A Magyar Nemzeti Bank elnökének 3/2010. (I. 28.) MNB rendelete a forint- és az euroérmék utánzatáról

Hasonló dokumentumok
1. A rendelet alkalmazási köre

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 373/1

MAGYAR KÖZLÖNY 132. szám

Belházyné Illés Ágnes Leszkó Erika: Változások az érmeutánzat készítés szabályozásában Nem mind arany és nem is mind érme

A Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének rendeletei

MAGYAR KÖZLÖNY 201. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 6. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 114. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 179. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 9. szám

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

Jászapáti Városi Önkormányzat 21/2009.(X.1.) rendelete

A Magyar Nemzeti Bank elnökének 10/2008. (IX. 9.) MNB rendelete. új biztonsági elemmel ellátott forintos címletű bankjegy kibocsátásáról

A Magyar Nemzeti Bank elnökének. 7/2009. (II. 14.) MNB rendelete. új biztonsági elemmel ellátott 5000 forintos címletű bankjegy kibocsátásáról

MAGYAR KÖZLÖNY 25. szám

A Magyar Nemzeti Bank elnökének. 6/2009. (II. 14.) MNB rendelete. új biztonsági elemmel ellátott 2000 forintos címletű bankjegy kibocsátásáról

20/2019. (V. 13.) MNB rendelet. az érmék feldolgozásáról, forgalmazásáról, valamint hamisítás elleni védelmével kapcsolatos technikai feladatokról

(E rendelet alkalmazásában

Polgár Város Önkormányzat Képviselő-testületének

MAGYAR KÖZLÖNY 54. szám

NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 5/2000./VII. 05./ ÖK. számú. R e n d e l e t e. Nyírmada Nagyközség címerének megalkotásáról.

Lengyeltóti Város Képviselő-testülete. 6/1992.(V.28.) rendelete

A Magyar Nemzeti Bank elnökének. 12/2011. (IX. 6.) MNB rendelete

I. Fejezet. A címer leírása

Ordacsehi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(IX.26.) önkormányzati rendelete

6. (1) A közterületeket legkésőbb a nemzeti ünnepeket megelőző munkanapon fel kell lobogózni.

Téglás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2014. (XII. 22.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat jelképeiről

MAGYAR KÖZLÖNY 24. szám

Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 6/1996. (IV.5.) Kgy. számú rendelete. a megye címeréről, pecsétjéről, zászlajáról, és használatuk rendjéről

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról

MAGYAR KÖZLÖNY 158. szám

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara 85. számú iránymutatása

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

2 / (I. 26.) RENDELETE HELYI JELKÉPEK ALAPÍTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATUK RENDJÉRŐL

1. Az önkormányzat jelképei

Az Önkormányzat jelképei:

147/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet. egyes iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokról

A Magyar Nemzeti Bank elnökének 18/2006. (X. 16.) MNB rendelete

ONGA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 9/1995.(V.22.) R E N D E L E T E a községi címer és zászló használatáról

A 41/2013. (XII. 29.) MNB

A 30/2013. (XII. 16.) MNB

Zalaapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének. 5/1997. (IV. 28./ számú rendelete. a község címeréről, zászlajáról és pecsétjéről

LAKITELEK ÖNKORMÁNYZAT 17/2011. (IV.8.) számú rendelete az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről

MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 2/1998.(I. 27.) számú R E N D E L E T E

Vaskút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 7/2003. (IV.1.) számú rendelete

A Magyar Nemzeti Bank elnökének 5/2006. (III.23.) MNB rendelete. új biztonsági elemekkel ellátott 1000 forintos címletű bankjegy kibocsátásáról

LOVAS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/1999. (V.15.) rendeltével módosított 5/1998. (VI.11.) rendelete

Zámoly Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2014 (VII.10..) önkormányzati rendelete a község címerének és zászlajának alapításáról

Magyar joganyagok - 14/2015. (V. 13.) MNB rendelet - a Magyar Nemzeti Bank által a 2. oldal (5) Szövetkezeti hitelintézetben történő befolyásoló része

Farmos község képviselő-testületének 1/2015(II.20.) önkormányzati rendelete A község címerének és zászlajának használatáról

Jászivány Község Képviselőtestületének. 10/2004.(VIII. 10.) rendelete. Jászivány Címerének és Zászlójának létesítéséről és használati rendjéről

2012. április 26. napján tartandó

Vácduka község Önkormányzatának 6/1998. /V.1./ sz. rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről. (egységes szerkezetben)

Zalaboldogfa község Önkormányzatának 6/2003.(V.27.) számú rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről

UZSA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 4/2001. (VIII. 15.) r e n d e l e t e. A helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről 1

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 36/2005. (XI.3.) R E N D E L E T E. Mátészalka Város jelképeiről és használatuk rendjéről

Preambulum. A címer leírása

Dunakeszi Város Képviselő-testületének 11/1991.(X. 10) sz. Önkormányzati rendelete A város jelképeiről és azok használatáról. I.

KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 20/2000. (V.29.) SZÁMÚ RENDELETE EGYSÉGES SZERKEZETBEN

I. fejezet a város címerének és zászlójának használatáról. Gödöllő Város címere 1.

Magyar joganyagok - 58/2013. (XII. 13.) NGM rendelet - a felnőttképzési minőségbizt 2. oldal f) honlapján rendszeresen közzéteszi a képzési tevékenysé

egységes szerkezetben Módosítva: *23/2008(XI.28.)önkormányzati rendelettel módosított szöveg, hatályba lépés napja: XII.1.

KOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/1991. (IX. 5.) önkormányzati r e n d e l e t e

Szőc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2016. (VI.3.) önkormányzati rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatuk rendjéről

Tekenye Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 11/2015. (IX. 15.) számú önkormányzati rendelete

Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 4/2014. (III.6.) önkormányzati rendelete az önkormányzat jelképeiről és azok használatáról

Zalaszentgyörgy Község Önkormányzatának 7/1996. /VI.5/ számú rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről

A címer leírása. Sisakdísz: jobbra fordult, magyaros vörös ruhás kar természetes színben, amit három arany búzakalászt tart.

Zsámbék Város Képviselő-testületének 22/2008. (VII.01.) számú R E N D E L E T E

12/2009.(VII.08.) rendelete Balatonberény község jelképeiről és a jelképek használatáról

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról

Általános rendelkezések I. fejezet A város címere

I. fejezet. Az önkormányzat jelképei. (2)Vácrátót Község Önkormányzatának jelképe a címer, a zászló és a pecsét. II. fejezet

Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról

PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/1991. (X. 31.) rendelete az önkormányzati címer és zászló használatáról*

Inárcs Község Önkormányzata 14/2007. (XI. 29.) rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról

3/1994. /II.23./ Ök. számú rendelete. Helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről

Maglód Város Önkormányzat Képviselő-testületének

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 5/2016. (IV.27.) számú önkormányzati rendelete

A "Budapest" név és változatai felvétele, használata. A "Budapest" név jelentette érték megóvásához, a név méltóságának és presztízsének

Módosítás: a) 16/2012. (V. 31.) ör. /2012. V. 31- I. Fejezet. Terézváros címere, zászlója, lobogója és logoja

1. Tájékoztatási kötelezettség

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 5/2016. (IV.27.) számú önkormányzati rendelete

15/2015.(XI.23.) önkormányzati rendelete

d) szabályzata jóváhagyására irányuló eljárásban szabályzatonként forint, az igazgatási szolgáltatási díj.

Majosháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2016. (XI. 25.) önkormányzati rendelete

EGERARACSA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 4/2016./III.09./ önkormányzati rendelete

Kisar Község Önkormányzata Képviselő-testületének. (módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt) 12/2004. (XII. 16.) Önkormányzati rendelete

1. Az Önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok a címer, a zászló és a Romtemplom.

VÉSZTŐ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2006. (I. 31.) számú R E N D E L E T E Vésztő város jelképeiről

Az önkormányzat jelképei. Az önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok: a címer és a zászló.

Balatonkenese Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004.(IV.05.) rendelete

FARKASLYUK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 12/2015 (XI.23.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról

PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 4/1991. (IV. 22.) SZÁMÚ RENDELETE. A VÁROSI CÍMER ÉS ZÁSZLÓ ALKOTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATÁRÓL* (Egységes szerkezetben ) I.

A kereskedelmi tevékenység folytatásának feltételei

Ferencszállás Községi Önkormányzat 5/1998. (V.26) KT. sz. rendelete a községi címeréről és zászlójáról, valamint a község jelképeinek használatáról

Dozmat Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Biatorbágy Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2012.(IV.27.) önkormányzati rendelete

Átírás:

