Európai Uniós csatlakozásunk hatása a családi gazdaságokra

Hasonló dokumentumok
HÁZTARTÁSGAZDASÁG, HÁZTARTÁS-GAZDÁLKODÁS. Bér, október 17.

Mezőgazdasági számla

Nagygazdák és kisgazdák*

A MAGYAR TESZTÜZEMI INFORMÁCIÓS RENDSZER. Keszthelyi Szilárd

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Tesztüzemi Információs Rendszer bemutatása és az adatok használata

A kertészeti ágazat helyzete és szerepe az agrárszektorban

ÉRDEMES BELEVÁGNI? A precíziós gazdálkodás Banki értékelése

Magyarország mezőgazdasága, 2010 Termelési típus, gazdálkodási cél, gazdaságméret (Általános Mezőgazdasági Összeírás) Előzetes adatok (2)

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Pályázat, hitel, önerő? Honnan szerezzünk gyorsan olcsó forrást?

Fiatal gazdák ösztönzése

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

A Közös Agrárpolitika jelenlegi rendszerének értékei Magyarország számára

Innováció és stratégia. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A Vidékfejlesztési Program rövid és hosszú távú tervezett hatásai és a már

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

A versenyképesség és hatékonyság javításának eszközei kormányzati megközelítésben Dr. Feldman Zsolt

A zöldség-gyümölcs piac szabályozása

Vidékfejlesztési Program és a Helyi Fejlesztési Stratégia (LEADER)

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

Sertéstartó gazdaságok eszközellátottságának

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye

Gazdasági tendenciák és az adózás összefüggései Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

A kiskérődző ágazat kormányzati megítélése és támogatási forrásai

A Vidékfejlesztési Program aktualitásai

Vasi Hegyhát-Rábamente Egyesület. Gazdaságfejlesztési LEADER pályázati felhívások

Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében

Pályázati lehetőségek as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ( )/2007. ( ) FVM rendelete

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

FI LENNE HA? Az AKI információs rendszereinek továbbfejlesztési elképzelései és a FI technológiák lehetséges alkalmazási területei

Vasi Hegyhát-Rábamente Egyesület. LEADER helyi felhívások

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye

Az új Vidékfejlesztési Program Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter,

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Nő a beruházási kedv a hazai mezőgazdaságban Egyre optimistábbak a magyar gazdák

Sertéstartó telepek korszerűsítése VP

Segédlet a kezesség támogatási kategóriájának megállapításához

Vidékfejlesztési Program

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Farmtípusú szaktanácsadás az Észak-alföldi régióban Dr. Jávor András

1. táblázat: Jellemzően hogyan kapja meg rendszeres jövedelmét? A válaszok megoszlása szociodemográfiai csoportok szerint

Az agrárfoglalkoztatás jellemzői

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter./2007. ( ) FVM rendelete

Új idők új dalai? Adaptáció és fogadókészség az IKTeszközök. vidéken. Csótó Mihály

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

KAP-reform. AGRYA, Fiatal Gazda Konferencia, Papp Gergely Agrárgazdasági Kutató Intézet

Élelmiszer-stratégia Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Javítóvizsga tematikája (témakörök, feladatok) 9. évfolyam/gazdasági ismeretek

MEZŐGAZDASÁGI ADATLAP

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány,

1. melléklet a 116/2013. (XII. 12.) VM rendelethez

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Biharugrai Halgazdaság Kft. bemutatása. Magyar-Román Halászati és Akvakultúra Workshop Szarvas, Sebestyén Attila - kereskedelmi vezető

Az élelmiszeripar jelene, jövője

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Nyíregyháza, Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Tájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI TÜKÖR. Agrárium 2016 (előzetes adatok) november 22.

VP Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban. A projekt megvalósítási területe Magyarország.

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Európai Halászati Alapból nyújtandó támogatások összefoglalása (26/2009. FVM rendelet)

Tovább nőtt a mezőgazdaság hitelállománya. Az agrárgazdaság hitelezési folyamatai III. negyedév

A HAZAI KÖZÉPVÁLLALATI SZEKTOR JÖVŐKÉPE HÁROM VÁROSTÉRSÉGBEN. Horeczki Réka. Dualitások a regionális tudományban XV.

