XIII. ORSZÁGOS F ÉPÍTÉSZI KONFERENCIA M O S O N M A G Y A R Ó V Á R

XIII. ORSZÁGOS F ÉPÍTÉSZI KONFERENCIA M O S O N M A G Y A R Ó V Á R 2008. AUGUSZTUS 27 29. A K O N F E R E N C I A E L Z E T E S Í R Á S O S A N Y A G A I MOSONMAGYARÓVÁR HATÁRTALANUL

TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezet 1.1 Mosonmagyaróvári köszönt 1.2 Sáros László DLA írása 1.3 Sári István írása 2. Konferencia anyagok 2.1. Részletes program 2.2. Résztvev k, el adók, szervez k listája 3. Az Országos F építészi Kollégium tevékenysége 3.1. Az Országos F építészi Kollégium összetétele és szervezete 3.2. Beszámoló az Országos F építészi Kollégium elmúlt egy éves munkájáról Philipp Frigyes elnök 3.3. Az Országos F építészi Kollégium titkárának tájékoztatója Zábránszkyné Pap Klára 3.4. Állásfoglalások 6/2007. sz. - az önkormányzati f építész szakmérnöki képzéssel kapcsolatban. 1/2008. sz. - az önkormányzati f építészi tevékenység ellátásának részletes szakmai szabályairól és feltételeir l szóló Kormányrendelet-tervezethez (2008. májusi változat). 3.5. Honlap (www.foepiteszek.hu) 3.6. Logo pályázat anyaga 4. F építészek az épített és természeti környezetért Alapítvány 4.1. Csohány Klára a Kuratórium elnökének beszámolója 4.2. Az Alapító Okirat 5. Önkormányzati f építész szakmérnök képzés Pálfy Sándor DLA Philipp Frigyes Kissfazekas Kornélia 6. Kitüntetettjeink 6.1. F építészi Életm Díj-ban és Az Év F építésze Díj-ban részesültek 6.2. Kitüntetett f építészek (a teljesség igénye nélkül) 7. Mellékletek 7.1. Az Országos F építészi Kollégium elérhet sége 7.2. Az önkormányzati f építészi nyilvántartás összesít je 7.3. Az állami f építészek adatai, elérhet ségei 8. Háttéranyagok 8.1. A XII. Országos F építészi Konferencia ajánlása 2007. Pápa 8.2. A XIII. Országos F építészi Konferencia el adóihoz intézett kérdések. 9. Nemzeti Építészeti Tanács Vitairat (lásd honlapokon) 10. Magyar Épít m vészek Szövetsége felhívása 10.1 Felhívás 11. Szponzorok bemutatkozása (külön anyagok) 11.1 F szponzorok, szponzorok, támogatók

1. Bevezet

Köszönt Mosonmagyaróvár város lakói és vezetése, a szervez k nevében szeretettel köszöntjük a XIII. Országos F építészi Konferencia résztvev it, a szakmai el adóit és vendégeit. Az évente megrendezett konferencia a f építészek számára mindig az egyik legfontosabb rendezvény. A szakmai ismeretek b vítése mellett ekkor van lehet ség személyes tapasztalatcserére, a kapcsolatok ápolására, a vendéglátó város megismerésére. A sorrendben tizenharmadik f építészi konferencia sem zártkör, a f építészek mellett településtervez k, építész tervez k, m emlékvédelemmel foglalkozó szakemberek, közigazgatási és építésügyi tisztvisel k, polgármesterek is jelen lesznek a rendezvényen, immár nem csak az ország minden részéb l, hanem a határon túlról is. A konferencia témája, mottója: Határtalanul. A határtalanság térben és id ben egyaránt aktuális. Talán nem kell magyarázni, mit is jelentett korábban az egykor összetartozó településeket, térségeket elválasztó vasfüggöny és mit jelent napjainkban a határok megsz nése. A határtalan örömöt hamar követték a gondok. Olyan kérdések merültek fel, melyekkel eddig sehol sem kellett foglalkozni. Vajon mit jelent egy település életében, ha néhány év alatt lakossága a külföldi bevándorlás következtében megduplázódik? Mi lesz azokkal a magyar és osztrák falvakkal, melyek gyakorlatilag Pozsony alvóvárosává válnak? Vajon mit hoz a térségnek a szívében épül tízezres kaszinóváros? Meddig maradnak a behajtani tilos táblák az egykori sorompók helyén? Hova is tartozik az a település, aminek külterülete teljesen külföldi gazdák kezében van? Létezik-e tényleg határokon átnyúló, kölcsönös, emberi kapcsolatokon alapuló együttm ködés vagy a gazdaságpolitika diktál mindent? Fenntarthatók-e a világörökség azon tájai, melyek szintén nem ismerik az országhatárokat? Megannyi kérdés, melyekre a konferencia is keresi a választ a csütörtöki, pénteki el adásai illetve a csütörtök délutáni három szekcióülés idején. A konferencia a tematikájának megfelel en el ször lesz nemzetközi, külföldi résztvev ket is várunk. A kirándulásokat szintén a határtalanság szellemében szerveztük. Ezek elé, a célok megismerésére egy nagyon rövid történeti áttekintést teszünk. Moson és Magyaróvár történelmében mindig is meghatározó szerepe volt a határoknak illetve a határtalanságnak. Kezdjük talán azzal, hogy Moson és Magyaróvár közötti határ 1939-ben sz nt meg, ekkor jött létre a mai Mosonmagyaróvár. Már a rómaiak idejében itt húzódott a limes, a katonai tábor mellé kiköt és polgárváros is települt. Innen a város els neve : Ad Flexum. A középkorban a fekvése határozta meg a város szerepét, hisz a Duna és a Fert -tó mocsárvilága között ez volt az egyetlen szárazföldi átjáró Pozsony és Bécs irányába. Nem véletlenül vonultak erre a keresztes lovagok, a törökök, a tatárok, de még Napóleon seregei is. Moson két év múlva ünnepli fennállásának ezeréves évfordulóját. Királyi várként Szent István er sítette meg. Moson lett a vármegye névadója és székhelye, mígnem 1271-ben Ottokár cseh király földig rombolta. Innent l er södött Óvár jelent sége, mely városi rangra 1354-ben emelkedett. A királynéi birtok 1522-ben Habsburg kézre került, s maradt is egészen 1945-ig. Ez végül is leszámítva a török dúlásokat kedvezett a töretlen gazdasági, szellemi fejl désnek. 1818-ban alapították a Mez gazdasági Akadémiát, a mai egyetemet, mely a konferenciának is otthont ad. A Bécs felé irányuló kereskedelemnek köszönhet en, a Monarchia idején a magyaróvári vámházban szedték be az ország vámbevételének kétharmadát. Az I. világháború idején itt létesült a Monarchia legnagyobb hadiipari beruházása, a l porgyár épületegyüttese és az ahhoz tartózó tiszti lakótelep, melyet több ezer olasz hadifogollyal építtettek. A trianoni diktátummal a vármegye területének kétharmadát Ausztriához csatolták. A II. világháborút követ en további települések kerültek Csehszlovákiához.

