Siegl Judit Csorba József HÓNAPRÓL HÓNAPRA Meixner-módszerű, differenciált szövegfeldolgozó és fogalmazás munkafüzet harmadik osztályosoknak 1. félév Nehezebb változat 1
Ez a munkafüzet a Meixner Ildikó szellemi örökségét gondozó Meixner Alapítvány keretei között, a HEFOP-2.1.2.-P. 2004. 05 0018/1.0 számú program anyagi támogatásával, a Játékház tankönyvcsalád folytatásaként készült 2.- 4. osztályosoknak szóló tankönyvcsalád része. Kapcsolódik hozzá: HÓNAPRÓL HÓNAPRA Meixner-módszerű, differenciált szövegfeldolgozó és fogalmazás munkafüzet harmadik osztályosoknak, 2. félév, olvasókönyv: HÓNAPRÓL HÓNAPRA Meixner-módszerű olvasókönyv harmadik osztályosoknak, nyelvtan munkafüzet: Nyelvi ismeretek HÓNAPRÓL HÓNAPRA Meixner-módszerű anyanyelv munkafüzet harmadik osztályosoknak. A tankönyvcsalád használatának megkönnyítése érdekében tanári kézikönyv is készült, illetve az AIÓ Tankönyvkiadó rendszeresen szervez akkreditált pedagógus-továbbképző tanfolyamokat is. A kiadvány tankönyvvé nyilvánítási engedélyt kapott a KHF/2629-13/2010 számú határozattal. A könyv megfelel az Oktatási Minisztérium kerettantervének [17/2004. (V. 20.)], illetve az Educatio Kht. Kompetenciafejlesztő oktatási program kerettantervnek. Összeállította: Siegl Judit, Csorba József Szakmai konzulens: Damó Eszter Sorozatszerkesztő, szakmai lektor: Damó Eszter Felelős kiadó: Csorba József Grafika: Jánossyné Gőtze Ildikó Borítóterv: Jánossyné Gőtze Ildikó, Sinka Andrea Tipográfia: Sinka Andrea Tudományos-szakmai szakértő: Szabó Ákosné dr. Tantárgypedagógiai szakértő: Ambrus Péterné Technológiai szakértő: Karácsony Orsolya Kiadói, forgalmazói azonosító: AI-006 ISBN 978-963-88299-5-5 Köszönetnyilvánítás Köszönet a Meixner Iskola pedagógusainak és diákjainak a fejlesztésben való közreműködésükért. Köszönet Balogh Tibornak a szerkesztésben nyújtott segítségért. Ajánljuk ezt a munkafüzetet Dr. Meixner Ildikó emlékének. AIÓ Tankönyvkiadó Kft. www.aio.hu Vevőszolgálat: kiado@aio.hu Telefon: 06 1 222 0762, 30/6168243, 30/ 2507730 Terjedelem: 20,21 A/5 nyomdai ív A könyv tömege:560 gramm 1. kiadás, 3. változatlan utánnyomás 2012. Készült: KORREKT Nyomdaipari Kft. Budapest 1106 Fehér út 10. 2
Isten veled, gólyamadár! 1. Színezd azonos színűre és kösd össze az összetartozókat! 12 órakor délnek Afrika felé befagy csivitelésük-csiripolásuk délidőbe cikáztak kemény kérget fagyaszt repdestek ütöttek csapongtak fecskehangjuk 2. Válaszolj a kérdésekre a füzetedben! a) Mikor mentek el a gólyák? b) Miért kell elhagyniuk a gólyáknak és a fecskéknek a falut? c) Hol gyülekeztek a fecskék indulás előtt? d) Milyen madarakról szól a történet? 3. Húzd alá azt a részt a történetben, ami a kérdésekhez tartozik! 1. Milyen hangja van a fecskéknek? 2. Hogyan pihennek a gólyák a repülés közben? 3. A fecskék, vagy a gólyák indultak előbb? 4. Készíts rajzot a fecskék útrakeléséről a rajzfüzetedbe! 5. Csoportos feladat: mi mindent lehet kiolvasni a szövegből a gólyák szokásairól? Írjátok le a füzetbe! 6. Írd be a hiányzó mássalhangzókat! Az olvasmány szavaiból válogass! ó a, e e, a u, é e A i a 7. Beszéljétek meg! Mi a véleményetek a történet címéről? Milyen címet lehetne még adni neki? Ki találkozott már gólyákkal, fecskékkel? Ki tapasztalt már olyat, hogy ősszel elrepülnek, tavasszal pedig ugyanoda visszatérnek? 3
