MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés MTA-WSA 2012
MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés A helyzetelemzés a TÁMOP-5.2.1. Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése c. pályázat keretében készült. Készítette: Forrai Erzsébet Az adatgyűjtésben és az elemzés összeállításában a WSA munkatársai közreműködtek 2
Tartalom Összefoglalás... 4 1. A kistérség elhelyezkedése, települései... 5 2. A kistérség népességének társadalmi-gazdasági jellemzői... 10 2.1. Demográfiai adatok... 10 2.2. Végzettség... 16 2.3. Foglalkoztatás, jövedelmek... 16 2.4. Munkanélküliség... 24 2.5. Segélyezési helyzetkép... 26 3. A gyerekes családok helyzete, szegénységi kockázata... 30 3.1. A gyerekek egészségügyi helyzete... 33 4. Lakás, lakhatás, egyéb infrastrukturális ellátottság... 35 5. Szolgáltatások a kistérség településein... 39 5.1. Humánszolgáltatások elérhetősége és jellemzői... 39 5.2. Közoktatási intézmények és szolgáltatások... 45 6. Szegregátumok, gettósodott és gettósodó települések... 57 7. A megnevezett fejlesztési szükségletek és igények (az adatlapok alapján)... 60 8. Helyi jó gyakorlatok... 63 9. Civil szervezetek... 65 10. Jelenlegi forrástérkép... 73 Mellékletek... 76 3
Összefoglalás A Mátészalkai kistérség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található, az Észak-alföldi régióban. Állandó népességének száma 67 ezer fő volt 2010-ben (a 2. legmagasabb a megyében), ugyanakkor a népesség folyamatos csökkenést mutat: 1998 és 2008 között közel 10 százalékkal csökkent, mely elsősorban az elvándorlásoknak tudható be. A kistérség népessége összességében fiatal (20,6% a 18 éven aluliak aránya), azonban a gyermekvállalási kedv csökkent: a 3-5 éves korosztály létszáma 550 fővel meghaladja a 0-2 évesekét, azaz az elmúlt két évben jelentősen visszaesett az azt megelőző két évhez viszonyítva. A kistérség 26 településből áll, melyek közül 3 rendelkezik városi ranggal: Mátészalka, Nagyecsed és Vaja, ám a tényleges városi funkciókat teljes körűen ellátó központnak egyértelműen Mátészalka tekinthető. A Mátészalkai kistérség az országban a 26. legelmaradottabb: települései közül csak Mátészalka és Jármi azok, amelyek nem kedvezményezett települések, azaz amelyek nem tekinthetők társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak és ahol a munkanélküliség nem haladja meg az országos átlagot 1,75-szörös mértékben. A kistérség települései közül 17 esetében a szegénységi kockázati kód a legmagasabb, és még az imént említett Jármi esetében is nagyon magas. A kistérségben a 18 éven felüliek egynegyede rendelkezik legalább érettségivel, amely 13 százalékpontos elmaradást mutat az országos arányhoz képest. A képzettségben megjelenő elmaradáshoz szorosan kapcsolódik a magas munkanélküliség: 2010-ben 23% a 18-59 éves korcsoportban, amely 1990-hez képest 19 százalékpontnyi emelkedést jelent. A munkanélküliség ilyen magas aránya a kistérségben működő vállalkozások alacsony foglalkoztatási potenciáljával is magyarázható: egyfelől kevés a működő vállalkozások száma (2009-ben 38 működő vállalkozás jutott 1000 főre), és a működő vállalkozások kevés számú embert foglalkoztatnak (60,5%-uk foglalkoztatott nélküli). Nagyon komoly problémát jelent, hogy a 18 évesnél fiatalabb gyereket nevelő háztartások felében nincs foglalkoztatott a kistérségben. A kistérségben található 23 ezer lakásból 194 van önkormányzati tulajdonban. A lakhatási körülmények között a komfortosság nagyon rossz helyzetet mutat: a települések felén a lakások több mint egytizede komfort nélküli. A kistérségben a napközbeni kisgyermekellátás területén jelentős hiányok vannak: a kistérségben Mátészalkán és Nagyecseden működik bölcsőde, összesen 142 férőhellyel, miközben a kistérségben a 0-2 éves korcsoport létszáma 1600 fő. Az óvodák kapcsán kedvezőbb a helyzet: három településen nem működik, ott azonban az érintett korcsoport száma is alacsony. Általános iskola szintén majdnem minden településen helyben működik, ugyanakkor nyári napközi terén nagyon rossz a helyzet (négy településen biztosított), és a nyári étkeztetés is sok helyütt hiányzik: 4600 rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyerek él olyan településen, ahol nem nyújtanak nyáron étkeztetést. A kistérségben 19 olyan település van, amely szegregálódott vagy található a területén szegregátum. A 13, kétezer főnél kisebb lélekszámú település közül hatban a 2001. évi 4
