SZOMBATHELY KULTURÁLIS GAZDASÁGA CSAPÓ TAMÁS 1 - BARANYAI GÁBOR 2

SZOMBATHELY KULTURÁLIS GAZDASÁGA CSAPÓ TAMÁS 1 - BARANYAI GÁBOR 2 Megjelent: Kézirat 1. Bevezetés Szombathely a 19-20. század fordulóján, Éhen Gyula polgármestersége alatt érdemelte ki a Nyugat királynője megtisztelő címet. Az elnevezésre, melyet a település a korszerű és fejlett kommunális infrastruktúrája mellett elsősorban a város pezsgő kulturális élete miatt érdemelt ki, méltán büszkék a szombathelyi polgárok és a város vezetése. Mivel az államszocialista időszakban a jelentősebb gazdasági beruházások és fejlesztések elkerülték az osztrák határ mellett fekvő vasi megyeszékhelyt, a kultúra ekkor is kiemelt szerepet töltött be a város életében. Előrelátó módon a város és a megye vezetői a kulturális életben találták meg azt a lehetőséget, melynek révén a megyeszékhely kiemelkedhet a hasonló nagyságú városok közül. Ezért több, nagyhírű intézményt hoztak létre, illetve olyan kulturális rendezvényeket indítottak el, melyek ma is meghatározóak a település és környezete életében. A rendszerváltozást követően a város korábban hátrányos (nyugati határ menti) fekvése előnnyé vált, és a kiépülő piacgazdaság számottevően megnövelte Szombathely ipari jelentőségét új, többnyire zöldmezős, külföldi beruházások révén. Mindez azzal járt, hogy a település gazdaságában a kultúrának az aránya valamelyest csökkent, ám abszolút értelemben így is jelentős maradt. Új kulturális intézmények jöttek létre, és programok indultak, a megerősödő magánszféra egyre inkább mecénásként jelent meg, és az izmosodó civil szervezetek is egyre nagyobb szerepet töltöttek be a város kulturális életében. Mindehhez még hozzá kell tenni azt, hogy a kis vidéki tanárképző főiskolából az elmúlt húsz évben három karral rendelkező egyetemi központ lett, melynek a szerepe azonban nem jelentős Szombathely kulturális gazdaságában. A város vezetése az eltelt két évtizedben (is) folyamatosan prioritásként kezelte a kultúrát, a közművelődést és az ezzel szorosan összefüggő idegenforgalmat. Mindez egyrészt az ágazat kiemelt költségvetési finanszírozásában mutatkozott meg, másrészt abban, hogy az elkészült településfejlesztési koncepciók kiemelt szerepet szántak a kulturális ágazatnak. Ahogy a 2002-ben elfogadott hosszú távú településfejlesztési koncepció fogalmazott: Szombathely jövőjét illetően egy kérdésben biztosan konszenzus van a helyi véleményformálók és programalkotók széles körében: a fejlesztés kulcsfontosságú területe, a város egyik lehetséges kitörési pontja a kultúra (a szó legtágabb értelmében). Mivel a városvezetők és a polgárok véleménye az utóbbi egy évtizedben sem változott meg, így a 2012/2013 során elkészülő új, hosszú távú településfejlesztési koncepció hasonlóképpen, kiemelten fogja kezelni a kulturális-közművelődési ágazatot és annak fejlesztését. A kultúrafejlesztés, közvetett módon a kulturális gazdaság megjelent eddig is (és nyilván a későbbiekben is meg fog jelenni) a városi pályázatokban, mint például a városközpont megújítása, illetve az Isis projektben. Szombathely az Uniós csatlakozás óta mintegy 2,4 milliárd forintot nyert el az EU fejlesztési forrásaiból. 1 egyetemi magántanár, Nyugat-magyarországi Egyetem, Földrajz és Környezettudományi Intézet 2 főiskolai docens, Nyugat-magyarországi Egyetem, Földrajz és Környezettudományi Intézet

Nem könnyű megfogni egy-egy település kulturális gazdaságának a súlyát, hiszen maga a fogalom sem túl ismert és egyértelműen nem tisztázott. A nehézségeket fokozza a korrekt, számszerűsíthető adatok általános hiánya, valamint az, hogy más településekkel szinte alig lehet összevetni, hiszen nincsenek egzakt, összehasonlítható adatok. Mi az elemzés elkészítésekor az elkészült településfejlesztési koncepciókra, az intézmények elkészített éves beszámolóira, az intézmény- és a városvezetőkkel folytatott interjúkra, az elérhető statisztikai adatokra, a Savaria Történelmi Karnevál szervezői által elkészített lakossági kérdőívek feldolgozott eredményeire és személyes benyomásainkra támaszkodtunk. Úgy véltük, hogy akkor kapunk egy használható képet Szombathely kulturális gazdaságáról, ha bemutatjuk a városban működő kulturális jellegű intézményeket, számba vesszük kulturális rendezvényeket, ha elemezzük a városba érkező vendégek és a vendégéjszakák számát és változását, ha megpróbáljuk megállapítani a rendezvényekre érkező látogatók által generált bevételeket és ezeknek a multiplikátor hatásait. A kulturális gazdaság fogalmát sokan, többféleképpen értelmezik a város vezetésében. Voltak olyanok, akik most hallottak először erről a (valljuk be nem túl régóta használt) a fogalomról. A többség ismerte és általában a kultúrának a gazdaságban betöltött szerepét, hozzájárulását a város szolgáltató gazdaságához, értette alatta. Általában csak magát a kulturális ágazatot sorolták ide, kihagyva a sportot és a (felső)oktatást. Egyébként mi is ezt a nézettel tudunk azonosulni. A város kultúrájának a formálói, az intézmények irányítói szinte mindannyian ismerték a fogalmat és a legtöbben a kulturális gazdasághoz sorolták, mint kapcsolódó és részben ehhez kapcsolódó idegenforgalmat és vendéglátást. Véleményük szerint a kultúra és elsősorban a város nagyobb kulturális rendezvényei, fesztiváljai egyben Szombathely legfontosabb idegenforgalmi vonzerejét is jelentik egyben. Ebben természetesen igazuk van és meg kell jegyezni, hogy e rendezvényeken kívül túl sok, más, hasonló jelentőségű vonzerő nincs is a megyeszékhelyen. Véleményünk hasonló a városvezetés és az intézmények vezetőinek a véleményéhez. Talán azzal egészítenénk ki, hogy a szombathelyi felsőoktatás egy-két évtizeddel ezelőtt még nagyobb szerepet játszott a kulturális gazdaságban, mint napjainkban. Ez annak ellenére van így, hogy időközben a vidéki tanárképző főiskolából három egyetemi karral, tucatnyi egyetemi képzéssel rendelkező Savaria Egyetemi Központ lett és az intézmény integrálódott a Nyugat-magyarországi Egyetembe. Mi éppen ebben látjuk az egyik gondot, hogy az egyetem szerepe csökkent a város kulturális gazdaságába. Ugyanis az egyesüléssel csökkent az intézmény önállósága, bizonyos értelemben (gazdasági-pénzügyi) meg is szűnt. Így sokszor a pénzhiány, illetve az önálló döntés nehézségei miatt nincs annyi program például a három karon. Hasonló a probléma a város másik felsőoktatási intézményével a PTE Egészségtudományi Karával is, amely szintén nem önálló intézmény. A másik gond az, hogy napjainkban a hallgatók száma egyrészt kissé csökkent, másrészt a hallgatók csütörtök délután hazautaznak, és nem maradnak itt a hétvégéken, vagy a szünetekben, úgy, mint régen. Tehát nem vesznek részt a városban zajló kulturális rendezvényeken, sokszor még hét közben sem, amikor pedig Szombathelyen vannak. Jordán Tamás, a Weöres Sándor Színház igazgatója azt nyilatkozta, hogy nem veszi észre, hogy itt egy egyetem működik három karral. Ez súlyos kritika, de úgy véljük, igaz. A három karra mintegy 2100 nappali tagozatos hallgató jár, az Egészségügyi Főiskolai Karra pedig további hétszáz. A hallgatóknak mintegy harmada Vas megyei, a Szombathelyiek aránya nagyjából 10-12 százaléknyi. A többiek albérletben, vagy kollégiumban laknak, és mint korábban megjegyeztük a hétvégéket, illetve a szüneteket nem itt töltik. Vagyis nagyjából 1500-1800 hallgató kiesik a város kulturális gazdaságából. Igaz itt laknak, itt költenek, de többnyire a létfenntartáshoz szükséges dolgokra és legföljebb a vendéglátóhelyek forgalmát gyarapítják. Az

