A tervezési folyamat eljárásainak, a tervezés tárgykörének és körülményeinek leírása



Hasonló dokumentumok
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak között

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP)

várható fejlesztési területek

A K+F+I forrásai között

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program ( ) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

Gazdaságfejlesztési eszközök

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program ( ) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

MTVSZ, Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Pályázatok irányai

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről Június 16. Kövy Katalin

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

Fejér megye foglalkoztatási stratégiája

Élelmiszer-stratégia Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési kerete

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program évre szóló éves fejlesztési kerete

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

A Vidékfejlesztési Program (VP) éves fejlesztési kerete A B C D E F G H I J K. 2. prioritás. prioritás. prioritás

keretösszege (Mrd meghirdetésének módja GINOP Ipari parkok fejlesztése 6 standard Meghirdetve áprilisban

A B C D E. 2. GINOP Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard március


A AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

Az új Vidékfejlesztési Program Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Pályázati lehetőségek as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

1. melléklet az 1248/2016. (V. 18.) Korm. határozathoz A Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési kerete 6,20 0,00 2,60 1,38 1,66 0,56 0,00

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

Békés megye közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Vidékfejlesztési Program prioritásai. Tervezett forrásarányok a VP-n belül

Gazdaságfejlesztés

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

MEGJELENT A ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

Natura 2000 területek finanszírozási lehetőségei az EMVA forrásaiból

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program

A B C D E. 2. GINOP Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban

Veszprém Megyei TOP április 24.

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM december 09. Terra Madre

A B C D E 1. Felhívás azonosító jele Felhívás neve Felhívás keretösszege

VAS MEGYE TOP 100 konferencia Nyugat-Pannon Növekedési Zóna Program

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Nyíregyháza, Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Közép-Dunántúli Régió

Tervezzük együtt a jövőt!

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Települési energetikai beruházások támogatása a közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, augusztus 28.

VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS

A Kormány 1012/2016. (I. 20.) Korm. határozata a Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Támogatási lehetőségek között a turisztikai piaci szereplőknek az Operatív Programokban

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban?

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK NETWORKSHOP 2014 Pécs

A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) évre szóló éves fejlesztési kerete

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

HELYI GAZDASÁGI ÜZLETI INFRASTRUKTÚRA ÉS KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

Amennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén:

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája

A Vidékfejlesztési Program rövid és hosszú távú tervezett hatásai és a már

A Kormány 1248/2016. (V. 18.) Korm. határozata a Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról

Felhívás Felhívás keretösszege 1. Felhívás azonosító jele Felhívás neve meghirdetésének Felhívás meghirdetésének tervezett ideje (Mrd Ft) módja

Rövid Ellátási Lánc tematikus alprogram Magyarországon

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon között

Támogatási lehetőségek a turizmusban

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

A Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési kerete

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

Gazdaságfejlesztés

VIDÉKFEJLESZTÉSI PÁLYÁZATOK BENYÚJTÁSÁNAK ÜTEMEZÉSE 2016

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Vidékfejlesztési Program bemutatása

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont /2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Európai uniós forrású vállalati hitel- és kombinált hitelprogramok. MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. DR. NYIKOS GYÖRGYI IGAZGATÓ

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv ( ) szeptember

A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI

Heves Megye Területfejlesztési Programja

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma

A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

KÖZGYŰLÉS ELŐKÉSZÍTÉSE 2. Napirendi pont előterjesztése Dátum:

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Vidékfejlesztési Program

Átírás:

Készült a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Egyeztetési változat

Tartalom Bevezetés... 4 A tervezési folyamat eljárásainak, a tervezés tárgykörének és körülményeinek leírása... 4 Célrendszer: a jövőkép, az átfogó cél és a fejlesztési elvek alapján a specifikus, horizontális és területi célok meghatározása, viszonyrendszerének bemutatása... 4 A célok és a prioritások közötti kapcsolatok beazonosítása... 7 A prioritások azonosítása... 7 1. prioritás: A gazdaság versenyképességének növelése... 7 2. prioritás: A humán erőforrások fejlesztése, a lakosság életminőségének javítása... 26 3. prioritás: A gazdaságfejlesztést és a területi különbségek kiegyenlítését elősegítő térszerkezetfejlesztés... 33 Az ágazati programokban megvalósítani javasolt elemek... 48 Partnerségi program... 48 A végrehajtás és a finanszírozás intézményi és eljárásrendi rendszerének átfogó bemutatása;... 48 Monitoring és értékelési terv... 48 Területi (társadalmi, gazdasági) hatásvizsgálat... 48 Környezeti értékelés (külön kötetben is dokumentálva)... 48 A környezeti értékelés kidolgozásának ismertetése... 48 A környezeti értékelés tematikája... 49 A környezeti értékelés kidolgozásának folyamata, kapcsolódása a tervezési folyamathoz... 49 A környezeti értékelés során tett javaslatok hatása a végleges megyei program alakulására... 49 A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása, a vélemények figyelembe vétele... 50 Információhoz való hozzáférés... 50 Az egyeztetési eljárás és a beérkezett észrevételek ismertetése, az azokra adott válaszok illetve a szükségessé váló módosítások... 51 A környezeti értékeléshez felhasznált információk leírása és jellemzése... 51 A Fenntarthatósági értékrend érvényesítése... 51 Veszprém Megye Területfejlesztési Programja környezeti hatásainak, következményeinek feltárása... 58 Veszprém megye új Területfejlesztési Programja kidolgozásának indokoltsága, célja, tartalmának összefoglaló ismertetése, kiemelve a környezeti értékelés szempontjából fontos elemeket... 58 Veszprém Megye Területfejlesztési Programja környezeti hatásainak vizsgálata... 59 2

A Program megvalósulása következtében várhatóan fellépő káros hatások elkerülésére a Programban javasolt intézkedések hatékonyságának értékelése, további szükséges intézkedések... 59 Javaslat a megyei területfejlesztési Program által befolyásolt más tervekben figyelembe veendő környezeti szempontokra, intézkedésekre... 59 A Stratégiai Programban szereplő monitorozási javaslatok értékelése... 59 A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. (1) szerinti vizsgálat a Natura 2000 területek vonatkozásában... 59 Összefoglalás... 60 3

