Árurendszerek E A N, E A N 1 2 8, T E S Z O R, V T S Z

Hasonló dokumentumok
AZ ÁRU FOGALMA, CSOPORTOSÍTÁSA

Összeállította: Sallai András. Árurendszerezés

IDEGENNYELVŰ ÜGYVITELI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

Vonalkódot a termékre! A GTIN, a vonalkódok elméleti és fizikai előállítása, a GS1-128 és a GS1 DataBar. Krázli Zoltán vezető szakértő

Általános áruismeret Árurendszertan

Osztályozó és javítóvizsga rendje: Megnevezés: szakmacsoportos alapozó oktatás. Osztály: szakiskola, 9-10 évfolyam

Hungary. Vonalkódot 10 lépésben! KIVONAT.

A GS1 DataMatrix felépítése és műszaki előírásai

Az áruosztályozás és megjelenése más közterhekben

ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű

ú Ü Í ú ú ú ú ú ú

ú ű ú ú ű ú ű ű ú ű ú ű Á ű ű Á ű ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ú ú ú ú ú ú

Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő

ú ú ö ö ü ü ü ü ű ü ü

ő ő ő ő ú É ü ú ú ű ú ű ő ő ő ő Á Á ü ő É É É É É É Á Ú Á Á ő ő ő ő ő É Á Á Á ő ő ő Á ü ő ő ü

É Ö Á Í Á Ó Ö ü

É ö Ű ő ű ő ő ű ű

é ú é é é é é é é é é é é é ú é ö é é é ö Ő é é é ú é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö é ö é é é ű é ö ö é ö é é ö ö é é ö ö é ö é Ö é ú é é é é é é

ú ú ü ü Á ú ú ü ű ű ú ü ü ü ü

É Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í

Ü

ő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó

Ö Ö ű ű ű Ú Ú ű ű ű Ú ű

ö ö ö ö ö ö ö ü ö ü ö ű ö ú ü ű ö ü Í ö ú ü ü ű ö ú ü Á ü

ü ö ú ö ú ü ö ü Á Ó ö ö ö ö ú ü ú ü ü ú ú ö ö ü ü ú ü ü ö ö ű ö ü ü ü ü ö ö

É ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű

Í Í Í Ü Ó Ó Ö Á Ü Ü Ó Ü Ü Ó Ö Í É Ö

ó ú ú ü ú ő ó ő ő ó ó ó ö ó ü ő ó ő ö ü ü ó ö ő É ó ö ö ö ó ó ö ü ü ö ü ó ó ő ó ü ó ü ü ö ö É ú ó ó ö ú ö ü ü ó ó ó ü Á ö ö ü ó ö ó ö ö ö ö ó ó ö ó ó

Í Ú É ő ő ú ö Ö ú ú ú ö ö ú ö ö ű ö ő ö ö ú ö ő ő ö ö ö ő ő ú ő ú ö ö ö ú ö ö ú ő ö ú ö ű ö ő Ó ő Á ö ő ö ö

ó É ó í ó ó í í ö í ó í ö ö ö ü ö ó ó ó ü ú ö ü ó ó ö ö ü ü ü ö ö ó ö í ó ű Ü ó í ú í ö í ö í Í ó ó í í ö ü ö ö í ö í ö ö ö ü ó í ö ö ó í ú ü ó ö

é ö é Ö é é ő í ó í é ő ö ú é ó é ő ü ü é ó ö é é ó é é ö é ő í é é ő é é ö é ű ö é í ó é é í ö í ó í ó é é ö ó í ó ó í ó é é ö ő í ó ó í ó ü é í ü

É ő ő ű ú Á ő Á ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ű

ö ö ó ú ö ö ú ü ó ö ö Í ö ö ö ü ó ö ö ú ú ö ü ó ü ó ü ö ú ü ó ü ö ó Á Á ö ü ú ó ö ü ü ö ó ü ü Á ü ö ü ö ü ö ö ö ü ö ú ö ö ö ü ú ö ú ö ű ú ú ü ö ó ö ö

í Ó ó ó í ó ó ó ő í ó ó ó ó

ö ő ő ü ü Ó ü ö ű Á ő ő ö ő Á Ó ű ö ü ő ő ű

í ó ő í é ö ő é í ó é é ó é í é é í é í íí é é é í é ö é ő é ó ő ő é ö é Ö ü é ó ö ü ö ö é é é ő í ő í ő ö é ő ú é ö é é é í é é í é é ü é é ö é ó í é