A Magyar Nemzeti Bank elnökének 3/2010. (I. 28.) MNB rendelete a forint- és az euroérmék utánzatáról A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Mnbtv.) 60. (1) bekezdés f), g) és i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. A rendelet alkalmazási köre 1. E rendeletet kell alkalmazni a) a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által kibocsátott, illetve forgalomba hozott és forgalomban lévő forintérmék ideértve az emlékérméket is (a továbbiakban együtt: forintérme) utánzatára, b) a 8. tekintetében a 46/2009/EK tanácsi rendelettel módosított, az euroérmékhez hasonló érmekről és zsetonokról szóló, 2004. december 6-i 2182/2004/EK tanácsi rendeletben nem szabályozott kérdésekben az euroérmék utánzatára. 2. Értelmező rendelkezések 2. E rendelet alkalmazásában 1. forintérme-utánzat: a forintérme egészének, egy részének vagy egyes egyedi képi elemeinek felhasználásával bármely eljárással készült olyan tényleges (kézzel fogható) vagy virtuális (kézzel nem fogható) ábrázolás, amely alkalmas lehet arra, hogy forintérme látszatát keltse, függetlenül az ábrázolás méretétől, anyagától, színétől és attól, hogy az adott forintérmével megegyező, módosított vagy az azon nem szereplő alkotóelemet is tartalmazó érmeképet jelenít meg; 2. forintérme egyedi képi elemei: az adott forintérme kibocsátásáról rendelkező jogi normában meghatározott alábbi elemek: a) az értékjelzés számokkal, b) a forint megnevezés, c) a verési évszám, d) a BP. verdejel, e) a különféle témákat megjelenítő ábrázolások; 3. műszaki jellemzők: az adott forintérme kibocsátásáról rendelkező jogi normában meghatározott alábbi jellemzők: a) átmérő, b) tömeg, c) peremvastagság és -kialakítás, d) anyagösszetétel; 4. nemesfém: aranyat, ezüstöt vagy platinát tartalmazó ötvözet, amelynek finomsági foka ezrelékben ( ) kifejezve az arany esetében legalább 375, az ezüst esetében legalább 500, a platina esetében pedig legalább 850. 3. Tiltott forintérme-utánzat 3. (1) Tilos olyan forintérme-utánzat készítése, készíttetése (a továbbiakban együtt: készítés) amely valamely forintérmével összetéveszthető.

(2) Tilos a 4. (1) és (2) bekezdésében foglaltak kivételével fémből olyan forintérmeutánzatnak minősülő tárgy így különösen az érem, a medál, a plakett, a zseton, a fémkorong, a játék- és a kellékpénz, ide nem értve az érmeveréshez használt félgyártmányokat készítése, amely a) értékjelzés feltüntetése mellett tartalmazza a forint megnevezést, és b) mérete az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott referenciasávon belül van. 4. Engedély nélkül készíthető forintérme-utánzat 4. (1) Az MNB engedélye nélkül készíthető fémből a forintérme-utánzat, ha a) értékjelzés feltüntetése esetén nem tartalmazza a forint megnevezést, vagy a forint megnevezés feltüntetése esetén az értékjelzést, és b) mérete az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott referenciasávon kívül van, vagy c) mérete az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott referenciasávon belül van, feltéve, hogy ca) anyagösszetétele eltér az 1. melléklet 2. pontjában az adott átmérő-tartományra meghatározott anyagösszetételtől, és cb) átmérőjének és peremvastagságának kombinációja egyértelműen kívül esik az 1. melléklet 3. pontjában meghatározott átmérő és peremvastagság tartományokon. (2) Az MNB engedélye nélkül készíthető fémből az értékjelzést és a forint megnevezést is tartalmazó forintérme-utánzat, ha a) középpontjában 6 mm-t meghaladó átmérőjű lyukasztás található, vagy formáját tekintve maximum hatszögletű, vagy b) forgalmi érméről nemesfém alapanyagból, a vonatkozó fémjelzési szabályok betartásával készül. (3) Az MNB engedélye nélkül készíthető nem fém alapanyagból a forintérme-utánzat, amennyiben valamely forintérmével nem téveszthető össze. (4) Az MNB engedélye nélkül készíthető a forintérme-utánzat illusztrációként papír és egyéb nem fém alapanyagon, valamint az elektronikus eszköz útján, internetes honlapon, vezetékes vagy vezeték nélküli eszközzel hozzáférhetővé tett forintérme-utánzat. 5. Engedélyhez kötött forintérme-utánzat 5. (1) Ha a készítendő forintérme-utánzat a 4. -ban foglalt előírások bármelyikétől eltér, vagy az azoknak való megfelelése tekintetében kétség merül fel, az csak az MNB-nek az Mnbtv. 29/A. e) pontja szerinti jogkörében kiadott engedélye alapján készíthető el. (2) Az engedélykérelmet a forintérme-utánzat készíttetője vagy ha a forintérme-utánzatot annak tényleges előállítója használja fel készítője (a továbbiakban együtt: felhasználó) a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon nyújtja be. (3) Az engedélykérelemhez a felhasználó mellékeli a forintérme-utánzat grafikai tervét vagy képét. (4) A forintérme-utánzat készítésére irányuló hatósági engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díj mentes. 6. (1) Az MNB engedélye alapján elkészített forintérme-utánzat mintapéldányát vagy elektronikus megjelenítését a felhasználó nyolc munkanappal a felhasználás megkezdése előtt bemutatja az MNBnek. (2) Ha az MNB engedélye alapján a forintérme-utánzat eltérhet a 4. -ban foglalt előírásoktól, a felhasználó a forintérme-utánzat előállítása és felhasználása során gondoskodik a forintérme-utánzat zárt helyen történő biztonságos tárolásáról és őrzéséről, valamint olyan nyilvántartásról, amelyből pontosan megállapítható az elkészített, a felhasznált, a fel nem használt ideértve a selejtet is és a 2

