Kedves Gyerekek! Szeretettel köszöntünk benneteket a második osztályban! Erre az esztendôre is összegyûjtöttünk nektek sok mesét, verset, történetet. Bízunk benne, hogy találtok közöttük kedvetekre valót. Reméljük, szeretni fogjátok ezt a könyvet, szívesen dolgoztok vele. Kívánunk nektek jó tanulást, vidám olvasgatást! A tankönyv készítôi Vidám ôszi dal Vége van a nyárnak, de én sose bánom: érik az alma, a körte a fákon, koppan a dió, mikor lepotyog az ágról, édes a levegô a szôlô illatától. Gesztenye huppan a sárguló fûre: fényes a belseje, külseje tüske, készül az ezerféle gesztenyebábu pókhasú, kerekfejû, pálcikalábú. (Lévay Erzsébet) 3
Olvasd el a mesét! Az alma (1. rész) Késô ôszre járt az idô. A fákról már réges-régen lepotyogtak a termések, lehullottak a levelek. Csak a vadalmafa tetején maradt egy alma. A nyúl meglátta. Hogyan tudnám leszedni? Nagyon magasan van az alma, nem bírok odáig felugrani sóhajtott szomorúan. Kárr-kár! hallatszott valahonnan. A nyúl körülnézett, és meglátta a varjút. Hallod-e, varjú koma! kiáltotta a nyúl. Szakítsd le nekem az almát! A nyúl megkívánta az almát. A nyúl megkívánta a tobozt. A varjú átrepült a vadalmafára, és letépte az almát. Az kiesett a csôrébôl, le a földre. Köszönöm szépen, varjú koma! kiáltotta a nyúl. Aztán lehajolt, hogy felvegye az almát. Hát uramfia, mit látnak szemei?! Az alma szusszant egyet, és elszaladt. Hát ez meg miféle csoda? Megijedt a nyúl, de aztán rájött, mi történt. Az almafa alatt aludt a süni, és éppen az ô hátára pottyant az alma. Szegény süni is megijedt, futásnak eredt, és tüskéin magával vitte az almát is. Az alma a süni hátára esett. Az alma elgurult a bokorba. 4
Állj meg, állj meg! kiáltozott a nyúl. Hová viszed az almámat? Ez az én almám. Leesett, és én elkaptam válaszolta a süni. Odarepült hozzájuk a varjú. Felesleges vitáznotok, ez az én almám. Én téptem le a fáról, magamnak! Sehogy sem tudtak megegyezni, mindegyikük azt kiabálta: Ez az én almám, az enyém! A veszekedésbôl verekedés lett. A varjú a csôrével belecsípett a süni orrába. A sün a tüskéivel megszúrta a nyulat, a nyúl oldalba rúgta a varjút. Veszekedtek, hogy kié legyen az alma. Azon veszekedtek, hogy ki tud magasabbra ugrani. Olvasd el, és húzd alá azt, amelynek van jelentése! me mi mó mí mo ve vi vó ví vo se si só sí so re ri ró rí ro te ti tó tí to ke ki kó kí ko he hi hó hí ho pe pi pó pí po Olvasd el a mondatokat! Válaszolj a kérdésekre! Misi mesét olvas. A mókusról. Ki olvas? Mari segít a mamának. Ô mosogat. Kinek segít Mari? Miki meleg teát iszik. Mézet is tett bele. Mibe tett mézet Miki? Timi moziba megy. A film egy maciról szól. Hova megy Timi? 5
Olvasd tovább a mesét! Az alma (2. rész) Ekkor ért oda hozzájuk a medve. Rájuk bömbölt: Mi történik itt? Mi ez a lárma? Azonnal abbahagyták a verekedést. A nyúl válaszolt: Az almán vitatkozunk. Nem tudunk megegyezni. Légy te a bíró! Te vagy a leghatalmasabb, a legbölcsebb itt az erdôben. Azé legyen az alma, akinek te ítéled! Úgy van, legyél te a bíró! mondta a sün és a varjú is. A róka lett a bíró. A medvét választották bírónak. Aztán elmesélték a medvének, hogy s mint esett a dolog. A medve gondolkodott, töprengett egy ideig. Megvakarta a füle tövét, aztán megkérdezte: Ki látta meg az almát? Én! felelte a nyúl. Ki tépte le a fáról? Én! károgta a varjú. És ki kapta el? Én! kiáltotta a süni. Akkor mindenkinek joga van az almához mondta a medve. De csak egy almánk van! kiáltotta a sün, a nyúl és a varjú is. Igen, de egy almát el lehet osztani. Törjétek el három egyforma darabra, és mindenki vegye el a maga részét! Ez így jó lesz mondta a sün, a nyúl és a varjú is. 6