Bevezetés A hatályos jogszabályok a megyei jogú város támogatását is szükségessé teszik a megyei koncepció elfogadásához, ezért a Veszprém megyei Közgyűlés és Veszprém Megyei Jogú Város Közgyűlése együttes ülésen tárgyalta és fogadta el a megyei területfejlesztési koncepciót. A Veszprém Megyei Közgyűlés 62/2013 (XII.19.) számú határozatával a Veszprém Megyei Területfejlesztési Koncepciót elfogadta. Veszprém Megyei Jogú Város Közgyűlése 383/2013 (XII.19.) számú határozatával egyetértett a Veszprém Megyei Területfejlesztési Koncepcióval. A területfejlesztési koncepcióval összhangban, arra építve megkezdődött Veszprém megye területfejlesztési Programjának kidolgozása. Jelen dokumentum ennek munkaváltozata. A tervezési folyamat eljárásainak, a tervezés tárgykörének és körülményeinek leírása Kidolgozása folyamatban. Célrendszer: a jövőkép, az átfogó cél és a fejlesztési elvek alapján a specifikus, horizontális és területi célok meghatározása, viszonyrendszerének bemutatása Veszprém megye középtávú a 2014-2020 közötti fejlesztési időszakra szóló - területfejlesztési programjának célja és feladata a Veszprém Megyei Közgyűlés 62/2013 (XII.19.) számú határozatával elfogadott Veszprém megye területfejlesztési koncepciója részét képező nagytávú jövőkép elérését szolgáló középtávú programok megfogalmazása a hosszú távú területfejlesztési koncepcióban elfogadott fejlesztési célrendszer és a megye térségei és városai fejlesztési prioritásai együttes figyelembevételével. Veszprém megye jövőképe: Vonzó, élhető és versenyképes térség kialakítása. A jövőképben megfogalmazottak elérése érdekében Veszprém megye és térségei fejlesztésében a jóváhagyott területfejlesztési dokumentumok szerint prioritást élvez o a versenyképesség növelése, o a térség gazdaságának az itt élők megélhetését segítő fejlesztése, 4

o valamint a megye lakossága életminősége javítása, jól léte biztosítása. A Dunántúl szívében fekvő, ezerarcú természeti környezettel rendelkező, tradícióit gondoskodva őrző Veszprém megye egészséges társadalmának alkotó munkaerejével, tudásával, innovációra való nyitottságával, feltörekvő gazdaságával vonzó, élhető és versenyképes térség. Olyan terület, ahol jó és biztonságos az élet, kulturált a társadalom, megvalósul a kiemelkedő táji-, természeti és az emberi erőforrások fenntartható használata. Javul a környezet minősége, a helyi társadalom rétegei széleskörű együttműködésének is köszönhetően erősödik a közösség megtartó ereje és az indokolatlan egyenlőtlenségek mérséklődnek. A megye jövőképe olyan távlatot rajzol fel, amelyben - a Nemzeti Fejlesztési Koncepcióban kitűzött országos szintű stratégiai célkitűzések megvalósulásától is függő ütemben és mértékben - Veszprém megyében: a helyi erőforrások széleskörű kihasználásával erősödik a gazdaság úgy az ipari ágazatok, mint a mezőgazdaság, illetve a szolgáltatások vonatkozásában, erősödik a gazdaság térségi beágyazottsága, nő a versenyképessége, javulnak a lakosság életkörülményei, a gazdaság minden versenyképes szektorában javulnak a fejlődési lehetőségek, nő a foglalkoztatás, az aktív korú lakosság minden rétege és a tenni kívánók számára esély lesz a munkavállalásra, illetve a megélhetést biztosító önfoglalkoztatásra, a XXI. századi innovatív, tudás alapú gazdasági ágak, szolgáltatások és intézmények megyei jelenléte megerősödik; a helyi szereplők együttműködése révén a megtermelt jövedelmek lehető legnagyobb része a megyén belül marad, a térség gazdasági szereplőit és polgárait gazdagítja; fejlődnek a települések, javul a környezet állapota és a lakosság életminősége, nő a megye népességmegtartó és népességvonzó képessége, amelynek eredményeként csökkennek a megyén belül jelentős területi társadalmi-gazdasági különbségek, a multikulturális és érdektagolt helyi társadalom konfliktusai jól kezeltek. javulnak a gazdaságfejlesztés infrastrukturális feltételei úgy a K-Ny irányú közúti és vasúti, mint az É-D-i irányú közúti és vasúti (Veszprém Győr) kapcsolatok vonatkozásában, a belső közlekedési hálózat javításával valamint a közösségi közlekedés feltételei javításával javul a munkahelyek és az ellátást biztosító központok elérhetősége, az információs társadalom legújabb vívmányai elterjedtek, és alkalmazásuk megjelenik a gazdasági és társadalmi életben, megvalósulnak klímavédelmet és az energiahatékonyságot szolgáló fejlesztések, nő a megújuló energia termelésének és felhasználásának súlya és aránya úgy a megye gazdaságában, mint településeiben és a háztartásokban, a (Székesfehérvár) Várpalota Veszprém Ajka gazdasági és innovációs tengely a térségi gazdaságfejlesztés és a tudásipar meghatározó célterületévé válik, bővül Pápa gazdasága és Győr gazdaságával való együttműködése, erősödik a táji-, természeti erőforrások fenntartható használata és a helyi potenciálokra és termelési hagyományokra, valamint a bővülő értékesítési lehetőségekre alapozva nő a helyben termelt és felhasznált egészséges élelmiszer mennyisége és aránya, kialakulnak a térségi sajátosságokat figyelembevevő tájgazdálkodás feltételei, a táji, természeti adottságokra és kultúrtörténeti hagyományokra épülve, a helyi környezeti 5

