ÓPÁLYI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2012. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonáról, és vagyongazdálkodás szabályairól. Ópályi Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. (4) bekezdésében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. -ában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Általános rendelkezések 1. (1) Ezen rendelet (a továbbiakban: Vagyonr.) hatálya kiterjed Ópályi Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, és tulajdonába kerülő a) ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra (a továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon), továbbá b) a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, a kárpótlási jegyekre, és közhasznú társaságban és gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre (portfolió vagyon). (2) Az önkormányzati tulajdonú nem lakás célú helyiségekre, a vállalkozás céljára kijelölt földterületekre, az említett vagyontestek elidegenítésére vonatkozó ügyekben és eljárásokban a Vagyonr.-ben nem szabályozott kérdésekben az említett vagyontárgyakra vonatkozó külön önkormányzati rendeletek szabályait kell alkalmazni. (3) A Vagyonr. szabályait akkor kell alkalmazni: a) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megszerzésére és elidegenítésére, valamint a pénzeszközökkel való gazdálkodásra, továbbá az Önkormányzatot megillető követelések elengedésére és mérséklésére, ha az Önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelete, b) közterületek hasznosítása esetén, ha a közterületek rendjéről szóló önkormányzati rendelet, c) piacok, vásárok esetén, ha a vásárok és piacok rendjéről szóló önkormányzati rendelet, d) lakások esetén, ha a lakások bérletéről, valamint elidegenítéséről szóló rendelet eltérően nem rendelkezik. (4) A Vagyonr. tekintetében elsődlegesen a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI.
törvényben meghatározott fogalmakat kell irányadónak tekinteni. Amennyiben ott irányadó fogalom-meghatározás a Vagyonr. szempontjából nem található, úgy a más törvényekben, illetve egyéb központi jogszabályokban alkalmazott fogalmak, értelmező rendelkezések irányadóak. 2. Az önkormányzati vagyon 2. (1) Az Önkormányzat vagyona a) törzsvagyonból és b) üzleti vagyonból áll. (2) Az Önkormányzat törzsvagyona a) forgalomképtelen, vagy b) korlátozottan forgalomképes vagyon. 3. A törzsvagyon 3. (1) Forgalomképtelen önkormányzati vagyontárgyak: a) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (a továbbiakban: Nvtv.) ekként minősített vagyontárgyak, valamint b) mindaz a vagyon, amelyet más törvény, vagy az Önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít. (2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő forgalomképtelen vagyonelemeket az (1) bekezdésre tekintettel a Vagyonr. 1. melléklete mutatja be, mely nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősített önkormányzat tulajdonban álló vagyonelemet nem tartalmaz, ilyen vagyona az Önkormányzatnak jelenleg nincs. (3) A forgalomképtelenség megszüntetéséhez ha annak forgalomképtelenné minősítése, besorolása az Önkormányzat rendelete alapján történt az Önkormányzat Képviselőtestületének (a továbbiakban: Képviselő-testület) döntése szükséges. 4. (1) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak: a) az Nvtv.-ben ekként minősített vagyontárgyak, valamint b) mindazon vagyonelemek, amelyeket más törvény, vagy az Önkormányzat rendelete ekként állapít meg. (2) A Vagyonr. szerint az (1) bekezdés b) pontjára tekintettel, az Nvtv.-ben meghatározottakon túl korlátozottan forgalomképesek: a) a műemlékek, műemlék jellegű ingatlanok, b) a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek, c) önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon, d) középületek,
e) közüzemi tevékenységet ellátó minden egyszemélyes vagy többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságban vagy közhasznú társaságban, valamint az elsődlegesen nem közüzemi jellegű, önkormányzati vagyonkezelést ellátó, minden egyszemélyes vagy többségi tulajdonú gazdasági társaság(ok)ban lévő önkormányzati részesedések (tagsági jogok), f) köztemetők, g) sportpályák és sportcélú létesítmények, h) erdők. (2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes vagyonelemeket az (1)-(2) bekezdésre tekintettel, együttesen a Vagyonr. 2. melléklete tartalmazza. (3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon ha annak korlátozottan forgalomképesnek minősítése, besorolása az Önkormányzat rendelete alapján történt csak a Képviselő-testület egyedi döntése alapján minősíthető át és idegeníthető el. 4. Az üzleti vagyon 5. (1) Üzleti vagyon mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe. (2) A Önkormányzat tulajdonában lévő üzleti vagyont a Vagyonr. 3. melléklete tartalmazza. 5. Vagyonkimutatás, a vagyon nyilvántartása 6. (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyakról a jogszabályokban meghatározott módon folyamatos nyilvántartást, vagyonkatasztert vezet. Az Önkormányzat vagyonát a hatályos jogszabályok alapján a Polgármesteri Hivatal tartja nyílván. (2) A vagyonkimutatás az Önkormányzat tulajdonában a költségvetési év zárónapján meglévő vagyoni állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak tételes számításba vétele. (3) A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is. (4) A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint üzleti vagyon bontásban, az egyes vagyoncsoportokon belül:
a) az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen, beszerzési (bruttó) értéken, b) az ingó vagyontárgyakat (gépek, berendezések) vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti (nettó) értéken, c) ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az értékpapír vagyont tételesen és mérleg szerinti értéken veszi számba, d) a vagyonkezelőnek átadott ingatlan vagy értékpapír vagy vegyes portfolió vagyont tételesen és a vagyonkezelési szerződés szerinti induló értéken, vagy az évenkénti beszámolók alkalmával korrigált vagyoni értéken vagyonkezelőnként veszi számba. A vagyonkezelőnek az átadott portfolió értékelését a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény alapján kell elvégezni. e) A vagyonkimutatás a könyvviteli nyilvántartásban szereplő eszközökön és kötelezettségeken kívül a 0 -ra leírt használatban lévő, és használaton kívüli eszközök állományát, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 44/A. -a alapján érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát (mint képzőművészeti alkotás, régészeti lelet, kép- és hang archívum, gyűjtemény, kulturális javak) intézményenként, természetes mértékegységben tartalmazza. A kezességgel, és garancia-vállalással kapcsolatos függő kötelezettségeket is be kell mutatni. (5) A vagyonkimutatást az éves költségvetési beszámolóhoz csatolva a Képviselőtestületnek kell bemutatni. 7. (1) A vagyonkimutatás alapját képező nyilvántartások állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonkimutatás összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről az önkormányzati vagyonkezelő szervek közreműködésével a Jegyző gondoskodik. (2) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása tárgyában a Vagyonr. alapján kötött szerződéseket a szerződéskötésre feljogosított személy, vagy szervezet (képviselője) a szerződés megkötését követő 30 napon belül köteles a Jegyző részére megküldeni. (3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő eszközök kivéve az immateriális javakat, a követeléseket (ideértve az adott kölcsönöket, a beruházási előleget és az aktív pénzügyi elszámolásokat) leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök (az immateriális javak, a követeléséket, az idegen helyen tárolt - letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapírok, dematerializált értékpapírok) és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani. (4) Az Önkormányzat eszközeit és forrásait évente leltározza. Kivételt képeznek az ingatlanok, a gépek, berendezések, felszerelések, a járművek, az üzemeltetésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök, melyek leltározása kétévente történik.
6. Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának közös szabályai 8. (1) A tulajdonosi jogokat az Önkormányzat Képviselő-testülete, átruházott hatáskörben a Polgármester, vagy a Pénzügyi Bizottsága gyakorolja. (2) A tulajdonosi jogok gyakorlója az Önkormányzat vagyontárgyait a Vagyonr. keretei között bízhatja másra, adhatja át üzemeltetésre. A vagyontárgyak vagyonkezelésbe történő átadása előtt a Vagyonr. szerinti vagyonkezelési szerződést kell kötni. (3) A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert, hogy: a) a tulajdonosi jog gyakorlójának döntései alapján a szerződéseket megkösse, b) ellenőrizze a szerződésben foglaltak teljesítését és indokolt esetben megtegye azokat a jognyilatkozatokat, amelyek szerződés felbontására vagy megszüntetésére irányulnak, vagy érvényesítse az Önkormányzat igényeit, ide értve bírósági eljárás megindítását is, c) önállóan elutasítson olyan szerződési ajánlatokat, amelyek elfogadása jogszabályi rendelkezéssel, vagy önkormányzati határozatban előírtakkal ellentétes lenne, d) közműszolgáltatók részére közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, vagy szolgalmi jogot, vagy használati jogot önkormányzati ingatlanokon olyan mértékig biztosítson, amelyek az érintett ingatlanok rendeltetés szerinti felhasználását nem befolyásolják, e) vezeték-, szolgalmi- és használati jogot biztosító szerződéseket az Önkormányzat, mint jogosult javára egymillió forint értékhatárig önállóan megkössön, f) hozzájáruljon közterület használatához, vagy erre szerződést kössön, ha a használat közterületként nyilvántartott földrészlet rendeltetésének megfelelő használatát biztosítja, g) döntsön az építési telkekre bejegyzett visszavásárlási joggal kapcsolatos kérelmekről, h) döntsön a vállalkozói telkekre bejegyzett jogokkal, tényekkel kapcsolatos kérelmekről. 7. Az önkormányzati vagyon hasznosítása 9. (1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai hatékony és eredményes ellátása. (2) Hasznosítás alatt az egyes vagyontárgyak használata, bérbe, használatra, haszonbérbe vagy haszonkölcsönbe, üzemeltetésbe adása, vagyonkezelésbe adása, apportálása, valamint a kötelező önkormányzati feladatok ellátásához nem szükséges vagyon elidegenítése értendő.
(3) Az önkormányzati vagyon hasznosításának előkészítésekor a tulajdonosi jog gyakorlója részére írásos előterjesztést kell készíteni. Ennek során számba kell venni a feltételeket, vizsgálni kell a jövedelmezőséget, s javaslatot kell tenni az alternatívák mérlegelésével a legmegfelelőbb hasznosítási formára. 10. Az Önkormányzat nevében az arra jogosult a következő esetekben mondhat le részben, vagy egészében követeléséről: a) csődegyezségi megállapodásban, b) bírói egyezség keretében, c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg, d) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető, e) kötelezett bizonyítottan nem lelhető fel, f) ha az önkormányzati lakás bérlője a felhalmozott lakbér, vízdíj tartozását, valamint a végrehajtás megelőlegezett költségeit egy éven belül megtéríti, s a kamattartozás elengedésre kerül, g) az Önkormányzat a többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságaival szemben fennálló követeléséről, amennyiben a követelés rendezése a gazdasági társaság működőképességét veszélyezteti a Képviselő-testület külön döntése alapján. 11. (1) Amennyiben a követelés behajthatatlan és összege legfeljebb 100.000, - Ft-ig terjed, a követelésről lemondani a Polgármester engedélyével lehet, melyről a Képviselőtestületet a következő rendes ülésen tájékoztatni kell. (2) Amennyiben a követelés behajthatatlan és összege a 100.000,- Ft-ot meghaladja, úgy a követelésről való lemondásról a Pénzügyi Bizottság dönt. (3) Amennyiben a követelés behajthatatlan és összege a 200.000,- Ft-ot meghaladja, úgy a követelésről való lemondásról a Képviselő-testület dönt. (4) Az Ónkormányzat egyszemélyes, vagy többségi tulajdonú gazdasági-, közhasznú társasága részére nyújtott tagi kölcsön elengedéséről a Képviselő-testület dönt. 8. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása 12. (1) Az Önkormányzat a számviteli nyilvántartásban a) ingatlan vagyonát beszerzési (bruttó) értéken, b) az ingó vagyonát beszerzési értéken, c) értékpapír vagyonát beszerzési értéken,
d) vagyonkezelésbe adott portfolió vagyonát amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik a 6. (4) bekezdés d) pontjában foglalt rendelkezést is figyelembe véve tartja nyilván. (2) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, apportálására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően kivéve az ingatlan bérbeadás útján történő hasznosítását az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét az alábbiak szerint kell meghatározni: a) ingatlan vagyon esetén 90 napnál nem régebbi értékbecslés alapján, ha ingatlan várható értéke a 2.000.000,- Ft-ot meghaladja, b) ingó vagyon esetén 90 napnál nem régebbi értékbecslés alapján, ha az ingóság várható értéke az 1.000.000,- Ft-ot meghaladja, c) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, ha az a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott, úgy a tőzsdén kialakult tőzsdei árfolyamon, ha a tőzsdén kívüli másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott, úgy az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi középárfolyam alapján, d) egyéb társasági részesedés esetén 1 évnél nem régebbi üzleti értékelés alapján. (3) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját ide értve az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó jogosultságot is az adott vagyontárgy értékétől függően, vagy - ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik - a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani. A vagyontárgy részletekben történő elidegenítési szándéka esetén azonban az értékesítést végző szerv köteles a teljes önkormányzati részesedés vonatkozásában tulajdonosi jogot gyakorló hozzájáruló nyilatkozatát előzetesen külön megkérni. (4) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), úgy a Vagyonr. értékhatárra és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó. (5) Üzleti vagyon esetén a vagyontárgyak együttes értékesítésének, hasznosításának az tekintendő, ha a vagyontömeg elidegenítése, vagy hasznosítása csak egyetlen természetes, vagy jogi személy, vagy ezek konzorciuma részére történik. 