ü É ö É É ö ö ö ü ö ö Á ű ö ű ű ű Á Í ö ö Ó ö

É Í ü ú É ü ő ő ő ő ú ő ú ü ü ő ü ú ü ű ú ú ü ü Í ü ű ő ő É ő

ő ö ő ű ó ö ó ű Í Ö Ö Á Í Ó Ö Ü É Ö Ö Ö Á Á Ö É Á Ö

ő ő ő ő ő ő ú ő ü Á ü ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ö Ó ő ő ő Ö ő ő ő

ű í ú ü ü ü ü ü Ó í ü í í í É Á

Ü ü Ü Ö Ó ö ü ö Ó Ú Ó ü Ó ö ö Á ö ö ö ö ü

Í Ó ü ü í ü ü ü í Í í É í í Í Í ü ü ü í Í ü

ő ő Ű ü ú ú Ú ü ű ő ő ő ő Á Á Í ü É ő ő ő ő ő É ő ú ú ú ő Á Ö ő

Í Í Ó ű Ü Ó Ó Ü ü Ö Í Ü Í Í ú Ö Ó Í ú ú Ö Ó É Í ű ú

ú ü ü ú Ö ú ü ü ü ü ü ú ü ú ü ű Í ü ü ű ü ű Ó ü Ü ű ú ú Á ü ű ű ü ü Ö ü ű ü Í ü ü

Ö Ö ú

ö ö Ö ó ó ö ó ó ó ü ö í ü ú ó ó í ö ö ö ó ö ü ú ó ü ö ü ö ö Ö ü ö ö Ö ó

í í É í ó ó É ö í ó í ó í ó ó í ó í í ó ó ó í ö ö ö ö í í í ó ó ö ó

Ü ű ö Á Ü ü ö ö


Í ö ö ű ú ö ö Í ö ü ö ü

Ö Ö Ö Ö Ö Á Ű É Ö Ö Ö

Ö ő ü Ö Ö Ő ü ő Ö Ö ü ű Á Í Ö ű ü ő ő ő Ö ü ü ő ő ő Ü ü ő ő ő ü ő ő ü ü

ű ú ú Ö ó Ö ó ó ó Ö ű ó ű ű ü Á ó ó ó ó ü ó ü Ö ó ó ó Ö ű ű ü Ö ű Á ú ú ú ó ű í í Ő ú Á É Ö í ó ü ű í ó ű ó Ö ú Ő ú ó í ú ó

ö ü ü ú ó í ó ü ú ö ó ű ö ó ö í ó ö í ö ű ö ó Ú ú ö ü É ó í ö Ó Á í ó í í Ú ö ú ö ű ü ó

ö Ó ű ö ó í ó ü ö Ó ó í ö ö ó Ö ó ö í ó í ó Á í ó Á Á Ő ú ü ó Í ü ú ü

ú ű ű É ü ű ü ű ű í ü í ő í Ü ő ő ü ú Í ő ő í ú ü ü ő ü

í ó í ó ó ó í í ü ú í ú ó ó ü ü í ó ü ú ó ü í í ü ü ü ó í ü í ü ü í ü ü í ó ó ó í ó í ü ó í Á

Ö Ö ö Ó Ó Ó Ó Ü ú ü Ű Ö Ö Ö ö Ü ö Í ü ű

ű Á ü ő ö í ö ö ő ő ő ő ö

ü ö ö ő ü ó ó ú ó

í ü í ü ő ő ü Í ő ő ő ú í ő ő ö ö ö ű ü í ő ő í ú ö ö ú ő ő ú í ő í ő ö ö í ő ü ü í ő ö ü ü ú í í ü ő í ü Í í í í ö ő ö ü ő í ő ő ü ű ő ő í ő í í ő ő

ö ö ö Ö ö ú Ö í Ö ű ö í Ö í ö ü ö í ú Ö Ö ö í ű ö ö í ö ö Ő ö í ü ö ö í Ö ö ö í ö í Ő í ű ű í Ö Ó í ö ö ö ö Ö Ö ö í ü ö ö Ö í ü Ö ö í ö ö ö ö ö Ö ö í

í í í í ó í ó ö ö í ű ü ó ó ü ú Á Á ó ó ó ó ó ó í ó ö ö ü Ó ö ü í ö ó ö í í ö í ó ó í ö í ú ó ú í ö ú ö ö ö í ó ó ó ú ó ü ó ö í ó ó í í í Á í ó ó ó