népszámlálás adatai szerint az alacsony státuszú népesség aránya meghaladja a 40%-ot, a kétezer főnél nagyobb lélekszámú települések esetében pedig mindenhol található volt szegregátum az előző népszámlálás idején. 1. A kistérség elhelyezkedése, települései 1. ábra: A kistérség elhelyezkedése és települései Forrás: A Mátészalkai Kistérség Átfogó Területfejlesztési Stratégiája és Programja, 2010 5
Forrás: VÁTI TEIR kistérségi információs modul A Mátészalkai kistérség az Észak-alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye dél-keleti részén található. A kistérséget a Nyírbátori, Baktalórántházai, Vásárosnaményi, Fehérgyarmati és Csengeri kistérségek veszik körül. A kistérség települései Mátészalka körül helyezkednek el. A várostól É-ra, Ny-ra és K-re eső települések egy kb. 14 km-es, a délre eső települések egy 25 km sugarú körben találhatók. A térség északon a Beregi síksággal határos, nyugati része a Nyírséghez, keleti, délkeleti része a szatmári síksághoz tartozik. A térségen belül eltérő adottságokkal rendelkezik a Szamos melléke, amely folyó keletről határolja a vizsgált térséget. A térség délkeleti része Romániával határos, itt helyezkedik el az Ecsedi-láp is. 1 Állandó népességének száma 66978 fő volt 2010-ben. A megye 12 kistérsége közül e népességszám a második legmagasabb (a legnagyobb kistérség a Nyíregyházi, 145327 fő állandó népességgel). A kistérség 26 települése közül Mátészalka a legnagyobb: állandó népességének száma 17533 fő. Városi ranggal Mátészalkán kívül még Nagyecsed (6812 fő) és Vaja (3721 fő) rendelkezik. A községek közül a legnagyobbak Ópályi és Hodász. Az állandó népesség száma a kistérségben mindössze öt településen alacsonyabb ezer főnél (a legkisebb Rápolt 158 fős lélekszámmal), kilenc településen ezer és kétezer fő, míg 7 településen kettő és háromezer fő közötti (1. táblázat). A kistérségre jellemző, hogy Mátészalka kiemelkedő elsőrendű központi szerepet tölt be a kistérség társadalmi-gazdasági életében. Vonatkozik ez a gazdaság koncentrációjára, az intézményi, szolgáltatási és kereskedelmi ellátásra, az infrastruktúrára egyaránt. A város és a térség települései között ezért egyrészt szoros egymásrautaltsági kapcsolat jellemző, másrészt ebből következően a viszony nem mentes a feszültségektől sem. A városok közül egyedül Mátészalka tekinthető teljes körű városi ellátást biztosító központnak. Nagyecsed mindössze részleges városi ellátást és részleges városi igazgatást biztosító alközpontként értelmezhető. Mátészalka eddig kiépült intézményhálózatának köszönhetően központi szerepkörrel rendelkezik a térségben az alábbi területeken: közlekedés 1 Forrás: Mátészalkai kistérség: Esélyegyenlőségi helyzetkép és beavatkozási javaslatok, 2008. 6
