Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2013. (V.14.) önkormányzati rendelete Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 3. (1) bekezdés 6. pontjában, 5. (2) bekezdés b)-c) pontjába, 6. (6) bekezdésében, 11. (16) bekezdésében, 13. (1) bekezdésében, 18. (1) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 107. - ában, 109. (4) bekezdésében, 143. (4) bekezdés i) pontjában, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 97. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés és e) pontjában és az Nvtv. 7. (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: A rendelet hatálya, az önkormányzat vagyona, a vagyon csoportosítása 1.A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet hatálya kiterjed a) Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzatára (a továbbiakban: önkormányzat), b) az önkormányzati vagyon kezelőire, hasznosítóira, használóira, c) az önkormányzat szerveire. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére. 2. Az önkormányzat vagyona 2. E rendelet alkalmazásában vagyon a) a könyvviteli mérlegben kimutatandó vagyon és b) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 44/A. (3) bekezdésben felsoroltak. 3. Az önkormányzat törzsvagyona 3. (1) Az önkormányzati vagyon csoportosítása a Nvtv.-ben szabályozottak szerint történik, mely értelmében az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. (2) Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból áll. 4. (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona
a) a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonból, és b) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonból áll. (2) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon alatt a Nvtv. 5. (3) bekezdése szerinti vagyont kell érteni. (3) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak a törvényben, valamint a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott vagyonelem minősül. A képviselőtestület nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonnak egy vagyonelemet sem minősít. (4) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartozik az (1) bekezdésen túl az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Vátv.) 23. (2) bekezdésében meghatározott levéltári anyag is. (5) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon a Nvtv.-ben foglalt kivétellel nem idegeníthető elő, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon osztott tulajdon nem létesíthető. Ezen tilalom az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonba tartozó javak teljes terjedelme tekintetében fennáll. (6) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát a rendelet 1. melléklete, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt vagyont a rendelet 2 melléklete tartalmazza. 5. (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona a) a Vátv.-ben korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonelemekből, valamint b) az önkormányzat által az a) ponton túl korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősített vagyonából áll, mely vagyonelemeket a rendelet 3. melléklete tartalmazza. (2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonával törvényben vagy e rendeletben meghatározott feltételekkel rendelkezhet. 6. (1) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek forgalomképességének tartalmát törvény határozza meg. (2) Az 5. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonelemek forgalomképességének korlátai az alábbiak: a) az intézményeket és középületeket az adott intézményi feladat vagy középület esetén a közfeladat ellátásáig nem lehet elidegeníteni, és nem lehet megterhelni, b) nem lehet elidegeníteni az adott intézményt, középületet akkor sem, ha az intézményiés a közfeladat ellátása ideiglenesen, várhatóan maximum 3 évig szünetel, c) a használatot és a hasznosítási jogot 1 évnél hosszabb időszakra nem lehet átruházni. (3) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgy forgalomképes vagyonná történő átminősítéséről Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete dönt.
4. Az önkormányzat üzleti vagyona 7. (1) Az önkormányzat üzleti vagyona mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába. Az önkormányzat üzleti vagyonába tartozó ingatlanok kimutatását a rendelet 4. melléklete tartalmazza. (2) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy és vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, valamint egyéb hasznosítása (a továbbiakban együtt: tulajdonosi jog gyakorlása) az e rendeletben meghatározottak szerint történik. 5. A vagyongazdálkodás elvei, szabályai 8.. (1) Az önkormányzat vagyongazdálkodásának közép- és hosszú távú célkitűzéseit az önkormányzat gazdasági programja és vagyongazdálkodási terve tartalmazza. A középtávú vagyongazdálkodási terv időtartama 3 év, a hosszú távú vagyongazdálkodási terv időtartama 6 év. (2) A vagyongazdálkodási tervet a polgármester készíti el a JÜPTT Bizottság javaslatainak figyelembe vételével a tárgyévet megelőző évben legkésőbb a tárgyévre vonatkozó költségvetési koncepció elfogadásáig. (3) A terv készítése során figyelemmel kell lenni a vagyongazdálkodási terv, az önkormányzat gazdasági programja, valamint az éves költségvetési rendeletek összhangjának biztosítására. (4) A vagyongazdálkodási tervet az önkormányzati gazdasági program elkészítésekor és felülvizsgálatakor felül kell vizsgálni. (5) A vagyongazdálkodási tervet a képviselő-testület határozattal fogadja el. 9.. (1) Az önkormányzat vállalkozási tevékenysége a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az önkormányzat csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. (2) Az önkormányzat nem alapíthat olyan gazdasági társaságot, és öröklés vagy törvény rendelkezése alapján, valamint a követelés fejében szerzett részesedés kivételével nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban, amely, vagy amelynek valamely tagja nem átlátható szervezet. Nem átlátható szervezetben öröklés címén, törvényi rendelkezés alapján vagy követelés fejében szerzett részesedés esetén az önkormányzat köteles haladéktalanul intézkedni részesedése megszüntetése érdekében. A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása 6. Tulajdonjog átruházása 10.