A vasfüggöny legördültével a város végképp elveszetett korábbi szerepét, az 1956-os sort z miatt pedig a b nös városok kategóriájába soroltatott, központi fejlesztésekben nem részesült. A rendszerváltás idején a hármashatár közelsége jelentett el relépést. Az osztrák oldalról érkez bevásárló turizmus id vel átlépett a fogászati turizmus kategóriába. A város az egy f re jutó fogorvosok számát tekintve a világels k között van. A városban fakad Európa öt legjobb gyógyvizének egyike, de a gyógyturizmus sajnos messze elmarad a lehet ségekt l. A város nemrég aktualizálta településfejlesztési koncepcióját. Ennek egyik sarkalatos pontja, hogy a fizikai határok megsz nésével Mosonmagyaróvár nemcsak a kistérség, hanem az országhatárokon is átnyúló régió központja legyen. A Bécs-Pozsony-Gy r aranyháromszög közepén ez nem lesz egyszer feladat: meg kell küzdeni a nagyvárosok vonzásával, terjeszkedésével, rengeteg infrastrukturális beruházást igényel. Azon fáradozunk, hogy a város kialakítsa egyedi arculatát, mellyel ha nem is közigazgatási, de gazdasági, szellemi, turisztikai központja lehet tágabb környezetének. Szeretnénk, ha az évszázados átjáróház jelleg megsz nne és minél több vendéget fogadhatnánk városunkban. Ehhez is várjuk a megjelen szakemberek tanácsait. Az ország kevés számú védett történeti városmagjainak egyike szintén városunkban van. Mindig is különös figyelmet fordítottunk a fenntartására. Ennek elismeréseként kapott a város Hild-díjat 1989-ben, épp az el z konferencia házigazdájával, Pápával megosztva. A konferencia alkalmából összeállított kiállítás anyaga is a múlt emlékeivel illetve Moson történeti belvárosának rehabilitációjával foglalkozik. A gazdag szakmai kínálat mellett vannak a konferenciának állandó programjai. Átadásra kerül a F építész Életm díj és az Év F építésze Díj. A konferencia ajánlások elfogadásával, a vándorzászló átadásával ér véget. A szerdai kirándulás során bemutatjuk a két belvárost, a l porgyárat épít hadifoglyoknak emléket állító Olasz kápolnában az Ipartelepr l lesz rövid, vetítettképes el adás. Ezt követ en megtekintjük a dunakiliti er m vet, a Szigetköz vízi világát csaknem tönkretev Dunaszauruszt. A péntek délutáni kirándulás célja a határ túloldala, a Fert -tó, az egykori Moson-vármegye területe. A kirándulást Fert -tavi hajózás teszi még emlékezetesebbé. A hivatalos programok mellett alkalma lesz a résztvev knek egyénileg is ismerkedni a várossal, a Mosoni-Dunán zajló vízi élettel. Reméljük, a szervez k egyéves munkája meghozza gyümölcsét. Kívánjuk mindenkinek, hogy érezzék magukat jól Mosonmagyaróváron, szakmai tapasztalatokban, élményekben gazdagodva vigyék jó hírét városunknak. Mosonmagyaróvár, 2008. augusztus 20.

A XIII. Országos F építészi Konferencia elé Régmúlt ifjúkorom álmainak része volt, hogy egyszer majd készítek egy nagy fotóalbumot, vastagot, komolyat. Aminek mondjuk a Határhelyzet címet adom. Mióta az eszem tudom ugyanis, mindig is piszkált(ak) a határhelyzet(ek). Mondhattam volna persze, vízválasztót is, mert rá kellett jönnöm, hogy a határhelyzet egyfajta átbillenés. Van az el tte, meg van a mögötte. Avagy az utána. Ami érdekes, hogy az ember mindkét oldalon csuda biztosnak mutatkozik. Ha már ott van. Csak az átlépés pillanata nem érthet. Mert bizonytalan. Mert megfoghatatlan. Mert általában pillanatnyi, de mindenképpen eseti. Mert nem nevezhet meg az id pont, avagy a helyzet, netán a viszony. Pedig a racionális ember azt szereti. Mérni r ffel, órával, m szerrel. A többi meg, számára úgyszólván mese. De, hogy érthet legyek: könyvem több fejezetb l állt volna. (Amúgy néhánynak a képanyaga el is készült.) Ilyen volt egy boncoláson fotózott képsorom, de ilyen volt az is, amit egy kisegít iskolában készítettem, avagy cigányokról, úgy a hatvanas évek végén. Amikor még egyáltalán nem volt divat cigányokat fotózni. Mert szerettem volna megtudni, hogy hol a határ? Közöttük és közöttünk. De vegyük a boncolást. Aki akkor kórházban halt meg, szinte biztos, hogy nem kerülhette el a boncolást. A boncolásra nem a tudománynak volt szüksége. Dehogy. A boncolás jelentette a biztonságot. (Nehogy azt higgye valaki, hogy a bizonyosságot.) A farfekvéssel születettet, aki nem élte túl az életrekelést. Talán, mert kevesen voltak körülötte. És akkor meg kellett keresni a halál okát. Amin szegény már túl volt. De az innen lév k szerették volna bizonyosan tudni. Pedig, csak a tényét tudhatták. Mint a valamijét elvesztett ember, aki sokadszorra néz végig minden helyet, csak azért, hogy bizonyos legyen abban, hogy amit keresett, számára végérvényesen elveszett. De mondhatnám azt is, hogy tovat nt a megfoghatatlan, a megnevezhetetlen határon. Majd lassan elfogyunk mi is, akik még mindig, és már mindig, k vel a gyomrunkban lépjük át az országhatárt, mert ez a félelem zsigerivé vált bennünk. Örökre. Legyen az repül tér, vagy vasútállomás, országúti átkel hely, vagy kiköt. Egyre megy. S amit l lidérces ez a nyomorult helyzet, az annak retúr volta, mert a görcs odavissza m ködik. És akkor, egyszer csak azt mondják, hogy többé nincs határ. Jöhetsz, mehetsz. Hihet ez? Ugye nehezen. És akkor megint a déjá vu. Mert már megint Trianon. Már több mint nyolcvannyolc éve. És annak is már nyolc éve, hogy Nagykanizsán err l beszélgettünk. Amir l most beszélünk majd mert elmulaszthatatlanul beszélnünk kell ezen a konferencián, az nem egyéb, mint a hit, amivel a határhelyzet hihet vé és hitelessé tehet. Hogy mindkét oldalon csuda biztosnak mutatkozhassunk. Budapest, 2008. július 9. Sáros László DLA

Összekötni az elszakadt szálakat Szentgotthárdtól, Sopronon át, Sátoraljaújhelyig avagy A magyar településhálózat várható változásai az Európai Uniós csatlakozás és a schengeni határok megnyitása utáni évtizedben. Tisztelt Konferencia! Bizakodással és kétkedéssel vegyes izgalommal vártuk az Európai Uniós csatlakozást követ schengeni határnyitást, minden bizonnyal azért,mert úgy éreztük hogy, életünkben jelent s változások következhetnek be. Jobb lesz, vagy rosszabb, vagy csak más, és milyen területeket érint els sorban. Így vagy úgy számos akkor még nehezen megválaszolható kérdés vet dött fel de ma már jóval tisztább a kép. Megítélésem szerint ezekre a kérdésekre csak egyenként, a probléma természetét értékelve, elemezve a horizontális és vertikális összefüggésekre tekintettel lehet érdemi válaszokat adni. Arra gondolok itt, hogy egy adott állampolgárt másként érintett a csatlakozás, mint munkavállalót, mint családapát, családanyát, mint vállalkozót, másként befolyásolta érvényesülését, kulturális érdekl dését politikai beállítottságát és így tovább Sz kebb szakterületünkön az urbanisztikán belül is jelent s változások történtek elég,ha most csak a Nemzeti Fejlesztési Terv vagy a Nemzeti Fejlesztési Stratégia megvalósítására utalunk. Ami azonban számomra igazán izgalmasnak t nik és ennek személyes okai vannak - az a magyar településhálózat várható változása a csatlakozás és a határnyitás utáni évtized id szakában. A sors úgy hozta ugyanis, hogy els Általános Rendezési Tervet Sátoraljaújhely városára készítettem, amely önhibáján kívül - az ország egyik északi kapuja lett, miután Trianonban egy tollvonással a Ronyvát jelölték ki határfolyónak így egy kevésbé nemes vagy inkább nemtelen gesztussal levágva a város öt utcáját. Ezzel aztán Újhely egyszersmind elvesztette a síkvidéki fejlesztési lehet ségét, teljes északi vonzáskörzetét, el bb megyeszékhely, majd a háború után kárpótlásként kapott járási központ szerepét is. Vagyis mindent ami az egészséges fenntartható fejl déshez szükséges. Sok évvel kés bb Sopronba kerültem, már a rendszerváltozás után és itt egy másik tér és id beli fázisát élhettem át a mindennapok során érzékelve a határvidék sajátos problémáit. Ekkor Sopronban már csak barátaim meséltek vidám és kevésbé könnyed szomorú történeteket a vasfüggöny mögötti id szakról, de nyomai még akkor is tapasztalhatók voltak, a man ver út, az rtornyok az elhagyott NDK s tárgyak mind mind emlékeztettek ezekre az id kre. Ugyanakkor a város mindennapi élete teljesen megváltozott. Délel tt tizenegykor a várkerületen, több lett a sógor mint a soproni. Ez teljesen érthet, hiszen ki ne utazna pár kilométert a piros vonattal, vagy autóval, hogy schillingért tízszer hússzor annyi árút vegyen, vagy szolgáltatást kapjon, mint otthon. Így aztán kés bb már nem csak az osztrák jött, hanem a magyarok is az ország minden részéb l, mert kellett a butikos a,vendégl s, sok sok fodrász, kozmetikus fogorvos, n gyógyász, s t még f építész is. A határ átlépése ekkor már nem hascsikarásszer görcsöt felfokozott izgalmi állapotot okozott, csupán fél vagy többórás unalmas várakozást jelentett csupán. Megváltoztak hát a társadalmi gazdasági, familiáris és inter perszonális kapcsolatok. Számos iker vállalkozás jött létre a határ két oldalán, a rokonok és barátok, családok ismét összejártak A város fejlesztési lehet ségei is megváltoztak,mert ha kis késéssel is de bekapcsolódott a PHARE CBC Cross Boarder Cooperation Határon átnyúló Európai Uniós programokba. Ez a fejlesztési lehet ség azon települések számára adott, amelyek egy uniós országgal határosak és a határtól max. 60 km es sávban találhatók. Kissé élcel dve azt mondhatjuk,hogy azért preferálja az Unió ezen sáv intenzív fejlesztését mert el akarja takarítani a szemetet a kertek alól.