9. Eljárás a tulajdonos képviseletében 13. (1) A tulajdonosi képviselet szabályai a következők: a) a Képviselő-testület képviseletében a Polgármester jár el, b) a Vagyonr.-ben vagy az SZMSZ-ben meghatározott feladat- és hatáskörök gyakorlására kijelölt átruházott hatáskörben a Polgármester, illetve a bizottság elnöke jár el,
c) a Vagyonr. szerinti vagyonkezelési szerződéssel megbízott vagyonkezelő szerv képviseletében annak vezetője, d) a Vagyonr.-ben szabályozott intézményi (költségvetési szervi) feladat- és hatáskörben az érintett intézmény (költségvetési szerv) vezetője. (2) A tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet, vagy személy (a továbbiakban: a tulajdonosi jog gyakorlója) vagy megbízottja a tulajdonosi jogok gyakorlása körében a vagyonkezelési szerződés rendelkezései szerint önállóan gyakorolja a vagyontárgyat érintő, a tulajdonost illető jogosítványokat, továbbá hatósági, közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél (peres fél) jogát is. (3) A tulajdonosi jogokat gyakorló, vagy megbízottja gyakorolja az osztatlan közös tulajdon esetében a tulajdonostársat, társasház és a lakásszövetkezet esetében a külön tulajdoni illetőség tulajdonosát illető jogokat, teljesíti a tulajdonos kötelezettségeit. (4) A tulajdonosi jogokat gyakorló a vagyontárgy használatával (bérletével) összefüggésben gyakorolja a használatba adó vagy a használatba vevő jogait és kötelezettségeit. (5) Az önkormányzati tulajdonban (rész-tulajdonban) lévő gazdasági társaság, közhasznú társaság legfőbb szerve ülésén a részvénytársaságnál eseti, egyéb társaságnál általános meghatalmazással képviselteti magát a tulajdonosi jog gyakorlója, vagy szerződéses vagyonkezelés esetén - meghatalmazás alapján - a vagyonkezelő. 10. Az önkormányzati vagyonkezelő szervek és jogállásuk 14. (1) Az önkormányzati vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal az Önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül - a Vagyonr. és egyéb hatályos jogszabályok keretei között gazdálkodik. (2) Az önkormányzati vagyonkezelő szervek vagyonkezelői joga ingyenes. E vagyonkezelő szervek kötelesek teljesíteni a vagyontárgy tulajdonosát terhelő közfeladatot, közszolgáltatást és az ezzel járó kötelezettségeket. (3) A vagyonkezeléssel megbízott szervek vezetői a vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról az éves zárszámadás keretében kötelesek számot adni. 11. Az önkormányzati vagyon ingyenes és kedvezményes átengedése, a felajánlott vagyon elfogadásának szabályai 15. (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát kedvezményesen, vagy használatát jogszabály eltérő rendelkezése hiányában ingyenesen, vagy kedvezményesen átruházni
a) ajándékozás, közérdekű kötelezettségvállalás, közalapítvány javára alapítványrendelés és alapítványi hozzájárulás jogcímén, b) az egyházak és más társadalmi szervezetek részére, c) más Önkormányzat részére feladat- és hatáskör átszállása, ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése kapcsán, d) önkormányzat költségvetési szerve részére, e) önkormányzati egyszemélyes vagy többségi tulajdonú gazdasági társaságok részére, valamint f) egyéb gazdálkodó szervezet részére, község- vagy várospolitikai szempontból jelentős beruházás megvalósítása érdekében lehet. (2) Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről és az önkormányzati vagyon átruházásáról a Képviselő-testület határoz. (3) Ha a vagyonról az Önkormányzat vagy intézménye, illetve egyéb szervezete javára lemondtak, a vagyon csak abban az esetben fogadható el, ha a kedvezményezett a vagyon elfogadásával együtt járó tulajdonosi kötelezettségek teljesítésére képes. 12. A forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása 16. (1) A forgalomképtelen vagyon: a) tulajdonjogát nem érintő hasznosítása amennyiben a vagyontárgyak hasznosítására irányuló szerződések időtartama a három hónapot nem haladja meg a Polgármester feladatkörébe tartozik. b) a három hónapot meghaladó időtartamra történő, tulajdonjogát nem érintő hasznosítására vonatkozó szerződés megkötéséről vagy tulajdonjogának megszerzéséről a Képviselő-testület dönt. (2) A Polgármester a forgalomképtelen vagyon hasznosítása során eljárva gondoskodik a vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatok kiadásáról. (3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken közművek, valamint nyomvonal jellegű építmények és ezekkel összefüggő egyéb építmények létesítéséhez, bővítéséhez és áthelyezéséhez amennyiben ahhoz építési engedély szükséges és jogszabály eltérően nem rendelkezik a tulajdonosi hozzájárulás megadása kérdésében a Polgármester dönt. A tulajdonosi hozzájárulás az Önkormányzatot megillető ellenszolgáltatáshoz köthető. (4) A forgalomképtelen törzsvagyont érintő esetleges koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Képviselő-testület dönt.