(1) Vagyont értékesíteni természetes személy, vagy a Nvtv.-ben meghatározott átlátható szervezet részére a Nvtv-ben meghatározott módon lehet. (2) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyont. (3) Az egyes korlátozottan forgalomképes törzsvagyont értékesíteni a Nvtv.-ben foglaltak figyelembevételével a képviselőtestület általi kijelölést követően versenyeztetés útján e rendeletben és mellékletében foglalt eljárási rend szerint, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. A pályázati felhívást az önkormányzat honlapján, a helyi TV-ben, valamint az önkormányzat hirdetőtábláján közzé kell tenni. (4) Az egyes korlátozottan forgalomképes törzsvagyont a 6. (2) bekezdésben meghatározott korlátok figyelembevételével lehet értékesíteni. (5) Korlátozottan forgalomképes ingatlan elidegenítése esetén a bevételt elsősorban beruházásra, felújításra kell fordítani úgy, hogy a vagyonértékesítés lehetőleg ne járjon vagyonvesztéssel. (6) Az önkormányzati tulajdonban levő ingatlan értékesítése esetén a Nvtv.-ben foglalt kivétellel az államot minden más jogosultat megelőző elővásárlási jog illeti meg. Az elővásárlási jog gyakorolására külön törvényben meghatározott szerv amennyiben törvény a nyilatkozattételi határidőre vonatkozóan eltérően nem rendelkezik az átruházás valamennyi lényeges elemét tartalmazó ajánlat vagy az elővásárlási jog jogosultjával szemben még hatályba nem lépett a vagyon értékesítésére irányuló szerződés részére történő kézbesítéstől számított 30 napon belül nyilatkozik, hogy kíván-e élni az elővásárlási joggal az állam nevében. 11.. Üzleti vagyont az alábbiak szerint lehet értékesíteni a.) A 6.millió forint egyedi értéket meghaladó vagyont értékesíteni a Nvtv.-ben foglaltak figyelembevételével a képviselőtestület általi kijelölést követően versenyeztetés útján e rendeletben és mellékletében foglalt eljárási rend szerint, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. A pályázati felhívást az önkormányzat honlapján, a helyi TV-ben, valamint az önkormányzat hirdetőtábláján közzé kell tenni. A döntéshez köteles a polgármester 6 hónapnál nem régebbi igazságügyi szakértői értékbecslést beterjeszteni. b) A 101 ezer forint és a 6 millió forint értékhatár közötti vagyon értékesítéséről a honlapon, a helyi TV-ben és az önkormányzati hirdetőtáblán közzé tett hirdetmény alapján beérkezett ajánlatok közül a legjobb ajánlattevő javára dönt a képviselőtestület. A képviselőtestület az értékesítésről szóló döntését hirdetmény közzététele nélkül is meghozhatja, ha az önkormányzat az ingatlan forgalmi értékének megfelelő vételi ajánlatot kap. c) A 100 ezer forint értéket meg nem haladó vagyon értékesítéséről a polgármester dönt. A polgármester döntéséről a képviselőtestületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
7. Ingyenes vagyonátruházás 12. (1) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni a Nvtv. 13. (3)-(7) bekezdése alapján lehet. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a pénzvagyonra, valamint a követelésekre és fizetési kötelezettségekre. (3) A tulajdonjog és a vagyonhoz kapcsolódó önállóan forgalomképes vagyoni értékű jog ingyenes átruházása nyilvános pályázati eljárás lefolytatásával történik. A pályázati felhívást az önkormányzat honlapján, a helyi TV-ben és az önkormányzat hirdetőtábláján közzé kell tenni. 8. A tulajdonosi jogok gyakorlása 13. (1) A tulajdonosi jogokat az e rendeletben foglaltak szerint a képviselőtestület, illetve e rendeletben meghatározottak szerint a polgármester gyakorolja. (2) Az önkormányzat gazdasági társaságban történő részvételéről, illetve a gazdasági társaságban történő vagyoni hozzájárulás elidegenítéséről a képviselőtestület dönt. (3) Ingatlan tulajdonjogának megszerzése, illetve önkormányzati tulajdonban levő ingatlan értékesítése a képviselőtestület hatáskörébe tartozik. A képviselőtestület döntésére a JÜPTT Bizottság tesz javaslatot. (4) Az önkormányzat tulajdonában levő ingatlanok szolgalmi és vezetékjoggal, valamint használati joggal való megterheléséről, valamint az ezzel összefüggő tulajdonosi hozzájárulás megadásáról, amennyiben ezen jogokkal történő megterhelésért fizetendő kártalanítás összege a.) 200 ezer forintot meghaladja a képviselőtestület, b.) 200 ezer forintot nem haladja meg, a polgármester dönt. (5) Kivételesen, ellenszolgáltatás/kártalanítás nélkül lehet szolgalmi/vezetékjogot alapítani olyan közművezeték létesítése céljából, amelynek során a szolgáltató kötelező önkormányzati feladatot valósít meg. (6) Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatok közül a.) építési ügyekben közművekkel való ellátás területén a tulajdonosi hozzájárulás megadására, b.) az önkormányzat javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom, továbbá visszavásárlási jog törléséhez hozzájárulás megtételére a polgármester jogosult. 14. (1) Önkormányzati ingó vagyon elidegenítéséről, hasznosításáról a.) 200 ezer forint forgalmi érték felett a JÜPTT Bizottság javaslat alapján - a képviselőtestület, b.) 200 ezer forint forgalmi érték alatt a polgármester dönt.
(2) Az önkormányzati intézmények kezelésében, használatában levő vagyontárgyaknak az alapító okiratban rögzített tevékenységi körrel összefüggő módon történő, a tulajdonjog átruházásával nem járó hasznosítása az intézményvezető hatáskörébe tartozik. 9. Önkormányzati vagyon forgalmi értékének megállapítása 15. (1) Önkormányzati vagyon értékesítése előtt az adott vagyontárgy forgalmi értékét az alábbi módon kell megállapítani: a.) ingatlanok esetén igazságügyi ingatlanforgalmi értékbecslő által meghatározott érték a döntést megelőző 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján, b.) ingóság esetén az önkormányzat számviteli nyilvántartásában szereplő érték alapján, c.) tőzsdei forgalomban szereplő értékpapír esetén az aktuális tőzsdei ár, tőzsdei forgalomban nem szereplő hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetén a befektetési szolgáltatók által közzétett másodlagos piaci forgalomban kialakult ár alapján, d.) egyéb társasági részesedés esetén 1 évnél nem régebbi üzleti értékelés alapján kell az értéket megállapítani. (2) E rendelet szempontjából a forgalmi érték nettó módon (ÁFA nélkül) értendő. 10. A vagyon megterhelése 16. (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet megterhelni. (2) Az (1) bekezdéstől eltérően a forgalomképtelen törzsvagyon megterhelhető: a) vagyonkezelői joggal b) jogszabályon alapuló használati joggal vagy szolgalommal. 17. (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának megterhelhetőségét - a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében - törvények határozzák meg. (2) Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonára a 16. -ban foglaltakat kell alkalmazni. 18. (1) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát meg lehet terhelni. (2) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának megterhelése értékhatár nélkül a képviselő-testület jogköre.
