IV. Hírlevél Negyedik hírlevelünkben az alábbi pályázati hírekre, információkra szeretnénk felhívni figyelmét: 1. Idén 2100 milliárd forintot kell lehívni Brüsszelből 2015. január 15. 18:17 Nagy kihívásnak nevezte csütörtökön Lázár János Brüsszelben, hogy Magyarországnak az idei év folyamán 2100 milliárd forint uniós forrást kell lehívnia. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: 2014 decemberéig Magyarország 6880 milliárd forintot fizetett ki, egyedül a tavalyi évben 1863 milliárd forintot folyósítottak. Ezzel Magyarország a 2007 és 2013 között rendelkezésre álló keret 80 százalékát fizette ki, amiből 75 százalékot Brüsszel már át is utalt. Lázár János szerint Magyarország ezen a téren az elmúlt két évben kifejezetten jól teljesített, az uniós források lehívásán dolgozó magyar stáb munkáját pedig Brüsszelben is méltatták. Lázár János közölte azt is: a kormány akciótervet készít, amelyben minden tárca számára meghatározza, mennyi uniós forrást kell idén lehívnia. A miniszter elmondta, hogy az előző ciklusban nagyon jó kapcsolatot sikerült kialakítania a kormányzatnak az akkori regionális fejlesztésért felelős uniós biztossal, Johannes Hahnnal, és ezt az új biztossal, Corina Cretuval is szeretnék fenntartani, s arra törekednek, hogy rendszeres legyen a párbeszéd a magyar kormányzat, a fejlesztéspolitikai szakemberek és az Európai Bizottság között a 2007 és 2013 közötti pénzügyi időszak sikeres lezárása érdekében.
Lázár János nem mulasztotta el megemlíteni, hogy az uniós források tavaly is érdemben hozzájárultak a magyar gazdaság növekedéséhez, és erre idén is érdemi befolyással lesz, hogy Brüsszel milyen ütemben utalja a pénzeket, illetve a kormány milyen gyorsan folyósítja a forrásokat a kedvezményezetteknek. Áprilistól indulhatnak az új operatív programok pályázatai A magyar tárcavezető a következő 2014 és 2020 közötti pénzügyi időszak operatív programjainak (OP) jóváhagyásáról is egyeztetett Brüsszelben Corina Cretuval, s tudatta, hogy a bizottság a kormány által benyújtott OP-k közül hatot már de facto elfogadott, és ezeknél áprilisban megkezdődhet a pályázatok kiírása. A miniszter elmondta, hogy a vidékfejlesztési, halászati, valamint a közigazgatás korszerűsítését szolgáló OP ügye maradt még nyitva. Lázár János tájékoztatott arról is, hogy a brüsszeli testület új közbeszerzési tervet is kért a kormánytól, amelyet decemberben küldtek el, a bizottság pedig tárgyalásra és megvalósításra alkalmasnak találta. Ennek keretében új közbeszerzési törvény és új végrehajtási szabályrendszer is készül Magyarországon. Elkerülhetetlennek gondolom, hogy Magyarországon új közbeszerzési gyakorlat alakuljon ki. Ennek egyik oka, hogy megkönnyítsük az európai uniós pénzekhez való hozzáférést, csökkenjen a bürokrácia. A másik oka pedig, hogy mindenki számára átlátható legyen az uniós pénzek kiosztási rendszere, elszámolható legyen, és lehetőség szerint a korrupciónak még a gyanúja se merüljön fel húzta alá Lázár János. (MTI)
2. A Miniszterelnökség közleménye 2015. január 27. 11:11 A sajtóban napvilágot látott állításokra reagálva, fontosnak tartjuk leszögezni, hogy az Európai Bizottság nem kritikát, hanem szakmai észrevételeket fogalmazott meg a Vidékfejlesztési Program kapcsán, minden tagállam esetében ugyanígy jár el. Az intézkedések száma elsősorban technikai kérdés. Amennyiben a Bizottság feltétlenül szükségesnek tartja, a Miniszterelnökség megvizsgálja a program egyszerűsítését, és ennek keretében a tervezett intézkedések számának csökkentését. A 2014-2020-as időszakban az uniós tagországok többségéhez hasonlóan Magyarország kormánya is úgy döntött, hogy a rendelkezésre álló vidékfejlesztési forrás 5 százalékát biztosítja a LEADER-programra. Ennek indoka, hogy az új uniós vidékfejlesztési támogatásokból a Kormány minél több forrást tudjon vidéki munkahelyteremtésre, beruházásokra, a magyar vidék versenyképességének erősítésére fordítani. Az ország mezőgazdasági területéből közel 1,5 millió hektár aszály érzékeny, ebből jelenleg mintegy 250-300 ezer hektár alkalmas az öntözésre, ám e terület csupán harmadát öntözik ténylegesen a gazdálkodók. Magyarország az uniós tagállamok közül az öntözött terület nagyságát tekintetve az utolsó előtti helyen áll. Azon túl, hogy az öntözött területek nagysága jelentősen lecsökkent az utóbbi évtizedekben, a meglévő öntözőrendszerek többsége is elavult és erőforrás hatékonysága elmarad a kívánalmaktól. A kormány kiemelt célja ezért az ország hatékony öntözési rendszerének kiépítése, s ezzel összefüggésben olyan támogatási rendszer létrehozása, amely hozzájárul a meglévő öntözőberendezések erőforrás-hatékonyságának javításához és az