feltételekhez igazodva javul a vidéki térségek értékteremtő képessége, szerepe az e térségekben való megélhetésben, a vidék népesség- és képességmegtartásában, kiteljesedik a térségi sajátosságokkal bíró szőlőtermesztés és borászat, a helyi karaktert adó egyedi termékek termesztése és feldolgozása, a települések megőrzik és gazdagítják természeti- és épített értékeiket, ápolják helyi hagyományaikat, amelyek így a fejlesztés erőforrásaivá válnak, javul a megye térszerkezete, azon belül javul az egyes települések szerkezete is, a társadalmilag indokolt és a gazdasági fejlődéssel összehangolt ütemben folytatódik a városközpontok funkcióbővítő megújítása és megkezdődik a vidéki településeken a helyi értéket és karaktert hordozó településközpontok és településrészek revitalizálása, bővülnek a zöldfelületek, egyaránt növekszik azok használati értéke és biológiai aktivitása, fokozatosan kialakulnak a települések zöldfelületi rendszerei (hálózatai), tovább nő a megye erdősültsége, javul az erdők állapota és ez egyaránt hozzájárul a térségi gazdaság erősödéséhez, az ökológiai-, a turisztikai- és rekreációs potenciál növekedéséhez, bővül a turizmus, javulnak a vendégül látás feltételei, a Balaton-felvidék kihasználja a kiemelkedő turisztikai potenciáljában rejlő lehetőségeket, kialakul a Balaton-felvidék és a Bakony turisztikai és fejlesztési együttműködése, Veszprém megyei jogú város integrálódik a Balaton Kiemelt üdülőkörzetbe, a Bakonyalja térségében bővülnek a falusi vendéglátás, a rekreáció lehetőségei, javulnak annak feltételei, térségi együttműködései, biztosítottak és elérhetők az alap-, a közép-, valamint a felsőfokú minőségi oktatás és a képzés, valamint a munkaerő-piaci igények változásához való alkalmazkodást biztosító élethosszig való tanulás feltételei, kialakul a lakosság sokoldalú ellátásának hatékony rendszere, biztosított az intézményhálózat elérhetősége, Veszprém erősödik, mint a felsőfokú képzés és a térségi gazdasággal együttműködő innováció regionális központja (Székesfehérvárral való együttműködésben), tovább nő a születéskor várható élettartam, a megye településein biztosítottak az egészséges élet megőrzésének, illetve a gyógyulás feltételei, megőrződnek a gazdag hagyományok és tradíciók, nő a kultúra szerepe a térségi és a helyi identitás erősödésében, nő a kultúra szerepe a térség és a települések fejlődésében (fejlesztésében), Veszprém megye jövőképe egy dinamikusan megújuló harmóniát tükröz, annak megteremtését vetíti előre. Harmóniát, amelyet ez a táj - a Balaton part, a Balaton-felvidék, a Bakonyalja, a Bakony, a Somló is tükröz, harmóniát a rendelkezésre álló sokszínű potenciálok és azok kihasználása között, harmóniát az itt élő emberek képességei, elvárásai és a térség és települései fejlődése között, harmóniát települési környezetben és harmóniát a társadalomban. A megyei fejlesztési koncepció átfogó célja tehát ennek a harmóniának megteremtése, olyan vonzó, élhető és versenyképes térség kialakítása, amely az itt élők, és az ide látogatók szélesen értelmezett jól lét -ének is feltétele. A megyei területfejlesztési stratégiai program a jövőkép elérését előmozdító hosszú távú célokhoz kapcsolódó prioritásokat és a középtávú, 2014-20 közötti időszakra szóló programokat határozza meg. 6

A célok és a prioritások közötti kapcsolatok beazonosítása A megyei területfejlesztési stratégiai program prioritásai a területfejlesztési koncepció céljainak elérését segítik elő. Az átfogó koncepcionális célokat egy-egy prioritás támogatja a Programban. A prioritások azonosítása Veszprém megye elfogadott területfejlesztési koncepciója által meghatározott fejlesztési célok és a célok elérését szolgáló prioritások, középtávú programok (a koncepció fejlesztési célkitűzései struktúrájához kapcsolódva): 1. prioritás: A gazdaság versenyképességének növelése 1. Program a gazdasági növekedés, a térségi potenciálokra építő, a versenyképességet fokozó gazdaságfejlesztés szolgálatában 1.1. Program a gazdasági növekedés, versenyképes, innovatív gazdaság, kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztésre a fejlődési potenciált hordozó ágazatok fejlesztésével, a foglalkoztatás bővítésével Cél a fenntartható gazdasági növekedés, a kiszámítható, érték-, tudás- és munkaalapú, hozzáadott értéket növelő és közhasznokat eredményező gazdasági fejlődés és jövedelemtermelés biztosítása. 1.1.1. A járműipar és a hozzá kapcsolódó gép- és elektronikai ipar fejlesztése (a Pannon Egyetem innovációs, kutató- fejlesztési munkájára is alapozva), Ajka, Veszprém, Pápa és Zirc térségében. A járműipari klaszterhez tartozó kiegészítő (pld. az autóbelső kialakításhoz tartozó) ipari termelés és fejlesztés elsősorban Győr, másodsorban Esztergom autógyártásához kapcsolódva. 1.1.2. A vegyipar fejlesztése (azon belül kiemelten a műtrágya, a növényvédőszer és a gyógyszer alapanyag termelés) és az ehhez kapcsolódó fejlesztések támogatása a környezetvédelmi követelmények szigorú érvényesítésével Balatonfűzfő és Pétfürdő térségében. 7

1.1.3. A turizmus fejlesztése kiemelten a megye Balaton üdülőkörzethez tartozó térségekben, a balatoni turisztikai kínálatot bővítő és kiegészítő módon a Bakony és a Bakonyalja településeiben, Veszprémben, a Somló térségében, kiegészítő jelleggel pedig foglalkoztatást és megélhetési lehetőséget bővítő módon a megye vidéki térségei sajátos és egyedi helyi turisztikai potenciállal rendelkező településeiben (térségi programkínálattá szervezve) 1.1.4. Az élelmiszer-feldolgozó ipar fejlesztése a helyben termelt egészséges élelmiszereknek helyben, illetve a térségben történő feldolgozottságával, a hozzáadott érték helyben tartása érdekében. Minden termék vonatkozásban támogatott a teljes terméklánc térségi érdekű alakítása. A helyi mezőgazdasági termelésre alapozott élelmiszer feldolgozóipar a helyi potenciálok kihasználását biztosító (háztáji-, kis- és középgazdasági) termelésre épülő a termékláncok kialakításán belül kiemelt Pápa térségében a térségi állattenyésztésre alapozó húsipari és tejipari vertikum fejlesztése, a történelmi borvidékeken pedig a helyi szőlészetre épülő minőségi borászatok fejlesztése. 1.1.5. Az építőanyag-ipar fejlesztése, (elsősorban az exportképes cserép-, szigetelőanyagés burkolóanyag gyártás) kapacitásainak bővítése 1.1.6. A környezetipar, ezen belül elsősorban a hulladékok újrahasznosításához valamint az alternatív energiahordozók hasznosításához kapcsolódó termékek fejlesztése és azok előállításának bővítése (elsősorban Veszprém, Pápa és Tapolca térségében) Az országosan is stratégiainak tekintett ágazatokon túlmenően Veszprém megye egyes térségeiben stratégiai jelentőségű: 1.1.7. Az alumíniumipar fejlesztése, ezen iparágban kialakult - egymásra épülő gazdasági vertikum fejlesztése (Ajka és Várpalota térségében) a bányászat fenntartása (Zirc térségében) a környezetvédelmi követelmények fokozott érvényesítésével. 1.1.8. Az üveg és porcelánipar a hungarikumok és az egyedi gyártási eljárással készülő exportképes termékcsoportok bővítésével, a térségben meglévő termelési munkakultúra és sajátos tudás kihasználásával (Ajka és Herend térségében). 1.1.9. A faipar és bútorgyártás a magas erdősültségre és a kialakult munkakultúrára, mint helyi erőforrásokra alapozva (Veszprém, Pápa és Zirc térségében). Megyei szinten prioritást élvez a kis- és középvállalkozások, családi gazdaságok helyzetbe hozása, a biztonságos élelmiszerellátás biztosítása és a helyi gazdaság megerősítésével a helyi közösségek autonóm, önfenntartó, öngondoskodó erejének a helyreállítása elsősorban a megye vidéki térségeiben. 8