Egyetemi Központnak kevés olyan rendezvénye van, amelyik jelentősebb látogatót vonzana, és a látogatók többsége ekkor is egyetemista. Külföldi hallgató tudomásunk szerint csupán néhány van a két felsőoktatási intézményben, de ők is diákcsere programok keretében vannak itt (Erasmus) és nem idegen nyelven hallgatnak, hanem magyarul. Idegen nyelvű képzés nincs Szombathelyen. Tervként, elképzelésként felmerült korábban az ötlet, de nem lett belőle semmi. Éppen emiatt kultúrexport-, vagy import nincs Szombathelyen. Véleményünk szerint tehát a szombathelyi felsőoktatási intézményeknek és az oda járó hallgatóknak igen kicsi a szerepe és a súlya a város kulturális gazdaságába. 2. A kulturális gazdaság intézményei a városban Szombathelyen már a korábbi évtizedekben is számos kulturális, közművelődési intézmény volt, melyek száma napjainkra kissé megnőtt. A városban lévő intézmények egy része városi fenntartású, más része a megyével közösen fenntartott, míg a harmadik része különböző civil szervezetekkel megkötött feladat-ellátási szerződéssel működött a legutóbbi időkig. 2011. december 31-ig a különböző kulturális intézmények az alábbi módon és fenntartással működtek. Ezeken kívül voltak tisztán megyei, egyházi, illetve más fenntartású kulturális intézmények és végül teljesen független, a civil kezdeményezéssel létrehozott, a kultúrában fontos szerepet játszó szervezetek. Szombathelyen is az a helyzet, mint más városban Magyarországon, vagyis a kulturális intézmények csak különböző támogatásokkal képesek működni. Ez alól talán csak a Savaria Plázában lévő Cinema City a kivétel, melyet egy gazdasági társaság működtet piaci alapon. Önállóan (a város által) fenntartott intézmények: 1. Weöres Sándor Színház Nonprofit Kft., 2. Savaria Történelmi Karnevál Közhasznú Közalapítvány, 3. ISEUM Savariense Régészeti Műhely és Tárház, 4. AGORA Szombathelyi Kulturális Központ, melyhez a 4.1 Gyermekek Háza, 4.2 Művelődési és Sportház, 4.3 Savaria Mozi, 4.4 Művészetek Háza tartozott. Oktatási intézményekhez kapcsolt művelődési központok: 1. Oladi Általános Művelődési Központ, 2. Nyitra utcai Általános Művelődési Központ. Vas megyével közös fenntartású intézmények: 1. Berzsenyi Dániel Megyei és Városi Könyvtár, 2. Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ, 3. Mesebolt Bábszínház, 4. Savaria Szimfonikus Zenekar, 5. Smidt Múzeum, 6. Szombathelyi Képtár, 7. Ungaresca Táncegyüttes.

Feladat-ellátási megállapodások alapján működő intézmények: 1. Derkovits Városrészért Kiemelkedően Közhasznú Egyesület, 2. Gyöngyöshermán-Szentkirályi Polgári Kör, 3. Herényi Kulturális és Sport Egyesület, 4. Petőfi Telepért Egyesület, 5. Szombathelyi Sikerkönyvtár Alapítvány, 6. Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület, 7. Zanati Kulturális Egyesület. Megyei fenntartású intézmények: 1. Vas Megyei Levéltár, 2. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, melyhez a 2.1 Vasi Múzeumfalu, 2.2 Savaria Múzeum, 2.3 Járdányi Paulovics István Romkert tartozott. A 2011. évi CLIV. törvény új helyzetet eredményezett, hiszen az állam bizonyos, addig megyei fenntartási intézményeket átvett, ezért a megye és a város önkormányzatának dönteni kellett a közös fenntartású intézmények sorsáról. Ez 2011 decemberében és 2012 januárjában megtörtént. Februárban fogadta el a Kulturális Bizottság a város új kulturális intézményhálózatának koncepcióját, amelyre várhatóan rábólint a képviselőtestület is, így 2012 második félévétől Szombathelyen az alábbi fenntartással működnek majd a különböző kulturális intézmények. Önállóan (a város által) fenntartott intézmények: 1. Weöres Sándor Színház Nonprofit Kft. 2. Savaria Történelmi Karnevál Közhasznú Közalapítvány, 3. ISEUM Savariense Régészeti Műhely és Tárház, 4. Szombathelyi Mesebolt Bábszínház és Gyermekek Háza, 5. Savaria Mozi, 6. Savaria Szimfonikus Zenekar, 7. Bartók Béla Zeneiskola Alapfokú Művészet-oktatási Intézmény, 8. AGORA Szombathelyi Kulturális Központ, amely AGORA Fesztiválközpont néven futna tovább. Oktatási intézményekhez kapcsolt művelődési központok: 1. Oladi Általános Művelődési Központ, 2. Nyitra utcai Általános Művelődési Központ. Az állam, a Vas Megyei Kormányhivatal által fenntartott intézmények: 1. Szombathelyi Képtár, 2. Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ, 3. Vas Megyei Levéltár, 4. NyME Művészeti Intézet, 5. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, melyhez a

5.1 Vasi Múzeumfalu, 5.2 Savaria Múzeum, 5.3 Romkert tartozik. Az állam, a Vas Megyei Kormányhivatal által fenntartott intézmények, de Szombathely feladat-ellátási megállapodást köt velük: 1. Berzsenyi Dániel Megyei és Városi Könyvtár, 2. Smidt Múzeum, 3. Ungaresca Táncegyüttes Feladat-ellátási megállapodások alapján működő intézmények, civil szervezetek: 1. Derkovits Városrészért Kiemelkedően Közhasznú Egyesület, 2. Gyöngyöshermán-Szentkirályi Polgári Kör, 3. Herényi Kulturális és Sport Egyesület, 4. Petőfi Telepért Egyesület, 5. Szombathelyi Sikerkönyvtár Alapítvány, 6. Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület, 7. Zanati Kulturális Egyesület. Egyházi fenntartású intézmények: 1. Egyházmegyei Könyvtár, 2. Szent Márton Látogatóközpont, 3. Martinusz Vallási és Kulturális Egyesület, 4. Sala Terrena, Egyháztörténeti Múzeum. Nyugat-magyarországi Egyetem által működtetett intézmény: 1. Egyetemi Könyvtár. Független, civil szervezetek, vagy gazdasági társaságok által működtetett intézmények: 1. Improvizatív Zeneműhely Egyesület, amely a Lamantin Jazzfesztivált szervezi, 2. Ferrum Színházi Társulás, 3. Szombathelyi Üstökös Színpadi Egyesület, 4. Cinema City Savaria Plaza 5. Vitalitas Galéria, 6. Capella Savaria Egyesület, 7. Isis Big Band Egyesület, 8. Szombathely Város Erkel Kórus Egyesület, 9. Szombathely Város Fúvószenekar Egyesület A Szombathelyen működő közel félszáz jelentősebb kulturális intézmény közül csupán azokat ismertetnénk röviden, amelyeknek, illetve az általuk szervezett és lebonyolított kulturális rendezvényeknek nagyobb súlya és jelentősége van a város kulturális gazdaságában. AGORA Szombathelyi Kulturális Központ