2 Úgy vélem fontos tudnunk, hogy hazánk felvételével ez a pénz továbbment a Schengen i határtérségbe, tehát Borsod - Abaúj - Zemplén,, Szabolcs - Szatmár Bereg és Hajdú Bihar megye területére. Sopronból hét évi szolgálat után Esztergomba vezetett utam, ahol ismét egy új dimenziójával ismerkedhettem meg a határvidék fejlesztési problémakörének. A városnak az elmúlt ötven évben szinte minden rosszat el kellett viselnie, amelyre egyáltalán gondolni lehet. Az érseki székhely a Magyar Róma korábban b nös klerikális városnak számított és alig-alig jutott fejlesztési lehet séghez vagy, ha mégis abban nem volt köszönet. Lásd a Bazilika mellé a déli Kanonok sor épületébe ipari üzemet, az északi épületbe (orosz) katonaságot telepítettek. A rendszerváltás után a helyzet itt is gyökeresen megváltozott, méghozzá Sopronhoz hasonlóan a PHARE program segítségével. Ma már valóság a megépült Mária Valéria híd, amelynek révén a város ismét határhelyzetbe került, újra összekapcsolta azt, ami összetartozik a Dunakanyar iker városát, Esztergomot és Párkányt. A hídon megindult a gépkocsi és gyalogosforgalom, ma már jól érzékelhet, hogy aligha tévedtek azok a közlekedési szakemberek, akik a f utcával megegyez en hét tízezer egységjárm napi forgalmat becsültek el re a hídon. Ugyanakkor azt is megjósolták, hogy a csatlakozás után ennek négyszeres növekedése várható, amelyet ez a m emlék jelleg híd már nem fog tudni elviselni. Szükségessé válik tehát egy új nagy kapacitású kombinált vasúti közúti híd megépítése egy új észak déli európai közlekedési folyosóhoz kapcsolódva. És most, a csatlakozás utáni évtizedben ismét rendkívül nagy változások várhatók a jelenleg határ-menti települések és térségek életében. A teljes nyugati és északi határ lényegében végleg megsz nik a több évszázada zárt kapuk ismét megnyílnak a világvége jelleg zsák települések kapcsolatokhoz jutnak saját és vonzáskörzetük mozgástere alapvet en megváltozik. Ezért megítélésem szerint - alapvet fontosságú, hogy településr l -településre, kistérségr l kistérségre elemezni kell a kapcsolatok várható változását, és javaslatokat kell tenni a meglév k javítására vagy újak létesítésére. Más szóval Össze kell kötni az elszakadt szálakat, össze kell sz ni a településhálózatot a határ- menti területeken, Szentgotthárdtól, Sopronon át, Sátoraljaújhelyig. Ez rendkívül aprólékos munkát és rengeteg helyismeretet, lokális információt igényel ezért, csak az önkormányzatok, civil szervezetek, a térségekben m köd tervez szervezetek bevonásával lehet elvégezni. A terv csak akkor lehet sikeres, ha a korábbi határ két oldalán lév térségek érdekeinek egyenrangú figyelembe vételével készül, megfelel egyeztetéssel a döntések lehet ség szerint konszenzussal történ meghozatalával történik. Ezért a kicsib l a nagy felé kell a tervezés rendszerét felépíteni érvényesítve a szubszidiaritás elveit. Ezután történhet a teljes határvidéket átfogó egységes terv kidolgozása, amelynek feladata az esetleges érdek - ütközések kiküszöbölése, a regionális és országos érdekek érvényesítése. Korábban a nyolcvanas években rendszeresen üléseztek a Határ-menti Albizottságok, ezek, vagy hasonlók megszervezése mindenképpen id szer lenne. Fontos feladat ezért az Európai Unió támogatását megnyerni, miután határon átnyúló hatású tervezésr l van szó, amely mindkét fél részére egyaránt hasznot jelenthet. Javaslom tehát miel bb megkezdeni a Határon átnyúló kistérségi fejlesztési tervek készítését. Eltávolodva kissé a határvidékt l, a problémát regionális szintre emelve, még érdekesebb a településhálózat és a hálózati kapcsolatok megváltozásának kérdése. Arra gondolok itt els sorban, hogy a magyar városhálózat a monarchia idejében kialakult logikus és jól m köd hierarchikus rendszere a vesztett háborúk és f ként Trianon után, teljes mértékben kényszer en átalakult, Az alapvet változást Bécs és Budapest egymást