öntözött területek növeléséhez, csökkentve ezzel a mezőgazdaság klímaváltozásnak való kitettségét. Éppen a klímaváltozásra, a szélsőséges időjárásra és az aszályokra történő felkészülés jegyében, a gazdák védelmében, kiszolgáltatottságuk csökkentése érdekében kívánjuk növelni az öntözött területek nagyságát. Kitartunk ezen álláspontunk mellett, és bízunk abban, hogy az Európai Bizottság megérti szakmai érveinket és sikerül megvédeni a magyar gazdák érdekeit. A tárgyalások mielőbbi sikeres lezárása fontos célkitűzésünk. Az egyeztetések magas szinten, intenzíven zajlanak az Európai Bizottság illetékeseivel. A Miniszterelnökség szükség esetén nem vár a vidékfejlesztési program hivatalos elfogadására, hanem már azt megelőzően megnyithat egyes pályázatokat, akár nemzeti kockázatra is. (Miniszterelnökség)
(agrarszektor.hu)2015. január 16., péntek 13:00 3. Agrár- Vidékfejlesztés! Várhatóan április elsejétől nyújthatják be idei egységes elektronikus agrártámogatási kérelmeiket a kifizető ügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) a gazdálkodók. Az egységes kérelmekben ahogy eddig is egyaránt szerepelnek majd a közvetlen kifizetésekhez és az agrár-vidékfejlesztéshez kapcsolódó jogcímek. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) január-márciusban jelenteti meg az új Közös Agrárpolitika (KAP) közvetlen támogatásaihoz kötődő rendeleteket, a Miniszterelnökség viszont az új magyar agrár-vidékfejlesztési programról elfogadásáról szóló tárgyalásokat még nem zárta le Brüsszellel. Az egységes kérelmekről, az aktív gazdákról, a termeléshez kötött támogatási jogcímekről, a zöldítésről, a fiatal gazdákról, a kisgazdaságok egyszerűsített támogatásáról, illetve az egységes területalapú támogatásokról (SAPS) és az átmeneti nemzeti támogatásokról (ÁNT) jelentet majd meg rendeleteket az FM az új KAP közvetlen kifizetéseihez kapcsolódó hazai jogszabályalkotás részeként közölte az agrárszektor.hu-val a tárca. A minisztérium a hét támogatási rendeletet a 2015. január elsejétől hatályos közösségi szabályokhoz igazodva - elkészítette, így azok most a közigazgatási egyeztetések különböző fázisaiban állnak, és várhatóan január-márciusban jelennek meg. A közvetlen kifizetésekhez kapcsolódó hét tervezett rendelet: 1. Aktív gazda rendelet 2. Egységes kérelem rendelet 3. A termeléshez kötött támogatási jogcímek feltételeiről szóló rendelet 4. SAPS és ÁNT igénybevételi feltételekről szóló rendelet 5. Zöldítési rendelet
6. Fiatal gazda rendelet 7. Kisgazdaságok egyszerűsített támogatásáról szóló rendelet A tárca a hét rendelet részletes szakmai tartalmát és a végrehajtásukhoz szükséges feladatokat az MVH-val együttműködve készítette el. Bár a rendeletek eddig nem jelentek meg, a minisztérium szerint a gazdálkodók a 2014 őszén kiadott közleményekből, illetve a megjelent számos cikkből vagy előadásból megfelelően tájékozódhattak, így a felkészülést is időben megkezdhették. A tervek szerint az idei egységes kérelmeket ahogy a korábbi években - április 1-től lehet majd benyújtani - közölte az FM. A közvetlen kifizetések jogcímei körül az egységes kérelmekben kell majd igényelni a területalapú támogatást, amely a zöldítési komponens automatikus igénylését is jelenti. Szintén az egységes kérelemben szerepelnek majd a fiatal gazdák plusztámogatásai, illetve itt kell jelezni azt is, ha valaki a kisgazdaságok egyszerűsített rendszerét választja. Az egységes kérelmek jogcímei tovább bővülnek a területalapon nyújtható, termeléshez kötött jogcímekkel, így a rizst, a szálas és szemes fehérjenövényeket, illetve a zöldség-gyümölcs termelőket érintő támogatásokkal. Ez utóbbiaknál három jogcímen/kategóriában lehet majd a támogatásokat igényelni. A fehérjenövényeken kívül szintén új elem lesz a cukorrépa-termesztés támogatását ösztönző jogcím is. Az egységes kérelemben lesznek agrár-vidékfejlesztési jogcímek is nyilatkozta az agrárszektor.hu-nak Mezei Dávid, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára. Az informatikai és jogi előkészítő munka folyik, a gazdákat pedig időben és részletesen kívánják tájékoztatni az