Az intézmény 2007. évben jött létre a Gyermekek Háza, a Művelődési és Sportház, a Savaria Mozi, a Művészetek Háza és a Tourinform Iroda integrációjával. 2011-ben az intézmény turisztikai feladatköre megszűnt. 39 főt foglakoztat az intézmény. Az intézmény legfontosabb feladata a város arculatának kialakítása rendezvények és programok segítségével, valamint a hozzá tartozó kulturális intézmények gazdaságos működtetése. A Művelődési és Sportház (MHS) az egyik legnagyobb befogadóképességű intézmény Szombathelyen, amely 1963 óta fogadja a látogatókat. Az MSH-ban 2011-ben összesen 290 rendezvény került lebonyolításra, melyek közel 300 ezer látogatót vonzottak. A rendezvények sorában színielőadások, kulturális programok, könnyűzenei nagy rendezvények, kisebb sportrendezvények és egyéb rendezvények (bálok, diplomaosztók, évnyitók, évzárók) egyaránt megtalálhatók. Közülük is kiemelkednek a Savaria Nemzetközi Táncverseny és az Ungaresca Táncegyüttes év végi fellépései. Mindezekből az MSH-nak 2011-ben származó bevétele 33,5 millió forint volt. A nagy múltú Savaria Mozi egyike az országban lévő, nem a plázákhoz kötött, sikeresen működő moziknak. Őse, az 1928-tól működő Savaria Mozgó, később Savaria Filmszínház volt. A moziban a tavalyi fejlesztések lehetővé tették a művészfilmek vetítését, az idei fejlesztés pedig megteremti az új látványfilmek vetítését is, a 3D-s technika bevezetésével. A moziban nem csupán filmvetítés zajlik, hanem közönségtalálkozók, szerzői estek, játszóházak és különböző koncertek is, de működik filmklub is. A moziban 57 férőhelyes kamaraterem és 348 férőhelyes nagyterem van, melyben az ország egyik legnagyobb vetítővászna van felszerelve. 2011. évben az intézmény saját bevétele 18,9 millió Ft volt, a látogatók száma meghaladta a százezret. A mozi befogadja a Nyugat-magyarországi Egyetem Örökmozgó Művészmozi filmklubjait. A Mesebolt Bábszínház 1989-ben félhivatásos együttesként, a jogelőd után pedig 1995. január 1-jétől hivatásos társulatként alakult meg, Szombathelyi Bábszínház néven, mely 1997-ben vette föl a Mesebolt nevet. A Bábszínház az MMIK színház- és kamaratermében tartja előadásait. Rendezvényeinek száma 2011-ben 28 volt, közülük a legismertebbek a bábfesztiválok. A látogatók száma mintegy nyolcezer fő volt, akik 21,3 millió forintos saját bevételt generáltak. A Gyermekek Háza fontos szerepet tölt be a gyermekek és a fiatalok szabadidőben történő nevelésében. Szakmai tevékenységének egy része oktatási feladatokhoz kapcsolódik, más része pedig szabadidős tevékenységeknek a biztosítása. Az önállóan szervezett rendezvényeinek a száma 2011-ben 245 volt, melyek közül kiemelkedik a Városi Gyermeknap, a Gyermek Művészeti Fesztivál és a Savaria Történelmi Fesztivál gyermekprogramjai. A látogatók száma a tavalyi évben 31 ezer fő volt, az intézmény saját bevétele 5,4 millió forintot jelentett. Az AGORA Központ a fenti intézmények irányításán túl nagyon fontos szerepet tölt be Szombathely kulturális életében. Évente több száz kulturális rendezvényt szervez és bonyolít le, melyek közül az alábbiak a legfontosabbak: Agora Fesztivál, a Magyar Dal Napja, a Magyar Kultúra Napja, Bloomsday, Borfalu, Kulináris Majális, Nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztivál, Szentivánéji Vigasságok, Szent Márton Hét, Szombathelyi Nyár-szabadtéri koncertek, Tavaszi Fesztivál, Tér-Film-Zene Fesztivál. Iseum Az Isis istennő tiszteletére épített római korú szentély maradványai az egykori Pannonia ma ismert legjelentősebb régészeti leletei közé tartoznak. Az ásatások és a rekonstrukció két ütemben zajlott (1955-1961, 2001-2011) de a két időszak között hosszú idő telt el, aminek jelentékeny állagromlás lett az eredménye. Részben ennek okából, részben a megjelenő új technológiák,

tudásanyag tette szükségessé a második ütemet, amelyhez 2007-ben a város Önkormányzata az Új Magyarország Fejlesztési Terv Nyugat-dunántúli Operatív Program keretében pályázott és 2008- ban támogatást nyert a Szombathely történelmi-régészeti városrész kialakítása II. ütem Az Iseum rekonstrukciója elnevezésű projektre. 2009 késő őszén kezdték el az Iseum épületrekonstrukciójának megépítését, amivel párhuzamosan folytak még a régészeti feltárások. Elsődleges cél az Iseum leleteinek bemutatása, emellett Pannonia vallástörténeti emlékeinek kiállítása, oktatóbázis, illetve vallástörténeti tudományos műhely kialakítása szerepelt a tervek között. A sokszínű funkciók által magfogalmazott elvárások, valamint az épített környezetbe való beilleszthetőség komplex tervezést igényelt, amelynek eredményeképpen született az egyszerre modern és korhű szentkerület, mely tartalmaz interaktív kiállítás megrendezésére alkalmas múzeumot és az eredetihez hasonló központi pódiumtemplomot, továbbá egy fogadóépületet. Az Iseumban nyolc szakembert foglakoztatnak teljes-, három munkavállalót pedig részmunkaidőben. A teljes munkaidős kollegák közül heten végeznek kulturális célzatú szakmai munkát. A múzeum-bemutatóhely éves bevétele 2011-ben kicsit több mint 52 millió forint volt, de ennek kevesebb, mint 10%-a származott jegyelőadásból (megjegyzendő, hogy az építmény hivatalos átadása csak augusztusban történt meg). A kiadások összességében nem haladták meg a bevételeket, vagyis az intézmény nyereséggel zárta a szezont. Az Iseum tevékenysége során szervezi az Iseumi Szabadtéri Játékokat, szakmai konferenciákat és előadásokat (résztvevők száma 2011-ben 1055 fő), múzeumi rendezvényeket (résztvevők száma 2011-ben 4411 fő). A kiállítások és rendezvények látogatóinak 60% diák, további 20%-a külföldi. Savaria Szimfonikus Zenekar A Savaria Szimfonikus Zenekar (vagy, ahogy a külföldi komolyzene rajongók ismerik, a Savaria Symphony Orchestra) egyszerre van jelen hazánk zenei életében, mint fesztivál- és koncertzenekar (Budapesti Tavaszi Fesztivál, Szombathelyi Tavaszi Fesztivál, Pannon Ősz rendezvényei, Soproni Ünnepi Hetek, Nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztivál), operaelőadások közreműködője, valamint kortárs zenei előadó. Története a 19. század közepéig nyúlik vissza, amikor is 1850-ben az országban negyedikként alakul Dalárda egylet. Valójában ez még messze áll a mai fogalmaink szerint értelmezett Szimfonikus Zenekartól, de a komolyzenei szerveződés helyi úttörőjének számított. A 19-20. század fordulója igazán aktív időszakot nyitott meg a város életében. Létrejön a Zenekedvelők Egyesülete (1901), megalakul a Filharmonikus Egylet (1906) és megszerveződik a Városi Zeneiskola is (1909). A háborús időszak ennek a dinamikusan fejlődő kulturális életnek komoly károkat okozott. A vonószenekart 1917-ben alakították újjá, munkássága sok esetben a katonazenekar fúvósainak közreműködésével teljesedett ki. A zenekart az állandó karmestereken kívül vezényelte Kodály Zoltán (1933) és Ferencsik János (1939) is. A II. világháború szinte teljesen tönkretette Szombathely komolyzenei lüktetését a Szombathelyi Filharmóniai Társaság megalakulásáig (1948) a zeneiskola tanárai és növendékei által adott hangversenyek tartották fenn. A Filharmóniai Társaság azonban 1956-ban megszűnik, ezért a Filharmóniai Zenekar, Szombathelyi Városi Tanács Szimfonikus Zenekara néven működik tovább. Mellette párhuzamosan él a zeneiskola ifjúsági együttese az Ifjúság Háza Kis Szimfonikus Zenekara néven. E kettő egyesülésével jön létre 1962-ben a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar. Sikertelennek eddig sem nevezhető a zenekar története, de ettől az időszaktól kezdve lehetünk