Furulyavásár 1. Fogalmazd meg másképpen, és írd le a füzetedbe! Vegyenek maguknak valami nyalánkságot is. Nagyon nagyra volt vele a két fiú, hogy nekik milyen sok pénzük van. 2. Keretezd be az olvasókönyvi szövegben az első bekezdést! Mi mindent tudunk meg ebből a részből? Színezd azonos színnel az összetartozókat! helyszín: szereplők: előzmények: a szereplők szándékai: időpont: Elküldte a gazdag ember a gyerekeit vásárba. Gazdag ember, két kisfia. Hetedhét országon is túl (nem derül ki). Egyszer volt (pontosabban nem derül ki). A gazdag ember örömet akart okozni a gyerekeknek,akik furulyát szerettek volna. A történeteknek ezt a részét bevezetésnek szoktuk nevezni. Ez az előkészítés segít megértenünk az eseményeket. Előfordult már mindannyiunkkal, hogy nem az elejétől néztünk egy filmet, vagy hallgattunk egy mesét. Ilyenkor időbe telik, amíg rájövünk mindarra, amit tudnánk, ha látjuk az elejét is. 3. Írd fel a füzetedbe a mese címét, és sorold fel a szereplőket! 4. Egészítsd ki emlékezetből a mondatokat! Ellenőrizd a munkádat a szöveg segítségével! Olvassátok fel a mondatokat! Mit lehet megfigyelni? Egyszer egy ember Adott nekik nyolc forintot, hogy A furulyaárus kevesebbet kért, de A fiúk dicsekedtek, hogy Az édesapjuk szégyenkezett, hogy 4
5. Páros feladat: becsapta a fiúkat a furulyaárus? Beszéljétek meg! Húzzátok alá a jó megoldást! Igen, mert nem adott vissza a pénzükből. Nem, mert a fiúk akartak többet adni érte. Igen, mert a felnőtt tudta, hogy butaságot csinálnak. Nem, mert az árusnak az a dolga, hogy minél drágábban adja el az áruit. 6. Kire igaz? Színezd azonos színűre! büszke talpraesett ostoba apa tapasztalatlan pénzéhes fiúk szerencsés okos furulyaárus kíméletlen ártatlan élelmes 7. Csoportos feladat: olvassátok el figyelmesen az olvasókönyvben az alkudozás leírását! A leírás alapján tervezzétek meg és játsszátok el, hogyan játszódhatott volna az alkudozás, ha a gazdag gyerekek is alaposan ismerték volna a vásári szokásokat! Teremtsetek a játékhoz vásári hangulatot! A Vásári kikiáltók című vers sokat segíthet ebben. Osszátok fel a versben szereplő árusok szövegeit, s a háttérben egyszerre mondjátok ezeket. (Ha ügyesek vagytok, fejből, de olvashatjátok is!) Ha nem jut valakinek verses szerep, akkor kiegészíthetitek egyéb vásári hangokkal is. (Pl.: malac, tehén, birka, tyúk, stb.) A háttérhangok halkuljanak el, ha megkezdődik az alkudozás, s erősödjenek fel, ha véget ér. Az elején és a végén, minél harsányabb, annál jobb. Közben figyeljetek arra, hogy csak olyan hangos legyen, hogy az alku jól hallható legyen! A hátteret ne vigyétek túlzásba! 8. Beszéljétek meg! Mit tehetett volna a furulyaárus? Mi szégyellnivalója van a fiúk apjának? Milyen hibákat vétett az apa? 5
Állatvásár 1. Készüljetek fel a játékra! A játékleírás elolvasása után beszéljétek meg a következőket: Mit jelent a téres hely? Milyen szereplőkre van szükség a vásárhoz? Hány gyerek játszhatja egyszerre a játékot? Miben kell ügyesnek lenni a szereplőknek? Kiknek kell egymást segíteni a játékban? A páva és a daru 1. Jelöld az igaz mondatokat I, a hamisakat H betűvel! A hamis mondatokat fogalmazd át igazzá, és írd le a füzetedbe! A páva gyakran nézegette magát a víztükörben. A pávának szürke tollai vannak. A darunak díszes tollai vannak. A daru igen hiú állat volt. A madarak nem szerették a páva dicsekvését. A daru elmondta a véleményét a pávának. 2. Kire igaz? Színezd azonos színűre! beképzelt öntelt igazságos hiú egyszerű szürke gyönyörű csodaszép jóakaratú gőgös fennhordja az orrát szerény önhitt díszes színes szerény külsejű 6
3. Párosítsd az 1. boríték állatait a tulajdonságokkal! Ezek gyakran előforduló szókapcsolatok, nem feltétlenül az állatok tényleg jellemző tulajdonságai. 1. 4. Szerinted mire figyelmeztet a daru? Húzd alá! Ne dicsekedj a külsőddel! Ne légy büszke arra, ami nem a te érdemed. Mind mások vagyunk, ki ebben jó, ki abban, így szép és érdekes a világ. Mindenkinek megvan a maga értéke. 5. Csoportos feladat: válasszatok az alábbi lehetőségek közül! 1. Játsszátok el úgy a történetet, hogy a szereplők gyerekek, s az egyikük dicsekszik az új mobiltelefonjával! 2. Játsszátok el úgy, hogy egy felnőtt dicsekszik az új autójával! 3. Játsszátok el úgy, hogy magatok találjátok ki a körülményeket! A holló és a vizeskorsó 1. Keretezzétek be az olvasókönyvi szövegben a bevezetést! Mi mindent tudunk meg belőle? Írjátok ki! helyszín: szereplő: előzmény: szereplő szándéka: időpont: 2. Válaszolj a kérdésekre a füzetedben! a) Mit látott meg a magasból a holló? b) Miért lett kétségbeesett a holló? c) Mi jutott eszébe? d) Milyen megoldással segített magán a holló? e) Milyen volt a mesében a holló? Írj tulajdonságokat! 7