A Vállalati információs nap a felsőfokú duális képzésről 2015

LEADER vállalkozási alapú

Nemzeti Agárgazdasági Kamara Baranya Megyei Igazgatóság

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Állattartó telepek korszerűsítése

GINOP Munkahelyi képzések támogatása mikro-, kis- és középvállalatok munkavállalói számára

Fejlődés és növekedés regionális dimenzióban II. A növekedés tényezői Növekedés mennyiségi változás mérőszámokkal jellemezhető (összevont mérőszám: GD

A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei ( )

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Jogszabály-változások a szaktanácsadásban


Tárgyidőszakban 1 db kifizetési kérelem érkezett be, mely összesen Ft támogatási igényt tartalmazott.

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

Élelmiszeripari támogatások

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

2015 ÁPRILISI HÍRLEVÉL

A Vidékfejlesztési Program aktualitásai. Számfira Gabriella Vidékfejlesztési referens

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP )

Keressük a fekete macskát egy sötét szobában innovációs lehetőségek a magyar mezőgazdaságban. adó: Kapronczai István um: Agrya, február 26.

Vidékfejlesztési Program

Átírás:

Európai Uniós csatlakozásunk hatása a családi gazdaságokra Létezik-e innovatív családi gazdálkodási modell Magyarországon? Rácz Katalin Hamza Eszter OMÉK Budapest, 2015. szeptember 25.

Az előadás felépítése 1. Fogalmi háttér 2. Elméleti keretek 3. Agrárökonómiai jellemzők 4. Szocio-demográfiai háttér 5. Működési környezet 6. Fejlődési lehetőségek

Fogalmak - Mi a családi gazdaság? A családi gazdaság szervezet, ahol a család gyakorolja a termelőeszközök fölötti ellenőrzés jogát (Raup, 1986); életvitel (Gasson et al., 1988); entitás, amelyben a vállalkozó, a menedzser és munkás szerepeit ugyanabban a családban kombinálja (Swinnen, 1993) családi munkaerőre alapozott, jövedelemorientált, árutermeléssel foglalkozó vállalkozás (Takácsné, 1996) ; gazdálkodási egység, amely a családnak megélhetést biztosít és leköti annak munkaerejét (Fertő, 1996); élethivatásszerűen végzett mezőgazdasági és mezőgazdasági kiegészítő tevékenység [326/2001. (XII. 30.) Korm. Rendelet]

Hol a helye az üzemstruktúrában? Családi gazdaság Családias korporáció Ipari farm Tulajdoni háttér: család Menedzsment: család Munkaerő forrása: zömmel a család Tulajdoni háttér: család és/vagy családon kívüli üzlettársak Menedzsment: család és/vagy alkalmazott Munkaerő forrása: család és idegen munkaerő Tulajdoni háttér: üzlettársak (tulajdonosok, bérlők) Menedzsment: alkalmazott Munkaerő forrása: bérmunka

Milyen a családi gazdaság? A család gyakorolja az ellenőrzést az erőforrások fölött; A család alkotja a munkaerő gerincét; A gazdaság biztosítja a család jövedelmének/ táplálékának jelentős részét vagy egészét; A gazdaság nem csak a vállalkozás székhelye, otthon is; A gazdaság története generációkat köt össze; A gazdaságban tudás/kultúra halmozódik fel, amely generációról-generációra átadódik; A gazdaság része a szélesebb körű vidéki gazdaságnak, a vidéki tájnak;

Elméletek Miért családi gazdaság? MEZŐGAZDASÁGI HÁZTARTÁS ELMÉLET: A családi munkaerő idegen munkaerővel történő helyettesíthetőségét a felügyeleti/ellenőrzési költségek, valamint a munkaerővel szemben támasztott igények és a képzettségi különbségek korlátozzák. TERMELÉSI CIKLUS ELMÉLET: Azokban az ágazatokban, ahol kevés termelési ciklus van és az egyes fázisok hossza rövid, valamint a fázison belüli feladatok száma kevés, előnyösebb a családi gazdasági forma. SZERVEZETELMÉLET, BIZALOMELMÉLET: A termelési erőforrásokhoz, valamint az input és output piacokhoz való hozzáférést az ellenőrizhető, bizalmon alapuló családi/rokonsági kapcsolatok hatékonyabban biztosítják. ERŐFORRÁSALAPÚ-ELMÉLET: A termelők más gazdasági szereplőktől (beszállítók, versenytársak, hitelezők, kormányzati szervezetek) való függésük csökkentése érdekében igyekeznek kontrollt gyakorolni a működésük szempontjából kritikus erőforrások fölött.