1.2. Program a térségi és a helyi erőforrások fenntartható kihasználására épülő gazdaságfejlesztésre: a Balaton térségére és az ipari-, innovációs tengelyekre specializált prioritásokkal Program Veszprém megye Balaton üdülőkörzet részét képező térségeinek fejlesztésére Mivel a Balaton Régióra 2007-ben kidolgozott és a Térségi Fejlesztési Tanács által elfogadott hosszú távú területfejlesztési koncepció jól szolgálja az üdülőkörzet területéhez tartozó Veszprém megyei térségek fejlesztését, ezért Veszprém megye új területfejlesztési koncepciója a Balaton vonatkozásában integrálja a koncepció célrendszerét. A Somogy-, Zala- és Veszprém megyéhez tartozó Balaton Régió fejlesztésének deklarált célja, hogy a természetesség és a magas életminőség közép-európai mintarégiója legyen. Váljon ez a több megyére kiterjedő, összehangolt tervezést és fejlesztést igénylő térség a környező táj egyedülálló természeti és kulturális adottságaira építve, európai szinten igényes, exkluzív vonzó lakó-, üdülő-, és munkakörnyezetté. Program a Balaton térség versenyképességének javítására - A vállalkozások versenyképességének javítása érdekében a foglalkoztatás bővítése és a vállalkozások jövedelem termelőképességének javítása - Környezet minőségének javítása érdekében a táji és természeti értékek helyreállítása, valamint ezen értékekre építő gazdaság fejlesztés és a települési környezet minőségének javítása - Területi és társadalmi kohézió érdekében - Életminőség javítása A Balaton-felvidék és a Bakony térsége összehangolt fejlesztése valamint Veszprém megyei jogú városnak az üdülőkörzetbe integrálásának programja Program a gazdasági fejlettséghez, a munkavállalók képességeihez igazodó társadalmilag elfogadott jövedelmeket biztosító foglalkoztatás bővítésére az itt élő népesség biztonságosabb megélhetése, a szociális feszültségek csökkentése érdekében. A foglalkoztatottság bővítését szolgáló programelemek: Az egészség megőrzését és helyreállítását segítő helyi programok kidolgozása és megvalósítása, Az erősen munkaintenzív ágazatok (a mezőgazdaság, a zöldinfrastrukturális építőipar) támogatása elsősorban a megye vidéki, a városi foglalkoztató központoktól távol eső térségeiben, 9

A több foglalkozatott alkalmazását jelentő, magasabb foglalkoztatottságot biztosító ipari és szolgáltató fejlesztések letelepítésének megyei, térségi és települési szintű támogatása, A munkaerőpiacról kiszorult, jellemzően az alacsony végzettségűeknek, vagy más szempontból hátrányos helyzetűeknek a munka világába való visszavezetését segítő térségi és helyi programok kialakítása (kiemelten Veszprém és Vas, illetve Zala megye határszéli településeiben valamint a belső periféria által érintett településekben) Atipikus foglalkoztatási formák megerősítése: részmunkaidős foglalkoztatás, távmunka, bedolgozói rendszer alkalmazásának kiterjesztése, a kisgyerekes szülők és a nyugdíjasok foglalkoztatási lehetőségeinek bővítése, Az élethosszig tartó tanulás feltételei biztosítása, ezzel a munkaerő-piaci kereslet változásaihoz jobban alkalmazkodni tudó képességek megszerzésének elősegítése, A munkaerő képzettségének növelése, a helyi gazdaság munkaerőigényéhez igazodó szakképzettség biztosítása, illetve a munkakultúra javítása, A foglalkoztatásban meghatározó jelentőségű kis és középvállalkozások erősítése. Az önfoglalkoztatás támogatása, A szociális foglalkoztatásban településenként rejlő lehetőségek kihasználása. A megyei gazdaság erősítését és fejlesztését szolgáló térségileg specializált programok: Program Veszprém high tech központtá, e célra kijelölt területének pedig vállalkozói tudásparkká fejlesztésére a Pannon Egyetem valamint a városban és a megyében működő innovatív vállalkozások kutatás-fejlesztési tevékenységének bázisán. o az innovatív, magas K+F igényű gazdasági tevékenységek ösztönzése, ezen nagyvállalatok technológiai és tudományos parkba való koncentrálása o vállalkozások, beruházások vonzása o helyi vállalkozások fejlesztése o gazdaságfejlesztéshez szükséges infrastruktúra fejlesztése o vállalkozásbarát környezet kialakítása. Program a Székesfehérvár Várpalota Veszprém Ajka ipari- és innovációs tengely erősítése érdekében Veszprém térségében a kutatási-, innovációs potenciál erősítésével a magas hozzáadott értéket adó ágazatok fejlesztésével, vállalkozásfejlesztési zóna kijelölése, fejlődésének támogatása. Ennek az ipari és innovációs tengelynek Veszprém megyén belüli két vége - Várpalota és Ajka térsége - egyúttal az ipari szerkezetváltás és az újraiparosítás kiemelt célterülete is. E térségekben támogatott programok: o a szerkezetátalakításhoz szükséges termelőeszközök, üzemépületek átalakítása, kifejezetten a meglevő iparterületeken, barnamezős ingatlanokon. o az új szükségletekhez igazodó át- illetve továbbképzések. o a kapcsolódó műszaki infrastruktúra fejlesztése (pl. infokommunikációs, környezetbiztonsági, logisztikai, közösségi közlekedési fejlesztések). 10

o az új ágazatok piacra jutásának és tartósan kedvező piaci pozíciójuk megszerzésének elősegítése (pl. szabadalmak, termékminősítések megszerzésének segítése). o rugalmas, az ipari parkok működéséhez hasonló komplex szolgáltatásokat nyújtó iparterület-menedzsment kialakítása az érintett településeken. Program a Veszprém Zirc Győr gazdasági tengely vasúti kapcsolatra alapozott fejlesztésre, Veszprém és Győr járműipari együttműködésének bővítése, Veszprém gazdasági szerepének térségi erősítése érdekében. Program a Pápa Győr gazdasági tengely kapcsolatrendszerének erősítésére elsősorban a járműipari klaszter támogatására és kibővítésére, Program a megye Ipari Parkjai fejlesztésére, a parkok által nyújtott szolgáltatások bővítésére, új megyeközponti Ipari Park létesítése Veszprémben Program Szabad Vállalkozási Zónák kijelölésére Várpalota-Pét, illetve Ajka Devecser térségében. Létrehozásának célja a térség gazdasági fejlődése érdekében a helyi sajátosságokkal és hasznosítható erőforrásokkal összhangban álló, vállalkozásbarát környezet kialakítása, a befektetések ösztönzése, a foglalkoztatási lehetőségek bővítése, a versenyképesség és a jövedelemtermelő képesség erősítése, valamint az infrastrukturális feltételek javítása. Program az inkubátorházak létrejöttének és szolgáltatásainak támogatására a foglalkoztatási központokban, a megye várostérségi központjaiban a mikro- és kisvállalkozások megerősödésének elősegítése érdekében. Cél a vállalkozások körének bővítése, a vállalkozások fejlődését és eredményes tevékenységét segítő megoldások támogatása. Program az innováció terjedésének támogatására a kutatás-fejlesztés eredményeinek mielőbbi alkalmazásának elősegítésére Veszprém megyei jogú város, a Pannon Egyetem valamint a Veszprém megyei Kereskedelmi és Iparkamara együttműködésében, a kis és középvállalkozások innovációs potenciáljának erősítése érdekében. Program a történelmi borvidékhez tartozó Somló (Tájvédelmi Körzet) és környéke fejlesztésére a megye vidéki térségei gazdaságának megerősítése, valamint az egyedi értékek és sajátosságok megőrzése és fejlesztése érdekében 11