alap- és középfokú oktatás banki- és pénzügyi szolgáltatások egészségügy, szociális ellátás gazdaság foglakozatás kultúra szennyvíz-kezelés ivóvíz-szolgáltatás 2 A Mátészalkai az ország 174 kistérségéből a 26. legelmaradottabb. Települései közül 9 társadalmigazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, míg 24 települése esetében a munkanélküliség mértéke az országos átlagos 1,75-szörösen meghaladja (2. táblázat). A kistérség települései közül tehát mindössze Mátészalka és Jármi azok, amelyek egyik kategóriában sem szerepelnek. Hasonló képet kapunk, ha a kistérség településeinek szegénységi kockázati kódjait 3 nézzük. A 26 településből 17 a legmagasabb (10) szegénységi kockázatú, három a nagyon magas (9), négy a magas (8), míg egy település az átlagot meghaladó (7) szegénységi kockázatú települések kategóriájába esik. E szempontból tehát relatív jó helyzetben egyedül a kistérségi központ, Mátészalka van (2. ábra). Tehát a kistérségben 49 ezer ember olyan településen él, amely az ott élők jövedelmi, szociális helyzetét és demográfiai jellemzőit tekintve rendkívül rossz helyzetben van. A 2007. évi adatok szerint a kistérséget közúton közel három óra alatt lehet elérni Budapestről, és a legközelebbi megyeszékhely is csaknem egy órányi távolságra van (3. ábra). (Megjegyzendő, hogy a főváros elérhetőségét bizonyára javította, hogy az M3-as autópálya elérte Nyíregyházát, ám erre vonatkozóan pontos adatokkal egyelőre nem rendelkezünk.) A kistérség belső kapcsolatait vizsgálva elmondható, hogy a Mátészalkai kistérség centralizált úthálózattal rendelkezik, és a sugárirányú utak közötti összeköttetés kevés. Zsáktelepülési jelleg tekintetében Papos község, valamint Fülpösdaróc és Rápolt községek említhetők meg. A kistérségen másodrendű főutak vezetnek keresztül: a Mátészalkát Debrecennel összekötő 471-es út, a Mátészalkát egyik irányban (a 41-es útra kapcsolódva) Nyíregyházával, másik irányban Csengersimával, azaz Romániával összekötő 49-es út, és a Fehérgyarmaton át az ukrán határ irányába tartó 491-es út. Ezen utakon kívül fontos szerepe van még a kistérségen észak-déli irányban áthaladó Mátészalkát Vásárosnaménnyal (4117. számú) és a vállaji határátkelőhelyen keresztül szintén Romániával kapcsolatot biztosító (4915. számú) útnak. 4 2 Forrás: Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Programja I. Helyzetelemzés (2011. november 30.) 3 Az MTA Regionális Kutató Központja által számított érték. A szegénység mértékét jelző típusképző mutatók: fiatalodási index (a 15 évesnél fiatalabbak a 60 évnél idősebbek arányában), 2005; középfokú végzettségűek aránya a 18 évesnél idősebb népesség körében, 2001; egy állandó lakosra jutó adózott jövedelem és nyugdíj összege havonta, 2005; foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, 2001; regisztrált munkanélküliek a 18-59 évesek arányában, 2005; rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők aránya a 0-17 évesekből, 2006; nem korbetöltött nyugdíjasok aránya, 2005; egy állandó lakosra jutó adózott jövedelem, 2005. 4 Forrás: Mátészalkai kistérség LHH tervdokumentum és projektcsomag http://www.szatmarikisterseg.hu/doc/kistersegi_tervdokumentum.pdf 7
1. táblázat: A kistérség települései és állandó népessége, 2010 Sorszám Településnév Állandó népesség (fő) 1 Fábiánháza 1 861 2 Fülpösdaróc 351 3 Géberjén 541 4 Győrtelek 1 730 5 Hodász 3 432 6 Jármi 1 316 7 Kántorjánosi 2 189 8 Kocsord 2 990 9 Mátészalka 17 533 10 Mérk 2 288 11 Nagydobos 2 182 12 Nagyecsed 6 812 13 Nyírcsaholy 2 322 14 Nyírkáta 1 917 15 Nyírmeggyes 2 745 16 Nyírparasznya 1 000 17 Ópályi 3 090 18 Ököritófülpös 1 891 19 Őr 1 500 20 Papos 873 21 Rápolt 158 22 Szamoskér 446 23 Szamosszeg 2 005 24 Tiborszállás 1 080 25 Vaja 3 721 26 Vállaj 1 005 Összesen 66 978 Forrás: VÁTI TEIR kistérségi információs modul 2. táblázat: A kistérség települései jogállás és társadalmi-gazdasági helyzet szerint Terület (km 2 ) 625 Lakónépesség (fő, 2010. dec. 31.) 63 030 Népsűrűség (fő / km2) 109,3 Kedvezményezett térség Mérték szerint Hátrányos helyzetű Leghátrányosabb helyzetű Komplex Program Igen Nem Nem Igen Települések száma 26 Jogállás szerint Város 3 Község 23 Kedvezményezett települések száma 24 Típus szerint 5 Társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott Országos átlagot 1,75- szörösen meghaladó munkanélküliségű Forrás: VÁTI TEIR REMEK 9 24 5 A 240/2006. (XI.30.) Korm. rendelet 2012. április 22-én hatályos állapota szerint 8