3. Milyen volt a mesében a holló? Gyújts a füzetedbe rá illő tulajdonságokat! 4. Rejtvény: írd a szavakat a megfelelő helyre! Megfejtés a vastag keretben lévő szó! (csillog, hőség, forró, repül, korsó) 1. forróság 2. vizesedény 3. száll 4. fénylik cs 5. nagyon meleg 2. 5. Rakd ki a 2. boríték képtörténetét! A kirakott képek alapján meséljétek el a történetet! 6. Keretezd be a szövegben a történet befejezését! Beszéljétek meg! Mi derül ki ebből a részből? Miért fontos ez a rész? Kötélhúzósdi 1. Mit jelentenek a szólások? Keresd a párját! lóvá tesz kereket old elhúzza a nótáját leszedi a kereket ellátja a baját bolondot csinál belőle lónak öltöztet jól megleckézteti elfut, elmenekül 8
2. Milyen tulajdonságok illenek a szereplőkre? Gyűjtsd ki a füzetedbe a szereplők neve mellé! pihent eszű hiszékeny durva buta bátortalan költekező hazug ostoba érdekes mulatságos erős eszes gyenge kíváncsi igazságos mérges kárörvendő zsugori 3. Melyik szólás illik a mesére? Karikázd be! Miért? Lóvá tesz. Bolond lukból bolond szél fúj. Egy bolond százat csinál. 4. Csoportos feladat: mi lehetett a történet előzménye? Írjatok bevezetőt hozzá! Olvassátok fel a többieknek a bevezetőtöket! Majd osszátok el a szerepeket, s olvassátok el a történetet hangjátékszerűen a magatok számára! Akinek nem jut szerep, gondoskodjon a háttérzajokról! 5. Csoportos feladat: illesszétek össze a 3. boríték mondatait párbeszéddé! Írjatok hozzá bevezetést és befejezést is! Tanuljátok meg, s adjátok elő több szereposztásban úgy, hogy a gyerek és az árus az általuk választott szerepkátyának megfelelő módon viselkedik! A többieknek arra kell tippelnie, hogy melyik szereplő melyik szerepkártyát választotta! Szerepkártyát a bevezetőt, befejezést mondók is válasszanak! 3. A nyulacska harangocskája 1. Keretezd be az olvasókönyvi szövegben a bevezetést! Mi mindent tudunk meg belőle? Olvasd el figyelmesen, majd emlékezetből írd be! helyszín: szereplő: előzmény: a szereplő szándéka: időpont: 9
2. Ez a mese láncmese. Pótold a hiányzó láncszemeket a szöveg segítségével! A kaszás füvet adott a. A tehén tejet adott a. A macska megfogta az. Az egér megcsípte a. A bika megitta a. A víz meghajtotta a. A köszörű megfente a. A kivágott fa visszaadta a. 3. Mikor fordul jóra a mese? Ki segít elsőként a nyulacskának? Húzd alá a szövegben! 4. Mi történik ezután? Rajzold le az egyik eseményt! A ló, a róka és az oroszlán 1. Keress hasonló jelentésű szavakat a szövegből! idős: gonosz: kimúlt: eszik: ordít: megijedt: szomorkodik: lefekszik: 2. Csoportos feladat: a történetet befejezését elhagytuk az olvasókönyvben. Szerintetek hogyan végződhet? Írjatok befejezést! Többféleképpen is befejezhetitek! Olvassátok fel a többieknek, hogyan képzelitek! Majd hallgassátok meg a történet befejezését Ezópusz szerint! A tanítótok felolvassa. 10
3. Számozással állítsd sorrendbe az összekeveredett mondatokat! Ez a mese összefoglalása. A róka kitalálta, hogyan segítsen az öreg ló baján. V 1. A ló elhúzta az oroszlánt a gazdája házához. N 2. A gazda elszégyellte magát és jól tartotta a lovát. Y 3. A ló az erdőben találkozott a rókával. S 4. A gazda elküldte a kivénhedt lovát. Ö 5. A róka az oroszlánt a ló farkához kötötte. É 6. 4. Válogasd ki a szereplőkre illő tulajdonságokat! Írd melléjük! szorgalmas kivénhedt lusta zsugori gonosz mogorva barátságtalan emberséges okos buta éhes segítőkész kegyetlen szégyenkező bátortalan szomorú ostoba gazdag ravasz ügyes gazda: ló: róka: oroszlán: 5. Beszéljétek meg! Milyen változásokat lehet megfigyelni a szereplők tulajdonságaiban? 6. Csoportos feladat: alakítsatok ötfős csoportokat! Írjátok fel lapokra a 3. feladat mondatait címnek! Beszéljétek meg, hogy melyik rajzon mi legyen! Mindenki kezdjen el rajzolni egyet! A tanító jelzésére adjátok mindig tovább, s folytassátok a kapott rajzot a megbeszélés szerint! Ez a láncrajzolás. 11
