TANULMÁNYOK 1. Hányszor lehet egy tantárgyat felvenni? Egy adott szak képzési tervében szereplő tanegységet következmény nélkül háromszor lehet felvenni, a nyelvi alapvizsga négyszeri felvétele lehetséges. HKR 52. (1) El kell bocsátani a hallgatót a szakról, ha a) egy, a szak képzési tervében szereplő tanegységet háromszori, nyelvi alapvizsga esetében négyszeri felvétel után sem teljesített; Kari Különös rész: HKR 330. A szabályzat 52. (1) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményt a BTK-n azzal a hallgatóval szemben lehet alkalmazni, aki egy, a szak képzési tervében szereplő tanegységet négy érdemjegyszerzési kísérlettel nem beleértve a gyenge előfeltétel nem teljesülése miatt érvénytelen kísérletet sem teljesített. 2. Hányszor lehet egy tantárgyból vizsgázni? Egy félévben egy előadásból maximum két érdemjegyszerzési kísérlet lehet, az egyetemi évek alatt pedig ugyanabból a tárgyból legfeljebb négy alkalommal lehet vizsgázni. Sikertelen nyelvi alapvizsga kijavítását azonban ugyanabban a vizsgaidőszakban a tanterv kizárhatja. Gyakorlati jegy javítására csak elégtelen jegy esetén van lehetőség a jegyszerzés félévében. A vizsgáról távolmaradást igazoló dokumentumot a tanszéken kell bemutatni. Utóvizsga: csak elégtelen (1) vizsga után jelentkezhet rá a hallgató. nem jelent meg : másik, normál vizsgaidőpontra jelentkezhet. Javítóvizsga: félévente egy sikeres vizsgaeredmény javítására van lehetőség. Jogszabályi háttér: HKR 71. (1) A vizsgázás előfeltétele a vizsgára való jelentkezés. Vizsgára az a hallgató jelentkezhet, aki a kurzust felvette. (2) A hallgató ugyanabban a vizsgaidőszakban egy kurzusból a vizsgahalasztás kivételével legfeljebb három alkalommal jelentkezhet vizsgázni. 73. (7) Sikertelen nyelvi alapvizsga kijavítását ugyanabban a vizsgaidőszakban a tanterv kizárhatja. Ezt a képzési tervben jelölni kell az azonos vizsgaidőszakban nem ismételhető szöveggel. Kari Különös rész: 343. ad 71. (2) A hallgató ugyanabban a vizsgaidőszakban egy kurzusból a vizsgahalasztás kivételével legfeljebb két alkalommal jelentkezhet vizsgázni. 3. Milyen következményei vannak egy tantárgy elhagyásának? A felvett, de nem teljesített (elhagyott) tanegység a tanulmányi ösztöndíj mértékét befolyásolja, valamint számít a kredittúllépésnél, a háromszori tárgyfelvételnél (kivéve, ha előfeltétel miatt nem teljesítette), de nem számít az érdemjegyszerzési kísérletekbe. Feltétlenül szükséges ösztöndíj kérdésében Ráb Tündével (Gazdasági Hivatal Hallgatói Juttatások Csoportja) egyeztetni.