3 kiegészít munkamegosztása, s t még a fejl dést generáló rivalizálása a vasfüggöny miatt - is teljes mértékben megsz nt. Budapest mellett szükségessé vált a hajdani regionális ellenpólusok helyett a határokon belüli központok létrehozására ill. meger sítésére. Ez volt annakidején az öt nagyváros koncepció lényege. Így fejlesztették ki régióközponttá Kassa helyett Miskolcot, Pozsony helyett Gy rt, Nagyvárad helyett Debrecent, Arad helyett Szegedet, végül Zágráb helyett pedig Pécset. A tipikusan redisztribuciós településfejlesztés e kényszer lépése fél évszázadra meghatározta a késleltetett magyar városfejl dést. Ennek az er ltetett koncepciónak jegyében került sor a megyék összevonására is (Borsod- Abaúj-Zemplén, Gy r-moson-sopron,.). Ezek a közigazgatási kényszerházasságok eredményeként létrejött kreált megyék mind a mai napig magukkal vonszolják az összevonásukból adódó ellentmondásokat és az ebb l fakadó települési térségi és személyes ellentéteket. Kérdezzék csak meg, hogy ezekben a megyékben vajon miért tartják annyira számon, hogy a közgy lés elnöke éppen gy ri vagy soproni, borsodi vagy zempléni, szabolcsi vagy beregi ember. Nem is beszélve arról, hogy Esztergomban hogyan vélekednek arról, hogy a megye nevében Komárom van el l, a megyeközpont meg éppen Tatabánya. Jelzem, a régióközpont pedig Székesfehérvár, ahova sem közvetlen f út, sem vasútvonal nem vezet Esztergomból. Bizonyára sokan tudnának hasonlókat mesélni azok közül, akik ma is ilyen összevont megyében élnek. Minden kormányzat iszapbirkózást folytat a közigazgatási reformmal kézzelfogható eredmény nélkül. Történelmi tapasztalatok tanulsága szerint bizton számíthat a kudarcra, a teljes sikertelenségre az, aki bármilyen okból (hazafias eszméit l vezérelve, puszta racionalitásból, vagy éppen ellenkez leg, netán ökológiai, ökonómiai szempontok szerint ), bármilyen módon,vagy, bármikor meg akarja változtatni, reformálni a magyar közigazgatási rendszert. Így volt ez Széchenyi István, Táncsics Mihály, Kossuth Lajos, Magyary Zoltán, Erdei Ferenc, Bibó István és "még sokan mások " esetében is. Köztudott, hogy a következ évtized Magyarország számára is szükségszer en a "régió építés" id szaka lesz, amely ráadásul egybeesik a már "ezer" éve esedékes és halaszthatatlan közigazgatási reform végrehajtásának megkezdésével. Több évtizedes terület és településtervez i munkám során az ország számos településén megfordultam, mint tervez, vagy mint a közigazgatásban tevékenyked f építész. Ezért a javaslatom, jórészt személyes tapasztalatokon alapul, de természetesen igyekeztem összehangolni a legújabb Európai Uniós követelményekkel. Meggy z désem, hogy Magyarországon a régióépítést a megyerendszer átalakításával kell kezdeni, de nem úgy, ahogy azt eddig a szakért k elképzelték, - vagyis a megyék számának csökkentésével, netán megszüntetésével, - hanem éppen ellenkez leg, annak növelésével vagyis kvázi a történelmi megyerendszer visszaállításával. Javaslatom lényege ezért nem más, mint A magyarországi történelmi megyerendszer, Európai Uniós reorganizációja, revitalizációja a régióépítés érdekében más szóval, hogy a régiók szervezése a lehet legnagyobb hatékonysággal történhessen. Ezen a helyen természetesen nincs mód a javaslat teljes részletességgel történ kifejtésére, de néhány legfontosabb indokát az alábbiakban megkísérlem összefoglalni: A Közigazgatási Kényszerházasságok felbontása. Köztudott,, hogy az ötvenes években kötött "közigazgatási kényszerházasságok" nem váltották be a hozzájuk f zött gazdasági reményeket, mára pedig egész egyszer en oka - fogyottá váltak.

4 Ezért - megítélésünk szerint - ezek megszüntetésével kell a közigazgatás újraszervezését kezdeni. Tehát Gy r - Moson - Sopron megye helyett Gy r megye, Moson megye, Sopron megye, vagy Borsod - Abaúj -Zemplén helyett Borsod megye, Abaúj megye, Zemplén megye, Szabolcs Szatmár - Bereg helyett Szabolcs megye, Szatmár megye, Bereg megye és így tovább. Miért van erre szükség? Könnyen belátható, hogy pl. a Közép Dunántúli Régióhoz sorolt Esztergom, amely Komárom (!) - Esztergom megyében van (ki tudja, miért van Komárom neve el l?) melynek, központja Tatabánya (!) és a régióközpontja Székesfehérvár (!) ahova közúton is legalább négy óra, vasúton pedig közel hat óra alatt lehet eljutni. Ugyanakkor Budapestt l mindössze negyven perc az átlagos eljutási id. Amennyiben Esztergom megye önálló lenne, szabadon választhatná a Központi régióhoz történ csatlakozást. De említhetjük Sopron példáját is, amely állandóan Szombathely felé gravitál és Gy rrel rivalizál. Az önállóvá váló "kis megyék" központjai visszakaphatnák valóságos térségi szervez szerepüket, pl.: Esztergom, Komárom, Mosonmagyaróvár, Balassagyarmat, Sátoraljaújhely, stb A javaslat lehet séget biztosít a tényleges regionális mozgások figyelembe vételére. Arra gondolunk itt, pl. a Közép Európa Északi Eurorégió központja Kassa, az Észak - magyarországi régió központja Miskolc, alközpontjai Eger, Encs, Sátoraljaújhely és más városok. Ráadásul ezen városok nagy része a jelenlegi határok mentén található és a történelmi vármegyék átnyúlnak ezeken a határokon. Ez kedvez lehet séget teremt a határon túlnyúló kistérségi együttm ködés er teljes intenzív fejlesztésére kiemelt Uniós források igénybevételével. Megszervezhet, pl. a határon átnyúló Hollóháza - Sátoraljaújhely - Sárospatak - T keterebes - Királyhelmec kistérség. De a nyugati végeken is, hasonló a helyzet, pl. a Sopron - Kismarton Bécsújhely Mikro - régióban. Tapasztalataim szerint a javaslatot kedvez en fogadnák a hajdani megyeszékhelyek, mert ez státuszuk elismerését identitásuk, érdek érvényesít képességük er sítését jelentené. A határon túlnyúló kistérségek újraszervezése, pedig a korábbi vonzás körzet bels m ködésének kiteljesedését eredményezné. A javaslat politikai fogadtatása megítélésem szerint kedvez lehet megfelel en el készített differenciált logikai, didaktikai tálalásban Miért lehet olcsóbb a javaslat? Mert a települések szabad választásán alapul, hogy önkormányzatot m ködtetnek, vagy kistérségit, és helyben, csak minimális létszámú kirendeltséget. Közigazgatási, jogi és pénzügyi értelemben csak a Régió rendelkezik teljes kör jogosítványokkal és apparátussal. Ebb l a törvényben meghatározott jogköröket és feladatokat oszthat le a kis megyei és kistérségi szintre. A rendszer lehet séget ad egyes feladatok részleges privatizációjára (PPP) els sorban KHT k, esetleg Bt k formájában. Hány régió kell Magyarországon? Ebben a kérdésben (is) rendkívül megoszlanak a vélemények. Elvben lehet egy régió is, a teljes ország területe, de ez összemossa az egyes országrészek közötti fejlettségi különbségeket, két nagy régió (K Ny) kérdés, hogy egy ilyen modell politikailag vállalható lenne e?