11. A vagyon vállalkozásba vitele 19. (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet vállalkozásba vinni. (2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának vállalkozásba vitelének szabályait - a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében - törvények határozzák meg. (3) Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonára a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. 20. (1) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona vállalkozásba vihető. (2) A vállalkozásba vitelre, a gazdasági társaságban való részvételre a Nvtv. 8. -ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni. (3) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona feletti (2) bekezdésben meghatározott rendelkezési jogot értékhatártól függetlenül a képviselő-testület gyakorolja. 12. Vagyonkezelési jog létesítése és átengedése 21. (1) Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag a Nvtv. 3. (1) bekezdés 19. pont b) pontjában felsorolt vagyonkezelők részére önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet akkor, ha az hatékonyan biztosítja a feladatellátás feltételeit, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli. (2) A képviselőtestület nem határoz meg olyan vagyonelemet, melyre vagyonkezelői jogot létesíthet. (3) A vagyonkezelői jog létrejöhet vagyonkezelési szerződéssel vagy kijelöléssel. (4) Vagyonkezelési szerződés - értékhatártól függetlenül - versenyeztetés nélkül köthető. (5) Az önkormányzat a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt, hogy a vagyonkezelőnek a) elengedi vagy b) nem engedi el a Mötv. 109. (6) bekezdése szerinti kötelezettségét. 22. Az önkormányzat a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembe vételével engedheti át.
23. (1) A képviselő-testület hatásköre dönteni a vagyon vagyonkezelési jogának ellenérték fejében történő átengedéséről. (2) A képviselő-testület a vagyonkezelési jog létesítésére vonatkozó ajánlattételi lehetőségét az önkormányzat honlapján, a helyi TV-ben és az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel hirdeti meg, és dönt a legkedvezőbb ajánlat szerint. (3) A vagyonkezelési jog értékének meghatározása piaci értéken történik. (4) A vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelés ellenértékeként a) pénzösszeget vagy b) pénzben kifejezett értékű tevékenységet vagy más ellenszolgáltatást ír elő. 24. A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket: a) a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, elvárható gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni, b) a vagyont rendeltetésszerűen használni, c) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az önkormányzatot, d) a Mötv. 109. (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségének eleget tenni, e) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat, és e rendeletben előírt kötelezettségeket teljesíteni, f) tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket, és köteles az ellenőrzésekben közreműködni, az előírt beszámolást teljesíteni. 25. (1) Vagyonkezelő jogot ingyenes átengedni a következő vagyonkezelőknek lehet: a) költségvetési szerv vagy önkormányzati intézménynek, b) önkormányzati társulásnak. (2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben megjelölt vagyonkezelők részére a vagyont ingyenesen a következő közfeladatok esetében adhatja kezelésbe: a) alapfokú nevelés, oktatás, b) szociális ellátás, c) egészségügyi ellátás, d) közművelődés, kulturális feladatok ellátása, e) sportcélú feladatok ellátása. 26. (1) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik: a) az Áht. 70. (1) bekezdés b) pontja figyelembe vételével a belső ellenőrzés keretében, b) a vagyonkezelők éves beszámoltatásával, melynek során elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást, és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését, c) JÜPTT Bizottság által végzett eseti ellenőrzéssel.
(2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő a) megőrizte-e a vagyontárgy értékét, b) gondoskodik az állag megóvásról, a jó karbantartásról, c) az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e. (3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzéseket az önkormányzat éves ellenőrzési tervében szerepeltetni kell. 13. A haszonélvezeti jog 27. (1) Vagyon tekintetében haszonélvezeti jogot biztosítani versenyeztetés nélkül lehet. (2) Nem lehet az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra haszonélvezeti jogot alapítani - kivéve a jogszabályon alapuló haszonélvezeti jogot. (3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra vonatkozóan haszonélvezeti jogot a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembe vételével, valamint a (2) bekezdés figyelembe vételével lehet alapítani. (4) Az üzleti vagyon tekintetében haszonélvezeti jog alapításáról értékhatártól függetlenül az önkormányzat honlapján, a helyi TV-ben és az önkormányzat hirdetőtábláján történő hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára a képviselőtestület dönt. 14. Hasznosítási jog, használatba adás 28. (1) Forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon kizárólag jogszabályon alapuló használati joggal terhelhető meg. (2) A korlátozottan forgalomképes vagyon esetében a hasznosítási jog, és használatba adás tekintetében figyelembe kell venni az adott vagyonelemre előírt forgalomképességi korlátokat. 29. (1) Az 500 ezer forint értékhatárt meghaladó hasznosítási jogot versenyeztetéssel lehet átengedni. (2) A képviselő-testület a 100.001-500.000 forint értékhatár közé eső vagyon hasznosítási jog átengedésére vonatkozóan hirdetményt tesz közzé az önkormányzat honlapján, a helyi TV-ben és az önkormányzat hirdetőtábláján. A képviselőtestület a beérkezett ajánlatok alapján a legjobb ajánlattevő javára dönt. (3) Az 50.001-100.000 forintig értékhatár között a képviselő-testület az önkormányzat honlapján, a helyi TV-ben és az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel hirdeti ki a használati, hasznosítási jogra való ajánlattétel jogát.