1.3.Program a vidékies térségek értékalapú megújítása, a vidék élhetőségének és életképességének fokozására e térségek leszakadásának megállítása, és újbóli fejlődési pályára állítására A vidéki térségek felzárkóztatásának kulcskérdése a helyben történő boldogulás feltételeinek megteremtése. Veszprém megye vidéki térségeiben cél a mező- és erdőgazdasági adottságok hasznosítása, illetve a tradíciók erősítése, szükség esetén újraélesztése. A program fő elemei: - Önfoglalkoztatás, családi gazdaságok és a középbirtokok élénkítése - Fiatal helyi gazdák helyzetbe hozása - Mezőgazdasági termékek feldolgozása helyben A mezőgazdaságban előállított termékek esetében cél, hogy lehetőség szerint a feldolgozás is helyben történjen. A helyi mezőgazdaságra építő feldolgozóipar kiteljesedésével megyei élelmiszer terméklánc alakul ki, amely a megye sajátos térségeiben az adottságok és a hagyományok szerint szakosodik: - Zirc térsége: szántóföldi növények közül burgonya, sertés- és szarvasmarha ágazat, juhtenyésztés, tejtermékek kisüzemi előállítása - Tapolca és Sümeg térsége: szőlőtermesztés, borászat - Pápa térsége: szántóföldi növénytermesztés, sertéstenyésztés, húsfeldolgozás - Balatonfüred, Balatonalmádi térsége: szőlőművelés- és feldolgozás, nemzetközi és hazai országos piacon versenyképes borászat - Várpalota térségi tavak: specifikummá teendő az intenzív haltenyésztés, értékesítés További programok a vidéki térségek felzárkóztatására: - Termelői piacok létrehozása - Helyi oktatási-nevelési intézmények számára alapanyagok, élelmiszerek biztosítása - Földtörvény változásából következő új helyzethez való alkalmazkodás - Piaci igényekhez igazodó termékskála - Kapcsolódás a turizmushoz termékutak kialakítása Veszprém megye területfejlesztési programjainak kapcsolódása a Nemzeti Fejlesztés 2020 Gazdaságfejlesztési és Innovációs, valamint Vidékfejlesztési Operatív Programjaihoz GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM A GINOP intézkedései az alábbi specifikus célokat tűzik ki maguk elé, amelyek mindegyike releváns Veszprém megye területfejlesztési programja esetében is: 1. Foglalkoztatás növelése és munkahelyteremtés 2. Vállalkozások és kiemelt növekedési potenciállal rendelkező ágazatok és térségek versenyképességének fejlesztése 12

3. K+F+I tevékenységek ösztönzése és a tudásgazdaság 4. Integrált infokommunikációs fejlesztések, az IKT szektor és gazdaság fejlesztése 5. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása, valamint a környezet megőrzése, védelme, és az erőforrás-hatékonyság növelésének elősegítése PRIORITÁSI TENGELYEK 2.1. Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 1: ERFA 5. cikk (3) a): A vállalkozói szellem előmozdítása, különösen az új ötletek gazdasági hasznosításának megkönnyítésével, valamint új cégek alapításának ösztönzésével, beleértve az üzleti inkubátorokat is. SPECIFIKUS CÉL 1: Vállalkozói környezet és kultúra fejlesztése A vállalkozói kultúra fejlesztése érdekében a vállalkozások közvetlen támogatása mellett szükség van a működésüket közvetve támogató vállalkozói környezet fejlesztésére. Ennek érdekében kiemelt cél a vállalkozások indításához és működéséhez szükséges fejlett infrastrukturális háttér megteremtése és fejlesztése, a vállalkozások együttműködésének, klaszteresedésének, és beszállítói hálózatokba történő integrálódásának ösztönzése, valamint a vállalkozók menedzsment képességeinek fejlesztése. 1. intézkedés: Támogató üzleti környezet fejlesztése: Az üzleti, vállalkozói infrastruktúra fejlesztése A vállalkozói együttműködések ösztönzése Az üzleti, vállalkozói készségek fejlesztése SPECIFIKUS CÉL 2: Kiemelt ágazatokba, térségekbe és célcsoportokba tartozó vállalkozások növekedési potenciáljának javítása A hazai gazdaság hosszú távú fenntartható növekedésének biztosítása érdekében kiemelten fontos a vállalkozások növekedési potenciáljának javítása, gazdasági teljesítményének erősítése. Ennek érdekében célunk a vállalkozások differenciált fejlesztése, ezen belül a kiemelt ágazatokba, térségekbe és célcsoportokba tartozó vállalkozások fejlett kapacitásainak megteremtése és bővítése, amely elősegíti ezen vállalkozások piacokon való megjelenését, piacainak megtartását és további terjeszkedését. SPECIFIKUS CÉL 3: Vállalkozások foglalkoztatásának ösztönzése A foglalkoztatás szintjének növelése érdekében célunk olyan fejlesztések támogatása, amelyek a vállalkozások munkahelyeinek megőrzését és új munkahelyek teremtését eredményezik. Ezen fejlesztések kapcsolódhatnak a vállalkozások fejlett kapacitásainak megteremtéséhez és bővítéséhez, a munkaerő-mobilitás javításához, az atipikus és családbarát foglalkoztatási formák alkalmazásának elősegítéséhez, a munkavállalók képességeinek javításához, valamint a társadalmi és szociális gazdaság erősítéséhez. 2. intézkedés: Kiemelt ágazatok innováció és versenyképesség orientált komplex gazdaságfejlesztési programjai: 13

