KATALÓGUS 2013. október 1. Az Arcanum Digitális Tudománytár (ADT), egy tudományos és forrás adatbázissorozat, amely a legfontosabb magyar szakmai folyóiratokat, periodikumokat teszi közzé kereshetően, a lehető legteljesebb formában. Az adatbázisok kétrétegű PDF-formátumban jelenítik meg a tartalmakat. Ennek köszönhetően a felhasználó minden esetben az eredeti dokumentum hiteles oldalképét látja, és egyúttal lehetősége van az OCR-technológiával előállított szöveghez történő hozzáféréshez is. Teljes szövegű keresést biztosít, ami nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a kívánt információhoz kényelmesen, gyorsan és teljes egészében lehessen hozzájutni. Emellett további hasznos funkciók segítik a felhasználót, legyen az diák, kutató, vagy egyszerű érdeklődő: kereshetünk egy-egy adatbázis teljes szövegében, lehetőségünk van szótávolsági keresésre, többszavas keresésre logikai operátorok használatával, használhatjuk az INDEX funkciót, ami az adatbázisban szereplő összes szó listáját mutatja meg nekünk. 2000 (1989 2012) kurrens A 2000 magyar nyelvű, irodalmi és társadalmi havilap 1989 áprilisában indult, és ma is a legrangosabb kortárs irodalmi és társadalomtudományi folyóiratok közé tartozik. Szerkesztőségét 2007-ben Pulitzer-emlékdíjjal tüntették ki. Független értelmiségiek kezdeményezése nyomán a rendszerváltás folyóirataként indult 1989-ben, és éveken át a legnagyobb példányszámban fogyó értelmiségi folyóirat volt. A 2000 a magyar irodalmat és szellemi kultúrát kezdettől fogva határok ország- és szellemi határok nélkül fogta fel. A 2000 az elmúlt negyedszáz évben a független és nyitott gondolkodás elismert fóruma lett. A szerkesztők és szerzők által kutatóként, tudósként, művészként képviselt, illetve művelt szakmai területek, egyetemek és intézetek, a Berlintől, Bécstől, Londontól Pozsonyon, Bukaresten, Szófián, Vilniuszon át Moszkváig és Szentpétervárig ívelő kollégiális kapcsolatok képezik azt a nemzetközi szellemi infrastruktúrát, amely lehetővé teszi, hogy a 2000 az európai magyar kulturális élet élő műhelye, az európai kulturális értékek, a demokratikus politikai vitakultúra közvetítője legyen: gondolkodásmódok, szerzők, eszmék, iskolák és esztétikai irányzatok szellemi találkozási helye és nyitott párbeszéde egymással. Néhány név fontosabb szerzői közül: Mándy Iván, Ottlik Géza, Esterházy Péter, Nádas Péter, Tandori Dezső, Petri György, Gergely Ágnes, Orbán Ottó, Bertók László, Rakovszky Zsuzsa, Oravecz Imre, Garaczi László, Parti Nagy Lajos, Kukorelly Endre, Márton László, Marno János, Tandori Dezső, Térey János, Tóth Krisztina, Zalán Tibor, Marsall László, Porogi András, Szörényi László. 11 ezer oldal, 19 GB Blu-Ray AETAS (1985 2010) kurrens Az Aetas történettudományi folyóirat, szerkesztői elsősorban a Szegedi Tudományegyetem történelem tanszékeinek oktatói közül kerülnek ki. 1985 óta jelenik meg, és az azóta eltelt idő alatt elismert helyet vívott ki magának a hazai történész szakmában. Évente négy, tematikus szám jelenik meg, amelyek a magyar és az egyetemes történelem különböző időszakait és problémáit fogják át. A lap főként történeti tárgyú tanulmányokat, forrásokat, kritikákat, ismertetéseket, interjúkat közöl, de szívesen fogad írásokat a társadalomtudományok más ágaiból is. Törekszik a magyar történettudományban hagyományosan túlsúlyos politikatörténet-írás mellett a gazdaság-, társadalomtörténet, az eszme- és kultúrtörténet terén születő új kutatási eredmények bemutatására. Célkitűzései között szerepel továbbá a kortárs nyugat-európai és észak-amerikai történetírás elméleti és módszertani problémafelvetéseinek közvetítése a magyarországi szakmai olvasóközönség felé. Rendszeres publikációs lehetőséget biztosít pályakezdő fiatal kutatók számára. Fontosnak tartja, hogy elősegítse a vidéki egyetemeken és kutatóintézményekben dolgozó fiatal szakemberek számára ismertté válásukat az országos szakmai közvélemény előtt. Nem csupán a szűk szakma érdeklődésére számot tartó lap kíván lenni célja az új kutatási eredmények közvetítése a tanárok, levéltárosok, könyvtárosok, egyetemi hallgatók felé. 17 ezer oldal, 3 GB DVD Keresésünk eredményét találati listába rendezve, rövid szövegkörnyezettel együtt látjuk, a találatokat pedig a program kivilágítja a szövegben is. Fontos, hogy a pontos oldalhivatkozások is mindig rendelkezésünkre állnak, így a digitális szöveg minden szempontból kiválthatja a ma már legtöbbször nehezen hozzáférhető papíralapú változatot. Külön böngészhetjük a tartalomjegyzéket is. Az