ű ú ü ü ü Í ü ö ü ö ü ö ü Ó ü ö ü ö ö ü ű ű ú ü ö ö ü Ó ö ű ü ö ú ö ö ü ü ű ü ü ö ö ü ü ú ö ö ü ü ú ü

ű ö ú ö ö ö ö í ű ö ö ö ű ö ö ö í ü ú í ű í ö í ú ű í ü ö ö ú ö í ö ű ú ü ö ö í ö ü ö ú ű ö ö ö í Á í ü í ö ü ö í ü ö Ő ü ö í ű ü ö í í í í í

ó ö í í ü Ű Ö ó ó ű ö ü Í í í ö Ö Ó ö Ű Ö ú ó ó í í ű ö ö ö ö í ó ö ö í ö ű ö ű ö ö ö ö ö í ó Ö Ö ü ú ö ó ü ö Ö ű ö Ö ü ó ö ö ó ö ö Ó í ű ö ű ö ö ű í

í í ü í í í í í Ó ő ő í í í Ú ü Ú í í Ú ő ü Ú ü ő

ü ő ő ü ü ő ő ű í í ű ő ő ő ü ő ő í í ő ő ő ő ő ő ü ü í ő Ö ő ü í ő ü í í ő ü ő í ő ő í í ő ü ü í ő ü í ő í ő í ő ü í ő í ü í í ő

ű ú ó ó ü í Á Á ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ó ü É ű ü ó í ü í í í í í ó í ü í í ó ó Á

Záróvizsga témakörök a kereskedelem szakirányos üzleti szakoktatók záróvizsgájára

IDEGENNYELVŰ ÜGYVITELI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

ő ű í ő ú í í Á ű í ő ő ő ő í É í í ő Ö Ö Ö Á Í Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú í ő Á Ö ő ő

Í Á ő é é é é é ő é ő é ő é Í Á Ú Á Á é ő é ő é é é é é ű é é é é é é é é Á é é é é é ú ú é é é é é é é ú é é é é é é é é é é é ő é é é é é é é é ű é

í ű í í í ű ö ü ü ö ú ű ú ö ö í í í ű ö ü ü ö ö ö ö í í í ű ö ü ü ö ü ö í í í ű í ö í ö ö ű í ü ü ö í ö ö ö ü í í ű í ú ö ö ö ü ö ö ú ö ö ö ü ö ö ö ö

ú ü ú ö ú í ü í ű ö ü ü ú ú ö ú ö íö í ú ü

Ú ú ö é ö é Ú ú ö ű ö ö ű ö é ö ö é í í Ö ö í í Á Á Ó é ű ü é é ü ú é ü é ű ü é

Á Ó É É Ú É ő í ő ő ö ő ö ő í ö ö ü í ő í ő ö ű ő í ü ü ő í ö ő ü ő ú ü í í ű ü ő ő ő í ö í ú ö ő ö ü ő ő ő É

Á ú ú ű ű ú ú Í ú ú Ö ű Ö ű Ö Ö ű ű ú ÍÍ Í ú Í Í Í Í Í ú ú

Á ó ó ö ó ó ó ö ó ó ö ü ö ó ü ö ó ü ó ö ó ü ó űö ú ü ö ú ó ó ó ő ü ö ö ó ö ó ó ó ó ö ó ő ú ü ö ó ö Ú ü ó ü ő ö ü ö ö ó ó ü ő ő ó ő ü ó ó ó ö ű ő ő ű ü

ó ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ü ó ü ö ü ó Á Á Ő ű ü ó ó ó Í ó ü ú ü Á Á ű ö ó ó ó ó ö ü

ö ű é é é é é é ü é é é é ű é é ü é é é é é ó ó é Í é í é é é é ó ö é ö ö ö ó é é í é é é é Ő é é é ü ü é é é ö ö ö é ü é é í é ó ü é é ü é ó é ó ó é

ü ű ü ó ő ó ű ú ő ó ő ű ü ó ő ó ő í ő ó ó ő ő í ó ő ő ü ó ű ü ó ő ő Ö ő ü íí ő í ű ü ó ő ü ő í ő ű ü ó ő ő