2. ábra: A kistérség településeinek szegénységi kockázati kódjai Forrás: MTA RKK 9
3. ábra: A kistérség távolsága Budapesttől és a legközelebbi megyeszékhelytől, 2007, perc Forrás: Erőforrástérkép http://www.regionaldata.org/territorial_data/show 2. A kistérség népességének társadalmi-gazdasági jellemzői 2.1. Demográfiai adatok A Mátészalkai kistérség lakónépessége az 1998 és 2008 közötti tíz év alatt közel 10 százalékkal csökkent. Ez nem csak az országos adatot haladja meg jelentős mértékben, hanem az Észak-alföldi régióban és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tapasztalható népességcsökkenést is felülmúlja, megközelítőleg 4 százalékponttal (6. ábra). E szempontból a kistérség tehát meglehetősen rossz helyzetben van. Ehhez a csökkenéshez a népesség természetes fogyása és az elvándorlás egyaránt hozzájárult. A 4. ábrából látható, hogy 2000 és 2010 között ezer lakosonként átlagosan 2,5 fővel csökkent a népesség a kistérségben a halálozások születéseket meghaladó száma miatt. Ezzel a mértékkel a kistérség a régiós szinthez áll közel, ugyanakkor közel egy fővel elmarad az országos adattól, illetve ugyanilyen mértékben meghaladja a megyei arányt. Az elvándorlás a népesség fogyás folyamatát még inkább felerősítette. Ópályi polgármestere szerint hiába támogatják a települések a főiskolai, egyetemi hallgatókat, mert iskolájuk befejezését követően nem maradnak a faluban, hanem elköltöznek a régió városaiba, illetve Budapestre. Főleg a magasabb iskolai végzettségű emberek költöznek el, a munkalehetőségek alacsony száma miatt, jelezte Mátészalka polgármestere. 6 Szintén problémát jelent, hogy akik Mátészalkáról felsőoktatási intézménybe mennek továbbtanulni - mivel olyan jellegű munka, vagy megélhetés nincs a számukra - nagyon ritka esetben jönnek vissza. És nagyon sok esetben a szülők is költöznek a gyerekek után. Adatainkból feltűnő, hogy az elvándorlás mértéke közel háromszorosa a természetes fogyás mértékének: a vizsgált időszakban évente 6 Országosan a második legnagyobb a diplomás munkanélküliek száma a kistérségben 10
átlagosan ezer emberből hét elhagyta a kistérséget, és ez az arány meghaladja mind a megyei (5,2), mind a régiós arányt (3,6), sőt ez utóbbinak közel kétszerese (5. ábra). A népesség életkori összetétele alapján ugyanakkor a kistérség kedvező helyzetben van, hiszen az országos korstruktúrához viszonyítva népessége fiatal: míg Magyarországon 2010-ben a teljes népesség 17,9%-a volt 18 év alatti, addig a Mátészalkai kistérségben ugyanez az arány 21,4%. Közel ekkora bár eltérő irányú eltérést tapasztalunk a 60 év felettiek csoportjában: az országban e csoport aránya 22,5%, ám a kistérségben ennél 4,5 százalékponttal kevesebb. A régiós adatokkal összevetve tendenciáiban hasonló, ám mértékében eltérő különbségeket találunk a kistérségben, amelynek korösszetétele ugyanakkor közel megegyezik a megyeivel (7. ábra). A népesség fiatal voltát mutatja be más oldalról az öregedési index, mely a 60 év feletti állandó lakosok 100 fő 0-17 éves fiatalkorú állandó lakosra jutó száma. Az index értéke a Mátészalkai kistérségben 84,2%, a megyében 87,3%, az Észak-alföldi régióban 103,1%, míg Magyarországon 125,9%. Csak érdekességképp jegyezzük meg, hogy ezzel az értékkel a Mátészalkai kistérség 2010- ben a 12. legfiatalabb korösszetételű kistérség volt az országban. 4. ábra: A természetes szaporodás, illetve fogyás 2000-2010. évi átlaga, ezer lakosra Forrás: KSH Területi Statisztikai Évkönyv, 2010 11
5. ábra: Belföldi vándorlási különbözet 2000-2010. évi átlaga, ezer lakosra Forrás: KSH Területi Statisztikai Évkönyv, 2010 6. ábra: Lakónépesség számának változása 1998-2008 között, százalék Forrás: VÁTI TEIR REMEK 7. ábra: A népesség életkor szerinti összetétele, 2010, százalék Forrás: Erőforrástérkép 12