(4) A képviselő-testület értékhatártól függetlenül dönt az 1 évet meghaladó használati, hasznosítási jog átengedéséről. 30.. (1) Az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés kizárólag olyan természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető, amely az átengedett önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésben vállalja, hogy a.) a hasznosításra vonatkozó szerződésben előírt beszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségeket teljesíti, b.) az átengedett vagyont a szerződési előírásoknak és a tulajdonosi rendelkezéseknek, valamint a meghatározott hasznosítási célnak megfelelően használja, c.) a hasznosításban a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik félként kizárólag természetes személyek vagy átlátható szervezetek vesznek részt. (2) A vagyon hasznosítására vonatkozó szerződést a hasznosításba adó kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondhatja, ha a vagyon hasznosításában részt vevő bármely a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik fél szervezet a vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés megkötését követően bekövetkezett körülmény folytán már nem minősül átlátható szervezetnek. A Nvtv. 11. (1) bekezdésében meghatározottak szerint ezt a szerződésben rendkívüli felmondási okként rögzíteni kell. 31. A polgármester dönt a 50 ezer forint értékhatárt el nem érő használati, hasznosítási jog átengedéséről, ha a szerződésben meghatározott használati, hasznosítási időszak az 1 évet nem haladja meg. 32. (1) Az önkormányzati vagyon használati, hasznosítási jogának ingyenes átengedése az átengedés időtartamától függetlenül értékhatár nélkül a képviselőtestület joga. (2) Az önkormányzati vagyon ingyenesen közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben. 15. A helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei 33. Az önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlásának jogát a Nvtv. alapján engedi át. 16. A pénzeszközök feletti joggyakorlás 34. (1) Az önkormányzat jogosult az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeinek hasznosításra, pénzeszközeinek átadására.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jog gyakorlásának részletes szabályait az önkormányzat költségvetési rendelete határozza meg. 17. Az önkormányzat követeléseiről való lemondás 35. Az önkormányzat követeléseiről mint az önkormányzati vagyon részéről való lemondás jogát a) a képviselő-testület gyakorolja az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés meghaladja az 50 ezer forint összeghatárt, b) a polgármester gyakorolja ba) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés nem éri el az a) pontban meghatározott értékhatárt, bb) a munkavállalókkal szembeni különféle követelésekről való lemondás jogát értékhatártól függetlenül. 36. (1) A 35. a) pontjában meghatározott követelésről csak akkor lehet lemondani, ha a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását, b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelést részben vagy egészben nem lehet behajtani, és a követelés későbbiekben való behajtása előreláthatólag nem lehetséges, c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyítottan a követelés összegét meghaladó költségekkel jár, d) a bíróság bevonásával történő behajtás során figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt, e) a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a követelést részben vagy egészben nagy valószínűséggel nem lehet behajtani, vagy a csődeljárás során figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat csődegyezségi megállapodást kötöttek, f) bizonyított, hogy a követeléssel érintett szervet, személyt nem lehet elérni vagy fellelni. (2) A polgármester az e rendeletben hatáskörébe utalt önkormányzati követelésről való lemondás jogát az (1) bekezdés a) pontját figyelembe véve gyakorolja. (3) A követelésről való lemondás magában foglalja az egész követelésről való lemondást, valamint a követelés egy részéréről való lemondást. (4) A követelésekről való lemondás esetében figyelembe kell venni az Áht. 97. (3) bekezdésében meghatározott, a kis összegű követelés értékhatárát el nem érő követelések behajtására vonatkozó rendelkezést. 37. Ha az önkormányzat költségvetési rendelete eltérően nem rendelkezik, a követelésről való lemondás joga az önkormányzati költségvetési szervek tekintetében a 35. és 36. -ban foglaltak szerint történik azzal az eltéréssel, hogy polgármester alatt a költségvetési szerv vezetőjét, az önkormányzat alatt a költségvetési szervet kell érteni.
18. Hitelfelvétel és-törlesztés, kötvénykibocsátás, beruházás és felújítás, lízing 38. (1) Az önkormányzatnak lehetősége van hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvénykibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg. (2) Az önkormányzat a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, és rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről. (3) Az önkormányzat lízingszerződés kötéséről a költségvetési rendeletében dönt. 19. Ellenérték nélkül kapott, felajánlott vagyon 39. (1) Az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott vagyon elfogadásáról a képviselő-testület dönt. (2) A térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy a) az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket, b) az a) pont szerinti kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását. 20. Eljárási szabályok 40. (1) A versenytárgyalási eljárás részletes szabályait e rendelet 5.melléklete tartalmazza. (2) A versenytárgyalás nyilvános. (3) A (2) bekezdéstől eltérően zártkörű versenytárgyalást kell tartani, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat gazdasági érdekeit sértené, a vagyon értékesítési esélyeit rontaná, értékvesztéssel járna. (4) A polgármester az átruházott hatáskörében hozott döntéséről a döntést követő képviselőtestületi ülésen köteles beszámolni. 41. Az e rendeletben foglalt előírások teljesítéséről, különös tekintettel a tulajdonosi jogok gyakorlása e rendeletnek való megfelelőségéről az e témában végrehajtott ellenőrzés megállapításai alapján - a polgármester évente legalább egyszer tájékoztatja a képviselőtestületet. 42. Az önkormányzat tulajdonában lévő, az önkormányzat intézményeinek elhelyezésére szolgáló és működést biztosító vagyonelemek hasznosítása tekintetében az alapító okiratokban, továbbá a vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésekben foglaltak szerint kell eljárni.