(5) A forgalomképtelen vagyon elidegenítésére kötött szerződés semmis. Az ilyen vagyontárgy nem terhelhető meg, nem köthető le, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete, végrehajtás nem vezethető rá. 13. A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása 17. (1) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, megterheléséről, bérleti vagy a használati jogának átengedéséről a Képviselő-testület határoz. (2) Mindazokban az esetekben, amelyek során más jogszabályok értelmében az illetékes miniszter hozzájárulása, vagy hatósági hozzájárulás szükséges, azt a tulajdonosi jogot gyakorló köteles beszerezni. (3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyont érintő esetleges koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Képviselő-testület dönt. 18. (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes a rábízott vagyonon felüli vagyont az Önkormányzat, intézménye, egyszemélyes vagy többségi tulajdonú gazdasági-, közhasznú társasága szerződés alapján kezelheti, mely szerződés megkötéséről a Képviselő-testület dönt. (2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, bérleti vagy a használat jogának átengedéséről vagy gazdasági társaságba beviteléről az önkormányzati vagyonkezelő szervezetek a hatályos központi jogszabályok és a Vagyonr. rendelet alapján a velük megkötött vagyonkezelési szerződés rendelkezései szerint járhatnak el. 14. Intézmények vagyonhasznosítása 19. Az önkormányzati intézmények annak a törzsvagyonnak a használati jogát gyakorolhatják, amely az adott intézmény Alapító Okiratában vagy vagyonkimutatásában szerepel. Kötelesek a vagyontárgyakkal jó gazda módjára bánni, állagmegóvásukról, karbantartásukról és felújításukról gondoskodni. 20. (1) Az önkormányzati intézmény vezetője az Alapító Okiratban (létesítő határozatban) meghatározott tevékenységi körön és mértéken belül az alap-tevékenység sérelme nélkül önállóan dönt a használatában lévő ingatlan, ingatlanrész használatba (bérletbe) adásáról, legfeljebb egy évi időtartamra. (2) Az önkormányzati intézmény vezetője a Pénzügyi Bizottság előzetes hozzájárulásával dönt:
a) a használatában lévő ingatlan, ingatlanrész határozatlan jellegű, vagy az egy évet meghaladó használatba (bérbe) adásáról, b) vagyoni értékű jog megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről és egyéb módon történő hasznosításról kétmillió forint értékhatárig, 21. A vagyonhasznosításból befolyó bevétel a hasznosító intézmények, feladatainak ellátására, színvonalának javítására fordítható. 22. Az önkormányzati intézményeknél feladatváltozás miatt feleslegessé vált ingatlanok hasznosításáról a Képviselő-testület dönt. Az intézmények feleslegessé vált ingatlanjainak értékesítésére vonatkozó döntést megelőzi az adott ingatlannak a korlátozottan forgalomképes vagyoni körből való kivonása és üzleti vagyonná történő átminősítése. Ugyanígy kell eljárni az intézményi ingatlanok hasznosítása esetén, ha az ingatlannal kapcsolatos, Önkormányzat által meghatározott közszolgálati igény megszűnik. 15. Önkormányzati tagsági jogok gyakorlása 23. (1) Az Önkormányzat egyszemélyes vagy többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság, vagy közhasznú társaság vonatkozásában, a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott tulajdonosi jogait a Képviselő-testület gyakorolja. (2) A nem kizárólagos alapítói hatáskörbe tartozó kérdésekben a Pénzügyi Bizottság dönt. (3) Nem többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokban az Önkormányzatot a Képviselő-testület külön döntése hiányában a Polgármester képviseli. (4) Az Önkormányzat egyszemélyes vagy többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságai, vagy közhasznú társaságai a 2.000.000,- forintot meghaladó elidegenítéssel járó jogügyletei megkötése előtt a Képviselő-testület hozzájárulását meg kell kérni. 16. Az üzleti vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása 24. (1) Az Önkormányzati üzleti ingatlan és ingó vagyona tekintetében a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivételekkel : a) az 5.000.000,- forint egyedi forgalmi értéket meghaladó üzleti önkormányzati ingatlan, ingó vagyon felett a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat, a pénzügyi befektetések szabályaira az adott év pénzügyi tervéről szóló rendelet az irányadó,
b) az 5.000.000,- forint egyedi forgalmi értékig az üzleti ingatlan, ingó és értékpapír vagyon felett a Pénzügyi Bizottság gyakorolja a tulajdonosi jogokat. c) az 1.000.000,- Ft egyedi forgalmi érték alatti ingó vagyon tekintetében a Polgármester, a Pénzügyi Bizottság véleményének kikérésével gyakorolja a tulajdonosi jogokat. d) a 200.000,- Ft egyedi forgalmi érték alatti ingó vagyon tekintetében a vagyonkezelő szerv vezetője gyakorolja a tulajdonosi jogokat. e) A felesleges, használhatatlanná vált, elavult, vagy gazdaságtalanul üzemeltethető vagyontárgyak a tulajdonosi jog gyakorlója döntését követően bármely gazdasági szervezet vagy magánszemély részére értékesíthető. Értékesítés során be kell tartani a Vagyonr.-nek a vagyonhasznosítás eljárási rendjére és a nyilvánosság szabályaira vonatkozó rendelkezéseit és az intézmény értékesítéssel kapcsolatos belső szabályzatát. f) Az intézményekben feleslegessé vált és a könyvviteli nyilvántartásban érték nélkül szereplő vagyontárgyak az adott intézményvezető döntése alapján más intézménynek átadhatók. Egyéb esetben nem az Önkormányzat fenntartásában működő szervnek, egyéb szervnek a hivatalnál, vagy intézményeknél feleslegessé vált és könyvviteli nyilvántartásban érték nélkül szereplő vagyontárgyak átadása a Jegyző engedélye alapján történik. (2) Értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület hatásköre az Önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben a használat jogának más Önkormányzat vagy állami szerv részére történő átadását, vagy ezen szervektől történő átvételét szolgáló megállapodás jóváhagyása. (3) Vagyonkezelési szerződés megkötéséről a Képviselő-testület dönt. (4) Értékhatártól függetlenül az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes megszerzésére és önkormányzati vagyon átruházására a 15. rendelkezései az irányadóak. 17. Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása 25. (1) A Képviselő-testület a tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és üzleti vagyonának meghatározott körét a helyi önkormányzatokról szóló törvény, az Nvtv. és a Vagyonr. kereti között önkormányzati közfeladat ellátása érdekében vagyonkezelésbe adhatja. (2) A vagyonkezelői szerződés megkötéséről szóló döntés joga és szerződés tartalmának meghatározása kizárólagosan a Képviselő-testület hatásköre, mind a pályáztatással, mind a kijelöléssel történő vagyonkezelésbe adás esetében. (3) A Képviselő-testület által vagyonkezelésbe adott vagyont a vagyonkimutatásnak elkülönítetten kell tartalmaznia.
26. (1) A vagyonkezelésbe adást megelőzően meg kell határozni azt az önkormányzati közfeladatot, feladatkört, melynek ellátása hatékonyabban látható el a vagyonkezelő által. (2) Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása vagyonkezelési szerződés megkötésével történik. (3) Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása nyilvános pályázati eljárás lefolytatásával, majd vagyonkezelési szerződés megkötésével történik. A pályázati eljárás szabályait, s a vagyonkezelői jog ellenértékét, annak teljesítése feltételeit, a nyilvánosság biztosítását a Képviselő-testület egyedileg határozza meg a pályázat kiírása során. (4) A feladatellátás átadását célzó döntést megelőzően részletes elemzést kell készíteni, mely keretében értékelni kell a célt szolgáló vagyon állapotát, alkalmasságát, annak működtetési, várható felújítási és fejlesztési költségeit, s mindezeknek az önkormányzati költségvetésre gyakorolt hatását is. (5) A vagyonkezelésbe adásra vonatkozó javaslatot annak a Képviselő-testület által történő megtárgyalását megelőzően megvitatja a Pénzügyi Bizottság is. (6) Az Önkormányzat vagyonának kezelője az Nvtv.-ben meghatározott szervezet lehet. (7) Az önkormányzati vagyont kezelő szerv a rábízott vagyonról az Önkormányzat közfeladatainak sérelme nélkül a Vagyonr. és más hatályos jogszabályok, valamint a vele kötött vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint gondoskodik. (8) A vagyonkezelő szerv a szerződéssel reá ruházott jogok gyakorlását saját szervezete útján vagy az Önkormányzattal kötött szerződéssel összhangban más, az Nvtv.-ben meghatározott szereplők közreműködésével látja el, azonban az általa alkalmazott harmadik személy (alvállalkozó) eljárásáért úgy felel, mintha maga járt volna el és azokat a jogosultnak be kell jelentenie. (9) A vagyonkezelői joggal felruházott szervezetek az átalakulással egyidejűleg kötelesek szerződéseiket a működési forma változás miatt felülvizsgálni, és ha szükséges a szerződések módosítását kezdeményezni. (10) Az önkormányzati vagyon kezelője jogosult a működés feltételeként rábízott vagyontárgyak: a) birtoklására, b) használatára, hasznainak szedésére, c) bérbeadására és egyéb tulajdonviszonyokat nem érintő hasznosítására.