ADT-sorozatban DVD-n, Blu-ray lemezen illetve merevlemezen immár 103 kiadvány érhető el, amelyek együttes szövegterjedelme több, mint 4 millió 150 ezer oldal, teljes összesített mérete meghaladja az 1,2 TB-ot! A katalógus ABC sorrendben tartalmazza a kiadványokat, feltüntetve a hozzávetőleges oldalszámot, méretet, és az adathordozót. (A kiadványok igény szerint merevlemezen vagy megfelelő kapacitású USB memórián is hozzáférhetők!) KURRENS jelöléssel láttuk el a ma is aktív folyóiratrokat, amelyeket szándékunk szerint időről időre frissíteni fogunk. AKADÉMIAI ÉRTESÍTŐ (1840 1955) A legfontosabb magyar tudományos társaság hivatalos közlönye, 1840-től számol be az Akadémia munkájáról: E lapok időről időre minden, az academiai gyűlésekben előforduló a közzé tételre alkalmas tárgyakat, valamint az intézetet illető fontosabb hivatalos jelentéseket, közlik. adja meg az első szám fejléce a kiadvány maga elé kitűzött alapfeladatait. Az 1956-tól Magyar Tudomány néven mindmáig folyamatosan megjelenő folyóirat immár több mint másfél évszázada tájékoztat legjelentősebb tudományos intézményünk szakmai és szervezeti munkájáról. Kiadványunk 1840-től 1955-ig tartalmazza az értesítő más forrásból be nem szerezhető valamennyi számát. 50 ezer oldal, 4 GB DVD ÁLLAMI ZÁRSZÁMADÁS (1868 1955) A zárszámadás a magyar állam bevételeit és kiadásait magában foglaló pénzügyi terv az Országgyűlés által elfogadott és törvényerőre emelt költségvetés végrehajtását tartalmazza: összeveti a költségvetési törvényben tervezett és a ténylegesen megvalósult bevételeket és kiadásokat. A zárszámadás elfogadása mindig a költségvetési év lezárása után történik. Alaptörvényünk az 1848-as forradalom óta tartalmazza a pénzügyekkel foglalkozó minisztérium azon kötelezettségét, hogy az adott pénzügyi év előtt az Országgyűlésnek beterjessze a soron következő esztendőre vonatkozó pénzügyi terveket, illetve elszámoljon az előző év mérlegével. A mindenkori zárszámadás a költségvetéssel együtt hűen tükrözi nemcsak az ország anyagi helyzetének alakulását, az államapparátus struktúráját, hanem a gazdasági prioritásokban megtestesülő politikai-társadalmi értékrend változását is kirajzolja hosszabb történelmi időszakon átívelve. Kiadványunk ezért értékes forrásául szolgál nemcsak a pénzügyek kutatóinak, hanem az egyéb gazdaságés társadalomtudományok szakembereinek és az érdeklődő laikusoknak egyaránt. 97 ezer oldal, 7 GB DVD ARS HUNGARICA (1973 2008) kurrens Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézete az MTA-n belül 1969-ben jött létre Művészettörténeti Kutató Csoport néven, 1991-től szerepel mai nevén. Folyóirata, legfontosabb kiadványa az 1973-tól megjelenő periodika. Az első szám bevezetőjében így határozták meg a folyóirat feladatát: olyan időszaki, évenként kétszer megjelenő publikációs fórumnak szánjuk, amely a kutatás legfrissebb, hatékonyan felhasználható eredményeit hozza nyilvánosságra. Témaköre elsősorban a magyar művészettörténetre és annak egyetemes vonatkozásaira, a tudománytörténeti, művészetelméleti és módszertani kutatás eredményeire terjed ki. Belső szerkezete lehetővé teszi különféle műfajú írások közlését. 15 ezer oldal, 4 GB DVD 1
ATHENAEUM (1892 1947) A magyar filozófia történetének egyik leghosszabb életű folyóirata volt az 1892-ben induló Athenaeum. 1914-ig a Magyar Tudományos Akadémia filozófiai és államtudományi folyóirataként jelent meg, majd 1915-től az 1901-ben megalakult Magyar Filozófiai Társaság a Magyar Tudományos Akadémia hozzájárulásával a Társaság folyóirataként jelentette meg évente négy, majd 6 lapszám formájában. Az Athenaeum látván a módszeres kutatás révén a természettudományokban végbement látványos eredményeket indulásakor egyértelműen a pozitivizmust tűzte zászlajára. Később a pozitivizmust felváltotta az új idealizmus, majd 1920-tól kezdve a szellemtörténeti korszak. Az induló évektől kezdve szellemileg nyitott, liberális maradt, s ez a nyitottság biztosította fennmaradását és folyamatosságát 20. századi történelmünk első felének viharos körülményei között. 