Záró rendelkezések 43. E rendelet 2013. május 21. napján lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 12/2010.(IX.13.) önkormányzati rendelete. 44. Az e rendelet szerinti vagyonkimutatást először a 2012. évről szóló zárszámadási rendelethez kell elkészíteni. 45. E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. Balatonszárszó, 2013. április 9. Dorogi Sándor polgármester Gerstnerné dr. Kiss Ildikó jegyző Kihirdetési záradék: A rendelet kihirdetve: 2013. május hó 14. nap Gerstnrné dr. Kiss Ildikó Jegyző
Forgalomképtelen ingatlanok Helyrajzi szám Megnevezés Önkormányzati terület nagysága(m 2 ) 1. melléklet Önkormányzati tulajdonrész (%) 3/2 Árok 4 102 100 02/2 Külterületi közút 407 100 04 Közút 11 633 100 05/21 Saját használatú út 263 100 06 Közút 3 147 100 09 Külterületi közút 6 321 100 13/3 Közút 2 314 100 13/4 Beépítetlen terület 106 100 14/1 Beépítetlen terület 97 100 15/5 Út 110 100 35/2 Közút 249 100 42/2 Közút 319 100 45/1 Közút 26 100 61/3 Járda 40 100 78/2 Közút 594 100 82/5 Közút 92 100 89/2 Buszmegálló pavilon 0 100 96/2 Járda 136 100 96/3 Járda 132 100 96/7 Közterület 133 100 012/2 Külterületi közút 6 992 100 012/20 Saját használatú út 5 367 100 012/22 Saját használatú út 1 994 100 013 Külterületi közút 10 899 100 018 Külterületi közút 4 536 100 020 Külterületi közút 1 661 100 021 Külterületi közút 6 383 100 022/11 Saját használatú út 989 100 022/12 Saját használatú út 6 461 100 022/13 Saját használatú út 4 167 100 025 Külterületi közút 2 991 100 027/4 Külterületi közút 2 691 100 030/1 Külterületi közút 1 314 100 030/2 Külterületi közút 2 018 100 032 Külterületi közút 3 679 100 033/78 Közút 2 563 100 034/1 Külterületi közút 9 277 100 035/6 Külterületi közút 5 023 100 041 Külterületi közút 5 118 100 045/23 Külterületi közút 540 100 046 Külterületi közút 19 201 100 048 Külterületi közút 8 208 100 057 Külterületi közút 1 649 100 060 Külterületi közút 15 868 100 062 Járda 0 100
064 Külterületi közút 4 933 100 068/3 Külterületi közút 3 271 100 069 Külterületi közút 2 464 100 070/3 Külterületi közút 4 848 100 070/90 Saját használatú út 5 281 100 070/94 Saját használatú út 4 776 100 071 Külterületi közút 960 100 072 Külterületi közút 7 979 100 073/2 Külterületi közút 8 378 100 077/6 Külterületi közút 2 412 100 078 Külterületi közút 1 863 100 080 Külterületi közút 1 448 100 083 Külterületi közút 11 787 100 101 Közút 5 917 100 102/2 Közút 224 100 104/3 Közút 58 100 105 Út 1 659 100 106 Közterület 1 029 100 118 Közterület 1 597 100 134 Közterület 2 057 100 156 Közterület 2 597 100 158/1 Közterület 1 418 23 158/2 Közterület 217 100 158/5 Közterület 231 100 158/8 Közterület 231 100 216 Közterület 4 330 100 223/1 Partfal- Vízfolyás 620 100 224/2 Partfal- Beépítetlen 409 100 225/2 Partfal- Beépítetlen 183 100 233/5 Közút 210 100 240/2 Partfal- Beépítetlen 170 100 245 Közterület 747 100 246 Partfal- Beépítetlen 1 528 100 247/11 Közterület 6 281 100 266 Közút 4 292 100 294 Közút 885 100 303 Közút 617 100 304 Közút 1 196 100 318 Árok 182 100 322/1 Közterület 747 100 322/2 Közterület 909 100 333/9 Közút 624 100 333/10 Közterület 2 317 100 333/11 Közút 489 100 353/1 Autóbusz megálló 155 100 357 Közút 1 160 100 369 Közterület 2 687 100 371/1 Beépítetlen terület 913 100 378/1 Közterület 986 100 390/1 Közterület 889 100 403/2 Közterület 920 100 414/1 Közterület 807 100
428/1 Közterület 558 100 445/5 Beépítetlen terület 899 100 445/6 Közterület 847 100 445/7 Beépítetlen terület 689 100 469/1 Közterület 561 100 489/1 Közterület 419 100 510/1 Közterület 569 100 510/6 Beépítetlen terület 278 100 510/13 Beépítetlen terület 550 25 510/14 Beépítetlen terület 178 100 521 Közterület 22 858 100 533 Közterület 719 100 549 Közterület 853 100 559 Közterület 853 100 579 Közterület 832 100 600 Közterület 853 100 621 Közterület 853 100 642 Közterület 853 100 664 Közterület 2 297 100 668 Közterület 17 464 100 691 Közterület 9 285 100 709 Közút 1 039 100 710 Strandfürdő 26 571 96 711 Közpark 13 193 100 714/1 Közterület 381 100 717 Közterület 1 004 100 724 Közterület 2 904 100 725 Árok 545 100 726 Közterület 1 657 100 746 Közterület 958 100 771/1 Közterület 1 060 100 771/2 Közterület 394 100 771/4 Közterület 2 102 100 771/8 Közterület 434 100 795 Közterület 1 004 100 815/4 Közterület 1 025 100 815/5 Közterület 2 137 100 815/6 Strandfürdő 10 871 100 836/1 Közterület 1 041 100 850/7 Közterület 3 860 100 850/13 Közterület 2 135 100 850/36 Beépítetlen terület 886 100 851/2 Közterület 4 227 100 868/1 Közterület 396 100 874/1 Árok 127 100 896/4 Közút 500 100 896/6 Standfürdő 1 638 100 913/6 Közterület 3 701 100 915 Közterület 3 667 100 916/1 Közterület 137 100 917 Közterület 23 113 100 924 Közterület 207 100
936 Árok 1 287 100 937/1 Közpark 9 586 100 937/6 Beépítetlen terület 7 100 940/8 Közút 1 990 100 940/9 Közterület 3 469 100 951/1 Közút 3 691 100 956/1 Beépítetlen terület 170 100 956/2 Közút 973 100 962 Közút 630 100 970 Közút 978 100 972/3 Buszmegálló 140 100 975 Közút 456 100 1000/1 Közút 941 100 1000/12 Közút 12 648 100 1000/13 Közterület 1 296 100 1000/14 Közterület 10 938 100 1000/16 Közút 1 770 100 1000/18 Közút 1 091 100 1000/19 Közterület 5 303 100 1000/22 Közterület 6 870 100 1000/25 Közút 2 612 100 1000/26 Beépítetlen terület 1 792 100 1000/61 Közút 726 100 1000/69 Beépítetlen terület 155 100 1000/116 Közút 1 772 100 1000/117 Közút 1 907 100 1033/2 Beépítetlen terület 267 100 1058/1 Közterület 9 827 100 1062/2 Árok 62 100 1116/2 Beépítetlen terület 1 492 100 1120 Közterület 6 132 100 1131 Közút 113 100 1137 Közterület 345 100 1178 Közterület 4 030 100 1195/2 Járda 151 100 1195/3 Járda 4 442 100 1195/4 Járda 1 713 100 1196 Közterület 4 369 100 1197 Közterület 1 153 100 1199 Közterület 1 216 100 1210/1 Közterület 784 100 1210/2 Közterület 769 100 1241 Közterület 3 715 100 1242 Közterület 673 100 1252/1 Közterület 1 015 100 1252/2 Közterület 2 152 100 1260 Közterület 975 100 1271 Közterület 1 021 100 1282 Közterület 1 891 100 1285 Közterület 1 133 100 1287 Közterület 1 251 100 1300 Közterület 1 210 100