A jegyzők által szolgáltatott 7 2012. január 1-jei adatok alapján látható, hogy a 18 év alattiak aránya a kistérség településein igen eltérő képet mutat. Nagydoboson és Rápolton például közel a népesség egyharmada a 18 évesnél fiatalabb korosztályba tartozik. Szintén magas, a népesség egynegyedét elérő vagy meghaladó mértékben vannak 18 év alattiak Hodászon, Kántorjánosiban, Ópályiban és Paposon. Ugyanakkor a 2010. évi országosnál is kisebb arányban élnek gyerekek Mátészalkán, Mérken, Nyírmeggyesen, Tiborszálláson és Vállajon (3. táblázat). Egyben elmondhatjuk, hogy a két időpont között a gyerekek aránya 0,8 százalékponttal csökkent a kistérségben. 3. táblázat: Lakónépesség, 18 és 6 éven aluliak a kistérség településein 2012. január 1-jén (jegyzői adatlapok alapján) 8 település a település lakónépességének száma (fő) a településen élő 0-17 évesek a településen élő 0-2 évesek a településen élő 3-5 évesek száma (fő) aránya (%) száma (fő) száma (fő) 1 Fábiánháza 1861 393* 21,1* 68* 62* 2 Fülpösdaróc 347 66 19,0 11 9 3 Géberjén 546 113 20,7 9 14 4 Győrtelek 1730 368 21,3 63 56 5 Hodász 3432 865 25,2 136 130 6 Jármi 1316 253 19,2 38 38 7 Kántorjánosi 2157 559 25,9 39 122 8 Kocsord 2986 601 20,1 94 110 9 Mátészalka 17387 2866 16,5 293 505 10 Mérk 2280 371 16,3 30 52 11 Nagydobos 2182 668 30,6 127 119 12 Nagyecsed 6778 1484 21,9 148 237 13 Nyírcsaholy 2322 531 22,9 90 91 14 Nyírkáta 1917 599* 31,2* 96* 103* 15 Nyírmeggyes 2768 477 17,2 69 73 16 Nyírparasznya 998 195 19,5 28 42 17 Ópályi 3090 858 27,8 112 136 18 Ököritófülpös 1891 460 24,3 77 65 19 Őr 1500 325 21,7 42 46 20 Papos 873 221 25,3 21 45 21 Rápolt 158 51 32,3 9 8 22 Szamoskér 413 82 19,9 5 12 23 Szamosszeg 1898 382 20,1 46 65 24 Tiborszállás 1080 143 13,2 7 22 25 Vaja 3721 834 22,4 88 129 7 A kistérségi tükör három adatcsoport alapján készült: támaszkodtunk központilag gyűjtött és feldolgozott adatokra (Erőforrástérkép, ÁFSZ, TEIR stb.), és helyben gyűjtött adatokra egyaránt. A helyben gyűjtött adatokat részben ún. adatlapokon kaptuk meg: adatlapokat töltöttek ki a bölcsődék, az óvodák, az általános- és középiskolák, a gyermekjóléti ill. családsegítő szolgáltatások, a munkaügyi kirendeltség, a pedagógiai szakszolgálat, a védőnők és a jegyzők. Másrészt felhasználtuk a kistérségben szerzett interjús tapasztalatokat és az egyéb módon összegyűjtött információkat is. 8 A táblázatban közölt adatok a kistérség jegyzői által kitöltött adatlapokból származnak és a 2012. évre vonatkoznak, ezért az állandó népesség száma eltérhet az 1. számú táblázatban leírtaktól. 13
település a település lakónépességének száma (fő) a településen élő 0-17 évesek a településen élő 0-2 évesek a településen élő 3-5 évesek száma (fő) aránya (%) száma (fő) száma (fő) 26 Vállaj 1011 167 16,5 18 24 Összesen 66 642 13 932 20,9 1 764 2 315 *Fábiánháza és Nyírkáta esetén a 18 év alattiak számára vonatkozó adatok a 2010. évre vonatkoznak, ezért a többi település adataival való összevetésre kevéssé alkalmasak. Az adatok forrása: Erőforrástérkép A gyerekek számának csökkenése kirajzolódik abból is, hogy a kistérség települései között mindössze hat olyan van, ahol a 0-2 évesek száma meghaladja a 3-5 évesek számát. A többi településen csökkenést tapasztalunk. Különösen jelentős, 40% körüli a visszaesés Mátészalkán és Nagyecseden, és 50% körüli Paposon, és legmagasabb Kántorjánosiban. Összességében a kistérségben a 0-2 évesek aránya közel 25%-kal elmarad 3-5 évesek arányához képest, ami jelentősnek csökkenésnek tekinthető. 8. ábra: A cigányság aránya a teljes népességben, 2001, százalék Forrás: Köztár http://koztar.hu/adattar-leiras.html 4. táblázat: Lakónépesség és cigány/roma népesség a kistérség településein, 2012. január 1-jén (jegyzői adatlapok alapján) 9 település a település lakónépességének száma (fő) a településen élő cigány/roma népesség száma (fő) aránya (%) 1 Fábiánháza 1861 650 34,9 2 Fülpösdaróc 347 10 2,9 3 Géberjén 546 23 4,2 4 Győrtelek 1730 697 40,3 5 Hodász 3432 1750 51,0 6 Jármi 1316 66 5,0 7 Kántorjánosi 2157 1121 52,0 8 Kocsord 2986 481 16,1 9 A táblázatban közölt adatok a kistérség jegyzői által kitöltött adatlapokból származnak és a 2012. évre vonatkoznak, ezért az állandó népesség száma eltérhet az 1. számú táblázatban leírtaktól. 14