szem- és fültanúi annak a látványos fejlődésnek, aminek eredménye a mai, Magyarországon és külhonban is méltán megbecsült, sokszínű zenei repertoárral rendelkező zenekar létrejötte. A mérföldkövek között ki kell emelni a Varázsfuvola első szombathelyi bemutatóját (1964), a Szimfonikus Zenekarok I. Országos Fesztiválján elért sikert (1965), az első ausztriai rádiófelvételt, fellépést Graz-ban, és Mozart: Thamos, Egyiptom királya című művének bemutatóját Szombathelyen (mind 1971). 1974-ben Szombathelyi Szimfonikus Zenekar függetlenített intézménnyé, hivatásos zenekarrá válik Petró János főzeneigazgató vezetésével, majd a következő évben felavatják a kiváló akusztikájú Bartók-termet, amely alkalmas nagykoncertek és zenekari próbák megtartására egyaránt. Részben ezen adottságok miatt költözött 1977-ben Budapestről Szombathelyre a Nemzetközi Bartók Szeminárium, amely az 1980-as évek közepén karmesterkurzusból fesztivállá bővült. A zenekar munkásságát elismerések sora fémjelzi (miniszteri elismerés 1987, Bartók Béla- Pásztory Ditta díj 1990, az ARTISJUS Zenei Alapítvány díja 2001, Pro Arte Hungarica-díj 2004). 2007-ben Szombathelyi Szimfonikus Zenekar arculatváltáson megy keresztül, az intézmény új neve ettől az évtől kezdve Savaria Szimfonikus Zenekar. Az együttes rendszeresen szerepel rádió- és tévéműsorokban és gyakran koncertezik világhírű hazai és külföldi karmesterekkel és szólistákkal. 2011-ben a zenekar 99 rendezvényen vett részt, melyből 66 Szombathelyen volt. A rendezvények közül 56 volt saját rendezésű. Összesen 31 ezer látogató volt, akiktől 44,2 millió forint bérlet- és jegybevétel származott. A zenekar teljes bevétele 2011-ben 382,5 millió forint volt. Az intézményben 75 fő dolgozik főállásban, ebből öt fő kisegítő, a többi zenész, karmester, technikus és szervező. Szombathely színháza A Weöres Sándor Színház nem hivatalos ars poeticája nagyon jól fogalmazza meg kultúra és közösség viszonyát: A város színháztörténete a közönség és a színházcsinálók közös históriája, s ez már sok évszázaddal ezelőtt elkezdődött. Egy közösségnek, egy városnak akkor van színháza, amikor arra szükség támad. S mivel minden kisebb-nagyobb emberközösség, nyelvétől, kultúrájától, tehetősségétől és a naptártól függetlenül időről időre érzi ennek szükségét, igénye van a színház (és csak a színház) nyújtotta élményekre, szórakozásra, közösségi érzésre, hát színház is volt, van és lesz. Szombathely alapításának (és ezzel együtt színháztörténete) a római időszakhoz kötődik. Kevés információ maradt fenn Savaria légióváros színházi kultúrájáról, annyi azonban bizonyos, hogy hivatásos aktorok közreműködésével szórakoztató előadásokat tartottak és a közösséget érdeklő társadalmi-politikai kérdések megvitatásának is a teátrum volt a fóruma. A középkor nem az állandóság szimbóluma a színházak életében, a népszórakoztatás gyakorlata és a vándorlás szorosan összefonódott. Természetesen a tehetősebbek kiemelkedjenek a tömegből a társulatok javát időről időre megpróbálták saját udvarukban röghöz kötni, ezáltal magukat a kultúra mecénásaként jellemezni. Az egyház is megérezte a színház jelentőségét a tömegek véleményének formálása tekintetében és be is vonta a maga szellemi eszköztárába (liturgikus játékok, szakrális helyekhez kötődő történek megjelenítése). A felvilágosodás korában fogalmazott meg a műveltséghármasság, vagyis az általános műveltség alapja a templom, az iskola és a színház látogatása. (Megjegyzendő, hogy az iskolai színjátszás mind a mai napig egyik legfontosabb előiskolája a hivatásosság színészetnek.) Szombathely város 1770-ben alapított ferences gimnáziumának diákjai már rendszeresen,

évenként akár többször is bemutatták tudásukat az iskolai színpadon. Az első a hivatásos, de már magyar nyelvű színielőadás a városban 1810-ben volt, majd 1828-ban megalakult a Vasmegyei Színjátszó Társaság és a színpártoló köznemesség és polgárság Műkedvelő Egyesülete, akik előadásaik vagy épp a farsangi bál bevételét szintén a hivatásos színházügy támogatására ajánlották föl. A színház a kulturális-társadalmi-közösségi élet központi terévé vált, a város megítélésében pedig komoly szerepet játszott, hogy milyen otthont biztosít ennek a térnek. A kőszínházépítés azonban gazdasági-politikai okok miatt sokáig húzódott, szükségmegoldás gyanánt ideiglenes (jellemzően fából készülő) építmények biztosítottak hajlékot a színészetnek. A gazdasági fellendülés adta alapokon épülő modern városban végül 1880-ben nyitotta meg a kapuit a Hausmann Alajos tervei alapján neoreneszánsz stílusban megépülő Vas Megyei Nemzeti Színház. Sajnos működése veszteséges és ezért virágéletű volt, 1907-ben tűzveszélyessége okán be is zárták. A 20. század első évtizedének végétől immár állandó otthon nélkül, de azért zajlott a színházi élet (nyári és alkalmi játszóhelyeken) Szombathelyen. A Weöres Sándor Színház közvetlen elődjeként állt fel néhány esztendővel ezelőtt a Kamara Savaria, melynek saját(!) színháztermét a korábbi Helyőrségi Művelődési Otthonban (HEMO) alakították ki. Röviddel ez után az egykori Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola kötelékein belül színészképző kurzus indult, növendékeinek a Berzsenyi Színház adott színpadot. Minden a színjátszás iránti igényt jelezte, aminek eredményeképpen 2007-ben Szombathely közgyűlése megalapította a Weöres Sándor Színházat, amely azóta a város kulturális életének meghatározó szereplője. 2011-ben a színháznak 336 előadása/programja és 11 tájelőadása volt. A fizető nézők száma 54,5 ezer fő, melyből jegyes 28,2 ezer, bérletes 26,3 ezer fő. Az intézmény nettó bevétele 563,6 millió forint, ebből 96,5 millió forint a bérlet- és jegybevétel. Szombathelyi Képtár Szombathelyen képtár 1985 óta működik, de első tíz éve a Megyei Múzeum kötelékében telt el. Alapítványi kezdeményezésre jött létre, amely ma, mint országos gyűjtőkörű múzeum működik, évi 15-20 időszaki kiállítással. Az épület 2000 négyzetméter kiállítótérrel rendelkezik (három darab, kb. 500 négyzetméteres, nagyobb kiállítóterem és néhány, kamara jellegű kiállításra használt, kisebb galériát jelent). Ezen kívül festményrestaurátor műhely, több mint 11 ezer kötetes szakkönyvtár és adattár, valamint konferencia- és vetítőterme illetve gyermekfoglalkoztató tartozik az intézményhez. A képtár gyűjteménye elsősorban 20. századi magyar (de a nemzetközivel lépést tartó) festők műveiből áll, kiegészülve régebbi (17-19. századi) alkotásokkal. A 2500 darabból álló kortárs textilgyűjtemény tovább színesíti a képtár kínálatát, amelynek évente hozzávetőlegesen 6000 látogatója van (2009-ben 5442, 2010-ben 6280, 2011-ben 5884 fő), amelynek átlagban harmada vásárol belépőjegyet. Ungaresca Táncegyüttes Az Ungaresca Táncegyüttest 1955-ben alapították a Kőszegen, mint középiskolai formációt. Pesovár Ernő művészeti tevékenységének köszönhetően 1963-tól már, mint a megye vezető együttesét tartják számon, és Szombathelyen működik. Az Ungaresca küldetése az alábbi célokban fogalmazódik meg: a magyar nyelvterület tánckultúrájának színpadra állítása és bemutatása, a ma embere érzésvilágának megjelenítése a magyar néptánc kincs felhasználásával (táncszínház), valamint a történeti tánchagyomány ápolása. Az együttes történetét számos hazai és

