Barnaövezetek Magyarországon, kiváltképpen Budapesten Barta Györgyi Ipari műemlékek megőrzése és hasznosítása nemzetközi konferencia 2006. szeptember 29 30.
Mi a barnaövezet? 1980-as években az USA-ban. Brownfield greenfield. Középpontban a környezeti szennyezettség. Angliában. Korábban ipari-bányászati célokra hasznosított terület rossz hatékonyságú hasznosítás (alulhasznosítás). EU: az előző kettő kombinációja > az újrahasznosításhoz beavatkozásra van szükség. RKK: Elhagyott iparterületek, rosszul hasznosított katonai, vasúti területek, valamint e mozaikok közé szorult korábban gyári, lepusztult lakótelepek. Alacsony hatékonyságú hasznosítás, környezeti szennyezettség. VÁTI: csak az ipari és a katonai területeket vizsgálták.
A poszt-szocialista országok sajátos problémái a barnamezők rehabilitációjában jóval szegényebbek, A gazdasági átalakulásuk dezindusztrializáció radikálisan gyors volt (míg a nyugati országokban ez 2-3 évtizedre nyúlt ki), Gigantikus az örökség (az ipar kiemelt szerepe a gazdaságban), Kiterjedt térség a nagyvárosok szívében (az ingatlanpiac nem működött), Érzéketlenség a környezetszennyezésre hatalmas és még nem teljesen feltárt az örökség.
Száz hektárnál nagyobb barnamezős iparterülettel, és/vagy katonai objektummal rendelkező települések iparterület katonai terület összes terület (ha) (ha) (ha) Budapest 4074 Lenti 0 595 595 Kenyeri 0 540 540 Szeged 415 112 527 Dunaújváros 411 82 493 Orosháza 422 47 469 Kiskunlacháza 0 426 426 Székesfehérvár 59 260 319 Miskolc 235 20 255 Nyíregyháza 199 31 230 Pécs 191 15 206 Szolnok 120 60 180 Tatabánya 180 0 180 Debrecen 169 0 169 Kalocsa 3 160 163 Apaj 0 150 150 Berettyóújfalu 0 120 120 Esztergom 20 80 100 Nagyatád 46 54 100 Mezőkövesd 0 100 100 Forrás: VÁTI (2003): Az EU Strukturális Alapok keretében barnamezős rehabilitációra kiírandó pályázatok szakmai megalapozása (előkészítő tanulmány). Témavezető: Nagy Ágnes.
Barnamezős területek Magyarországon Barnamezős laktanya- és iparterületek összes nagysága az érintett településeken 4. térkép ÓZD KAZINC- BARCIKA SAJÓ- SZENTPÉTER Beregdaróc SALGÓTARJÁN Borsodnádasd Bélapátfalva Sajókeresztúr MISKOLC Alsózsolca Rakamaz KŐSZEG Bozsok Horvátzsidány Molnaszecsőd Rönök Katafa Csákánydoroszló SZENTGOTTHÁRD SOPRON SZOMBATHELY Hegykő FERTŐD Fertőszentmiklós Chernelháza -damonya Hegyeshalom MOSON- MAGYARÓVÁR Mihályi Kenyeri SÁRVÁR CELLDÖMÖLK ZALAEGERSZEG Jánossomorja Tarjánpuszta Szerecseny PÁPA GYŐR Dudar VESZPRÉM VÁRPALOTA TATABÁNYA SZÉKES- FEHÉRVÁR RÉTSÁG Nógrád Romhány VÁC ESZTERGOM SZENTENDRE Budakalász BUDAPEST Mende Kiskunlacháza Apaj DUNAÚJVÁROS SZABADSZÁLLÁS Gyöngyösoroszi GYÖNGYÖS Lőrinci HATVAN JÁSZBERÉNY CEGLÉD NAGYKŐRÖS KECSKEMÉT EGER MEZŐKÖVESD SZOLNOK TÖRÖKSZENTMIKLÓS MEZŐCSÁT TISZAFÜRED Dévaványa HAJDÚNÁNÁS BALMAZÚJVÁROS HAJDÚSZOBOSZLÓ HAJDÚSZOBOSZLÓ SZEGHALOM HAJDÚ- BÖSZÖRMÉNY NYÍREGYHÁZA DERECSKE BERETTYÓÚJFALU Hajdúsámson DEBRECEN LENTI Lovászi Sormás Becsehely Dióskál TAMÁSI DUNAFÖLDVÁR SIMONTORNYA KALOCSA KISKŐRÖS KISKUN- FÉLEGYHÁZA SZENTES OROSHÁZA BÉKÉSCSABA GYULA Hasznosítatlan barnamezős terület (ha) NAGYKANIZSA NAGYATÁD KAPOSVÁR DOMBÓVÁR KOMLÓ Kővágószőlős PÉCS SZEKSZÁRD TOLNA BAJA KISKUNHALAS JÁNOSHALMA BÁCSALMÁS MÓRAHALOM HÓDMEZŐVÁSÁRHELY SZEGED MAKÓ 1-10 10-50 50-100 100-200 200-600 >4000 BARCS MOHÁCS Forrás: VÁTI, 2003
A budapesti barnaövezet három nagy egysége Forrás: Barta Györgyi (témavezető, 2002): Gazdasági átalakulás Budapest barnaövezetében. MTA RKK Budapesti Osztály.
Szennyezett talajú területek a budapesti barnaövezetben
A vállalatok folyamatos átrendeződése a budapesti barnaövezetben 1. A vállalatok telephelyválasztásának időszaka Forrás: kérdőíves felmérés (A vizsgálatot 394 vállalatra végeztük el.) Vállalatok % Terület % száma (m2) 1945 előtti cégek 30 7,6 3 035 350 32,8 1945-1986 72 18,3 2 377 931 25,7 1987-1995 128 32,5 2 220 504 24,0 1996-2002 164 41,6 1 612 563 17,4
A vállalatok folyamatos átrendeződése a budapesti barnaövezetben 2. A vállalatok megoszlása a saját tulajdonú és a bérelt terület szerint Forrás: kérdőíves felmérés (A vizsgálatot 372 egységre végeztük el.) A saját terület aránya (%) Vállalatok száma Megoszlása (%) Területe összesen (m2) Megoszlása (%) 0 101 27,2 600 992 6,7 1-49 5 1,3 40 003 0,5 50-99 26 7 1 035 015 11,6 100 240 64,5 7 259 126 81,2
A Ganz-MÁVAG Kőbányai úti ingatlanának tulajdoni felaprózódása
a volt Csepel Művek új tulajdonosi szerkezete