4. Milyen következménye van az elégtelen érdemjegynek? Hogyan javítható az elégtelen érdemjegy? A felvett, de elégtelen érdemjeggyel zárt tanegység a tanulmányi ösztöndíj mértékét befolyásolja, valamint számít a kredittúllépésnél is, tehát beleszámítódik az érintett tantárgy kreditértéke a diplomához kötelező kreditszám felett ingyen elvégezhető 10 százalékba (alapképzés esetén 18 kredit, mesterképzés esetén 12 kredit). Az ösztöndíjszámítás módjáról a HKR 350. -a ír részletesen. HKR 73. (3) Azonos tárgyból tett két sikertelen vizsga után, legkésőbb a vizsgát, illetve a vizsga eredményének kihirdetését követő hét munkanapon belül (de legkésőbb a vizsgaidőszak hatodik hetének harmadik munkanapjáig) a vizsgázó írásban kérheti a kurzus megtartásáért felelős oktatási szervezeti egység vezetőjétől, hogy vizsgáját bizottság előtt megismételje. (5) Utóvizsgára vagy javítóvizsgára (beleértve a kombinált vizsga külön-külön megismételt részeit) kollokvium esetén a vizsga napját követő harmadik, szigorlat esetén ötödik napon kerülhet sor. A hallgató indokolt írásbeli kérésére a kurzusért felelős oktatási szervezeti egység vezetője ettől eltérhet. (6) Utóvizsgára és javítóvizsgára kizárólag az adott képzési időszakban kerülhet sor. 5. Mit jelent a kredittúllépés? A hatályos 2005. évi CXXXIX. felsőoktatási törvény kimondja, hogy az Egyetemnek a diplomához szükséges kreditmennyiséget, és ezen felül még + 10% felvételét kell ingyen biztosítania hallgatóinak ez alapképzésben 180 + 10% = 198 kreditet jelent, mesterképzésen pedig 120 + 10% = 132 kredit. Ebbe beletartozik az előírtakon felüli szabadon felvett tárgyak, az elégtelen vagy az ún. elhagyott tanegység is, tehát nem az elvégzett, hanem a felvett kreditek után kerül kiszámításra az összeg. A határon felül a Kar utólagos költségtérítést szed be. A Hallgatói Követelményrendszer BTK-ra vonatkozó sajátos szabályai szerint egy kredit után az éves hallgatói normatíva hatvanad részét kell befizetned utólag, jelen pillanatban ez az összeg 4.300,- Ft. A végösszegnek felső határa nincs, akár többszázezer forint is lehet az összeg, amelyet egyébként a záróvizsga előtt még be kell fizetni az egyetemnek. Jogszabályi háttér: A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 58. (4) ( ) Államilag támogatott képzésben biztosítani kell, hogy a hallgató egyéni tanulmányi rendjében költségtérítés fizetése nélkül az összes előírt kreditet tíz százalékkal meghaladó kreditértékű tárgyat vehessen fel. 6. Le lehet-e adni tantárgyat a kurzusjelentkezés lejárta után? Ha igen, mi ennek a menete? Igen, lehetséges, egy erre rendszeresített formanyomtatványon (btk.elte.hu/ügyfélkapu/űrlapok/kérelem tanegység utólagos felvételére/leadására). A kérelmet a szakos tanulmányi előadónál kell leadni pótdíj ellenében (jelenleg 1.500,- Ft/tanegység), általában az aktuális (őszi/tavaszi) szünet környékig. A pontos határidő az aktuális Hasznos Tudnivalókban kerül kihirdetésre. Gyakorlat esetén oktatói aláírás szükséges.
7. Kell-e jelentkezni a tanulmányi ösztöndíjra? Az ELTE Karainak ösztöndíj-számítási rendszeréről a Hallgatói Követelményrendszer rendelkezik. A HKR általános részében leírt szabályok minden Karra egyformán érvényesek, de a pontos számítási metódust a Karok saját Különös Részeikben (BTK esetében 350. ) határozhatják meg így gyakorlatilag az ELTE minden Karán másképp zajlik az ösztöndíj-számítás. Az ELTE BTK-n az összes államilag támogatott, nappali alapképzésben és mesterképzésben részt vevő hallgató tanulmányi ösztöndíjban részesülhet, amely mindig az adott félévre szól és a fent nevezett hallgatók legjobban teljesítő 50%-a jogosult rá. Az ösztöndíj-számítás alapja mindig az utolsó lezárt, aktív félév teljesítménye, ezért alapképzésen nem jár ösztöndíj a legelső szemeszterben. Mesterképzésben részt vevő hallgatók az első aktív félévükben is kapnak ösztöndíjat, igaz, nem a legutóbbi teljesítés alapján, hanem a félévben két alkalommal (októberi és decemberi, vagy márciusi és májusi utalás), az alapösztöndíj jelenleg 6.000,- Ft mértékének megfelelő összegben. Igényelni nem kell, az egyetem automatikusan utalja. 