Magyar nyelvi óra A témakör címe: Az igenevek A tematikus egység: Az alapszófajok Az osztály: 9. osztály A tanítás időpontja: 2004. április 27. A tanárjelölt neve: Danka Adrienn Az intézmény neve: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Az óra célja, feladata: Az igenevek fajtáinak, jellemzőinek megfogalmazása; felismerésük gyakorlása; közlésbeli szerepük feltárása; alkalmazásuk kommunikációs gyakorlatokban. Az óra típusa: ismeretbővítő és készségfejlesztő óra Az eszközök: kép, füzet, tábla, fénymásolatok, hangfelvétel, magnó, feladatkártyák Idő Az óra menete Didaktikai feladat 1 2 1. Képrejtvény Találjátok ki, hogy melyik szófaj nevét rejti a kép! (igenév) Nézzetek a képre! Ma erről a kétarcú szófajról fogtok tanulni. Hogy miért kétarcú, azt később megtudjátok. 2 5 2. Fürtábra Kíváncsi vagyok arra, mire emlékeztek az igenevekkel kapcsolatban. Töltsétek ki a hiányos ábrát a táblán! Rajzoljátok le ti is az ábrát a füzetbe! ráhangolás az előzetes ismeretek felelevenítése Munkaformák, módszerek, eszközök PIKTOGRAM Az igenevek főnévi melléknévi határozói folyamatos befejezett beálló
2 5 13 3. Egyetértés párban a) Szeretnélek megismerni benneteket. Ez a feladat segít ebben. Egészítsétek ki a hiányos mondatokat egy-egy igenévvel! Beszéljétek meg párokban, és olyan mondatot írjatok, amely mindkettőtök véleményét tükrözi! (2 percet kaptok a munkára.) (L. 1. sz. melléklet) b) Hallgassunk meg néhány megoldást! Írjatok fel egy-egy példát a táblára és a füzetbe! (a fürtábra folytatása) páros írásbeli és szóbeli munka KÁRTYÁK 13 15 4. Az ábra kiegészítése a) Hol hiányzik példa az ábrán? Képezzetek igenevet a készít és az olvas igékből! b) Valami még mindig hiányzik az ábránkról. Hallgassátok meg a példát! Figyeljétek meg, milyen igenevek rejtőznek ezekben a sorokban! Mi a képzőjük? (határozói, -ván/-vén) c) Találjátok ki, honnan származik az idézet! (Arany János: Toldi) Hosszan, egyenesen tartja félkezével, Mutatván az utat, hol Budára tér el. Összeszedte magát s fölegyenesedvén, Valahogy erőt vett rínivaló kedvén. gyakorlás, készségfejlesztés 15 16 5. Igenévboncolás Bontsátok szóelemekre a táblára felírt igeneveket! Nevezzétek meg a szóelemek fajtáit! Milyen szófajú a szótő? Karikázzátok be a képzőket! (ige a szótő; -ni; -ó/-ő, -t/-tt, -andó/-endő; -va/-ve, -ván/-vén a képzők) 16 18 6. Az igenevek jelentése a) Figyeljük meg a felírt mondatokban az igenevek kétarcúságát! Milyen szófajú szóból képezzük mindig az igenevet? (igéből) b) Az igei alapszó miatt mindhárom típusú igenév őriz valamit az ige jelentéséből is. Így a jelentése hozzátartozik az igei arcához. Kezdjünk el egy új vázlatot!, gyakorlás (egyéni munka) IGE NÉV jelentés
3 18 22 7. Az igenevek jelentése másképpen a) Helyettesítsétek a főnévi igenevet más szófajú szóval úgy, hogy ne változzon a mondat tartalma! (Egy példa elemzése a tábláról. Tanulság: a főnévi igenév ebben a mondatban helyettesíthető -ás/-és képzős főnévvel.) b) Nevezzétek meg, milyen szófajú szavakkal fejezhetünk még ki a melléknévi igenevekéhez hasonló jelentéstartalmat! Mondjátok más szóval a. melléknévi igenév jelentését! (Egy példa elemzése a tábláról. Tanulság: a melléknévi igenév ebben a mondatban helyettesíthető rokon jelentésű melléknévvel.) c) A határozói igeneves példát még nem elemeztük. Hallgassátok meg az én mondatom! A barátommal szeretünk táncolva énekelni. Mondjátok másképpen ezt a mondatot! (Pl.: Szeretünk táncolás közben énekelni. Mi a szófaja a táncolás közben kifejezésnek? Névutós főnév.) d) E három példa alapján egészítsük ki közösen a vázlatot! (Az igenevek jelentéstartalma tehát egyrészt az igék jelentésével, másrészt a névszók jelentésével rokon. A jelentésük az igenevek mindkét arcához hozzátartozik, tehát valóban kétarcú szófaj.) IGE NÉV jelentés jelentés 22 28 8. Az igenevek mondatbeli szerepe a) Remélem, egy kicsit tudtok mondatot