5 A három régiós Kelet Közép Nyugat, talán már igen, de az biztos, hogy ez a most kényszerek hatása alatt kialakított hét régiós modell messze a legrosszabb, mert az integráció helyett polarizál, dezintegrál. Ezért a kis megyékb l önkéntes alapon kényszerek nélkül alulról szervez d modell ajánlható. Hány kis megye legyen Magyarországon? Ez valamivel egyszer bb kérdésnek látszik, hiszen kell támpontot adnak hozzá a történelmi topográfiai térképek. Ezért most ezen a helyen azt mondhatjuk annyi kis megye állítható vissza amennyinek a történelem során földrajzilag, gazdaságilag kialakult és határai ma is fellelhet k és értelmezhet k, azonosíthatók és a térségben él k támogatását élvezi, létrehozását igénylik. De hagyjuk a múltat! Mit hoz vajon a jöv? F építész - településtervez ként nem szívesen bocsátkozom jóslásokba, de kivételesen,talán csak a konferencia és az estleges vita kedvéért megpróbálkozom vele, még akkor is, ha férfi létemre a világhír jósn Kasszandra sorsára jutok. Az el bbiekb l következ en azt gondolom, hogy az Uniós határok er teljesen átrajzolják a regionális központok kapcsolatrendszerét és munkamegosztását. Az autópálya program, a vasútfejlesztés révén lerövidülnek az eljutási id k, így Budapest jelenlegi országhatárokon belüli központi szerepe csökkenni fog. Az öt nagyváros, de még más középvárosok is Pl. Székesfehérvár, Kecskemét stb. akár lakó és munkahelyi alternatívát jelenthetnek a f városnak és az agglomeráció elszívó hatása továbbra is érvényesül. Ugyanakkor Budapest európai értelembe vett központi szerepe mindenképpen növekedni fog az Uniós intézmények és a külföldi állampolgárok betelepülése miatt is, igazi multinacionális világvárossá válik. Más a helyzet véleményem szerint a jelenlegi régió- központokkal, miután várhatóan versenyhelyzetbe kerülnek a jelenleg határon túli társaikkal. Komoly rivalizálás várható Gy r és Pozsony, Kassa és Miskolc esetében, míg Debrecen, Szeged és Pécs esetében ennek feler södése a közeljöv ben még nem várható. Ebb l következik, hogy célszer lenne el re átgondolni és egyeztetni a lehetséges regionális munkamegosztást a központok között annak érdekében, hogy az egyes ágazatok fejlesztése ne egymás hatását lerontva, hanem éppen ellenkez leg egymást er sítve valósuljanak meg. Ösztönözni kell a gazdasági szervezetek közötti együttm ködést, pl.: a Kassai és a Diósgy ri acélm között. A regionális együttm ködés azonban csak a térinformatikai rendszerek jelent s fejlesztése révén valósulhat meg, Tisztelt Konferencia! Az elmondottakat vitaindítónak szántam és remélem, hogy néhányan ezt komolyan is veszik és vitáznak is majd állításaimmal, és a vita el mozdítja talán a magyar településhálózat korszer sítését, haladását az Európai Uniós követelmények felé. Az út rögös de a nehézségek ellenére hiszek a fejl désben, mint ahogyan ezt egy t lem sokkal okosabb ember, Neumann János fogalmazta meg valamikor, és az így hangzott: a haladás ellen nincs orvosság Budapest, 2008. július 10. Sári István, Pesterzsébet f építésze

2. Konferencia anyagok

XIII. ORSZÁGOS F ÉPÍTÉSZI KONFERENCIA PROGRAMJA H A T Á R T A L A N U L A konferencia id pontja: 2008. augusztus 27-29. Az el adások helyszíne: Nyugat-Magyarországi Egyetem Biotechnológiai Oktatási Központ Auditórium Mosonmagyaróvár, Lucsony u. 2. földszint Szekcióülések: Nyugat-Magyarországi Egyetem Biotechnológiai Oktatási Központ Auditórium illetve tantermek I. emelet Ebéd (reggeli) helyszíne: Nyugat-Magyarországi Egyetem étterme Vár 2. Hova t ntek a határok? Elt ntek tényleg? A fizikaiak valóban. Nem számítva persze a sorompók helyén felállított behajtani tilos táblákat. És a tudatunkból? Ehhez még id kell. A határon áthajtva ösztönösen megállunk, körülnézünk: tényleg mehetünk? Lelki szemeink el tt még megjelennek a h t ládák alatt görnyed kétütem ek végeláthatatlan sora, még gyomrunk is emlékszik a szorításra a hátsó ülés alatt csempészett két csomag kávé miatt. Egyszer nemrég már elt nt a határ, igaz vele együtt az Öreg-Dunánk is, de a miértekre akkor nem is várhattunk választ. Négy éve hivatalosan is újra Európa földjét tapossuk. Tavaly év vége óta útlevelünket is otthon hagyhatjuk, de az uniós csillagok mintha errefelé haloványabban ragyognának. A határtalanság számos új kérdést vetett fel. Mit jelent egy település életében, ha néhány év alatt lakossága a külföldi bevándorlás következtében megduplázódik? Mi lesz azokkal a falvakkal, melyek gyakorlatilag Pozsony alvóvárosává válnak? Vajon mit hoz a térségnek a szívében épül tízezer f s kaszinóváros? Hova is tartozik az a település, aminek külterülete teljesen külföldi gazdák kezében van? Létezik-e tényleg határokon átnyúló, kölcsönös, emberi kapcsolatokon alapuló együttm ködés vagy a gazdaságpolitika irányít mindent? A választ talán csak a határ bármely oldalán álló szélkerekeket egyformán forgató határtalanul fújó szél ismeri.

2008. augusztus 27. szerda 9.00 17.00 Regisztráció a Biotechnológiai Oktatási Központ aulájában 12.00 Ebéd az egyetem éttermében (folyamatosan, önkiszolgáló rendszerben) 13.00 Els köszöntés, kiállítás megnyitó a Biotechnológiai Oktatási Központ aulájában Moson történeti belváros rehabilitációja egyetemi hallgatók vizsgamunkái Moson vármegyei épületek levéltári archív tervei Szabó Miklós Mosonmagyaróvár polgármestere; Kitley Tibor Mosonmagyaróvár f építésze; Philipp Frigyes Vác f építésze, az Országos F építészi Kollégium elnöke; Lenzsér Péter Ybl-díjas építész 13.20 Magyaróvár belvárosi séta (Dimény Gábor, Lenzsér Péter és Dusek Zsuzsa vezetésével) 3 x 40 f s csoportban 14.20 Autóbuszos kirándulás Városnézés - a kétpólusú város: Moson történeti belváros Ipartelep - Monarchia-kori l porgyár és tiszti lakótelep védett együttese (A Monarchia legnagyobb hadiipari beruházása az I. világháború idejéb l, olasz hadifoglyok ezrei építették) Vetítettképes el adás az Olasz Kápolnában (El adó: Lenzsér Péter, 20 perc) 15.45 Szigetköz: Dunakiliti er m, Öreg-Duna autóbusszal 15 km (az er m magyar- szlovák közös alkotás, osztrák hitelb l épült ) Vadvízi kempingnél váltott csoportokban - motoros csónakázás a mellékág rendszerben kb. 15 perc - az er m megtekintése (Kertész József f mérnök- ÉDUKTVF) - íjász bemutató Feketeerd n (alternatív program) - közben büfé 19.00 Szigetköz ízei Pannónia borai: vacsora Halászin a Party Csárdában a Mosoni-Duna Partján: halászlé, halételek, stb szabadprogram a vízparton 22.30 Visszaindulás Mosonmagyaróvárra a szálláshelyekre autóbusz 10-15 km 2008. augusztus 28. csütörtök 8.00-tól Regisztráció a Biotechnológiai Oktatási Központ aulájában 9.00 Plenáris ülés a Biotechnológiai Oktatási Központ f el adótermében (az aulában folyamatosan szponzorok bemutatkozása) A Konferencia köszöntése vers Házigazda: Szabó Miklós Mosonmagyaróvár polgármestere Kitley Tibor Mosonmagyaróvár f építésze F védnök: Bajnai Gordon, nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter Dr. Gyenesei István, önkormányzati miniszter 9.10 A Konferencia nyitóel adásai: 1. A magyar-szlovák kapcsolati kutatás fejlesztési-rendezési aspektusai Prof. Dr. Rechnitzer János és Hardi Tamás (MTA RKK) 2. A nyugat-dunántúli régió határon átnyúló kapcsolatai Horváth Jácint (Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség) 10.00 F szponzorok el adásai Saint-Gobain cégcsoport 10.30 Kávészünet 10.45 Kerekasztal beszélgetés Ocskay Gyula ügyvezet Ister-Granum Kft; Nógrádi László, Lenti város polgármestere MURÁNIA; Körmendy János vezet f tanácsos NYDRKH Állami F építészi Iroda, Gy r