8. Hogyan számítják ki a tanulmányi ösztöndíjat? A tanulmányi ösztöndíj számításának pontos módjáról a HKR BTK-ra vonatkozó különös része rendelkezik (350. ). A számítás meglehetősen bonyolult, a folyamat során olyan adatokat kell felhasználni, amelyhez összességében senkinek (se hallgatóknak, se oktatóknak, se az adminisztratív személyzetnek nincs) hozzáférése az összegeket minden félévben egy számítógépes algoritmus számolja, így a tévedés lehetősége ki van zárva! A tanulmányi ösztöndíj megállapítása minden esetben az előző féléves teljesítmény (elvégzett kreditek, és az azokra kapott érdemjegyek) alapján történik, éppen ezért az alapképzés első félévében nem lehet ösztöndíjat kapni ezt nevezik csúsztatott ösztöndíjszámításnak. Minden esetben az utolsó, államilag támogatott félév a számítás alapja, éppen ezért azok, akiket költségtérítéses képzésből sorolnak át államilag támogatott képzésbe, az első államilag finanszírozott félévben nem kaphatnak ösztöndíjat (tehát költségtérítéses félév nem lehet az ösztöndíj-számítás alapja). Azon hallgatók esetében, akik valamilyen oknál fogva egy félévet legalább költségtérítéses képzésben folytattak, az ösztöndíj-számítás alapja mindig az utolsó lezárt, aktív államilag támogatott félév. Mesterképzésben részt vevő hallgatók az első aktív félévükben is kapnak ösztöndíjat, igaz, nem a legutóbbi teljesítés alapján, hanem a félévben két alkalommal (októberi és decemberi, vagy márciusi és májusi utalás), az alapösztöndíj jelenleg 6.000,- Ft mértékének megfelelő összegben. A szabályzat értelmében nem kaphat ösztöndíjat az, aki a megelőző félévben 15 kreditnél kevesebbet teljesített! A hallgatók 50%-a részesülhet maximálisan tanulmányi ösztöndíjban, tehát a szabály értelmében akár ennél kevesebben is kaphatnak ösztöndíjat. A lista felső 50%-a kapja meg az alapösztöndíj összegét, ezen felül a lista 35%-a részesül sávozott ösztöndíjban, amelyet az ösztöndíj-index alapján számolnak ki (azaz, aki a sávozott kategóriába kerül, kap 6.000,- Ft-ot minden hónapban, és ezen felül kap még pénzt). Elengedhetetlen néhány fogalom tisztázása: szakos átlag: a csoportok (osztatlan, kredites/alap/mesterképzés) egy-egy szakján szerzett összes érdemjegy átlaga adja ezt, azaz az egy szak esetében az összes szakos kurzuson szerzett jegyeket összeadják, és elosztják a jegyek számával. Ez az egyik tényező, amely miatt senki nem tudja magának kiszámítani az ösztöndíját.
kari átlag: egy-egy számítási csoportban szerzett minden egyes jegy átlaga tehát a három számítási csoporthoz tartozó minden kurzuson szerzett érdemjegyet összeadnak, és elosztják az osztályzatok számával. szakos szorzó: a szakos átlag és a kari átlag hányadosa, minden szak esetében, de legalább 0,9. E tényező mutatja azt meg, hogy egy adott szakon mennyire nehéz, vagy könnyű jó jegyet szerezni, tehát egy nehéz szak esetében lehet, hogy többet ér egy négyes, mint egy könnyebb szakon szerzett jeles. ösztöndíjindex: minden egyes teljesített kurzus esetében elvégzik a következő műveletet: érdemjegy kredit szakos szorzó. Az így létrehozott számokat ezek után megszorozzák egymással a végső eredmény lesz az ösztöndíjindex. Egy más szak kötelező