Á Á Á ö ö Á É É ö ú É Á É É ű ö ö ö Á É É É ö Á Í Á É ö ö ö Ö Ö ű ö Ö ű Ó ü ö ű ö Ó Ó ú ö ö Á É É ö ű É Á É É ö

í ü ü ú í ü ú ú É Á í ű Á ú í ü í Ő Ű í Ó ű í ü í ű Ú ú É í ü í í

ő ő ó é ő ő ő é ú é ő é é ú ó é é é í é í í é ű é ö é é é Ö ó í é é é ő ő é ö ó é Í ö ö ő é é é ő ó ó ú ö ó í ó ő ő é é ő ü ö é é é Ö é í í é ú ü é ö

íő ö Ú ö ö ő í ű í ű í í ű ö í ö Ü ö

ö í Á Á Á ö É É í É Á Á Á Á Á É ő ö í ő ö ő ö í ü ő ö ő ö ő ü ö ő ö í ő ő ő ö í ő ő ú ö ű ö ő ö í

Á ó ö í í ö í ö ö ó í ű ó í

ó ú ő ö ö ó ó ó ó ó ő ő ö ú ö ő ú ó ú ó ö ö ő ő ö ö ó ú ő ő ö ó ő ö ö ö ö ö ö ó Á É ű ó ő ő ű ó ó ö ö ő ó ó ú ő Ű ö ö ó ó ö ő ö ö ö ö ő Ú ú ó ű ó ó ő

ó í ú ő ó ó ü ő í ú ó ü Ö Í ö ő ü ö ö ó ő ü Ü ö Ö ö ü ó ü ú ö Ö í í ő ö ü ú ü ü ó í ő ő ü í ü É ő ő Í ö ö ó ő ó ó ő ü ö ü ő ó ő ő ö Ö ő ü ő ő ő ü ö ö

é ú ó é í é é é é í é ő é é ő é é í é é é ó é í ó ö é ő ő ő é í ó Í ő í é ö ő é í ó é é ű ó é Ú é í é é í é í é ó é í é ö é ő é ó ó ó é ö é Ö ü é ő ö

Ó ö ü í ü ö ü ü ü ö ü ö ö í ü ü ü ü ö ö í ö ü ö É ü ü ü É ö ü ö ö ü ü ö ü í ü ö í

É ö É ó Á É ó ü Á Ő Ö ü ö Ö ő ü ö ő Ü ű ő ó ő ó ő ő ő í ö ö ö í ő ü ü ő ü ü ő ö ó ő ő ú ő ő ö ö ő ő ő ú ő ő ü ú

ó Ó ó Ó Ő ó Ő Ó Í

ü í ű í ó ö ó ü ö ú ó í Á ó ö ú ü ó í ö ó ó ó Á ó ö ú ó ó ó íú ü ó ö ö í ü ó ö ú ó í í í í Ö í ö ú ó í í ú í ü ű ö Í í ó Ö Ö ö ű ö í ó í Í í ü í

É É Í ú ú Ü ú ú ű

Ó é Ó ü é é é é é é ú é é é é é é Ó é é é é é é Í é é é é é é é é Ó é é é é é é é Ó é ü é é é é é é é é é Ó é é é é ú é é é é é é é é é é é ü é é é é

ö Ö Í ó ö ü ö ö ó ó ü ó Í ö ö ö ó Á ü ü

Átírás:

Árurendszerek 1. T É M A K Ö R : Á R U R E N D S Z E R E Z É S F E L A D A T A H A G Y O M Á N Y O S É S K Ó D T Í P U S Ú Á R U R E N D S Z E R E K L É N Y E G E, A L K A L M A Z Á S U K T E R Ü L E T E I, E L Ő N Y E I E A N, E A N 1 2 8, T E S Z O R, V T S Z V O N A L K Ó D S Z E R E P E A K E R E S K E D E L E M B E N A B E L S Ő C I K K S Z Á M O Z Á S J E L E N T Ő S É G E, A L K A L M A Z Á S A

Árurendszerezés feladata Rendszerezés: tárgyak, jelenségek, fogalmak egységbe foglalása, elméleti törvényszerűségek, gyakorlati szempontok alapján (pl. SI mértékrendszer, növény-, állatrendszertan, számrendszer stb.). Az árurendszertan az áruismeret egyik speciális területe, mely csoportosítja, egységbe foglalja a termékeket. Feladata, hogy segítsen: a készletgazdálkodásban az áruazonosításban felmérések, statisztikák készítésében