Viniczay Tibor Szentgotthárd polgármestere; Kvarda József Nagyszombat (Trnava) megye Önkormányzatának alelnöke; Vajdovichné dr. Visy Erzsébet VÁTI; Firtl Mátyás megyei alelnök Agárdy Gábor, Pozsony megye Önkormányzatának alelnöke Domsitz Károly Somorja (Szlovákia) polgármestere Pázmány Péter Dunaszerdahely (Szlovákia) polgármestere Moderátor: Keresztes Sándor nyugat-dunántúli állami f építész 12.30 F építészi Életm díj és az Év F építésze díj átadása Átadják: Szabó Miklós polgármester, Philipp Frigyes kollégiumi elnök, Kitley Tibor f építész 12.45 A konferencia emléktáblájának avatása, emlékfa ültetése a Vár területén, a felújított Várpincénél 13.00 Ebéd az egyetem éttermében folyamatosan önkiszolgáló rendszerben 14.00 Sajtótájékoztató külön meghívó szerint az auditóriumban 14.30 Szekcióülések a Biotechnológiai Oktatási Központ termeiben 1. Lehet ségek vezetik: Papp Zoltán Tamás Sümeg város és Tapolca város f építésze Páli Zsuzsanna - Fejér megye f építésze Ister-Granum Kft. - európai együttm ködési csoportosulás (szlovák-magyar) Ocskay Gyula ügyvezet - magyar-szlovén-horvát együttm ködés (MURÁNIA) Nógrádi László, Lenti város polgármestere 2. Problémák vezetik: Sáros László DLA szakért f építész dr. Sersliné Kócsi Margit Ferencváros f építésze Magyar-osztrák együttm ködés a Fert -táj Világörökség fejlesztésében és fenntartásában Körmendy János és az érintett két nemzeti park képvisel i, érintett polgármesterek Magyar-szlovén-osztrák államhatáron Viniczay Tibor Szentgotthárd város polgármestere 3. Nagyító vezetik: B. Nagy Helga Dorog f építésze Krizsán András Pula f építésze Pozsony és Gy r határon átnyúló kapcsolatai Kvarda József, Nagyszombat (Trnava) megye Önkormányzatának alelnöke Magyar-szlovák területrendezési együttm ködés (Miskolc-Kassa térség) Vajdovichné dr. Visy Erzsébet - VÁTI helyi kistérségi (Rajka, Dunakiliti, Hegyeshalom, stb.) polgármesterek 16.30 Szabadprogram Találkozási pont a Vár területén, a Várpincében lév Szigetközi halászati kiállítás, az akváriumterem, az étterem a konferencia résztvev inek szabadon látogatható Fakultatív program: Voluta vízi fesztivál a Mosoni-Duna partján gondolázás, sárkányhajózás, evezés, kajak-kenu 19.00 Hangverseny a magyaróvári Szt. Gotthárd templomban (Szt. László tér) 20.00 Fogadás az Egyetem Dísztermében Köszönt t mond: Szabó Miklós Mosonmagyaróvár polgármestere Prof.Dr. Scmidt Rezs dékán NYME Állófogadás, kulturális m sor, zene

2008. augusztus 29. péntek 9.00 Fórum a Biotechnológiai Oktatási Központ el adótermében El adások: Dr. Szaló Péter, szakállamtitkár NFGM - Aktualitások Fegyverneky Sándor, országos f építész NFGM - Az országos f építész Dr. Tompai Géza, f osztályvezet NFGM Aktualitások még 10.10 Plenáris vitafórum az elhangzott el adások témakörében; a szekcióvezet k rövid beszámolói, javaslataik az ajánlásra Moderátor: Philipp Frigyes a Kollégium elnöke 11.20 A F építészi Testület munkaértekezlete Beszámoló az Országos F építészi Kollégium egyéves munkájáról Philipp Frigyes a F építészi Kollégium elnöke Csohány Klára a F építészek az épített és természeti környezetért Alapítvány kuratóriumának elnöke Zábránszkyné Pap Klára az Országos F építészi Kollégium titkára Kollégiumi választás (leköszön tagok helyett újak választása) 12.10 100 éves a Wekerle kertváros-építészeti konferencia promóciója Gyulai István f építész 12.20 Vándorzászló átadása, a konferencia zárása 12.30 Ebéd az egyetem éttermében 13.30 Autóbuszos kirándulás: Határtalanul Ausztriába 14.00 Látogatás Jánossomorján (15 km) a LEIER Kft-nél (www.leier.hu). Szakmai el adás, gyárlátogatás, büfé. 15.00 Tovább busszal Podersdorf am See-be (30 km) útlevél nélkül 16.00 Átkelés a Fert -tavon hajóval Ruszt (www.rust.at) városába, menetid 70 perc 17.10 Városnézés Rusztban, az egykori magyar városban, amit ma a gólyák városának hívnak 18.15 Hajóút Illmitzbe (30 perc) utazás a vacsora helyszínére, Pamhagenbe 19.15 Vacsora, búcsúest, visszaindulás Mosonmagyaróvárra (45 km) a zöldhatáron át kb. 22.00-kor Információk Szakmai és technikai információk: Kitley Tibor Mosonmagyaróvár város f építésze 9200 Mosonmagyaróvár, F u. 11. e-mail: foepitesz@mmovar-ph.hu honlap: http://www.mosonmagyarovar.hu mobil: 06 20/924-5156 telefon: +36 96/577-846; 36 96/577-800/146 Szakmai tájékoztató: Zábránszkyné Pap Klára az Országos F építészi Kollégium titkára e-mail: papklara@t-email.hu honlap: http://www.foepiteszek.hu B. Nagy Helga az Országos F építészi Kollégium Konferencia Munkacsoport témafelel se e-mail: bnagy@fcg.t-online.hu honlap: http://www.foepiteszek.hu mobil: 06 70/456 20 99 F szponzorok

XIII. ORSZÁGOS F ÉPÍTÉSZI KONFERENCIA REGISZTRÁLT RÉSZTVEV I MOSONMAGYARÓVÁR, 2008. AUGUSZTUS 27-29. S NÉV HIVATAL CÍM EMAIL 1 Alföldiné Petényi Zsuzsanna Szentendre f építésze 2000 Szentendre, Városház tér 3. Alfoldine.Petenyi.Zsuzsanna@ph.szentendre.hu 2 Alpár Erzsébet Bp. F polgármest.hivatal 1052 Budapest, Városház u.9-11. alpare@budapest.hu 3 Altdorfer Csaba Építésügyi el adó 2234 Maglód, F u.12. altdorfer.csaba@maglod.hu 4 Alvári Csaba Jászberény f építésze 5100 Jászberény, Lehel vezér tér 18. alvari@freemail.hu 5 Antalné Balogh Anna ÉPKAR Zrt 1149 Budapest, Egressy u.28-30. ancsa2008@gmail.com 6 Arató András István ÉARKH állami f építész 4024 Debrecen, Piac u.54. allami.foepitesz@hajdu.b-m.hu 7 Arnócz Irén Mez túr kistérség f építésze 5400 Mez túr, Kossuth tér 1. arnocz@t-online.hu 8 Arnóth Ádám Kulturális Örökségvéd. Hivatal 1014 Budapest, Táncsics u.1. adam.arnoth@koh.hu 9 Asszony Emma DARKH 6741 Szeged, Rákóczi tér 1. asszony.emma@darkh.hu 10 B.Nagy Helga szakért f építész 2013 Pomáz, Móricz Zs. u. 20 bnagy@fcg.t-online.hu 11 Babos Beatrix éíé építésügyi ihatóság óá 9200 Mosonmagyaróvár, F u.11. bb babos.beatrix@mosonmagyarovar.hub i@ 12 Bagoly Attila Pécs MJV f építésze 7600 Pécs, Széchenyi tér 1 bagolya@ph.pecs.hu 13 Balsay Zsuzsanna Kimle polgármestere 9181 Kimle, F u.114. polgarmester@kimle.hu 14 Beleznay Éva Bp. F polgm.hiv. mb. f építész 1052 Budapest, Városház u.9-11. beleznaye@budapest.hu 15 Bella Sándor Movinnov Kft ügyvezet 9200 Mmagyaróvár, Kötélgyártó u.1. bella@movinnov.t-online.hu 16 Berényi András Újpest (Bp. IV.)f építésze 1042 Budapest, István u.14. foepitesz@ujpest.hu 17 Berényi Ildikó Biatorbágy építésügy 2051 Biatorbágy, Baross G.u.2/a. berenyiildiko@pmh.biatorbagy.hu 18 Berényi Mária vezet tervez 1111 Budapest, Stoczek u.19. berenyi@urbanitas.hu 19 Béres István Gyula f építésze 5700 Gyula, Pet fi tér 3. beres@gyula.hu 20 Bernáth Mihály ÉMRKH állami f építész 3300 Eger, Kossuth u.9. allamifoepitesz@heves.b-m.hu 21 Bertalan Péter építészmérnök Uniperlex Bt 9200 Mosonmagyaróvár, Diófa u.1. bertalanpeter79@gmail.com 22 Bertáné Tarjányi Judit Göd f építésze 2131 Göd, Pesti u.81. foepitesz@god.hu 23 Bodonyi Csaba DLA Tokaj f építésze 3525 Miskolc, Szentpáli u.7. bodep@t-online.hu 24 Bolberitz Henrik Bp., XVII. ker.f építésze 1173 Budapest, Pesti út 165. foep@rakosmente.hu 25 Borsodiné Glaser Krisztina Budapest, XII. ker. 1126 Budapest, Böszörményi u.23-25. glaser.krisztina@freemail.hu 26 Boruzs Bernát Hajdúböszörmény f építésze 4220 Hajdúböszörmény, Bocskai tér 1. 27 Bubics Tamás Zala megyei f építész 8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi u.10. bubics.tamas@zalamegye.hu 28 Cséfalvay Gyula Kulturális Örökségvéd. Hivatal 1014 Budapest, Táncsics u.1. gyula.csefalvay@koh.hu 29 Csík Edina Budaörs f építésze 2040 Budaörs, Szabadság u.134. foepitesz@budaors.hu 2008. december 11.