23 ezer oldal, 2 GB DVD BELÜGYI KÖZLÖNY (1896 1953) A belügyminiszter 1896-ban rendeletben intézkedett a tárca közlönyének kiadásáról: Régóta érzett hiányt képez az, hogy a vezetésem alatt álló belügy minisztériumnak, a belügyi kormányzat minden ágára kiterjedő hivatalos lapja nincs. E hiányon kívánok a folyó év május hó 1-én meginduló»belügyi Közlöny«kiadásával segíteni. A»Belügyi Közlöny«a jelenleg minden köznapon megjelenő»hivatalos Rendőri Közlöny«valamint a havonkint kétszer megjelenő»egészségügyi Értesítő«-nek folyó év április végével leendő megszüntetése mellett oly hivatalos közlöny lesz, mely az említett lapok által eddig szolgált czélok legkisebb veszélyeztetése nélkül és azok tartalmán felül, a belügyminisztérium összes általános (kör) rendeleteit, egyáltalán az alsóbb hatóságokra és a nagy közönségre nézve is érdekkel bíró hivatalos adatok és közlemények gyűjteményét fogja magában foglalni, és mindenkire nézve könnyen hozzáférhetővé tenni. A»Belügyi Közlöny«két lapból, úgymint az időszaki főlapból és a naponkint megjelenő melléklapból fog állani. A főlap havonkint kétszer, minden hó 1-én és 15-én jelenik meg és 4 főrészre, u. m. 1. Közigazgatási, 2. Anyakönyvi, 3. Rendészeti, 4. Egészségügyi részre oszlik. 62 ezer oldal, 7 GB DVD BORÁSZATI LAPOK (1858 1943) A 19. század közepétől meginduló gazdasági fejlődés, a nagyvilággal való nyitottabb kapcsolattartás, a sajtótermékek szabadabb áramlása, a nyugati pédák megteremtették a feltételeit a hazánkban jelentős gazdasági súlyú borászat szakmai fórumának számító Borászati Lapok megjelenéséhez. A szakirodalom az, minek az előttünk álló külföld iparfejlődését, szellemi s anyagi jólétét köszönheti. Ez azon iránytű, mely legbiztosabban mutatja az emelkedés s mivelödés útját. Ez egyszersmind azon hévmérö, melyről meglehet itélní valamely nemzet culturai fokozatát. Hogy tehát mi is utólérjük az előttünk álló nemzeteket, okvetlen szükségünk van a szakirodalom munkásságára; szükségünk van szakközlönyökre s külön borászati lapra, mely tüzetesen tárgyalja mindazt, a mi a szölőmivelés, borkezelés, pincze-gazdászat és borkereskedést érdekelheti. 42 ezer oldal, 24 GB Blu-Ray / HDD BUDAPEST (1945-2012) kurrens A Budapest c. havi lap, a városlakók lapja, számos képpel, illusztrációval, korabeli fotográfiával teszi élvezetessé a főváros kulturális életéről, épületeiről, történelméről, hangulatáról, de mindenek előtt lakóiról szóló írásokat. A lap 1945. október 15- én indult, főszerkesztője Némethy Károly, a főváros kulturális tanácsnoka volt. 1947-es megszűnését követően 1966-ban a főváros kulturális folyóirataként indult újra, 1988-as megszűnéséig a Fővárosi Tanács lapjaként jelent meg. 2. folyamának szerkesztői Mesterházi Lajos, Fekete Gyula, Vargha Balázs, Jávor Ottó és Szabó János voltak. A lap újraindítását egy kávéházi asztaltársaság, a Nagy Budapest Törzsasztal határozta el 2003-ban, így harmadízben 2004. március 15-én jelent meg Buza Péter szerkesztésében, aki így ír a lap hivatásáról: Milyen város az, amelynek nincsen ilyen lapja? Sőt! Nincsen lapja egyáltalán. Olyan sincs. Főváros. Világváros. Amelynek nem fontos, hogy üzenjen a polgárainak: kétezer éve élek itt a Dunánál, és van mit mondanom nektek magamról, múltamról, arcomról. Meg rólatok. Mert együtt vagyunk «múlttal és jelennel, mi, együtt», a város. Ezt pedig meg kell mutatni. Így leszünk majd végre valóban otthon. 20 ezer oldal, 30 GB Blu-Ray / HDD BUDAPESTI CZIM- ÉS LAKJEGYZÉK (1880-1928) A főváros hivatalos címtára 1880 és 1928 között, összesen 29 alkalommal jelent meg. Az elektronikus változatban e könyvsorozat kiegészül a részben hasonló adatokat tartalmazó Adressen-Kalender von Pest, Ofen und Altofen című kiadványnak 1873-ban, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének évében megjelent kötetével. Így az adatbázisban összesen 50523 oldal érhető el kereshető formában. A korabeli kötetek egyebek közt tartalmazták Budapest betűrendes ház- és telekjegyzékét a tulajdonosok nevével, a hivatalos szervek adatait, az egyesületek, a vállalatok és különböző foglalkozáscsoportok jegyzékeit, az iparosok, kereskedők és egyéb szolgáltatásokat végzők listáját; továbbá a fővárosban élők betűrendes lakcímjegyzékét. Az adatbázis így páratlan adatforrás nemcsak a szakembereknek, hanem mindenki számára, aki például családja, lakóhelye múltjára kíváncsi. 51 ezer oldal, 12 GB Blu-Ray / HDD BUDAPESTI SZEMLE (1857 1944) A Csengery Antal, Gyulai Pál, Voinovich Géza főszerkesztők nevével fémjelzett folyóirat 1857 és 1944 között, három folyamban, több mint 300 vaskos kötetben jelent meg. Közel évszázados fennállása során a kultúra széles területein volt mértékadó orgánum. Enciklopédikus igényű lapként írásai között történelmi, irodalmi, jogi, geográfiai, természettudományos, politikai, gazdasági, technikai tartalmú írásokat is találunk kitekintéssel az egyes területek nemzetközi életére is a korszak legjelesebb írói, publicistái tollából. 