kurzusának elvégzésekor a számítás során azon szak szorzóját használják fel, amelynek a kódján az ETR-ben szerepel. Minden egyes elvégzett kurzust felhasználják az ösztöndíjindex számítása során a másik Karon teljesített kurzusok az ott meghatározott kreditszámmal és érdemjeggyel kerülnek beszámításra. A javító, vagy utóvizsgával teljesített kurzus esetében az ETR-ben utoljára rögzített jegyet használják fel. előmeneteli index: egyfajta arányszám, amely megmutatja, hogy az adott félévben mennyit sikerült haladni a tanulmányokkal. Az előmeneteli indexbe nem számítják be a felmentéssel teljesített tanegységeket (hiszen ebben az esetben csak azt ismeri el a Kar, hogy a tanegység keretében megszerzendő ismereteket már megvannak, de a tanegység kreditértékét nem írják jóvá)! ösztöndíjátlag: az ösztöndíjindex osztva az előmeneteli index értékével, majd az eredményt megszorozzák az elvégzett és felvett kreditek hányadosával. Ezek után történik meg a három számítási csoportba tartozó hallgatók rangsorba állítása, csoportonként: Az átlag alapján csökkenő sorrendbe állítják a hallgatókat; a rangsor felső 50%-ában szereplő hallgatók kapnak alapösztöndíjat, a felső 35%-ba kerülők pedig az alapösztöndíj felett differenciált (sávozott) ösztöndíjat is kapnak. a differenciált ösztöndíjban részesülők a lista százalékos helyezése alapján pontokat kapnak, a következők szerint: Lépcső Rangsor%-a Alapösztöndíj Pont 0 50 6.000,- Ft 0 1 35 6.000,- Ft 5 2 30 6.000,- Ft 10 3 25 6.000,- Ft 20 4 20 6.000,- Ft 30 5 15 6.000,- Ft 40 6 10 6.000,- Ft 50 7 5 6.000,- Ft 65 8 3 6.000,- Ft 80 I. táblázat: A differenciált ösztöndíj kiszámításának sávjai A táblázat alapján a megállapított rangsor bizonyos százalékában álló hallgatók mellé rendelik az utolsó oszlopban található pontszámokat (tehát a lista legfelső 3%-ában lévők 80, a legfelső 5%-ában [pontosabban az 5% és 3% sávjában] lévők 65 pontot kapnak, stb.). Ezek után a megállapított ösztöndíjkeretből levonják az alapösztöndíjak fedezetéhez
szükséges összeget (mivel a keret egy félévre kerül megállapításra, ezért ötször hatezer forintot vonnak le minden, a lista felső 50%-ában álló hallgató után). A következő lépésben számítják ki, hogy a sávozott ösztöndíj esetében egy pont hány forintot ér: összeadják a hallgatók pontjait, és ezzel elosztják az alapösztöndíjak fedezete után fennmaradó keretet. Az így megállapított összeget megszorozzák a pontok számával, és megkapják, hogy ki mennyi pénzt kap meg a sávozott kategóriában egy félévben ezt öttel elosztva, és hozzáadva 6.000,- Ft-ot, kapják meg, hogy összesen egy hónapban ki mennyi ösztöndíjat kap. A havi ösztöndíjak kiutalása Karunkon a Gazdasági Hivatal Hallgatói Juttatások Csoportjának feladata (Ráb Tünde). Bármilyen panasz, kérdés, kérés esetén őket, pontosabban Ráb Tündét kell felkeresni az A épület első emeletén. 9. Az indexről lehet-e valahol hiteles angol fordítást (kivonatot) kapni? A Tanulmányi Hivatal jelenleg nem állít ki angol nyelven leckekönyv kivonatot, de dolgozik a megoldáson. A BA és MA képzésben végzett hallgatók az oklevél átvételét követően kézhez kapják a kétnyelvű (magyar, angol) Diploma Supplementet (Oklevél mellékletet), amely az indexben foglaltakat lefedi. A tanulmányaikat félbehagyó hallgatók értelemszerűen DS-t nem kapnak. 10. Mi történik akkor, ha valaki nem adja le a megadott határidőig az indexét? Késedelmes index leadás esetén külön eljárási díjat kell fizetni, valamint a tanulmányi ösztöndíj kiszámításának lehetőségétől is elesik. A leckekönyvben szereplő érdemjegyeknek teljesen meg kell egyeznie az ETR-rel. Eltérés esetén a Tanulmányi Hivatal az indexet nem veszi át.