7. Írj a füzetedbe olyan állatneveket, amelyekben ezek a magánhangzók vannak: ó a, u a, e e, á a ó Hogyan keresett társat a kutya? 1. Keretezzétek be az olvasókönyvi szövegben a bevezetést! Mi mindent tudunk meg? Páros munkában beszéljétek meg a megoldást! helyszín: szereplők: előzmények: a szereplők szándékai: időpont: 2. Írd le más szavakkal! Ránk fogja azt a rettenetes vasat: 3. Rajzold le, hogy mitől félt az oroszlán! 4. Egészítsd ki az összefoglalás mondatait! A kutya elindult Olyan társat keresett, A kutya folyton ugatott, Mindig tovább ment ahhoz, Csak az ember bíztatta a kutyát, A kutya ebből gondolta, 12
Ebes szólások A szólások és közmondások sok évszázados megfigyelésekből és hiedelmekből született bölcsességek. Szájhagyomány útján maradtak fenn. A magyar néphagyomány részei. 1. Párosítsd a 4. boríték szólásait a magyarázatukkal! 4. 2. Csoportos feladat: rajzoljatok le szólásokat, közmondásokat úgy, hogy a többiek ki tudják találni, hogy mit gondoltatok! 3. Csoportos feladat: gyűjtsetek még állatokkal kapcsolatos közmondásokat és írjátok le! A lusta nyulacska 1. Hogyan szerepelnek a történetben az alábbi kifejezések? Húzd alá a szövegben! Jelöld a margón a megfelelő számmal! Írd be alá! 1. lustaság 2. apró kis állat 3. nagyon szomjas volt 2. Írd ki a mese szereplőit a füzetedbe! 3. Válaszolj a kérdésekre a füzetedben! a) Miért fogtak közösen az állatok nehéz munkába? b) Mit gondolhatott a nyulacska a kútásásról? c) Mi történt, amikor a kút elkészült? d) Miért nem ihatott a nyulacska éjszaka sem? e) Mi történt az elefánt őrsége alatt? f) Miért ihatott végül a nyulacska is? 13
4. Rakd sorrendbe az 5. boríték képeit! Meséljétek el a történetet! 5. 5. Melyik szólás kapcsolódik a történethez? Húzd alá! Miért? Sok kéz hamar kész! Egységben az erő. Kicsi a bors de erős. Lustának a kenyér is kár. 6. Rejtvény: Írd mellé az ellentétét! 1. holt 2. szorgos 3. bonyolult gy sz 4. pihent 5. napfényes ny 6. kicsi 7. piszkos sz 7. Csoportos feladat: írjatok párbeszédet arról, hogyan vitatták meg az állatok, mit tegyenek a patak kiszáradása miatt? Osszatok szerepeket, mindenki tegye hozzá a maga véleményét! A párbeszédet mindenki írja le a füzetébe! 8. Keresd ki a könyv tartalomjegyzékéből az alábbi történetek szerzőit! Írd be ezeket a címek mellé! cím írója Isten veled gólyamadár! Állatvásár A páva és a daru A holló és a vizeskorsó 14
A ló, a róka és az oroszlán A lusta nyulacska Hogyan keresett társat a kutya? Furulyavásár Azt a mesét, amelynek ismerjük a szerzőjét, műmesének hívjuk. A többi esetben nem ismerjük a szerzőt. Legfeljebb csak a mese gyűjtője, feldolgozója ismert. Az ilyen mesét népmesének nevezzük. 9. Az előző feladatban színezd a népmeséket sárgával, a műmeséket zölddel! Rege a csodaszarvasról 1. Hogyan szerepelnek a szövegben ezek a kifejezések? Keresd ki, és írd melléjük! lándzsa délceg vitéz engedélyt kérnek elejt nedves földterület, ahol nehéz a járás elfogadta a tervüket közéjük lovagoltak 2. Mit jelent? Írd le más szavakkal a füzetedbe! Sas a szemük, villám a kezük. 15
