ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-100 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS az ADUVIZIG működési területére 2016. december 29. 2017. január 12. Baja
1. METEOROLÓGIA 1.1. Hőmérséklet Visszatekintés a 2016. évre A 2016. év Igazgatóságunk működési területén a szokásosnál kissé melegebb volt: az éves középhőmérséklet 1,2 C-kal a sokévi átlag felett alakult. A havi középhőmérsékletek október és december kivételével az átlag felett alakultak. Az év során a hőmérsékleti extrémumok nem voltak jellemzők: a forró napok (T max >35 C) száma mindössze 2, a zord napok (T min <-10 C) száma 8 volt. Hőmérsékleti szempontból kiemelendő a rendkívül enyhe február: ekkor a középhőmérséklet 5,7 Ckal volt magasabb a 30 éves átlagnál. 1. ábra: Hőmérsékleti viszonyok alakulása az ADUVIZIG területén a 2016. évben 2016. december 29. 2016. január 12. közötti hőmérsékleti viszonyok Az elmúlt 7 napban túlnyomórészt derült, száraz, a szokásosnál kissé hidegebb időjárásban volt részünk. Január 4-én (tegnap) területünkön kisebb havazást, ill. hószállingózást, helyenként pedig ónos szitálást tapasztaltunk. A legmagasabb nappali hőmérsékletet (+7,0 C) január 1-jén, Kecelen mértük. A legalacsonyabb éjszakai hőmérsékletet (-11,0 C) december 31-én, Soltszentimrén észleltük. A mai napon működési területünkön a délutáni óráktól közepesen felhős idő valószínű. Kisebb havazás, hózápor is kialakulhat, ugyanakkor 1-2 cm-t meghaladó hórétegre nem kell számítani. Az északias szél megerősödhet. A délutáni csúcshőmérsékletek +1 és +3 C között, a holnap hajnali minimumok -8 és -10 C között alakulnak.
Az előrejelzések szerint a tőlünk északra örvénylő ciklon hidegfrontjának hatására pénteken és szombaton erős szél várható. A csúcshőmérsékletek pénteken és szombaton egyaránt -5 és -7 C között maradnak. Szombat hajnalban rendkívüli hidegre, -12 és -14 C közötti minimumhőmérsékletre kell felkészülni. Vasárnaptól szerdáig erősen felhős, borult lesz az idő. Főként vasárnap és a kedd délutáni, szerda hajnali órákban többfelé valószínű hószállingózás. Ezeken a napokon a csúcshőmérsékletek -1 és -3 C, a legalacsonyabb hőmérsékletek -7 és -10 C között várhatók. 1.2. Csapadék Visszatekintés a 2016. évre Az elmúlt évben területünkön a sokévi átlagnál több csapadék hullott: az éves csapadékösszeg mintegy 100 mm-rel haladta meg a sokévi átlagot. A magas értékhez leginkább a rendkívül csapadékos január és február, a heves júliusi esőzések és a szokásosnál lényegesen csapadékosabb október járult hozzá. Januárban a sokéves havi csapadékátlag több mint kétszerese, februárban az átlag két és félszerese hullott. Júliusban ugyancsak a sokéves havi csapadékátlag közel kétszeresét regisztráltuk. Július 13-16. között, azaz 4 nap alatt Dunavecsén 97,3 mm, Soltvadkerten 95,6 mm, Kecelen 93,9 mm eső esett, ami a júliusi átlagos csapadékösszeg másfélszeresével, ill. az éves csapadékösszeg egyhatodával egyezik meg. Októberben több településen (Mátételke, Homorúd) a sokéves havi átlag kétharmada egy nap alatt hullott le. Az elmúlt év decemberében alig hullott csapadék: működési területünkön átlagosan mindössze 3 mm-t regisztráltunk. Ezzel 2016 decembere lett minden idők negyedik legszárazabb decembere: az ADUVIZIG területén csak 1972-ben (0 mm), 2013-ban (1 mm) és 2015-ben (2 mm) mértünk kevesebb csapadékot. Az elmúlt évi csapadékviszonyokat a 2. és 3. ábra mutatja be. 2. ábra: 2016. évi csapadékviszonyok az ADUVIZIG területén havi bontásban
