üzletben ki volt helyezve a pénztárhoz egy Szavatossági feltételek" címmel ellátott írásbeli tájékoztatás, amely olyan szövegrészeket tartalmaz, melyek megtévesztőek a fogyasztók számára. A tájékoztatónak van egy kellékszavatossági jogok felsorolására vonatkozó része, de ott csak a kijavításra, kicserélésre vonatkozó jog van megemlítve, a fogyasztót megillető egyéb jogok egyáltalán nem szerepelnek benne. Ezzel megtévesztheti a vásárlókat, mivel a vállalkozástól elvárható lenne az, hogy ha már tájékoztatja a fogyasztókat a jogairól, akkor ne csak a jogok egy részét rögzítse a tájékoztatóban. Az üzletben az ellenőrzés idején kint lévő írásbeli tájékoztató kellékszavatossági jogok ismertetésére vonatkozó része kizárólag az alábbiakat tartalmazza: 6:159. [Kellékszavatossági jogok] (1) Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. (2) Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint a) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet" A tájékoztató egy másik része ugyancsak megtévesztő a fogyasztók számára. Ez a
3 szövegrész az alábbi szövegrészeket tartalmazza: Amennyiben a vásárló igényét határidőn túl jelentette be, illetve ha a hiba oka az átadás után keletkezett (pl.: természetes elhasználódás, helytelen kezelés vagy tárolás, erőszakos külső behatás) a szavatossági igény nem teljesíthető. Ide tartoznak az alábbiak: természetes bőrbélés színezése, beázása (kivéve, ha a lábbeli vízálló köztes béléssel rendelkezik), bőrtalp elkopása viselés következtében (ennek megelőzésére javasoljuk, hogy vékony gumiréteget tetessen a sokat hordandó bőrtalpra), gumitalp kopása (a törés természetesen nem), sarokkopás illetve sarokflekk elhasználódás, nem megfelelő cipőápolás miatt keletkezett bőrhiba, rugós sámfa okozta esetleges eldeformálódás, bármilyen külső fizikai behatás miatt keletkezett sérülés". Ez a tájékoztatás azért megtévesztő, mert a bőrtalp elkopása, gumitalp kopása, sarokkopás illetve a sarokflekk elhasználódás" hibák esetében nem jelenthető ki mindennemű vizsgálat nélkül az, hogy ilyen hibáknál a fogyasztó szavatossági igénye nem teljesíthető. Ezeknek a hibáknak a megjelenése hibás teljesítés következménye is lehet. Az ellenőrzés során jelen lévő Kft. ügyvezető tájékoztatása szerint az üzletben pénztárnál kihelyezett tájékoztatót kicsinyített változatban, de azonos tartalommal át szokták adni a cipőt vásárló fogyasztónak. Az ellenőrzés idején 4 különböző mintázatú fürdőszoba szőnyeget, illetve 10 különböző mintázatú asztalterítőt úgy kínáltak megvételre, hogy abból a vásárló kívánságának megfelelő hosszt vágják le, azonban a szélességük adott. A hosszmérést mérőszalaggal végzik, de a mérőszalag nem hitelesített. Hitelesített mérőeszköz e termékek méréséhez nem áll rendelkezésre. Az ellenőrzésről a HBF-002097 sorszámú jegyzőkönyv készült. A helyszíni ellenőrzésen a társaság részéről jelen lévő ügyvezető a jegyzőkönyvben foglaltakat a valósággal egyezőnek találta, a jegyzőkönyvet átvette. A hatóság az eljárás indításáról történő írásbeli kiértesítést mellőzte, mivel az ügyben nyolc napon belül érdemben döntött. A társaság részéről az eljárással kapcsolatban nyilatkozat nem érkezett Osztályunkra. A határozat alapjául az alábbi jogszabályi hivatkozások szolgáltak: A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) Korm. Rend. 23. (2) bekezdése értelmében a vásárló részére tömeg, térfogat vagy egyéb mérték szerint forgalmazott terméket - a nettó tömeget, térfogatot vagy egyéb mértéket feltüntető eredeti csomagolásban forgalmazott termék kivételével - csak hatóságilag hitelesített mérőeszközzel történő lemérés után szabad kiszolgálni. Súlypótló eszközök használata tilos. A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Mérésügyi tv.) 6. (1) bekezdése a következőképpen definiálja a joghatással járó mérést: Joghatással jár a
4 mérés, ha annak eredménye az állampolgárok és/vagy jogi személyek jogát vagy jogi érdekeit érinti, különösen, ha a mérési eredményt mennyiség és/vagy minőség tanúsítására - a szolgáltatás és ellenszolgáltatás mértékének megállapítására - vagy hatósági ellenőrzésre és bizonyításra használják fel; továbbá az élet- és egészségvédelem, a környezetvédelem és a vagyonvédelem területén". A Mérésügyi tv. 6. (2)-(3) bekezdése alapján joghatással járó mérést a mérési feladat elvégzésére alkalmas hiteles mérőeszközzel vagy használati etalonnal ellenőrzött mérőeszközzel kell végezni. Hiteles az a mérőeszköz, amelyet a mérésügyi szerv hitelesített, vagy amelynek külföldi hitelesítését a mérésügyi szerv első belföldi hitelesítésként elismerte. A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet 2. számú melléklete értelmében a hitelesítés érvényességének időtartama a mérlegek esetében két év. A Korm. rendelet 26. (1) bekezdés a) pontja értelmében a fogyasztóvédelmi hatóság jár el az Fgytv. szabályai szerint a 23. szerinti rendelkezések megsértése esetén. A Korm. rendelet 26. (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az (1) bekezdésben említett rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 3. -a szerint: (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. (3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. és 7. ) vagy agresszív (8. ). Az Fttv. 2. alapján e törvény alkalmazásában: c) áru: minden birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - ideértve a pénzt, az
5 értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket - (a továbbiakban együtt: termék), az ingatlan, a szolgáltatás, továbbá a vagyoni értékű jog, d) kereskedelmi gyakorlat: a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló magatartása, tevékenysége, mulasztása, reklámja, marketingtevékenységek vagy egyéb kereskedelmi kommunikációja, h) ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban. Az Fttv. 6. (1) bekezdés i) pontja értelmében, megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére - olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhelő hátrányos jogkövetkezmények kockázata tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas. Kelt: Debrecen, 2016. Kapják: IRATTÁR, GAZDASÁGI FŐOSZTÁLY,