megsemmisített forintérme-utánzat darabszáma. A felhasználó gondoskodik továbbá az előállítás során keletkezett selejt és a fel nem használt forintérme-utánzatok megsemmisítéséről. 6. A forintérme-utánzat készítésére és felhasználására vonatkozó egyéb előírások 7. A forintérme-utánzat készítésének és felhasználásának e rendeletben nem szabályozott kérdései tekintetében a szerzői jogról szóló törvény megfelelően irányadó. 7. Az euroérme-utánzat 8. (1) Az euroérmék közös oldalának formatervezési mintájára vonatkozó szerzői jogok jogosultja a Bizottság. (2) Az euroérme-utánzatra a 46/2009/EK tanácsi rendelettel módosított 2182/2004/EK tanácsi rendelet, valamint a Bizottság által az euroérmék közös oldalának formatervezési mintájára vonatkozó szerzői jogi védelemre meghatározott előírások az irányadók. 8. Záró rendelkezések 9. Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. 10. E rendelet 8. -a az euroérmék közös oldalának formatervezési mintájára vonatkozó szerzői jogi védelemről szóló, 2001. október 22-i COM/2001/0600 bizottsági közleménynek (HL C 318., 2001.11.13., 3. o.) való megfelelést szolgálja. 11. E rendelet tervezetének a nemzeti hatóságoknak az Európai Központi Bankkal a jogszabálytervezetekről folytatott konzultációjáról szóló, 1998. június 29-i 98/415/EK tanácsi határozat 2. cikk (1) bekezdés első és második francia bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént. Simor András s.k., a Magyar Nemzeti Bank elnöke 3

1. melléklet a 3/2010. (I. 28.) MNB rendelethez 1. Az forintérme-utánzatok készítésénél figyelembe veendő referenciasáv meghatározása Az érmeutánzatok méretére vonatkozó referenciasáv az átmérő és a peremvastagság referenciatartományába tartozó átmérő- és peremvastagság-értékek kombinációja, az alábbiak szerint: 1.1. Az átmérő referenciatartománya 20,50 millimétertől 29,00 milliméterig terjed. 1.2.A peremvastagság referenciatartománya az átmérő referenciatartományába tartozó átmérőértékek 5,0%-a és 13,1%-a közötti valamennyi érték. 2. A forintérme-utánzatok anyagösszetételére vonatkozó korlátozások meghatározása Átmérő (mm) Anyagösszetétel 1. 20,50 23,39 Cu75/Ni4/Zn21 2. 23,40 24,39 Galvanizált lágyacél 3. 24,40 29,00 Cu75/Ni4/Zn21 és Cu75/Ni25 3. A forintérme-utánzatok átmérő és peremvastagság tartományára vonatkozó korlátozások meghatározása Átmérő (mm) Peremvastagság (mm) 1. 20,8 21,6 1,25 2,05 2. 24,4 25,2 1,30 2,10 3. 25,9 26,7 1,40 2,20 4. 27,0 27,8 1,40 2,20 5. 27,9 28,7 1,60 2,40 6. 23,4 24,2 2,25 3,05 4

4. Grafikus ábrázolás Az alábbi ábra tájékoztató jelleggel az 1-3. pontban foglaltakat szemlélteti, a forgalomban lévő forintérmékről készítendő utánzatokra vonatkozó paraméterekkel. 5

2. melléklet a 3/2010. (I. 28.) MNB rendelethez Forintérme-utánzat készítésére, készíttetésére irányuló kérelem 1. A forintérme-utánzat felhasználójára* és annak képviselőjére vonatkozó adatok Felhasználó neve: Felhasználó lakcíme vagy székhelye: Képviselő neve: Képviselő lakcíme vagy székhelye: Elektronikus levél (email) cím**: Telefon**: Telefax**: 2. A forintérme-utánzatra vonatkozó adatok Felhasználás célja: Készítendő darabszám: Sokszorosítás módja: Alapanyag megnevezése: Forintérme-utánzat leírása: * Felhasználó: a forintérme-utánzat készíttetője vagy ha a forintérme-utánzatot annak tényleges előállítója használja fel készítője. ** Az adat megadása nem kötelező. Dátum:.... Felhasználó aláírása 6