elemezni. Ki a legjobb mondatelemző az osztályban? Mondjátok a nevét! Kinek ítélitek ezt a címet? (A fő mondatelemző kihívása.) Elemezd a Szeretünk kezdetű mondatokat mondatrészek szerint! A főnévi igenév ebben a mondatban tárgy. (Később majd megtanuljátok, átismétlitek, hogy lehet más mondatrész is a főnévi igenév.) Milyen szófajú szóval fejezzük ki gyakran a tárgyat a mondatban? (tárgyragos főnévvel) A melléknévi igenév minőségjelző. Milyen szófajú szóval fejezzük ki gyakran a minőségjelzőt a mondatban? (melléknévvel) A határozói igenév állapothatározó/módhatározó ebben a mondatban. Milyen szófajú szóval fejezzük ki a határozókat a mondatban? (Pl. határozószóval, névutós vagy határozóragos főnévvel) egyéni munka b) Egészítsük ki a vázlatot! Tehát a mondatbeli szerepük az igeneveknek inkább a névszói arcukhoz tartozik. IGE NÉV jelentés jelentés mondatbeli szerep
rogyó: folyamatos melléknévi igenév suttogva: határozói igenév (jót-akaróm: folyamatos melléknévi igenév alkalmilag főnévi szerepben) könyörögnöm: főnévi igenév Mi a neve a toldaléknak? A főnévi igenév személyragja. Kifejez számot és személyt is, ahogy az igealakokon. De a szerepe hasonlít a főnevek birtokos személyjelének a szerepéhez is (dalom, dalod stb.). Ennek az az oka, hogy közös az eredetük. Emiatt a nyelvészek sem tudnak megegyezni abban, hogy a főnévi igenév toldalékolása inkább az igei vagy inkább a névszói arcához tartozik-e. Írjuk mi is mindkettőhöz! üdíteni: főnévi igenév gyötrődve: határozói igenév hanyatlón: Mi a neve ennek a toldaléknak? Határozórag. Milyen szófajú szavakhoz szoktunk ilyen -n ragot kapcsolni? Gondoljatok arra: szépen, okosan! hüvelyezve: határozói igenév zavartan: befejezett melléknévi igenév Melyik igenévre emlékeztet a toldalékolása? (hanyatlón) Tehát a melléknevekre jellemző toldalékot kapta ez az igenév is. kotorászva: határozói igenév 4 28 36 9. Igenevek hallás után a) Hallottátok, szeretem a táncot és a zenét. Hallgassunk meg egy dalt közösen! (Kaláka együttes, Kosztolányi Dezső: Boldog, szomorú dal) A dalszövegben 9 igenév van. Találjatok meg ebből minél többet, és jegyezzétek fel őket a füzetbe! b) Aki a legtöbbet találta, az olvassa fel a megoldását! Egészítsétek ki olyan alakokkal, amelyek még nem hangoztak el! Ellenőrizzük, hogy jót írtatok-e! c) Olvassátok el a verset magatokban, és a párotokkal húzzátok alá az igeneveket a versben! (L. 2. sz. melléklet) d) Nézzük meg sorban, hogy milyen igeneveket találtatok! Olvassátok fel egymás után azokat a verssorokat, amelyekben találtatok igeneveket! Nevezzétek meg az igenevet is! gyakorlás e) Ma nem minden szót úgy írunk, ahogyan azt Kosztolányi Dezső írta a versben. Melyek ezek a szavak? Hogyan írjuk mi készségfejlesztés őket? (A költői szabadság engedi, és a vers ritmusa kívánja. Mi így írjuk: jószívű, vígan, tea. A jót-akaróm és a ködkép kötőjeles írása a szóösszetétel alkalmi voltának a jele.) f) Mondjátok el, mit gondoltok, miért ez a vers címe! (Rövid vélemények meghallgatása) egyéni írásbeli munka MAGNÓ páros munka FÉNYMÁSOLAT IGE NÉV jelentés jelentés mondatbeli szerep toldalékolás toldalékolás
5 36 41 10. Színes villámfeladatok a) Alakítsatok 4-4 fős csoportokat! Forduljanak hátra a párok! Húzzatok egy-egy színes kártyát! Oldjátok meg a villámfeladatot csoportokban! (L. 3. sz. melléklet) Piros feladat: Gyűjtsetek olyan szavakat, amelyek eredetileg igenevek voltak, ma azonban már más szófajú szavak. Pl.: tanító (főnévvé vált), pörkölt (főnévvé vált), beképzelt (melléknévvé vált), múlva (névutóvá vált). Zöld feladat: Írjatok kétsoros verset! A rímek igenevek legyenek! A címe: Boldog, szomorú dal. Az előbb meghallgattuk, hogyan vall Kosztolányi Dezső a boldogság és a szomorúság kettős érzéséről. Írjatok olyan verset, amelyben az egyik sor a szomorúságról, a másik a boldogságról szól! b) Hallgassuk meg a csoportok megoldásait! Olvassatok fel főnévvé/melléknévvé stb. vált igeneveket! c) Olvassátok fel a ti boldog, szomorú dalotokat! 