település a település lakónépességének száma (fő) a településen élő cigány/roma népesség száma (fő) aránya (%) 9 Mátészalka 17387 1427 8,2 10 Mérk 2280 740 32,5 11 Nagydobos 2182 600 27,5 12 Nagyecsed 6778 2000 29,5 13 Nyírcsaholy 2322 554 23,9 14 Nyírkáta 1917 na na 15 Nyírmeggyes 2768 na na 16 Nyírparasznya 998 521 52,2 17 Ópályi 3090 1014 32,8 18 Ököritófülpös 1891 508 26,9 19 Őr 1500 215 14,3 20 Papos 873 130 14,9 21 Rápolt 158 na na 22 Szamoskér 413 23 5,6 23 Szamosszeg 1898 520 27,4 24 Tiborszállás 1080 16 1,5 25 Vaja 3721 823 22,1 26 Vállaj 1011 66 6,5 Összesen 66 642 13 955 22,6 A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a Mátészalkai kistérségben a népesség 7,4%-a volt cigány származású, arányuk ugyanakkor a 2012. év elején a települések jegyzőinek becslése alapján 22,6%, lélekszámuk 14 ezer fő. Jelentős, a település lakosságának egynegyedét meghaladó roma közösség él 12 településen. E települések közül Győrteleken a cigány népesség a lakosság kétötödét, míg Hodászon, Kántorjánosiban és Nyírparasznyán felét alkotja. A 2003. évi országos reprezentatív cigány vizsgálat 10 szerint a cigány népesség aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 6,6%. Ez az arány az országban az 7. legmagasabb, tehát nem tekinthető kiugró értéknek. E felmérés szerint a legnagyobb arányú (a megye népességéhez viszonyított) cigány népesség Heves megyében él (16,0%), és szintén magas az arányuk Nógrádban (14,2%), Borsod-Abaúj-Zemplénben (13,3%), és Békés megyében (10,9%). 10 Kemény István-Janky Béla-Lengyel Gabriella: A magyarországi cigányság, 1971-2003. 15
2.2. Végzettség 9. ábra: A 18 éven felüli népességből legalább érettségivel rendelkezők aránya, 2001, százalék Forrás: Köztár http://koztar.hu/adattar-leiras.html A Mátészalkai kistérségben a 18 évesnél idősebbek egynegyede rendelkezik legalább érettségivel. Ez az arány, bár jelentősen, 13 százalékponttal elmarad az országos, és 5 százalékponttal a regionális értékhez képest, a megyében nem tekinthető kiugróan rossznak. Szabolcs-Szatmár-Beregben a 18 évesnél idősebbek 28,3%-a rendelkezik legalább érettségivel. A megye 12 kistérsége közül a Mátészalkai a 25,2%-os aránnyal a 4. legjobb helyzetben lévő: megyei viszonylatban a Nyíregyházi (44,0%), a Záhonyi (28,6%) és a Kisvárdai (27,5%) kistérség előzi csak meg. Ugyanakkor természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy még ez az arány is jelentős mértékben hozzájárul a kistérség alacsony foglalkoztatási szintjéhez. 2.3. Foglalkoztatás, jövedelmek Az ÁFSZ adatai szerint 2010-ben a Mátészalkai kistérségben a 15-64 éves korcsoport 54,8%-a volt aktív. Arányuk 2003-hoz képest közel 10 százalékpontos emelkedést mutat. A foglalkoztatottság szintje ugyanakkor rendkívül alacsony, mindössze 42,8%-os volt 2010-ben. Ez a 2003-as adathoz viszonyítva elenyésző emelkedésnek nevezhető (5. táblázat). Összehasonlításképp: a foglalkoztatási ráta 2010-ben az országban 55,4%-os volt a 15-64 éves népesség körében, a régióban 49,1%-os, a megyében 46,3%-os. 11 Árnyalja a képet, hogy a hivatalos adatokon túl Mátészalkán találni munkalehetőséget, igaz, nem legális keretek között foglalkoztatnak. Ezek alkalmi pénzkereseti lehetőségek. A képet tovább árnyalja, hogy a mátészalkaiak sokkal nagyobb része fedezi a megélhetését munkából, mint ami kimutatható, sokan feljárnak a fővárosba építkezésekre. 11 Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, éves adatok (http://kisterseg.munka.hu/index.php) 16