136 ezer oldal, 10 GB Blu-Ray / HDD BÖLCSELETI FOLYÓIRAT (1886 1906) A 19 20. század fordulójára teremtődtek meg a filozófia hazai művelésének nyelvi, intézményes és kulturális feltételei. Önálló filozófiai fórumok jöttek létre, és magyar nyelvű filozófiai periodikák kezdték meg működésüket. Ezek sorába tartozott a Bölcseleti Folyóirat is. 1886 és 1906 között jelent meg Kiss János szerkesztésében. Erőteljesen pozitivizmus- és modernségellenes hangvételű volt, nagyon határozottan Szent Tamás tanai és a skolasztika felújítása mellé állt Bacon, Descartes, Locke, Spinoza, Kant és Hegel ellenében. Kiss János mindvégig egyenletes színvonalú szerkesztői munkájának köszönhetően a magyarországi neoskolasztika legjelentősebb fórumává vált a folyóirat. 13 ezer oldal, 1 GB DVD CODEX DIPLOMATICUS HUNGARIAE (FEJÉR) Fejér György negyven kötetből álló műve a benne előforduló hibák és tévedések ellenére Magyarország középkori történetének méltán nélkülözhetetlen oklevélgyűjteménye. A jeles szerző a kötet anyagát a rendelkezésére álló eredeti középkori oklevelekből, másolatokból és kiadványokból saját és munkatársai fáradságos munkájával állította össze. A magyar történelemre vonatkozó források több mint negyven kötetbe gyűjtött sorozata a kezdetektől 1437-ig kiadott oklevelek közül tízezernyit tartalmaz. Nemcsak Magyarország, hanem a Szentkorona országai legalább négy évszázados történelmének a lehető legtöbb oklevele megtalálható benne. Kiadványunk tartalmazza még a kötetekhez szorosan kapcsolódó, Czinár Mór által készített nagyszerű mutatót is. 26 ezer oldal, 2 GB DVD 2
CSALÁD- ÉS HELYTÖRTÉNETI IRODALOM AKiadványunk a 19. század második és a 20. század első felének legjelentősebb család- és helytörténeti munkáit teszi közzé. Megtaláljuk benne a nagy vármegyei monográfiákat, a legfontosabb sokkötetes családtörténeti munkákat, a genealógia, heraldika, helytörténet számos alapművét. Az összesen 140 kötet komplett családtörténeti könyvtárként szolgálja a téma szerelmeseit. Egyebek mellett a következő nagy munkákat is megtaláljuk a lemezen: Arad, Bács-Bodrog, Békés, Bereg, Szilágy, Szolnok-Doboka vármegyék monográfiái; Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai; Kempelen: Magyar nemes családok; Nagy Iván: Magyarország családai; Magyar családtörténeti és címertani irodalom 1561-1944 61 ezer oldal, 41 GB Blu-Ray CSALÁDTÖRTÉNETI FOLYÓIRATOK Kiadványunk egy nagy és három kisebb családtörténeti folyóiratot tesz közzé: a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság ma is aktív közlönyét, a Turult (1883-2010), a Komáromy András és Pettkó Béla által szerkesztett Nagy Iván című családtörténeti értesítőt (1899-1901), a Sándor Imre és Sebestyén József által Kolozsváron kiadott Genealogiai füzeteket (1903-1914), valamint a Magyar családtörténeti szemlét (1935-1944) Baán Kálmán szerkesztésében. 18 ezer oldal, 5 GB DVD DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP (1890 1945) A dunántúli evangéliumi református egyházkerület hivatalos közlönye hetenként megjelenő egyháztársadalmi lap volt, amely 1890-ben indult Pápán, az evangéliumi református főiskola tanári karának gondozásában. Teljes tudatában vagyunk annak, hogy e lap első sorban egyházkerületünk és főiskolánk lapja, melynek érdekeit figyelembe venni és hűséggel szolgálni első kötelessége leend, anélkül azonban, hogy bármely separatisticus hajlamnak, vagy provinciális szüklátkörüségnek szolgálatába szegődnék. Egyházkerületünk és főiskolánk ügyein kívül élénk figyelemmel fogjuk kisérni a testvér kerületek és főiskolák életműködését s a nálok, valamint a külföld protestáns egyházaiban történő nevezetesebb eseményeket is. adja meg az első főszerkesztő, Révész Kálmán a lap programját. 19 ezer oldal, 4 GB DVD DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET JEGYZŐ- KÖNYVEI (1843 1949) Kiadványunk hatalmas időszakot, több mint egy teljes évszázadot átölelve tartalmazza a Dunántúli Református Egyházkerület közgyűléseinek jegyzőkönyveit. A Pápai Református Főiskola kiadásában megjelentetett 96 kötet betekintést nyújt az egyházkerület mindennapi életébe, az egyházpolitika minden fontos eseményébe. Az ülések jegyzőkönyvei mellett püspöki jelentéseket, költségvetési javaslatokat, előterjesztéseket, beszámolókat, zárszámadásokat is tartalmaz, egyházjogi, személyi, oktatási, gazdasági, hitéleti ügyekben egyaránt tájékozódhatunk. A kötetek tárgymutatói teszik könnyen áttekinthetővé a hatalmas anyagot. 