3. ábra: Éves csapadékösszeg az ADUVIZIG területén
A csapadék alakulása 2016. december 29. 2017. január 4. között Az elmúlt 7 napban az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság működési területén átlagosan kevesebb mint 1 mm csapadék hullott. Az OMSZ aktuális előrejelzése szerint a következő 6 napban nem várható csapadék, a 7-9, napon (január 11-13. között) átlagosan 5 mm csapadék várható az ADUVIZIG területén, jobbára hó formájában. Az észlelt és az előrejelzett meteorológiai adatok területi értékeinek időbeli alakulását az 1. táblázat, grafikusan a 4. ábra mutatja. Vízrendszer 1. táblázat: Észlelt csapadékmennyiség 2016.12.29. 2017.01.04. Észlelt csapadékmennyiség területi átlaga (mm) 1. Margitta 2,5 2. Igal 1,9 3. Kígyós 0,7 4. Sárköz 0,0 5. DVCS K 0,1 6. DVCS NY 0,1 ADUVIZIG 0,9 4.ábra. A hőmérséklet és a csapadék alakulása az ADUVIZIG területén
2. BELVÍZRENDSZER 2.1. Vízhozamok alakulása A január 5-re számított vízmérleg alapján a DVCS-Sárközi vízrendszerbe a KDVVIZIG területéről (DVCS, XXX. csatorna, XXXI. csatorna, Kiskunsági-főcsatorna) összesen 6,47 m 3 /s vízhozam érkezik. A Dunába visszavezetett vízhozam 10,15 m 3 /s. A Kiskunsági-főcsatornán a tassi zsilipnél 4,10 m 3 /s vízhozamot engedünk a rendszerbe. A Kígyós éren keresztül gravitációsan 0,30 m 3 /s vizet juttatunk a Kiskunsági-főcsatornából a XXXI. csatornába. A DVCS kunszentmiklósi duzzasztójánál 2,62 m 3 /s víz folyik a főcsatorna alsóbb szakasza felé. Akasztó térségében másodpercenként 6,63 m 3 vizet szállít a Duna-völgyi-főcsatorna, ebből 3,08 m 3 /st a Csorna Foktői-csatornába terelünk. A solti kivezetésnél 0,69 m 3 /s, Foktőnél 0,59 m 3 /s, Vajastoroknál 4,20 m 3 /s, Érsekcsanádnál 0,45 m 3 /s víz kerül a Dunába. A Duna-völgyi-főcsatorna bajai torkolatánál a vízszint 840 cm, a Dunába vezetett vízhozam 4,22 m 3 /s. A Deák Ferenc zsilipen keresztül a Ferenc-tápcsatorna vízfrissítése a Duna alacsony vízállása miatt november 25-től szünetel. A Kígyós vízrendszerből 0,25 m 3 /s víz folyik Szerbia felé. A teljes működési területünkre vonatkozó áttekintő területi vízmérleg a 2. és a 3. számú mellékletben látható. 2.2. Talajvíz, talajnedvesség Működési területünkön a felső 0-20 cm-es talajréteg nedvességtartalma 60-90%, a 0-50 cm közötti rétegben 70-95%. Az 50-100 cm közötti talajrétegben az Alsó-Duna-völgyben 80-100% a telítettség. A magasabb nedvességtartalom minden esetben a működési területünk középső részére jellemző (forrás: OMSZ). A Duna Tisza közi hátság mély vízfelszínű és az Alsó-Duna-völgy sekély víztükrű talajvízkútjaiban a vízszintek stagnáló, illetve kismértékű apadó tendenciát mutatnak. Működési területünkön jobbára a sokévi középvízszint körüli, ill. valamivel az alatti értékek mérhetők. Az átlagostól jelentősen elmaradó vízszinteket Borota térségében, illetve a Kunbaracs Kerekegyháza vonaltól északkeletre eső területen regisztráltunk. A talajnedvesség viszonyai a 4. mellékletben láthatók. A területünket reprezentáló talajvízkutak idősorai a 11-20. mellékletekben láthatók.