A nyírparasznyai polgármesteri interjú alapján a településről körülbelül 15-20 fő jár Mátészalkára dolgozni. Az önkormányzat további 35 embert foglalkoztat. 3-4 nagyobb gazdálkodó van a településen, de kevés a munkaerő igényük, 8-10 embert foglalkoztathatnak. A 11. ábrából jól látható, hogy míg 1990-ben a 100 háztartásra jutó foglalkoztatottak száma még a Mátészalkai kistérségben is meghaladta a 100 főt (és mindössze 10 fővel maradt el az országos adathoz képest), addig 2001-re a kistérségben jelentős romlás következett be: a 100 háztartásra jutó foglalkoztatottak száma a kétharmadára (67,4%-ra) esett vissza. Ez jelentősen meghaladja az országban tapasztalható értéket (82,3%), ám nem sokkal múlja felül a régióban (72,7%) és a megyében (69,2%) tapasztalható visszaesést. Ezzel egyidejűleg értelemszerűen nőtt az egy foglalkoztatottra jutó eltartottak száma. Míg 1990-ben 68 embert tartott el az országban, a Mátészalkai kistérségben már ekkor is 102 főt. Ez a helyzet 2001-re tovább romlott: ekkor a kistérségben száz foglalkoztatott már 133 embert tartott el. Ez az arány nem csak a magyarországi, hanem a régiós és megyei adatot is jelentősen felülmúlja. A mátészalkai CKÖ vezetőjével készült interjúból kiderül, hogy az CKÖ 2002-től szervez különböző foglalkoztatási projekteket a városban a helyi pályakezdő cigány lakosság részére. Ez többször összekapcsolódott valamilyen képzéssel is. Ha közvetetten is, de ez kihatott a gyerekek életszínvonalának emelkedésére, vagy megakadályozta helyzetük további romlását. A foglalkoztatottság szintjének alacsony voltát tükrözi az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó-alap összege is. Az erre vonatkozó, 2009. évi adatok alapján ennek összege Magyarországon 793,6 ezer Ft volt. Ehhez képest a régiós érték 171 ezer Forintos, a megyei érték 234 ezer Forintos, míg a kistérségi érték 310 ezer Forintos elmaradást mutat. A jövedelmek alacsony szintjét tükrözi az is, hogy a háztartások mekkora hányadában keletkezett már valamilyen tartozás. Erre vonatkozóan a családsegítő és gyerekjóléti szolgálatok munkatársaitól vannak adataink. Tájékoztatásuk szerint a mátészalkai intézményhez tartozó kilenc településen (Mátészalka, Jármi, Ópályi, Nagybodos, Nyírkáta, Nyírmeggyes, Szamosszeg, Szamoskér, Nyírcsaholy) a háztartások egynegyedének van közüzemi díjtartozása és 5%-ának lakbérhátraléka. A nagyecsedi intézmény által ellátott 5 településen (Vállaj, Mérk, Tiborszállás, Fábiánháza, Nagyecsed) már a háztartások 40%-a tartozik valamely közüzemi díjjal és a becslések szerint 5%-ának van hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből fennálló hátraléka. Legrosszabb helyzetben a vajai intézményhez tartozó 5 település (Vaja, Kántorjánosi, Őr, Papos, Nyírparasznya) van: itt a háztartások felének van közüzemi díjtartozása, és minden ötödik háztartás elmaradt a lakáscélú hitel törlesztésével. A Györtelekhez tartozó (Györtelek, Kocsord, Géberjén, Fülpösdaróc, Ököritófülpös, Rápolt) településcsoportnál szintén hasonló a helyzet. Hodász az egyetlen település, amely a gyermekjóléti és a családsegítő szolgálat tekintetében nem tartozik a négy társulás egyikéhez sem. A jövedelmek, illetve gazdasági aktivitás szempontjából tudjuk még a jegyzőktől, hogy a kistérségben 9706 fő részesül öregségi nyugdíjban, 2262 fő gyermekgondozási ellátásban, és nappali tagozaton tanul 3614 fő. 17
5. táblázat: Foglalkoztatottság és aktivitás a Mátészalkai kistérségben (éves KSH kistérség szintű adatok, 15-64 évesek) foglalkoztatottak foglalkoztatási aktivitási ráta év száma (fő) ráta (%) (%) 2003 18924 41,1 46,2 2004 18 560 40,7 46,5 2005 18 710 41,2 48,2 2006 19 339 43,1 52,5 2007 18 877 42,3 52,3 2008 18 467 41,4 52,4 2009 18 095 41,4 53,8 2010 18 470 42,8 54,8 Forrás: ÁFSZ http://kisterseg.munka.hu/index.php 10. ábra: A 100 háztartásra jutó foglalkoztatottak száma, 1990, 2001, fő Forrás: Erőforrástérkép 11. ábra: A 100 foglalkoztatottra jutó eltartottak száma, 1990, 2001, fő Forrás: Köztár 18