40 41 11. Házi feladat Gyűjtsetek minél több áligenevet! Pl.: zokni, árva. + a tartalék feladat 41 45 12. Összefoglalás Mutatkozzatok be az igenevek nevében! (Letörlöm a táblát, a diákok becsukják a füzeteket.) Mondjatok el magatokról minél többet! Ha megakadnak az igenevek, segítsetek nekik! Kérdezzétek őket! Mire vagytok kíváncsiak? Tartalék feladat Egészítsétek ki a verssorokat olyan igenevekkel, amelyek szerintetek illenek a versbe! Képezzetek a szövegbe illő igeneveket a vers zárójelbe tett igéiből! Több megoldás is lehetséges. (L. 4. sz. melléklet) 1. sz. melléklet Szeretünk. (főnévi igenév). Nem szeretünk...(főnévi igenév). Szeretjük a/az. (melléknévi igenév) embert. Nem szeretjük a/az (melléknévi igenév) embert. Szeretünk (határozói igenév) énekelni. Nem szeretünk (határozói igenév) énekelni. 3. sz. melléklet Piros feladat: Gyűjtsetek olyan szavakat, amelyek eredetileg igenevek voltak, ma azonban már más szófajú szavak! Zöld feladat: Írjatok kétsoros verset! A rímek igenevek legyenek! A címe: Boldog, szomorú dal SZÍNES FEL- ADATKÁRTYÁK képességfejlesztés összefoglalás képességfejlesztés, gyakorlás gyakorlás, képességfejlesztés írásbeli és szóbeli differenciált csoportmunka egyéni írásbeli feladat egyéni írásbeli feladat FÉNYMÁSOLAT
2. sz. melléklet 6 Kosztolányi Dezső: Boldog, szomorú dal Van már kenyerem, borom is van, van gyermekem és feleségem. Szívem minek is szomorítsam? Van mindig elég eleségem. Van kertem, a kertre rogyó fák suttogva hajolnak utamra és benn a dió, mogyoró, mák terhétől öregbül a kamra. Van egyszerű, jó takaróm is, telefonom, úti bőröndöm, van jó-szivű jót-akaróm is, s nem kell kegyekért könyörögnöm. Nem többet az egykori köd-kép, részegje a ködnek, a könnynek, ha néha magam köszönök még, már sokszor előre köszönnek. Van villanyom, izzik a villany, tárcám van igaz színezüstből, tollam, ceruzám vigan illan, szájamban öreg pipa füstöl. Fürdő van, üdíteni testem, langy téa beteg idegemnek, ha járok a bús Budapesten, nem tudnak egész idegennek. Mit eldalolok, az a bánat könnyekbe borít nem egy orcát és énekes ifjú fiának vall engem a vén Magyarország. De néha megállok az éjen, gyötrődve, halálba hanyatlón, úgy ásom a kincset a mélyen, a kincset, a régit, a padlón, mint lázbeteg, aki föleszmél, álmát hüvelyezve, zavartan,
kezem kotorászva keresgél, hogy, jaj, valaha mit akartam. Mert nincs meg a kincs, mire vágytam, a kincs, amiért porig égtem. Itthon vagyok itt e világban s már nem vagyok otthon az égben. 7 1917 4. sz. melléklet Képezz a szövegbe illő igeneveket a vers zárójelbe tett igéiből! Melyik verssort emelnéd ki a mű címének? Indokold meg a véleményedet! Kellemes lenne-e még ez az (elhull) nyári szellő, ez a (leszakad) felhő kellemes lenne-e még? Ez a (lehajlik) deres fő, hajtincset (ereszt) boltív, kellemes lenne-e még a könnyeresztő holtig? Kellemes lenne-e még édes esőben a só, mindenkit (kimos) édes esőben a só? Tiszta vásznakra (gondol) engem beléjük (álmodik), kellemes lenne-e még ez az (elhull) nyári szellő?
Az eredeti szöveg: Ágh István Kellemes lenne-e még? 8 Kellemes lenne-e még ez az elhullott nyári szellő, ez a leszakadt felhő kellemes lenne-e még? Ez a lehajló deres fő, hajtincset eresztő boltív, kellemes lenne-e még a könnyeresztő holtig? Kellemes lenne-e még édes esőben a só, mindenkit kimosó édes esőben a só? Tiszta vásznakra gondoló engem beléjük álmodó, kellemes lenne-e még ez az elhullott nyári szellő? Kiegészítő kérdések, feladatok: a) Mi határozza meg a szövegben, hogy milyen igeneveket lehet alkotni az adott igékből? (a rím, a ritmus, az ige jelentése, mondatbeli szerepe, a szövegkörnyezet) b) Hasonlítsd össze az utolsó versszak többféleképpen kiegészített változatait! Milyen érzelmi, jelentésbeli többletet adnak a szövegnek az igenevek?