ÁRURENDSZEREK Hagyományos csoportosítás: 1. Felhasználási cél 2. Tulajdonság 3. Megmunkálási fok 4. Földrajzi eredet 5. Áruszállítás és raktározási mód 6. Speciális szempontok (pl. méret, technológia) Kód típusú csoportosítás: 1. EAN: Egységes Áruazonosító Kódrendszer 2. ETK: Egységes Termékkód 3. BTO: Belföldi Termék Osztályozás 4. VTSZ: Vámtarifa Szám 5. TESZOR (Termékek és szolgáltatások osztályozási rendszere)

Hagyományos árurendszerezés

Kód típusú árurendszerek A kódolás: valamely információ kifejezése egyezményes jelekkel. Előnyei: több millió cikkelemből álló árutömeg nyilvántartását segíti (egy adott áru csak egyetlen helyre legyen besorolható) a raktározási folyamatokat leegyszerűsíti Termékek értékesítését követhetővé teszi, és ezáltal a készletmozgásokat is

Kódolás formái alfás kódrendszer: a latin ABC ékezet nélküli 26 betűjét alkalmazzák. numerikus kódrendszer: 0-9-ig terjedő arab számok variációját alkalmazzák. alfanumerikus kódrendszer: betűk + számok variációja. vonalkód rendszer : vonalkód + alatta elhelyezett számkód

Magyarországon leggyakrabban alkalmazott kódrendszerek

GS1: GTIN/EAN (Európai áruazonosító kódrendszer) Jelentése: European Article Numbering 1977-ben jegyezték be Az EAN egy nemzetközi társaság székhelye:brüsszelben van Az EAN rendszer nem csak Európában, hanem a világszerte elterjedt http://gs1hu.org/rolunk/gs1szabvanyok/azonositas

GS1/EAN-128 (UCC/EAN-128) Főbb jellemzői Kereskedelemben alkalmazott kódváltozat, melyet UCC/EAN-128 néven az Amerikai UCC és az Európai EAN hozott létre a kód adattartalmának szabványosítása által. A kereskedelemben csak logisztikai célokat szolgál, pénztáraknál (POS) nem alkalmazható. A kód főbb jellemzői: A Code-128 ipari kód szabványos adattartalommal Az FNC1 speciális karakter közvetlenül a startkarakter után és az adatmezők tagolásakor (változó hosszúságú adatmezők lezárásakor) szükség szerint jelenik meg. A Code-128 alapszabványtól eltérő szigorúbb méretkövetelmények. Maximum 48 alfanumerikus karakter kódolása

G-TIN13/EAN-13 célja, hogy szabályozza a termékazonosítás rendszerét, összehangolja a különböző tagországokban alkalmazott termékazonosító kódrendszereket. Az EAN kódrendszer a termék azonosítását szolgálja Nem ad felvilágosítást a tulajdonságairól 13 számjegyből áll 1-3. számjegyig: az ország azonosítószáma 4-8. számjegyig: a gyártó (importáló) vállalat kódszáma 9-12. számjegyig: a termék kódszáma 13. számjegy: ellenőrző szám Magyarország azonosító kódja: 599 http://ident.hu/vonalkod-alapok/ean-13 http://gepir.gs1hu.org/searcher/gtinsearch

G-TIN8/EAN-8 A 8 számjegyű ún. rövid EAN kódot hazánkban belső cikkszámozásnál alkalmazzák. A 13-as kódrendszerből lett lerövidítve, mégpedig úgy, hogy a gyártó azonosító számából elveszik a 7-8. számjegyet, valamint a termékazonosítóból a 9-11. számjegyet. Az előzőeknek megfelelően az EAN-8 felépítése: 1-3. számjegy: ország azonosító kód 4-7. számjegy: a termék azonosító száma 8. számjegy: ellenőrző szám

Belső cikkszámozás Egyes kereskedelmi hálózatok saját belső kódrendszert dolgoztak ki (Spar, Cora, Tesco stb.). Ezek a kódrendszerek csak az üzlethálózat tagjai számára hozzáférhetők, ők tudják az adatokat feldolgozni és az a saját hálózatukban jól használható.