24 ezer oldal, 3 GB DVD EGYETEMES PHILOLOGIAI KÖZLÖNY (1877 1948) Az Egyetemes Philologiai Közlöny nyelv- és irodalomtudományi folyóirat. Közreadója az induláskor a Budapesti Philologiai Társaság, 1879-től pedig a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Bizottsága volt. Nyelv- és irodalomtudományi értekezéseket és közleményeket tartalmaz, az első évtizedekben a klasszika-filológiai témák túlsúlyával. Később a korszak jeles nyelvtudósai, néprajz- és történelemtudósai, a magyar és világirodalom filológusai publikáltak ezen orgánumban. A korai évtizedeket a pozitivista szemlélet jellemezte, később teret nyert a szellemtörténeti irányzat is. Jogutódja az 1955-től megjelenő Filológiai Közlöny. 46 ezer oldal, 4 GB DVD EGYHÁZTÖRTÉNETI EMLÉKEK A MAGYARORSZÁGI HITÚJÍTÁS KORÁBÓL (1520 1551) Az 1520 és 1551 közötti időszak mozgalmas volt a magyar történelemben: a három részre szakadt ország bonyolult és gyakran változó hatalmi viszonyai mellett ez a kor a hazai reformáció megjelenésének, terjedésének, az időszak vége felé az erre adott katolikus válasznak, az ellenreformációnak az időszaka. A Szent István Társulat tudományos és irodalmi osztálya 1902 és 1912 között jelentette meg az addig hiánypótló forrásgyűjteményét. Szerkesztői tudós történészek, egyháztörténészek Bunyitay Vince, Rapaics Rajmund, Karácsonyi János, Kollányi Ferenc, Lukcsics József voltak, akik összegyűjtötték a magyarországi reformáció és ellenreformáció egyháztörténeti emlékeit. A kiadvány a 16. századi helytörténet valóságos kincsesbányája nemcsak egyháztörténeti vonatkozásban. 3 ezer oldal, 1 GB DVD ETHNOGRAPHIA (1890 2008) kurrens A Magyarországi Néprajzi Társaság megalakulásával, annak hivatalos értesítőjeként indult a folyóirat 1890-ben, Budapesten. Kezdetben évente tízszer, 1894-től kéthavonta, 1900-tól megint tízszer jelent meg, 1949-től negyedéves lap. Magyar és egyetemes néprajzi, etnológiai tanulmányokat, megemlékezéseket, társulati híreket közöl. A társaság e folyóirattal a hazai ethnographia tudományos művelésére állandó központot akar teremteni, s az ethnographia művelőit, a kik eddig csak más rokonszakmák folyóirataira voltak utalva, akarja maga köré gyűjteni. írja Réthy László, az első szerkesztő az induló számban. Későbbi jeles szerkesztői voltak Katona Lajos, Sebestyén Gyula, Solymossy Sándor, Ortutay Gyula, Balassa Iván. 56 ezer oldal, 16 GB Blu-Ray / HDD ÉRTEKEZÉSEK A TÖRTÉNETI TUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL (1867 1947) A dualizmus korának fontos történelmi szakfolyóirata, publikációs, forrásközlő fóruma volt a Magyar Tudományos Akadémia által kiadott Értekezések a történeti tudományok köréből c. sorozat. A sorozat alapvetően a kisebb terjedelmű, egy-egy részproblémát körüljáró tanulmányok orgánuma volt. A kor összes jelentős történésze pukblikált benne, a teljesség igénye nélkül: Acsády Ignác, Áldásy Antal, Békefi Remig, Borovszky Samu, Csánki Dezső, Domanovszky Sándor, Fejérpataky László, Fényes Elek, Fraknói Vilmos, Hunfalvy János, Ipolyi Arnold, Karácsonyi János, Lukinich Imre, Madzsar Imre, Mályusz Elemér, Marczali Henrik, Pesty Frigyes, Pulszky Ferenc, Schönherr Gyula, Szabó Károly, Szekfű Gyula, Szilágyi Sándor, Tagányi Károly, Thallóczy Lajos, Thaly Kálmán, Wenczel Gusztáv. Ezek a tanulmányok sok érdekes tényt és adatot tartalmaznak, tájékozódási pontokként szolgálhatnak a ma kutatói számára is. 17 ezer oldal, 2 GB DVD FILOLÓGIAI KÖZLÖNY (1955 2009) kurrens Az Egyetemes Philologiai Közlöny jogutódja 1955. márciustól jelenik meg és a modern magyar filológia, a magyar irodalomtörténet világirodalmi vonatkozásait elemzi, az európai irodalmakat kíséri figyelemmel. Általános nyelvészeti témáknak, összehasonlító irodalomtörténeti kutatásoknak is helyt ad. Irodalomelmélet, poétika, filozófia, az irodalom és a folklór kapcsolatát tárgyaló témák szintén a szakfolyóirat profiljába tartoznak. Néhány név a jeles tudósokból álló szerkesztőbizottsági tagok sorából: Gyergyai Albert, Hadrovics László, Süpek Ottó, Dobossy László, Köpeczi Béla, Masát András. 22 ezer oldal, 3 GB DVD 3