nemzetközi együttesi, szólótáncos és koreográfusi díj és elismerés fémjelzi. Évente átlagosan félszáz (2010-ben 46) fellépése van a csoportnak, amelynek van utánpótlás és senior tagozata is. A szereplések közül 2011-ben tíz előre tervezett volt, a többi megkeresések által szerveződött. Főállásban egy fő dolgozik az együttes mellett, az igazgató. Művészeti asszisztense megbízással végzi munkáját, mindketten koreoráfusok is egyben. Az együttes működésére évente hozzávetőlegesen hat millió forintot különít el az intézmény két fenntartója, amelyhez ennek csaknem 50%-a érkezik, mint saját bevétel. Ez műsorszolgáltatás díjából és bérleti díjból áll össze. A Megyei Művelődési és Ifjúsági központ (MMIK) A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ közművelődési szakmai tanácsadással és szolgáltatással, kulturális programszervezéssel foglalkozó közművelődési intézmény. A központot 1973-ban alapították, ám az azóta eltelt időszakban az alapvető funkciói és feladatai jelentősen módosultak. Jelenlegi tevékenységi köre szerteágazó, magába foglalja a közművelődési, kulturális és információs szolgáltatást, szakmai fejlesztési programok, projektek menedzsmentjét. Meghatározó szerepet vállal (elsősorban a kistérség és a megye) kulturális életének és rendezvényeinek szervezésében, közművelődési intézmények, kulturális, szabadidős szervezetek, egyesületek, ifjúsági közösségsegítő és civil szervezetek támogatásában. Tevékenységének egy része Vas megye népművészetét, turisztikai és kulturális értékeit megismertető illetve megőrzőfejlesztő tevékenység. Ezek célja a kulturális turizmus mint a gazdaságfejlesztés egyik alappillére fejlődésének támogatása. Mindezen tevékenységekhez kapcsolódóan 2011-ben 160 kisebbnagyobb rendezvény lebonyolításában vettek részt. A rendezvények látogatottságát pontos adatokkal jellemezni nehéz, hisz nem egy közülük szabadon látogatható. Az intézmény vezetése szerint 2010 legsikeresebb, általuk szervezett programja a Velemi Gesztenye Ünnep, amelynek látogatószáma közel 16 000 fő volt. Ennek tükrében biztosan kijelenthető, hogy a rendezvények összes látogatószáma százezres nagyságrendű. A MMIK tevékenységei közül ki kell emelni a 2006-ban indult Humán-Tár-Ház projektet, amely a művelődési intézmények felnőttképzésbe való integrálását hivatott elősegíteni, valamint az ifjúsági korosztály programokkal és ifjúságsegítő szolgáltatásokkal való ellátását, amely a MMIK LOGO Ifjúsági Szolgálata tevékenységével valósul meg. 2011-ben az összes dolgozó 28 fő volt, amelynek fele kulturális területen dolgozó szakember. Az Intézmény egyre szűkülő büdzsével dolgozik, amely elsősorban a fenntartói támogatások csökkenése miatt van így (2010: 85, 2011: 52 millió forint). Működési bevételeinek növekedése nem tart lépést a hiány növekedésével, sőt az utóbbi években azok is csökkenést mutattak (2010- ben 120,7 millió, 2011-ben 106,8 millió forint). A megoldásra többféle javaslat született, a végeredményben létszámcsökkentés, pályázatok illetve a kiadások csökkentése jelenik meg. Berzsenyi Dániel Könyvtár Jogelődje az 1880-ban nyitott Városi Közkönyvtár, amely 1952-től vált megyei könyvtárrá, megtartva városi funkcióját is. 1956-tól viseli a Berzsenyi Dániel nevét. Mai helyén 1970-től van, 2002-ben teljesen felújították. Az intézmény multifunkciós nyilvános könyvtár, öt fiókkönyvtárral. Könyvtári alapfunkcióján túl rendszeresen tartanak képzéseket és különböző kulturális rendezvényeket is az intézményben. Évente 12-13 ezer regisztrált olvasója van, 280 ezer személyes és 160 ezer távhasználó mintegy 850 ezer kölcsönzési dokumentumot vesz ki, vagy tekint bele. A könyvtár félmilliós

állományából 414 ezer a könyv. A fentieken túl helytörténeti és helyismereti gyűjteménnyel is rendelkezik az intézmény, ahol összesen 46 főt foglalkoztatnak. A gyűjtemény gyarapítására fordítható költségkeret erősen lecsökkent, erre 2011-ben már csak 10,4 millió forint jutott. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága Ez az intézmény fogja össze a megye múzeumait, illetve bizonyos kulturális kiállító helyeit. Az Igazgatósághoz összesen 13 intézmény tartozik, közülük négy Szombathelyen található. Az Igazgatóság a Savaria Múzeumban található, amely kultúrpalotaként nyílt meg 1908-ban. A múzeumban jelenleg a Tájak korok települések című állandó kiállítás, a múzeum dísztermében és kamaratermében pedig időszaki kiállítások látogathatók. Az épület alagsorában elhelyezett római- és középkori kőtár legjelentősebb emlékei a szobortorzók, fogadalmi oltárok, a pogány és ókeresztény sírkövek. A Savaria Múzeumban 2011-ben 7,5 ezer látogató volt. A Vasi Múzeumfalut 1973-ban nyitották meg. A Múzeumfalu Vas megye falusi lakosságának két évszázados építészeti kultúrájáról, életmódjáról nyújt képet. A skanzen napjainkban is folyamatosan bővül. A különböző vasi tájegységekről származó kisnemesi, jómódú- és szegényparaszti porták mellett a terület horvát, német, szlovén nemzetiségű falvainak lakóházait, gazdasági épületeit is megtekinthetik a látogatók. A látnivalók mellett évente több szabadtéri kulturális program kerül itt megrendezésre, melyek közül kiemelkedik a Húsvéthétfő, a Szent György- és a Szent Márton napi vásár. A múzeumfalunak 2001-ben 22,4 ezer látogatója volt. Az Igazgatósághoz tartozik a Járdányi Paulovics István Romkert-Püspökkert, melynek területén az 1938-tól indult régészeti kutatások számos római és középkori építészeti emléket tártak fel (római helytartó palotája, Mercurius szentély, vámállomás, közfürdők, fazekasműhelyek, a Borostyánút részlete, a középkori kerek vár maradványai). A Romkertben 2011 során 7,7 ezer látogató fordult meg, ebben nincs benne az itt megrendezett Savaria Történelmi Karneváli programok miatt idelátogató több tízezer ember. A Smidt Múzeum 1975-ben nyílt meg Dr. Smidt Lajos magángyűjteményéből, melyet az orvos a városnak ajándékozott. A múzeumban régészeti, hadtörténeti, orvostörténeti és iparművészeti anyag található. Az állandó kiállítás mellett vannak időszaki kiállítások is, újabban pedig a múzeum tudományos, ismeretterjesztő és szórakoztató programokat is kínál, egyre jobban bekapcsolódik a város kulturális életébe. A múzeumot 2011-ben közel négyezer látogató kereste fel. 3. Kulturális rendezvények Szombathelyen Az évenkénti több ezer kulturális program és rendezvény közül csupán néhány nagy rendezvény az, amelyik nagy látogatottsága következtében valamilyen formában gazdagítja a város kulturális gazdaságát. A szombathelyi rendezvénynaptárban szereplő programok az alábbiak: 1. táblázat Szombathely kulturális rendezvényei Elnevezés Helyszín Rendező Időpont Húsvéthétfő a Vasi Vas Megyei Vasi Múzeumfalu Múzeumfaluban Múzeumok április Szent György napi Igazgatósága Vas Megyei Vasi Múzeumfalu kézműipari vásár Múzeumok április Igazgatósága