3. Rakd ki a 6. borítékból, ami összetartozik! 6. 4. Színezd egyforma színnel az összeillőket! Segít az előző borítékos feladat! Milyen állatokból áll? Ki őrzi? Mi az állatcsoport neve? marha csikós ménes ló pásztor nyáj juh gulyás gulya disznó csordás konda többféle állat együtt kondás csorda (csürhe) 5. Húzd alá az olvasókönyvedben a választ! Hogyan nézett ki a gímszarvas? Mennyi ideig tartott a vadászat? Milyen helyre csalta el őket a szarvas? Hogyan zajlott a leánykérés? 6. Számozással rakd sorba az összefoglalás mondatait! A szarvas csudaszép vidékre csalta Hunort és Magyart. sz 1. A két testvér egyszer vadászni ment társaival. í 2. Dul király lányaival egybekeltek, és ott letelepedtek. a 3. Hirtelen egy csodálatos gímszarvas bukkant fel előttük. m 4. Enéh királyné aggódott, hogy ki viseli majd gondját a fiainak. v 5. A gazdag Nimród fejedelem két fiára volt a legbüszkébb. g 6. Hunor és Magyar visszatért a szép szigetre. r 7. A fiúk hazatértek és áldást kértek szüleiktől. a 8. Az ország keleti felét a magyarok, nyugati felét a hunok foglalták el. s 9. 16
7. Rajzold le, hogy milyennek képzeled a csodaszarvast! 8. Kik szerepeltek a történetben? Sorold fel emlékezetből a füzetedben! Ellenőrizd a szöveg alapján! 9. Páros feladat: beszéljétek meg, hogy melyek a csodás részei a történetnek! A hiú szarvas 1. Gyűjts szavakat a szövegből! Hogyan szerepel a mesében? nézegette magát: iszik: megállt: elbújt: szép: zsákmány: gyors: buta: 2. Beszéljétek meg! Mire volt büszke a szarvas? Miért? Mit szégyellt a szarvas? Miért? 3. Fejezd be a mondatokat a megbeszélés alapján! A szarvas két vékony lába, de Az agancsa, de majdnem 17
4. Beszéljétek meg! Mi tévesztette meg a szarvast? Ha csak a szépséget, divatot tartjuk szem előtt, mi mindenről terelődhet el a mi figyelmünk? A fák és a fejsze 1. Keretezzétek be az olvasókönyvi szövegben a bevezetést! Mi mindent tudunk meg belőle? Írjátok ki! helyszín: szereplők: előzmények: szándékok: időpont: Miért ilyen szűkszavú szerinted a bevezető? 2. Fejezd be a mondatokat! A favágó besétált az. Udvariasan megkérte a fákat, hogy. A fák. Az elkészült fejszével. A megmaradt fák nagyon megbánták, hogy. 3. Húzd alá az olvasókönyvedben a favágó udvarias mondatait! (Pl.: ne haragudjatok!) 18
4. Felelj a kérdésekre a füzetedben! Mi volt a célja a favágónak az udvariassággal? Mi a véleményed a favágóról? 5. Rakd ki a 7. boríték képtörténetét! Meséljétek el a történetet! 7. 6. Szerinted, mit jelentenek a szólások! Ha nem tudod, nézz utána! Karikázd be az azt a szólást, amely illik erre a történetre! Nagy fába vágta a fejszéjét. Maga alatt vágja a fát. Ordít, mint a fába szorult féreg. Rossz fát tesz a tűzre. 7. Beszéljétek meg! Milyen hibát vétettek az öreg fák? Hogyan alakulhatna másképpen a történet? A gesztenyefa meséje 1. Magyarázd meg, mit jelentenek! Írd melléjük! huncutkodik Zala kupola hajdanában hordódonga 19
2. Mi minden szerepel a szövegben, amelyek készülhetnek gesztenyefa valamelyik részéből? Húzd alá a szövegben, és rajzold le! 3. Felelj a kérdésekre a füzetedben! a) Mivel kedveskedett a kisfiúnak a nagymamája? b) Honnan ismerte a kisfiú a gesztenyefát? c) Mit akart megkérdezni a kisfiú a gesztenyefából készült tárgyaktól? 4. Rajzold le a füzetedbe a szöveg alapján, mi történik a gesztenye termésével ősszel! 5. Írd le a füzetedbe, miben különbözik az asztal szerint a szelídgesztenye és a vadgesztenye! 20
6. Csoportos feladat: rendezzétek a 8. boríték mondatait párbeszéddé! Készítsétek elő a 3. boríték szerepkártyáit is! Találjatok neki címet, s írjatok bevezetőt és befejezést! Tanuljátok meg, és adjátok elő több szereposztásban úgy, hogy a vásárló és az árus az általuk választott szerepkártyának megfelelő módon viselkedik! A többieknek arra kell tippelnie, hogy melyik szereplő melyik szerepkártyát választotta! Szerepkártyát a bevezetőt, befejezést mondók is válasszanak! 8. Mátyás király és a százesztendős ember 1. Mit jelent? Írd mellé más szóval! aggastyán görnyedezik kend nyájas megbotránkozás örömét éred ennek a fának 2. Fejezd be a mondatokat a mese alapján! A király séta közben felfigyelt Mátyás nem értette, miért dolgozik Az öreg azt remélte, még neki is lehet Ha mégsem érné meg, hogy a fa teremjen, A királyt érdekelte, hogy megéri-e Öt év múlva a százesztendős ember Vitt a királynak kóstolóba Mátyás király mosolygott amikor A király busásan Mátyás példát mutatott az uraknak azzal, 21