30 Csima László irodavezet 2461 Tárnok, Dózsa Gy.u.150. csimalaszlo@fibermail.hu 31 Csohány Klára DARKH állami f építész 6741 Szeged, Rákóczi tér 1. csohany.klara@darkh.hu 32 Csonka Zoltán ép.hat. vezet 8130 Enying, Kossuth u.26. epitesugy.pmhiv@enying.eu 33 Csökmei László Erik Békés f építésze 5630 Békés, Pet fi u.2. csokmei.laszlo@bekesvaros.hu 34 Csökmeiné Varga Ágnes K. ügyintéz 5630 Békés, Jantyik M.u.22-24 sengav@freemail.hu 35 Czeiner Gábor Szentgotthárd f építésze 9970 Szentgotthárd, Széll K.tér 11. czein-air@chello.hu 36 Dalosiné Molnár Ilona Pilisborosjen f építésze 2097 Pilisborosjen, F u.16. dalosine@gmail.com 37 Dankó Zoltán Kunszentmárton f építésze 5440 Kunszentmárton, Köztárs. tér 1. dankoz@chello.hu 38 Deák-Varga Dénes Nagykanizsa f építésze 8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 7. deakvarga.denes@nagykanizsa.hu 39 Dienes János Zugló (Bp.) f építésze 1145 Budapest, Pétervárad u.2. foepitesz@zuglo.hu 40 Dimény Gábor NYDRKH 9022 Gy r, Vörösmarty u.10. foepitesz@tfi-gyor.hu 41 Dr. Aczél Péter Budavár (Bp.I.)f építésze 1014 Budapest, Kapisztrán tér 1. hivatal@budavar.hu 42 Dr. Borbély Sarolt NFGM területi referens 1117 Budapest,Nádorliget u.7.c. 5. em509 borbely.saci@freemail.hu 43 Dr. Janotti Judit Kulturális Örökségvéd. Hivatal 1014 Budapest, Táncsics u.1. judit.janotti@koh.hu 44 Dr. Mátéffy Anna Budajen f építésze 2093 Budajen, F u.1-3. foepitesz@budajeno.hu 45 Dr. Tihanyi Csaba Baranya megye ny. f építésze 7621 Pécs, Király u.59. tpluszt@citromail.hu 46 Dr. Tompai Géza NFGM f oszt.vezet 1055 Budapest, Honvéd u.13-15. Geza.Tompai@meh.gov.hu 47 Dr. T zsér Zsuzsa K-Relatív Bt. 1066 Budapest, Eötvös u. 19. tozserzsuzsa@t-email.hu 48 Dr.Kunné dr.simonyi Anna OBH jogász 1051 Budapest, Nádor u. 22. kunne@obh.hu 49 dr.sersliné Kócsi Margit Ferencváros (Bp.) f építésze 1092 Budapest, Bakáts tér 14. foepitesz@ferencvaros.hu 50 Eltér István MÉK elnök 1088 Budapest, Ötpacsirta u.2. rhea@mek.hu 51 Farkas Renáta Judit Karcag f építésze 5300 Karcag, Kossuth tér 1. farkasrenata@chello.hu 52 Fegyverneky Sándor NFGM országos f építész 1055 Budapest, Honvéd u.13-15. Sandor.Fegyverneky@meh.gov.hu 53 Fehérné Tölgyesi Ildikó Érd 2030 Érd, Alsó u.1. itolgyesi@erd.hu 54 Fehérváry Rudolf építész tervez 1065 Budapest, Nagymez u. 54-56. r.fehervary@fehervaryprojects.com 55 Figler András KÖH irodavezet 9700 Szombathely, K szegi u.3. andras.figler@koh.hu 56 Fohl Károly településtervez 3300 Eger, Dobó u.18. fohl.karoly@egriepir.hu 57 Gera Orsolya Pest Megyei.Építész Kamara 1052 Budapest, Városház u.7. pmek@t-online.hu 58 Gömöry János Pécs m.j. város ny. f építésze 7624 Pécs, Kodály Z.u.9. 59 Gubán Sándor Tahitótfalu f építésze 2021 Tahitótfalu, Kossuth L.u.4. gstudio@message.hu 60 Gyarmati Lajos Tata ny. f építésze 2890 Tata, Ady Endre u. 36. kemek@t-online.hu 61 Gyulai István Kispest (Bp.XIX.)f építésze 1195 Budapest, Városház tér 18-20. foepitesz@kispest.hu 62 Hajdú Tamás Csongrád f építésze 6640 Csongrád, Kossuth tér 7. foepitesz@csongrad.hu 63 Hajnóczi Péter dr. KMRKH állami f építész 1052 Budapest, Városház u. 7. II.295 hajnoczi@pest.b-m.hu 2008. december 11.