Mediawawe fesztivál Herényi Virágút Qadrille Európai Táncfesztivál Gyermeknapi forgatag Kulináris Majális Bloomsday Savaria Nemzetközi Táncverseny IDSF Latin Európa Kupa Szentivánéji vigasságok Múzeumok éjszakája Nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztivál Tér-Film-Zene Fesztivál Lamantin Jazz Fesztivál Iseumi Szabadtéri Játékok Savaria Történelmi Karnevál Múzsák kertje Szent Márton napi országos nagyvásár Adventi vásár Fő tér Herényi városrész Mediawawe Nemzetközi Vizuális Művészeti Alapítvány Herényi Kulturális és Sport Egyesület április április Fő tér MMIK május Történelmi Témapark Fő tér Fő tér, egyéb helyszínek Művelődési és Sportház Csónakázó-tó és környéke Savaria Múzeum Bartók terem és egyéb helyszínek Fő tér Fő tér, egyéb helyszínek Iseum Belváros, több helyszínen Savaria Múzeum Vasi Múzeumfalu Fő tér Gyermekek Háza AGORA Szombathelyi Kulturális Központ AGORA Szombathelyi Kulturális Központ AGORA Szombathelyi Kulturális Központ AGORA Szombathelyi Kulturális Központ Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága Filharmonia Budapest Nonprofit Kft. + AGORA Szombathelyi Kulturális Központ Országos fesztivál, AGORA Szombathelyi Kulturális Központ Improvizatív Zeneműhely Egyesület Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház Savaria Történelmi Karnevál Közhasznú Közalapítvány Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága AGORA Szombathelyi Kulturális Központ május június június június június június (kérdéses) július július július augusztus szeptember (kérdéses) november júliusaugusztus novemberdecember Forrás: SzMJ hosszútávú településfejlesztési koncepciója 2003 Savaria Történelmi Karnevál A Karnevált először 1961-ben rendezték meg, más formában és más profillal, mint a mait. A kezdeményezés egy évtized múlva elhalt. A város vezetői és lelkes civilek az ezredfordulón élesztették újra és új formában a Karnevált, amely 2012-ben 13. alkalommal kerül megrendezésre. Ez Közép-Európa legnagyobb jelmezes, historikus karneválja, ahol a látogató nem csak nézője, hanem aktív résztvevője is az eseményeknek. Esemény bőven van, hiszen legutóbb 22 helyszínen mintegy 300 program volt az augusztus 20.-a körül megrendezett három napos karneválon. A helyszínek zöme a belvárosban van, amely ezen a három napon a forgalomtól le van zárva. A legnagyobb látványosság a két karneváli jelmezes felvonulás, melyen mintegy ezer felvonuló vesz

részt, és közel negyvenezer ember tekint meg. Ezen kívül van karneválszínház, rabszolgavásár, szabadtéri színházi játékok, kalandvár a gyerekeknek, történelmi témapark, három nagy és két kisebb színpadon folyamatos zenei és táncprogramok. Az egész belvárosban, de különösen az Öreg város vásárában, a főtéren és a Thököly utcán három napig válogathatnak az érdeklődők a finomabbnál finomabb étkekben és italokban. Van külön Borok utcája, sörtér és Keleti Bazár és Kávézó. A karnevált évente százezres tömeg keresi fel, 2010-ben 115 ezer, 2011-ben 105 ezer fő (ekkor a szombat estét elmosta a vihar). Mindig gondot okoz, a vendégek számának megbecsülése, ezért akartak 2011-ben kártyás rendszert bevezetni, amely nem lett volna kötelező és belépőként sem funkcionált volna, ezért nem valósult meg. Több alkalommal készíttettek a karnevál szervezői hatásvizsgálatot, vagyis a közönség lekérdezését, amelyből többek között az derült ki, hogy a látogatók fele Szombathelyi, 18 % Vas megyei, 31 % más megyei, vagy budapesti és 1 % külföldi. Szombathelyen a Savaria Történelmi Karnevál az egyetlen kulturális rendezvény, amelynek mérhető a gazdaságban betöltött súlya is. Ez egyrészt a hozzávetőlegesen húszezer turistának a szállásfoglalásaiból fakad. Azért nem több a turista, aki kereskedelmi és egyéb szálláshelyet vesz igénybe, mert sokan rokonoknál és ismerősöknél töltik a két-három napot. A karnevál idején mintegy 300-320 nem helybéli vállalkozás (vendéglátó, kézműves) és 80-100 helyi, elsősorban kereskedelmi és szolgáltató jellegű vállalkozás gondoskodik a vendégek kényelméről és kiszolgálásáról. A rendező (Savaria Történelmi Karnevál Közhasznú Alapítvány) felmérése szerint a vállalkozók a három nap alatt hozzávetőlegesen egyhavi forgalmat bonyolítanak le. De még a városban található hipermarketek számára is érezhető bevétel növekedést hoz a karnevál, mivel a messzebbről jövő vállalkozók itt vásárolják meg szolgáltatásaik alapanyag szükségletét. Mindez összességében a vállalkozóknak jelentős forgalomnövekedést jelent, a városnak pedig az iparűzési és idegenforgalmi adóból megnövekedett bevételt. A 2011-es lekérdezés szerint egy látogató közel négyezer forintot költött a karnevál három napján, ez a 105 ezer fő átlaga. Eszerint a látogatók összesen több mint 400 millió forintot hagytak a városban. Ennek nagy része a helyi és más vállalkozásoknál csapódott le és csak kisebb része maradt ténylegesen Szombathelyen. Ebben nincsenek benne a szálláshelyeken kifizetett összegek. A karnevál becsülten összesen félmilliárd forint bevételt hozott a vállalkozásoknak és a városnak. Lamantin Jazzfesztivál Kezdeményezője, létrehozója és kezdettől fogva szervezője a civilek által létrehozott Improvizatív Zeneműhely Egyesület, melynek elnöke az alapítás óta dr. Tímár Péter. A fesztivál 2000 óta kerül megrendezésre minden év június végén. Kezdetben csak fesztivál volt, de pár éve akkreditált képzőközpont is, ahol a fiatal jazz-zenészek és iskolások tovább képezhetik magukat, melyet az állam elfogad. Évente mintegy 100 fiatal zenész érkezik a fesztiválra ebből a célból, őket 15-20 tapasztalt zenész-oktató tanítja a szakma elméleti, de inkább gyakorlati fortélyaira. A fesztivál egy hete alatt átlagosan 20 zenei program zajlik le, ahol a hazai mestereken kívül számos külföldi zenész és együttes lép fel a főtéren felállított hatalmas sátorban. A Fesztiválon kívül működik Jazz Klub, Lamantin Klub is egész évben a városban.

Bartók Szeminárium és Fesztivál A Nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztivál, több mint 30 éves múlttal rendelkező, minden év júliusában megrendezésre kerülő komolyzenei fesztivál. A rendezvény különlegessége, hogy Bartók életművét az új zene bemutatásával ötvözi. Bartók Béla művészi és szellemi nagyságát, legjelentősebb műveit és a zenetudományi kutatás eredményeit a legkiválóbb magyar és külföldi művészek, művésztanárok, együttesek és zenetudósok mutatják be évről-évre. A Szeminárium keretében különböző mesterkurzusokat tartanak az érdeklődő fiatal zenészek számára. A rendezvény gazdája Szombathelyen a Savaria Szimfonikus Zenekar, amely a nyitó- és a záró koncerteket tartja a Bartók-teremben. A helyszínek még a város más oktatási és kulturális intézményei. A program a komolyzenei koncerteken kívül népzenei estet és táncházat, kamarazenei estet, jazz koncertet, fiatal szerzők zeneműveit és tánckompozíciókat foglal magában. A Szemináriumra és Fesztiválra évről-évre mintegy 1200-1400 látogató érkezik, közülük 100-150 a szemináriumra, növendékként. A nyolc nap tucatnyi programjára a látogatókon kívül mintegy 80-120 fellépő zenész, táncos és egyéb művész érkezik, negyedük külföldről. Szent György és Szent Márton napi vásár A Szent György napi vásár tavasszal, áprilisban húsvét és György nap környékén kerül megrendezésre a Vasi Múzeumfaluban általában szombat és vasárnapon. Országos nagyvásárról van szó, ahová több száz kézműves és egyéb vállalkozó szokott eljönni. A tájjellegű gasztronómiai bemutatók mellett a hangsúly a népi kultúrán van. A vásárban kézműves bemutatókon, műhelyeken és kézműves akadémián vehetnek részt a vendégek, megcsodálhatják a különböző harcászati bemutatókat és hagyományőrző csoportok produkcióit, népzenei koncertekre táncolhatnak az érdeklődők, végül gyermekprogramokon szórakozhatnak a legfiatalabbak. A program sikere erősen időjárásfüggő, de évente átlagosan 4-7 ezer a látogatók száma. Minden év november második hétvégéjén, a Szent Márton hét nyitányaként kerül megrendezésre a Szent Márton napi vásár a Vasi Múzeumfaluban. Ez is országos nagyvásár, profilját tekintve népművészeti vásár, ahová a hazai és az erdélyi kézművesek igényes termékeit hozzák és árusítják. A vásáron népzenei koncertek, néptáncegyüttesek, népi színi együttesek produkciói biztosítják a vidámságot és a szórakozást. Emellett természetesen a kulináris élvezetek sem maradnak el. Ez a vásár is időjárásfüggő, a tavalyi évben 9200 látogatót vonzott. Mindkét vásárt a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága rendezi. Mediawawe Fesztivál A MEDIAWAVE Nemzetközi Film és Zenei Fesztivál Fényírók Fesztiválja két évig, 2010- ben és 2011-ben rendezte a központi eseményeket Szombathelyen. A névadó nemzetközi Vizuális Művészeti Alapítványt 1991-ben, Győrben hozták létre helyi és országos hatáskörű, nonprofit filmes és zenei szervezetek, egyesületek. Az Alapítvány hazai és nemzetközi szempontból is legjelentősebb és legismertebb rendezvénye a MEDIAWAWE Fesztivál. A zászlóshajó mellett számos más kulturális projekten is dolgoznak az ország különböző részein, valamint a nemzetközi kapcsolatrendszer is széles. Korábban 19 alkalommal, Győr központtal valósult meg a fesztivál, öt ország 24 helyszínén zajlottak párhuzamosan kulturális eseményei. Bár az Alapítvány székhelye nem változott, a 2009-től a központi település kijelölésekor a gazdasági érvek meghatározóvá váltak, hiszen Szombathely önkormányzata többszörösét tudta támogatásként felajánlani, mint