Milyenek a családi gazdaságok Magyarországon? Agrárökonómiai sajátosságok Nagy szám (482,5 ezer); Heterogén birtokszerkezet (a gazdaságok 67%-a 1 ha alatti); Kis átlagméret (5,4 ha); Családi alapú (nem fizetett) munkaerő-felhasználás (a munkaerő 90%-a); Alacsony az átlagos munkaerő-felhasználás: 0,3 ÉME/gazdaság; Alacsony munkatermelékenység (egy ÉME-re jutó STÉ: 6,8 ezer euro, szemben a gazdasági szervezetekkel, ahol 27,4 ezer euro); Tendencia: koncentráció, munka-intenzív üzemből tőke intenzív árutermelő gazdasággá válás! Forrás: KSH, 2013

Méret kategória (hektár) Agrárökonómiai sajátosságok Az egyéni gazdaságok földhasználatának jellemzői és változása 2000-2013 Egyéni gazdaságok száma (ezer) 2000 2013 Változás (2000=100%) Átlagterülete (hektár) 2000 2013 Változás (2000=100%) <1 662,2 302,3 45,7 0,3 0,2 89,7 1-5 174,0 76,6 44,0 2,2 2,3 106,5 5-10 39,4 24,7 62,7 6,8 7,0 103,0 10-50 40,7 33,9 83,3 20,1 21,2 105,4 50-100 4,2 5,8 138,1 67,1 69,2 103,2 100< 2,1 4,7 223,8 185,2 191,4 103,3 Összes 922,6 448,1 48,6 2,5 5,4 217,2 Forrás: KSH 2000, 2013

Gazdaságok száma Hektár Agrárökonómiai sajátosságok 1600000 1400000 1200000 1000000 Az egyéni gazdaságok számának és használt mezőgazdasági területének változása 2003-2013 765608 706877 618651 567446 482517 3000000 2500000 2000000 800000 600000 706540 656636 560280 567446 446229 1500000 1000000 400000 200000 500000 0 2003 2005 2007 2010 2013 mezőgazdasági terület (ha) mezőgazdasági területet használó egyéni gazdaságok száma egyéni gazdaságok száma Forrás: KSH 2003, 2013 0

Agrárökonómiai sajátosságok Az egyéni gazdaságok agrárgazdasági jelentősége 2013-ban: A mezőgazdasági terület 54 %-át művelik (2,5 millió ha) Ők tartják a szarvasmarha állomány 37%-át sertésállomány 26%-át juhállomány 86%-át tyúkállomány 40%-át A mezőgazdaságban előállított STÉ 49%-át állítják elő (2448 millió EUR) A mezőgazdasági munkaerő 79%-át foglalkoztatják (359 ezer ÉME)

Agrárökonómiai sajátosságok 900000 800000 Az egyéni gazdaságokban dolgozó munkaerő 765608 700000 600000 594503 500000 400000 500 059 482 517 415060 358 734 300000 200000 100000 0 85 531 55410 6865 11 997 állandó munkaerő (fő) időszaki munkaerő (fő) családi munkaerő (fő) gazdálkodók száma (fő) munkaerő összesen (ÉME) 2003 2013 Forrás: KSH 2003, 2013

Agrárökonómiai sajátosságok 900000 800000 Az egyéni gazdaságokban dolgozó munkaerő 765608 700000 600000 594503 500000 400000 500 059 482 517 415060 358 734 300000 200000 100000 0 85 531 55410 6865 11 997 állandó munkaerő (fő) időszaki munkaerő (fő) családi munkaerő (fő) gazdálkodók száma (fő) munkaerő összesen (ÉME) 2003 2013 Forrás: KSH 2003, 2013

Szocio-demográfiai háttér: életkor, képzettség A gazdaságvezetők korcsoportok szerinti megoszlása 2003 5,8 40,4 53,8 2013 6,2 34,0 59,8 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 90,0 100,0 14-34 35-54 55- A gazdaságvezetők mezőgazdasági szakképzettség szerinti megoszlása 2003 8,5 79,1 4,8 5,5 2,1 2013 4 79,3 6,7 7,4 2,7 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Forrás: nincs gyakorlati tapasztalat alapfokú középfokú felsőfokú KSH 2003, 2013