(11) Az önkormányzati vagyon kezelője köteles a működés feltételeként rábízott vagyontárgyak: a) biztosítására, b) a közterhek viselésére, c) a vagyon jó gazda módjára történő megőrzésére, d) a gazdálkodás szabályai szerinti használatára és gyarapítására, e) fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására. 27. (1) A vagyonkezelési szerződésben az önkormányzati döntést figyelembe véve meg kell határozni: a) a vagyonkezelési jog gyakorlásának terjedelmét, mértékét és korlátait, az esetleges korlátozások pontos megjelölésével, a vagyonkezelői jog ellenértékét, annak teljesítése feltételeit, b) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját, c) az ellenőrzéssel kapcsolatos eljárást, teljesítésének biztosítékait, d) a vagyonkezeléssel kapcsolatos beszámolási kötelezettség módját, az elszámolási kötelezettség tartalmát. A vagyonkezelési szerződés melléklete - a vonatkozó jogszabályi lehetőségekkel összhangban - az elkészített elszámolási rend, amely biztosítja, hogy a vagyonkezelő saját vagyonától elkülönítetten, analitikus nyilvántartások útján tételesen kimutassa a vagyonkezeléssel kapcsolatos bevételeit, költségeit, számláit, vagyon- és pénzmozgásokat, a vagyonkezeléssel kapcsolatos beszámolót a vagyonkezelőnek a tárgyévet követő év március 31-ig kell elkészíteni. e) a felmondási lehetőségeket és feltételeket, felmondási időt. Ezzel összefüggésben ki kell kötni, hogy a vagyonkezelő súlyos szerződésszegése esetén, vagy ha az ellenőrzésre feljogosított tevékenységét akadályozza, a szerződés azonnali hatállyal felmondható. f) a vagyonkezelési szerződésben az is kiköthető, hogy a kezelőt csak a szerződésben meghatározott eredmény elérése esetén illeti meg díjazás, mely azonban nem érinti a vagyonkezeléssel kapcsolatban felmerült költségek megtérítését, g) az átvevő a vagyont érintő beruházást, fejlesztést megelőzően köteles beszerezni az átadó írásos hozzájárulását is, h) a vagyonkezelő a beruházást, felújítást, ha annak fedezete önkormányzati forrásból származik csak az önkormányzat költségvetési rendeletében, vagy egyéb testületi határozatokban szabályozott módon és keretek között végezheti, az egyéb forrásból megvalósuló beruházások és felújítások esetében a feltételeket a vagyonkezelési szerződésben kell rögzíteni, i) a vagyonkezelési szerződés szerződésszerű teljesítésének
biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket (letét, engedményezés, stb.) és egyéb biztosítékokat, j) a vagyoni, személyi és szakmai jellegű feltételek igazolásának módját, k) a vagyon megterhelésével kapcsolatos tiltást. (2) A vagyonkezelési szerződés megszűnésének esetei: 1. határozott időtartamú vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartam elteltével, 2. a szerződés felmondásával, 3. közös megegyezéssel, 4. határozatlan időtartamú vagyonkezelési szerződés esetén a szerződés felmondásával, 5. közös megegyezéssel, 6. a vagyonkezelő halálával, 7. vagy jogutód nélküli megszűnésével, 8. az adott vagyontárgyra vonatkozóan a vagyontárgy megsemmisülésével, vagy 9. a gazdasági társaság, vagy a közhasznú társaság jogutód nélküli meg-szűnésével, 10. a szerződésben, vagy a vonatkozó jogszabályokban meghatározott egyéb ok, vagy feltétel bekövetkezése esetén. (3) A felmondási idő alakulása: 1. rendes felmondás esetén legalább 3 hónap, 2. rendkívüli felmondás esetén legalább 1 hónap, 3. a felmondás azonnali hatállyal történhet, ha a vagyonkezelő a vagyonban kárt okoz, vagy magatartása közvetlenül károkozással fenyeget. (4) A feladatellátásra vonatkozó szabályok megszegésekor, illetve a vagyon kezelésével kapcsolatos szabályok és szerződési kikötések megszegése miatt a Pénzügyi Bizottság, kezdeményezheti a Képviselő-testületnél a szerződés megszüntetését. (5) A vagyonkezelési szerződés tartalmazza az Nvtv.-ben előírt nyilatkozatokat. 28. (1) A vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzés megszervezésével és elvégzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáért a Jegyzője felelős. (2) Az ellenőrzés feladata a vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében a nyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének ellenőrzése, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása. (3) Az összefoglaló ellenőrzési jelentés az alábbiakat tartalmazza: a) a tulajdonosi ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatását,
b) a tulajdonosi ellenőrzés által tett megállapításokat és javaslatokat. (4) Az ellenőrzést szükség szerint a helyszínen, vagy adatbekérés útján, elsősorban a tulajdonosi ellenőrzés végrehajtásához szükséges dokumentációk értékelésével és a belső szabályzatokban található leírások, útmutatók, valamint a részletes vizsgálati programban meghatározott ellenőrzési módszerek alkalmazásával kell végrehajtani. 