Győr. Bár a támogatás csökkent, 2011-ben még Szombathely adhatott otthont a MEDIAWAWE Fesztivál legjelentősebb eseményeinek, amelyek áprilisban, tíz napon keresztül zajlottak. A közönség 74 filmre válthatott mozijegyet és 31 koncertre, zenei workshopra és partira látogathatott le. Mivel a párhuzamosan zajló programok egy része ingyenes volt, a látogatottsági adatok nem feltétlenül pontosak. A szervezők becslése szerint a teljes nézőszám húszezer fő körüli, a belépőjegyet vásárlók száma meghaladta a hatezer főt. A teljes bevétel csaknem 50 millió forintot tett ki, ebből az önkormányzati támogatás csak harmada, a rendezvény nem volt veszteséges. Azt meg kell jegyezni, hogy ebben a bevételben nincsenek benne a város számára megjelenő egyéb nehezen mérhető gazdasági előnyök (pl. fizetővendéglátás, helyi vendéglátóknál, üzleteknél lecsapódott költések, média megjelenés, amely Szombathely számára gyakorlatilag ingyen reklám). A támogatás ennek ellenére tovább csökkent, így a Fényírók Fesztiválja továbbállt, 2012-ben Komárom látja vendégül a központi rendezvényeket. Savaria Nemzetközi Táncverseny Az ország legrégibb hagyományokkal rendelkező táncversenye, amelyet először 1966-ban rendeztek meg. A szigorú szakmai és nemzetközi zsűri előtt több tucat versenyző pár mutatja be tudását, a standard és latin táncokban. A versenyzők a világ minden részéről, de leginkább Európából érkeznek. 2012 júniusában a 47. WDSF Latin Európa Kupa és a Senior III. Open Standard Kupa kerül megrendezésre hagyományosan a Művelődési és Sportházban. A rendező az AGORA Szombathelyi Kulturális Központ. A táncversenyt óriási érdeklődés kíséri, mindig telt ház előtt zajlik le. 2011-ben a látogatók száma meghaladta a 3500 főt. 4. A város kulturális gazdaságának finanszírozási kérdései Mint hazánkban általában, Szombathelyen sem működnek nyereségesen, de még nullszaldósan sem a kulturális intézmények, sem pedig a kulturális rendezvények. Ezért (is) Szombathely megyei jogú város jelentős anyagi támogatást ad az intézményeknek, illetve a kulturális rendezvényekhez. A támogatás 2011-ben összesen 730 millió Ft volt, melyből 584 millió Ft az intézmények, 127 millió Ft a rendezvények és mintegy 20 millió Ft az egyéb (pályázatokhoz önerő, kitüntetések, stb.) támogatás. Sajnálatosan 2012-ben az önkormányzati szerepvállalás (támogatás) csökken, összesen 625 millió Ft-ra, melyből 537 millió Ft az intézményeknek, 53 millió Ft a rendezvények és 35 millió Ft az egyéb támogatás mértéke. Ráadásul mindez úgy történik, hogy a város több intézményt átvett a megyétől. Ha ezt is figyelembe vesszük, úgy 2012-ben a kulturális intézmények támogatása a város által 15 százalékkal, a rendezvényeké drasztikusan 58 százalékkal csökken. Egyedül az egyéb célra nyújtott támogatás nőtt a duplájára, de e mögött a Savaria Szimfonikus Zenekar átvételéből fakadó mintegy 20 millió forintnyi illetmény megtérítése áll, amit a városnak kell fizetnie Vas megyének. Vagyis a város jelentős támogatást nyújt, de ennek mértéke az előző évhez képest jelentősen csökken. Nagy gond, mondják a kulturális intézmények vezetői és a rendezvények szervezői, hogy a városi büdzsébe évente befolyó igen tekintélyes helyi (elsősorban idegenforgalmi, kisebb részben iparűzési) adókból semmit sem forgat vissza az önkormányzat sem a kultúrára, sem az idegenforgalmi fejlesztésekre. A kulturális intézményeknek a saját bevétele többnyire kevés, elmarad az önkormányzati támogatások mértékétől, de intézményenként és rendezvényenként nagyon változó. Megjelent

Szombathelyen is a civil szféra, de még inkább a helyi, esetenként a megyei/regionális mecenatúra, de jelentősége egyrészt nem túl nagy, másrészt az elmúlt egy-két évben csökkenő tendenciájú. 5. Idegenforgalmi aspektusok, a kulturális turizmus jelentősége Igen nehéz egzakt adatokkal megvizsgálni, hogy a különböző kulturális rendezvények milyen és mekkora hatást gyakorolnak a város idegenforgalmára, azon belül a kereskedelmi szálláshelyek forgalmára. Szombathelyen összesen 1800 kereskedelmi férőhely van, melyekben 2011-ben mintegy 40 ezer vendég több mint 80 ezer vendégéjszakát töltött el. Az átlagos tartózkodási idő tehát két nap (2. táblázat). A vendégek 26,4 százaléka volt külföldi, a vendégéjszakáknak pedig 31,4 százaléka jut a külföldiekre, vagyis a külföldiek esetében az átlagos tartózkodási idő magasabb (2,4), mint a belföldieknél (1,9). A vendégel legnagyobb mértékben a szállodákat vették igénybe, ezt követően a közösségi szálláshelyeket (ifjúsági- és turistaszálló, egyházi szálláshelyek), illetve a panziókat. A legkisebb arányban, az üdülőházakban és a kempingekben szálltak meg. Mindezek a megállapítások többé-kevésbé a vendégéjszakák megoszlására is vonatkoznak. 2. táblázat: A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma és annak megoszlása 2011-ben Szombathelyen, szállástípusok szerint Szálláshelyek Vendégek száma Vendégéjszakák száma Külföldi Belföldi Összesen Külföldi Belföldi Összesen Szálloda 8898 14 258 23 156 20 351 25 641 45 998 Panzió 1196 4838 6034 2197 7566 9757 Üdülőház 19 603 622 106 1732 1838 Kemping 96 35 131 333 99 432 Közösségi szállás 490 10 114 10 604 2347 20 402 22 749 Összesen 10699 29848 40547 25334 55440 80774 A vendégforgalom megoszlása (%) szálláshely típusok szerint Szálloda 83,2 47,8 57,1 80,3 46,2 56,9 Panzió 11,2 16,2 14,9 8,7 13,6 12,1 Üdülőház 0,2 2,0 1,5 0,4 3,1 2,3 Kemping 0,9 0,1 0,3 1,3 0,2 0,5 Közösségi szállás 4,5 33,9 26,2 9,3 36,8 28,2 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: KSH Győri Igazgatóság Szombathelyi Kirendeltsége A fenti adatokból még egyáltalán nem lehet következtetést levonni a Szombathelyen megrendezett kulturális rendezvényeknek a vendégforgalomra gyakorolt hatását illetően. Azonban ha a vendégforgalom havonkénti változásait vesszük górcső alá, már kapunk némi támpontot témánk szempontjából. Ugyanis mind a vendégek száma, mind az eltöltött vendégéjszakák száma (ez utóbbi nagyobb mértékben) megugrik a tavaszi és még inkább a nyári időszakban, de különösen augusztusban, amikor a kulturális nagyrendezvények vannak. A vendégek száma az