FOLIA ARCHEOLOGICA (1939 2010) kurrens Nagymúltú nemzeti közgyűjteményünk, a Magyar Nemzeti Múzeum évkönyvét tartalmazza kiadványunk. Az 1939-ben indult, és mind a mai napig megjelenő Folia Archeologica a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Múzeumának évkönyve. A kiadvány címe nem fedi pontosan a benne levő tartalmat, mert a Folia Archaeologica a múzeum minden gyűjteményét felöleli. 1972-ben a múzeum évkönyvét kettéosztották: helyesnek látták, ha két kötetre, régészetire és történetire bontják, és így a tisztább profil révén jobban bekapcsolódhatott a nemzetközi tudományos életbe. A Folia Archaeologica megmaradt a régészeti közlemények publikációs fórumának, míg a történeti jellegű, közép- és újkori közlemények számára létrehozták a Folia Historica-t. 13 ezer oldal, 7 GB DVD FOLIA HISTORICA (1972 2011) kurrens Nagymúltú nemzeti közgyűjteményünk, a Magyar Nemzeti Múzeum történeti évkönyvét tartalmazza kiadványunk. 1972-ig az 1939-ben indult, és manapság is megjelenő Folia Archeologica sorozata volt a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Múzeumának évkönyve. A kiadvány címe nem fedte pontosan a benne levő tartalmat, mert a Folia Archaeologica nem csak régészettel foglalkozott, hanem a múzeum minden gyűjteményi területét felölelte. 1972-ben a múzeum évkönyvét kettéosztották: helyesnek látták, ha két kötetre, régészetire és történetire bontják, és így a tisztább profil révén jobban be tud kapcsolódni a nemzetközi tudományos vérkeringésbe. A Folia Archaeologica megmaradt a régészeti közlemények publikációjául, míg a történeti jellegű, közép- és újkori közlemények számára létrehozták a Folia Historica-t. A Folia Historica kifejezetten a történeti kutatások fóruma, a régmúlt korok mellett az újkor történelmének, történeti emlékeinek vizsgálata, bemutatása is nagy súlyt kap lapjain. 7 ezer oldal, 1 GB DVD FONS (1994 2012) kurrens Az ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszékén szerkesztett periodikum, a Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) című történettudományi folyóirat 1994 óta jelenik meg, évente három alkalommal. Az induló lap első számának Bevezetőjében megfogalmazott célkitűzés az volt, hogy a fiatal történészgeneráció tudományos munkáinak biztosítsanak megjelenési lehetőséget. A Fons elsősorban olyan cikkek, tanulmányok megjelentetésére vállalkozik, amelyek levéltári kutatómunka alapján készült feldolgozások vagy alapos bevezetővel ellátott forrásközlések. A lap harmadik érdeklődési területe a történelem klasszikus segédtudományai (diplomatika, heraldika, kronológia, paleográfia, archontológia vagy éppen historiográfia) tárgykörében született dolgozatok. 9 ezer oldal, 1 GB DVD FÖLDRAJZI ÉRTESÍTŐ (1950 2008) kurrens A Földrajzi Értesítő a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetének 1952-től megjelenő szakmai folyóirata. A közel 6 évtizede fennálló kiadvány a földrajztudomány legkiemelkedőbb hazai műhelyében születő nemzetközi szintű természet-, gazdaság- és társadalomföldrajzi kutatási eredmények elsődleges orgánuma. A publikációkat jellegük alapján ötfajta rovatban (ezek az Értekezések, Vita, Szemle, Krónika, Irodalom) megjelentető folyóiratban az 1990-es évektől az intézet más hazai és külföldi műhelyekkel (egyetemek, középeurópai országok földrajzi intézetei) közösen végzett tudományos programok eredményeiből született tanulmányok is helyet kaptak, emellett szerzői gárdája neves külföldi tudósokkal is bővült. 30 ezer oldal, 10 GB Blu-Ray / HDD FÖLDRAJZI KÖZLEMÉNYEK (1873 2010) kurrens A 2011-ben már a 135. évfolyamába lépett Földrajzi Közlemények a Magyar Földrajzi Társaságnak, hazánk egyik legrégebbi tudományos társaságának a közlönye. Mint az anyanyelvű tudományművelés, a földrajzi gondolatok és kutatási eredmények közreadásának fóruma, a mindenkori szerkesztőségtől elvárt értékőrző, ugyanakkor haladó elvek mentén tölti be küldetését a szakmai színvonal megtartása és a kor követelményeihez való alkalmazkodás tekintetében az alapítástól mindmáig. A Társaság az alapító atyák szándéka szerint egyrészt a geográfia ősi tudományának ápolását és hazai fejlődését, fejlesztését, másrészt az elért eredmények közkinccsé tételét, a földrajz népszerűsítését szolgálta. Tagjai között mindig ott voltak a magyar földrajztudomány legjelesebb tudósai, egyetemi professzorai. Az alapító Hunfalvy János mellett számos korábbi és későbbi nagy utazónk található azok között, akik letették az alapkövet : Vámbéry Ármin, Berecz Antal, Bieltz Albert, Gönczy Pál, Reitz Frigyes, Szabó József, Szily Kálmán, Tóth Ágoston, Xantus János és Déchy Mór. A később leghíresebb szerkesztők között találjuk Lóczy Lajost, Cholnoky Jenőt, Teleki Pált, Mendöl Tibort. 57 ezer oldal, 11 GB Blu-Ray / HDD FŐVÁROSI KÖZLÖNY (1894 2005) kurrens Budapest Székesfőváros, illetve a Fővárosi Önkormányzat hivatalos lapja. Közlöny ként tájékoztat a főváros által hozott, illetve fővárosi vonatkozású, rendeletekről, közgyűlési határozatokról. 