3. DUNA 3.1. Vízjárás A Duna vízállása Bajánál 2017. január 5-én reggel 7 órakor 144 cm, apadó. A víz hőmérséklete 1,9 C volt. A Duna Esztergomig árad, alatta apad. Vízállása igen alacsony: a bajai szelvényben a vízszint mintegy 50 cm-rel elmarad a 30 éves decemberi közepes kisvíz értékétől (193 cm). Ugyanitt a mederteltség 10%-os. A december végi felső-dunai csapadékjelenségek nyomán levonuló mini árhullám az előrejelzéseknek megfelelően január 1-jén érte el Baját. A tetőző vízállás 186 cm volt. Január 2-4. között a Felső-Duna vízgyűjtőjén 5-15 mm csapadék hullott, túlnyomórészt hó formájában. A tartósan alacsony, 0 C alatti csúcshőmérsékletek hatására a lehullott hó megmaradt, így nem járult hozzá a Duna vízhozamának utánpótlódásához. A fenti hidrológiai körülmények hatására a Duna apadó tendenciát mutat. Bajánál a tetőzés óta 42 cm-t apadt a folyó. A Duna felső vízgyűjtőjén az előttünk álló 6 napban 10-25 mm, jobbára szilárd halmazállapotú csapadék várható, amelyből nem keletkezik számottevő lefolyás, ezért a Duna vízhozama várhatóan kismértékben tovább csökken. Az OVSZ előrejelzése szerint Bajánál január 11-én reggel 7 órakor 125 cm-es (±30 cm) vízállás várható. 5. ábra Grafikus vízállás-előrejelzés a Duna bajai szelvényére (forrás: Hydroinfo) A felszíni, felszín közeli és a hidrometeorológiai távmérő állomásaink nyers adatai, grafikusan és táblázatos formában megtekinthetőek honlapunkon: http://www.aduvizig.hu/vizrajz/vizrajz03/terkep.html.
3.2. Jégelőrejelzés A Duna magyarországi szakaszán január 5-ig nem érte el a jégképződéshez szükséges hőmérsékletet, ezért a folyó a teljes magyarországi szakaszon jégmentes. Az alacsony vízszintek miatt az eddigiekben a felszín alatti hozzáfolyások vízhőmérséklet-növelő hatása számottevő hatással bírt a Duna vizének hőmérsékletére. Általánosságban elmondható, hogy a Duna magyarországi alsó szakaszán a jegesedés egyik legfontosabb feltétele a kb. 70 fok negatív hőösszeg. A negatív hőösszeg a megszakítás nélkül, nulla fok alatti középhőmérséklettel rendelkező napok hőmérsékleteinek összege. Az Alsó-Duna mentén egy hosszabb, fagypont feletti középhőmérsékletű időszakot követően december 30-tól folyamatosan 0 C alatti középhőmérsékleteket regisztrálunk. A negatív hőösszeg átlagértéke a mai nappal bezárólag 16 C. Az OMSZ-előrejelzések beválása esetén január 11-ig (szerdáig) a negatív hőösszeg átlagértéke további 50 C-kal megnövekszik, azaz a teljes összeg megközelítheti a 70 fokot. Ennek következményeként a jövő hét közepétől megindulhat a jégképződés folyamata (elsősorban parti jég kialakulása) a Duna alsó szakaszán. A jelenlegi jégállapotok a 2. táblázatban tekinthetők meg, a dunai jégelőrejelzés pedig a 3. táblázatban látható. 2. táblázat Jégállapotok a Dunán (forrás: Hydroinfo) 3. táblázat Jégelőrejelzés a Dunára (forrás: Hydroinfo)
3.3. Hójelentés December 29 január 5. között a Duna Nagymaros feletti vízgyűjtő területén közel kétszeresére nőtt a hóban tárolt vízkészlet, ugyanakkor a jelenlegi érték (3,338 km 3 ) csupán a sokévi átlagnak alig több mint a felét (53%-át) teszi ki. E hómennyiség 30%-a 2000 m felett, 16%-a 1500-2000 m között, 15%-a 1000-1500 m között, 38%-a pedig az 1000 m alatti területeken található. 4. táblázat Hóban tárolt vízkészlet a Duna nagymarosi szelvénye felett (forrás: Hydroinfo) A Duna és a Tisza vízgyűjtő területén felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet Észlelés: 2017. január 5. Folyószelvény számított Duna- Nagymaros Adatok száma észlelt Magasság [mbf] Vízgyűjtő [km²] Átlagos hóvastagság [cm] Minimális hóvastagság [cm] Maximális hóvastagság [cm] Átlagos sűrűség [g/cm³] Vízkészlet [mm] [km³] 23 1110 0-500 97323 3,4 0 23 0,147 5,0 0,484 16 723 500-1000 60312 8,7 0 66 0,154 13,4 0,808 3 157 1000-1500 11849 29,4 0 133 0,143 42,1 0,499 5 96 1500-2000 7468 46,6 5 200 0,156 72,6 0,542 3 92 2000-4000 6708 78,6 22 560 0,191 149,9 1,005 Összesen: 50 2178 183250 3,338
METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ MELLÉKLETEK 1.a melléklet Észlelt csapadék az ADUVIZIG működési területén 11 1.b melléklet Előrejelzett csapadék az ADUVIZIG működési területén 12 2. melléklet Áttekintő területi vízmérleg az ADUVIZIG területére 13 3. melléklet Áttekintő területi vízmérleg az ADUVIZIG területére grafikusan 14 4. melléklet Talajnedvesség (Forrás: OMSZ) 15 5. melléklet Vízállás-előrejelzés a Dunára (Forrás: Hydroinfo) 16 6. melléklet Észlelt és előrejelzett csapadékadatok a Duna vízgyűjtőjén (Forrás: OMSZ) 17 7. melléklet Észlelt és előrejelzett csapadékadatok a Duna vízgyűjtőjén - táblázat (Forrás: OMSZ) 17 8. melléklet Talajvízszintek aktuális állapota 18 9. melléklet Duna felszíngörbe 19 10. melléklet Hóban tárolt vízkészlet a Duna nagymarosi szelvénye felett (Forrás: Hydroinfo) 20 11. melléklet Talajvízállás-idősor Ladánybene 1362 20 12. melléklet Talajvízállás-idősor Fülöpszállás 1379 21 13. melléklet Talajvízállás-idősor Öregcsertő-Csornapuszta 1401 21 14. melléklet Talajvízállás-idősor Soltvadkert 1409 22 15. melléklet Talajvízállás-idősor Baja 1438 22 16. melléklet Talajvízállás-idősor Bácsalmás 1447 23 17. melléklet Talajvízállás-idősor Uszód 1451 23 18. melléklet Talajvízállás-idősor Kunszentmiklós 1453 24 19. melléklet Talajvízállás-idősor Méntelek 1458 24 20. melléklet Talajvízállás-idősor Borota 4520 25
1.a melléklet Észlelt csapadék az ADUVIZIG működési területén
1.b melléklet Előrejelzett csapadék az ADUVIZIG működési területén
Megjegyzés: a fenti táblázat működési területünk mérési és csomópontjaira mutatja be a jelenlegi vízhozamokat. Ahol a táblázat utolsó oszlopában +/- jel látható, úgy az szerepel a soron következő csomópontra jellemző összegben. Ez az összeg tájékoztató jellegű, hiszen a mérések nem a csomópont közelében történnek, hanem attól valamilyen távolságra. Amennyiben ez a távolság kellően hosszú, úgy a laterális hozzáfolyás nyilvánvalóan megnöveli a csomópontban valóban észlelhető vízhozam mennyiségét. 2. melléklet Áttekintő területi vízmérleg az ADUVIZIG területére
3. melléklet Áttekintő területi vízmérleg az ADUVIZIG területére grafikusan
4. melléklet Talajnedvesség (Forrás: OMSZ)
5. melléklet Vízállás-előrejelzés a Dunára (Forrás: Hydroinfo)
6. melléklet Észlelt és előrejelzett csapadékadatok a Duna vízgyűjtőjén (Forrás: OMSZ) 7. melléklet Észlelt és előrejelzett csapadékadatok a Duna vízgyűjtőjén - táblázat (Forrás: OMSZ)
8. melléklet Talajvízszintek aktuális állapota
9. melléklet Duna felszíngörbe
10. melléklet Hóban tárolt vízkészlet a Duna nagymarosi szelvénye felett (Forrás: Hydroinfo) 11. melléklet Talajvízállás-idősor Ladánybene 1362
12. melléklet Talajvízállás-idősor Fülöpszállás 1379 13. melléklet Talajvízállás-idősor Öregcsertő-Csornapuszta 1401
14. melléklet Talajvízállás-idősor Soltvadkert 1409 15. melléklet Talajvízállás-idősor Baja 1438
16. melléklet Talajvízállás-idősor Bácsalmás 1447 17. melléklet Talajvízállás-idősor Uszód 1451
18. melléklet Talajvízállás-idősor Kunszentmiklós 1453 19. melléklet Talajvízállás-idősor Méntelek 1458
20. melléklet Talajvízállás-idősor Borota 4520