A nemzetközi termelési láncokhoz kapcsolódó ágazatokban működő vállalkozások fejlesztéseinek támogatása keretében kiemelten támogatjuk a hazai vállalatok erősebb bekapcsolódását a termelési láncba. A jelentős növekedési potenciállal rendelkező ágazatokban működő vállalkozások fejlesztését szolgáló programok keretében a hazai gazdaság fenntartható növekedése szempontjából kiemelt jelentőségű, kkv-ra alapozó ágazatokban, vagy alágazatokban tevékenykedő vállalatok támogatását kívánjuk megvalósítani. 3. intézkedés: Kiemelt térségek gazdaságfejlesztési programjai: A kiemelt növekedési zónák gazdaságfejlesztési programjai keretében területi és innovációs fókuszokhoz is igazodó szempontok alapján fókuszált nagyváros-térségi gazdaságfejlesztési programok, amelyek központjában nem kizárólagosan a megyei jogú várostérségek állnak, de akár több megyei jogú városra és más településekre is kiterjednek. A szabad vállalkozási zónák (SZVZ) gazdaságfejlesztési programjai keretében a legnehezebb helyzetben lévő térségeknek kívánunk támogatást biztosítani. A Balaton térség gazdaságfejlesztési programja keretében a Balaton térségének komplex fejlesztéséhez kívánunk hozzájárulni. 4. intézkedés: Kiemelt vállalkozói célcsoportok differenciált gazdaságfejlesztése: 5. intézkedés: Vállalkozások foglalkoztatás orientált fejlesztései: 2.2. Tudásgazdaság fejlesztése BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 1: ERFA rendelet-tervezet 5. cikk (1) b): A vállalatok K+I beruházásának, a termék- és szolgáltatásfejlesztés elősegítése, technológiaátadás, szociális innováció és közszolgálati alkalmazások, keresletélénkítés, hálózatépítés, klaszterek és nyílt innováció intelligens specializáció által. A technológiai és alkalmazott kutatás, kísérleti programok, korai termékhitelesítési intézkedések, az alaptechnológiák fejlett gyártási kapacitásnak és az első gyártás támogatása, az általános célú technológiák terjesztése. SPECIFIKUS CÉL 1: A tudásfelhasználás segítése Az üzleti haszonnal kecsegtető tudás kiaknázását elsősorban a tudás- és technológia-intenzív vállalkozásoknál várhatjuk. Ezért a specifikus célhoz kapcsolódó intézkedés az induló vállalkozásoktól kezdve, a kkv-kon át a K+F+I tevékenységet végző nagyvállalatokig kiemelten fontosnak tartja ezen célcsoport támogatását, valamint a számukra kedvező környezet megteremtését a magasabb hatásfokú tudásfelhasználás, a piacképes termékek/technológiák/szolgáltatások létrehozásának elősegítése érdekében. SPECIFIKUS CÉL 2: A tudásáramlás erősítése A tudásáramlás erősítésének célja, hogy a nemzeti innovációs rendszer szereplői között megerősödjenek az innováció felé vezető kapcsolatok, fejlődjenek az innováció-menedzsment készségek és képességek, erősödjenek a fejlett integrált innovációs szolgáltatások, amelyek együttesen javíthatják mind a magánszektor, mind pedig a közösségi-állami szektor hatékonyságát. Ezért a kapcsolódó intézkedés az együttműködések ösztönzését, a tudás- és technológiatranszfer hatékonyságának növelését segíti elő. 14

1. intézkedés: Vállalati K+F+I tevékenység támogatása 2. intézkedés: Stratégiai K+F+I együttműködések és kezdeményezések BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 2: ERFA rendelet-tervezet 5. cikk (1) a): A kutatási és innovációs (K+I) infrastruktúra és ennek kiválóságának a fejlesztésére irányuló kapacitás megerősítése és különösen az európai érdekeltségű kompetenciaközpontok támogatása. SPECIFIKUS CÉL 3: A tudásbázisok megerősítése A magas színvonalú, élenjáró eredményeket elérő tudásbázisok fejlesztésével az üzleti szektor új tudás-igénye közvetlenül kiszolgálható. A specifikus célhoz kapcsolódó intézkedés ezért a kiemelkedő kutatóhelyek nemzetközi színvonalra történő fókuszált fejlesztését, a kutatási infrastruktúrák versenyképességének erősítését és az ehhez szükséges háttér megteremtését kívánja megvalósítani. 3. intézkedés: Kutatóintézeti kiválóság és nemzetközi együttműködések 2.4. Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 1: (4. prioritástengely) (6c): A kulturális és természeti örökség védelme, elősegítése és fejlesztése SPECIFIKUS CÉL 1: Kulturális és természeti örökségek védelme és hasznosítása Hazánk kulturális és természeti örökségeinek turisztikai hasznosítása a gyógyhelyek, a kulturális, ökoés aktív turizmus fejlesztése révén hozzájárul az értékek megőrzéséhez és fenntartásához. SPECIFIKUS CÉL 2: A Balaton turisztikai célú fejlesztése a kulturális és természeti örökségekre alapozva A Balaton egységes turisztikai desztinációként való megjelenítése, versenyképességének erősítése a hazai és a nemzetközi piacon. 1. intézkedés: Kulturális és természeti örökségek turisztikai hasznosítása - Nemzeti kulturális örökség megőrzése és turisztikai attrakcióként való hasznosítása - Természeti értékek megőrzése és turisztikai attrakcióként való hasznosítása - Gyógydesztinációk és kapcsolódó szolgáltatások integrált fejlesztése 2. intézkedés: A Balaton adottságainak turisztikai célú hasznosítása A Balaton Közép-Európa legnagyobb édesvizű tava, nemzeti természeti kincs. Vonzerejét kellemes, lágy édesvize, kedvező klimatikus adottsága, a változatos szépségű táj, valamint a térség gazdag kulturális öröksége adja. A Balaton a fiatalokat, a fiatal felnőtteket, illetve a gyermekes családokat vonzza elsősorban (a gyógyulási szándékkal a régióba érkező vendégek mellett). A térség a családi üdülés, az aktív turizmus, és az egészségturizmus területén egyaránt jelentős adottságokkal rendelkezik, a jelenlegi kínálat azonban nem alkalmas arra, hogy a nagyon rövid turisztikai szezonon kívül gazdasági 15