Képzettség és a gazdasági teljesítmény Összes 86,3 [ÉRTÉK],0 2,7 8000 euro STÉ > 55,4 33,8 10,8 4000-8000 euro STÉ 76,6 19,3 4,2 2000-4000 euro STÉ 86,1 11,8 2,1 2000 euro STÉ< 91,9 6,6 1,4 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Gyakorlati tapasztalat Alap vagy középszintű Felsőfokú Forrás: KSH, 2010

Képzettség és a gazdasági teljesítmény Összes 86,3 [ÉRTÉK],0 2,7 8000 euro STÉ > 55,4 33,8 10,8 4000-8000 euro STÉ 76,6 19,3 4,2 2000-4000 euro STÉ 86,1 11,8 2,1 2000 euro STÉ< 91,9 6,6 1,4 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Gyakorlati tapasztalat Alap vagy középszintű Felsőfokú Forrás: KSH, 2010

Beruházás a tudásba Képzési aktivitás és STÉ szerinti jellemzők Összes 9,1 90,9 8000 euro STÉ > 35,7 64,3 4000-8000 euro STÉ 2000-4000 euro STÉ 2000 euro STÉ< 4,5 8,5 8,5 91,5 91,5 95,5 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Részt vett Nem vett részt Forrás: KSH, 2010

Szocio-demográfiai háttér: nemek Összes 26,4 73,6 8000 euro STÉ > 15,2 84,8 4000-8000 euro STÉ 18,4 81,6 2000-4000 euro STÉ 23,7 76,3 2000 euro STÉ< 29,6 70,4 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Nő Férfi Forrás: KSH, 2010

Szocio-demográfiai háttér Az egyéni gazdaságok vezetőinek gazdasági aktivitás szerinti megoszlása STÉ <2000 euro 38,2 5,2 50,8 4,9 2000-4000 37,6 4,8 51,3 5,7 4000-8000 42,8 4,0 44,1 8,5 8000 euro< 50,1 2,0 30,9 16,4 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 90,0 100,0 Foglalkoztatott Munkanélküli Nyugdíjas Anyasági ell. Tanuló Egyéb

Működési környezet - Szervezeti formabőség A regisztrált mezőgazdasági vállalkozások szervezeti formái, 2014 F Vállalkozások Ebből: 0 és ismeretlen 1-5 5-9 Jogi forma száma főt foglalkoztató Vállalkozás összesen 465 997 136 405 326 174 1 638 Társas vállalkozás 13 936 4 878 6 226 1 175 Jogi személyiségű társas vállalkozás 9 463 2 739 4 390 924 Kft 9 128 2 713 4 374 912 Rt 335 26 16 12 Szövetkezet 958 422 250 97 Jogi személyiség nélküli társas vállalkozás 2 461 853 1 425 134 Bt 2 377 820 1 385 125 Kkt 58 27 27 4 Egyéni cég 26 6 13 5 Önálló vállalkozó 451 850 131 422 319 847 462 Egyéni vállalkozó 19 897 8 19 346 428 Adószámmal rendelkező magánszemély 431 939 131 410 300 491 34 Ebből: Mezőgazdasági őstermelő 285 617 Forrás: KSH, 2014

Működési környezet - Szervezeti formabőség A regisztrált mezőgazdasági vállalkozások szervezeti formái, 2014 F Vállalkozások Ebből: 0 és ismeretlen 1-5 5-9 Jogi forma száma főt foglalkoztató Vállalkozás összesen 465 997 136 405 326 174 1 638 Társas vállalkozás 13 936 4 878 6 226 1 175 Jogi személyiségű társas vállalkozás 9 463 2 739 4 390 924 Kft 9 128 2 713 4 374 912 Rt 335 26 16 12 Szövetkezet 958 422 250 97 Jogi személyiség nélküli társas vállalkozás 2 461 853 1 425 134 Bt 2 377 820 1 385 125 Kkt 58 27 27 4 Egyéni cég 26 6 13 5 Önálló vállalkozó 451 850 131 422 319 847 462 Egyéni vállalkozó 19 897 8 19 346 428 Adószámmal rendelkező magánszemély 431 939 131 410 300 491 34 Ebből: Mezőgazdasági őstermelő 285 617 Forrás: KSH, 2014

ezer HUF/hektár 80 70 60 Az egy hektárra jutó bruttó és nettó beruházás változása az egyéni gazdaságoknál (2001-2013) Az EU csatlakozást követően felerősödő beruházási aktivitás; Támogatásvezérelt beruházások; 50 40 30 Üzemtípus/üzemméret szerinti differenciák a beruházások finanszírozása terén; 20 10 Folyamatosan csökkenő technikai/technológiai lemaradás; 0-10 -20 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Bruttó beruházás Nettó beruházás Forrás: Tesztüzemi adatok, AKI Vállalkozáselemzési Osztálya A technológiai változások valamint az átlagos üzemméret növekedés következtében az egyéni gazdaságok egyre inkább tőke intenzív árutermelő üzemekké válnak.