18. A vagyonhasznosítás eljárási rendje 29. (1) A vagyon elidegenítését, hasznosítását: a) a Pénzügyi Bizottság; b) a Polgármester; c) az Önkormányzat vagyonkezelő szerve kezdeményezheti, azzal, hogy a Képviselő-testület döntési körébe tartozó valamennyi vagyonhasznosításra vonatkozó javaslatot a Pénzügyi Bizottság véleményezi a tulajdonosi döntést megelőzően. (2) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba vagy bérbeadása, vagy más módon történő hasznosítása főszabályként pályáztatási eljárás, versenyeztetés eredményeként, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával történhet. (3) Nem kell versenyeztetési eljárást tartani: a) amennyiben az önkormányzati vagyontárgy piaci értéke nem éri el: ingó vagyon esetén az 2.000.000,- Ft-ot, ingatlan vagyon esetén a 5.000.000,- Ft-ot, b) vagyontárgynak többségi önkormányzati tulajdonú vállalkozásba vitele esetén; c) mezőgazdasági művelésre alkalmas földterület haszonbérbe adásakor; d) bérleti időszak meghosszabbításakor; e) állami feladatot ellátó állami szerv elhelyezése esetén; f) határozatlan idejű bérleti szerződés esetén 10 évet meghaladó bérleti jogviszony után a bérlemény bérlő számára történő értékesítésekor; g) kisajátításnál csereingatlan biztosítása esetén; h) telekhatár-rendezés esetén. i) ingó vagyon értékesítése esetén, amennyiben az olyan személy részére történik, aki az adott vagyontárgyat legalább két éve kizárólagosan használja. (4) A pályázati eljárás (versenyeztetés, licittárgyalás, a vagyonkezelésbe adása stb.) szabályait, valamint a nyilvánosság biztosítása feltételeit a Képviselő-testület egyedileg határozza meg a pályázatok kiírása során. Azok rendelkezéseit az önkormányzati vagyont kezelő, hasznosító szerv vagy személy a Képviselő-testület által jóváhagyott
vagyonkezelési szerződés rendelkezésének megfelelően köteles alkalmazni. (5) A tulajdonosi jog gyakorlója hoz döntést az alábbiakról: a) ingatlanvagyontárgy hasznosításának módja (értékesítés, bérbeadás, használatba adás, társaság alapításánál apportként szolgáltatás), b) a szerződés céljának meghatározása, c) érték elfogadása vagy megállapítása (ingatlan vételár, kikiáltási ár, apport érték, bérleti vagy használati díj mértéke, ellenértéke), d) ingatlanértékesítés esetén részletfizetési kedvezmény biztosítása és ezzel egy időben a vételár hátralék értékállóságának biztosítása, a vételár hátralékra alkalmazható kamat évi mértékének megállapítása, e) szerződés időtartamának meghatározása, f) árverésre kijelölés vagy pályázatra kijelölés, ez utóbbi esetén a pályáztatás módja, g) ingatlan csere céljára történő biztosítása, h) a Vagyonr,-ben fel nem sorolt esetekben a tipikus, vagy a gyakorlatban ritkán előforduló szerződéstípushoz sorolható szerződések megkötése során azokról az alapvető szerződéses feltételekről való rendelkezés, melyek hiányában szerződés nem jöhet létre. (6) A tulajdonosi jog gyakorlója a részletfizetési kedvezmény megállapítása során az önkormányzati költségvetés vizsgálatát követően külön kérelemre, maximum két év időtartamra adhat részletfizetési lehetőséget. A részletfizetés a fizetendő teljes összeg 50 %-a lehet, minimum a szerződéskötéskor érvényben lévő jegybanki alapkamat kikötése mellett. Részletfizetés esetén annak visszafizetését jelzálogjog bejegyzéssel kell biztosítani. 19. Záró rendelkezések 30. (1) Ez a rendelet 2012. szeptember 1 napján lép hatályba, s rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult vagyoni ügyekben, eljárásban kell alkalmazni. (2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás rendjéről szóló 8/1997. (V. 05.) önkormányzati rendelet és az azt módosító 13/2005. (XI. 28.) önkormányzati rendelet. ---------------------------------------------------- /: Dr. Széll Ferencné :/ /: Lipták József :/ alpolgármester jegyző
Ópályi, 2012. szeptember 7. A kivonat hiteléül: Lipták József jegyző A rendelet kihirdetve: 2012. augusztus 31. Lipták József jegyző
KIMUTATÁS Ópályi Község Önkormányzata forgalomképtelen törzsvagyonáról 2012. év 1.melléklet Sor- Sz. VAGYONTÁRGY MEGNEVEZÉSE HRSZ. CÍM Összes terület m 2 Tulajdoni hány. % Tulajdoni Hányad m 2 BRUTTÓ ÉRTÉK Ezer Ft Becsült érték Ezer Ft 1. Híd 0/1 100 18.750 45.360 2. Járda 0/2 100 364 8.080 3. Járda 0/3 100 1.448 6.973 4. Járda 0/4 100 4.730 4.730 5. Járda 0/5 100 2.187 2.187 6. Út 1301/1 2181 100 2181 476 476 7. Közút 1128 434 100 434 362 362 8. Közterület 1074 Dankó u 3619 100 3619 5.479 5.479 9. Árok 0181 2672 10 267 3 3 10. Közút 1064 Nyíl u 2722 100 2722 9.958 5.121 11. Saját haszn. út 0189 11170 10 1117 11 11 12. Közterület 988 Rákóczi u 9051 100 9051 16.633 24.576 13. Közterület 952 Zöldfa u 9384 100 9384 16.231 16.231 14. Közterület 62 Kossuth u 62 17278 100 17278 35.569 48.747 15. Közút 67 342 100 342 333 333
16. Közút 139 637 100 637 674 674 17. Közterület 207 Bajcsy Zs u 9666 100 9666 19.456 28.707 18. Közút 292 1510 100 1510 1.242 1.242 19. Közterület 293 Zrinyi M u 1574 100 1574 1.429 1.429 20. Közterület 305 Zrinyi M u 900 100 900 803 803 21. Út 324/1 1919 100 1919 1.415 1.415 22. Út 324/3 1451 100 1451 1.090 1.090 23. Árok 325 1974 100 1974 1.866 1.866 24. Közút 370 1392 100 1392 1.288 1.288 25. Árok 407 184 100 184 192 192 Átvitel: 141.989 207.715 KIMUTATÁS Ópályi Község Önkormányzata forgalomképtelen törzsvagyonáról 2012. év 1.melléklet Sor- Sz. VAGYONTÁRGY MEGNEVEZÉSE HRSZ. CÍM Összes terület m 2 Tulajdoni hány. % Tulajdoni Hányad m 2 BRUTTÓ ÉRTÉK Ezer Ft Becsült érték Ezer Ft Áthozat 141.989 207.715 26. Közterület 433 Dózsa u 3841 100 3841 12.284 12.284 27. Közút 494 267 100 267 824 824