lehetőségeket biztosítson a helyi lakosságnak és vállalkozásoknak. A Balaton komplex fejlesztésének csak egy eleme a turizmus fejlesztése, a szezon meghosszabbítására alkalmas kínálat kialakítása, amelyet a tó körül egységes, balatoni fejlesztési program keretében kell megvalósítani. A turizmuson túli komplex fejlesztések eszközét jelentheti egy, a térség minden településére kiterjedő ITI, amely a különböző prioritások rendelkezésre álló forrásait területi szempontok mentén koncentrálja. SPECIFIKUS CÉL 3: Vállalkozások megújuló energia felhasználását és energiahatékonyságnövelését célzó fejlesztéseinek támogatása 3. intézkedés - Vállalkozások megújuló energia felhasználását és energiahatékonyság-növelését célzó fejlesztéseinek támogatása 4. intézkedés - Vállalkozások erőforrás hatékonyság-növelését célzó fejlesztéseinek támogatása 2.5. Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 1: (6. prioritástengely) ESZA rendelet 3. cikk (1) a) i: Munkaerőpiaci hozzáférés a munkakeresők és az inaktív személyek számára többek között helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a munkavállalói mobilitás ösztönzése révén SPECIFIKUS CÉL 1: A munkanélküliek és inaktívak munkába állásának ösztönzése és támogatása SPECIFIKUS CÉL 2: A munkaerő-piaci szolgáltatások hatékonyságának és minőségének javítása 1. intézkedés: Munkaerő-piaci belépés segítése A munkanélküliek és inaktívak vállalkozóvá válásának támogatása Munkaerő-piaci belépést elősegítő célzott támogatások Hátrányos helyzetű munkanélküliek és inaktívak foglalkoztathatóságának javítása Munkaerő piaci szolgáltatások fejlesztése BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 2: (6. prioritástengely) ESZA rendelet 3. cikk (1) a) ii.: A fiatalok tartós munkaerő-piaci integrációjának segítése SPECIFIKUS CÉL 3: A fiatalok tartós munkaerő-piaci integrációjának segítése Elősegíteni a munkába állását, illetve az elhelyezkedéshez szükséges képzettség, tudás, kompetenciák megszerzését azon 15-24 éves nem foglalkoztatott fiatalok esetében, akik nem vesznek részt szakképzésben és oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytatnak tanulmányokat. 2. intézkedés: Fiatalok (15-24 évesek) munkaerő-piaci integrációja BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 3: (6. prioritástengely) ESZA rendelet 3. cikk (1) b) v.: A szociális gazdaság és vállalkozások ösztönzése. 16

SPECIFIKUS CÉL 4: Hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása és a szociális gazdaság fejlesztése 3. intézkedés: Szociális gazdaság és non-profit foglalkoztatási programok támogatása A szociális gazdaság fejlesztése, társadalmi vállalkozások támogatása A szociális gazdaságon belül ez az intézkedés az alábbi két fő területre koncentrál: Társadalmi vállalkozások ösztönzése és támogatása Tranzit foglalkoztatás a hátrányos helyzetűek számára Nem állami szervezetek komplex foglalkoztatási programjai BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 4: (6. prioritástengely) ESZA rendelet 3. cikk (1) c) iii.: Az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés ösztönzése, a munkavállalók készségeinek és kompetenciáinak naprakésszé tétele, továbbá az oktatási és képzési rendszereknek a munkaerőpiaci igényekhez való jobb igazítása, beleértve a szakoktatás és képzés színvonalának a javítását, a munkahelyi tanulási és a tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszerek, mint pl. a duális oktatási rendszerek kialakítását és továbbfejlesztését. SPECIFIKUS CÉL 5: Az egész életen át tartó tanulás ösztönzése és támogatása Célunk az, hogy a felnőtt lakosság minél nagyobb aránya vegyen részt oktatásban/képzésben, és lehetőségük legyen a munkaerő-piaci szempontból releváns készségek, megszerezésére. SPECIFIKUS CÉL 6: A gazdaság igényeihez igazodó képzési intézményrendszer kialakítása Célunk az, hogy a szakképzési és felnőttképzési intézményrendszer minél rugalmasabban és gyorsabban tudjon reagálni a gazdasági változásokra, és a képzési kimenetek megfeleljenek a vállalkozások igényeinek. 4. intézkedés: Egész életen át tartó tanulás ösztönzése a szak- és felnőttképzés támogatásával és fejlesztésével Kompetencia-fejlesztés és képzés A szakképzés és felnőttképzés fejlesztése, a duális képzés elterjesztése BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 5: (6. prioritástengely) ESZA rendelet 3.cikk (1) a) v.: A munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók alkalmazkodása a megváltozott körülményekhez SPECIFIKUS CÉL 7: A vállalatok alkalmazkodóképességének javítása Ennek alapvető eleme a működéshez igazított rugalmas munkaszervezési módszerek elsajátítása 5. intézkedés: Munkaerő-piaci alkalmazkodóképesség fejlesztése Munkahelyi rugalmasság elterjesztése A jogszerű foglalkoztatás ösztönzése BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 1: ERFA 5. cikk (3) c:) A termék- és szolgáltatásfejlesztésre irányuló fejlett kapacitás megteremtésének és kiterjesztésének elősegítése BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 2: ERFA 5. cikk (8) a): Üzleti inkubátorok létrehozásának támogatása, valamint az önfoglalkoztatásba, mikrovállalkozásokba és cégalapításba való beruházások támogatása 17

SPECIFIKUS CÉL 1: Vállalkozások külső finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása A gazdaság fenntartható növekedésének biztosítása érdekében fontos a vállalkozások teljesítményének erősítése, versenyképességének javítása. A finanszírozási forrásokhoz nem, vagy nem megfelelő mértékében hozzájutó vállalkozások verseny- és foglalkoztatási képességének fejlesztését forrásbevonási lehetőségeik javításával is ösztönözni kell. Ezen cél elérését támogatja a pénzügyi intézményrendszer képzési programokkal és a támogatott források közvetítéséhez szükséges informatikai háttér kiépítésével megvalósuló fejlesztése is. 1. intézkedés: Pénzügyi eszközök hozzáférhetőségének javítása 2. intézkedés: Támogatásközvetítésben részt vevő pénzügyi közvetítők fejleszté-se BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 3: ERFA 5. cikk (1) b): A vállalatok innovációba, kutatásba, a vállalatok közötti szinergikus kapcsolatok kialakításába, a K+F központokba és felsőoktatás-ba irányuló beruházásai révén, különös tekintettel a termék- és szolgáltatásfejlesztés elősegí-tésére, a technológiaátadásra, társadalmi innovációra, öko-innovációra és közszolgálati alkalmazásokra, a keresletélénkítésre, a hálózatépítésre, a klaszterekre és a nyílt innováció keretében megvalósuló intelligens specializációra, a technológiai és alkalmazott kutatásokra, a kísérleti programokra, a korai termékhitelesítési intézkedésekre, az alaptechnológiák fejlett gyártási kapacitásának és az első gyártás támogatására, illetve az általános célú technológi-ák terjesztésére. SPECIFIKUS CÉL 2: Vállalkozások külső finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása kutatás, fejlesztés és technológiai innováció erősítése érdekében 3. intézkedés: Pénzügyi eszközök hozzáférhetőségének javítása K+F+I projek-teknél BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 4: ERFA 5. cikk (4) b): A vállalkozásoknál az energiahatékonyság és a megújuló energia használatának elősegítése. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 5: ERFA 5. cikk (4) c:) Az energiahatékonyság, az intelligens energiamenedzsment és a megújuló energiák használatának elősegítése a köztulajdonú infrastruktúrákban, beleértve (ERFA esetében a középületeket) és a lakásépítési ágazatot. SPECIFIKUS CÉL 3: Vállalkozások és önkormányzatok külső finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása megújuló energia felhasználásának ösztönzése és az energiahatékonyság növelése érdekében 4. intézkedés: Pénzügyi eszközök hozzáférhetőségének javítása energetikai projekteknél 18

VIDÉKFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM 1. PRIORITÁS: A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az erdészetben és a vidéki térségekben 1.4. A prioritás tervezett intézkedési tartalmának összegző leírása A vidék sorsa az ott élő emberek és az ott működő vállalkozások készségein, szemléletén, tudásán is múlik, kiemelten fontos ezért az oktatás, szakképzés, szakmai tanácsadás, a korszerű gazdálkodási ismeretek terjesztése. Fontos az egész életen át tartó tanulás lehetőségének megteremtése is. Így jelen prioritás az alábbiakat foglalja magába: a vidéki térségekben működő innovációs és tudásbázisra alapozott szaktanácsadás fejlesztése; interaktív innováció a mezőgazdaság, élelmiszer feldolgozás, és az erdészet, területén a kutatás-fejlesztés és innovációs, valamint a gazdasági szereplők közötti együttműködés fejlesztése; az agrárgazdaság termelékenységével és fenntarthatóságával foglalkozó EIP operatív csoportjainak létrehozása és működtetése; a tudástőke bővítése, az egész életen át tartó tanulás és szakképzés előmozdítása az agrárgazdasági (mezőgazdaság, erdészet, élelmiszeripar) vállalkozások gazdasági és környezeti teljesítményének javítása érdekében; a legújabb tudományos és technikai ismereteket, lehetőségeket felhasználó, ügyfélbarát szakigazgatási szolgáltatások (jó állam) erősítése. 1.5. A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések struktúrája, és az egyes intézkedések keretében tervezett beavatkozások indikatív és összegző felsorolása Tudásátadás és tájékoztatási tevékenységek 15.1 Mezőgazdasági, erdészeti, élelmiszeripari és vidékfejlesztési szakmai képzések 15.2 Bemutató üzemi programok 15.3Tájékoztatási szolgáltatás Tanácsadási szolgáltatások, üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatások 16.1 Mezőgazdasági, erdészeti és élelmiszeripari szaktanácsadás 16.2 Szaktanácsadók továbbképzése 16.3 Csoportos szaktanácsadás Együttműködés o Az agrárgazdaság termelékenységével és fenntarthatóságával foglalkozó EIP operatív csoportjainak létrehozása és működtetése 2. PRIORITÁS: A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése 1.4. A prioritás tervezett intézkedési tartalmának rövid, összegző leírása A prioritás a versenyképes, diverzifikált és fenntartható agrártermelés, valamint a versenyképes és fenntartható élelmiszeripar megvalósítását elősegítő intézkedéseket foglalja magába. A prioritás az alábbi tématerületekre koncentrál: 19

A meglévő, üzemelő gazdaságok bel- és külpiaci versenyképességének megteremtése és/vagy fokozása érdekében történő beavatkozások összessége, amely magában foglalja a növénytermesztési- és állattartási technológiák fejlesztését, innovatív technológiák bevezetését, állategészségügyi- és állatjóléti fejlesztéseket és a produktív termelés érdekében szükséges, esetleges szerkezeti változtatásokat. Az agrárgazdasági piacaink kevés kivételtől eltekintve csak a megfelelő minőségű, azonos színvonalú termékek befogadására nyitottak. Annak érdekében, hogy a piaci igények kielégítése hazai árualappal megtörténhessen, elengedhetetlen a minőségi termelésre való ösztönzés, illetve fontosságának felismertetése. Az alapanyag termelés és élelmiszer-feldolgozás terén kitörési pontot mind az alapanyag termelés, mind a feldolgozás számára a magasabb hozzáadott értékű, kiemelkedő minőségű termékek előállítása jelenthet, kihasználva a kiváló beltartalmi értékekkel rendelkező alapanyagok által nyújtott lehetőségeket. Ezek alapján törekedni kell a különleges minőségű, ill. különleges fogyasztói igényeknek megfelelő termékek előállítására, a réspiacok igényeinek kielégítésére. 1.5. A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések struktúrája, és az egyes intézkedések keretében tervezett beavatkozások összegző felsorolása Beruházások tárgyi eszközökbe A kertészeti és állattenyésztési gazdaságok általános technológiai fejlesztése - az általános technológia lemaradások, illetve a hatékonysági mutatók összágazati hátránya (EUösszehasonlításban) felzárkózásának elősegítése. A prosperatív, nagy hozzáadott értéket termelő, a technológiai fejlesztésbe leginkább bevonható és a nemzetgazdasági szempontokból is kívánatos ágazatok hangsúlyos fejlesztése (kertészet, ültetvények). A hivatkozott ágazatok élőmunka-igénye is jelentős, amely a vidéki foglalkoztatottsági mutatókra is jelentős hatással bír. A megtermelt árualap kedvezőbb piaci elhelyezésének érdekében történő beruházások támogatása, mellyel az alapanyag-termelés fázisát közvetlenül követő tevékenységek hozzáadottérték-előállítása fokozható, s amelyek elősegítik a termés kedvező beltartalmi értékeinek megmaradását, piacra juttatását (csomagolás, tárolás). A meglévő öntözési rendszerek, vizi létesítmények víztakarékosabb, hatékonyabb vízfelhasználást célzó korszerűsítése, valamint az öntözőberendezések hatékonyságának a javítása, hozzájárulva ezzel a komplex vízgazdálkodás rendszeréhez. Melioratív talajművelés támogatása különös tekintettel a szántóföldi kultúrákraa takarmány-hasznosulás és a takarmánytárolás, telepi mozgatás, minőségmegőrzés innovatív módszereinek elterjesztése, valamint alternatív takarmányozási rendszerek bevezetése. A nagy területeken dolgozó erdőgazdálkodás számára a korszerű erdőgazdálkodás és erdővédelem és egyéb erdei haszonvételek és szolgáltatások számára szükséges logisztikai háttér biztosítása. Ez által a vidék munkaerő megtartó képességének növelése, a vidéki termelési és jövedelmezőségi feltételek javítása, az erdők védelmével a termelés biztonságának fokozása. 3. Prioritás: Az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozását és értékesítését, állatjólét, kockázatkezelés a mezőgazdaság terén történő előmozdítása 3.4. A prioritás tervezett intézkedési tartalmának összegző leírása: 20