3. Egészítsd ki a mondatokat, ha ismered a közmondásokat! Magyarázd meg jelentésüket! Öregember nem. Jó az öreg. 4. Ki lehet ez? Találd ki! Írd le a füzetedbe! Reggel négy lábon mászik. Délben két lábon jár. Este három lábon botorkál. 5. Csoportos feladat: játsszátok el Mátyás találkozásait a százesztendős emberrel! 6. Készíts rajzot a történethez! Válaszd ki az egyik címet! 1. Mátyás csodálkozik 2. Mátyás tisztelettel bánik az öreggel 7. Beszéljétek meg! Ma mi lehet olyan dolog, amit azért csinálunk, hogy majd az utánunk élő nemzedékeknek haszna, öröme legyen benne? A civakodó testvérek 1. Mit jelent? Írd le más szóval! jelentéktelen: civakodik: csekélység: nyaláb: 22
2. Összekeveredtek, kicserélődtek az összefoglalásban a szavak! Húzd alá, ami nem a mondatba való, s írd le jól az összefoglalást a füzetedbe! Élt egyszer egy asszony, akinek három vesszőkötege volt. A fiúk mindig veszekedtek az apjukkal. Az apa egyszer egy tucat veszekedést adott a fiai zsebébe. A fiúk nem tudták eltörni az öreget. Akkor az apa szétbontotta a fiúkat. A fiúk egyenként már könnyen eltörték a veszekedést. A fiúk ebből megérezték, hogy mit vár tőlük a hazájuk. 3. Felelj a kérdésekre a füzetedben! Miért nem lehetett eltörni a köteg vesszőt? Hogyan lehetett mégis eltörni? 4. Melyik közmondás kapcsolódik a történethez? Miért? Többet ésszel, mint erővel. Sok jó ember kis helyen is elfér. Hajlik, mint a fűzfavessző. Sok kéz, hamar kész. Jó tanács soha nem késő. Egységben az erő. 5. Írj olyan szavakat, amelyek így kezdődnek! ka : kalap, ta : tanul, 6. Beszéljétek meg! Minden vita baj volna? Mi a különbség a vita és a civakodás között? Idézzetek fel olyan alkalmakat az osztály életéből, amikor a vitatkozásotok miatt nem jutottatok eredményre! Olyat is, amikor nagy vita volt, de végül megegyeztetek és jól sikerült minden! 23
7. Csoportos feladat: írjatok párbeszédet a marakodó testvérek civakodásának bemutatására! Választható témák: a) Mit játsszunk most? b) Ki rakja rendbe az étkezőasztalt ebéd után? c) Melyik próbálja először eltörni a vesszőköteget? Osszatok először szerepeket egymás között! A szereplők a saját szövegeiket a többiek segítségét, ötleteit figyelembe véve határozzák meg! Jóváhagyásuk nélkül nem lehet az adott szöveget lejegyezni. Mindenki írja a párbeszédet a saját füzetébe! Színnel jelöljétek a saját mondataitokat! Akkor lesz igazán jó, ha időnként többen is megszólaltok! Veszekedés, marakodás során ez sajnos gyakori! Az aranyparázs 1. Mi mindent kért a szegény testvér a gazdagtól? Sorold fel! 2. Keress a szövegben a képekhez tartozó fogalmakat! Írd ezeket a megfelelő kép alá! 24
3. Szerinted igazak-e ezek az állítások? Az igazak mögé I a Hamisak mögé H betűt írj! A hamisakat írd le kijavítva a füzetedbe! A szegény és gazdag testvér mindenben segített egymásnak. A gazdag testvér nem segített a szegénynek. A gazdag testvér adott lisztet és savót a szegénynek. A szegény testvér büszke volt és nem kért segítséget. A gazdag ember vékát kért a testvérétől. 4. Egészítsd ki és számozással állítsd sorba az összefoglalás mondatait! A testvérek közül az egyik a másik gazdag volt. Elment a szegény ember parázsért az erdőben megismert A gazdagnak nem, a szegénynek viszont sok gyereke volt. A gazdag testvér is de ő pórul járt. Volt egyszer két Az öreg parazsa A gazdag testvér még a szegénynek. 5. Milyen tanulsága lehet a mesének? Húzd alá! Több is jó lehet! Kétszer ad, ki gyorsan ad. Több az elég, mint a sok. Aki sokat markol, keveset fog. Ki ma szegény, holnap gazdag lehet. Jótett helyébe jót várj. 25