ETK 1984 óta használják az EAN-rendszerbe illeszkedő kódrendszert, az ETK-t (EgységesTermék Kód). Tulajdonképpen az EAN bevezetésével szerepét vesztette, ugyanis az elve megegyezik az EAN elvével, de nem tartalmazza az ország azonosítót és az ellenőrző számot. Magyarországon a termelő eszközöknél alkalmazták először az egységes termékszámozást. Az ETK 9 elemű kód, azaz egy 9 számjegyből álló számsor. Az ETK egy numerikus kód.

ETK II. A hazai árunyilvántartás részeként, a készletgazdálkodás problémáinak megoldására hozták létre. Elősegíti a termékek egységes jelölését a vállalatok közötti információáramlásban, a termékforgalomban és a készletgazdálkodásban. Egyedüli feladata, hogy a termeléstől a felhasználásig képes legyen azonosítani az adott terméket. Az árucikk jellemzőiről nem tartalmaz információt. 9 számjegyből áll: 1-5. számjegyig: a gyártó vállalatot jelöli 6-9. számjegyig: a termék azonosítószáma

BTO Magyar termékcsoportosítási rendszer 1996-ban vezette be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a belföldön forgalmazott mezőgazdasági és erdészeti termékek, élelmiszerek és ipari termékek hivatalos statisztikáiban. Kialakítása a nemzetközi szisztematika és az itthoni gazdasági követelmények figyelembevételével történt Szorosan összefügg az Európai Unió rendszerével

BTO Az anyagi formában megjelenő termékeket fajtájuk szerint csoportosítja és megfelelő kódszámmal látja el. Előnyei: Megkönnyíti a hazai előállítású termékek összehasonlítását, azonosítását nemzetközi szinten Segíti a külkereskedelem és a termelés kapcsolatának vizsgálatát árucsoportonként 10 számjegyből áll 1-4. számjegyig: előállító szakágazat EU-kódja (megfelel a magyar TEÁOR, azaz Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere) besorolásnak. 5-6. számjegyig: tevékenység szerinti egységes EU-kód 7-10. számjegyig: termék azonosító kódja Pl.: 1561 31 3300 Búzadara durumbúzából 1561 31 3500 Búzadara közönséges búzából és tönkölyből

VTSZ 1997. január 1-jétől került bevezetésre a kereskedelmi vámtarifaszám rendszer, ami a hazai gazdaság védelme, a nemzetközi kötelezettségek összhangjának megteremtése érdekében jött létre. A kereskedelemben folyó adás-vételről számlát kell kiállítani. Annak érdekében, hogy a számláról egyértelműen kiderülhessen milyen termékről van szó, szükség van egy átfogó kódrendszerre, melyben azonosítószámok alkalmazásával felismerhetővé válik az árucikk.

VTSZ 10 számjegyből álló Kereskedelmi Vámtarifa Szám 21 áruosztályba sorolta a termékeket, mely 1997 januárjától érvényes. Bevezetésének céljai: Nemzetközi összhang megteremtése A hazai gazdaság védelme Nemzetgazdaság fejlesztése Mindenkori áruazonosítás Egyéb kereskedelempolitikai célok A VTSZ használatával a termékek akkor is beazonosíthatóvá válnak ha a számla nehezen olvasható, vagy idegen nyelven írták. Törvényi szabályozás esetén is hivatkozási alap a termék VTSZ száma.

TESZOR Termékek és szolgáltatások osztályozási rendszere, 2015 A TESZOR produktum-típusú osztályozás, amely az egyes tevékenységek produktumait, azaz a termékeket és a szolgáltatásokat csoportosítja és foglalja egységes rendszerbe. A TESZOR a termékeket és szolgáltatásokat az ágazati eredetük alapján osztályozza struktúrája a TEÁOR 08-ra épül, és tartalmilag is megfelel a TEÁOR fogalmainak. Felhasználási területe: nemzeti és regionális számlák; ÁKM (ágazati kapcsolatok mérlege); termékszintű statisztikák és elemzések. Kapcsolat nemzetközi osztályozásokkal: azonos az Európai Unió termék osztályozásával, a CPA Ver.2.1-el

TESZOR Struktúra: 1. szint: 21 nemzetgazdasági ág, betűjel: A-tól U-ig 2. szint: 88 ágazat, két-számjegyű kód: 01-től 99-ig 3. szint: 262 alágazat, három-számjegyű kód: 01.1-től 99.0-ig 4. szint. 576 szakágazat, négy-számjegyű kód: 01.11-től 99.00-ig. 5. szint: 1.357 csoport, öt-számjegyű kód: 01.11.1-től 99.00.1-ig 6. szint: 3.218 alcsoport, hat-számjegyű kód: 01.11.11-től 99.00.10-ig https://www.ksh.hu/docs/osztalyozasok/teszor/teszor_2015_struktura.pdf