1310 Közút 638 100 1311 Közterület 564 100 1312 Közterület 4 460 100 1313/1 Közút 203 100 1323 Közterület 1 846 100 1342 Közterület 1 877 100 1354/2 Közút 82 100 1357 Közterület 3 545 100 1376 Közterület 1 224 100 1390 Közterület 1 266 100 1412 Közút 420 100 1429 Autóbusz megálló 10 100 1436/2 Járda 1 173 100 1436/3 Járda 2 579 100 1436/5 Járda 2 358 100 1436/9 Járda 1 903 100 1437/2 Közterület 1 094 100 1437/3 Közterület 715 100 1437/4 Közterület 681 100 1438/1 Közút 1 834 100 1438/10 Közút 478 100 1438/23 Út 434 33 1441/1 Közterület 470 100 1441/5 Közterület 1 526 100 1456 Közterület 2 626 100 1482/3 Közút 1 477 100 1494/1 Közút 128 100 1497/1 Út 123 100 1499/1 Út 119 100 1500/1 Közút 187 100 1506/1 Út 186 100 1510/1 Közút 132 100 1512 Közterület 9 914 100 1539/6 Közút 2 842 100 1549 Lakóház 2 038 50 1554 Közút 2 531 100 1586 Közút 4 514 100 1587/16 Közút 476 100 1602/1 Járda 3 274 100 1602/3 Járda 4 385 100 1602/4 Járda 756 100 1602/5 Buszmegálló 0 100 1603/2 Temető-ravatalozó 16 391 100 1607/1 Közút 2 137 100 1615 Közterület 2 535 100 1662 Közút 2 015 100 1676 Közterület 21 792 100 1710 Közút 2 782 100 1723 Közút 177 100 1728/1 Közút 9 375 100 1756/13 Közút 2 441 100 1760/3 Közút 484 100
1760/24 Közút 7 115 100 1760/29 Út 442 100 1767/1 Autóbusz megálló 202 100 1798 Közterület 2 428 100 1803 Közterület 530 100 1890/2 Árok 135 100 1904 Közterület 5 934 100 1930 Közterület 1 581 100 1943 Közterület 3 064 100 1967 Közterület 2 746 100 1992 Közterület 4 660 100 2023 Közterület 4 686 100 2053 Közterület 1 331 100 2066 Közterület 6 512 100 2075/2 Közterület 2 268 100 2094/2 Közterület 2 295 100 2113/2 Közterület 2 329 100 2132/2 Közterület 2 340 100 2151/2 Közterület 2 343 100 2171 Közterület 4 591 100 2198 Közterület 3 330 100 2211/12 Közterület 2 815 100 2223 Közterület 2 519 100 2224 Közterület 931 100 2245 Közterület 2 464 100 2254 Közterület 6 442 100 2271 Közterület 1 982 100 2282/9 Beépítetlen terülte 5 732 100 2294 Közterület 4 341 100 2339 Közút 2 603 100 2356/3 Emlékmű 284 100 12010 Külterületi közút 3 791 100 12013/5 Közút 60 100 12026 Külterületi közút 180 100 12029/2 Külterületi közút 487 100 12214 Külterületi közút 2 559 100 12217 Külterületi közút 1 344 100 12224/2 Közút 946 100 000/0 Vízközmű 0 100 960/8 Kivett út 6 748 100
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű forgalomképtelen ingatlanok Helyrajzi szám Megnevezés Önkormányzati terület nagysága (m 2 ) 2. melléklet Önkormányzati tulajdonrész (%)
Korlátozottan forgalomképes ingatlan Helyrajzi szám Megnevezés Önkormányzati terület nagysága (m 2 ) 3. melléklet Önkormányzati tulajdonrész (%) 77/1 Orvosi rendelő 3 227 100 719 Beépítetlen terület 838 100 720 Beépítetlen terület 838 100 1193 Községháza 8 927 100 1286 Általános Iskola 9 481 100 1313/2 Óvoda 4 777 100 1441/6 Irodaház 357 100 1548 Művelődési ház 2 709 100 1663 Sporttelep 16 439 100 248/2 Piac 0 100 721 Kertmozi 838 100 722 Kertmozi 838 100
Üzleti vagyon Helyrajzi szám Megnevezés Önkormányzati terület nagysága (m 2 ) 4. melléklet Önkormányzati tulajdonrész (%) 07/6 Mezőgazdasági ingatlan 9 133 100 77/2 Beépítetlen terület 1 891 100 031/7 Gyep/legelő 2 350 17 033/22 Erdő 6 870 17 059/50 Szántó 56 182 100 081/7 Beépítetlen terület 2 785 100 081/8 Beépítetlen terület 121 100 192/4 Beépítetlen terület 392 100 192/5 Beépítetlen terület 485 100 192/7 Beépítetlen terület 229 100 364 Gazdasági épület és udvar 608 100 666/1 Beépítetlen terület 11 404 100 666/3 Beépítetlen terület 84 100 666/4 Beépítetlen terület 70 100 666/5 Beépítetlen terület 53 100 666/6 Beépítetlen terület 40 100 666/7 Beépítetlen terület 19 100 666/8 Beépítetlen terület 8 100 667/1 Beépítetlen terület 8 046 100 667/2 Beépítetlen terület 310 100 667/6 Beépítetlen terület 166 100 667/7 Beépítetlen terület 299 100 667/12 Beépítetlen terület 109 100 850/27 Beépítetlen terület 646 100 927 Beépítetlen terület 647 100 932 Beépítetlen terület 1 248 100 939 Beépítetlen terület 10 909 100 940/7 Beépítetlen terület 715 100 976 Ipartelep 3 910 100 1004/1 Beépítetlen terület 76 100 1114/1 Telek 378 100 1436/8 Parkoló 41 100 1443/1 Lakóház, udvar, gazd. 1 054 100 1480/2 Beépítetlen terület 88 100 1607/5 Település üzemeltetés 2 358 100 1607/8/A 1 Bérlakás 1 911 37 1719 Lakóház, udvar, gazd. é 906 7 1725 Lakóház, udvar és gaz 1 461 7 1767/3 Belterületi ingatlan 1 207 100 1767/4 Szolgáltatóház 324 63 1876/1 Beépítetlen terület 9 292 100 1993/1 Beépítetlen terület 8 978 100
2075/1 Beépítetlen terület 739 100 2113/1 Beépítetlen terület 739 100 2211/3 Beépítetlen terület 115 100 2211/9 Beépítetlen terület 109 100 2211/10 Beépítetlen terület 108 100 2211/11 Beépítetlen terület 91 100 2211/13 Beépítetlen terület 180 100 2211/14 Beépítetlen terület 160 100 2211/15 Beépítetlen terület 160 100 2211/20 Beépítetlen terület 161 100 2211/21 Beépítetlen terület 165 100 2211/22 Beépítetlen terület 164 100 2211/23 Beépítetlen terület 238 100 2282/1 Beépítetlen terület 184 100 2282/4 Beépítetlen terület 118 100 2282/5 Beépítetlen terület 113 100 2282/6 Beépítetlen terület 114 100 2282/7 Beépítetlen terület 113 100 2282/11 Beépítetlen terület 245 100 2282/12 Beépítetlen terület 250 100 2319 Beépítetlen terület 1737 100 2320 Beépítetlen terület 852 100 086/2 Buszmegálló felújítása 0 100 360/8 Parkoló 0 100 2272 Szennyvíz csatorna 0 100