6. Páros feladat: írjátok le a történetet az erdei öreg szemszögéből! 9. 7. Alkoss a 9. boríték mondataiból párbeszédet! Egy már ismert történethez kapcsolódik. Olvassátok fel páros feladatként! Dióbél királyfi 1. Ez a mese verses mese. Keress a mesében a rímelő szavakat! Azonos színnel húzd alá, amit találtál! Pl.: facsarodott záporozott panaszkodott sótartó hajló kaláccsal tanáccsal ábrázatom jutalom béles éles 2. Hány szereplője van a mesének? Húzd alá őket, amikor először felbukkannak a szövegben! Hányat találtál? szereplő 3. Írd a képek alá a szövegben szereplő elnevezéseket! 4. Csoportos feladat: olvassátok el a mesét szerepek szerint! Előre jelöljétek az olvasókönyvben a szereplők nevével azt a részt, amit ti olvastok a megbeszélés szerint! 26
5. Mit jelent? Színezd ki a fogalmakat, és rajzold be a képre ugyanazzal a színnel! béres tegez járom számszeríj nyílpuska fizetségért dolgozó földműves szarvasmarha vagy ló nyakába való fakeret a nyílvesszők tokja 6. Mit jelent? Írd ide másképpen! mindig a keze ügyében tartja az eszét sok fáradsággal takarítja meg eljárt rajta az idő kérdés a szemében a másik falat három királyfi támogatja szülém 7. Válaszolj a kérdésekre a füzetedben! a) Miért volt bánatos Nevenincs király? b) Mit tanácsolt Nevenincs királynak az öregbéres? c) Miért nem akart lőni Dióbél királyfi? d) Miért Dióbél királyfi nyerte el a királyi koronát? 27
Hogyan lelte meg Mirkó királyfi az aranyvirágot? 1. Hány szereplője van a mesének? szereplő 2. Rajzolj két arcképet a füzetedbe Fehér királyról! Az egyik a történet elején, a másik a végén ábrázolja! 3. Írj az igaz mondatok után I betűt! A hamisakban húzd alá, ami nem jó! Írd le őket kijavítva a füzetedbe! A kamrában csak egy sovány gebe maradt. Mirkó királyfi elindult hogy megkeresse a Fehér király országát. Mirkó hevesen bánt a lóval, ezért a táltos paripává változott. A Fehér királynak végül mindkét füle nevetett. Mirkó a Fekete király palotájából ellopta a királyt és a lányát. 4. Egészítsd ki az összefoglalót! A király fiai elindultak az és az. A két idősebb fiú csodaszép mehetett. Mirkó királyfinak csak egy jutott. Az úton kiderült, hogy az öreg, sovány gebe tulajdonképpen egy. Ezért Mirkó királyfi a testvéreinél ért a Fekete király udvarába. A Fekete király lánya változott, a Fekete király pedig. Mirkó hazavitte őket, s ezentúl az édesapja mindkét szeme. 5. Szerinted hogy fejeződhet be a történet? Írd le a füzetedbe! 28
6. Egy betűt változtass meg, és juss el a sorvégi szóhoz! hoz húz néz van rág visz lát lesz nyel 7. Húzd alá a szövegben azokat a részeket, amelyek a valóságban nem történhetnek meg! Hány ilyen eseményt találtál? Írd le őket a füzetedbe! 8. Rajzold le, hogy kiből lettek! 29
A hunok hazát keresnek 1. Mit jelent? Magyarázd meg! Úgy elszaporodtak, mit fűszál a réten. Amit ígért, állta is. Szedd fel innen a sátorfádat! Én az adót vassal fizetem. 2. Melyik csoportba tartozik a történet? Karikázd be! Miért gondolod? népmese műmese monda regény verses mese 3. A mondatok kiegészítésével készíts összefoglalást a történethez! Sokáig békességben éltek és gyermekei. De ez a föld kicsi volt két ilyen nagy. Ezért a Fölszedték a A elindultak, hogy új hazát keressenek., és elbúcsúztak a magyar testvérektől. röpködött előttük, az mutatta az utat. Sok népet legyőztek, míg végül megérkeztek a folyó mellé, a mai. Itt a nép uralkodott. A hunok nem fizettek, hanem a római császár hadseregére. A hunoknak volt a királya. 30
4. Húzd alá a történetre illő szólást, közmondást! Miért gondolod? Sok jó ember kis helyen is elfér. Jut is, marad is. Felkopik az álla. Annyi, mint fűszál a mezőn. 5. Beszéljétek meg! Melyek azok a részletek, elnevezések a történetben, amelyekről azt gondoljátok, hogy valóságosak lehetnek? Húzzátok alá a szövegben! Az Isten kardja 1. Mit jelent? Színezd azonos színűre! sima rét üsző bölcs sámán, varázsló kovácsszerszám szava akadozik kövér ló zöld kendő selyemfű félve beszél tátog táltos nagy kalapács dadog pöröly fiatal tehén 2. Mi derül ki a bevezetőből? helyszín: szereplők: előzmények: a szereplők: időpont: 31