átlag 3,2 ezer főről 5,2 ezerre, a vendégéjszakák száma pedig az átlag 6,7 ezerről a kétszeresére (12 645) növekszik (1. ábra). Nyilvánvaló a növekedés nem csupán a kulturális rendezvények vonzerejének köszönhető, ebben szerepet játszik a jó idő, az, hogy az emberek jó része nyáron mozdul ki otthonról leginkább, illetve Szombathely egyéb idegenforgalmi vonzereje is. Mindenesetre megállapítható az, hogy a kulturális nagyrendezvények időszakában a kereskedelmi szálláshelyek forgalma megnő. Több, elsősorban hazai vendég érkezik, akik augusztusban már közel három éjszakát töltenek el a szálláshelyeken, vagyis kétszeresére nő augusztusban a vendégek átlagos tartózkodási ideje. Mindezen megállapítások teljesen egyértelműen az augusztus második felében megrendezésre kerülő Savaria Történelmi Karneválnak a következményei. Ez a város legnagyobb volumenű, legismertebb és legvonzóbb kulturális-idegenforgalmi attrakciója. Az egyetlen, tömegeket vonzó kulturális esemény, melynek három napjára a szervezők becslése szerint 2010-ben mintegy 115 ezer fő, 2011-ben a szombati (fő) napon történt vihar miatt 105 ezer ember volt kíváncsi. Az elmúlt évek látogatóinak átlaga 110-115 ezer fő volt. A vendégeknek közel fele (45-50 ezer fő) szombathelyi, további 15-20 ezer ember környékbeli, hasonló nagyságban jöttek a megye többi részéről. A valódi turisták száma mintegy 20-25 ezer főre tehető, ők azok, akik már egy, vagy két éjszakára szállást vesznek igénybe. Annak, hogy ennyien nem jelennek meg a kereskedelmi szálláshelyeken, az oka az, hogy nagyon sokan szállnak meg rokonoknál, ismerősöknél, egyetemi és középiskolai kollégiumokban, amelyeket a statisztika nem tud mérni. Forrás: KSH Győri Igazgatóság, Szombathelyi Kirendeltsége 1. ábra: Vendégek és a vendégéjszakák számának változása 2011-ben Szombathely kereskedelmi szálláshelyein, havonta

6. Összegzés Hipotézisünk, miszerint nem lehet pontosan tudni mekkora a jelentősége Szombathely kulturális gazdaságának, helyesnek bizonyult. Korrekt, mérhető adatok alig állnak rendelkezésre, így inkább benyomásokra, becslésekre és különböző beszámolókra tudtunk hagyatkozni. A kulturális élet jelentős a régen Nyugat királynőjének is nevezett Vas megyei megyeszékhelyen. A város és vezetése (eddig) egyértelműen és kiemelten támogatta a kultúrát, annak intézményeit és a rendezvényeket. Az elmúlt évben, de különösen 2012-ben azonban az önkormányzati támogatások csökkentek és ez azzal járt, hogy a nemzetközi jelentőségű Mediawawe fesztivál az idén már nem Szombathelyen lesz megrendezve. A kultúra, és ezzel együtt közvetve a kulturális gazdaság a különböző (település- térség- és ágazatfejlesztési) dokumentumokban kiemelt helyen szerepelt. Ennek ellenére ezt a fogalmat kulturális gazdaság senki nem használta, véleményünk szerint a város irányítói, vezetői, és a dokumentumok készítői még nem ismerték fel az ebben rejlő lehetőségeket és a kifejezés valódi tartalmát. A kulturális gazdaságnak túl nagy gazdasági, stratégiai jelentősége még nincs Szombathelyen. A városban összesen több száz kulturális intézmény, vállalkozás, civil szervezet működik, ebből mintegy félszáz a jelentősebb. Szombathely közel 30 ezer munkavállalójának mintegy 3,5%-a (1100 fő) dolgozik a szűkebben vett ágazatba. Ha ehhez hozzávesszük az idegenforgalmat, a vendéglátást és a felsőoktatást, úgy az arány meghaladja a 10 százalékot (3000-3300 fő). De véleményünk szerint a szombathelyi felsőoktatás, a hallgatók alacsony száma és inaktivitása miatt marginális szerepet tölt be a város kulturális gazdaságában. A kulturális gazdaság szereplői a városban egyrészt a döntéshozók, másrészt az intézmények vezetői és dolgozói, harmadrészt az ágazathoz tartozó vállalkozók és alkalmazottjaik, negyedrészt a civil szervezetek, végül a különböző szponzorok, akik lehetnek cégek, vagy a polgárok. A városban lévő kulturális intézmények és a rendezvények, a finanszírozást tekintve három lábon állnak. Egyrészt van saját bevételük, de ennek nagysága és aránya rendkívül változó és messze nem fedezi a költségeket. Másrészt támogatást nyújtanak, egyre csökkenő mértékben a mecénások, de ez a kettő együtt sem fedezik a kiadások felét. A legnagyobb támogató maga a város, amelynek a pénzügyi lehetőségei az utóbbi évben jelentősen beszűkültek, ráadásul átvett több intézményt a megyétől, melynek az egész kulturális élet látja kárát. Legújabb fejleményként a nemzetközileg ismert Mediawawe rendezvényt vitte el a tulajdonos Komáromba, mert Szombathely nem tudta finanszírozni a fesztivált. Az évente megrendezett több ezer kulturális jellegű rendezvény közül csupán néhány olyan, amely több ezer látogatót vonz, közülük is meghatározó a Savaria Történelmi Karnevál a maga 110-130 ezer vendégével. Összesen, a saját és a szervezők becslései szerint Szombathelyen az összes kulturális rendezvény résztvevőinek a száma alig haladja meg a félmillió főt. Ennek a sokaságnak azonban a többsége (kb. 80-85%-a) a városban, vagy az agglomerációban lakik, és ők (a nagyrendezvények látogatóit kivéve) nem jelennek meg a gazdaságban (nem vesznek igénybe szállást, vendéglőt, szolgáltatást). Mindezek ellenére számításaink szerint évente a látogatók megközelítően egy milliárd forintot hagynak a városban, aminek a fele a karneválnak köszönhető. Ennek a nagy pénzösszegnek a nagy részét a különböző vállalkozások (idegenforgalmi, kereskedelmi, vendéglátóipari, stb.) kapják, a város önkormányzata talán a negyedét. Azonban városi bevételnek számítanak még a helyi adók is, amiről nincs értékelhető információnk. A probléma az a rendezvényszervezők és az érdekelt vállalkozók szerint, hogy a városi önkormányzat ezeket a bevételeket nem a kultúrába, vagy idegenforgalomba forgatja vissza,

hanem az éppen legfontosabb költségvetési lyukakat tömi be velük. Nyilván a kulturális gazdaságba be kellene még számítani ezeknek a bevételeknek a multiplikátor hatásait is, ám ezekről ilyen rövid idő alatt nem tudunk nyilatkozni. A kulturális turizmusnak túl nagy jelentősége nincs Szombathelyen. Azt nem tudjuk pontosan, hogy a 40 ezer kereskedelmi szálláshelyet igénybevevő turistának és a mintegy további 20 ezer magán- és egyházi szálláshelyen lévő vendégnek mekkora hányadát teszik ki azok, akik kulturális rendezvények miatt jöttek Szombathelyre, de több felmérés, vagy szakdolgozat szerint az arány 35-40% lehet. Ez tehát 12,5-16 ezer vendéget és 28-35 ezer vendégéjszakát jelent. IRODALOM ENYEDI GY. KERESZTÉLY K. (szerk.) 2005: A magyar városok kulturális gazdasága. Magyarország az ezredfordulón. MTA Társadalomkutató központ, Budapest. 221 p. ENYEDI GY. 2002: A városok kulturális gazdasága. Földrajzi Értesítő, LI. évf. 1-2. pp. 19-29. Szombathely Megyei Jogú Város hosszú távú településfejlesztési koncepciója (2003)