igénybe vehető jogcímekről, illetve arra törekszenek, hogy a jogosultak gyorsan, a lehető legkevesebb adminisztrációval igénybe tudják venni a támogatásokat. Várható agrár-vidékfejlesztési jogcímek az egységes kérelmekben Jogcímek, amelyeknél kifizetési kérelmek nyújthatók be: 1. mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatás 2. erdészeti potenciál helyreállítására nyújtandó támogatás 3. ültetvények korszerűsítéséhez, telepítéséhez nyújtandó támogatás 4. rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvények telepítéséhez nyújtott támogatás 5. évelő, lágy szárú energiaültetvények telepítéséhez nyújtandó támogatás 6. agrár-erdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támogatás 7. agrár-környezetgazdálkodási támogatás 8. erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatás 9. erdőszerkezet átalakításához nyújtandó támogatás 10. kertészeti ültetvények korszerűsítéséhez, korszerű ültetvények létesítéséhez nyújtandó támogatás 11. gyümölcs és kertészeti ültetvények korszerűsítéséhez, létesítéséhez 2011. évtől nyújtandó támogatás 12. nem termelő mezőgazdasági beruházásokhoz nyújtandó támogatás 13. erdei közjóléti létesítmények megvalósításához nyújtandó támogatás 14. erdőterületeket érintő tűzkárok megelőzéséhez nyújtandó támogatá Jogcímek, amelyeknél támogatási kérelmek nyújthatók be: 1. kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás 2. Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás 3. Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás
Ugyanakkor a magyar agrár-vidékfejlesztési program uniós elfogadásáról jelenleg is folynak a tárgyalások Brüsszellel. Az Európai Bizottság első hivatalos észrevételei az elmúlt év végén érkeztek meg, és szakértői szinten jelenleg is intenzív tárgyalások zajlanak Brüsszel képviselőivel. Mezei Dávid szerint a tárgyalások mielőbbi sikeres lezárása fontos célkitűzése a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési államtitkárságának, de nagyon sok múlik a másik tárgyaló fél, az Európai Bizottság hozzáállásán is. A legtöbb egyeztetést igénylő kritikai észrevételek sokszor nem is a brüsszeli DG AGRI-tól, hanem a DG ENVI-től érkeztek tette hozzá a helyettes államtitkár. Két tárca felelős a kérelmekért Tavaly az egységes kérelemben a területalapú támogatásokra és további 26 jogcímre lehetett beadni igényléseket. A kérelembeadás előkészítését még az akkori Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelte, de később az agrár-vidékfejlesztés a tárcától a Lázár János vezette Miniszterelnökséghez került. Így a kérelembenyújtások előkészítése most már két tárca, a Földművelésügyi Minisztérium és a Miniszterelnökség kompetenciájába tartozik.
4. Teljes piaci kínálat 36.000 négyzetméteren Január 28-31. között ismét teltházzal várja a látogatókat az AGROmashEXPO és AgrárgépShow kiállítás. A HUNGEXPO Budapesti Vásárközpont teljes területét megtöltő kiállításokon közel 300 kiállító több mint 30.000 négyzetméteren mutatja be újdonságait, így a lehető legszélesebb kínálat várja majd a látogatókat. Kellő áttekintést kapnak a hazai mezőgazdasági géppiac kínálatáról, és így a legjobb vásárlási döntést tudják majd meghozni. Az agrárágazat csúcsrendezvényén ismét jelen lesznek a piacvezető cégek, márkák ugyanúgy, mint a kisebb vállalkozások, speciális szolgáltatásokat nyújtó cégek. Növekszik a vetőmagok és egyéb szaporító anyagok, a növényvédő szerek, műtrágyák, kártevő mentesítő anyagok kínálata, de az agrárelektronika, méréstechnika, automatizálás témakörében is egyre több kiállító jelenik meg. A forgalmazók mellett a hazai gépgyártók (MEGOSZ) tagjai ismételten nagyszabású bemutató keretében vonultatják fel a hazai gépgyártás újdonságait. A MEGFOSZ (Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége) tulajdonában lévő AgrárgépShow keretein belül pedig megjelenik a hazai gépforgalmazók színe-java. Egyidejű kiállítások Az agrárium legnagyobb hazai kiállításához jövőre is csatlakozik a MAGYAR KERT (parkok, kertek fenntartásának gépei, eszközei) valamint a SZŐLÉSZET ÉS PINCÉSZET (borászati technológia szakkiállítása). Nyitva tartás A kiállítás a széles kínálat és a megnövekedett látogatói igény miatt továbbra is hosszabb nyitva tartással várja az érdeklődőket: 2015. január 28-30. 9,00-18,00 2015. január 31. 9,00-17,00