28. Közterület 495 Dózsa u 4068 100 4068 12.973 16.624 29. Közterület 520 Dózsa u 2289 100 2289 3.074 3.074 30. Közterület 533 Ságvári u 3524 100 3524 12.846 12.846 31. Közterület 581 Petőfi u 1944 100 1944 3.014 5.752 32. Közterület 632 Ságvári u 7124 100 7124 8.223 8.223 33. Közterület 663 Ságvári köz 1268 100 1268 1.578 1.578 34. Közút 717 216 100 216 235 235 35. Közterület 733 Ady E u 1083 100 1083 826 826 36. Közterület 742 Zöldfa u 6527 100 6527 9.818 9.818 37. Közterület 743 Ady E u 6623 100 6623 14.734 14.734 38. Közút 744 8940 100 8940 6.837 6.837 39. Árok 773 401 100 401 379 379 40. Közterület 785 Rajk L u 2528 100 2528 4.507 6.249 41. Közterület 825 Zöldfa u 2738 100 2738 2.899 2.899 42. Közterület 840 Béke u 4727 100 4727 12.787 11.987 43. Árok 859 1051 100 1051 1.206 1.206 44. Közterület 905 Táncsics M. u 9538 100 9538 29.433 25.859
Összesen:: 280.466 349.409 2.melléklet KIMUTATÁS Ópályi Község Önkormányzata korlátozottan forgalomképes törzsvagyonáról 2012. év Sor- Sz. VAGYONTÁRGY MEGNEVEZÉSE HRSZ. CÍM Összes terület m 2 Tulajdoni hány. % Tulajdoni Hányad m 2 BRUTTÓ ÉRTÉK Ezer Ft Becsült érték Ezer Ft 1. Általános Iskola 549/2 Árpád u 3 610 100 610 39.496 54.028 2. Községháza 549/3 Rajk L u 4 3822 100 3822 12.921 24.903 3. Általános Iskola 559 Rajk L u 18 21.125 100 21.125 273.378 323.236 4. Lakóház udvar 576 Kossuth L u 1324 100 1324 15.640 15.640 5. Közmű víz 100 208.301 309.800 6. Hulladék lerakó 0/40/2 61.4798 61.498 473 462 7. Vízmű 018 596 10 60 1 1 8. Kút 020/2 960 10 96 1 1 9. Vízmű 2215/6 3519 10 352 238 238 10. Vízmű 3488/2 439 10 44 30 30 11. Kút 3606/51 486 10 49 33 33
12. Üzem 3615 20545 10 2055 1.391 1.391 13. Vízmű (kút) 3688/2 587 10 59 40 40 14. Vízmű 0180/2 536 10 54 1 1 15. Vízmű (kút) 0180/6 1393 10 139 1 1 16. Vízmű, kút és út 0182/2 1789 10 179 2 2 17. Vízmű kút és út 0191/3 3859 10 386 4 4 18. Vízmű (kút) 0191/7 1333 10 133 1 1 19. Beépített terület 1301/22 Nyíl utca 7 903 100 903 400 400 20. Temető 071 16967 100 16967 623 11015 Összesen: 552.975 741.227 3.melléklet Ópályi Község Önkormányzata forgalomképes üzleti vagyonáról (Ingatlanok, Járművek)
2012. év Sor- Sz. VAGYONTÁRGY MEGNEVEZÉSE HRSZ. CÍM Összes terület m 2 Tulajdoni hány. % Tulajdoni Hányad m 2 BRUTTÓ ÉRTÉK Ezer Ft Becsült érték Ft Ezer 1. Telephely 3616/1 14464 58 39 39 2. Kultúrház 6 Petőfi S u 2 2006 100 2006 11.095 20.626 3. Lakóház udvar 557 Rajk u 14 5594 100 5594 4.755 4.755 4. Beépítetlen terület 561/1 1093 100 1093 3.662 3.662 5. Beépítetlen terület 562/3 201 100 201 18 171 6. Beépítetlen terület 630 571 100 571 387 387 7. Lakóház udvar 726/1 1275 100 1275 10.494 10.494 8. Beépítetlen terület 726/3 769 100 769 654 654 9. Beépítetlen terület 726/4 769 100 769 603 654 10. Beépítetlen terület 810 451 100 451 305 305 11. Lakóház, udvar gazd.épület 962 Rákóczi u 6 1105 50 553 374 374 12. Beépített terület 1053 Széchenyi u 115 442 100 442 299 299 13. Beépített terület 1054 Széchenyi u 113 442 100 442 299 299 14. Beépített terület 1055 Széchenyi u 111 442 100 442 299 299 15. Beépített terület 1056 Széchenyi u 109 412 100 412 279 279 16. Beépített terület 1057 Széchenyi 419 100 419 284 284
u 107 17. Beépített terület 1058 Széchenyi u 105 411 100 411 278 278 18. Beépített terület 1059 Széchenyi u 115 401 100 401 271 271 19. Beépített terület 1061 Széchenyi u 99 416 100 416 282 282 20. Beépített terület 1062 Széchenyi u 97 429 100 429 290 290 21. Beépített terület 1063 Széchenyi u 95 442 100 442 299 299 22. Beépített terület 1065 Dankó u 22 363 100 363 246 246 23. Beépített terület 1066 Dankó u 24 436 100 436 295 295 24. Beépített terület 1067 Dankó u 26 419 100 419 284 284 25. Beépített terület 1068 Dankó u 28 431 100 431 292 292 Átvitel: 36.383 46.118 3.melléklet Ópályi Község Önkormányzata forgalomképes üzleti vagyonáról (Ingatlanok, Járművek) 2012. év Sor- Sz. VAGYONTÁRGY MEGNEVEZÉSE HRSZ. CÍM Összes terület m 2 Tulajdoni hány. % Tulajdoni Hányad m 2 BRUTTÓ ÉRTÉK Ezer Ft Becsült érték Ezer Ft
Áthozat: 36.383 46.118 26. Beépített terület 1069 Dankó u 30 434 100 434 294 294 27. Beépített terület 1070 Dankó u 32 431 100 431 292 292 28. Beépítetlen terület 1072 Dankó u 36 437 100 437 296 296 29. Beépítetlen terület 1073 Dankó u 399 100 399 270 270 30. Beépítetlen terület 1075 Dankó u 558 100 558 378 378 31. Beépített terület 1076 Dankó u 35 418 100 418 283 283 32. Beépített terület 1077 Dankó u 33 425 100 425 288 288 33. Beépített terület 1078 Dankó u 31 423 100 423 286 286 34. Beépített terület 1079 Dankó u 29 435 100 435 294 294 35. Beépített terület 1080 Dankó u 27 429 100 429 290 290 36. Beépített terület 1081 Dankó u 25 433 100 433 293 293 37. Beépített terület 1082 Dankó u 23 435 100 435 294 294 38. Beépített terület 1083 Dankó u 21 421 100 421 285 285 39. Beépített terület 1084 Dankó u 19 451 100 451 100 305 40. Beépített terület 1085 Dankó u 17 465 100 465 315 315 41. Beépített terület 1086 Dankó u 482 100 482 200 326