3. A kérdéseket számozással rakd sorrendbe! Írj segítségükkel összefoglalást a füzetedbe! Hol, és mi történt Attilával? Mit kapott valakitől az álomban? Kik próbálták megfejteni az álmát? Ki érkezett Attilához közben? Mit mesélt? Miért nem tartotta meg a fiú a kardot? Mire akarta Attila felhasználni a kardot? 4. Mit jelentett Attila álma a táltosok szerint? Húzd alá a választ a történetben! 5. Csoportos feladat: rajzoljatok láncrajzolással képtörténetet a mondáról! Előre beszéljétek meg, hány fős csoportokban kellene dolgozni? A képekre írjatok címet, mielőtt rajzolni kezdtek! 6. Húzd alá a történetben azokat a részeket, amelyek nem történhettek meg a valóságban! Mátyás király és a tanító 1. Írj a füzetedbe mondatokat a történettel kapcsolatban az alábbi szavaknak a felhasználásával! község ösztökél csárdás kántor zálog söntés 2. Írd le egymás alá a füzetedbe a szereplőket! Írj a nevük mellé minél több rájuk illő tulajdonságot! 10. 3. Rendezd a 10. borítékot szereplők szerint! Ki érezte, gondolta ezeket? 32
4. Keresd meg az összefoglaló mondatainak befejezését és színezd azonos színűre! Számozással állítsd sorrendbe a mondatokat! Az egyik mondat mindkét részét neked kell megfogalmaznod! A tanító szívesen látta a vendéget, A kocsmáros azt tanácsolta, hogy keresett szállást. a tanító zálogba adott kabátját. zörgessen be a tanítóhoz. Egyszer egy falusi kocsmában Mátyás király Budán Mátyás meglátta a kocsmában és hitelbe vásárolt neki vacsorát. gazdagon megjutalmazta a tanítót. 5. Húzd alá a mondatoknak azt a részét, ami nem a történetnek megfelelő! Javítsd a mondatokat a füzetedben! A kocsmáros egy aranyért adott élelmet. Mátyás meghagyta az uraknak, hogy mindegyikük lássa vendégül a tanítót. A király a szigorúságával mutatott példát az uraknak. 6. Írj párbeszédet a füzetedbe! Hogyan beszélgethetett a kocsmáros és a tanító, amikor a tanító bement a kocsmába vacsorának valóért! 7. Honnan tudjuk, hogy a tanító nem tudta, hogy Mátyás királyt látta vendégül? Húzd alá a szövegben! Több bizonyíték is van! 8. Rejtvény: írd a helyükre a szavakat! (vendég, kocsma, pénz, szállás, Mátyás) sz ty cs 33
Kinek mi jár 1. Keretezd be az olvasókönyvi szövegben a bevezetést! Mi mindent tudunk meg belőle? helyszín: szereplő: előzmény: szereplő szándéka: időpont: 2. Hogyan szerepelnek ezek a kifejezések a szövegben? Húzd alá, ha megtaláltad, s írd melléjük! egyedül nevelem összegöngyölt ruhaanyag toprongyos hosszúságot mérő eszköz 3. Színezd azonos színűre az összetartozó mondatokat, és állítsd sorba számozással! Az öreg vándor A vándor nem akart már A számító asszony nem látta szívesen a vándort, A gazdag asszony visszahívta a vándort, A kocsis megkérte a vándort, mert megtudta, hogy csodát tett. hogy menjen vele vissza. visszatérni. négy napig maradt a gazdag asszonynál. ezért egész nap tüsszöghetett. 34
4. Szerinted igazak-e ezek az állítások? Az igazak mögé I a Hamisak mögé h betűt írj! Húzd alá azokat a részeket, amelyek nem a történetnek megfelelőek! Írd le őket kijavítva a füzetedbe! A gazdag asszony elzavarta a szállást kérő szegény vándort. A szegény asszony szívesen látta a vándort. A vándor odaadta az élelmét a szegény asszonynak. A szegény asszony egész nap varrt. A gazdag asszonynak köhögőrohama lett. A szegény asszony eltitkolta a gazdag asszony elől a szerencséjét. 5. Állítsd össze a 11. boríték képeiből a történetet! A hiányzó képet rajzold meg a füzetedbe! Meséljétek el a történetet! 11. 6. Rejtvény: írd a helyükre a felülről lefelé a szavakat! (ing, szegény, viskó, átment, vándor) ny 7. Beszéljétek meg! Hogyan ér véget a történet? Miért hiányzik a befejezés a szövegből? 35