A sün négy egyforma részre vágta az almát. Az elsô darabot a nyúlnak kínálta. Tessék, ez a tiéd, mert te láttad meg elsônek. A másodikat a varjúnak adta. Ez a tiéd, mert te tépted le. A harmadik darabot ô nyelte le. Ez az enyém, mert én kaptam el az almát. A negyedik darabkát pedig a medve mancsába nyomta. Ez a tied. Ugyan miért? ámuldozott a medve. Azért, mert te békítettél össze bennünket! Mindannyian megették a részüket az almából, és mindenki elégedett is volt. A süni ette meg az almát. A süni az almát négy egyforma részre osztotta. Olvasd el a szavakat! Mondj velük mondatot! Karikázd be kékkel a fiúneveket! mama moha dáma móka sima koma téma roma cumi gumi mozi maci móló hamu gumó ráma maki puma Miki Misi Mari Mici Matyi Mimi Simi Tomi Timi Tibi Sári Sebô 7
Olvasd el, és végezd el a feladatokat! A barnamedve A barnamedve nagyon erôs állat. Mellsô lábain erôs karmok vannak. Ez az ô fegyvere és segítôeszköze. A medvének mely lábain vannak erôs karmok? Húzd alá! Szereti a halat, ügyesen halászik. Eszik rovarokat, bogyókat, mézet, vadkörtét, málnát, falevelet. Sok mindennel, sokfélével táplálkozik. Zöldséggel is, gyümölcsökkel is, hússal is. Ezért mindenevô állatnak is mondjuk. Milyen állatnak mondjuk a táplálkozása alapján? Húzd alá! Bundája nagyon vastag. Még a méh csí pé sé tôl is megvédi. A medvék orra nagyon érzékeny. Arra minden medve nagyon vigyáz. Miért vigyáz minden medve az orrára? Húzd alá! A felnôtt barnamedve egyedül él. Télen elbújik a barlangjába, sokat alszik. A medvebo csok té len születnek. Tavasszal a mamá jukkal együtt bújnak elô a bar langból. Melyik évszakban születnek a medvebocsok? Húzd alá! 8
Hallgasd meg, majd olvasd el te is! Próbáld megtanulni! Édes-keserû Mézet lopott a medve, Megcsípték a méhek, Édesen is keserû Neki most az élet. (Népköltés) Jelöld a rövid-hosszú hangokat! i o û ü í ó ó i í o ó û ü ó o ü o í ó i ó í í û o ü Olvasd el a mondatokat, majd ismételd meg ôket! A fán egy alma volt, amit észrevett a nyúl. A varjú leszedte az almát, amit aztán leejtett. A sün hátára esett az alma, amit elvitt magával. Azon az almán vesztek össze, amit mindegyik meg akart enni. Csak egy alma volt, amit a medve javaslatára elosztottak. A medve is kapott abból az almából, amit a sün osztott szét. Olvasd el! Mondd el, kire szoktuk mondani! Alszik, mint a medve. Erôs, mint a medve. Morog, mint a medve. 9
Olvasd el a mesét! Az okos leány Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy molnár. Ennek a molnárnak volt egy gondos, takaros lánya. A lány nemcsak gondos, takaros volt, hanem nagyon okos is. Olyan okos, hogy hetedhét országra járt a híre. A leány álmos volt. A leány takaros és okos volt. Meghallotta ezt a király is. Odaüzent a lánynak, hogy van neki a padlásán százesztendôs kendere, fonja meg azt aranycérnának. A leány erre visszaüzent, hogy van nekik egy százesztendôs sövényük, abból csináltasson a király aranyorsót. Akkor szívesen megfonja az aranyfonalat. Azt csak nem kívánhatja a király, hogy az aranyfonalat haszontalan faorsón fonja meg. A leány aranyorsót kért a királytól. Tetszett a királynak a felelet. Újabb üzenetet talált ki. Most azt kérte a lánytól, hogy van neki a padláson egy lyukas korsója, foltozza meg, ha tudja. Megint visszaüzent a leány, hogy fordíttassa ki a király a korsót. Senki sem hallott olyat, hogy a színérôl foltoztak volna valamit. 10 A leány nem akart énekelni.
Ha a király kifordíttatja a korsót, a leány megfoltozza. Ha a király virágot küld, a leány elülteti azt. Ez a felelet még jobban tetszett a királynak. Most meg már azt üzente, hogy menjen el a leány ôhozzá. De úgy, hogy menjen is, meg ne is. Köszönjön is, mikor elébe ér, de mégse köszönjön. Vigyen is ajándékot, meg ne is. A lány fogott egy galambot, és két szita közé tette. Aztán elkérte az apjától a szamarat, felült a hátára, s úgy ment a király elébe. Mikor ott volt a király elôtt, egy szót sem szólt, hanem csak meghajtotta magát. Aztán felemelte az egyik szitát, a galamb pedig azonnal elrepült. Így aztán ment is, nem is, köszönt is, nem is, vitt is ajándékot, nem is. A király úgy megszerette az okos leányt, hogy mindjárt elvette feleségül. Azóta is élnek boldogan, békében, hacsak meg nem haltak. A leány hangosan köszönt, és egy tortát vitt a királynak. A leány szamárháton ment, galambot vitt, és meghajolt. 11