15 42. Beépített terület 1087 Dankó u 13 482 100 482 290 326 43. Beépített terület 1089 Dankó u 9 466 100 466 315 315 44. Beépített terület 1090 Dankó u 7 450 100 450 305 305 45. Beépített terület 1092 Dankó u 3 463 100 463 313 313 46. Beépített terület 1093 Dankó u 1 449 100 449 304 304 47. Beépített terület 1094 Dankó u 2 446 100 446 302 302 48. Beépített terület 1095 Dankó u 4 438 100 438 297 297 49. Beépített terület 1096 Dankó u 6 433 100 433 293 293 50. Beépített terület 1097 Dankó u 8 452 100 452 306 306 Átvitel: 43.566 53.668 1. melléklet Ópályi Község Önkormányzata forgalomképes üzleti vagyonáról (Ingatlanok, Járművek) 2012. év Sor- Sz. VAGYONTÁRGY MEGNEVEZÉSE HRSZ. CÍM Összes terület Tulajdoni hány. % Tulajdoni Hányad BRUTTÓ ÉRTÉK Becsült érték
m 2 m 2 Ezer Ft Ezer Ft Áthozat: 43.556 53.668 51. Beépített terület 1098 Dankó u 10 465 100 465 315 315 52. Beépített terület 1099 Dankó u 12 494 100 494 334 334 53. Beépített terület 1100 Dankó u 14 512 100 512 347 347 54. Beépített terület 1101 Dankó u 16 444 100 444 301 301 55. Beépített terület 1102 Dankó u 18 471 100 471 319 319 56. Beépített terület 1103 Dankó u 20 455 100 455 308 308 57. Beépítetlen terület 1105/10 296 100 296 200 200 58. Lakóház udvar 1118 Széchenyi u 73 2431 100 2431 3.015 3.015 59. Beépítetlen terület 1301/25 937 100 937 73 73 60. Szántó 058/4 18.423 100 18.423 534 534 61. Szántó 058/5 21.980 100 21.980 565 565 62. Napközi otthon 726/2 1481 100 1481 2.572 3.866
Összesen ingatlanok: 52.439 63.845 3.melléklet Ópályi Község Önkormányzata forgalomképes üzleti vagyonáról (Ingatlanok, Járművek) 2012. év Sor- Sz. VAGYONTÁRGY MEGNEVEZÉSE HRSZ. CÍM Összes terület m 2 Tulajdoni hány. % Tulajdoni Hányad m 2 BRUTTÓ ÉRTÉK Ezer Ft Becsült érték Ft Ezer 1. Suzuki WAGONER Jókai Mór ÁMK.
Rajk L u 18. 2.372 2. Traktor Ópályi Önkorm. Rajk L u 4. 5.448 Összesen Járművek 7.820 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
ÓPÁLYI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 12/2012. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete a települési önkormányzati képviselők, valamint a bizottság elnöke és tagja tiszteletdíjáról. Ópályi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 17. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 20. (2) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. fejezet A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet hatálya Ópályi Község Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) valamennyi települési önkormányzati képviselő tagjára (a továbbiakban: képviselő), valamint a 3-5. -okban foglaltak kivételével a Képviselő-testület bizottságának tagjára terjed ki. (2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a polgármesterre, valamint az alpolgármesterre. Esetükben a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Pttv.) szabályait kell alkalmazni, s járandóságaikról a Képviselő-testület egyedi határozattal dönt. II. fejezet A tiszteletdíj 2. 251 A tiszteletdíj mértéke (1) A képviselő havi tiszteletdíjának mértéke a Pttv. 15. (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel megállapított illetményalap 0,776-szeres szorzatával megegyező (a továbbiakban: alapdíj). (2) A képviselőt akkor is az (1) bekezdésben meghatározott alapdíjnak megfelelő tiszteletdíj illeti meg, ha a Képviselő-testület bizottságának tagja, vagy elnöke. (3) A bizottság nem képviselő tagja (a továbbiakban: kültag) az alapdíj 45 %-ának megfelelő összegű havi tiszteletdíjban részesül. (4) A képviselőt, a bizottság tagját megillető havi tiszteletdíj konkrét összegét a Képviselő-testület ezen rendelet alapján a Pttv. 15. (1) bekezdését figyelembe véve határozatával állapít meg. 3.
A tiszteletdíj csökkentése (1) Az alapdíj szerint járó havi tiszteletdíj a Polgármester javaslatára, a Képviselőtestület erről szóló egyedi döntésének jogerőssé válását követő kifizetésekre alkalmazhatóan a (2)-(4) bekezdésben foglalt esetekben, mértékben, ideig, illetve e rendelet szerinti eljárási szabályok alkalmazásával kerül csökkentésre. (2) Ha a képviselő a Képviselő-testület három egymást követő rendes ülésén (ide értve az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata szerint előre meghirdetett közmeghallgatást is) egyáltalán nem jelenik meg, úgy a tiszteletdíja 2 hónapig 10 %- kal kerül csökkentésre. (3) Ha a képviselő a Képviselő-testület legalább három ülésére (ide értve az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata szerint előre meghirdetett közmeghallgatást is) késve érkezik, vagy az ülésről az ülés közben távozik, úgy a tiszteletdíja 2 hónapig 5 %-kal kerül csökkentésre. Ezek a mulasztások abban az esetben kerülnek szankcionálására, ha a képviselő a késéséből vagy a távozásából eredően legalább egy érdemi döntés (határozat vagy rendelet) meghozatalában nem vett részt. (4) Ha a képviselő a Képviselő-testület által eseti döntéssel rábízott feladatát, feladatait (pl. meghatározott döntés előkészítésében, végrehajtásának szervezésében, ellenőrzésében nem, vagy nem a megbízásnak megfelelően vett részt stb., a továbbiakban: megbízás) a) egyáltalán nem teljesítette, úgy a tiszteletdíja 2 hónapig 10 %-kal, 252 b) hiányosan teljesítette, úgy tiszteletdíja 2 hónapig 5 %-kal kerül csökkentésre. (5) A (2)-(4) bekezdésekben meghatározott csökkentés egyidejűleg, illetve egymást érintő, átfedő időszakra kiterjedően is alkalmazható, azonban a csökkentés a) együttes mértéke ez esetben sem haladhatja meg az alapdíj szerint járó havi tiszteletdíj 25 %-át, b) egybefüggő időre együttesen is legfeljebb csak 12 hónapig tarthat. III. fejezet Eljárási rendelkezések 4.