I. Szabályzat célja: Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzatának Versenyeztetési Eljárás Szabályzata 5. melléklet Meghatározza, hogy a rendeletben előírt esetekben mik az önkormányzati vagyon tulajdonjoga átruházásának, a vagyon használatának, illetve hasznosítási jog átengedésének az eljárási szabályait. Szabályozza a versenytárgyalás előkészítéséhez és lebonyolításához kapcsolódó feladatokat. Érvényre juttatja a nyilvánosság és az esélyegyenlőség elvét. II. A szabályzat alkalmazásában: a) kiíró (ajánlat kérő): Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzata b) ajánlattevő: aki az ajánlati felhívás alapján ajánlatot tesz c) nyilvános eljárás: az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, illetve a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert d) zártkörű (meghívásos) eljárás: ha a kiíró az érdekelteket. megfelelő határidő kitűzésével kizárólag közvetlenül hívja fel ajánlattételre, és kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be ajánlatot e) egyfordulós eljárás: az olyan eljárás, amelynek kiírása során a kiíró az összes eljárási feltételt ismerteti, és a kiíró az első fordulóban benyújtott ajánlatok alapján hozza meg döntését f) többfordulós eljárás: az olyan eljárás, amelyet a kiíró több fordulóban hirdet meg, az ajánlati dokumentációban az összes eljárási feltételt ismerteti, és amelynek első fordulójában érvényes ajánlatot tett résztvevők közül a kiíró képviselője. az előre meghatározott és közzétett szempontok alapján kiválasztja a következő forduló résztvevőit és felhívja őket ajánlataik módosítására g) lebonyolító: A képviselőtestület által létrehozott szervezet, melynek elnöke a polgármester, tagjai a JÜPTT Bizottság elnöke, a jegyző, és a képviselőtestület által delegált bizottsági és képviselő- testületi tagok. Szükség esetén szakértő. III. A versenytárgyalás típusa a) A versenytárgyalás nyilvános, vagy zártkörű. Az eljárás típusáról a kiíró dönt. b) Az eljárások főszabályként nyilvánosak, csak kivételesen - rendkívül indokolt esetben (önkormányzati érdek) - kerülhet sor zártkörű eljárás kiírására. Zártkörű versenytárgyalás esetén a kiíró köteles egyidejűleg és azonos módon a versenytárgyalási felhívás megküldésével legalább három érdekeltet írásban felhívni az ajánlattételre. A zártkörű versenytárgyalásra - ha e szabályzat másként nem rendelkezik - a nyilvános versenytárgyalásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
c) A versenytárgyalási eljárást kettő, vagy annál több fordulóban is meg lehet hirdetni. Ebben az esetben második, vagy azt követő fordulóban - a kiíró által előre meghatározott és közzétett szempontok alapján - az első forduló eredményeképpen kiválasztott ajánlattevők vehetnek részt. IV. A versenytárgyalás meghirdetése A versenytárgyalási felhívást a képviselőtestület döntése szerint, de legalább az önkormányzat honlapján, a helyi TV-ben, az önkormányzat hirdetőtábláján közzé kell tenni. V. A versenytárgyalási felhívás tartalma A versenytárgyalási felhívásnak tartalmaznia kell különösen: a kiíró szerv megnevezését, székhelyét lebonyolító megnevezését, székhelyét a felhívás célját, jellegét, több forduló esetén a fordulók számát az eljárás tárgyaként értékesítésre, hasznosításra szánt vagyon megjelölését ingatlan esetén az értékesítendő forgalomképes, vagy forgalomképessé nyilvánítható önkormányzati vagyon ingatlan-nyilvántartási adatait, közműellátottságát a versenytárgyalási ajánlat(ok) beadásának helyét és idejét, az ajánlati kötöttség időtartamát a versenytárgyalással kapcsolatban tájékoztatást adó személy nevét és telefonszámát a benyújtott ajánlatok bontási eljárásának helyét, módját és időpontját ajánlati biztosíték megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját a kiíró azon jogának fenntartását, hogy az eljárást eredménytelennek nyilváníthatja a kiíró a kiírásban előírhatja, hogy az ajánlatok benyújtásakor az ajánlattevő ajánlati garanciát és szerződéstervezetet is csatoljon, vagy a kiíró által megküldött szerződéstervezet elfogadásáról nyilatkozzon kiíró azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén a versenytárgyalási eljárás soron következő helyezettjével kössön szerződést VI. A versenytárgyalási felhívás visszavonása Az Önkormányzat a versenytárgyalási felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt határidőig indokolás nélkül visszavonhatja. A versenytárgyalási felhívás visszavonását a versenytárgyalás meghirdetésével azonos módon kell közzétenni.
VII. Az ajánlati biztosíték a) Az eljárásban való részvétel ajánlati biztosíték (pályázati biztosíték) adásához köthető, melyet a kiíró által a dokumentációban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani. b) A biztosítékot a felhívás visszavonása vagy az ajánlatok érvénytelensége megállapításának esetén illetőleg, ha a szerződéskötés a kiírónak felróható okból hiúsult meg, vissza kell adni. c) nem jár vissza a biztosíték, ha a kiírás szerint megkötött szerződést biztosító mellék kötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg. d) A nyertes ajánlattevő esetében a befizetett biztosítás a vételárba (használati díjba) beszámításra kerül, azonban ha a szerződéskötés neki felróható vagy érdekkörében felmerült más okból hiúsul meg, a biztosítékot elveszti. Az elveszett biztosíték Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzatának költségvetését illeti meg. e) A kiíró az ajánlati biztosíték után kamatot nem fizet. VIII. A versenytárgyalási ajánlat, ajánlati kötöttség a) Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen: ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a versenytárgyalási felhívás feltételeinek elfogadására a bruttó ajánlati árat, szerződéstervezetet (amennyiben a versenytárgyalási felhívás szerint ez csatolandó), amennyiben az ajánlattevő gazdálkodó szervezet, 30 napnál nem régebbi eredeti cégkivonatot, a képviseletre jogosult aláírási címpéldányát, annak meghatározását, hogy az ajánlat mely része üzleti titok, annak meghatározását, hogy az ajánlat mely információi közölhetők a többi ajánlattevővel, annak meghatározását, hogy ajánlattevő hozzájárul-e a többi ajánlattevővel való együttes tárgyaláshoz. b) Az ajánlattevők ajánlataikat zártan, cégjelzés nélküli borítékban, minimum két példányban (egy eredeti és egy másolati példány) kötelesek az ajánlatok benyújtására nyitva álló időpontban és helyen, az adott eljárásra utaló jelzéssel, személyesen vagy postai úton benyújtani. c) Ha a felhívás biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a felhívásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró rendelkezésére bocsátotta.
d) Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége, ha a kiírás másként nem rendelkezik. akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt. e) Az ajánlattevő ajánlatához a kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig kötve van, kivéve, ha a kiíró ezen időponton belül a nyertes ajánlattevővel szerződést köt, vagy az ajánlattevőkkel írásban közli, hogy az eljárást eredménytelennek minősíti. f) Az ajánlattevő nem tilthatja meg az alábbi adatok, tények nyilvánosságra hozatalát: név (cégnév) lakóhely (székhely) olyan tény vagy információ, amely az ajánlat elbírálásánál értékelésre kerül. IX. A versenytárgyalási ajánlat(ok) benyújtási határideje A versenytárgyalási felhívásban az ajánlat(ok) benyújtásának határidejét a versenytárgyalás tárgyára tekintettel úgy kell meghatározni, hogy az elegendő legyen az ajánlat(ok) megfelelő elkészítésére és benyújtására. X. A versenytárgyalási ajánlatok érkeztetése, bontása és ismertetése a) Az ajánlatok beérkezése során az ajánlatot tartalmazó borítékra rá kell vezetni az átvétel pontos időpontját. b) Beérkezett ajánlatok felbontása zártkörűen vagy nyilvánosan történhet. zártkörű a bontás, ha csak a kiíró és lebonyolító képviselői vannak jelen nyilvános a bontás akkor, ha kiíró és a lebonyolító képviselőin kívül más meghívott személyek valamint az ajánlattevők, illetve meghatalmazottaik is jelen lehetnek Az ajánlat(ok) nyilvános felbontásánál ismertetésre kerül: ajánlattevő(k) neve, cégneve, ajánlattevő(k) lakóhelye, székhelye, az ajánlat lényeges eleme: (pl: ár) A kiíró az ajánlatok felbontása után köteles megállapítani, hogy az ajánlatok közül melyek érvénytelenek. Érvénytelen az ajánlat, ha: azt az ajánlat benyújtására meghatározott határidő eltelte után nyújtották be, az nem felel meg a versenytárgyalási felhívás feltételeinek. Az érvénytelen ajánlatot tevők a versenytárgyalás további szakaszában nem vehetnek részt.
Eredménytelennek nyilvánítható a versenytárgyalás: ha egyik ajánlattevő sem tesz a Képviselő-testület által. a versenytárgyalás alapjául - meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatot. ha nem nyújtottak be ajánlatot, vagy ha a benyújtott ajánlatok mindegyike érvénytelen. XI. A versenytárgyalás lebonyolítása 1. A versenytárgyalás lebonyolítását - a szabályzatban meghatározott Lebonyolító Szervezet folytatja le. 2. Több ajánlat benyújtása esetén együttes versenytárgyalásra akkor kerülhet sor, ha ehhez valamennyi ajánlattevő hozzájárul. Ellenkező esetben az ajánlattevőkkel külön-külön kell tárgyalni. 3. A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A versenytárgyaláson részt vevő kérelme alapján a jegyzőkönyv egy példányát részére át kell adni. 4. Az ajánlattevő(k) a tárgyalások során korábbi ajánlatukhoz képest csak ugyanolyan, vagy az Önkormányzat részére kedvezőbb ajánlatot tehetnek. XII. A Versenytárgyalást Lebonyolító Szervezet, az ajánlatok értékelése 1. A Versenytárgyalást Lebonyolító Szervezet vezetőből és 4 tagból áll. Vezető: Balatonszárszó Nagyközség Polgármestere, akit távollétében az alpolgármester helyettesít. 2. Tagjai: A Képviselő-testület által meghatározott tagok: JÜPTT Bizottság elnöke, jegyző, és a képviselő- testület által delegált bizottsági és képviselő- testületi tagok. Szükség esetén szakértő. 3. A versenytárgyalás lebonyolításához a vezető vagy az általa kijelölt alpolgármester és a Szervezet legalább 2 tagjának együttes jelenléte szükséges. A tárgyalást a Szervezet vezetője vezeti. 4. A Lebonyolító Szervezet munkájához kapcsolódó adminisztratív feladatokat a jegyző a hivatali apparátus közreműködésével látja el. 5. A Lebonyolító Szervezet véleményezi a benyújtott ajánlatokat és javaslatot tesz a Képviselő-testület felé. XIII. Az ajánlatok elbírálása Az ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket tartalmazó, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni. Ha az ajánlat(ok) elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges, az Önkormányzat az ajánlattevőktől felvilágosítást kérhet. A tárgyalások lezárását követően az ajánlatok elbírálásáról, a versenytárgyalás eredményességéről vagy eredménytelenségéről Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete dönt. A Képviselő-testület döntéséről az ajánlattevőket a Hivatal jegyző által kijelölt szervezeti egysége írásban 3 munkanapon belül értesíti.
XIV. Összeférhetetlenségi szabály A versenytárgyalás lebonyolításánál be kell tartani az összeférhetetlenségi szabályokat, azaz a lebonyolításában nem járhat el aki az ajánlatot tevő természetes személy közeli hozzátartozója illetve az ajánlatot tevő gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, annak vezető tisztségviselője, vagy felügyelő bizottságának tagja, illetve aki az ajánlattevő gazdasági szervezetében tulajdonnal rendelkezik, illetve ezen személyek közeli hozzátartozója. (Ptk. 685..(b).pont).