177 ezer oldal, 32 GB Blu-Ray / HDD HADTÖRTÉNELMI KÖZLEMÉNYEK (1888 2009) kurrens A folyóiratot a Magyar Tudományos Akadémia alapította 1888- ban a magyar hadi történetírás fejlesztésére. Kisebb megszakításokkal azóta folyamatosan fennáll, immár a 126. évfolyamánál tart. Napjainkban a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kiadásában évi négy számban, mintegy ezer oldalon teszi közzé a magyar és a kapcsolódó egyetemes hadtörténelem új kutatási eredményeit. Magyarország egyik legrégebbi társadalomtudományi orgánumaként a kezdetektől jelentős szerepet játszik a hazai történetírás fejlődésében, a magyar hadtörténeti irodalom gazdagításában. Az utóbbi évtizedben tovább növelte elismertségét a szakmai körökben és elsősorban a 20. század hadtörténelmét tárgyaló tanulmányai, forrás- és visszaemlékezés-közlései révén a szélesebb olvasóközönség körében is folyamatosan növekvő népszerűségre és keresettségre tett szert. 70 ezer oldal, 34 GB Blu-Ray / HDD HALADÁS (1945 1949) A Haladás című újság a baloldali, antifasiszta Magyar Radikális Párt hetilapjaként indult 1945 októberében. Főszerkesztője az indulásakor Csécsy Imre volt, de már november végén Zsolt (Steiner) Béla vette át a lap vezetését, akinek szocialista világnézete pártját (és a lapot is) a Magyar Kommunista Párt elvi támogatójává tette. A Haladás egyebek mellett kiemelten foglalkozott a magyar zsidóság kirekesztésével, 1944-es tragédiájával, az üldöztetés és a felelősség kérdéseivel. Erőteljes fellépést szorgalmazott az újjáéledő antiszemitizmus ellen. Zsolt, aki a háború alatt először munkaszolgálatos volt, majd megjárta Bergen-Belsent, nagy gondot fordított a kérdéskör tárgyalására. A Magyar Radikális Párt 1949. február 2-án önként olvadt be a Magyar Függetlenségi Népfrontba (az 1949-es választásokon már csak a Népront jelöltjeire lehetett szavazni). A lap utolsó száma (immár Zsolt halála után) 1949. júniusában jelent meg. 2 ezer oldal, 4 GB DVD 4
HISTORIA CRITICA REGUM HUNGARIAE (KATONA) A 17-18. századi magyar történetírás meghatározó szereplői voltak a jezsuita szerzetesek, köztük a történetíró-kanonok Katona István munkássága volt az egyik legjelentősebb. Negyvenkét kötet terjedelmű munkája a magyar történetírás legnagyobb egyéni teljesítménye. Az ő idejükben a történeti munkát már nemcsak a kiterjedt adatgyűjtés és az adatok rendszerezett publikálása jelentette, hanem a történeti forráskritika módszerét is alkalmazták. Katona 1779-től három történelmi időszakra (az Árpádházi királyok, a vegyesházi uralkodók valamint a Habsburgok kora) bontva jelentette meg a magyar királyság történetéről szóló munkáját Historia critica címmel. A nagyszabású alkotás egészen a 19. század végéig a magyar historiográfia alapműve maradt, közölt forrásainak jó része máig is csak ebben a műben jelent meg nyomtatásban. 36 ezer oldal, 3 GB DVD HIVATALOS KÖZLÖNY (1893 1944) A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium hivatalos közlönye 1893. január elsején indult. A minisztérium szerkesztésében először havonta kétszer, később pedig hetente tájékoztatott a szakterületet érintő rendeletekről, jelentetett meg közleményeket, ismertetett személyi ügyeket. Tárgyköre meglehetősen tág volt: a vallásügyeknek, az oktatásnak, a múzeumok, könyvtárak, levéltárak ügyeinek, általában véve a kultúra és a művészetek legkülönbözőbb ágainak volt a fóruma. Olyan jelentős személyiségek minisztersége alatt működött, mint Csáky Albin gróf, Eötvös Loránd báró, Wlassics Gyula, Berzeviczy Albert, Apponyi Albert gróf, ifj. Zichy János gróf, Jankovich Béla, Lukács György (a filozófus), Teleki Pál gróf, Klebelsberg Kuno gróf, Hóman Bálint, Szinyei Merse Jenő, Antal István. 32 ezer oldal, 4 GB DVD HONISMERET (1972 2012) kurrens A Honismereti Szövetség folyóirata immár 41. évfolyamánál járva tájékoztatja a honismereti mozgalom iránt érdeklődőket. Honismereti Híradóként, a Hazafias Népfront Honismereti bizottságának lapjaként indult 1972-ben, az új lendületet vett honismereti mozgalom fórumaként. 1975-től a mai nevén, 1990 végétől a Honismereti Szövetség kiadásában jelenik meg. Évente 6 alkalommal számol be a széles értelemben vett legkülönbözőbb helyismereti kérdésekről. Igényes illusztrációi, történelmi, művelődéstörténeti, néprajzi, földrajzi, életrajzi írásai, történelmi sorsfordulóinkról szóló közleményei országos, sőt össznemzeti tekintetben is érdeklődésre tartanak számot. A folyóirat jelentős szerepet tölt be a hagyományok ápolásában, a nemzettudat alakításában és fenntartásában. 