Vonalkód mle.hu/pictures/250.pps www.gs1hu.org/ A vonalkód: szélesebb és keskenyebb csíkok, és ezeket a csíkokat szélesebb és keskenyebb üres közökkel megjelenített szimbólum. A vonalak hosszúsága változó lehet, információt a vonalak és az elválasztó közök hordoznak, ezért az olvashatóságot a vonalkód hosszúsága nem befolyásolja. Az EAN-számok könnyű leolvashatósága érdekében alkalmazzák a vonalkódot. A vonalkód az EAN-kód gépi értelmezése.

Vonalkód A vonalkódok segítségével a termék pontosan beazonosítható gyártási helytől függetlenül A vonalkódjel eltérő szélességű fekete és fehér csíkokból, valamint alatta elhelyezett, szemmel is látható számokból áll. A fekete és fehér csíkok eltérő mértékben verik vissza a fényt, melyet a vonalkód leolvasó értelmez, vagyis dekódolja az adatokat, majd továbbítja számítógépnek

Vonalkód fajtái Lehet: Diszkrét: csak a sötét vonalak hordoznak információt Folyamatos: a vonalközök is hordoznak információt kereskedelmi elterjedésének legfőbb okai: A vonalkód bármely csomagolóanyagon elhelyezhető Jól elkülönül a termék csomagolásán látható egyéb információktól Leegyszerűsíti az ellenérték elszámolását Pontos és megbízható termékazonosítást tesz lehetővé A termék követhetővé válik a termeléstől az értékesítésig

Vonalkód előnyei A vonalkód alkalmazásával megkönnyíthető és meggyorsítható a kereskedelmi munka. A pénztárak áteresztőképessége nő, vásárlónak ezáltal kellemesebb lesz a vásárlás, a pénztárosok hibázási lehetősége minimális lesz. Nem szükséges a termékek egyedi árazása, De fontos, hogy a vásárló megfelelően tájékoztatva legyen az árakról. Ez ártájékoztató táblákkal, polcsínbe elhelyezett etikett-címkével történhet.

Vonalkód előnyei A téves árbeütések száma megszűnhet, ha mégis túlszámlázás van, az nem a pénztáros hibája, hanem a termék adatrögzítésénél (bevételezésénél) hibáztak. A vonalkódok gyorsan és hibátlanul olvashatók a vonalkód helyzetétől függetlenül. Vonalkód minden csomagolóanyag-típusra nyomtatható (papír, műanyag, fa, fém, üveg, kombinált, textil). A vonalkód jól elkülönül és megkülönböztethető minden egyéb információtól. A vonalkódok elhelyezése: csomagolás talpán, ha ez nem lehetséges, akkor a csomagolás hátoldalán, oldalán. A vonalkód semmilyen információt nem takarhat!

Vonalkód előnyei Pontos, azonnal elérhető készletnyilvántartást tesznek lehetővé Használatukkal a kereskedelmi hálózatoknál egyszerűsíthető a rendelés, leltározás Segítségükkel statisztikák készíthetők Alkalmazásukkal nyomon követhető a forgalom nagysága, összetétele Előre jelezhetővé válik a kereslet a korábbi adatok alapján Automatikussá tehető az utánrendelés A pénztáros munkáját gyorsítja és pontossá teszi Nő az üzlet áteresztőképessége Áruvédelemre is alkalmazható Elkerülhető, hogy a raktárakban lejárt szavatosságú termékek maradjanak

Vonalkód alkalmazásának hátrányai: a kisebb üzleteknek túl magas beruházási költséggel jár hosszú a vonalkód-technika kialakításának megtérülési ideje üzemeltetése speciális szakembert igényel néha nehéz elhelyezni az áru csomagolásán, sérülékeny, nyomtatása nehézkes, védelem nélkül fénymásolható vagy számítógéppel újraírható 29,8 X 20,7 mm (EAN 13) vannak színek, melyeket nehezen tud értelmezni a vonalkódleolvasó, ezért ezeket a színkombinációkat kerülik Ilyen színek pl. a piros, lila, bordó vonalak, valamint a nagyon halvány színek.

Köszönöm a figyelmet! Kérdések?