Támogatások hasznosulása, 2007-2013 I. tengely főbb intézkedések birtokkategóriánként összesen 46,5 20,7 32,8 Mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztés 64,9 16,1 19 Kertészet fejlesztése 60,2 28,2 11,7 Állattartó telepek korszerűsítése 38,2 18,5 43,3 Növénytermesztés létesítményei 45,8 19,1 35,1 Gépek, technológiai berendezések 32,5 34 33,5 Fiatal mg-i termelők számára nyújtandó tám. 94,5 5,5 Szakképzés, szaktanácsadás 75,9 20,2 4 Megjegyzés: * Gazdaságokra felosztható jogcímek Forrás: MVH, kifizetések 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 50 ha alatt 50-500 ha 500 ha felett

Innovációs aktivitás Befolyásoló tényezők Lassú megtérülés Saját tőke hiánya Napi működtetési nehézségek Versenyelőny K+F-re fordítható külső források hiánya HÁTRÁLTATÓ TÉNYEZŐK Piaci ismeretek hiánya Árbevételnövelés HAJTÓERŐK Tartós piaci jelenlét Pályázatok bonyolultsága SZEMLÉLET Bizalomhiány Kockázatkerülés Konzervativizmus Erős piaci verseny Társadalmi hasznok Multiplikátor hatások

Innovációs aktivitás Befolyásoló tényezők K+F-re fordítható külső források hiánya Lassú megtérülés Pályázatok bonyolultsága Saját tőke hiánya SZEMLÉLET Napi működtetési nehézségek A sikeres innovációk esetében az innovátorok árbevétele jelentősen nőtt, HÁTRÁLTATÓ de még TÉNYEZŐK a kevésbé sikeres termékek esetében is emelkedett. (AKI kutatás, 2014) Erős piaci verseny Piaci ismeretek hiánya Versenyelőny Árbevételnövelés Társadalmi hasznok Bizalomhiány Kockázatkerülés Konzervativizmus HAJTÓERŐK Multiplikátor hatások Tartós piaci jelenlét

Egy hektárra jutó nettó hozzáadott érték változás (2003-2013) Az EU csatlakozással összefüggő kedvező folyamatok (növekvő hatékonyság és termelékenység, javuló jövedelempozíció); Markáns üzemtípus és üzemforma szerinti differenciák; Forrás: Tesztüzemi adatok, AKI Vállalkozáselemzési Osztálya A családi gazdaságok a jövedelmezőség alapján főként akkor tudnak versenyképesek maradni, ha a személyi költségeiket+a háztartás fogyasztását alacsony szinten tartják+a hatékonyságot növelő technikai, technológiai fejlesztésekbe ruháznak be.

Fejlődési irány 2003 Az egyéni gazdaságok gazdálkodási cél szerinti megoszlása 2003-2013 59,4 29,0 11,6 % 2013 46,7 18,9 34,2 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 90,0 100,0 kizárólag saját fogyasztásra termelő Saját fogyasztáson felüli felesleget értékesítő Elsősorban értékesítésre termelő Forrás: KSH, 2003, 2013

Hogyan tovább? Fejlődési irányok A piaci folyamatok követését lehetővé tevő tudásbővítés, szemléletváltás; A tartós piaci jelenléthez szükséges technológiai fejlesztések, specializáció; Tevékenységdiverzifikáció, különösen magasabb hozzáadott értékű termékek előállítása; A gazdaságot és gazdasági/társadalmi környezetet stimuláló termék, technológiai, szervezeti innovációk alkalmazása; A piaci alkuerőt növelő hálózatokba tagozódás, a horizontális és vertikális együttműködések elmélyítése;

Köszönjük a figyelmet! racz.katalin@aki.gov.hu www.aki.gov.hu