Jogszabályi háttér: HKR 59. (1) A hallgató a leckekönyvét legkésőbb a vizsgaidőszakot követő ötödik munkanapon köteles leadni a kari TO-n. A leckekönyv határidőn túli, késedelmes leadása külön eljárási díj befizetését (2.700,- Ft) vonja maga után, továbbá felesleges terheket ró a hivatalra. Minden elmulasztott (akár felvétel, akár leadás) eset 2.700,- Ft eljárási díj befizetésével jár, amelyet legkésőbb a záróvizsga előtt a hallgatónak be kell fizetnie. 98. Nem részesülhet tanulmányi ösztöndíjban az a hallgató, aki leckekönyvét a jelen szabályzat 59. (1) bekezdésében meghatározott határidő után adja le. 11. Mit kell csinálni, ha valaki elhagyja az indexét? A nyilvántartási csoportnál kell jelezni az index eltűnését (1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A fszt. 32-es iroda, ügyfélfogadási idő: Szerdánként: 9 00-12 00 és 13 00-16 00 között). A leckekönyv másodlat díja 3.500,- Ft, kiállításához egy igazolványkép szükséges. A vizsgaidőszakban a hallgató a bejelentéstől számítva 2-3 munkanapon belül veheti át a leckekönyv másodlatát a tanulmányi előadójától. 12. Diplomázás után meg lehet-e kapni az indexet? Az index a hallgató tulajdona. A Tanulmányi Hivatal tervei között szerepel, hogy a végzett hallgatók a diplomaosztás napján kapják kézhez az oklevelet, az oklevél mellékletet és a leckekönyvet. A jelenlegi technikai feltételek nem adottak ezek kivitelezésére. Jelenleg a diplomaosztás napján a hallgatók csak az oklevelet kapják kézhez, a leckekönyvet és a diploma mellékletet egy előre egyeztetett időpontban vehetik át a Tanulmányi Hivatalban kijelölt munkatársánál. A végzett hallgatók részére a diplomaosztás előtt a leckekönyv és a diploma melléklet átvételének módjáról és időpontjáról külön értesítést ad a Hivatal. Az index a hallgató tulajdona. 13. Mi a teendő, ha az ETR nem enged regisztrálni a következő félévre? A probléma észlelését követően haladéktalanul fel kell venni a szakos tanulmányi előadóval a kapcsolatot. A hallgató a Tanulmányi Hivatal segítsége nélkül nem fog tudni regisztrálni. A regisztráció tiltásának leggyakoribb okai: az államilag támogatott félévek lejárnak, fizetős finanszírozási formába való átsorolás miatt, a hallgatónak tartozása van, vagy a személyes adataiban hiba van, tárgyfelvétellel kapcsolatos problémák jelentkeznek. A teendő tanegység felvételi probléma esetén: Kérelem a Tanulmányi Bizottság részére nyomtatványon, a megadott határidőig kérelmezheti a tárgyfelvételt és a regisztrációt (tanszékvezetői aláírás és tanszéki pecsét szükséges). Amennyiben a felhasználható államilag finanszírozott félévek lejárnak: Kérelem képzési időn túli tanulmányok folytatásához nyomtatványt kell a megadott határidőig benyújtani. Tartozás esetén a hátralék mielőbbi rendezése szükséges. Elveszett csekk esetén a Tanulmányi Hivatalban vagy a Questura, Q-téren keresztül lehet új csekket kérni, vagy átutalással rendezni 14. Milyen esetben lehet a Tanulmányi Bizottsághoz kérvényt beadni? Szakváltás esetén (mindkét tanszék vezetőjének aláírásával) Erős előfeltétel gyengítése (az oktató tanszék aláírásával) Kivételes tanulmányi rend Félév utólagos kihagyása
Halasztási idő túllépése A kérvényeket a meghirdetett határidőig kell leadni (ld. az aktuális Hasznos Tudnivalókat, valamint a Tanulmányi Hivatal hirdetőtábláját)! Egyedi probléma esetén ajánlott a tanulmányi előadók segítségét kérni.