12. ábra: Egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó-alap, 2009, ezer Ft Forrás: Erőforrástérkép 13. ábra: 100 lakosra jutó személygépkocsik száma, 2008, darab Forrás: Erőforrástérkép A foglalkoztatás kapcsán nem kikerülhető a közfoglalkoztatás kérdése. A beérkezett jegyzői adatlapok információi alapján 2011-ben összesen 5679 fő vett részt közfoglalkoztatásban. Körükben 70,4% azok aránya, akik rövidebb idejű, azaz 1-4 hónapig tartó, legfeljebb napi 4 órás foglalkoztatásban vettek részt, és mindössze 29,6% azok aránya, akiknél a közfoglalkoztatás ideje 2-12 hónap volt, és napi 6-8 órát tett ki. A közfoglalkoztatásban eltöltött átlagos idő mindössze három településen, Jármin, Kocsordon és Szamoskéren érte el a 6 hónapot, ugyanakkor Fülpösdarócon, Nagydoboson és Őrön mindössze 2 hónap volt. A helyi vezetőkkel és szakemberekkel készült interjúk alapján, Mátészalkán a közfoglalkoztatás szervezésénél figyeltek arra, hogy minden jelentkező családból legalább egy főt felvegyenek. Ennek koordinálásában nagy segítséget nyújtott a cigány kisebbségi önkormányzat. A Start munkaprogramban jelenleg-2012. januárja- 280 fő vesz részt. Bel- és külterületi utak rendbe tétele, vízelvezető csatornák tisztítása a fő tevékenység. A foglalkoztatottak megközelítőleg 70% roma, és főleg nők vesznek részt benne. A CKÖ vezetője szerint a közfoglalkoztatásban jelenleg gyakorlatilag minden romát bevontak, ez körülbelül 700 embert jelent. Ők ugyanakkor nem egyszerre dolgoznak, 3-6 hónapos szerződésben vannak (és váltják egymást). 19
A polgármester elmondása alapján Ópályiban Jelenleg (2012. januárja) 48 ember dolgozik közmunkában. További húsz főt terveznek felvenni. Körülbelül 10-15 fő dolgozik még az önkormányzat intézményeiben. Az összesen 80-85 fős létszám a korábbi szabályozás alatt több mint 200 fő volt. 10 hónapos foglalkoztatás van. Több csoportban dolgoznak: szabadföldi és fóliasátorban zöldségtermesztés, belvízrendezés: jelenleg a közmunkás bázist újítják fel, utána földmunkákkal (árokrendezés) fognak foglalkozni, hivatalban, közintézményeknél kisegítő munkát végeznek (dajkák, konyhán dolgoznak, stb.) parkgondozás, amit közmunka keretében elvégeznek. Nyírparasznyán az iskolaigazgató elmondása alapján az elmúlt évben elkezdődött egy zöldségprogram. Az iskola mögötti területen zöldséget szeretnének termeszteni közfoglalkoztatás keretében, a megtermelt zöldségeket az iskolai, óvodai étkeztetésnél szeretnék felhasználni. A helyi CKÖ vezetője elmondta, 16-18 közmunkás van jelenleg a faluban, de ez nagyon kevés. Tavaly még 60- an dolgoztak közmunkában. 6. táblázat: A közfoglalkoztatottak száma és a közfoglalkoztatásban eltöltött idő, 2011 (jegyzői adatlapok alapján) a közfoglalkoztatásba bevontak közül település a településen 2011- ben közfoglalkoztatásba bevontak száma (fő) rövidebb idejű (1-4 hónap, napi maximum 4 órás) közfoglalkoztatásban részvevők aránya (%) hosszabb idejű (2-12 hónap, napi 6-8 órás) közfoglalkoztatásban résztvevők aránya (%) közfoglalkoztatásban átlagosan eltöltött idő (hónap) 1 Fábiánháza 153 96,1 3,9 3,0 2 Fülpösdaróc 23 na na 2,0 3 Géberjén 75 86,7 13,3 4,0 4 Győrtelek 284 84,5 15,5 4,0 5 Hodász 250 86,0 14,0 3,0 6 Jármi 150 60,0 40,0 6,0 7 Kántorjánosi 364 68,7 31,3 3,0 8 Kocsord 178 88,8 11,2 6,0 9 Mátészalka 1040 57,7 42,3 4,0 10 Mérk 154 66,2 33,8 4,0 11 Nagydobos 205 na na 2,0 12 Nagyecsed 874 67,5 32,5 3,0 13 Nyírcsaholy 183 na na 3,2 14 Nyírkáta na na na na 15 Nyírmeggyes 251 61,4 38,6 2,8 16 Nyírparasznya 136 72,8 27,2 4,5 17 Ópályi 248 90,7 9,3 3,0 18 Ököritófülpös 300 66,7 33,3 3,0 19 Őr 100 71,0 29,0 2,0 20 Papos 88 45,5 54,5 3,0 21 Rápolt 18 94,4 5,6 3,0 20