64 Herr Teréz Szekszárd f építésze 7100 Szekszárd, Béla király tér 8. herr.terez@szekszard.hu 65 Hollósi Balázs építész tervez 9200 Mosonmagyaróvár, Ady E. u.10. hollosi1@enternet.hu 66 Hoór Kálmán Füzesabony f építésze 3390 Füzesabony, Rákóczi u. 48. postmaster@fuzesabony.axelero.net 67 Horváth Gábor Veszprém MJV f építésze 8200 Veszprém, Óváros tér 9. ghorvath@gov.veszprem.hu 68 Horváth János ifj. Kaposvár MJV f építésze 7400 Kaposvár, Kossuth tér 1. varosifoepitesz@kaposvar.hu 69 Iván Zoltán BAZ megyei f építész 3525 Miskolc, Városház tér 1. ivanz@baz.hu 70 Jambrik Imre ÉARKH 4024 Debrecen, Piac u.54. allami.foepitesz@hajdu.b-m.hu 71 Jeney Lajos H.nánás, M.hegyes f építésze 1116 Budapest, Vegyész u.7. eurovia@t-online.hu 72 Juhász Bence Tungsram Schréder Zrt 2084 Pilisszentiván, Tópart 2. juhasz.b@schreder.hu 73 Juhász Kálmán Székesfehérvár f építésze 8000 Székesfehérvár, Városház tér 1. juhasz.kalman@pmhiv.szekesfehervar.hu 74 Karmazin József Nagyk. ny. f ép.,zalakaros f ép. 8800 Nagykanizsa,Cseresznyés u. 5. j.karmazin@gmail.com 75 Keresztes Sándor NYDRKH állami f ép. 9023 Gy r, Vörösmarty u.10. keresztes@tfi-gyor.hu 76 Kertész Beáta Borbála településtervez 1111 Budapest, Stoczek u.19. kertesz@urbanitas.hu 77 Király Noémi Leányfalu f építésze 2016 Leányfalu, Móricz Zs.u.126. kiraly.noemi@vadaszstudio.hu 78 Kiss Ágnes KMRKH 1052 Budapest, Városház u. 7. II.295 kissa@pest.b-m.hu 79 Kitley Tibor Mosonmagyaróvár f építésze 9200 Mosonmagyaróvár, F u.11. foepitesz@mosonmagyarovar.hu 80 Klaniczay Péter Kulturális Örökségvéd. Hivatal 1014 Budapest, Táncsics u.1. peter.klaniczay2@koh.hu 81 Kmetykó János településtervez 5600 Békéscsaba, Sz l u.105/4. csabaterv@gmail.com 82 Kovács Beáta KMRKH 1052 Budapest, Városház u. 7. II.295 kovacsb@pest.b-m.hu 83 Kovács Zoltán Antiqua Kft.tervez 7630 Pécs, Álmos u. 3. kovacsz@pavilonok.hu 84 Kovács Zsófia KMRKH 1052 Budapest, Városház u. 7. II.295 kovacs.zsofia@pest.b-m.hu 85 Kozmon Kinga nyugd. f építész munkatárs 9023 Gy r, Álmos u.18. kozmonk@gmail.com 86 Körmendi Judit Biatorbágy f építésze 2051 Biatorbágy, Baross G.u.2/a. foepitesz@pmh.biatorbagy.hu 87 Körmendy Imre NFGM f ovh/corvinus tud.mtárs 1024 Budapest, Keleti Károly u. 31/B. kormendy.imre@fokolare.hu 88 Körmendy János Gy r-m-s megye ny. f építésze 9022 Gy r, Vörösmarty u.10. kormendy@tfi-gyor.hu 89 Körtvélyesi Csaba DARKH 6741 Szeged, Rákóczi tér 1. tfiszeged@darkh.hu 90 Kövesi György KMRKH 1052 Budapest, Városház u. 7. II.295 kovesigy@pest.b-m.hu 91 Krakler Judit NFGM ép.referens 1077 Budapest, Kéthly Anna tér 1. Judit:Krakler@meh.gov.hu 92 Krizsán András Pula f építésze 1136 Budapest, Balzac u.22. krizsand@gmail.com 93 Kun János Kesztölc f építésze 2517 Kesztölc, Szabadság tér 11. epites@kesztolc.hu 94 Kuslits Tibor Sopron MJV f építésze 9400 Sopron, F tér 1. tkuslits@sopron-ph.hu 95 Lampert Rózsa Kulturális Örökségvéd. Hivatal 1014 Budapest, Táncsics u.1. rozsa.lampert@koh.hu 96 Lantay Attila KDRKH állami f építész 8000 Székesfehérvár, Pet fi u.5. allami.foepitesz@fejer.kdrkh.hu 97 Lantos Péter Sándor Erzsébetváros (VII.) f építésze 1076 Budapest, Erzsébet körút 6. lantos.peter@erzsebetvaros.hu 2008. december 11.

98 László Tibor Kom-Eszt.M.Ép.Kam. 2800 Tatabánya, Kossuth L.u.106. kemek@t-online.hu 99 Lenzsér Péter településtervez 1012 Budapest, Kuny Domokos u.9. plenzser@t-online.hu 100 Lészay Kornélia Pest M.Ép.Kamara 1052 Budapest, Városház u.7. leszay@t-online.hu 101 Lochné Jármay Paula Budapest Zugló Ép.H. 1146 Budapest, Pétervárad u.2. lochne@zuglo.hu 102 Lovas Ferenc Tolna város f építésze 7130 Tolna, H sök tere 1. konturterv@t-email.hu 103 L rincz Piroska tervez 7400 Kaposvár, Losonc u.1. loricz.viranyi@t-online.hu 104 M. Fábián Edit f ép.csop.vez. 9022 Gy r, Városház tér 1. fabian.edit@gyor-ph.hu 105 Madaras Attila NFGM szakm.f tan. 1077 Budapest, Kéthly A.tér.1. Attila.Madaras@meh.gov.hu 106 Mártonffy Gábor Érd MJV f építésze 2030 Érd, Alsó u.1. foepitesz@erd.hu 107 Mártonffy István Budakeszi f építésze 2092 Budakeszi, F u.179. foepitesz@budakeszi.hu 108 Mészáros János Jász-Nkun-Szolnok m.f építész 5000 Szolnok, Kossuth L.u.2. foepitesz@jnszm.hu 109 Mezei László Várpalota f építésze 8100 Várpalota, Gárdonyi G. u. 39. mezei.laszlo@varpalota.hu 110 Mezei Tibor m szaki f el adó 9225 Dunakiliti, Kossuth L.u.86. mezei.tibor@t-email.hu 111 Mihályi Júlia építéshatóság 2030 Sóskút, Szabadság tér 1. soskut1@t-online.hu 112 Molnár Örs Tungsram Schréder Zrt 2084 Pilisszentiván, Tópart 2. molnar.o@schreder.hu 113 Nagy Zoltán "Örökség" f szerkeszt 1014 Budapest, Táncsics u.1. zoltan.nagy@koh.hu 114 Németh Ferenc m szaki vezet,tervez 9224 Rajka, Mez I.u.1. nfkft@mail.tvnet.hu 115 Nyeste András településmérnök gyakornok 2200 Monor, Hunyadi J.u.6. andras.nyeste@foepiteszitarsulas.hu 116 Nyeste László kistérségi f építész 2200 Monor, Kossuth L.u.78-80. foepitesz@foepiteszitarsulas.hu 117 Orbán Ida Budapest, VII. 1076 Budapest, Erzsébet körút 6. orban.ida@erzsebetvaros.hu 118 Oszoli Dénes Baranya m.f építésze 7621 Pécs, Széchenyi tér 9. foepitesz@baranya.hu 119 Pál Endre Katymár polgármester 6455 Katymár, Szt. István u.27. pal.endre@katymar.hu 120 Pál Katalin Sz d f építésze 2134 Sz d, Dózsa Gy.u.216. titkarsag@szod.hu 121 Páli Zsuzsanna Fejér megye f építésze 8000 Székesfehérvár, Szt.István t.9. zspali@fejer.hu 122 Pankotay Marietta Bük f építésze 9737 Bük, Széchenyi u.44. vmtek@freemail.hu 123 Papp Zoltán Tamás Tapolca, Sümeg f építésze 8300 Tapolca, H sök tere 15. vasaros.nikoletta@tapolca.hu 124 Patkó Sándor Tolna megye f építésze 7100 Szekszárd, Szt.István tér 11-13. mio@tolnamegye.hu 125 Peng Júlia Komárom-Esztergom m.f ép. 2800 Tatabánya, F tér 4. pengo.julia@kemkh.hu 126 Perneczky László Komárom-Esztergom m.ny.f ép. 2800 Tatabánya, II.ker.Réti út 92. kemek@t-online.hu 127 Philipp Frigyes Vác f építésze 2600 Vác, Március 15. tér 11. philipp.frigyes@nagymaros.hu 128 Podmaniczki Lajos Mez túr kistérség 5400 Mez túr, Kossuth tér 1. arnocz@t-online.hu 129 Pormüller János tervez 9232 Darnózseli, F u.79/a. 130 R.Takács Eszter Zamárdi f építésze 8621 Zamárdi, Szabadság tér 4. proarch@t-online.hu 131 Rápli Pál Körmend f építésze 9900 Körmend, Szabadság tér 7. foepitesz@kormend.hu 2008. december 11.