25 ezer oldal, 17 GB (4GB) Blu-Ray / HDD / (DVD) HUSZADIK SZÁZAD (1900 1949) Politikatudományi, művelődési és irodalmi folyóirat, melyet a Társadalomtudományi Társaság indított Budapesten. Havonként, 1947-től kéthavonként adták ki. Célja a társadalmi kérdésekre vonatkozó tudományos igényű, szociális eszmék terjesztése, a tudományos publicisztika. Oldalain esztétikai és erkölcstudományi kutatásoról számolt be, az egyén a vallás és a társadalom viszonyáról értekezett, világpolitikai fejleményekről tárgyalt, közjogi, közigazgatási, törvényhozási, társadalompolitikai és nemzeti kérdéseket vetett fel. Szerzői a modern politikai tudományok képviselőiként filozófiai áramlatok elemzését végezték. Köréhez tartozott, rendszeresen publikált hasábjain Pulszky Ágoston, Kunfy Zsigmond, Varga Jenő, Harrer Ferenc, Jászi Oszkár. Szerkesztői egyebek mellett Gratz Gusztáv, Jászi Oszkár, Szabó Ervin, Vámbéry Ruszten voltak. 31 ezer oldal, 3 GB DVD HUNGAROLÓGIAI KIADVÁNYOK kurrens A lemez az alábbi folyóiratokat illetve köteteket tartalmazza:; Berliner Beiträge zur Hungarologie 1986 2004; Cahiers d etudes hongrosies 1989 2012; Hungarian Studies Review 1974 2008; Hungarian Studies 1985 2007; Hungarológiai Értesítő 1979 2000; Hungarológiai Füzetek 1., 3.; Hungarológiai Hírlevél 1989 1991; Hungarológiai Ismerettár 1 7.; Hungarológiai Kongresszusok 1 7. (1985 2012); Hungarológiai Közlemények 1971 2011; A Hungarológiai Oktatása 1 4.; Hungarológia 1993 2000; Hungarologische Beiträge 1993 2006; Intézeti Szemle 1973 2001; Magyar Lektori Konferenciák 1-6.; Officina Hungarica 1993 2001; Studi Finno-Ugrici 1 4.; Ungarn-Jahrbuch 1969 2000; Jean Bérenger: Les Gravamina Remontrances des Dietes de Hongrie de 1655 a 1681. Recherches sur les fondements du droit d Etat au XVIIe siecle; Dr. Tiborc Fazekas (szerk.): Bibliographie der in selbständigen Bänden erschienenen Werke der ungarischen Literatur in deutscher Übersetzung 1774-1999; A Balassi Bálint Intézet Évkönyve 2003. Hungarológia a XXI. században; A magyar mint idegen nyelv és a hungarológia oktatása az Európai Uniós csatlakozás jegyében; Cognition and Visuality; Humanizmus, religio, identitástudat. Tanulmányok a kora újkori Magyarország művelődéstörténetéről; Obál Béla: Hungarica Vitebergensia; A Kir. Magy. Egyetemi Nyomda jelentése a Magyar Történet befejezéséről és a magyarság tudományos megismerését szolgáló Hungarológia sorozat további köteteiről 72 ezer oldal, 7 GB DVD IGAZSÁGÜGYI KÖZLÖNY (1892 1948) Az igazságügyminiszter 1891-ben, rendeletben döntött a tárca közlönyének megjelenéséről, meghatározva egyben a tartalmát is: a minisztérium (kör)rendeletei, határozatai, rendeletei, intézkedései, a királyi ítélőtáblák döntvényei, a tárca hatáskörébe tartozó személyi ügyek, pályázatok. 38 ezer oldal, 4 GB DVD IRODALOMTÖRTÉNET (1912 2010) kurrens A lapalapító Magyar Irodalomtörténeti Társaság egyetemi és középiskolai tanárokból alakult meg 1911-ben (1948 után a Társaság tagjai az egyetemi műhelyekbe vonultak vissza, s így a lap szerkesztésének otthona is az egyetem lett). Az 1912 óta megjelenő folyóirat, mint a magyarországi irodalomtudomány egyik legjelentősebb, 100 éves hagyományra visszatekintő időszaki kiadványa, nem egyetlen irodalomtudományos kérdésirány vagy szűkebb terület megjelenítője, hanem az irodalomról való gondolkodás különféle változatainak ad helyet és az aktuális élő magyar irodalom történéseivel is foglalkozik, követi az irodalomtudományos közleményeket a hazai sajtóorgánumokban. Elsősorban magyar és más európai nyelvek irodalmával foglalkozik, de bátorítja az irodalmi jelenségeknek a kultúra tágabb összefüggésrendszerében történő tárgyalását és szívesen közöl interdiszciplináris megközelítésű tanulmányokat is. 53 ezer oldal, 4 GB DVD JEL-KÉP (1980 2011) kurrens A Jel-Kép negyedéves tudományos folyóirat. Tanulmányokat, recenziókat, vitacikkeket, dokumentumokat közöl a kommunikáció, a közvélemény és a média témakörében. Elődje a Tömegkommunikációs Kutatóközpont (TK) által kiadott Rádió és Televizió Szemle c. folyóirat volt, amelyben helyet kaptak a rádiózás és a televiziózás műhelyproblémái mellett a nyomtatott sajtó elméleti és gyakorlati kérdései, a tömegkommunikáció politika problémái, az akkortájt születő tömegkommunikációkutatás és közvéleménykutatás eredményei, módszertani kérdései. Az immár Szecskő Tamás igazgató szerkesztésében, a mai nevén megjelenő folyóirat 1980-tól egyre inkább a megerősödő közvéleménykutatások és a tömegkommunikáció-kutatások fórumává vált, szerzői között a gyakorló rádió és televíziós szakemberek mellett vezető értelmiségiek, a kommunikációpo- 5